Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
lfTT. inljos if. • WW-'rP-MXeTARÖßSZÄ» 1 mm » Biszku Béla; Á szakszervezetek számíthatnak a párt bizalmára és támogatására {Folytatás a 2. oldalról) Az özem, a munkahely életéhen gondoskodnunk kell az üzemi demokráciáról, a szocialista munkaversenyről, a munka becsületéről, az emberekkel való bánásmódról, munkáspolitikánk helyileg is olyan szintű megvalósításáról, ami ezt a tulajdonosi érzést minden munkás számára, a mindennapos cselekedetekben újra és újra nyilvánvalóvá és természetessé teszi. Nekünk olyan munkáspolitikát kell megvalósítanunk, amely folyamatában a munkásember tudja is, érzi is — mindenekelőtt az üzemben történtek révén — hogy van szava, szükség van eszére, számítanak, támaszkodnak rá, mert övé a hatalom. Jogok és hatáskörök Az üzemi demokrácia a szocialista demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk van és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe, részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában. A dolgozók aktív magatartása a munkában elvezet a szocialista tudatformálásig A munka során alakul ki az egymás iránti segítőkészség az igényesség, a nagyobb szaktudás tekintélye, és ez folytatódik a fokozódó művelődési igényekben, az egymáshoz és a kollektívához kapcsolódás szocialista elveken nyugvó formáiban is. A szocialista munkaverseny ezért nem egyszerűen a gazdasági feladatok megoldásának egyik eszköze. Sokkal több annál! A szocialista brigádmozgalmat kell továbbra is a munkaverseny fő formájának tekintenünk, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy a hatékonyabb termelőmunkát és a szocialista emberideál kialakítását együttesen szolgáljuk. \ Tisztelt elvtársak! A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szükségszerűen, igényli kulturális és szellemi felemelkedését Fejlődésünk nyomon követésének feltétele a munkások nagyobb kulturáltsága, a dolgozók állandó művelődése. A műveltség megszerzésének és továbbfejlesztésének legáltalánosabb módszere a szervezett iskolai oktatás* a képzés és továbbképzés. A szakszervezeték fontos feladatuknak tartják, hogy ebben a munkában a maguk eszközeivel és módszereivel részt vegyenek. Tisztelt kongresszus! A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk. Úgy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. A meglévő keretek jók. A jogok és hatáskörök elegendőek, de néhány dolgot korrigálni kell, hogy jobban szolgálhassuk a munkások, a dolgozók érdekeit. , Szóvá kell tenni például a szakszervezeti jogok nem elég határozott gyakorlását is. A jogok akkor érnek valamit, ha nemcsak papíron vannak, hanem azokkal a szükséges esetekben bátran élnek is. Ismét hangsúlyozzuk, nem szabad megengedni, hogy hazánkban a munkások, a dolgozók jogait bárki is követ- kerménrek nélkül megsérthesse! Ezért minden szak- szervezeti tisztsésviselő a maaa szintién felelős. Elsősorban választóinak, de felettes szerveinek is Előfordul — főleg a társadalmi tisztségviselők körében —, hogy egyes gazdasági vezetők személyes megtör1 ást igyekeznek alkalmazni a dolgozók jogos érdekeiért kiálló tisztség viselőkkel szemben. Tudjuk, nem általános ez probléma, de óvunk minden gazdasági vezetőt ilyen hibák elkövetésétől. A mozgalmi tisztségviselőknek tisztelet és elismerés jár becsületes munkájukért, kiállásukért. Tisztelt kongresszus! Nem feledkezhetünk meg soha arról, hogy tevékenységünkért a világ dolgozói előtt is felelősek vagyunk. Nekünk is szükségünk van arra. hogy a más országokban élő osztálytestvéreink tudjanak arról, hogyan gyakorolja a mi országunk munkásosztálya a kezében lévő hatalmat. A nemzetközi munkásosztály érdekeinek mind szélesebb felismerése világszerte új helyzetet teremtett. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban erőteljes és pozitív irányú differenciálódás zajlik le. Mindez az eddiginél szélesebb összefogás lehetőségét nyújtja. A magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak építése során ezekre az egységfolyaimatofcra támaszkodik. Mi becsületes szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együttműködni a munkásosztály legfontosabb kérdéseinek megoldásában, mint ahogyan bennünket is egy cél, a dolgozók érdekeinek következetes képviselete vezet. Ebben a szellemben helyeselné a magyar szakszervezeti mozgalom /többek között egy széles körű európai szak- szervezeti konferencia megszervezését is. A törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Hatalmas erőt ad szakszervezeti mozgalmunknak — és nemcsak nemzetközileg, hanem belső tevékenységünk szempontjából is — egységünk a Szovjetunió és a szocializmust építő országok szakszervezeteivel. Hűség az internacionalizmushoz A magyar szakszervezeteket, munkásosztályunkat, népünket a testvéri barátság erős szálai fűzik a szovjet szak- szervezetekhez, a szovjet munkásokhoz, a Szovjetunió népedhez. Ez a barátság történelmünk viharaiban és napsütéses időszakaiban, a nehéz harcokban és a békés építésben egyaránt kiállta a próbát s mint minden igaz barátság: mennél idősebb, annál erősebb! A munkás nemzetköziség, a magyar—szovjet barátsága magyar nép felemelkedéséért harcoló erők számára mindig szent eszme volt és marad. Hűségünk az internacionalizmushoz népünknek felvirágzást hirdetőinek dicsőséget és megbecsülést hozott eddig is és hoz a jövőben is. Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredményekben tükröződik a szak- szervezeti mozgalom sok tízezer munkásának, tisztségviselőjének áldozatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetét mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresz- szust, vitassa meg és fogadja el az országos tanács beszámolóját és a kiküldött dokumentumokat. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. Ezután szünet következett, majd megkezdődött a vita az elhangzott beszámolók. a határozati javaslattervezet és az alapszabály módosításra előterjesztett javaslat fölött. A jelenlévők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; a Központi Bizottság titkára. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők és elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi részvevőjét, s az önök személyén keresztül a szakszervezetek tagságát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízatásomnak, s átadom a tisztelt kongresszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel tekint a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kísértük a szakmai szak- szervezetek kongresszusait, tanulmányoztuk a SzakszerA beszámoló híven tükrözte, hogy az elmúlt négy év munkája eredményes volt. A magyar szakszervezetek helyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik feladatukat, segítő és aktív harcosai a szocializmust építő munkának, jól képviselik a dolgozók érdekeit, s mindez hozzájárul a párt és tömegek kapcsolatának fejlesztéséhez, erősítéséhez. Kedves elvtársnők, elvtársak! A szakszervezeti munka fejlesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. Pártunk X. kongresszusa munkásosztályunk, egész dolgozó népünk érdekeinek megfelelően jóváhagyta és továbbfejlesztette azt a politikai irányvonalat. amelyet immár közel másfél évtizede folytatunk. Ezt a politikát a Hazafias Népfront magáévá tette, közvéleményünk, az ország lakossága támogatásáról biztosította és a választások során szavazataival megerősítette. De ez az igen, amit erre a politikára népünk adott, ne jelentse a sikerekbe való belenyugvást. Pártunk . arra Kedves elvtársak! A magyar szakszervezeti mozgalom elválaszthatatlanul összeforrt a munkásosztállyal és a nemzeti felemelkedésért folytatott küzdelemmel. Nemzedékek óta a szak- szervezetek kiemelkedő harcosokat neveltek a munkásosztály, a párt számára. A vasasok, az építők, a bányászok szakszervezetei — és sorolhatnánk szinte valamennyi szakmát — a felszabadulás előtt egyidejűleg képviselték a munkások érdekeit és harcoltak a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A szakszervezetek a dolgozók internacionalista és kommunista nevelésének is jó iskolái voltak, s azok ma is. Társadalmi fejlődésünk belső törvényszerűsége teszi szükségessé, ahogyan arról a beszámoló szólott hogy szocialista viszonyaink között a szakszervezetek még jobban betöltsék hivatásukat, s magasabb színvonalon folytassák munkájukat. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a jól végzett munka még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. A munkásember mindent megért, ha látja munkája értelmét, de nem tűri el a szocialista elveinkkel ösz- szeférhetetlen jelenségeket: az értelmetlenséget a pazarlást. a basáskodást. a hatalommal való visszaélést, s azt ha igazságtalanságok érik. Mindezek a nem kívánatos jelenségek leküzdhetők, ha a vezetők és a tömegek össze- forrottak. és egységesein, együttes erővel harcolnak szocialista elveink valóra váltásáért vezetek Országos Tanácsának írásos jelentését, a számvizsgáló bizottság jelentését, a határozati javaslatot és az alapszabály módosításának tervezetét. Meghallgatva a referátumokat amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kong\ resszus elé terjesztett, a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó tervekkel egyetértünk és támogatjuk' azokat a törekvéseket, amelyek a szakszervezetek szerepének növelését szolgálják szocializmust építő társadalmunkban. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszus határozatai, állásfoglalásai, s azok valóra váltása jól szolgálják a magyar munkásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi céljait. törekszik — s ezt fogalmazta meg a X. kongresszus határozata — hogy a munkás- osztály, az egész nép a szocialista jövő érdekében az eddiginél szélesebb körben bontakoztassa ki alkotó erejét Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, dolgom népünk képes újabb lendületet adni a szocializmus építésének, mert érti politikánk lényegét Bizonyítéka ennek a szakszervezetek által kezdeményezett kongresszusi verseny sikere, amelynek eredményeiért ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik ebben részt vettek és munkájukkal növelték anyagi erőforrásainkat, gazdasági lehetőségeinket Az anyagi eredményeken túl nem ki- sébb eredmény volt az sem, hogy fejlődött munkásosztályunk tudata, s mindjobban megérti, hogy boldogulása szorosan összefügg az anyagi javak termelésének növelésével, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztésével, s elosztás rendszerünk tőkéletesí- tásévei. Hazánkban as utóbbi években a változó társadalmi körülményekhez, a fejlődő szocialista viszonyokhoz igazodva roegnővekedett a társadalmi és tömegszervezetek, közöttük a szaiksaervezetek jogköre is. Pártunk tudatosan törekszik a szakszervezetek jogainak, befolyásának és felelősségének növelésére, » ezért olyan feltételeket teremtett, amelyek pozitív hatása áthatja, formálja egész társadalmi, politikai közéletünket. A szakszervezetek szerepének növelése része a munkáshatalom erősítésének, á szocialista demokrácia folyamatos fejlesztésének. Mindez összefügg azzal a munkával, amit államéletünk fejlesztése, a tanácsrendszer tökéletesítése és fejlesztése, a társadalmi és tömeg- szervezetek szerepének növelése érdekében végzünk. Népünk egységes szocialista céljaink képviseletében: és megvalósításában. A szocialista demokrácia fejlesztésével. az üzemi demokrácia ki- terjesztésével azt akarjuk elérni. hogv a dolgozók még hatékonyabban vegyenek részt saját ügyeik intézésében. Egyetlen vezető sem tud jól dolgozni, ha nem támaszkodik naponta a dolgozó kollektíva erejére, tapasztalataira. tettrekészségére. Mindezek a kérdéseik a szakszervezeti munkában nem elméleti síkon, hanem a mindennapi munkában gyakorlati módon jelentkeznek. A munkások azt várják, hogy bér-, szociális, kulturális, munkavédelmi igényeiket ■— amelyeket & szakszervezeti kongresszusokon megfogalmaztak — rangsorolják és velük együtt megteremtsék a megoldáshoz szükséges félté-, teleket. A Központi Bizottság véleménye szerint a szak- szervezeti mozgalom betölti e hivatását. A szakszervezeteknek van tekintélyük, szavuk társadalmunkban. Közreműködésük. tapasztalataik figyelembevétele nélkül nem oldható meg egyetlen íontos társadalmi feladat sem. Befolyásuk érvényesül a korkormányzati munkában, a lakás-, ár-, bér- ás kereskedelempolitikai intézkedésekben csakúgy, mint a vállalati tervekben, a kollektív szerződésekben. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentéit a szakszervezeteknek is. Megállapította, hogy alapvető hivatásuk a munkásosztály hatalmának védelme, erősítése, a szocialista társadalom felépítésének támogatása, _ a dolgozó emberek kommunista szellemben nevelése. A szakszervezetek előbbiekkel összefüggő és együttes feladata: a munkásosztály, a különböző iparágak, szakmák, rétegek, a dolgozó kollektívák és az egyes szakszervezeti tagok jogainak, érdekeinek védelme. A több irányú feladat tulajdonképpen összhangban van egymással. Egyrészt azért, mert szocializmust építő fársadalmunk- ban a dolgozók alapvető érdekei megegyeznek. Másrészt azért is. mert az érdekvédelmi tevékenység fő vonása: érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekben, ha ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetekben a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. A szakszervezetek örkődjeKedves elvtársnők, elvtársak! Erről a helyről külön is szeretnék szólni a szakszervezetekben dolgozó kommunistákhoz. A szakszervezetek növekvő politikai, érdekvédelmi, gazdasági és kulturális feladatai azt követelik, hogy a kommunisták mind nagyobb számban végezzenek aktív munkát abban a szakszervezetben, amelynek tagjai. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelősek azért, hogy a párt politikájának példamutatással és meggyőződéssel szerezzenek érvényt. Legyenek elsők a feladatok vállalásában. Figyelemmel tanulmányozzák a tömegek tapasztalatait, észrevételeit, kritikáját Gondoskodjanak arról, hogy szakszervezeti bizottságuk hivatásának megfelelően működjék és teljesítse feladatait Legyenek élharcosai az üzemi demokrácia fejlesztésének. Abban a tudatban végezzék ezt a fontos pártmunkát, hogy a munkásosztály, a szocialista társadalom legnagyobb, és jelentőségében, hivatásában semmi mással nem pótolható osztályszervezetében a munkások és más bérből és fizetésből élők tömegszervezetében dolgoznak. Tisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen határozza meg a szervezett dolgozók soron következő feladatait, ugyanakkor jó ösztönzést és lendületet ad a szakszervezetek minden aktivistájának és valamennyi tagjának e feladatok teljesítéséhez. A párt épít a szakszervezetekre, ahogyan a szakszervezetek is számíthatnak a párt bizalmára és támogatására. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép nagy áldozatokat hozott a szocializmus építéséért. Ez a mű még nincs befejezve. Tovább kell mosnék azom, hogy a dolgozók valóban élvezzék mindazokat a jogokat és előnyöket, amelyeket a szocialista rendszer már ma nyújtani tud. Lehetnek természetesen olyan igényeik is, amelyek ma még nem. vagy csak részben elégíthetők ki. Azért dolgozunk, hogy minden jogos szükséglet minél hamarabb kielégítő legyen. Amire már ma megvan a lehetőség, az sehol és sohase sikkadjon el. Nagyon sok függ e tekintetben azoktól a vezetőktől, akik a dolgozók mindennapi ügyeiben döntésre hivatottak. A szakszervezetek legyenek rajta, hogy az állami, gazdasági rendelkezéseket és a lehetőségeket mindig helyesen értelmezzék. Ne ridegen és elutasítóan* hanem a segítés, a megoldás szándékával közelítsék meg a dolgozó emberek ügyeit, mindenki, akire az emberi ügyeik intézését bízták, köteles megértéssel, jóindulattal és figyelemmel foglalkozni ezekkel a feladatokkal. A szakszervezetektől azt várjuk, hogy segítsék ennek a szellemnek az érvényesülését minden munkahelyen. Helyeseljük, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a törvényes rendelkezések megsértőivel szemben szót emel a kormánynál, a Központi Bizottságnál. Mint ahogy az is helyes és követendő gyakorlat, hogy a munkásállam kormánya a szakszervezetek támogatását kéri és kapja meg a munkáshatalom erősítéséhez, a gazdasági építőmunka hatékonyságának növeléséhez, a munkafegyelem és szervezettség javításához, az életszínvonal növeléséhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséhez. Mindezt a munkásdemokrácia fontos elemének tartjuk. nőnk a kipróbált úton, s ha az új feladatok megkövetelik, keresni kell az új megoldásokat is. Ahogyan múlik a* idő, a végzett munka meghozza gyümölcsét, sokasodnak az eredmények, amelyek jobbá, gazdagabbá teszik a dolgozó emberek életét. Ebben a meggyőződésben kívánok a Központi Bizottság nevében a kongresszusnak további jó munkát, a küldött elvtársaknak sikereket a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után Szilágyi András, a győri vagon- gyár, Kimmel Emil, a nyomdászszakszervezet küldötte emelkedett szólásra. Utánuk Pierre Gensous, az SZVSZ. főtitkára lépett a szónoki emelvényre és tolmácsolta a Szakszervezeti Világszövetség üdvözletét Beszéde után az építők szakszervezetének főtitkára, Gyöngyösi István fel- szólása hangzott el, majd Papp Jánosné váci küldött beszélt. P. T. Pimenov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsénak titkára tolmácsolta a szovjet szervezett dolgozók köszöntését Lukács László hortobágyi küldött után Nguyen Cung Hoa, a VDK dolgozóinak, Nguyen Van Hoa a felszabadulásukért küzdő vietnami nép üdvözletét tolmácsolta a kongresz- szusnak. A következő felszólaló Timmer József, a SZOT titkára volt, majd Bessenyei Miklós, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Utána Pataki Gyuláné pedagógus ' és Tóth István, a közlekedési szakszervezet főtitkára kapott szót1 Karel Hoffman a csehszlovák szervezett dolgozók nevében üdvözölte a kongresszust majd Vincze József a csepeli munkások nevében szólalt fej. Beszéde után a kongresszus első munkanapja véget ért, s ma, szerdán kilenc órakor folytatja munkád A szakszervezetek segítő és aktív harcosai a szocializmus építésének A szakszervezetek szerepének növelése erősíti a munkáshatalmat A szakszervezetekben dolgozó kommunisták legyenek elsők a feladatok vállalásában
