Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

mi. iprfüs m. RELIT-MAGYARORSZÄG 4 oldat Óvodák, iskolák* művelődési házak Művelődésügyi beruházások a nyíregyházi járásban A negyedik ötéves tervben jelentős művelődésügyi be­ruházással új óvodákat, isko­lákat és művelődési házakat építenek legnagyobb járá­sunkban. a nyíregyháziban, Az óvodák száma héttel nö­vekedik, így újabb 280 gye­rek kerül jobb körülmények közé, amíg szüleik dolgoznak. Az iskolák tantermeinek szá­ma a tervek szerint harminc­néggyel emelkedik 1975 vé­gére. A járás községeinek ve­zetői az öregekre is gondol­nak. öt településen öregek napközi otthonát létesítenek. Az óvodák közül a nagy­halászi építéséhez még az idén hozzákezdenek. így jö­vőre 75 hellyel nő a jelenle­giek száma Az ú j fehértói, 2 millió forintos beruházással készülő. 50 személyes óvo­dában szolgálati lakás is lesz. További építkezésekre Kéken, Nyírteleken. Tiszadobon. Vasmegyeren és a Szorgal­matos-tanyán kerül sor. Eze­ken a helyeken összesen 125 gyerek elhelyezésére épül új létesítmény. Az iskolák közül a nyírsző­lős]' műszaki átadására még av idén sor kerül. Ezt az épü­ltet a község lakói társadal­mi munkában készítették el, a 8 tantermes iskola építésé­hez több. mint 2 millió fo­rinttal járultak hozzá. A nagyközségek közül Baktaló- rántházán és Tiszalökön 4—4 tantereimmel nő a jelenlegiek száma. Négytantermes lesz a most épülő leveleki. orosi és tiszaeszlári iskola is. Három településen. Magvan. Nagy­cserkeszen és Sényőn 2—2 tanterem épül. amelyeknek az átadására 1975-ben kerül sor. Sok helyen gondot okoz az iskolás-gyerekek délutáni fog­lalkoztatása is. Ezért a köz­ségi tanácsok a fejlesztési alapból 7 településen építtet­nek iskolai napközi otthono­kat. Az újfehértói, nagycser- keszi, ibrányi. nagyhalászi, nyírteleki, rakamazi és tisza- dadai építkezésekhez hama­rosan hozzákezdenek. tehát ezeken ay helyeken nemsoká­ra már kevesebb gondot okoz az iskolások délutáni foglal­koztatása. öregek napközi otthonát 5 községben építenek, 25—53 közötti létszámmal Az öt te­lepülés közül három nagy­községben, t Gávavencsellőn, Nagyhalászon és Tiszavasvá- riban 90 idős ember elhelye­zésére készítenek új létesít­ményt A másik két beruhá­zással A nagyon és Búj on épül napközi.. Ezzel a nyír­egyházi járás területén 150 idős ember kerülhet jobb körülmény közé. A művelődési házak közül a Leveleken épülő. 400 ezer forint értékű létesítményt még az idén átadják rendel­tetésének. Tiszadobon és Tí­máron a községi tanács és a helyi termelőszövetkezet együttműködésében készül új művelődési ház. A községfeilesztásl alapon kívül az új épületek készíté­sénél a lakosság társadalmi munkájára is számítanak, hi­szen az elmúlt évben 27 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek a járás lakói. (b. a.) Kilenc tsz összefogott Évi tízezer sertés Fehérgyarmatról Újabb korszerű állatte­nyésztő telep létesül me­gyénkben. Kilenc termelőszö­vetkezet hozza létre közös erővel. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád ás az Uj Élet, ezenkívül Kömörő, Tu- ristvándi, Tiszakóród, Náb- rád, Kérsemjén, Szatmárcse- ke és Penyige termelőszövet­kezetei. A közös létesítmény létre­hozásának gondját a Győz­hetetlen Brigádra bízták. Az új szakosított sertéstfe- lep mezőpanel rendszerű lesz és körülbelül évi négymillió tiszta jövedelmet hoz az ala­pító szövetkezeteknek. A be­ruházás költségei 54 millió forintra rúgnak, amelynek a felét állami támogatásból fe­dezik, a másik felének a ja­va részére pedig hitelt vet­tek fel. Itt mutatkozik meg az előrelátó gazdálkodás elő­nye, mert a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, mely­nek a földjeit teljesen el­pusztította az árvíz és tag­jainak házait is összedöntöt- te. hitelképesen lábolt ki a nagy megpróbáltatásból. Ezt annak köszönheti, hogy több mint 5 millió forint biztonsá­gi alapja volt. Igaz. hogy az orosházi és környéki tsz-ek közel két és fél millió érté­kű segítséget nyújtottak a pusztulás után, de még min­dig van 3 és fél milliónyi tartalékuk előre nem látha­tó termelési ingadozások ki­egyenlítésére. Az ■ új fehérgyarmati „hús­gyár'’ minden korszerű léte­sítménnyel el lesz látva. Fiaztatóját a legújabb rend­szerrel tervezik. Négyszáz­hatvanegy kocája mellett 5400 hízónak ad egy adott pillanatban helyet. Ez azt je­lenti. hogy évente jóval több mint 10 ezer hízott sertést ad a népgazdaságnak. A létesítmény részben már a következő évben is működ­ni fog. Teljes létrehozását 1974-re tervezik. Külön . jó vonása a közös elhatározás­nak, hogy magát az építést is a Fehérgyarmat környéki termelőszövetkezetek közös építőipari vállalkozása végzi és ezzel nemcsak évekig tartó munkát teremtettek több mint száz építőipari dol­gozónak. hanem az építkezé­si vállalkozás nyeresége is a termelőszövetkezeteknél ma­rad. (gnz) Pályázat a szolgáltatás fejlesztésére A megyei tanácson csü­törtökön lezárták a pályázá­si lehetőséget a szolgáltatás­ra, fejlesztésre szánt 55 mil­lió forintra. A tanácshoz 3 minisztériumi vállalat, 9 ta­nácsi vállalat, 30 kisipari szövetkezet, 12 téesz, 8 fo­gyasztási szövetkezet, 3 ta­nácsi költségvetési üzem és egv állami gazdaság küldött be pályázatot. A 66 cég közül azonban több helyről is két vagy há­rom pályázat érkezett, vagy a pályázatukra több varíán- sot dolgoztak ki. összességé­ben azonban ha a pályázók igényeit mind ki akarná elé­gíteni a tanács, százmillió forintnál is többre volna szüksége. A legtöbb pályázó a gépek javítására — háztartási és híradástechnikai gépek, vagy gépkocsik, — Illetve építő­ipari tevékenységének fej­lesztésére kéri a tanács hoz­zájárulását. A textiltisztítás­ra kevesebb pályázat érke­zett, ezek azonban elég nagy összegű kérések. Az alapos elemzés és vizs­gálódás után a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága dönt, hogy a 66 pályázó kö­zül ki és mennyit kap a szol­gáltatások fejlesztésére ren­delkezésre álló 55 millió fo­rintból. Döntés előrelátható­lag júniusban várható. Anyák a pult mögött A kereskedelmi dolgozók munkakörülményei megyénkben Ha türelmetlenek vagyunk az üzletekben, mert sok a vásárló és mennénk már ha­za, vár a család, a gyerek; gondolunk-e afra, hogy aki a pult mögött áll, az is édes­anya? Többségük az.' A me­gye kiskereskedelmében a több ezer eladó 70—80 száza­léka nő. Munkájuk áldozat- vállalás is. A kereskedelmi dolgozók 48 órás munkahete csak papíron ennyi. A záróra pillanatában is be kell engedni a vásárlót, és aki a boltban tartózkodik, azt a lehúzott rolók mögött is ki kell szolgálni. S, az utolsó vásárló távozása után sincs még vége a munkaidő­nek. Rájuk vár a takarítás, az elszámolás, az árurandezés. A délben bezáró boltokban, az osztott munkaidőben fog­lalkoztatott családos anyák helyzete még nehezebb. A délben rendelkezésre álló 3—4 órás szabad időt csak azok tudják hasznosítani ott­hon, akik közel laknak mun-> kahelyükhöz. Akik távol? Nem érdemes haza se menni­ük. A falusi boltokban ezt az időt — ha nem a késő es­ti órákat! — veszi el rend­szerint az áruátvétel. Az igé­nyek növekedésével heten­ként mind több alkalommal. A vasárnapi nyitvatartás, ami a többi asszonynak ké­nyelmet jelent, a családos bolti eladónőkre újabb ter­heket rótt. Gondoljunk utá­A MÁTRA VIDÉKI SZÉNBÁNYÁK EGYIK KOTRÓ­GÉPÉVEL TARDI JÓZSEF JELENLEG A KOMORÖI HA­TÁRBAN DOLGOZIK. A OLAJVEZETÉK ÁRKÁT SZOVJETUNIÓBÓL ÉRKEZŐ KÉSZÍTI. (H. J. FELV.) KONFERENCIÁT RENDE­ZETT Debrecenben április 28-án a körzeti energiafel­m ügyelet, a Tiszántúl nagyobb üzemeiben működő energeti­kai szakemberek részére. Az értekezleten értékelték a ti­szántúli nagyüzemek között lezajlott energiagazdálkodási versenyt, melyet a múlt év­ben hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tisztele­tére rendeztek. A verseny­ben Szabolcs megyét a Pal­ma Gumigyár, a Nyíregyházi Konzervgyár és a Tiszavas- vári Alkaloida energetikusai képviselték és az első helye­zést Hajdú Sándor, a Tisza- vasvári Alkaloida főenergeti­kusa szerezte meg. Fénycsövek—Xenonlámpák — Félvezetők., TUNGSRAM-napok Miskolcon Az Egyesült Izzó és Vil­lamossági R. T. szakemberei szakmai napokat tartanak Miskolcon, a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat Széchenyi u 8. sz. alatti TUNGSKAM-boltjában. A szakemberek május 4—6-ig 9,00—16.00 óra között a fény­források alkalmazásával és világítási problémákkal fog­lalkozó kérdésekre válaszol­nak. Tájékoz tatiák az érdek- 'ődőket a különböző fényfor rások — fénycsövek higany­gőzlámpák xenonlámpák — alkalmazási területeiről, he­lves üzemeltetésükről, jellem­zőikről. Felvilágosítást adnak a vi­lágítás különböző alkalmazá­si területeivel kapcsolatos kérdésekre, mint például a lakásvilágítás, irodavilágítás üzemvilágítás, stb... Május 11—13-ig, szintén )—16 óráig tartanak szakmai előadást az elektroncső és félvezető termékekről. A tanácsadás, illetve az előadás kiterjed a termékek adatainak ismertetésére, va­lamint azok mindennemű fel­használási körülményeire. A tájékoztatókat mindkét esetben az Egyesült Izzó és Villamossági R. T. alkalma­zástechnikai laboratóriumá­nak a szakemberei tartják, akik készségesen adnak fel; világosítást a szakmába vágó bármilyen kérdésekre. A Miskolcon lévő TUNGS- RAM-szakbolt nagy válasz­tékban biztosítja az Egyesült Izzó és Villamossági R.T. ter­mékeit. Nagyobb összegű vá­sárláshoz külön %-enged- ményt ad, 5000,— Ft. felett 2 százalékot. 10 000,— Ft. felett 3 százalékot. A bolt nyitva: 9,00—17,00 óráig, szombaton 9.00—14,00 óráig. Telefon 35—712. (x) na: mikor és mennyi időt tölthetnek családjuk köré­ben? ^ Árusítás estig És egy másik probléma. Az élelmiszerüzletek, az ABC- áruházak, a vegyesboltok reg­gel 6—7 óra között nyitnak:, és este ugyanebben az idő­ben, vagy még később zár­nak. Újabban több ipafcikk- bolt és az áruházak is az esti órákig árusítanak. Az óvo­dák, bölcsődék és a napközi otthonok munkaideje ettől több órával eltér. Gyakori ta­pasztalat, hogy a boltokban dolgozó édesanyák kénytele­nek munkahelyükre bevinni este gyermeküket, mert nem tudják más módon megolda­ni azok felügyeletét. Nem csupán a kereskedelemben dolgozó anyáknak jelentene könnyebbséget, ha legalább este 8 óráig meghosszabbíta­nák a gyermekintézmény ak munkarendjét. Több tanács­kozás témája volt, hogyan lehetne ezen segíteni anélkül, hogy a gyermekintézmények­ben dolgozók — szintén nők, anyák — terheit növelnék. Az elhangzása pillanatában elvetették például azt a ja­vaslatot, hogy egy-egy intéz­ményt jelöljenek ki a keres­kedelmi dolgozók gyermekei­nek. Bérezési problémák is felvetődnek ezzel. De talán gondolkodni lehetne' azon, hogy a naponta kétórás el­foglaltsággal járó esti ügye­letet nyugdíjas pedagógusnők is elláthatnák. Az esti kisegí­tők bérét — ha a tanácsok nem tudják vállalni — bizo­nyosan szívesen összeadnák az érintett vállalatok, üze­mek. Hiszen ennek anyagi kihatása többszörösét adják — adott például 400 ezer fo­rintot az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat is — óvoda- építés céljaira. A csökkentett munkaidő gátjai A KPVDSZ közelmúltban lezajlott XXXI. kongresszu­sán elhangzott: a csökken­tett, 44 órás munkahét beve­zetése sürgős, nagy politikai jelentőségű feladat. Egyik fel­tétel a nődolgozók helyzeté­nek javulásához. A csökken­tett munkaidő bevezetése a kereskedelemben a negyedik ötéves terv feladata lesz. Hogy megyénkben mekkora erőfeszítések árán valósulhat meg, ezt pillanatnyilag el­képzelni is nehéz. Több ok­ból. A kongresszus határoza­ta is hangsúlyozza, hogy ez csak a fogyasztói érdekek fe­gyelembevételével történhet, ami közelebbről azt jelenti, . hogy a boltok nyitvatartási idejét rövidíteni nem lehet. A dolgozók létszáma növelé­sének pedig gazdasági szem­pontok mondanak nemet. Közismert viszont, hogy az utóbbi évek nagyobb arányú kereskedelmi beruházásai el­lenére megyénkben kevés az üzlet. Az örökül maradt ré­gi boltok többsége az átala- kítgatások után is szűk, zsú­folt. Éppen emiatt a nehéz fizikai munkát igénylő áru- mozgatás gépesítése, vagy egyéb korszerűsítés hiábavaló vagy lehetetlen. „Hiánycikk” lassan a kereskedelmi dolgo­zó is, a szakképzett már most az. A vásárlóerő, a forgalom ezzel szemben évről évre nö­vekszik, a IV. ötéves terv időszakában várhatóan 60 százalékkal. És ezzel még nem is mondunk nagyot, igencsak szerény ez a becs­lés, ha tekintetbe vesszük, hogy az előző öt esztendő­ben 71,4 százalék volt a nö­vekedés. A szakemberképzés, a bolthálózat-fejlesztés mesz- sze elmarad emögött Hiába hozott számottevő eredmé­nyeket e téren a harmadik ötéves terv, s hiába tervezi a következőben több áruház, egy sor üzlet építését az álla­mi és a szövetkezeti kereske­delem, és költenek évről év­re mind többet a munkakö­rülmények korszerűsítésére, a bolti dolgozók helyzetét a kívánt mértékben még ez sem javítja. Csak azokét, akik ezekben az új létesít­ményekben dolgoznak majd. A régi kis szatócsboltokra sajnos, még hosszú évekig szükség lesz. A forgalom háttere A* egyre növekvő árufor­galom jó dolog. Azt mutatja, van mit és van miből vásá­rolni. De ezzel egyene* arányban fokozódik a keres­kedelemben dolgozók — és nagy többségükben nők! — megterhelése. Csak két ada­tot ehhez: 1960-ban 25—30 ezer forint volt az egy keres­kedőre jutó havi átlagforga­lom. Ma már többszöröse, sőt nem kevés az olyan üzlet, ahol 100—130 ezer forintos forgalmat bonyolít le havon­ta egy-egy eladó. Mindezt fizikai munkával, teli zsá­kok, kosarak, ládák cipelésé- vel és nem utolsósorban nagy anyagi felelősséggel. Kádár Edit A TÁRGYALÓTEREMBŐL Egy hónap - három rablás A bíróság — a környezet­tanulmány és az orvosszak­értői vélemény alapján —így jellemezte a fiatalkorú kis­várdal B. S.-t: „A vádlott iskolába nem járt, így értelmi fejlettsége elmaradott. Debilis, de ez nem szervi eredetű, hanem a környezet és az iskolázat­lanság következménye. Ma­gasabb rendű érzelmei nerfi fejlődtek ki. Primitív életve­zetésű, de képezhető és ne­velhető. Erkölcsi okokból Ke­rült állami gondozásba, de négy nap alatt háromszor megszökött. Társaival szem­ben az intézetben agresszív, a nevelőkkel tiszteletlen volt. Baráti környezete nem megfelelő, rendszeresen csa­varog.” j Ilyen előzmények után nem lehet csodálkozni, ha az alig 16 éves B. S. bűncselek­ményeket követett el. Au­gusztusban például késő este megtámadta Kisvárdán az it­tas L. I. ajaki lakost. Meg­ütötte, s a földre eső táská­ját fölkapva elfutott. Egy pulóver és egy fújtató volt benne, amit használt és ér­tékesített B. S. ezután sakk-készl®* tét lopott az egyik tatarozás alatt álló iskolából, majd a Bessenyei Gimnáziumból csent el függönyt Szeptember 24-én megfen merkedett az ittas L. A. tor- nyospálcai lakossal Kilest» az alkalmas pillanatot és ököllel többször megütött». Az ittas ember a földre zu­hant és kiesett kezéből » táskája. Finzel B. S. gyorsan kereket oldott, és ezer forint értékű holmit talált benne. Szeptember 28-án megszól lította az ugyancsak ittas Bt I. kisvárdai lakost. Hosszabb Ideig kísérte, majd egy alka- masnak látszó helyen ököllel őt is leütötte. A már földön fekvő ember karjáról lecsa­tolta az óráját és kivette zse­béből 130 forintját . L B. S. — a kisebb lopásofe mellett — alig egy hónap alatt három rablást köve­tett tehát eL A nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa a bűncselek­mények miatt őt másfél év szabadságvesztésre bűntett»' Az ítélet jogerős. Őrt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom