Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

wh. iprtfis a tELET-MÄGYARORSZÄCf Közétkeztetés Nyíregyházán Toldozás helyett új kellene — Rekord a főiskolán Konyhák, éttermek egészségügyi szemmel Eddig még senki sem mondott „nem“-et Húsz esztendő — tízezer esketés Harmincegy nagy konyhán főznek naponta Nyíregyhá- ,zán — összesen 13—14 ezer adag ételt. Tisztaságuk, a jó, kifogástalan körülmények na­gyon fontosak, hiszen egyet­len komolyabb mulasztás em­berek százainak egészségét veszélyeztetné. Ezért is kí­sérik figyelemmel rendszere­sen a hatóságok ezeket a he­lyeket. A közelmúltban a vá­rosi tanács vb egészségügyi osztálya készített felmérést az éttermi és üzemi konyhák közegészségügyi helyzetéről. Több olyan hiányosságra hív­ták fel a figyelmet, amelynek megszüntetése sürgős lenne. Az Alföldi Vendéglátó Vál­lalat öt konyhája közül az Iro­daház alagsorában lévő kony­ha bútorzata, berendezése el­avult és közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Teljesen korszerű viszont a Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat, a 110-es szakmunkás- képző és az építőipari válla­lat Széchenyi úti telephelyén lévő konyha, bár ez utóbbinál nagy a zsúfoltság. Kétezer-ötszáz ebédet főznek naponta a vendéglátóipari vállalat legkorszerűbb kony­háján, a tanárképző főiskolán, ahol a vizsgálat során azt ál­lapították meg: mindenben megfelel a követelmények­nek. Nem ilyen egyértelmű a Szabolcs és az Ezerjó étterem konyhájáról alkotott kép. A Szabolcsban kicsi az alapte­rület, nincs megoldva a szel­lőzés, az Ezerjóban pedig a A legújabb statisztikai fel­mérések szerint emelkedett életszínvonalunk, nőttek igé­nyeink és sajnos (vagy nem?) meggömbölyödtek hazánk férfipolgárai is. Ez azt is je­lenti, hogy a felnőtt férfiak újfajta kívánságokkal lépnek be a ruházati áruházakba és cipőboltokba. Ez adta az öt­letet, hogy megnézzük né­hány nyíregyházi üzletben, vajon valóban extra kíván­ság-e az extra méreteket ke­resni? Kiderült: a férfiingek eseté­ben például jó az ellátás, a 14-es számú méteráru és fér­fidivat boltban a legkisebb számtól kezdve a legnagyobb extra méretig valamennyi faj­ta kapható. így a már igen­csak különlegesnek számító 43-as, 44-es, vagy a legna­gyobb 45-ös és 46-os nagy­ságú drága nyloningtől a legolcsóbb munkásingig va­lamennyit megtalálhatja a vásárló. Pulóverek dolgában is jól jár az öblös térfogatú férfivendég, ezek még 5-ös és hatos méretekben is kap­hatók. Nem úgy viszont ingpuló­verből. Igaz, ebből nemhogy extra méret lenne, de még normálban sem lehet kapni. Ugyanez áll a ma nagyon divatos garbókra. Okát két­féleképpen magyarázzák. Égjük az, hogy keveset gyárt ezekből a cikkekből a ma­gyar ipar. A másik, hogy el­késtek az importrendeléssel. Bárhonnan indulunk is ki, kézenfekvőnek látszik a magyarázat: rendeljünk töb­bet a magyar ipartól és adjuk fel idejében a külföldi meg­rendeléseket. A kicsit erősebb fejjel ren­delkező férfitársaink kalap- és sapkaügyekben visszavág­hatnak az ifjú garbósoknak. Mert fejfedő csak az ő mére­tükben van. A középméretű sapkák, kalapok, az 55-ös és 56-os számúak szinte állan­dóan hiányzó áruk. Viszont bőven van 58—59—60-as. A Zrínyi Hona úti minő­ségi cipőboltban kétféle ext­ra méretet ismernek. A kis- és a nagyextrát. A kicsit 38- asnak, a nagyot 44-estől föl­konyhai rész az átalakítás el­lenére is korszerűtlen, messze elmarad az étteremtől. Még kedvezőtlenebb ó hely­zet a Tisza étteremnél. Bár a konyhai részen tavaly és az idén is végeztek átalakításo­kat, mégis kicsi az alapterii- let, elavult a víz- és szenny­vízhálózat, hiányoznak a szükséges kiszolgáló helyisé­gek. Ugyanez a helyzet a Nyíri Fészeknél is, annyi kü­lönbséggel, hogy itt a régi konyha átalakításával. sőt bővítésével lehet a helyzeten javítani. Közegészségügyi szempont­ból a legrosszabb helyzetben a vendéglátóipari vállalat 29- es hidegkonyhai üzeme van. Egyetlen épület udvarán négy vendéglátó üzem osztozik, ennek ellenére nincs szenny­vízcsatorna, az udvar poros és sokszor nem működnek a hűtőberendezések. Az élelmi­szerek és készítmények szál­lításának ellenőrzésekor pe­dig kiderült: a gépkocsik nem védik minden esetben az élelmiszereket az utca porá­tól, a szennyeződésektől. Az ellenőrzés kiterjedt a 15 vállalati kezelésben lévő konyhára is. Ezek közül leg­jobban megfelel a higiéniai követelményeknek az UNI­VERSUM, az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat és a kon­zervgyár konyhája, a legmos­tohább a helyzet a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalatnál. Ezen már csak az épülő új székháznál tudnak felé tartják. A 44—47-« ci­pőket a vásárlóknak körülbe­lül 30 százaléka keresi. Vi­szont nem minden esetben kapják meg. A gyárak nem készítik, mert a kereskede­lem nem rendeli. Egyfajta különlegességgel azért dicsekedhet a Zrínyi Ho­na úti bolt. Távoli városok­ban élő „nagy lábú” törzsvá­sárlókkal rendelkezik. Leg­többjük Budapestről, Debre­cenből és Miskolcról utazik a Nyíregyházi Cipőipari Válla­lat üzletébe vásárolni. Jó hír az extra cipőről: valamennyi nagyság 38-től 47-ig azonos fajtából azonos áron kerül forgalomba, el­lentétben más extra viselni- valóval. Hiszen a nagymére­tű ingek és öltönyök ára 10— 20 százalékkal magasabb a normáloktól. Az öltöny. Nagy termetű honfitársaink réme; való- színűtlenül kicsi a kínálat, s amellett valószínűtlenül drá­gák. Ruhában jár az ember, s ha nincs az üzletben, marad a méret utáni szabóság, köz­tudottan nem olcsó árakon. Meg kell hagyni, a nyíregy­— Mi a nehezebb: a szín­padon 15 centiméter átmérő­jű fémgömböket elővarázsolni a „semmiből”, vagy az operáló késsel „rendet teremteni” a beteg testrészen? — Mindenképpen az utób­bi: A boncolás nem játékszer: egy mozdulat már végzetes lehet. A színpadon egy hiba nem hiba; van olyan bűvész, aki égyszerűen átsiklik felet­te, úgy tesz, mintha szándé­kos lenne a kudarc, a másik meg „bedob” egy tartalék- trükköt és senki semmit nem vesz észre. A Nyíregyházáról elindult Gloviczky Péter 14 éves korá­ban a „Ki mit tud” televíziós vetélkedőn lépett fel első íz­ben bűvészszámaival a nagy­változtatni. Kiterjedt az ellenőrzés azokra a tálalókonyhákra is, ahol nem főznek, hanem máshonnan hordják az ebé­det. Az esetek többségében az ételek szállítása az elő­írásnak megfelelő edényekben történik, kevés helyen van azonban melegítő pult, így a későbben ebédelők hidegen kapják az ételt. Az ellenőrzött konyhák ételeiből a közegészségügyi ellenőr 153 esetben vett min­tát, amit később laboratóri­umban megvizsgáltak, öt- venhét ételminta volt szeny- nyezett és ezek közül hat esetben a kifogások súlyosak voltak. A meglehetősen mos­toha körülmények ellenére sem volt azonban a múlt év­ben egyetlen ételmérgezés sem és ez elsősorban a kony­hák dolgozóinak lelkiismere­tes munkáját dicséri. Érintette a vizsgálat a ven­déglátóhelyek és üzemi kony­hák szociális helyiségeit is. Az új konyhákat általában megfelelő öltözőkkel, zuha­nyozókkal. mosdókkal látták el, van azonban olyan hely is, ahol csak öltözőszekrények találhatók — a raktárakban. összegezve az ellenőrzés eredményét: a közegészség- ügyi ellenőrzés javasolja, hogy míg az új konyhákat felépítik, csak tálalóként mű­ködjön a gabonafelvásárló, a MÉK-központ, és a vasipari ktsz konyhája. (balogh) házi Centrum Aruház meg­próbál mindent extra ügyben is. Jelenlegi kínálatát nem saját nagykereskedelmi vál­lalataitól, hanem más me­gyékből szerezte be. De ez sem a teljes skála. Hiányza­nak színek, fazonok és né­hány méret öltönyökből is. Még akad az 54-es, 56-os és 58-as méretekből, de ritkáb­ban a 60-asokból. Igaz, ez már díjbirkózó termetet kí­ván, de van ilyen is. Sőt, az utóbbi években számuk meg­nőtt. Az elmúlt évihez képest 8 százalékkal többen keres­nek ilyen, két kis embert is elbújtatható, nagy méretű öltönyt. A hirtelen megnőtt keresletet az áruház, most utánrendelésekkel próbálja kielégíteni. Ahogyan ígérik, sikerrel. Hogy a lakberendezési cik­kekről is essék néhány szó, ki kell ábrándítani a hosszú­ra nőtt, jól megtermett vá­sárlókat. Extra bútorokra a jövőben sem lehet számítani, a divat, meg a bútoripar el­lenük dolgozik. A statisztika szerint egyre több nagymé­retű ember él a földön, a lakberendezési katalógusok szerint a heverők és más egyéb fekhelyek viszont egy­re rövidülnek. Horváth 8. János közönség előtt — teljes siker­rel. A kitűnő rajt után sem változtatott azonban eredeti elképzelésén, hogy sebészorvos legyen. Természetesen a bű­vészet, mint hobby, továbbra is jelentős szerepet játszott életében. A színpadi kézügyes­ség — szaknyelven manipulá­ció — kategóriájában 1967-ben Baden-Badenban, a világbaj­nokságon oklevelet kapott, egy évvel később Karlovy Vary ban nemzetközi versenyt nyert és legutóbb Amszterdam­ból a világbajnokságról külön- díjjal tért haza. Mint orvos- tanhallgató, a napokban or­szágos pályázaton 5—6, díjat nyert a rákkutatásról írt érte­kezésével. Az értékes helyezés megszerzése után most újabb „kirándulás” következik a bű­Dolgos László és La­katos Zsuzsa nyíregyházi lakosok 1971. április 10- én délután házasságot kötöttek. Az esketést Ko­los Sándorné anyakönyv­vezető végezte, akinek 20 esztendős munkája so­rán ez volt a 10 ezredik esküvője. — Szép és érdekes emlé­keim vannak. — így kezdi be­szélgetésünket ez a roppant szerény asszony, akit a város­ban mindenki Erzsiké néninek ismer. — A legjobban annak örü­lök, amikor az utcán rám kö­szönnek boldogan sétáló csa­ládok, akikben felismerem azokat, akik előttem tettek egymásnak ígéretet. Jólesik látni, hogy a törvényesített és hitelesített boldogság onnan indult el tőlem. De emlékez­tet ez a jubileum engem va­lami másra is: már több olyan fiatal állt itt előttem, akinek nevét 20 évvel ezelőtt én je­gyeztem be az anyakönyvbe — születéskor. Múlik nagyon az idő— Egy városra valóan voltak... Tízezer pár, vagyis 20 ezer házasulandó, és velük egy-egy tanú, tehát összesen 40 ezer ember fordult meg hivatalá­ban. A násznépet nem is szá­molva: ez egy városra való ember. Uj és új arcok, más és más emberek. — No, azért előfordult, hogy Ismerős jött. Olyan, akit már egy-két alkalommal összead­tam. Hol ugyanazzal, hol más­sal jött újra. Aki azt hiszi, munkánk csak annyi: feltesz- szük a szalagot és elmondjuk gépiesen a szöveget, az téved. Kicsiben ott az egész világ az anyakönyvvezető előtt. Talán nem veszi dicsekvésnek: már ott tartok, hogy az elém ke­rülő párok zöménél meg tu­dom mondani, milyen lesz a házasságuk. — Mert vannak megható dolgok. 30 évi együttlét után hívtak a múltkor egy házhoz esketni. Idős emberek voltak. Hűségben élték egymás mel­lett a három évtizedet. És né­hány hét, jön az idős bácsi... Meghalt az asszony. — Vagy egy másik dolog. 62-ben eskettem egy né­met férfit és egy szovjet leányt Ma mindketten Győ­rött dolgoznak. A tévében lát­tam újra őket. Újítók, kiváló műszakiak. Amikor külföldi a házasuló, hiteles tolmács köz­vetíti a szavakat Érdekes, változatos dolgok ezek. A bigámista — Aztán Jönnek a derűsebb esetek, amikor az ember hol bosszankodik, hol nevet. Volt egy eset, amikor el kellett na­polnom az esküvőt délelőttről estére. A férjjelölt ugyanis túlságosan jókedvű volt már, azt pedig tudniillik: házassá­got csak józanul szabad kötni. Azután előfordult, hogy zárt ajtók mögött mondták ki az vészét világába: Gloviczky Péter a koncertiroda szerve­zésében bemutató körútra, Ju­goszláviába utazik. — Mi a külföldön bemuta­tásra kerülő produkció fő szá­ma? — A már említett fémgöm­bös műsor. Az amszterdami világbajnokság előtt találtam ki, az eszközöket magam ter­veztem és — borsos áron — egy kisiparossal kiviteleztet­tem. Eredetileg golyókkal akartam csinálni, abból „nőtt” gömbökké a bemutató. — Miért pont öt gömb ke­rül a közönség elé? — Mert több már nem fél­éi a kezemben... Könnyebb a dolgom az úgynevezett golyó- szaporításos számomban, aho] a kisebb átmérőjű golyókból tizenhármat tudok „csinálni” és egyszerre felmutatni a kö­zönségnek. — Nem mindegy, hogy ti­zenhármat, vagy tizenkettőt? igent. Hogy miért? Mert a dü­hös szülők botránnyal fenye­getőztek. — Vagy vegyünk égy nem egyedi esetet. Bejön a meny­asszony, fátyolban és mirtusz- szál. Nem is első alkalommal. Mögötte ott lépdel előző há­zasságából származó népes gyerekserege. Maga mit ten­ne ilyenkor? Az anyakönyv­vezetőnek pedig komolynak kell maradnia. — Működésem alatt két íz­ben volt bigámistával dol­gom. Az egyiket össze is ad­tam szíve választottjával. Át­ejtette ez a férfi a rendőrsé­get, az anyakönyvi hivatalt is. Persze, a házasság érvényte­len volt. Aztán jött a férfi a válás után, de most már más asszonyjelöl ttel. A másik bigámista tulajdonképpen már nem került elém, hamarabb kiderült a turpisság. A lagzi elmarad — Olyan még működésem alatt nem fordult elő, hogy valaki nemet mondott volna. Igaz, olyan vőlegényt már es­kettem, aki a sógor jelölttől ka­pott hatalmas monoklival ér­kezett, mert vonakodott az, esküvőtől. Láttam itt pityergő menyasszonyt is, aki csak vár­ta, várta a vőlegény^, de az nem jött a mai napig... Nem is egy olyan esetről tudok, amikor a párocska bejelentke­zett, az időpontot is kitűztük, de hiába vártunk, nem jöt­tek. Ügy látszik meggondol­ták magukat. Nő és mit gon­dol arról a házasságról, amelynek megkötése után ar­ról érdeklődtek tőlem, hogy Sok tízezer embernek nyúj­tott felüdülést nyaranta a vá- sárosnaményi híd tövében a gergelviugornyai Tisza-part. A partot övező — sehol má­sutt fel nem lelhető — sely­mes homokot, a folyó lágy vizét az elmúlt nyáron' nem élvezhették e táj szerelmesei. A tavaszi árvíz itt is szinte mindent elpusztított, amit ad­dig építettek a pihenni vá­gyók kényelmére. A gergelyi- ugornyai Tisza-part 1970-ben nem volt „fogadóképes”. Az idén megkezdik az újjá­építését. A strand újjáépíté­sét, illetve annak költségeit a közös községi tanács és a Vá- sárosnaményi ÁFÉSZ vállalta A tanácsra vár a tereprende­zés, a parkosítás, az utak, par­kolóhelyek, a villanyhálózat rendbehozása, a meglévő két fúrott kútról a vízellátás meg­oldása. Üjra kell építeni az öltözőket, ezenkívül több fa­házat és sátrat is kihelyeznek, melyeket bérbe vehetnek azok, akik hosszabb időt kívánnak — A közönségnek talán igen, de a szakmai kongresszus zsű­rijének egyáltalán nem! Sok különdíjamat azért érdemel­tem ki, mert a zsűri tagjai sem tudták megfejteni, hogy a tizenharmadik golyó honnan került elő. Nekem nem szeren­csétlen a tizenhármas szám... A legtöbb pontot az újítások­kal, egyéni ízű trükkökkel le­het szerezni. — És még mivel? — Például azzal, hogy szá­maimat orosz, angol német nyelven konferálom be és ma­gyarázom. — És végül: mi a legna­gyobb vágy? — Eljutni és ott sikerrel szerepelni a Vancouvert nyu­gat-amerikai kongresszuson, majd júliusban New Orleans- ban a Nemzetközi Bűvész Szövetség összejövetelén. Mint orvos pedig — „csodatevés nélkül” — sok beteget meg­gyógyítani. <m.) miként lehet gyorsan és biz­tosan elválni? — Van olyan eset is, ami­kor van menyasszony, vőle­gény, össze is adjuk őket, d« aztán az egyik jobbra, a má­sik balra. Ez az eset a börtön­esküvőkön történik. Két ilyen esketésem volt Az egyik eset­ben a leány volt elítélve. A másikban a fiú. Nos, ez nem szívderítő lakodalom. Hideg hivatali szoba, fegyőr a tanú. Szebbek az esküvők — És ha már itt tartunk. 20 év távlatából látom, He­lyen mások ma az esküvők. Kikerült az esketés a rideg szobából. Szép, díszes házas­ságkötő termünk van, nem egy esetben üzemekben vé­gezzük a szertartást — igen ünnepi környezetben. Más a násznép, igényesebb, szebbek a menyasszonyok, csinosabbak a férfiak. Kolos Sándorné ebben a* esztendőben eddig 148 házas­ságkötést jegyzett be az anya- könyvbe. És tegnap, szomba­ton a tízezrediket. Ezernyi ta­pasztalat, élmény, kedves epi­zód és bosszantó dolog halmo­zódott fel benne. Szinte egy város jelent meg előtte, re­ményekkel telve, boldogságot remélve. A legtöbbjüknek si­került. A legtöbben örömmel gondolnak vissza esküvőjükre, Kolosnéra, kedves, emberhez szóló szavaira. Azt hiszem, ma szívesen kívánnak neki ve­lünk együtt olyan sok örömet, amennyit ő kívánt 20 év tíz­ezer esküvőjén a pároknak. eltölteni a Tisza-parton. A strand területén campingtá- bort is kialakítanak, mert szá­mítanak a nagyobb idegenfor­galomra. Elsősorban belföldi nyaralókra, de nem ez lesz az első nyár, amikor sok külföl­dit is vendégül lát a Tiszának ez a szép partja. A strandolók, az üdülők el­látásáról az ÁFÉSZ gondosko­dik. Az étterem és a konyha korábbi épületét — bár állta az árvíz megpróbáltatásait — át kell építeni, s egyúttal bő­vítik is nagyobbra, korsze­rűbbre. Mellé egy presszót is felépítenek. Ezentúl a fogyasz­tási szövetkezet is szándéko­zik 2—4 személyes, bérelhető faházakat felállítani a stran­don. A vásárosnaményi Kos­suth Tsz pedig állandósítja pe­csenyesütő falatozóját, aho* saját készítésű hurkát, kol­bászt, frissensültet árusít majd. A fejlesztési tervben kije­lölt 15 holdas üdülőtelepen vállalatok, intézmények, sőt magánosok részére is lehető­séget adnak hétvégi pihenő­házak építésére, bérelt terüle­ten. Űjabb megyei vállalatok — néhánynak megmaradtak az épületei — de Hajdú és Borsod megyéből is jelezték szándékukat üzemek, intézmé­nyek, hogy a gergelyiugomyaí Tisza-parton szeretnének dol­gozóiknak üdülési feltételeket teremteni. A strand szomszédságában épül a 200 személyes ifjúsági tábor. „Vízállóra” tervezték: a fából készülő épületeket két méter magas betonoszlopokra helyezik. A közel 3 millió fo­rintos beruházással létesülő ifjúsági tábor egy részét már az idén birtokukba vehetik az úttörők, a KISZ-es fiatalok, és jövőre fejezi be az építését a Vásárosnaményi Vegyes Ktsz. így tervezi a tanács, bár pillanatnyilag mindössze 400 ezer forint „hitele” van az építkezésnek a községfejlesz­tési alapból. A tábor felépíté­séhez számítanak a KISZ anyagi támogatására -is. (k. M Az extra méret, nem különlegesség HB Nagylábú törzsvendégek HB Ki fizet többet? fill „Kétembernylu öltönyök Orvos a színpadon Borget Lajot A pusztító ár után „Vízálló épületek” a táborban Üdülőteleppé fejlesztik a vásárosnaményi Tisza-nartnt

Next

/
Oldalképek
Tartalom