Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
Atfti. május 26. ftELET-ÍÍACYARCmSíAf? r eM, JEGYZETEK Nem csak előny Ezekben a napokban, hetekben készítik a vállalatok a kollektív szerződéseket és az újítási, illetve törzsgárda- szabályzatokat. Mégpedig olyan szándékkal, hogy a Vállalathoz hű dolgozók anyagilag és erkölcsileg is érezzék: rájuk van szükség elsősorban és nem a vándormadarakra. Kell ez a megbecsülés, hiszen gyakori volt eddig, hogy az újonnan felvett dolgozókat nagyobb kedvezményekben részesítették. Ez sértette a régi dolgozók önérzetét és bizony sok esetben a munka rovására ment. Ezt a rossz gyakorlatot hivatott megakadályozni a törzsgárda tagjainak nagyobb megbecsülését szentesítő szabályzat. Ez határozza majd meg évekre a vállalatok és a törzsgárda- tagok viszonyát, oly módon, hogy a korábban csak adható előnyök kötelességgé válnr>. Természetesen mindkét fél részére. Nem lenne ugyanis jó dolog, ha bárki is — legyen az húszéves dolgozója egy vállalatnak — csak az eltöltött ideje miatt jutna előnyökhöz.. Nekik kell magatartásukkal kialakítani olyan munkahelyi légkört, amelyben minden dolgozó támogatja egymást a Vállalati, a társadalmi és az egyéni érdekek érvényesülésében. Figyelemre méltó tervezetet készítettek például a Nyírségi Nyomda dolgozói, akik a jelentős anyagi előnyökkel járó törzsgárdatagok sorából kizárják azokat, akiket szabadságvesztésre ítéltek, súlyos váddal, előzetes letartóztatásba helyeztek, súlyos anyagi kárt okoztak a vállalatnak, hanyagul végzik munkájukat — itt a selejt- jegyzőkönyvek és az igazolatlan mulasztások értendők —, valamint azokat, akik ellen fegyelmi eljárást indítottak. Kiterjedt a figyelmük arra is, hogy nemcsak a dolgclókat, hanem a csoport-, vagy részlegvezetőket sem lehet a törzsgárda tagjai közé felvenni, vagy egy fokozattal vissza lehet sorolni akkor, ha két egymást követő negyedévben csoportjuk nem teljesítette a tervét, de érvényes ez azokra a dolgozókra is, akik háromszor egymás után nem érték el a 100 százalékot. A szabályzat természetesen nem ijesztgetni akarja a dolgozókat, csupán egy kis része foglalkozik a felelősségre vonás lehetőségeivel. A terjedelmesebb rész a kedvezményeket, és a — nem is kevés — anyagi juttatásokat helyezi kilátásba. Hogy mégis a kellemetlenebb oldalát néztük meg, az azért van, mert ezek elkerülése ad nagyobb anyagi lehetőséget a vállalatnak és hogy a dolgozók is tudják: a törzsgárda- tagság nem csak előnyt, hanem kötelezettségeket is jelent. Balogh József Közügy a dal Tíz kórus gyűlt össze Mátészalkán a hagyományos tavaszi dalosünnepre. Többségükben falusi énekkarok, és ami ritkaság, ezen belül két férfikar. Tiszadadáról, Vajáról, Nagyecsedről érkeztek, együtt a nyíregyháziakkal. És ott volt velük a vendéglátó 'Mátészalka két énekkara is. Nos, eddig ebben nincsen semmi különös: kórusok érkeztek egy kórustalálkozóra. Ami azonban már figyelmet érdemel: a falusi kórusokkal a szokásos érdeklődőkön kívül hivatalból elutaztak a községi tanácsok vezetői. A tanácselnök, a párttitkár, a tsz-elnök és még mások, akik nem dalosok, és nem egyszerű szurkolók. Vajon mi indította őket erre? — teheti fel valaki a kérdést. A vasárnapjukat áldozták fel, és az is igaz, a karok nélkülük is elő tudták volna adni a műveket. Nos, éppen ezek a körülmények emelik jelenlétük fontosságát. A községek vezetői úgy érezték, hogy a kórus a községet képviseli, az efjész közösségei és nekik ott részt venni kötelességük, hiszen ezzel tisztelegnek a dal előtt, megadják az elismerést a kórusnak, kifejezik egy egész falu érzését, véleményét, állásfoglalását, szerete- tét. És ez jelzése annak, hogy az okos községi vezető tudja: a művelődési élettel való szoros kapcsolat is a falu ügye. A kultúra munkásai iránti tisztelet is része a tö- megpolitikának. A mátészalkai kórustalálkozón a falusi énekkarok bizonyították magas művészi tudásukat és megkapták a méltó és jogos jutalmakat is. Úgy érzem, néhány sor méltatást megérdemelnek a községi vezetők is, akik itt jelen voltak. Bürget Lajos Nyugdíja pedagógusok Több nyugdíjas pedagógus tette szóvá problémáját a szerkesztőségben, korábban pedig a pedagógus-szakszervezetnél. Azokról az idős tanítókról, tanárokról van szó, akik iskoiatitkári funkciót, ügyintézést vállaltak az óraadás, a tanítás helyett. A nevelésben tisztességgel megöregedett emberek nyakába szakad ezzel nerii egy helyen az iskolai élet minden papírmunkája, ami önmagában és egy emberileg elviselhető igénybevételen túl, igen megerőltető. Túlmegy a munkabírásukon, nincs arányban azzal a szerény díjazással, amely az ő esetükben nem haladhatja meg az évi 6 ezer forintot. Az idős pedagógusok nem tartják humánusnak egyes iskolákban a munkájukkal szembeni túlzott követelményeket. Nem egyes igazgatók, tanárok szubjektív elvárásaiban keresik és találják meg a túlfeszített munka okát, hanem a nem eléggé rendezett, körvonalazott munkarendben. . Olykor az egyeni munkabírás, munkaszeretet dönti el, mennyit, hány órát dolgozik a nyugdíjas pedagógus. Esetenként többet, mint azok, akik egész napos fizetést kapnak. A nyugdíjasok többsége így is örül, hogy hasznossá teheti magát, jól jön a néhány száz forint a nyugdíj kiegészítéséhez is. De az már nem dicsérnivaló, hogy a pedagógusok túlterhelésén, az iskolára nehezedő papírmunkán úgy enyhítsenek, hogy a nyugdíjas emberek viseljék azokat. Tenni kellene valamit a munkarend szabályainak rendezésével, és az emberséges gyakorlat szellemében, hogy erejükhöz mérten, de ne azon felül vegyék ki részüket a munkából azok az idős emberek, akik nemzedékeket neveltek fel a társadalomnak. Páll Géza Jó kezdet után Sok a tennivaló a bő termésért Beszélgetés a megyei mezőgazdaság irányítóira! a növényápolási munkákról Hónapok óta közlünk Jó híreket arról, milyen kedvező előjelekkel indulunk Sza- bolcs-Szatmárban az 1971-es mezőgazdasági évnek. Az elmúlt év őszén — meghálálva a népgazdaságtól gépekben, műtrágyában és egyebekben nyújtott sok segítséget — évtizedes rekordot állítottunk fel az őszi munkák jó és gyors elvégzésében. Meg is volt ennek az eredménye: idén tavasszal mezőgazdasági nagyüzemeink zömében nem az elmaradt munkák behozásával bajlódtak, hanem — mint évek óta még sohasem — idejében végeztek a vetéssel. Jó volt az indulás tehát. De egy mezőgazdasági megyében mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. Erről beszélgettünk dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével, Bacsu Józseffel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjével és Görömbei József osztályvezető-helyettessel. Folytatni a sikersorozatot — Hogy állunk a tavaszi mezőgazdasági munkákkal? — ezt kérdeztük P. Szabó Gyula elnökhelyettestől. Azt válaszolja, hogy május vége felé megyénk mezőgazdasági üzemei példásan „egyenesben” Vannak a soron lévő munkákkal. Évtizedes emlékezet szerint, ilyen jól még nem álltunk. Az időjárás is kedvezett, de a szorgalom is megvolt. — Ezek a kezdeti eredmények — folytatja az elnök- helyettes — feljogosítanak bennünket arra, hogy jó termést reméljünk. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztság és még a háztáji gazdák is mindent megtettek érte. hogy így legyen. Még nagyon sok tennivaló van azért, hogy földjeinkről jó termést takarítsunk be. Minden működő öntözőberendezést üzembe kell helyezni. Sokféle munka torlódik egymásra, ami nehéz feladatot ró a szervezők számára. Május végén nem szabad megpihenni a habárainkon. Folytatni kell azt a sikersorozatot, amely a mezőgazdaság szocialista szervezése óta talán először gazdagon jutalmazza meg mindazokat, akik részt vesznek benne. Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője részeire bontja az elnökhelyettes tömör nyilatkozatát. Ezt mondja: Ússzetorlódtuli a munkák — A kezdeti siker, a jó kilátások és a túlságosan is jó időjárás nem egyértelmű. Van ebben öröm is, meg gond is. Szabolcsban -azt szoktuk meg, hogy a márciustól májusig elvetett növények egymás után kelnek ki. Most nem így történt. A túlságosan is jó időjárás miatt egyszerre kelt ki minden. És növekedik. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben egyszerre kellene kapálni, kaszálni, permetezni és még sok minden egyebet is csinálni. Szaknyelven : a növényápolási munkák összetorlódtak. — Legnagyobb gondunk azonban, hogy a jó időjárás a kártevőknek is kedvez. Régen emlékszünk arra, hogy a burgonyabogár lárvái ilyen korán kikeltek volna, mint most. Ráadásul a legjobb védőszerek is másképpen viselkednek ilyen időjárásban. — Jó figyelmezteti arra is — fejezi be az osztályvezető tájékoztatását — hogy szinte nyakunkon van az aratás. A rozs már virágzik, a búza is ígéri egy héten belül a virágát. Évszázados tapasztalat szerint a virágzás után 25 nappal aratni kell — főleg ha az időjárás ilyen marad. Igen ám, de a sok trágyát kapott földeken az idejében végzett talaj művelési és vetési munkák után olyan nehezek ’ a kalászok, hogy például Gulács környékén a minapi viharban máris megdőlt az árpa. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan nehéz lesz az aratás, mint tavaly. (Csak r~rsze, több terményért.) Őszi kalászosaink gyönyörűek. De éppen ezért fel kell készülni arra. hogy ismét elővegyük a kaszát. Minden szem terményért kár. Van még elég kasza a szabolcsi falvakban, kaszálni tudó ember is, csak fizessük meg. Megszervezni, beosztani Befejezésül Görömbei József osztályvezető-helyettestől kértünk tájékoztatást. Elmondja, hogy a szervezők godnja a feltorlódott munka ügyes beosztása. A „jó idő” csak kiránduló nyelven • jó idő, eddig elég száraz volt Ahol van öntözőberendezés, azt most mind üzembe kell helyezni és, ahol gazdaságos vásárolni, ott érdemes megvenni. Sem a termelőszövetkezeti parasztság, sem az állami gazdaságok dolgozói, sem a háztáji gazdák önmagukban nem tudnak megküzdeni a következő hetekben rájuk váró nagy feladatokkal, ha nem segít minden szerv a korai aratásra működőképesen helyrehozni az összes használható gépeket és ha nem sikerül a hiányzó alkatrészeket megszerezni, A kenyérért, akinek csak köze van hozzá.' mindenkinek meg kell dolgoznia. felelőssége teljes tudatában. Tavaly, amikor az árvizes területeken nem volt betakarítani való, elküldték onnan a kombájnokat segíteni a patronáló szövetkezetek betakarításához. Jó példa ez. idén is lehet követni. Hasznosan együttműködni a betakarítás sikeréért. Gesztelyi Nagy Zoltán NAGYKÖZSÉGI ..PARLAMENT' CSENGERBEN Valójában az emberek és az ügyes-bajos dolgaik után való hivatalok járása dönti el, mi előnye származik a lakosságnak abból, ha egy község nagyközségi rangra emelkedett. A hivatal, — lehet ott gyors, pontos és udvarias, esetleg lassú, bürokratikus és udvariatlan az ügyek, emberek intézése — végigkísér bennünket a születésünktől, halálunkig. De nem mindegy, hogyan. Helyben intézik Erről beszélgettünk Csen- gerben. Példával kezdem. Nem illik megírni az ifjú ara nevét, akinek korengedélyre volt szüksége, hogy az anyakönyvvezetőnő előtt megjelenjenek. Ha erre az aktusra azelőtt kerül sor, hogy Csenger nagyközség, járhattak volna hetekig utána, míg sikerül. Kérelem a járáshoz, onnan visszaírtak volna a községnek, utána környezettanulmány stb, s csak azután mondhatták volna ki a boldogító igent. És sok ilyen ügy van. Egy évvel ezelőtt tíz, s már ez évben hat. Helyben intézik. 10 millió újításból Ülést tartott az SZMT elnöksége Kedden ülést tartott az SZMT elnöksége. A nőbizottság előterjesztése alapján megtárgyalták a nőkre vonatkozó SZOT- és kormány- határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s javaslatokat dolgoztak ki a megvalósítás további feladataira. Az elnökség tagjai megvitatták a szervezési és káderbizottság tájékoztató jelentését a szakmaközi bizottságok munkájáról. A közgazdasági bizottság jelentése alapján az elnökség részletesen foglalkozott az újítómozgalommal, a vállalati újítási szabályzatok készítésének tapasztalataival. Megyénkben az elmúlt három évben rendszeresen körülbelül 900 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ezeknek felét elfogadták és évente 360—380 újítást be is vezettek. Az előzetes tervek alapján az újítások révén évi 9—10 millió forint értékű gazdasági eredményre számítottak, ennek megfelelően évente 600—900 ezer forint értékű újítási díjat, jutalmat fizettek ki a vállalatoknál, in tézmény ekn él. Az SZMT elnöksége több hiányosságot szóvá tett, szorgalmazta az alapos, átgondolt újítási feladattervek készítését és azok következetes végrehajtását. Felhívta a figyelmet a kiváló újítók népszerűsítésének fontosságára, az újításokkal kapcsolatos propaganda fontosságára. Hangsúlyozta az SZMT elnöksége: a szocialista brigádok vállalásaiban kevés az újításokkal kapcsolatos felajánlás, holott ez a vállalat, a végzett munka iránt érzett felelősség bizonyítására, a jobb munkaszervezésre számos lehetőséget kínál. Foglalkoztak a KISZ újítómozgalmának eredményeivel, az együttműködés formáival, majd javaslatokat fogadtak el a szakszervezetek újítómozgalommal kapcsolatos feladataira. Ezzel is bővült a nagyközségi tanács jogköre. Ez év május 5-én alakult meg a csengeri „parlament”, mely hatvan tanácstagot választott. Elnöke a sok tapasztalattal rendelkező Jenei Lajos. Huszonhét • éve közalkalmazott, dolgozott a járási tanácsnál is. Gondja most több, mert a nagyközséghez 7 község tartozik Csengeri*!. Rövid idő alatt többször változott a titulusa Csgnger- nek. 1969 júniustól 1970 januárig közös községi tanács volt. Ide tartozott Számos- becs, Szamostatárfalva és Szamosangyalos. Újságolja, hogy még meg sem melegedtek, csak éppen megkezdték a közös tanács működési elveit kidolgozni, s amikorra ezt befejezték, nagyközségi rangot kapótt Csenger. — Újabb hatásköröket, s még plusz három községet. Hat hónap alatt három esetben kellett a szervezeti kereteket kidolgozni. És érdekes, mert a nagyközségi tanácsnak sokkal sokrétűbb feladata van, mint annak idején a járási tanácsnak volt — magyarázta a tanácselnök. Nyolc és fél millió A megjelent új tanácstörvény nemcsak rendezte, biztosítja is a hatásköröket. Sokról lehetne szólni. Itt csak néhány lényegeset említünk. Erről szólt a tanácselnök mellett két tanácstag: Asztalos József, a körzeti iskola igazgatója és Tősér György. Egyik az önállóság megnövekedése. Különösen a pénzeszközökkel. A tanács való! t n „parlamentté” vált. a leglényegesebb ügyekkel foglalkozik, azokban dönt. És van miről, mert ő rendelkezik a pénz íblött. — Nem is kevés az idén — jegyzi meg az elnök. — Jelenleg 8 és fél milliós költségvetéssel rendelkezünk, s 3 millió a fejlesztési alapunk. És az van, amit a tani es elhatároz. Hosszú lenne elsorolni. Csak néhányat a jelentősebbek közül. Utak. hidak építésére, fenntartására 761 ezret, közvilágításra 484 ezer forintot, vízkár és belvíz elvezetésére 250 ezret. Erre például korábban a községnek nem volt pénze. Ha a járás adott megoldottuk, ha nem jutott, minden maradt a régiben — sorolja. Ezeknek a megoldására most minden — a nagyközséghez tartozó — településen sor kerül. Főleg Szamosan- gyaloson. mely eléggé belvizes terület. A szülőotthonra és a bölcsődére több, mint egymilliót fordítanak, a különböző egészségügyi ellátásra 415 ezret. De említhetnénk a szociális gondozást, a segélyezéseket, iskolákat, stb. Jobb az ellátás Jelentős a hatáskörök bővülése. Közvetlenebbül tudják szolgálni a lakosság érdekeit. Említik az építési- igazgatási feladatkör bővülését. A nagyközségi tanács szakig;./.atási szervének az előadója kinn a falvakban szakigazgatási napot tart. Itt tájékoztatják az építeni szándékozókat arról, milyen iratok szükségesek hozzá és ezt postán intézik. Gyorsan. Nem kell beutazni Csengéibe. Azelőtt egy iparengedélyért meg kellett járni sole fórumot, míg hozzájutott a kérelmező. Most ezt is a nagyközségi tanács intézi. És azóta fellendült. Ez jó hatással van a hőlyi ellátásra, a szolgáltatások fejlődésére. Ez évben 12 iparengedélyt adtak ki. villany- és vízvezeték-szerelőknek, kőműveseknek, rádió- és tv-szerelőknek, olyan iparosoknak, akiknek a munkájára szükség van. Régebben’ hosszú utánjárással sikerült csak elintézni, hogy egy-egy „veszélyes” környezetben élő gyerek elhelyezéséről gondoskodjanak. Említik az öt Kaczur gyerek példáját, akiknek a gyermek- intézménybe való juttatását egy nap alatt rendezték, ők ismerik a helyzetet, nem kell írkálni, megvárni, mit' írnak a járástól stb, s csak utána intézkedni, esetleg akkor, amikor már késő. Szaporodó gondok * Csakhogy <3 hatáskörök növekedésével szaporodtak a gondok is. Még csak most „kóstolgatják”, mivel is jár ez. Erről Beregi Gyula, a párttitkár és -a tanácselnök szóltak. Ahhoz, hogy valójában nagyközségi rangon tudják az emberek ügyesbajos dolgait gyorsan, udvariasan intézni, a szakigaz- tásban dolgozóknak is fel kell nőni a feladathoz. <t
