Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

WTT. mäfus iS..' SÍílet-mÁgvaSorszas ' $. ol&l KOMMENTÁR Napirenden: a kapacitás A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői csü­törtökön Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel folytat­tak megbeszélést a megyét érintő építőipari fejlesztési kérdésekről. A megyei tanács a közel­jövőben hagyja véglegesen jóvá a IV. ötéves terv me­gyei programját Ebben nagy szerepet kap a lakásépítés. Több, mint tízezer lakást többszintes épületekben ala­kítanak ki, ehhez kell a korszerű építési technológiák alkalmazása. Nyíregyházán már a múlt évben megkezd- , ték a Miskolci Házgyár ele­meiből két lakóház építését, a következő években pedig a debreceni és kisebb részben a Miskolci Házgyár elemeiből fognak sok lakást felépíteni. Túlzott igényekkel nem lehet fellépni a házak magasságát illetően, a felépítendő házak legtöbbje négyemele­tes lesz, ahol még kisebbek a járulékos beruházások költségei. Az alagútzsalus építési mód további elterjesz­téséhez a megye még egy ilyen rendszerű berendezést kap. Ezzel valószínűleg Má­tészalkán gyorsítják meg a lakásépítkezést. A megyét érintő építési feladatok felülvizsgálása azt mutatja, hogy mintegy két­milliárd forint értékű munka elvégzéséhez nincs elegendő kapacitás. Az ÉVM további támogatást ad az építőipari vállalatoknak, eddig 83 mil­- liő Ft-ot juttatott a megyébe, hogy a vállalatok bővítsék a kivitelezői kapacitást. , Az építőanyag-ellátás meg­javításában is örvendetes változás van kilátásban. Vá- sárosnamény mellett egy új, 200 ezer köbméter kavics ki- bányászására alkalmas bá­nyát nyitnak. Ugyanakkor megkezdik a megye feltérké­pezését még ebben az évben újabb kavicslelő helyek feltá­rására. Ezzel — a szállítási távolságok csökkentésével — az építkezéseket is olcsóbbá teszik. A szakmunkásképzésben főleg az építő-szerelő jellegű szakmáknál fognak több ta­nulót felvenni, hogy lépést tartsanak az építőipar fejlő­désével. A megbeszélésen fontos kérdés volt az árvizes terü­letek problémája. A lakás­építésekhez a szükséges téglát az ÉVM és a belkeres­kedelem biztosítja. Az árvíz- védelmi lokalizációs gát megépítésével előtérbe kerül a kitelepítendő öt község problémája is. A Debreceni Tervező Vállalat az év végé­re készíti el a részletes ter­veket. Az itt élőknek segítsé­get nyújtanak az áttelepülés- hez azzal is, hogy többféle választási lehetőségük lesz. Ugyanolyan emberséggel — mint az árvízi újjáépítésben — kell kezelni az itt élő em­bereket. Az anyagi kihatások elemzése még várat magá­ra, végső soron a kormány fog dönteni erről. L. B. A tyukodi modell Az első szabolcsi házfájimegráltás — Fizetett kollektív ünnepek Általánosságban még já- rásilag sem lehet megszabni, milyen legyen egy olyan ter­melőszövetkezet, amelyben a nagyüzemi szemlélet uralko­dik. Pontosabban: túl sok tanácsot lehet adni, de eb­ből egy-egy adott helyen csak néhány hasznosítható. így célszerűnek látszik, hogy bemutassunk egy olyan mezőgazdasági nagyüzemet, amely „igazi nagyüzem”. A tudomány érvényesülése A tyukodi Kossuth Terme­lőszövetkezetet nyolc fiatal, nemrég végzett agrármérnök és gépészmérnök irányítja. A legidősebb az elnök. Bajka Zoltán „már” 32 éves. Megál­lapodtunk abban, hogy a jó képzettségű és a korszerű tu­dományokban jártas szakem­berek megfelelő száma nél­külözhetetlen előfeltétele a nagyüzemi szellem kialakítá­sának. De ez önmagában még nem elég. Az is kell, hogy összeforrott kollektívává tö­mörüljenek és hogy a tag­sággal is megértessék elkép­zeléseiket. De a korszerű mezőgazda- sági tudományok érvényesü­léséhez jó gazdasági szemlé­let is kelL Azt mondja erre Palicz Gyula gépészmérnök, a 70 emberrel évi 20 milliót ter­melő lakatosüzem vezetője, (ids tsz a tsz-ben, van akko­ra falu, amelyik csak össze­sen ennyit termel), hogy, ez a logika világos. Neki egy la­katosa legalább 2500 forintot kell, hogy keressen havonta. Jár neki a háztáji? Jár. Ha meg akarja művelni, mini­mum 30 napot kell vennie arra, hogy megkapálja, el­vesse, betakarítsa. Most nem veszik ki ezt a 30 napot, ami­Milliós értékekről van szó Menetrendszerű munkaszervezés a sóstóhegyi Vörös Csillag gyümölcsöseiben Kedvező volt a tavasz a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz-ben. Egyrészt az őszi ka­lászosokra volt jó hatással, amelyek — a gyenge minősé­gű vetőmag miatt — eléggé rosszul keltek, ritkák voltak, de aztán a tavasz rendbe hoz­ta őket. Másrészt az időszerű munkákat mind el tudták vé­gezni, a dohány ültetése a be­fejezéséhez közeledik. Jól jött az utóbbi napok több eső­je a vegyszeres gyomirtásnak: hatása így érvényesül igazán. Egyedül a gyümölcsösök sínylették meg, hogy épp vi­rágzás idején hűvös és boron- gós idő köszöntött a dombos sóstóhegyi vidékre. 285 hek­tár almájuk és 70 hektár sző­lőjük most is érzi ezeknek az esős napoknak az emlékeit. Tulajdonképpen a forró és az esős, csapadékos napok mi­att a gyümölcsösök növényvé­delme okozza a legnagyobb gondot, hiszen a párás, me­leg levegő kedvez a gomba­kártevők elszaporodásának. Máris észleltek lisztharmat- és fuzikládiumfertőzést, a szőlőnél pedig — a korábbi évekkel ellentétben — máris fellépett a peronoszpóra. A gazdaság azonnal reagált a különböző fertőzések észle­lése után. Hat darab nagy teljesítményű permetezőgé­pük dolgozik az almáskertek­ben. Most ötödször permete­zik az almát! Sóstóhegyen évek óta gya­korlat, hogy 12—13 permete­zésre kerítenek sort. Az a ta­pasztalatuk, hogy a növény v é- úő szerek jók, de hosszabb ideig nem biztosítanak védettséget a kártevőkkel szemben, így gyakrabban végzik ezt a na­gyon fontos munkát A szinte állandó méregfelhőben a kártevőknek nem sok esélyük marad az életben maradásra. A nagy teljesítményű gépek lényegesen lerövidítik a per­metezési fordulót. A nagynak számító almáskertet 4—5 nap alatt le tudják permetezni. Ez elég gyors és hatásos fegy­ver tud lenni a kártevők ei­len. Sóstóhegyen nem takarékos- kodnak a növényvédelemmel, különösen azért nem, mert — milliós értékekről van szó: Ha kimarad egyetlen perme­tezés is, az, súlyosan befolyá­solhatja a termés minőségét — tehát az árát is. Volt olyan esztendő — a tavalyi —, ami­kor már szinte képtelenek voltak követni az időjárás gyors változásait, és bizony a gazdasági eredmények látták kárát. Sóstóhegyen az alma is. a szőlő is részben részes műve­lés alatt áll. A régi, elörege­dett szőlőt inkább csak a tag­ság kedvéért nem vágják ki. gazdasági hasznot nem hoz. sőt, már a tervekben is fél­milliós ráfizetéssel kell szá­molniuk. A szőlőben is megkezdődött a védekezés a váratlanul fel­lépett peronoszpóra ellen. A régi, nem nagyüzemi telepí­tésű tőkék közé nem lehet bemenni permetezőgépekkel, így ezt kisebb háti gépekkel permetezik — de máris per­metezik. Sóstóhegyen tehát e na­pokban nem várnak semmifé­le előrejelzést, figy elmert*’ xést, Iranern maguk vizsgálják a gyümölcsöst, szőlőt, s azt ho-gy milyen kártevők fellépé­se várható a hirtelen meleg párás időben. S ha felfedezték a kártevőt, ’Tillámgycrsau vé­dekeznek is ellene, különösen az almánál: nem szeretnék, ha kevesebb lenne a minősége romlás miatt a bevételük a tervezett 7 és fél millió fo­rintnál. S ezt csak így, ilyen gondos munkával lehet elérni. (ki) vei elvesztenének legalább egyhavi 2500 forintos kere­setet. Megváltják. Élnek vele a földeken dolgozók is. Hát ez is a nagyüzem. Még valamit: Az igazgatóság ha­tározata szerint ez évtől a termelőszövetkezet minden dolgozójának járnak a fize­tett ünnepnapok a munkás ünnepek, a kollektív szerző­dés szerint. Az elsőt május 1. után fizették ki. Hát ez is a nagyüzem. És még valamit: Az igazgatóság határozata szerint 5 forintnál kevesebb órabére ebben a tsz-ben senkinek sem lehet Munkássá válik a paraszt Hát ez is nagyüzem. És legutoljára még valamit: a termelőszövetkezet építőbri­gádja és lakatosüzeme a szomszéd termelőszövetkezét- nek épít egy juhtenyésztő te­lepet 36 millióért. Láttunk egy 40 főnyi asszonybrigádot. Előző nap még kapáltak a földeken, ottjártunkkor vi­szont az összeállított vasbe­rendezéseket festették. Vagy­is: munkások. Ez is tudomány, amely két hasznos tanácsot súg a me­zőgazdasági nagyüzem veze­tőinek. Az egyik: nem min­dent egy lapra kell tenni. (Például almára, vagy bur­gonyára.) A másik: nem ha­zardírozni, nem „zsugázni”, nem kockáztatni sokat, vagy­is : nem belemenni lassan megtérülő beruházásokba erőn felül. Ezzel az élgárdával. az egyetemről frissen hozott, jói megemésztett és jól terjesz­tett tudományos fegyverzet­tel tört be a tyukodi Kossuth Tsz az „igazi” . nagyüzemek sorába. Nagy üzemből nagy­üzem lett. Az 1963-as évről az 1969-esre fordulva, nagy erőfeszítésekkel tudták elér­ni, hogy 20 millióról 30 mil­lióra emeljék az évi összes termelési értéket. Idén vi­szont 86 millió forint érték megtermelésére vállalkoz­nak. Lássuk a tényeket. A termelőszövetkezeti köz­pont udvarát látva az a be­nyomás, hogy gyárudvaron jár. Itt működik egy kerék­gyártó, egy asztalos-, egy ■szíjgyártó üzem meg egy sa­ját gépjavító, meg egy. a gép­javító állomástól tavaly vá­sárolt, úgynevezett lakatos­üzem (ez egyedül 20 milliót hoz a 86-hoz). Tudomásunk szerint, Sza­bolcsban először a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet­ben valósították meg a ház­táji földek megváltását is. A nagyüzem: matematika A tsz hasonlít egy nagyon jól működő állami gazdaság központjához is. Köztudomá­sú, hogy az állami gazdasá­gok eszközökkel is, szakem­berekkel is általában jobban el vannak látva, mint közös gazdaságaink. A tyukodi Kossuth ebben sem marad le. Hadd áruljuk el, hogy az elnök, a főagronó- mus és az egyik elnökhelyet­tes (Szakács János) kétszeres mérnöki diplomával rendel­kezik. Az agrármérnöki ké­pesítésen kívül megvan az üzemszervezői mérnöki dip­lomája is. Semmit sem bíznak a vé­letlenre. Mindent kiszámíta­nak. Ebben az aránylag kis tsz-ben nem sajnálják a jól képzett szakemberektől a fi­zetést. A könyvelésben egy tucatnyi képzett könyvelő dolgozik. De van üzemgaz­dász, üzemszervező, sőt sta­tisztikai „osztály”! És ez a látszólag sok „hivatalnok”, nem ingyen eszi a kenyerét. A biztos 86 millió csak az 6 közreműködésükkel születhet meg. Azt mondhatná egy kis termelőszövetkezet szakgár­dája, hogy könnyű a tyuko- diaknak: már van tengernyi segédüzemük. Mi van a föl­dekkel? Nos, ez jogos kér­dés. Válaszoljon rá Major Dénes főagronómus, aki azért jött vissza a saját hazájába kevesebb fizetésért, mert sze­relmese a napraforgó-ter­mesztésnek és itt 1500 holdat bevethetett vele. A tyukodi 5000 hold — most már Urával való egyesülés után 8000 — (megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága) nem ter­mel „mindent”. A főagronó­mus azt mondja, hogy egy termelőszövetkezet nem „bo­tanikus kert”. (Papp Antal főkönyvelő, csendesen hozzá­teszi, hogy nem is „állatkert' \ Vagyis nem kell minden faj­ta állattal foglalkozni.) így is lehet Tények: Kétezer hold őszi búzával van bevetve. A háztájiban 450 tehén van. es 2300 sertés. Ezer hold a pil­langós. AZ )500 holdas nan- raforgót már említettük. És ezer holdon erdősítettek. — zömmel cellulóznyárraí. A cellulóznyár azt jelenti, hogy az ültetések utáni 12 év múl­va körülbelül 700 ezer fo­rintot lehet „learatni” egy holdról. De nemcsak ezt je­lenti. Azt is, hogy a férfiak folyamatos foglalkoztatása télen is biztosított az erdő­ben. Az asszonyok pedig nyá­ron, amikor nincs más dol­guk, munkanapokat dolgoz­hatnák le az erdőben, nö­vényápolással. Sokat lehetne még beszél­ni a tyukodi termelőszövetke­zetről. Megítélésünk szerint ennyi is elegendő, hogy be­mutassuk : lehet szabolcsi termelőszövetkezetben nagy­üzemi szemlélettel gazdál­kodni. G N. Z. J? cint viselője felöltötte lovagi mezét, felkötöt­te cintányérját, és elindult itj kalandok felé. A poros or; zágúton koco­gott, midőn egy fogadó előtt verekedő csoportot pillantott meg. Hárman felváltva rug­dostak egy földön fekvő öregembert és tizennyolcán nézték. — Hallatlan közöny — vélte a Búsképű, előrán­totta szablyáját és szigorú hangon kérdé: — Mi történik itt nemes urak! Miért rugdossák ezt az élemcdett korú aggas­tyánt?! •— Megitta a fröccsömet ez a disznó — mondotta az egyik rúgás — és nem akar­ja megadni a kettőnyolcva- nat. A Búsképű belesápadt e példátlan cselszövés miként­jébe és érces hangon fel- kiálta; — Az elnyomottakért, az '.gazságén küzdők... erre es­A Búsképű Lovag küdtem fel. Igyák meg fröccsenhet nyugodtan, hidal- gók, és \a legközelebb bár­milyen sérelem éri Önöket, engem keressenek, itt a név­jegyem. Lehajolt az öreghez, kivett a zsebéből kettőnyolcvanat, átadta az imbolyogva is ne­mes tariású kisemmizettnek, és egy utolsót rúgva a föl­dön heverő latorba, emelt fővel indult új kalandok felé. Az esthajnalcsillag ve- csernyére pitymállott, midőn teljes valójában megtorpant. Mármint a lovag. Szembe jött vele egy Szaracén és rettenetes hangon rártvallt: — Merre vám a Szent Sír, mondd meg, barbár, vagy menten a pikám hegyére éüzlekL.. — Nem bántani engemet, örüli úr, nem jól beszél ma­gyar, itten mink belgyógyá­szat tanulás az orvosok ka­rába. Ott sír a sarkon egy, de az nem hisz, hogy szent... A Búsképű a helyzetnek megfelelően felfújta magát, és odament a sarkon sii9jo- gálo leányzóhoz: — Nemes hölgy — köszön­tötte tisztelettel —- én az ár­vák és a bajba jutottak istá­polója, a hölgyek gyámolitó- ja vagyok. Miként tudok gyászodra gyógyírt csepeg­tetni? — Ötszázzal.. — Ah, szóval váltságdíjJ —- Valóban válságos hely­zetben vagyyk, nemes ide­Mindenféle Maratoni késés Májas 20-án, csütörtök reggel rekordot döntöttek a nyíregyházi Tiszavasvári úton lévő sorompóval. A gumigyárba, az UNIVERSIL- be és a ruhagyárba igyekvő dolgozók 63 percet késtek munkahelyükről, mert a 2 óra 05 perckor induló menet­rend szerinti autóbusz 8 óra 20 percre érkezett a Guszev lakótelepre. Ismert a probléma, tudjuk, felüljáró épül majd ift, de addig is megoldást kellene találni, mert végül is ez a gyakorlat nem tartható fenn. A MÁV forgalomirányítóinak nyilván van lehetősége arra, hogy az ilyen hosszú késése­ket elkerüljék — még akkor is, ha „A sorompó 10 percen túl is zárva tartható.” Figye­lembe kellene venni: a tö­megközlekedési jármüvek több száz dolgozót szállíta­nak — munkahelyükre. Bagoly Dánief Ifjúsági park Sok ezer fiatal örülne, hí zsebéhez mérten — es kul­turáltan — tölthetné el a sza­bad idejét. A Sóstón 15 holdas terüle­tet jelölt ki a városi tanács egy vidám park létrehozására« Ennek egy része lenne a4 ifjúsági park. A vidám park! egész területének felszerelés® csak évek múlva lesz teljes,; az ifjúsági parkrészt azon­ban. július 1-re szeretnék* rendbetenni. A KlSZ-alap- szervezetek is segítenek tár­sadalmi munkában. Teljesei®, társadalmi munkában azon­ban nem lehet az ifjúság® parkot felépíteni. A napok­ban néhány nyíregyházi fia­tal tapasztalatszerző látoga­tást tett Székesfehérváron és másutt is. A Videoton pél­dául egy ifjúsági klubot épí­tett a park területére. Igaz, nekünk nincs Videók tonunk. de több ezer fiata­lunk van, és nem mindegy, szabad idejüket hol és ho­gyan töltik. Most szinte • va­lamennyi nagyobb KISZ- alapszervezet készen áll a munkára. Jó lenne, ha anya­gi problémák miatt nem menne füstbe a legalább tíz­ezer fiatalt érintő terv. Baraksó Erzsébet Szabad időből Egyik nő a Nők Lapjaban megnézte a takaró horgolá­sához szükséges mintát. Est ajánlották a Vietnamnak ké­szülő takarókhoz. Szép, ízlé­ses, ovális alakú, tízszer tíz centis horgolásokat készített. Tizet. Ezt vitte be a hivatalba. Megmutatta munkatársnői­nek. Így indult a takarókor- golasi mozgalom. Egy-egy nő most tíz-tíz ilyen mintát ké­szít a gabona felvásárló és feldolgozó vállalatnál. ahol több mint 300 nő dolgozik. Készülnek a takarók Viet­namnak. Tizenöt-húsz ilyen takaró elkészítésével szá­molnak, Sok? Kevés? Nem ez az érdekes. Nők vállal­ták, olyan dolgozók, akik munkaidő után a második műszakból, szabad idejükből áldoznak fel órákat, a szoli­daritásukat kifejezve ezzel is. Farkas Kálmán gén. A fiúm agyonver, ha nem adok neki estére leg­alább ötszázat. A Búsképűnek végigfutott a hátgerincén a jéghideg fel­ismerés. Ez Dulcinea, szíve hölgye. Bajban, a legkelle­metlenebb életveszélyben! Fél térdre ereszkedett és hódolatával átnyújtotta imá­dott Dulcineája felé utolsó ötszáz rnaravédijét. A nemes hölgy rápillantott az ismeret­len valutára és felsikoltott legott: — Piszok huligán! Hamis pénzzel akarod kiszúrni a szemem?.. . Feri Feriül!! Feri pillanatok alatt ott termett és adott a Búsképű Lovagnak boxerral kettőt. Elmerengve nézte a véré­ben fetrengó lovagot és szen­vedő hangon jegyezte meg: — Micsoda sötét alakok vannak!.., Nem való nekünk ez a bűnös város, Rózái... Deák Gusríáy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom