Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
W71. május fl. ftELET-MAGYARORSZÄG S »Mal A postavonaton Tiszántúlról Dunántúlra másnap Pol-beat A pataki aranyérmesek Először kifütyülték őket Beérkezett az esti záhonyi személy, amelynek első ' vagonjába, a mozgóposta kocsiba kértem bebocsátást. Bent meleg, villanyfény és postazsákok tucatszám. Menet közben csak Kisvárcián 13 zsákot kaptak. Mindegyikben levelek százai, pénzesutalványok, és más postai ' küldemények, amelyeket a környék postáin adtak fel. Sietni kell A kocsiban öten vannak, mindenkinek más-más a feladata. Varkoly József például ezen az úton a „főleveles”. Az asztalra borítják egy-egy zsák tartalmát, ő pedig hozzákezd a szortírozáshoz. Kis rekeszekre osztott hatalmas szekrény, a rekeszek mellett egy szám, vagy egy városnév. Ahová a levelet címezték. — Egy úton, amíg Pestre érünk, 3—4 ezer levelet is kezelek. Mellette az ajánlott küldeményeket, utalványokat osztják el. Sietni kell, hiszen a kisvárdai zsákokat már Nyíregyházára érve kezelni kell. A záhonyi vonat este fél hét előtt hat perccel futott be, s negyed nyolckor már indulnak Budapestre. Innen már mint különálló postavonat, amelyik Nyíregyházán még csak öt kocsiból áll — ide kapcsolják a Mátészalkáról érkező postakocsit is — ám útközben, a nagyobb városokban újabb kocsikkal gyarapodik, és mire késő este Budapestre befut, akkorra már tekintélyes vonathosszúságot ér el. V ándorélet Ha valaki Szabolcsból délután feladta levelét a Dunántúlra, akkor a postakocsin már úgy kezelik, hogy az éjfél után induló másik szerelvényre átkerüljön a levél. Természetes dolog, hogy másnap délelőtt már olvashatja a címzett a levelet. — Vándorélet a mienk — folytatja Garaczi Sándor. — A főtt ételről is lé kell szokni annak, aki idejön. Pedig nem egy-két nap kell ahhoz, hogy megismerje az új ember a munkájukat. Fél év, egy év a tanulóidő, míg megtanulja, hol találja Magyarország több ezer helységét, amíg megismeri a munka minden fortélyát. Nyíregyházára, illetve Záhonyba reggel érkeztek. A nappalt átalusszák a MÁV- laktanyában, hogy este pihenten utazzanak vissza. Mit ismernek meg azokból u városokból, ahol járnak? — Nem sokat, örülünk, ha kipihenhetjük magunkat — vágja rá Sulyok Károly. — Általában a piacokat jól ismerjük az országban — teszik hozzá. — Főleg a fiatalabbak kíváncsibbak. Azok nem sajnálják. Ha álmosak is, szétnéznek a városban. Szigorított menetrend A tolatást lassan befejezik. Együtt a vonat, rövidesen indulhatnak. Néhány hónapja megszigorították a menetrendet, hiszen ha a reggeli újság nem érkezik időben, több ezer ember bosszankodik. Ha a romlandó élelmiszerrel megpakolt csomag késik egy napot, azért is mérgelődnek. A mozgópostások gyorsan csoportosítják a leveleket, csomagokat. A munkájuk címere a gyorsaság. (I. b.) „Kifütyültek bennünket; valamikor négy éve így kezdődött. Még középiskolások voltunk. S azóta összeszedni is sok a nyíregyházi, a megyei és a területi első helyezéseket, amit mind ebben a műfajban értünk el...” V zene: út A sárospataki diáknapok égjük aranyérme csak jóval később jut eszébe Szathmáry Imrének, pedig együttesük elismerését jelentette, s azután kezdtek tekintélyt szerezni — idehaza. Még 18 évesek sem voltak, amikor vetélkedőkön győztek zenéjükkel és mondanivalójukkal. Két fiatalember. Mire „építenek” például, amikor tizenéveseknek próbálják megmagyarázni a háborútól szenvedő vietnami nép igazságát? — Arra, hogy a fiatalság nemcsak szereti a beatzenét, de a zenén át egy út is vezet hozzájuk. Ha ezt az utat egy jó hangzású muzsikával megtaláljuk, akkor meghallják azt is, hogy mit akarunk mondani. Csak azt kell kerülni, hogy kioktatásnak véljék. Hiszen nem is kioktatni akarunk, hanem szórakoztatni és közben elgondolkoztatni. Van egy fülbemászó dallam, befogadják. Akkor az is megragad, amit a hozzá kapcsolódó szöveg fejez ki. Tiltakozunk, vagy néha többet is teszünk a tiltakozásnál. A költők szavaival tanítjuk a fiatalokat. Hirosimaciklus Kezdetben profi együttesek műsorait tanulták meg. Azokat, amelyek jól érthetők olyan közönség számára is, akik nem szoktak hozzá politikai dalok hallgatásához. Egy idő óta pedig költészetünk legfrissebb terméseit figyelik. Baranyi Ferenc, vagy Ratkó József verseinek megzenésített változatát már több ezer fiatal ismeri előadásukból. De szerepel számaik között Brecht neve éppúgy, mint Nazim Hikmeté, akinek Hirosima-ciklusából épp most készülnek egy részlet feldolgozására. Újabban Juhász Éva szemétében „házi szerzőjük” is van. Minden alkalmat megragadnak, ha ifjúsági klubokban fiataloknak játszhatnak. Az árvizes építőtáborokban tavaly nyáron több, miirt harminc fellépésük volt. — Amióta az eszem tudora; mindig énekkaros voltam —» magyarázza Szathmáry a zenei előtanulmányokról. Gaál Béla, a társam a szegedi tanárképző kórusában énekelt évekig. A trió új tagja BaláPrimőr a boltokban Saláta, retek, zöldhagyma helyből — A primőr zöldségáruk az elkövetkező napokban mind minőségben, mind mennyiségben és választókosság szempontjából is kielégítik a lakosságot — közölte Goldstein Sándor, a MÉK főosztályvezetője. A tájékoztatás szerint a tavalyi zöldségféleségben beállott gyors romlás okozta a pillanatnyi kieséseket az áruforgalomban. A MÉK gyors intézkedéseket tett: már az elkövetkező napokban idegen megyékből szállítanak zöldségféleséget. Primőr árukból napról napra több jön a helyi piacra. Már a megyéből is piacra kerül a saláta és az újretek. Uborka, paradicsom, paprika Csongrád és Bács megyéből érkezik. Zöldhagyma ugyancsak saját, megyei termés. A tájékoztatás szerint a primőr áruk napi piaci ára is csökkenni fog. Jelenleg a saláta csomója 50 fillértől 1,60- ig, az" újretek csomója 1,60- tól 2 forintig, az újhagyma 1 forinttól 1,50 forintos árban kerül forgalomba. Nem olcsó a zöldpaprika. A hegyes, erős paprika darabja 2,60-tól 3,20-ig. De várható árcsökkenés ezen a fronton is. Megjelenik a piacon napokon belül az új ce- cei paprika is. Ujkaralábé- val a Ságvári Tsz jelentkezik. Kék és fehér karalábé darabja 3—5 forint. Az újparadicsom Romániából érkezik. Nem olcsó: kilogrammonként 65 forint. Az uborka Csongrádból érkezett. kilónként 28 forintért. Forgalomba hozzák az úgynevezett áttelelt zöldséget, amely friss zöld eléssel csomónként 2.50—3 forintos áron kerül piacra. A tavaszi esőzés nyomán két héten belül várható a már nem üvegházban termett primőr is. Ezzel az árakat is befolyásolni fogják. Az új burgonya a hosszú esőzési időszak miatt késve kerül a piacra. Várható, hogy rövid időn belül megjelenik a piacokon az új káposztaféle is. Farkas Pál A Szovjetunió erdőgazdaságáról A Szovjetunió a világ legnagyobb erdőkincsét mondhatja a magáénak. Erdeiből az ipar évente 400 millió köbméternyi faanyagot kap. Több mint 20 ezer féle különféle anyagot, vegyszert és kémiai vegyületet, építőanyagot, papírt, kartont, bútort, műanyagot, fehérjekoncentrá- tumot, glükózt, mesterséges selymet és még sok más terméket állítanak élő fából. Az Nagyecseden, a Rákóczi utcában kis zománctábla van az egyik ház homlokzatán: Szalkay Sándor kötélgyártó és hálókészítő mester. Harminchét éves. A szakmáról beszélgettünk. — Egyszerű, hagyományos kézi szerszámokkal dolgozom. Megrendelések alapján lóistrángot, rudalókötelet, kötőféket, marhakötelet, borjúkantárt, lapos ellető kötelet készítek. Legbiztosabb kuncsaftjaim a környékbeli termelőszövetkezetek. Aztán külön megmagyarázza, mi a lapos ellető kötél. Ha nehéz a tehén ellése, a születendő borjú lábára kötik. Hogy így is segítsék világra jutni. — Újabban sporthálókat is készítek. Csinálok futballka- pu-, kézilabda-, kosárlabda-, erdőirfcással párhuzamosan intenzíven folyik a telepítés is. Míg a cári Oroszország teljes történelme folyamán körülbelül 890 ezer hektárnyi új erdőt telepítettek, addig a Szovjetunióban évente 1 millió 200 ezer hektáron létesítenek erdőt. Egyre újabb újabb gépeket is konstruálnak, felváltva az erdőtelepítésben és gondozásban a kézi munkát. 1971: Higanygőz, fény falun is Négyezerrel több szabolcsi áramfogyasztó Sza bölcs-Szatmár megyében az idén öt településtől távol eső tanyára vezetik el az áramot a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat villany- szerelői. Az 1971-es vállalati terv szerint ezenkívül több községben végeznek hálózatbővítést, utcai világítások korszerűsítését és újabb 4000 lakást kapcsolnak be az áramszolgáltatásba. A mező- gazdasági üzemekben a most épülő létesítménjrek kapnak aramot, újabb sertéstelepeken, hűtőtárolókban és baromfitelepeken gyullad ki a fény ez év végéig. A tanyák közül elsőnek a borbányai László Csere-dűlőn végzik el a szerelési munkákat. Egy kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot a lakásokhoz, amely 123 ezer forint beruházással épül. A Nyíregyhá- zához tartozó bokortelepülések közül a Szélső- és a Manda III. lakói kapnak villanyt. Ezeken a helyeken közel 2,5 kilométer hosszú vezetéket kell készíteni, hogy minden lakáshoz, eljusson az energia. A másik két beruházásra az Tbrány melletti Jalapáron és a közigazgatásilag BalkányhPz tartozó Csitt-tanyán kerül sor. ahol 320 ezer forintot fordítanak a szerelési munkákra. A szeptemberi műszaki átadások után a két tanyán közel 400 család otthonába jut el a „világot jelentő” áram. s működhet a televízió, a rádió és a háziasszonyok ' munkáját könnyítő háztartási gépek egész sora. A vidéki fejlesztési terv szerint ezenkívül öt községben lesz hálózatbővítés. Napkoron és Nagykállóban 700 méter vezetékkel új utcákba vezetik eí az'áramot. Elkészül aBenlt—Záhony közötti 15 kilométer hosszú gerincvezeték rekonstrukciója is, így a környező községekben nagyobb energiafogyasztás esetén sem lesz zavar az áramellátásban. Fehérgyarmaton es környékén az árvíz okozta károk teljes helyreállítására 30 kilométer hosszú, új villany- hálózatot épít a TITÁSZ saját beruházásából. Nyírbátorban főleg az ipartelepítés során létesített új üzemek kapnak korszerű, földbe fektetett kábelhálózatot. Megoldást nyer a sütőipari vállalat nyírbátori üzemének energia-ellátása is. Az 1200 méter földbe fektetett kábelhálózat megépítése után nem lesz zavar az áramellátásban, nagy fogyasztás esetén i* zavartalanul működhetnek a kemencék. A községek utcainak és tereinek ’világítására, is nagy gondot fordít a TITÁSZ. Főleg olyan helyeken szerelnek fel korszerű világítólámpákat, ahol esténként a rossz világítás balesetet okozhat. Balsán a játszótér kap új higanygőzlámpákat, Deme- cserben pedig a főtéren végeznek rekonstrukciót, magas fénypontú lámpákat raknak ki a jeilenlegi helyett. A mátészalkai járás terüleSzalkay mester röplabdahálókat. Ezeket már nem kenderzsinórból, hanem műszálakból készítem. Nagyon tetszetősek, tartósak. Ilyesmit, mint kisiparos, a megyében egyedül készit. Elég kevés még a rendelés nem sokan ismerik a műanyag hálók jó tulajdonságait. Bizony nehéz versenyt tartani a nagyiparral. Ritkaságnak számít ez a szakma. A fiatalok messze fölül néznek rajta. Minden szaktárs mestert ismer a megyében. Tizenhármán vannak. 1950 óta egyetlen egy fiatal szerzett ebben a mesterségben szakmunkás-bizonyítványt, 1959-ben. Az is Szalkay Sándornál. De bi- zony, ma már ő sem a szakmában dolgozik. Átváltott. Sok jel mutatja, kihalásra ítélt kisipari szakma ez. Eltűnik sok egyéb után. De... egyelőre még van. Beavat az évszázados műhelytitkokba. A nehézség kőiébe számít, hogy a kötélgyártó egyedül nem tud dolgozni. A rutin abban van, hogy meg kell tanulni szigorúan súlyra dolgozni. Mentő-, ár-, vízvédelmi és tornaköteleknél a teherbírást előre pontosan ki kell számítani. De mindenből csak új árut készít. Javítás, toldozás-foldo- zás itt nincs. Kiderül, hogy Szalkay Sándor felesége ugyancsak mestere a szakmának. Az aszszony két gyerek nevelése és a házi munkák mellett szerezte meg a mesterlevelet. Egyébként a mesterség ritkaságára vall az is, hogy mestervizsgát az országban csak Budapesten lehet tenni belőle. — A hálókészítő szakmából a feleségem még előbb letette á mestervizsgát, mint én. Vásárra nem jár. A megrendelésekre cégjelzéses rendelőlapokat használ. Ilyeneket küld szét. Elégedett. Van, amikor egy-egy elismerő levél érkezik munkájáról. A szakma ecsedi mestere járási KlOSZ-vezetőségi tag. A Könnyűipar kiváló dolgozója. Árvízvédelemért is kitüntették»asztalos! tén összesen 450 higanygőz- lámpát szerelnek fel. Az áramíog’yasztók száma 4 ezerrel emelkedik az idén. Az öt tanyai település mellett sok községben új utcák és kerületek lakói jutnak áramhoz. A mezőgazdasagi üzemek közül a most épülő létesítményékben végzik el a szerelési munkákat. December végéig a nagykálüói Virágzó Föld és a Zöld Mező Tsz 2-es számú üzemegységei, a nyíregyházi Dózsa Tsz baromfitelepe, a tiszadóbi és a nyírteleki sertéstelep, valamint a nyíribronyi almatároló kap új villanyhálózatot. A fejlesztési programban jelentős a nagyecsedi TI- TÁSZ-telephelv építése is, amelyet a szatmári rész esetleges áramellátásában keletkező zavarok gyors helyreállítására építtet saját beruházásából a vállalat. (bagoly) zsi Gyula még diák a Zrínyi-* ben. ö is énekel és a melodi-j ka nevű hangszeren játszik. Húr, dob, hobby Nevük a „Vox Humana trió” megmaradt, pedig útjaik már elváltak az építőipari KISZ-esek azonos nevű irodalmi színpadától. A nevet megtartották — de nem is ea a fontos. Hanem az, hogy fiatalemberek, húsz év körül, összegyűjtött pénzükön húrokat, dobokat vásárolnak, hogy a költők, írók gondolatait a zene Segítségével tolmácsolják. Ez szenvedélyük-* ké vált, egyikük „főfoglalkozása” sem kapcsolódik a zenéhez. Jelenleg a víz- és csatornamű klubjához tartoznak, itt találtak olyan termet, ahol gyakorolni tudnak. Szathmáry Imre most legújabb „szerzeményére” büszke, a 12 húros gitárra, most vette 2500 forintért. Bíznak benne, hogy az új hangszer új sikereket hoz. A napokban volt az ózdi területi vetélkedő, a pol-beat kategóriában. Szereplésük alapján a salgótarjáni országos versenyre hívták meg az együttest május 7—8—9-re. (baraksö) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Családi háború Gemzsén Négy testvér és egy közeli rokon az egyik részről, hasonló szám a másik családból, — felszerelve a legkülönbözőbb ütőeszközökkel valóságos csatát vívott egymással. Történt ez február 9-én Gemzsén, s az ügy természetesen a bíróságon fejeződött be. Zsigó József 32 éves rovott múltú gemzsei lakos e napon elment a cigánytelepre, hogy kölcsönkérjen Szolnoki Mik- lósnétől egy kerékpárt. Az asszony nem volt odahaza, de a kerékpárt a szomszéd — Horváth József, — nem engedte elvinni, mondván, hogy a hátsó kerék és a dinamó az övé a járművön, s azokra szüksége van. Vita kezdődött Horváth és Zsigó között. Kölcsönösen fenyegették egymást. Otthon Zsigó elmondta a testvéreinek hogy mi történt. sEzután .— bátorítónak — ittak egy kevés denaturált szeszt, majd Zsigó József Szolnokinéval elindult a kerékpárért. Zsigó vasvillát is vitt magával, később pedig sértő szavakkal provokálta a Horváth családot. A Horváth család négy férfitagja űtőeszközökkél felszerelve ki is ment a lakásból. Közben megérkezett a többi Zsigó-testvér, valamennyinél vasvilla, lapát, vagy verekedésre alkalmas eszköz. A két család összecsapott, öt percig tarthatott a csata, s eközben Zsigó József koponyatörést, a két Horváth pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A családi háború már véget ért — legfeljebb az asz- szonyok és gyerekek visítottak még, — amikor megérkezett Zsigóék egy közeli rokona, a húszéves ifj. Szolnoki Sándor is. Gereblye volt nála. de a verekedésbe már nem tudott beavatkozni. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa mondott ítéletet az ügyben. Zsigó Józsefet másfél év, a 19 éves Zsigó Lászlót tizennégy, a 26 éves Károlyt kilenc, a 23 éves Tibort pedig tíz hónap szabadságvesztésre büntette a testvérek közül, Szolnokit pedig hat hónapra. A főbűnös Zsigó Józsefet két évre a közügyektől is eltiltották. Az ítélet jogerős. (Uj)