Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

Ott. május iS. fcELET-MAGYARORSZÄG 5. oldat BNV•előzetes 700 új ruha- és cipőmodell! állítanak ki a szövetkezetek gek gazdagítják a kollekciót. Nagy bőséggel mutatják be az újabban ismét divatba jött népművészeti díszítésű ruhákat, gyermekviseleteket, ezekből a matyó szövetkezet pavilonjának látogatói azon­nal vásárolhatnak is. Tizenöt exportra gyártó bútoripari szövetkezet neve­zett be az idei BNV-re, vá- logatottan szép berendezé­seiket a 8-as számú pavilon­ban helyezik el. Újdonság a Fejlődés Ktsz fémvázas meg­oldású variálható svéd fala, az állványos, üvegezett tele- ajtós kis egységek különféle elhelyezési lehetőségeivel. Mintegy 2000 négyzetmé­ternyi szabad területen állít­ja ki új vonalú vitorlásait és csónakjait a Csillaghegyi Fa­ipari és Csónaképítő, vala­tartói, vázái. A szövetkezeti ipar több szép kerti garnitú­rát, kempingbútort is bemu­tat. Uj színfoltot Jelentenek a szövetkezeti termékegyüttes­ben a kozmosz-hangszerek. A VI/B. csarnokban állítja ki termékéit a Műszer- és Gép­ipari Szövetkezetek budapes­ti szövetségének 20 tagszö­vetkezete. E pavilon mellett kap helyet a Kiima Ktsz üzemanyagkútja, a különféle hűtőberendezések „család­ja”. Szabadtéren mutatják be a Budapesti Jármű Ktsz és az Egyesült Jármű lakóko­csijait, a nyergesvontató után kapcsolt légpárnás szállító konténereket. A 13 építőipari szövetkezet KÜLÖN E CÉLRA ÁTSZERELT GÉPPEL MÁSODSZOR PERMETEZIK A BAK- TALÖRAN'"KÁZI ÚTTÖRŐ TSZ 15 HOLDAS MÁLNÁSÁT. A TERMÉST SZERZŐDÉS SZERINT A MÉK-HEZ SZÁLLÍTJÁK. (HAMMEL JÖZSEF FEL VÉTELE) Nem passzió A volán mögött Csak betanított munka lenne ? í— A kereset nem áll arányban az eltöltött évekkel *— panaszkodik a buszsofőr, Gyöngyösi András. „Öreg” gépkocsivezetők ül­nek az asztal körül a Volán 5. számú Vállalatánál. Mind­egyikük 15—20 év gyakorla­tot tud maga mögött. — Estére nincs dereka, karja a* embernek, ha ment a Skodával 500 kilométert — említi a teherautó-vezetők fáradalmait Gabulya András. — Az autóbuszvezetés pe­dig — akárhogy nézzük — komoly, felelős munka — be­szél-a másik oldalról Bodnár Antal. — A legkisebb koc­canás ezresekbe kerül, nem beszélve az utasokról. Kevesebb munkával — ugyanannyi — Ha 210 órával nem ke­resi meg a szakmunkásbért, akkor lehet-e szakma? — kérdez vissza az igazgató, Hekman György. — Két éve vitatkozunk azon, hogy ismerjék el szak­mának a gépkocsivezetést — teszi hozzá Lengyel István szb-titkár. A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezeté nek XXVIII. kongresszusa a közelmúltban ülésezett. Ctt már nemcsak vitatkoztak, hanem elvként rögzítették: el kell érni, hogy a gépkocsive­zetést szakmának ismerjék el. Természetesen bizonyos ki­kötésekkel, hiszen megfelelő vezetési gyakorlat, különböző vizsgák kellenek ahhoz, hogy valaki mint szakmunkás ül­hessen a volán mögé. Gyöngyösi András: „Hu­szonnégy éve vezetek, van olyan buszvezető, akit két éve én tanítottam, annak 1700 az alapja, nekem két­ezer. Ha órabérbe számítom, még a tíz forintot sem érem eL” A keresetről sokáig lehetne vitatkozni. Helyette Lengyel István papírt vesz elő. Azt a tervezetet mutatja, ami a most készülő besorolás sze­rint minősíti a gépkocsiveze­tőket. A szakmai gyakorlat nagy súllyal esik latba. Amit még hozzátesz: — A szakszervezetnek az a kikötése, hogy két-három éven belül levegyük a mun­kaidőt a havi 210 órára. Úgy, hogy a kereset ne csökken­jen. A gyakorlat is számít Szakemberek kimutatták, hogy az autóvezetést egy át­lagos képességű ember fél óra alatt megtanulhatja. Gya­korlat nélkül viszont hamar az út melletti árokban talál­hatná magát az ilyen vezető. Ha pedig meghibásodik va­lamiért az autó, megint csak Halászlé, népdalest — lampionnál Egy hét múlva nyit az ugornyai strand A megyét sújtotta múlt évi árvíz nem kímélte a már jó hírnévre szert tett ger- gelyiugornyai Tisza-parti strandot sem. Mintegy há­romszázezer forint kár ke­letkezett a Vásárosnamény és Vidéke ÁFÉSE kezelésében lévő népszerű üdülő- és pihe­nőhelyen. Többek között 11 két- és négyszemélves fa­anyagú kabint is elsodort az árvíz. „Az ugornyai Tisza-parti üdülő szebb legyen, mint volt” — ezzel a jelszóval fo­gott hozzá az ÁFÉSZ az új- rakialakításhoz. Az új, kor­szerű, szép stílű vendéglő, presszó és szolgáltatóház építése befejezés előtt áll. Minden előkészület megtör­tént, hogy a vendéglőt má­jus 20-ra megnyithassák. A presszó is nyit a fürdés, strandolás csúcsidejére: jú­nius 1-én. Egyébként a külcwi presszó jelenléte újnak szá­mít, ahol a nap minden idő­szakában fagylaltot, fekete­kávét, cukrászféleségeket, hű­sítő italokat lehet kapni és fogyasztani. Újnak számít a 35 ezer forintért vásárolt ze­negép is, melyeit tetszés sze­rint használhatnak. Az új lé­tesítményeikre — a tavalyi kár több mint kétszeresét — 700 ezer forintot költ az ÁFÉSZ. Továbbfejlesztik a köl­csönözhető anyagok választé­kát. Az idén már négyszemé­lyes. sőt nagyobb méretű sátrakat is igénybe vehetnek az üdülők. Válogathatnak különböző vízi játékokban. Ezúttal vasvázas, tetővel el­látott presszó szabadhelyet is biztosítanak, ahol a vendé­gek kellően gyönyörködhet­nek a romantikus tájban és élvezhetik a jó levegőt. Tánc- és népdalesteket is rendeznek. Nagy forgalmú rendezvények esti világításá­ra színes lampionokat sze­relnek fel. A szükséges vil­lanyhálózatot máris kiépítet­ték, s a mindenféle jármű számára megfelelő bejárati utat is rendbe hozzák a nyi­tás idejére. Említést érdemel még (fő­leg az ínyencségeket kedvelők számára), hogy a parti ven­déglő rendszeres specialitá­sának számít a Tisza menti halászlé, rántott hal, roston- sülx, valamint a bográcsgu­lyás és a túrós csúsza. Az igényelmek megfelelő étel- választékot biztosítanak. (ab) állna, nem tudna mihez nyúl­ni. — Aki húsz éve vezet, az már tudja, hol a hiba — mondja a gyakorlatról Szé­nási József. — Olyan is van, aki öt-tíz­ezer kilométer után tönkre­vágja a kocsit. — Ezért kell a szakma — szögezi le Lengyel István. — Ha megfizetjük a gépkocsi- vezetőt, akkor ők felelősséget vállalnak a kocsiért. Lássák az embert — Helyes politika, hogy álljunk meg a 210 óránál — folytatja a szakszervezeti titkár. — Korábban a bér­megtakarításra kapták a vál­lalati vezetők a prémiumot. Pedig az embert kell látni, aki megdolgozik a bérért. — Nem passzióból csinálja, aki hivatásos — teszi hozzá Gyöngyösi András. — Az utas már az óráját nézi, ha egy percet késik a busz. — Ha jobban megnyomom a féket — mert muszáj — és valakinek baja esik, engem vonnak felelősségre — egé­szíti ki a másik buszvezető, Solymosi Miklós. Nehéz munka, felelősség­gel jár — mondták a gépko­csivezetők. Közben a gyakor­lat szerint is — no, meg a kocsi kímélését, a hozzáér­tést nézve is, csak különbsé­get tettek sofőr és sofőr kö­zött. — Sok és minőségileg kép­zett gépkocsivezető kell — mondta az igazgató. A gyakorlott, képzett „pi­lóták” viszont rászolgálnak a szakmunkás-bizonyítványra. L. B. A hagyományokhoz híven az idén is bőséges termékvá­lasztékkal, sokfajta újdon­sággal jelentkezik a szövet­kezeti ipar a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. A könnyű­ipar Petőfi csarnokában sza­kosított formában állítja ki termékeit több, mint 50 ru­házati szövetkezet, amelyek együttesen mintegy 700 féle modellt — cipőket, női és férfiruhákat, kötöttárut, gyer­meköltözékeket, bőrdíszmű­árukat — sorakoztatnak fel. öt szövetkezet részt vesz a Budapest főváros tanácsa idei nagydíjáért és a vásár­díjért folyó versengésben is. A háziipari és népművésze­ti szövetkezetek a 19-es szá­mú, saját pavilonukban mu­tatják be színpompás válasz­tékukat. A szövetség 78 tag­szövetkezete állít ki, s két év utón ismét külön területen láthatja a közönség a teljes szőnyegválasztékot. A leg­szebb kézi csomózású, ha­gyományos és modern mintá­zatú perzsa, valamint szö­vött technikával készült to­rontáli és csongrádi szőnye­mint a Sirály és a Sportáru Ktsz. A Budapesti Fémtömeg­cikk- és Járműipari KISZÖV tagszövetkezetei sorában ott lesznek a Meteor háztartási felszerelései, a lánc- és ková­csolt áru szövetkezet művészi kivitelű állólámpái, esernyő­a IV. számú pavilonban mu­tatja be újdonságait. A Lom­bik Ktsz kis és nagy labo­ratóriumi felszereléseket, a RAMOVILL nagy teljesítmé­nyű gépkocsiemelőket állít ki, míg a híradás- és világí­tástechnikai cikkek között ott lesznek a RÁVISZ fény­orgonái, fényíró és színpadi világító berendezései. Szennyezeti folyók Kevés a hal a város boltjaiban A város jelenlegi halellá­tása nem kielégítő. Az Al­kotmány Halászati Tsz ezek­ben a hónapokban kizárólag a természetes vizű, főleg a Ti­szában történő halászat út­ján szerzi be a piacra ke­rülő halféleségeket. Jelenleg ez inkább apró halakat ad a piacra, köztük legtöbb a ke­szeg. Kisebb mennyiségben a halastavakból ponty is kerül forgalomba. Sajnos a nyári hónapok­ban nem lesz folyamatos a tsz Rákóczi utcai boltjának halellátása. Kü­lönösen nagy problé­mát jelent, hogy a Tisza vi­zében az elmúlt időben erő­sen olajszennyeződés kelet­kezett. Egyelőre nem tudják megállapítani, hogy ennek a következménye-e a harcsa pusztulása a vízben. A jelen­leg folyamatban lévő vizsgá­lat feladata megállapítani, hogy mi is történt a tiszai harcsával. A pontyánál és az erősebb fajtájú halaknál nem jelentkezik a pusztulás ve­szélye. Az Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet a mester­séges halastavakban termelt halakkal próbálja megoldani a város halszükségletének kielégítését. Farkas Pál MIÉRT KIVÁLÓ? A húszmilliós nyereség titka Nyírlugoson S zabol cs - Szatmór megye 13 állami gazdasága között az el­múlt évben — közel 21 millió forintos nyereséggel — áNyír- lugosi Állami Gazdaság bizo­nyult legjobbnak. Az ál­lami gazdaság ezzel nyer­te el a Kiváló gazdaság ki­tüntetést. A gazdaság 1959-ig általá­ban veszteséges volt. Ettől kezdve nagyarányú fejlődésen ment keresztül. Kétszer avat­ták élüzemmé, 1964-ben pe­dig elnyerte a Szabolcs-Szat- már megyei pártbizottság vándorzászlaját. Az utóbbi 3 évben — az új irányítási rendszerben — megyénk álla­mi gazdaságai között a nyír- lugosiak mindig az elsők kö­zött végeztek a versenyben. 1968-ban 10, 1969-ben 17 és 1970-ben 20 millió forint volt a tiszta nyereségük. A gaz­daság dolgozóinak az elmúlt évre 40 nap nyereségrészese­dést fizetett! — mondja nagy megelégedéssel Szabó József főkönyvelő. Nyírlugos Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar határán fekszik, de az állami gazdaság földi területe nem nyúlik át a szomszéd megyébe. A kör­nyék természeti adottságai a Cseregépkocsi és használati díj A Legfelsőbb Bíróság határozata Gépkocsivásárlással kap­csolatosan érdekes üggyel foglalkozott törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bí­róság. Az ügy előzményei szerint egy, a Merkur Sze­mélygépkocsi Értékesítő Vál­lalattól vásárolt autó nyílás­záró szerkezeti — a tömítő- szigetelő anyagok hibája mi­att — nem zártak pontosan, ezért a csomagtartónál és az ajtóknál nagy rések voltak. Emiatt a gépkocsi belsejébe nagymértékben behatolt a por. A Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet vélemé­nye szerint — az illesztések­kel kapcsolatos egyedi hibák miatt — a garanciális szol­gáltatásokkal nem lehet tel­jesen megjavítani a gépko­csit, s az rossz minőségű úton a nagyarányú poroso­dás miatt balesetveszélyes. Erre tekintettel a vállalat a kocsit visszavette, de cseré­be ugyanolyan típusút nem tudott adni, mert csak más­fajta és drágább autók álltak rendelkezésére. Végül is a vevő egy drágább kocsit el­fogadott. s a vételárba az elő­zőért kifizetett összeget be­számították. Egyidejűleg megállapodtak abban is, hogy mivel az első autót a vevő 3 hónapig használta, a megtett több mint 8 ezer kilométer alapulvételével — kilométe­renként 44 fillérrel számítva — mintegy 3600 forint hasz­nálati díjat fizet a vállalat­nak. Ez még is történt, de a vevő utóbb visszakövetelte a pénzt. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozatában ennek az összeg­nek a visszafizetésére köte­lezte a Merkúrt. ítéleté­ben rámutatott: az egyes tar­tós fogyasztási cikkek jótállá­sának legkisebb kötelező mértékét meghatározó mi­niszteri rendelet szerint sem­mis az a megállapodás, amely a rendelet rendelkezéseitől a vásárló hátrányára eltér. A vállalat köteles volt a gépko­csit kicserélni, mert rendel­tetésszerű használatra nem volt alkalmas, és kijavítani sem lehetett. Tényleges cse­re ugyan nem történt, mert a vállalatnak ugyanolyan tí­pusú gépkocsija nem volt és így másfajta személygépko­csi szolgáltatására került Sor, de ez a körülmény sem ad lehetőséget a vevőre hátrányos megállapodás kötésére. A vállalat nem volt jogo­sult a visszavett gépkocsi után használati díjat követel­ni, ez azonban nem érinti az újabb autó szolgáltatására vonatkozó megállapodás ér­vényességét mezőgazdasági követelmé­nyeknek megfelelnek: a 3391 hektárnyi területen megtalál­ható a dombos-homokos rész, a löszös talaj és a fekete föld is. Jelentős erdőterülete is van a gazdaságnak. A nyírlu- gosiak annak köszönhetik eredményeiket, hogy 1959 óta áz átszervezett vezetőség job­ban kihasználja a környék adottságait. Fő profiljuk a gyümölcs, amelynek nagyobb részét exportálják. 804 hektá­ron termelnek almát, barac­kot és szilvát, 184 hektáron csemege- és borszőlőt. A fent- maradó szántóterületen ké­vés búzát termelnek. Inkább a kifizetőbb ipari növényekét kívánják meghonosítani. Jó a munkaszervezés — és jó a végrehajtás is. A gazdaság létszáma 880 fő. Nincs szak- emberhiány és nincs munkás­hiány. A dolgozók beleszól­hatnak — és bele is szólnak — az irányításba, a tervezésbe és a jutalom elosztásába. Az el­múlt évben Ványi Jánösrté növénytermesztési munkásra szavaztak, aki több éven ke­resztül példamutatóan dolgo­zott. Ványi Jánosné kormány­kitüntetést kapott. Miniszteri dicséretet kapott Keserű Já­nos kertészmérnök — és 70 dolgozót részesítették külön­böző jutalomban. Kocsis And­rás területvezető, aki 40 fős szocialista brigádjával kiváló eredményeket ért el a múlt évben, ismét kiváló dolgozó lett. A tervekről így nyilatko­zott a főkönyvelő: —1 Az elmúlt ősztől üzemel teljes kapacitással a 180 millió forintos hűtőtároló, arpelyet a Ralkáoyi Állami Gazdasággal közösen építettünk. A tároló nagyban segíti gyümölcske­reskedésünket. Ebben az év­ben bekötő út épül a gazdaság központjában. Erdőségeink fája ipari fának is alkalmas, ezért a jövőben intenzívebben foglalkozunk fakitermeléssel. Jó ütemben halad a gyümölcs­léüzem építése. Az üzem svéd gépekkel az ősszel már megkezdi termelését. A gyü­mölcslevet hűsítő italok alap­anyagaként, főleg exportra fo­gunk termelni. Dolgozóink szociális helyzetén segít a 300 Személyes üzemi konyha, amely még a nyáron elkészül. A nyírlugosiak az új irányí­tási rendszerben élnek min­den olyan lehetőséggel, amely fejlődésüket elősegíti. (nabrádí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom