Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
fsnn. Évfolyam, so. szám ÄRA 1 FORINT 1*71. ÁPRILIS 4. VASÁRNAP Éljen hazánk szabadságának születésnapja! Benke Valéria ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja hazánk felszabadulásának 26, évfordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott a rádióban és a’televízióban. Az alábbiakban közöljük elhangzott, megrövidített beszédét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szeretettel és megbecsüléssel köszöntőm hazánk állampolgárait, minden honfitársunkat, akivel együtt ünnepeljük nemzeti függetlenségünk kivívásának 26. évfordulóját. Európa-szerte hagyomány, bogy a felszabadulás ünnepén virágokkal díszítik az elesett katonák, partizánok, kivégzett forradalmárok sírját és emlékművét, A mi hazánk földjében nyugvók többsége szovjet katona. ök hozták a legtöbb áldozatot a német fasizmus legyőzéséért Tisztelgésünk a Szovjetunió hős fiai előtt azonban nem csupán megemlékezés: fiainkat és leányainkat emlékeztetjük arra, hogy nemzetünk legjobbjainak száz évvel .korábban megfogalmazott kívánságai, írók, költők, parasztforradalmárok, szocialista és kommunista harcosok követelései a munkásnemzetköziség jegyében teljesülhettek. Az internacionalista szovjet nép mérhetetlen áldozatának köszönhetjük, hogy kivívhattuk a munkásosztály hatalmát, megszabadultunk a kiszolgáltatottságtól és nyomortól. S a Szovjetunió léte és ereje védi ma is hazánkat az imperialista agressziótól; vívmányainkat, népünk további építőmunkáját azoktól, akik háborúval veszélyeztetnék, akik a régi rendet szeretnék visszaállítani. Az ilyen évforduló mindig egyszerre alkalom a múlttal való számvetésre és az előretekintésre. A tavalyi, a 25. évforduló inkább a visszaemlékezésre indított. Örömmel és büszkeséggel tölthetett el bennünket, hogy a néphatalom eleget tett a negyedszáz év előtti követelménynek: megadta a földet, a kenyeret, a szabadságot mindenkinek, aki arra munkájával rászolgált; a fölemelkedés lehetőségét az addig kizárt millióknak; iskolát, műveltséget a munkásosztály és a parasztság gyermekeinek. Ha tavaly főként az elmúlt 25 évet tettük mérlegre, most — az eredmények és a hibák, a megoldott és a még megoldatlan problémák gondos, elemző számbavétele alapján — inkább a jövő terveivel foglalkozunk. Erre indít az is, hogy pártunk X. kongresszusa új lendületet adó munkaprogramot fogadott el, amit előzetes vitája, majd fogadtatása nyomán joggal nevezhetünk egész népünk programjának. Ez évben kezdtük meg negyedik ötéves tervünk végrehajtását és a választásokra készülve ennek részleteit tárjuk az ország lakossága elé. így ismét eszmecsere alakulhat ki a szocializmus továbbépítésének munkaprogramjáról, és a választók ellenőrizhető adatok ismeretében adhatják majd felhatalmazásukat azoknak, akikre képviseletüket bízzák 3 tanácsokban és az országgyűlésben. A szocialista demokratizmus továbbfejlődésének lehetősége és iskolája lesz ez a fontos közéleti esemény. A demokratizálódás folyamatának előrehaladása — felfogásunk szerint — része és feltétele társadalmunk szocialista átalakulásának, a szocializmus magasabb szinten való éDítésének. Ez a program a dolgozó emberek igényeinek kielégítésére irányul, számol erőforrásainkkal és lehetőségeinkkel. Szocialista tervgazdálkodásunk nagy vállalkozása az 1968-ban bevezetett gazdasági reform. A megélénkült vállalati kezdeményezés, a javuló áruválaszték, a gazdasági élet lendülete mutatja, hogy helyes volt pártunk felismerése: szükség van a fejlődés meggyorsítására, mert ezt követeli az igények emelkedése, de lehetséges is, mert megvannak hozzá az alapok. Népgazdaságunk teherbírását jelzi, hogy a tavalyi árvízkatasztrófa nem okozott ellátási válságot. Szocialista rendszerünk a súlyos veszteséget szenvedett parasztcsaládok ezreit védte meg a tönkremenéstől. Az árvíz és az elmúlt év nehézségei egyszerre tették próbára mező- gazdaságunk teljesítőképességét, a központi irányítás hatékonyságát és a szocialista emberi szolidaritást. Még sok változásra és erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valami hasonló érvényesüljön a mindennapos gazdasági munkában is. Ezt célozta X. kongresszusunk, amikor a következő évek legfontosabb tennivalóit a gazdasági hatékonyság javításában és a szocialista közszellem erősítésében jelölte meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kongresszus össznépi kívánságot fogalmazott meg. amikor fellépett a gazdasági élet visszásságai és az ellenszolgáltatás nélkül szerzett jövedelmek ellen. Minisztériumaink, tanácsaink, üzemeink és a társadalmi tevékenység minden területén jelen levő pártszervezeteink a közóhajt teljesítik, amikor küzdenek a teljesítmény nélküli nyereség vagy a munka értékénél aránytalanul magasabb keresetek ellen. A társadalom javaiból az kapjon többes aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb tudással és felelősséggel végzi a munkáját. Hangsúlyozom: az, és ne más kapjon többet. A szocialista öntudat és a közerkölcs erősítését is szolgálná, ha ezt az elvet sikerülne a gyakorlatban jobban érvényesítenünk. Hozzájárulna ez ahhoz’is, hogy semmi hasznos energia ne maradjon kihasználatlanul. A jó munkalégkör és a szocialista közszellem fejlesztésében minden vezető biztos erőforrása a dolgozók igazságérzete. Ahol vállalataink elérik, hogy a jó munkát a rossztól, a jó munkást, mérnököt, tisztviselőt a hanyagtól mindig meg lehessen különböztetni, ott számíthatnak a dolgozók felelősség- érzetére és aktivitására. Ezek a célok legjobb munkáshagyományainkkal esne: egybe. Nagy múltú gyárainkban a szakmunkások épper olyan büszkék a kezükből kikerült szép munkadarabra mint mesterlegény ősük volt amikor szabaduló munkáját — nyelvünk szép szava szerint a remeket — a céh asztalára letette. Mi olyan közösségi társadalmat akarunk építeni amelyben az embert a tettei minősítik, amelyben az ember azzal gazdag, amit alkot ér amit a közösség elismerőer birtokba is vesz tőle. (Folytatás a t. oldalon) Szovjet és román delegáció érkezett a nyíregyházi felszabadulási ünnepségekre Szombaton délelőtt az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának meghívására szovjet és román delegáció érkezett megyénkbe, hogy részt vegyenek hazánk felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A szovjet delegációt — melynek vezetője Viktor A Csecsei.' a Szoviefunió Kommunista Pártja Kárpátontúl Területi Bizottságának titká ra. tagja Jrina M. Szkunkat az Ungvári Borkonyuk Bú- torc^ÓT- munkása — a határon dr. Tar Imre a megvei pá^bizottsáe titkára és dr Cambalmos Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese fogadta. A román delegációt — melynek vezetője George Govor, a Szatmár megyei pártbizottság titkára, tagjai Nicolae Babies, a Szatmár megyei Néptanács elnöke és Magdalena Pap, a TRIKO- TEX Gyár részlegvezetője — a határon Kállai Sándor, a rn^evoi pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a mesrvei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese fosadta. A három napig Szabolcs megyében tartózkodó szovjet és román vendégeket szombaton délelőtt a megyei párt- bizottságon fogadta Tóth Mátyás, a megvei pártbizottság első titkára. Orosz Ferenc. a megyei tanács vb-el- nöke, dr. Tar Imre, Kállai Sándor és Ekler György, a megvei pártbizottság titkárai, dr. Czimbálmos Béla és P. Szabó Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára és Bíró László. a Nyíregyházi Városi Tanács V. B elnöke. A vendégek a délutáni órákban városnézésen vettek részt, Díszünnepség Nyíregyházán április 4~e alkalmából Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére, április 3-án este díszünnepséget rendeztek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A termet zsúfolásig megtöltötték a város ipari, mezőgazdasági üzemei és a vállalatok, intézmények dolgozói. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Tóth Mátyás, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke és Bánóczi Gyula, Ekler György, Gulyás Emilné dr., Kanda Pál, Kállai Sándor, Sinka Antalné, dr. Tar Imre, Varga Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Soltész Istvánná, a Központi Bizottság tagja, a háziipari szövetkezet elnöke, Antal Pál ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Alexa László, a nyíregyházi járási párt- bizottság első titkára, Bállai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács VB. elnöke, dr. Czimbal- mos Béla, a megye tanács vb-elnökhelyettese, Dandár Istvánné, a gumigyár dolgozója, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára. Garda Andrásné, a háziipari szövetkezet dolgozója, Hódosán Imre ezredes, Hollós Andrásné, a ruházati ktsz dolgozója, Jeszenszki Gábor, az EP* SZER vállalat dolgozója, Kellner Ferencné, 9 Hazafias Népfront nyíregyházi titkára, Kiss Kálmánná, az iparcikk kisker vállalat dolgozója. Kovács Józsefné, a cipőgyár dolgozója, Kovács József, a tanárképző főiskola főigazgatója, Las- kai Jánosné, az UNIVERSIL vállalat dolgozója, Márki János, a megyei építőipari vállalat igazgatója, Murczkó Károly nyugdíjas, Oláh László nyugdíjas, Piószegi Sándorné, a dohánygyár dolgozója, dr. P. Szabó Gyula, %< megyei tanács vb-elnökhelyettese, Szarvas Ernő nyugdíjas, Unatenszki Pál ezfedes, Varga Zsig- mondné, a nyíregyházi -Dózsá Tsz tagja es Vétek János, a felsőfokú pigzőgazdasági technikum igazgatója. Az elnökség soraiban foglaltak helyet * szomszédos Kárpátontúli területről, valamint a Román Szocialista Köztársaság Szatmár megyéjéből érkező delegációk vezetői és a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet alakulat tisztje. A díszünnepségen megnyitót mondott dr,’ Tar Imre, a "megyei pártbizottság titkára, majd felkérte Orosz Ferencet ünnepi beszédének megtartására. Orosz Ferenc elvtárs beszéde Forradalmi tavaszaink leg- nagyobbjára, 1845. április 4-re emlékezünk ma — kezdte beszédét Orosz elvtárs. Arra a napra, mely úgy tartozik nemzeti történelmünkhöz, mint korszakot jelentő mérföldkő, mint emberi fel- emelkedésünk kitárult kapuja. Huszonhat évvel ezelőtt hazánkat a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege szabadította fel a német fasiszta iga alól. Népünk szabadságának hajnala harcban, vérrel szentelve virradt meg. Hálával emlékezünk azokra a hősökre, akik kezükben fegyverrel messzi orosz földről jöttek és hozták el a szabadságot, akik azóta is tapasztalt testvérként állnak mellettünk. A kommunista világmozgalom vezető erejét illető figyelem és tisztelet övezi most az SZKP XXIV. kongresszusát. Számunkra az SZKP kongresszusa olyan esemény, mely a közös célok, a közös ügy javát van hivatva szolgálni. Az eltelt 26 év történelmi tényeinek rövid áttekintése után a szónok ismertette azt a nagyszerű fejlődést, ami megyénkben végbement. Többek között ezeket mondotta: itt, ahol mindössze négy olyan üzem működött, ahol száznál többen dolgoztak, ma 35 ezer ember talál az iparban munkát. Több, mint 12 ezren dolgoznak az építőiparban. A fejlődést olyan új üzemek példázzák, mint Nyíregyházán a konzervgyár, a gumigyár, a Hajtómű és Felvonógyár, valamint számos idéki modern üzem. Megyénk megváltozott társadalmának jellegét rögzíthetjük abban, ma már többen dolgoznak a népgazdaság más ágazataiban, mint a mező- gazdaságban. Számokkal talán nem is mérhető az az óriási változás. amely a mezőgazdasági termelésben bekövetkezett és aminek nyomán a parasztság többségének osztályrészül jutott zsellérsors, földesúri elnyomás után a mai egyre javuló életkörülmények kialakultak. Azt hiszem nincs ember, akit ne kötelezne elismerésre a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtése terén felmutatott eredményeink. Egyre több termelőszövetkezetünk válik jól jövedelmező gazdasággá és ad Szabolcs-Szatmár parasztságának munkát, kenyeret, biztos perspektívát. A gazdaság jogos büszkeségre alapot adó tényei mellé örömmel sorakoztatjuk fel a szocialista társadalmi rendszer szellemi vívmányait Egyre gyarapodó gyümölcsei annak, amely a tudás, a felkészültség, az ismeretek sokrétű elsajátítása alapján bárkinek szabad érvényesülési lehetőséget biztosít. Jó érzéssel mondhatjuk; megannyi nehézség közepette is sikerre vittük a kulturális forradalmat A közoktatásunk adatainak ismertetése után így folytatta beszédét Orosz elvtárs: több mint 56 ezer televízió és százezer rádió tágítja a lakosság látókörét, ismerteti meg távoli földrészek mindennapi eseményeivel. Évről évre jobban, egészségesebben táplálkozunk, tőb-' bet költünk, gyarapodnak anyagi javaink. A megalapozott létbiztonság, a páratlanul kiterjedt munkalehetőség, a társadalombiztosítás széles rendszere, a társadalmi juttatások magas színvonala szinte összehasonlíthatatlanná teszik azt a változást. amit az elmúlt 26 év jelentett számunkra. A harmadik ötéves tervben elért eredmények ismertetése után a következő szavakkal folytatta beszédét: Hisz- szük, hogy az előttünk álló öt év társadalmi, gazdasági fejlődése csökkenti azokat a különbségeket, melyek ma még sok tekintetben bennünket az ország más területétől^ elválasztanak. SzabolcsSzatmár dolgos népe nem egy alkalommal igazolta, hogy igényel, elvárásai mellé kellő alapul szogláltatja cselekvő eredményeit. Mi a társadalmunkat átfogó demokratizmust, önállóságot és felelősséget a jogok és kötelességek egységének tudatában szemléljük. Szűkebb környezetünkért érzett felelősségünkben harmonikus egységként van jelen az ország, a társadalom egésze. Számos nagy jelentőségű határozatban foglalt elvek gyakorlati valóra váltása van most napirenden. Annak megvalósítása, hogy a megépítésre elhatározott üzemek mielőbb munkaalkalmat jelentsenek, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek virágzó társulásokká legyenek, hogy mindinkább kiteljesedő era(Folytatás a 2. oldalon) A dísz ünnepség elnöksége. Bammel József felvetői VItXtí PRO IETXrJAI, EGY0SÖ HETEK fi
