Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

WTl. IprfRs tO. KFLFT-MAGYARORSZÄt? 8. 6Ma! f Kitüntették az árvíz sújtotta Szamosköz újjáépítésében részt vevőket OROSZ FERENC ÄTNYÜJTJA A KORMANYKI- TÜNTETÉST VERES KAROL YNAK, A NYÍREGYHÁZI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT ÉPÍTÉSVEZETŐJÉNEK. Kormánykitüntetéseket és miniszteri kitüntetéseket adott át szombaton délelőtt Nyíregyházán Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke az 1970. évi árvíz utáni újjá­építésben részt vett szabóics- szatmári szakembereknek: munkásoknak és vezetőknek. A kitüntetések átadásánál jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tasia. a KB titkára. Tóth Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Köszöntőjében a megyei ta­nács vb-elnöke szólt arról a hatalmas mére+ű országos összefogásról, amely az el­múlt év májusában m''gnv:l- váhult. azokról a gyors és hathatós intézkedése’yőL amelyeket a párt és a kor­mány már az árvíz első nap­jaiban megtett. — Gyorsan és felelősség­gel hozták meg az intézke­déseket — mondta beszédé­ben és kiemelte' a szocialis­ta humanizmus. a nemzeti egvség és az emberi szolida­ritás legszebb példáit lát­hatjuk az árvíz napjaiban. Hangsúlyozta a mentésben, rr-’d az építésben részt ve­vő szakemberek. tervezők, építők által végzett áldoza­tos munka elismerését. a KIEZ-fiatalok és katonák nagyszerű helvtállását, amellvel valóra váltva a központi intézkedéseket el­érték. hoffv a tél beállta előtt valamennyi árvíz sújtotta család feje fölé tető kerül­hetett. A kitüntetettek nevében KoHát Fásuló, a Mátészalkai Járási Tanács V. B elnökhe- ly°**°ee mondotí köszönetét. A ki tüntetett "k tiszteletére forecast adtak. ameiven B’szku Béla mondott pohár­köszöntőt Arról szólt, hogy S7 "*ado++ VPíintet-^ok fs csak ieikénesek lehetnek, mert mindazok, akik részt vet­tek az árvíz utáni újjáépítés­ben — elíanaonést érdemel­nek. Hangsúlyozta: még nem teües a helvre-nutás. amire akkor nem volt pénz és a 7+ a mo^t követke­ző hóna rákban k^l! befelez­ni. Ehh^z azonban udvart­ól van összefogásra, lelkese­déire és munkára van szükség, mint amilven an­nak idején, a veszély köze­pette megnyilvánult — mondta a Központi Bizottság titkára, köszöntve a jelenlé­vő kitüntetetteket és mun­katársaikat, a lük az újjáépí­tésben részt vettek. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Munka érdem­rend arany fokozata kitüntetést adományozta Lencsés Jánosnak, az Építők Szakszervezete megyei titkárának. Marozsán Sándor rendőrhadna^ynak, Cs. Nagy Ist­vánnak, az MSZMP megyei bi­zottsága osztályvezetőjének. Zi­lahi Józsefnek, a megyei tanács vb osztályvezető-helyettesének. A Munka érdémrend ezüst fo­kozatát adományozták Danes Jó­zsefnek, az MSZMP Mátészalkai Járási Bizottság első titkárának. Balogh Bertalannak, az AGRO- KER igazgatójának, Brezina And­rásnak, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főépítésvezetőjének. Fa­zekas Istvánnak, az MSZMP me­gyei bizottsága politikai munka­társának. Kiss Eleknek, a TÜZÉP Vállalat igazgatóhelyettesének, Kollát Lászlónak, a Mátészalkai Járási Tanács V B. elnökhelyet­tesének Kosztin Sándornak, a KIOSZ megyei titkárának. Kovács Jánosnak, a Közmű- és Mély­építő Vállalat főépítésvezetőiének, Krasznai Bélának, a Mátészalkai Építő- és Szakipari Ktsz elnöké­nek. Márki Jánosnak, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának, Papp Árpádnak, a TÜZÉP Vállalat telepvezetőjének. Puskás Józsefnek, az OTP me­gyei igazgatósága műszaki elő­adójának, Szigeti Bélának, az MSZMP Fehérgyarmati Községi Bizottsága titkárának, Veres Ká­rolynál*, a Közúti ÉDítő Vállalat építésvezetőiének. Végh Ferenc­nek, a Posta Távközlési Üzem csengeri körzetmesterének. A Munka érdemrend bronz fo­kozatát adományozták Armos Gézának, a Fehérgyarmati Köz­ségi Tanács V. B. ügyintézőjének, Bartók Károlynál*, a Gávai Ve­gyes Ktsz elnökének, Benkó Mi­hálynak, a2 Építő- és Szerelő Vállalat dolgözójának, Binó La­josnak, az SZMT Közgazdasági Bizottsága vezetőiének, Bojtos Istvánnak, az OTP megyei igaz­gatójának. Czimbalmos István­nak, a KISZÖV elnökének, Dá- nyádi Lászlónak, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz elnöké­nek, Deine Imrének, a Fehér- gyarmati Járási Tanács V. B. osz­tályvezetőjének. Fehér Lászlónak, a Nagyhódos! Községi Tanács V. B. elnökének. Ferenczi Miklós­nak, az Építő- és Szerelő Válla­lat építésvezetőjének, Ferkó Já­nosnak, a Volán 5. sz. Vállalat forgalom vezetői ének, Gunyecz Lászlónak, a Beruházási yállalat osztályvezetőiének. Hetényi End­rének, az Ujfehértói Építő- és Faipari Ktsz műszaki vezetőjének, Jenéi Kálmán munkásoméi*. (TT- TÁSZ VáPalat Nyíregyháza), Ju­hász Lászlónak, a Csenger és Vi­déke Vegyes Ktsz műszak] veze­tőjének, Kerekes Lajosnak, a fehérgyarmati Győzhetetlen Bri­gád Ts2 elnökhelyettesének, Kiss Bélának, a Mátészalkai Járási Tanács *V B. csoportvezetőié­nek, Koncz Istvánnak, a Vásáros- naményi Vegyesipari Ktsz elnö­kének. Körtély Sápdornak, az MSZMP megyei bizottsága poli­tikai munkatársának. Kun Sán­dornak, a 7 MSZMP fehérgyar­mati járási bizottsága génkocsi- vezetőjének, Lizik József határőr hadnagynak. Miskolczi Lajosnak, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság osztályvezetőjének. Oláh Gézának, a KISZÖV osztályveze­tőjének. Pásztor Zoltánnak, a Rakamaz^ Fa- és Fémipari Ktsz kőműves brigádvezetőjének, Poz- mán Róbertnak, a KIOSZ elő­adójának. Révay Zoltánnak, az Állami Biztosító megyei igazga­tójának. Rózsavölgyi Jánosnak, a Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezet elnökének, Szaljó Gyulának, a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat pártbi­zottsága titkárának, Szabó Jó­zsefnek, a KIOSZ előadójának. Szabó Lajosnak, a TÜZÉP Válla­lat telepvezetőjének, Szaniszló Ferencnek, a csegöld-császlói Termelőszövetkezet csúcsoárttit- kárának. Szegedi Antalnak, a csengeri Lenin Tsz üzemvezetőjé­nek, Tar Jánosnak, a Nyíregyhá­zi Bessenyei Kollégium igazgató­jának. Tóth Endrének, az Álla­mi Biztosító megyei igazga­tósága kárszakértőiének, Végh Istvánnak, a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat főműve­zetőjének, dr. Vityi Tibornak, a megyei tanács vb építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya jog­ügyi előadójának. Zeke Imrének, a Tarpai Vegyes Ktsz elnökének. Zöld Lászlónak, a Kisvúrdai Épí­tőipari Ktsz szocialista brigádve­zetőjének. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter az ..Építőipar ki­váló dolgozója” kitüntetést nyolc­vankét Szabolcs-Szatmár megyei szakembernek adományozta. A kitüntetést kapták: Igaz Dezső építésvezető. Varga László ter­melési irányító. Pécsi János elő­adó. Jakab Lajos ács. Ifjú Endre kőműves, Iván László előadó, a Szabolcs megyei ÁHami Építőipa­ri Vállalat dolgozói, Varga And­rás ellenőrzésvezető. Bíró István gépkocsivezető, Tóth Erzsébet titkárnő. Lipécz Miklós gépkocsi- vezető, Kertész Bertalan gépko­csivezető, a közmű- és mélyépí­tő vállalat dolgozói, Mártinovszki István osztályvezető, Ráthóny! Ferenc telepvezető, a TÜZÉP Vállalat dolgozói. Molnár Mihály rendőr főtörzsőrmester, Szicsor Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság kőművese. Smidt István, a Nyíregyházi Volán Vál­lalat gépkezelője. Gólya Mihály, a Nyíregyházi Közúti Építő Vál­lalat brigádvezetője, Simon Jó­zsef, az OTP fehérgyarmati fiók­vezetője. Lengyel György, az OTP revizora, Mátéffi Árpád, az OTP megyei !£a*7átéqííí?án*k volt helyettes vezetője. Pál Zoltán, a KTSZ megyei bizottságának polt- 'tikai 'munkatársa, Vass János, a KISZ nyíregyházi járási bizottsá­gának politikai munkatársa, Vi- csotka Mihály, a Mátészalkai Kö­zépiskolai Kollégium nevelője, dr. Váry János, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosa, Házi Miklós, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szak- középiskola tanára, Nemes György, az MSZMP megyei bi­zottságának politikai munkatársa. Tinái Gyula, az MSZMP máté­szalkai városi bizottságának osz­tályvezetője Szaplonezai István, az MSZMP fehérgyarmati járási bizottságának politikai munkatár­sa. Zakor Gyula, az MSZMP má­tészalkai városi bizottságának osztályvezetője. Olvasztó Miklós, az MSZMP mátészalkai járási bi­zottságának osztályvezetője. Ká­dár Gyula, az MSZMP fehérgyar­mati járási bizottságának ősz-, tályvezetője. Orosz János, a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőhá­zának diszpécsere. Bódi Sándor, az öntödei Vállalat kisvárdai üze­mének előadója* Antalóczi Fe­renc, a Nyíregyházi Volán elő­adója Farkas Antal, a Nyíregy­házi Vas- és Fémipari Ktsz rész­legvezetője. Turcsik Mihály mun­kásűr (a SZAÉV dolgozója). Sári László munkásőr (Nyírbogdánvi Kőolajipari Vállalat), Vigvári Jó­zsef munkásőr (MÁV pályafenn­tartási főnökség Nyíregyháza). Czevár János, a Szabolcs megyei Építő- és Szerelő Vállalat szb- titkára. Erdei András szb-titkár. Virág Sándor telepvezető, Márkus József művezető, a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Jeszenszki Lajos terve­ző, Deák László osztályvezető, Rőzse István tervező, a Szabolcs megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozói, Medgyesi József, a Sza­bolcs Megyei Tanács V. B. mun­kaügyi osztályának csoportveze­tője, Nemes István, a Jánkmajtisi Községi Tanács csoportvezetője. Kócsi Károly, a Csengeri Községi Tanács műszaki ügyintézője. Ho­moki László, a Nagyszekeresi Községi Tanács V. B. elnöke, Bogdán Béla, a Csegöldi Községi Tanács V. B. elnöke. Kovács Zsigmond, a Fehérgyarmati Köz­ségi Tanács előadója. Király Mi- hályné, a Győrteleki Községi Ta­nács főelőadója, Rozgonyi Győző- né, a Fülpösdaróci Szociális Ott­hon vezetője, ifj. Gyulai Géza, a Fehérgyarmati Járási Tanács V. B. műszaki Ügyintézője, Papp Endre, a tunyogmatolcsi Sza­badság Hajnala Tsz tagja, Tóth Béla, a kérsemjéni Úttörő Tsz elnöke. Tóth József, a csegöld- császlói Bajcsy-Zsilinszky Tsz elnökhelyettese. Losonczi Béla, a szamosszegi Dózsa Tsz agronómu- sa, dr. Kiss Lajos, a MEZÖBEK megyei igazgatója, Bendck Lajos, az ÉRDÉRT mátészalkai telepének vezetőle, Dienes Lajos, a szamos­szegi Dózsa Tsz elnöke. Csathó János üzemigazgató, Zámbó Jó­zsef osztályvezető, Szedlacsek Ferenc villanyszerelő, a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatóságának dolgozói. Bede Antal fehérgyar­mati kőműves kisiparos, Piros Lajos tunyogmatolcsi kőműves kisiparos, Kerekes Tibor jánk- maltisi kőműves kisiparos. György Sándor tarpai kőműves kisioaros, Turtcrebesi János csen- gersimai kőműves kisiparos Szelke László, a Tarpai Vegyes Ktsz műszaki vezetőle, Kovács Gusztáv, a Mátészalkai Építő- Szerelő Szakipari Szövetkezet mű­szaki vezetője, Béres János, a Nagyhalászi Épületszerelő Ktsz elnöke. Bárdi János, a Baktaló- rántházi Vegyes Ktsz elnöke. Csorna Tibor, az ófehértói Ve­gyesipari Ktsz elnöke, Czimbal- mos József, a Kisvárdai Építő Szakipari Szövetkezet elnöke. Gé- gény Miklós, az Ibrányi Vegyes Ktsz kőművesbrigád-vezetője. Ja­kab M. János, a Mátészalkai Épi- tőrSzerelő Szakipari Szövetkezet kőműves brigádvezetője. Nagy Géza, a Szatmárcsekei Vegyes­ipari Ktsz elnöke, Rózsi Lajos, a Csenger és Vidéke Vegves Ktsz elnöke. Szabó Béla, a Nyíregy­házi TEMPÓ Szövetkezet elnöke. Toldy Miklós, a KISZÖV osztály­vezetőle. Ulics János, a Nyirado- nyi Építő Vegyesipari Ktsz mun­kavezetője. m Újabb városnegyed épül Nyíregyházán Néhány éven belül új vá­rosnegyed épül fel Nyíregy­házán. A Korányi Frigyes út, a Csalóköz magasságában már részben megnyitott út, az Oszoló út és a Garibaldi út egyenes folytatásával ha­tárolt. területre kerülő vá­rosrész rendezési tervét a Debreceni Tervező Vállalat már elkészítette. A városi tanács vb építési és közleke­dési osztálya pedig jóváha­gyásra terjesztette elő. Elképzelések szerint ezen a területen 3 ezer lakást épí­tenek, így előreláthatóan ez a negyed 11—12 ezer ember­nek ad majd otthont. A la­kóházak túlnyomó részt (2600 darab) házgyári technológiá­val készülnek majd. A lakó­épületekkel párhuzamosan készítik el a kapcsolódó lé­tesítményeket is, a 160 sze­mélyes bölcsődét, a 300 sze­mélyes óvodát és az összesen 40 tantermes általános isko­lákat. Ezeken kívül posta, or­vosi rendelők, gyógyszertár, vendéglátóhelyek, üzletek, művelődési otthon, könyvtár, szolgáltatóház építése is sze­repel a tervekben. Az új városnegyed magját három egyedi tervezésű ma­gasház adja. A három épület közül egy 13 szintes, egy 15 és egy 16 szintes lesz. A ter­vek szerint a bölcsődék és óvodák, valamint az általános iskolák épületei közvetlenül a negyed közepén húzódó gyalogút mellé kerülnek. Mintegy 2 hektárnyi köz­parkot, 3.58 hektár sétányt és pihenőparkot. valamit 5,38 hektár játszóteret alakí­tanak ki. Újdonság a korha­tár szerint épülő gyermek sportterület is. Az új ne­gyedben összesen 1,52 hektár nagyságban két sportterület épül, egy az 1—6 évesek és egv a 6—15 évesek részére. Az új negyed rendezés tervét két ütemben valósít­ják meg. Az első ütem épít­kezéseinek költsége, beleért­ve a magas fokú közműve­sítést is, közel 500 millió fo­rint. Nyíregyháza új város­negyedének kialakítását, a* építkezések első ütemét még ebben az évben megkezdik és előreláthatóan 1973-ban fe­jezik be. íhorváth) „A! maútw a széles vagonokhoz Három közúti felüljárót készítenek megyénkben Sok sorompó nehezíti, lassít­ja a forgalmat megyénkben. Éppen ezért nagy öröm az, hogy három közúti felüljá­ró építése is szerepel a közúti igazgatóság ötéves tervében. Az új 4-es fő közlekedési úton vasúti kereszteződés nélkül lehet majd átutazni Szabolcs megyén, mert Nyír­egyháza előtt és Ajaknál felüljáró keresztezi majd a vasutat Az Ut- és Vasúttervező In­tézet megkezdte a Tiszav s- vári úti felüljáró tervezését amely várhatóan szeptember­re lesz kész. A felüljáró meg­építése komoly feladatok eié állítja a munkákban részt vevőket mert a villamosí­tott záhonyi és szerencsi ma­gas feszültségű vezeték mi­att mintegy 7 méter maga­san építhető meg a híd. Ilyen magassághoz viszont a szo­kásosnál hosszabb lejtőt kell építeni, amit nehezít a Beth­len Gábor utca végén lévő hőközpont de nem könnyebb a helyzet a másik oldalon sem. Két új Szamos-hfd építése is szerepel fa Igazgatóság terveiben. Az egyiket Csen­géitől .északra építik mint­egy 40 millió forintos beru­házásból. átadása 1972-ben várható. A másik hidat a jelenlegi tunyogmatolcsi vas­úti híd közelében építik, így a jelenlegi közös híd megszű­nik. a régin csak a vonatok közlekednek, az új pedig a közúti forgalom lebonyolítá­sát szolgálja ötszáz méter hosszú hidat épít a közúti igazgatóság Rakamaz és Tokaj között. Ez a híd a 38-as fő közlekedési út korszerűsítésével egyidó­ben épül Átadási határideje 1973, az összeg 100 millió. Az utak közül kétségtelen, a 4-es fő közlekedési út meg­építése a közúti igazgatóság legnagyobb volumenű mun­kája. Emellett azonban sze­repel még néhány olyan nagy forgalmú út is, mint példá­ul Mátészalka és Tiszabecs közötti új út megépítése. In­dokolja ezt, hogy a Szovjet­unió továbbra is szállít Sza­bolcsba útépítéshez követ és ezt a forgalmat Is ezen az úton kell lebonyolítani. Az utat 200 millió forintból épí­tik és 1974-ben adják át ren­deltetésének. Jövőre kezdik építeni Zár- hony és Vásárosnamény kö­zött az úgynevezett „alma- utat”. Nem kell majd több­szöri átpak olással csökkente­ni az alma minőségét, hanem közúti szállítással és egysze­ri rakodással kerülhet az al­ma a széles vagonokba. Mintegy 100 millió forintba kerül ma jd ez az út és 1974-ben adják át. (balogh) Egx róni választás szabolcsi krónikájából (2.) „Békesség, megnyugvás, lelkes csend" Az eltitkolhatatlan nyo­mor és a gazdasági pangás a választás időszakában a vá­ros és a megve urait elgon­dolkoztatta Valamit tenniük kellett. Bizonyítja „tettre- készseeüket” a Nvírvidék né- h-' trisána „Több min* 2000'családot '.e- p 'vp7tek a? e'm:,l' 'vocs Nyíregyházán és ez 7516 csa­ládtagot érintett.” Éber An­tal dr.. aki akkor Nyíregyháza képviselőjelöltje volt. ötezer pengőt osztott ki a város 6Zegénvei között „A remek ember határtalan jósága nyilvánult meg ebben” — írta a cikk szerzője De a képviselőielöltek mást is tesznek. nemcsak jótékony- kodnak Dr. Illés József, aki a Szerit Korona szakértője volt. és még a királyi es­küminta szerkesztésében is részt vett, Gáván veti meg választóit A kor úiságfrója így ír erről: „Illés József dr. olyan házba is ellátoga­tott. ahol azelőtt nadrágos ember sose fordult meg!” A Nyírvidék zengzetes vezér­cikket Ír a segélyekről: „a karitász békességet. meg­nyugvást. lelki csendet te­remt Keressük a vezetőket, akik erre az útra szuggerál- nak. mert ez az út a társa­dalmi béke, biztonság, a nemzet erősödésének útja.” Helyben is vagyunk Csen­desítjük a kedélyeket, csil­lapítsuk az osztályharcot, le­gyen társadalmi béke — mi­lyen egyszerű! E célhoz *e- gítsóget nyújtanak az egy­házak is Az egvik tudósítás szerint a kék keresztes misszió^ 72 600 inségebédet szolgáltatott ki A Baross cserkészcsapat öreg cserké­szei lelkesen buzdítanak a gömbösi politika támogatósá­ra. Dr Serédi Jusztinián bí­boros hercegprímás támoga­tásáról biztosítja dr Illést. Akcióba lép a református szeretetegvesütet Is Szünetel a vallási harc. mindenki so­rompóba lép hogy a kari- tásszal tömje az ,üres hasat hogy megteremtse az osz­tálybékét. És nyilatkozik Gömbös is: „Nem engedhetem, a nem­zeti fejlődés és a nemzet jövője szempontjából, egye­nesen életkérdést jelentő re­formok presztízsét, radikális forradalmi beállításokkal le­járatni a közvélemény előtt." Nem is engedi Endrődön csendőrök és katonák sortü- ze hat tüntetőt megöl. „A csendőrséget megerősítettük” — tudatja az alisnáni jelen­tés. „Ui világ kezdődik a nyíregyházi tanyákon” — jel­szóval Szohor Pál polgármes­ter 57 tanyai bírót esket fel. hogy ..vigyázzanak a rendre” De sebaj. Gömbös így: ....Hála Istennek megvan a nyugalom az országban.” S. hogy ez mennyire igaz. Göm­bös február 16-1 szavai után egy kis hír a március 2-1 lapokban: „Minden politikai gyűlést és felvonulást betilt a kormány.” És a tiltó ren­delkezéssel egy napon, hogy a kor karikatúrája teljes le­gyen. e címmel egyvonalban a Nyírvidék vezércikkének címe: „Előre, a magyar mun­kás és a magyar polgár őszinte egységéért!” A demagóg frázisokra szükség is volt. Szentpály László, a haladónak nem ne­vezhető kisvárdai képviselő­ielölt fájó szívvel mondta beszéde előtt az újságíró­nak. hogy: „bejárta a falva­kat és mindenütt megdöb­bentő nyomort, szegénységet talált Sápadt, ruhátlan gye­rekekkel találkozott, s vo’t olyan otthonban, ahol krump­lit ebédeltek de a sót nem tudták megszerezni hozzá” (Nyfrvidék. 1935 III 22.) És mindezek után a lelkes hon- atvalelölt még ki merte je­lenteni beszédében a követ­kező mondatot: „A magyar gazda soha nem viszi a pén­zét Monte Carlóba.” Mint lát­juk, még a szatócshoz sem vitte, egyszerűen nem volt. Kállai Miklós, a volt föld­művelésügyi miniszter, aki magát lelkesen vallotta sza­bolcsinak. hasonlóképpen kénytelen volt szép szavakba burkolva beismerni a valósá­got: „Cserepes portákat aka­runk látni. Weltudatos, büsz­ke tulajdonosokkal, nem kor- tesjutalom földeket, nyomo­rult sárkunyhókkal, ame­lyekben a nemzeti közjóté­konyság igényjogosultjai ten­getik életüket.” Szép. bom­basztikus szavak, kimerítik a választási blöff fogalmát De tegyük emellé a nyíregyházi' polgármester szavait, aki a város anyagi helyzetéről vall január végén: „Bár mindent elkövetünk, hogy a mintegy 5 millió pengő függő adóssá­got teljesítsük, ennek teljes egészében eleget tenni nem tudunk... A város állandó pénzzavarral küzd. ami el­sősorban szomorúan jelentke­zik a tisztviselőfizetések fo­lyósításánál.” Ezután már nem lepődünk akkor amikor a 32 évi szolgálat után havi 20 pengős kegydíjas Szabó János volt városi alkalmazott kegydíjemelési kérelmét a város „anyagi fedezet hiánya miatt” elutasítja. És legyen teljes a korkép, egy február 12-én írott cikk Idézetével, amely a Nyírvi­dékben jelent meg: „Pang a gazdasági élet minden fázisa, és minden érdekeltség kere­si. kutatja, lázasan a baj okát, mert katasztrofális a veszély mindenütt. Vagyis, nem tud megindulni az a végtelen láncolat, amelyet úgy jellemzett egy közgaz­dász. hogyha nincsen terme­lés, nincsen fogyasztás, ha nincsen fogyasztás. nin­csen kereset, ha nin­csen kereset, nem lehet ter­melés. és így folytatódik to­vább és ígv jutunk el a mai pangáshoz, amelyből a kiutat oly sokan keresik. ki tudja meddig.” Nos. a választásra készülő politikusok a kiúttal vajmi keveset törődtek, de soroza­tosan jelentek meg más jel­legű hírek: Véget ért a sza­bók sztrájkja... Sztrájkolnak a szegedi pékek... Négyezer bányász sztrájkol a pécsi bá­nyák mélyén... Ultimátum a sztrájkoló munkásoknak...” Következik: ÉletszfnvonaV­politika — 1935.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom