Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
S. o?<M Wl. mSJus t. fcELET-MAGYARORSZÄC Választás után Irta: Tóth Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára Méltán mondhatjuk, hogy tár- sadalmi életünk nagy eseménye zajlott le az elmúlt vasárnapon, amikor hétmillió magyar választópolgár jelent meg a szavazóhelyiségekben, hogy megválassza országgyűlési képviselőit és a helyi tanácsok tagjait. Nagy szólamok, kortesfogások és hivalkodó dekorációk nélkül, de tartalmában merőben új módon került sor erre a választásra. Nem túlzás azt állítani, hogy bizakodó hangulatban, állampolgári felelősséggel, megtett utunk és jövőnk bizonyosságának büszkeségével szavazott népünk, járult az urnák elé Sza- bolcs-Szatmár 380 ezer választópolgára. Ország-világ előtt bizonyosodott be újra, hogy a magyar nép igenli a szocialista társadalmi rendet; élni tud a szabadsággal, állam- polgári jogaival. E választás jelentőségét igazán az tudja lemérni, aki össze tudja hasonlítani azokkal a választásokkal, amelyeket a felszabadulás előtt tartottak. A Horthy-rendszer gondoskodott róla, hogy kirekesszék politikai jogaiból a munkásság és a dolgozó parasztság millióit. A különböző kötöttségek miatt 1945 előtt megyénk lakosságának alig 20 százaléka szavazhatott csupán, de közülük is csak a választójogosultak fele szavazott. S akiket választhattak — földbirtokosok, ügyvédek, a leggazdagabb parasztok és kereskedők — azok egyáltalán nem a nép érdekét képviselték. Akkoriban a választás csak komédia, népbolondítás volt, amelynél még a leghalványabb demokrácia sem érvényesült, önmagában az a tény, hogy Szabolcs- Szatmár megye egész felnőtt lakosságának szavazati joga van, széles körű demokráciáról tanúskodik. De ts demokráciát igazán az az aktivitás bizonyítja, amelyet lakosságunk « választás előkészítése és lebonyolítása során mutatott. Bebizonyosodott, hogy nálunk a demokrácia nem írott malaszt, hanem valóság, amelyet a lakosság kedvező légkörben, az életben gyakorol. Ezer és ezer példát hozhatnánk fel arra, hogy ez a múltban elnyomott, a műveltség forrásaitól mesterségesen távol tartott nép menynyire érdeklődik az ország ügyei Iránt, milyen -nagy. figyelemmel kíséri saját sorsa, jövője alakulását. Lezajlott tehát a választás, de világosan látjuk, hogy ez nem szorítkozhat csupán április 25-e eseményeire. Pártunk és államunk jól bevált gyakorlata, hogy közéletünk minden ilyen nagy eseményét országos alkotó viták előzik meg, amelyek nyomán az új gondolatok sokasága buzog fel, a javaslatok sokasága lát napvilágot, s ezekből a felszínre került hasznos értékekből merítve gyorsabban halad előre az egész ország. Alig néhány hónapja annak, hogy e Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára készülve az alapszervezetekben, majd a járási és a megyei pártszervek tanácskozásain voltunk tanúi a megpezsdült tenni- akarásnak, pártéletünk, s ezáltal egész közéletünk fellendülésének. Kongresszusunk irányelveit megvitatta tulajdonképpen minden munkahely, minden lakóhely, s véleménye, javaslata elkerült az ország vezetéséhez, hangot kapott a legmagasabb pártfórumon, bekerült a határozatokba, amelyek irányt szabtak az elkövetkező évek munkájának. Most, a kéthónapos, választást előkészítő munka során sem lankadt, sőt erősödött a közügyek iránti érdeklődés. Hazánkban két és fél millióan, Szabolcs-Szatmár megyében pedig kétszáztízezren jelentek meg a képviselői és tanácstagi jelölőgyűléseken. Ilyen nagyarányú részvétel még soha nem előzött meg eddig választást Szabolcs-Szatmár- ban! Önmagáért beszél ez a szám, mint ahogy ahhoz sem kell kommentár: huszonötezren mondták el ezeken, az összejöveteleken a véleményüket a párt politikájáról, a lakóhelyük eredményeiről, ismertették gondjaikat, reális lehetőségeiket, tennivalóikat. agyra értékeljük ezeknek a tanácskozásoknak a hangulatát, amely bizakodással szólt eddig megtett útunkról, az elmúlt választás óta eltelt négy esztendő eredményeiről. Mindenütt kicsengett az emberek véleményéből, hogy büszkék lehetünk teljesítményünkre: ilyen rövid idő alatt is nagyot változott az ország, s hazánk északkeleti csücskében is nagy ütemben változott az élet. Más lett — talán észrevétlenül is — a nyírségi, a szatmári, a beregi ember. Negyedszázada még sok helyütt éltek, virágoztak errefelé a szekták, a babonák, burjánzott a tudatlanság, a régi világból itt ragadt rossz örökség számos Vállfája nehezítette az előrehaladást. S ma, a választási jelölőgyűléseken, a választói gyűléseken is lemérhettük, hogy egyenes derekú, szókimondó, öntudatos, saját értékeiket és az ország előrehaladását egyaránt becsűim tüdő állampolgárokkal van dolgunk. Olyanokkal, akik túliéinak saját házuk portáján, saját falujuk határán, s eredményeiket, gondjaikat az ország, a világ haladásába, gondjaiha képesek beágyazni. A gyűléseken hangot kaptak az egyéni sérelmek, a panaszok is, de a jellemző, hogy a nagy többség mégis a közügyeket előrelendítő javaslatokkal élt. Hogyan tovább? — ez szerepelt a legtöbb gyűlésen a hozzászólásokban, s ott, azonnal meg is válaszolták, mit kell tenniük. Nem lehet büszkeség nélkül arra gondolni, hogy a tanácskozások szinte mindegyikén hangoztatták a résztvevők: előrejutásunk kulcsa a jobban, okosabban végzett, következetesebb, szervezettebb és termelékenyebb munka. Ez a jobb holnap alapja, s ennek nyomán elégíthetjük ki megnövekedett igényeinket. Azokból a javaslatokból, amelyek a jelölőgyűléseken a foglalkoztatásról, a községfejlesztésrői, a közlekedésről, a kereskedelmi egészségügyi és szociális ellátás javítása iránti igényről, a mezőgazdasági termelés és értékesítés gondjairól, a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséről és más kérdésekről elhangzottak, kirajzolódik: mi az, aminek megvalósítását választópolgáraink igénylik és támogatják a következő években. Noha minden kérést, javaslatot valószínűleg nem lehet teljesíteni, örvendetes, hogy a javaslatok túlnyomó többsége egybeesik azzal, amit a megye negyedik ötéves tervében meg akarunk valósítani. Megyénkre különösen áll, ami országosan is igaz, hogy az állampolgárok aktív részvétele a közügyekben, saját sorsuk intézésében olyan segítség a gyorsabb fejlődéshez, amely a gyakorlatban gyárakkal, kórházakkal, iskolákkal felér. Ez a bizalom újabb tettekre serkent, s számokkal nem mérhető anyagi-erkölcsi erővé válik. A felemelkedés, a nép programja áílt össze a választást megelőző gyűléseken. Olyan program, amely teljesen egybeesik a párt, a Hazafias Népfront célkitűzéseivel, amely» nek megvalósulása magasabb színtű munkát igényel. Lakosságunk vasárnap a szocializmusra, a népi-nemzeti egységre mondott igent. Megmutatkozott ebben a szóértésben a párt és a nép kölcsönös bizalma, másfél évtized óta töretlen útja, helyes viszonya. A javaslatok ezrei is bizonyítják, hogy van értelme a beszélgetéseknek közös dolgainkról. Kádár János elvtárs fejezte ki a kőbányai nagygyűlésen, hogy pártunk X. kongresszusának programja egyben a Hazafias Népfront választási programja is.. A kongresz- szus fő jelszava volt, hogy magasabb szinten építjük tovább szocialista rendünket, hogy jobb munkával teremtjük meg a szebb, a gazdagabb holnap alapját, emeljük népünk jólétet. Ehhez a programhoz, ennek a nagyszerű célnak a megvalósításához kérte és kapta meg a párt a tömegek aktív részvételét, cselekvő egyetértését a mostani választásokon. Bizonyság erre az eltelt hetek megy ét-országot átfogó mozgalma, az április 25—i szavazás eredménye. Nem volt szükség üres jelszavakra, ígérgetésekre. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek ezt a politikát képviselték, s ennek a programnak a gyorsabb és jobb megvalósítását akarják szolgálni. A választópolgárok sem a megválasztottak személyét, hanem az általuk képviselt politikát tekintik elsőrendűen, fontosnak. Helyes, hogy ugyanakkor mindenütt éltek a megnövekedett demokratizmussal és meghányták-vetették: kik azok, akik ezt a tevékenységet a legjobban képesek elvégezni. A megyénkben megválasztott képviselők és a helyi tanácsok tagjai jól tükrözik választóik akaratát, de a megnövekedett követelményeket is. J óleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a választópolgároknak egyáltalán nem vol.t mindegy, ki a jelöltjük. Éltek a lehetőségekkel és sok körzetben állítottak kettős, sőt hármas jelöltet is. A megválasztott képviselők és tanácstagok között a korábbinál több a fizikai munkás, a nő, a fiatal. Olyan egyszerű embereket juttattak be választóik a parlamentbe, mint özvegy Gáspár Istvánná, a kisvárdai öntöde hegesztője, vagy Jeszenszki Gábor nyíregyházi lakatos, s lehetne még sorolni a neveket — akik munkahelyükön, magánéletükben példamuta- tóak, becsületesek és harcosan tudják képviselni választóikat. Amikor képviselőink és tanácstagjaink megválasztásához gratulálunk, azt kérjük tőlük: fogadják meg választóik tanácsát, s az elkövetkező években állandóan tartsák velük a kapcsolatot. Intézzék felvetődött ügyeiket úgy, ahogy azt az állampolgárok joggal edvárják választóiktól. Az a véleményünk, hogy azok a jelöltek sem vesztesek, akik most nem kerültek be a parlamentbe, a tanácsokba. Élvezik továbbra is választóik, a párt bizalmát, s közéleti tevékenységükre ezután is számít megyénk társadalma. A jelölő- és választási gyű- ^ léseken elhangzott véleményeket, észrevételeket a felszólalok a képviselő- és tanácstagjelöltjeiknek címezték. Ez azonban nem nyugtathat meg egyetlen párt-, tömegszerveze-. ti, vagy gazdasági vezetőt sem. Mindenki tudja, hogy a javaslatokból melyiknek a megvalósítása tartozik őrá. Fogja fed tehát úgy, mintha azokat neki címezték volna. Rendkívül fontos, hogy egyetlen javaslat, észrevétel se maradjon elintézetlenül, megválaszolatlanul. A bizalomról van itt szó! Az emberek akkor fognak jó érzéssel visszagondolni a választásra — és csak abban az esetben tesznek szóvá dolgokat a jövőben is — há látják, hogy észrevételeik, javaslataik nem mennek el az illetékesek füle mellett. Éppen ezért a pártvezetőségek, a Hazafias Népfront bizottságai és a tanácsi vezetők minden községben gyűjtsék össze az elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Intézkedjenek minden olyan kérdésben, amedy hatás- és feladatkörükbe tartozik. Válaszoljanak azokra a javaslatokra is, amelyeket megvalósítha táti annak tartanak. A felsőbb szervekhez azokat a javaslatokat, véleményeket továbbítsák, amelyek megvalósítása, vagy eldöntése meghaladja lehetőségeiket. A járási, városi és a megyei szerveknek hasonlóképpen kell cselekedniük. A vasárnap tapasztalt lelkesítő légkör megtartására nagyon ^ nagy szükségünk van az elkövetkező munkáshétköznapokon. Választónak és választottnak együtt kell dolgoznia reális programunk, a népjólét megvalósításán. Az országban elhangzott hétmillió igen feltételezi, hogy egyetértésünkön túl alkotó munkánkkal, szívünkkel, eszünkkel és kezünkkel minden tőlünk telhetőt megteszülik a gondok megoldásáért; negyedik ötéves tervünk céljainak valóra váltásáért. Úgy hiszem, ez útravaló is lehet a most megválasztott képviselők és tanácstagok számára. Tanulság egyúttal mindannyiunk, mindenekelőtt a vezetők, s azok számára, akik az emberek kis és nagy ügyeiben döntenek. A z elmúlt hónapok újból be•* bizonyították: kommunista és pártonkívüli, marxista és hívő közös érdeke, hogy összefogjon a még nagyobb eredmények elérés.e érdekében. Ezen az úton kell haladnunk holnap és holnapután. Az egyértelmű „igen1’ azt jelenti, népünk elégedett eddigi útjával, sorsával. Érti és érzi, hogy minden, ami országunkban történik, az ő érdekében való. Érti és igényli az őszinte beszédet, hogy megosszuk vele örömeinket és gondjainkat, mert ez az ország a legteljesebb mértékben a dolgozó nép sajátja. Népünk cselekvő támogatása, egyetértése, egysége a biztosítéka annak is, hogy teljesítsük negyedik ötéves tervünket, amely Szabolcs- Szatmár történetében példátlan fejlődési ütemet ír elő. Hazánk és szőkébb pátriánk már ma is nagymértékben megváltozott. Szebb én könnyebb lett az emberek élete. A holnapra vonatkozó elképzelések is teljesíthetők. Ezek nyomán országunk fejlett ipari és korszerű mezőgazdasággal rendelkező ország lesz. Megváltozik a szabolcsi táj arculata, tovább iparosodik a nem is olyan régen még igazi gyárat sem látott vidék, új arcú, közművesített •falvak sora nő, ki, s egy gépesített, a tudomány vívmányait. gyümöl- csöztető mezőgazdaság van kibontakozóban. Épülnek, szépülnek városaink es községeink, gazdagodik egész életünk. Ami ennél is fontosabb: növekszik a társadalmi felelősségérzet, amelyre támaszkodva sikerrel harcolhatunk a még fellelhető negatív jelenségek ellen. Ez fontos segítője annak, hogy a javakat annak arányában osszuk el, ki mennyit dolgozott a társadalom javára, ki mennyit tett és tesz le a közösség asztalára. Nem szabad, “hogy túlértékeljük eredményeinket, hogy elbízzuk magúnkat, Rengeteg még a dolgunk, amíg eljutunk a népjólét tervezett szakaszához. De eljutunk. Erre biztosíték népünk szorgalma, tehetsége, tettrekészsége. Ezt óvni, gyarapítani mindannyiunk felelőssége. A megyei pártbizottság nevében megköszönöm választópolgáraink 'bizalmát. Nagyra értékeljük és megköszönjük a választások előkészítésében, a szavazás lebonyolításában részt vevő sokezer lelkes és áldozatkész aktivista munkáját, a párt-, az állami és a tömegszervezetek, a megyei sajtó és a nyíregyházi stúdió közreműködését. IT ádár János elvtárs szavait 1V idézem újra: „...Bízunk abban is, hogy a választást követően népünk töretlenül halad előre történelmi útján, felépül a szocialista Magyarország és boldog nemzedékek igazi otthona, hazája lesz. Ennek a kölcsönös bizalomnak a jegyében jutottunk idáig, mint ahogy következetes politikánkkal, kölcsönös bizalommal, összefogással, együttes munkával és harccal tudunk előrehaladni a jövőben is.** ÖV ÁROS ES AZ ÜJ KÖRÚTI LAKÓTELEP. Fotóriporterünk a város egyik legmagasabb épületének tetejéről készített panorámaképet a fejlődő megyeszékhelyről. (Elek Emil felvétele) %
