Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

im. m&jas 28. KELET-MAGYARORSZAG S. oldat ém í ........ ■ - ■■ —....................................................................................................................................................................................................................................... ......-.......... Első a NYÍRTERV milyen legyen a művelődési központ ? A döntést a megyei tanács vb hozza meg Két éve fogalmazódott a konkrét terve a Nyíregyhá­zán létesülő új megyei, járá­si, városi művelődési köz­pontnak. Most egy lépéssel közelebb jutottunk a megva­lósításhoz: a hét elején bo­csátották vitára a három tervezővállalat — az Általá­nos Épülettervező Vállalat (Budapest), a Kereskedelmi Tervező Vállalat (Budapest) és a NYIRTERV (Nyíregy­háza) — által benyújtott ta­nulmányterveket. A tervbíráló bizottság, ameljmek természetesen tag­jai voltak az építtetők, a megyei tanács, a megyei mű­velődési központ és a KISZ megyei bizottsága vezetői is, — mindhárom tanulmányter­vet funkcionális és építészeti szempontból megközelítően alkalmasnak találta, de mint a legjobbat, a NYIRTERV által készített tanulmányt fo­gadta el némi módosítási ja­vaslattal. Második helyen áll a Kereskedelmi Tervező Vál­lalat terve. A tervvitában két szem­pont dominált: egyrészt az épület belső kialakítása al­kalmazkodjék a mindenkori igényekhez, komplexül szol­gálja a benne otthont kapó intézmények, a megyei, járá­si, városi művelődési köz­pont és az ifjúsági ház za­vartalan működését, másrészt külsőségében, építészeti meg­oldásában adjon valami újat. Legyen merészül modem, ugyanakkor jól illeszkedjék a városképbe. _ Nyíregyháza központjában, a Lenin tér végén, a Selyem utca. Véső utca és a Dózsa György út által határolt-- te­rületen jelölték ki a helyét, homlokzatával a Dózsa György utca felé. A 60 millió forintos előirányzott költség­gel létesülő művelődési köz­pont 6—7 ezer négyzetméter alapterületű, 30—35 ezer lég­köbméter belső terű épülete egy nagy hangversenytermet és egy kisebb színháztermet, tánc- és játéktermeket, klub- helyiségeket, irodákat, kiszol­gáló és szociális helyiségeket foglal magába. A NYIRTERV tanulmány- terve szerint a parkkal és gépkocsi-parkírozóval övezett épület háromszintes lenne. A budapesti vállalat kétszintes­re tervezte a maga tanulmá­nyában a létesítményt, amely így, a szomszédos Krúdy mozi lapos, nyújtott épületé­vel összhangban alkalmaz­kodna a térhez. Végül is két hónap múlva kerül ismét bizottság, majd a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé a NYIRTERV módosított tanulmányterve. Akkor dől el véglegesen, mj- lyen lesz az új megyei mű- vélődési központunk. Ezzel kiegészül a Lenin tér kultu­rális jellege, hiszen a tér Kossuth tér felőli részében jövőre kezdik meg építeni a megyei könyvtár új ottho­nát. (k. e.) A katolikus 1921. március 22-én a nyír­egyházi képviselőtestület el­utasította a kérelmet, hogy Nyíregyházán új gimnáziumot létesítsenek. Ekkor a megyé­ben mindössze három közép­iskola volt. A katolikus egy­ház akkori vezetői — bár a képviselőtestület leszavazta a javaslatot — meggyőzték az iskolaszék tagjait: ne hagy­ják annyiba a dolgot. Az isko­laalapítási szándék végül is 1921. április 18-án eredményt hozott: a minisztérium a 3521. sz. rendeletével a kato­likus tanulmányi alap terhére felállította az új nyíregyházi gimnáziumot. Tizes pad, hideg Az idősebbek még jól emlé­keznek a volt központi ele­mi iskolában helyet kapott gimnázium „premierjére”, ahol egy padban 10 gyerek szo­rongott. De — akik bejutottak a gimnáziumba — szerencsés­nek érezhették magukat. Az egykori katolikus főgimnázi­um krónikája történelem is: az első tanárok vasúti kocsi­ban és más ideiglenes mene­dékhelyen szorongtak hónapo­kig. Oktatásra a római kato­likus elemi iskola felszerelé­seit használták, később a megszűnőben lévő gödöllői gimnázium erősen megviselt bútoraival rendezték be a tan­termeket. Tornatermük nem volt, tanszereik alig voltak. Dr. Néveri János, az iskola első igazgatója a téli fűtést az első években a gyermekmesék kezdő szavaival jellemezte: „Hol volt, hol nem volt.” A negyedik szabolcsi középisko­la azonban élni akart, a nyír­egyháziak lelkes támogatása, a szülők anyagi és erkölcsi se­gítsége nem hagyta elpusztul­ni az alma matert. 1925-ben készült el — Pisszer János helybeli építész tervei alap­ján — az iskola első négy tanterme. 1926-ban újabb két helyiséggel bővült, de így is 15 évig tornaterem és szertá­rak nélkül volt az iskola, csu­pán 1938-ban egészült ki a szükséges helyiségekkel. Rómától Caracasig A felszabadulás előtti két évben hadikórházat rendeztek be a falai között — a tanuló­ifjúság a kereskedelmi leány középiskolában, a jelenlegi 6. sz. általános iskola épületében — talált helyet. 1945 nyara* j főgimnáziumtól a tanárok takarították el a romokat a tanulókkal. Az első és a másik 25 évre emlékeznek június 5-én a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban, ugyanis a szabadságharc 100. évforduló­ján a nagy magyar hazafi, Vasvári Pál nevét vették fel, s az emléktábla Vasvári Pál reliefjével azóta díszíti az épület falát. ötven év alatt több, mint kétezer szabolcsi és környékbeli fiatalnak adott érettségi bizonyítványt az is­kola. Az itt megalapozott tu­dományokkal útnak indított volt vasváris diákokkal talál­kozhatunk szerte az ország­ban, sőt szerte a világon: Moszkvától Sydneyig, Rómá­tól Caracasig. Jövője is szép Itt tanult több ismert em­ber, mint Galambos Lajos író, Zente Ferenc színművész, a népszerű „Tenkes kapitánya” és mások. A távöli Ausztráliá­ból is érkezett levél a mosta­ni ünnepségre. Van mit ünnepelni a Vasvá­ri Pál Gimnáziumnak. Nem­csak szabolcsi fiatalok ezrei­nek adott jó útravalót, életre szóló indítást, hanem bölcsője volt két új nyíregyházi kő­id. Balogh Sándor 42 éves rovott múltú kisari segéd­munkás február 21-én már kora reggel elment a tivada- ri kocsmába és több deci pá­linkát elfogyasztott. Közben rexezett a jelen lévő vendé­gekkel. Később megérkéztek a zenészek egy gulácsi lako­dalomból, — s ők valameny- nyien szintén ittasak voltak. Az egyik zenész ott tudta meg, hogy sógorát közúti bal­eset érte, és ezért /gyorsan el­indult, hogy megérdeklődje, milyen sérülést szenvedett. Bizonytalan járással próbált távozni az italboltból, s vé­letlenül meglökte Baloghot. Balogh karjánál fogva meg­fázta, s kérdezte, hogy miért lökdösődik. A zenész bocsánatot kért és mások is mondták, hogy vé­letlen volt az egész. Balogh-•gyik fin a 21 éves alkalmi munkás, Nándor lálía, hogy a Vasváriig zépiskolának is, a Krúdynak és a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolá­nak is. Innen indultak el osz­tályok, tanárok, hogy a megye erőfeszítései, sok ember kö­zös munkálkodása nyomán újabb iskolák szülessenek Szabolcsban. A Vasvári vi­szont régi köntösben, szűkös épületben, nagy elhelyezési gondok között, de optimista szemlélettel dolgozik. Ez az iskola az utóbbi 25 évben egyik műhelye volt az új kísérletező pedagógiai el­járásoknak, otthona az új­nak. Az idén lép negyedik évébe az ének-zene tagozatos oktatás, mellyel a Vasvári nem kis részt vállal a megyé­ben az óvónő-, tanító- és ta­nárutánpótlás neveléséből. 480 tanulója van jelenleg az iskolának, együtt ünnepük a fél évszázados jubileumot a deres hajú „öregdiákokkal”, az egykori tanárokkal, akik — mint Kaszás József írja — az ünnepélyen egy kis fa árnyé­kában élfémek. Talán a nagy névadó, Vas­vári Pál szavai sok régi és mai „vasváris” diákot emlé­keztetnek a most is időszerű emberi hivatásra: „Az ember letűnik az élet színpadáról, de tettei fennmaradnak...” apja vitatkozik valakikkel, de azt nem hallotta, hogy min. Odalépett és mielőtt tá­jékozódott volna az ügy fe­löl, Fodor Bálintot szó nél­kül megütötte, hogy az á kályhának zuhant. Ezután a két Balogh Fo­dorra támadt és addig ütle­gelték, míg a padlóra nem került. Ezután az egyik ven­dég, Bállá Béla hozzájuk lé­pett és megpróbálta az egyik fiút visszatartani a ve­rekedéstől. A másik erre a hajába ragadt, a földre rán­totta és fejbe rúgta, cipőjével az arcába taposott. Az italboltvezető rendet akart teremteni, s Baloghé- kat a többi vendég segítségé­vel kiszorította az üzletből. Közben a nagyobbik fiú kést rántott és csapkodott vele. Három vendéget talált el a •arján, vállán és hátán. Baioghék ezután karókat Páll Géza A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kocsmai verekedőket A BNV-ről jelentjük Harminchat ország, 1400 külföldi és 1050 hazai válla­lat, cég hozta el termékeit az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. Brazília pavilonjában a lá­togatót egy csésze illatos ká­véval kínálják meg — s a távoli ország természeti szépségei mellett könnyűipari produktumai — textíliák, ru­házati cikkek, élelmiszerek keltik fel figyelmünket. Kívül-belül illatos a fran­ciák többrészes kiállítási csarnoka. Dior, Chanel, Roc­has Remy-Martin vagy Du­bonnet, aztán talajmegmun­káló gépek, útépítők, könnyű- szerkezetű építőelemek, mun­kavédelmi berendezések és műanyagból készült emberi borda. Az olasz műanyaggyártó és csomagoló berendezések, a japán számítógépek, az algíri mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek, az írországi auT tomata analizátorok iránt ér­deklődik a magyar külke­reskedelem. Szépek a pakisztáni textí­liák, szőnyegek, az EAK-ból származó bőrmunkák, az indiai selymek, rézedények. Praktikusak a kanadai ital- és szendvicsautomaták, a gólyalábú traktorok. A hóel­takarító anyagmozgató és geofizikai kutatóberendezé­seket működő makettek nép­szerűsítik. Az USA kiállításának leg­népszerűbb cikkeit, a csillogó háztartási robotgépeket, há­ziasszonyok, férfiak nézik áhítattal. Sokan tanulmá­nyozzák az amerikai űrállo­más egy részének pontos má­solatát. Az osztrák vállalatok és magyar partnereik vegyi­anyagok, műanyagfeldolgozó gépek, alumínium termékek, csomagológépek, mérőkészü­lékek kooperációs gyártásáról tárgyalnak. A BNV-n ezúttal hetedszer szereplő Hamburg az Ikarusszal kötött koo- i perációs szerződés eredmé­nyeit példázza. Húsz holland cég rendezte be azt a hatalmas üvegházat, amelyben mezőgazdasági esz­közöket mutatnak be. A ja­pán sláger — a mini rádió és gyufásdoboznál alig na­gyobb tv-készülék. Nemzetközi autókiállítás —• kinyitható, kipróbálható, megfogható, sokáig csodálha­tó új típusú, formájú autók a Városligeti-tó mellett. Zsigu-- li, Moszkvics 427, Skoda, francia kocsik — Citroen, Simca, Renault, Peugeot, K—70/L jelzésű a nagy tér­fogatú, szögletes Volkswagen, Alfa-Romeo, Steyer-Puch, Fiat, Chrysler növeli a vá­lasztékot. Sötétedéskor felgyúlnak a vásár fényei — színesen ra­gyognak a neonok, ezüstösen csillog a főtéren az alumíni­um pavilon, a külföldiek kö­zös kiállítási csarnoka. Hidak ívelnek át a tavon, csónakok siklanak, sok nyelven kérik a hűsítő sört, a magyaros va­csorát. ítéllek el vágtak ki a közelben, s azzal várták a távozni készülő sé­rülteket. Az egyik vendéget — akit hátba szúrtak. — ketten tá­mogatták. Amikor Baioghék megtámadták őket, mind a hárman védekezni igyekez­tek, a sérült ember a földön ülve a falnál. Újabb ütése­ket kaptak a megvadult Ba- lőghéktól. Végre ismerősök haladtak arra és nekik Sikerült lecsil­lapítaniuk a karókkal vereke­dő Baloghokat. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Ignácz Béláné ta­nácsa az apát húsz hónap, ifj. Balogh Sándort pedig két év szabadságvesztésre büntette. Ezenkívül mindket­tőt eltiltották két évre a köz­ügyektől is. Fiatalkorú társuk enyhébb büntetést kapott. Az ítélet jogerős. (ki) Homokilucerna-termesztési bemutató Kisvárcián az autóki Állítás egyik slágere a Volks­wagen K—70 GÉPKOCSI. KÜLÖN SZAKOSÍTOTT KIÁLLÍTÁSON MUTAT­NAK BE AUTÓALKATRÉSZEKET, AUTÓFELSZERELÉ­SI CIKKEKET. 'M fotók —ks) Mezőgazdasági szakembe­rek részvételével homokilu­cerna-termesztési bemutatót tartottak szerdán a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet kisvárdai büfgófiyátermesz- tési osztályán. E takarmány- növény kinemesítése a kis- várdai telep nevéhez fűző­dik. Olyan fajtát nemesítet­tek, amely jobban alkalmaz­kodik a homoki viszonyok­hoz, s a holdanként! hozama pedig eléri., sőt a kialakított agrotechnikai eljárások al­kalmazásával meghaladja a hagyományos fajtákét. A ho­moki lucernát hivatalosan 1967-ben ismerték el, de olyan népszerű máris, hogy A művelődési miniszter — a pénzügyminiszterrel egyet­értésben szabályozta az ál­lami gondozott gyermekek, va­lamint a nevelőintézetekben élő fiatalok zsebpénzellátását. Mint a minisztérium illetéke­sei elmondották, a zsebpénz­ellátás a gyerekek kisebb sze­mélyi kiadásainak fedezése, továbbá a pénzzel való helyes gazdálkodásra, a takarékosko­dásra és a személyi tulajdon megbecsülésére nevelés. Zseb­pénzellátásban részesülnek el­helyezési körülményeiktől füg­getlenül az állami gondozott gyerekek, a nevelőintézetek­ben iakó fiatalok, valamint kb 5000 holdon termelik á megyében. Vannak homokon gazdálkodó állami gazdasá­gok, amelyek évek óta ezt a fajtát vetik, de a kisvárdai telep környékén lévő terme­lőszövetkezetek is tavaly pél­dául 40 mázsás szénatermést takarítottak be. A szerdai tapasztalatcsere résztvevői á kisvárdai tele­pen egy méter magas homoki lucernát láthattak. Az első kaszálásból 20 mázsás széna­termést várnak. A kutatók a szép termés mellett bemutat­ták A homokilúcerna-termesz- téssél kapcsolatos legfőbb el- jár;\x>kat: a telepítést, a vegyszeres gyomirtást, és a tápanyag-utánpótlást is. azok a nagykorúságot elért volt állami gondozottak, akik középfokú oktatási intézmény­ben továbbtanulnak, vagy tanfolyami oktatásban vesz­nek részt és ennek révén se­gélyt kapnak. A 6—14 éves korúak zseb­pénzét mintegy 30 százalék­kal, a középiskolásokét 80 szá­zalékkal emeltük, ami évente körülbelül 5 millió forint költ­séggel jár. A zsebpénz össze­gének megállapításánál a ne­velőotthonok és az intézmé­nyek a gyermek tanulmányi eredményét, szorgalmát, ma­gatartását és a közösségben végzett folyamatos munkáját veszik figyelőidbe. '11 Ötvenéves alma mater Kinek jár zsebpénz ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom