Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

ftELST-MAGYARÖRSZÁG 5. oldal Megalakult a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat Mátészalkai kérdések Lakást építenénk, de Lova ? A nemleges válasz oka — Lesz-e 46 ezer lakos ? F elfelé „terjeszkedhetnek66 X MAGYAR OPTIKÁT MÜVEK ÉPÜLŐ MATÉS75é!LKAI GYÁREGYSÉGÉNEK MAKETTJE. — Még fiatal házas ko­romban építettem, de kinőt­tük. Egy szobát szeretnél! hozzá ragasztani, és úgy hallom nemsokára jön a víz, hát egy fürdőszobát is. Ha ez meglesz, akkor pedig renováljuk az egészet. Hát ehhez kellene az engedély — mondja egy középkorú férfi a Mátészalkai Városi Tanácson. Amikor megtudja, hogy nem lehet azon a területen építkezni, egy darabig még alkudozik, érvel, aztán duz­zogva hagyja ott az előadót. — Már legalább ötször volt itt és mindig el kell neki magyarázni, hogy miért nem lehet. De még ha csak egye­dül lenne. Sokan jönnek és a munkaidőnk fele csak ma­gyarázkodással telik el. Az építési osztály szobájá­nak egyik falán hatalmas térkép. Ezen nézegetjük a te­lepülés jelenét és — bár még nem végleges — egy kicsit a jövőjét is. Kiss János osz­tályvezető pedig — ki tudja hányadszor — ismét elmond­ja, miért nem lehet bizonyos területeken építkezni. — Még 1965-ben kezdték el készíteni az akkori község általános rendezési tervét, amit akkor még a járási tanács hagyott jó­vá. A terv nagyon jó volt, de időközben Várossá avatták a községet és ez rög­tön megváltoztatott egy sor korábbi elképzelést. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy korábban a község rendezési tervében a századfordulóra 25 ezer. a városéban pedig már 46 ezer lakosra számí­tunk. Ahogy a város környékét ismerjük — és ez a térké­pen is látszik — a terjesz­kedésre nem sok lehetőség van. — Sajnos, rosszak az adott­ságok. Sok a uvélx fekvésű te­rület és ezért szinte csak „fölfelé” terjeszkedhetünk. Ezért csak a telepszerű, többszintes építkezés lehet a lakásépítés fő formája. A debreceni tervező vállalat már úgy készíti a távlati ter­vet, hogy a város központjá­ban csak emeletes épületek lesznek és ide kerülnek a la­kosságot és a vonzási körzetet kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is. Az új terv csak 1973-ban készül el. Az építkezésekkel pedig nem lehet' ennyit vár­ni. — Addig a jelenlegi tervre alapozunk, de úgy irányítjuk az építkezéseket, hogy az új tervbe beilleszkedjenek. Eb­ben az ötéves tervben mint­egy 1300 lakásépítéssel szá­molunk és a célunk, hogy ezzel egyidőben megépülje­nek azok a létesítmények is, amelyek az ott lakók, de a környék lakóinak igényeit is kielégítik. A város keleti részén már megkezdődött az építke­zés, de a központot még mindig csúfítják a Bajcsy­Zsilinszky út apró boltjai, házai. — Ennek a résznek a meg­építésével meg kell várni a rendezési terv elkészültét, de az elképzelések szerint egy nagyon korszerű, városias üz­leti negyed lesz itt. Újjáépül a mozi és a söripari vállalat mögötti, a Kossuth és a Munkácsy utca által határolt, valamint a Sallai és Móricz Zsigmond utcák által hatá­rolt rész. Ezeket a területe­ket elsősorban a lakosság ré­széről jelentkező igények ki­elégítésére szánjuk. — Nagy területeket kell meghagyni az ipartelepítésre is, főként a város nyugati részén. Itt épül már a MOM, de az előzetes tárgyalások szerint Ide építkezik majd a kötszövőgyár, az épület- és bútorasztalos üzem, kitele­pül a központból a TÜZÉP. az építőipari vállalat telepe és a távlati tervben a gabo­nafelvásárló és a Szatmár- vidóki Faipari Vállalat kite­lepítése is szerepel. — Sokan kérnek építek engedélyt a vasútvonalon tű li területre is. Jelenleg id sem adunk építési engedélyt mert az iparterület feltétle­nül Indokolja, hogy minő többen lakjanak ezen a ré­szen és csak többszintes épít­kezéssel lehet majd minden igényt kielégíteni. Erre csak a következő ötéves tervben kerül sor, mégis indokolt az építési tilalom, hiszen egy családi házat senki nem öt évre épít (balogh) Április 27-én Nyíregyhá­zán a Móricz Zsigmond Szín­házban tartotta alakuló ülését a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékériéke- sítő Szövetkezeti Közös Vál­lalat. Mint alapító igazgató tanács tag, megjelent 154 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet és 41 ÁFÉSZ küldötte. Az ülést levezető elnök Béres Mihály, a Kisvárdai ÁFÉSZ elnöke az alapító tagok kö­szöntése után a vendégek so­rában üdvözölte Szabó Ist­vánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, Tóth Má­tyást, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának első titkárát, dr. Matos Pált, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium terme­lési főosztályvezetőjét, Patai Jánost, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettesét, Csugai Pált, a Pénz­ügyminisztérium képviselőjét, Kállai Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, dr. P. Sza­bó Gyulát, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Panák Lászlót, a Zöldség-Gyümölcs Értékesí­tő Egyesülés elnökét és dr. ördögh Jánost, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyette­sét. Az elnöki megnyitó után Bancsi Sándor, az előkészítő bizottság elnökhelyettese, a nábrádi Békeharcos Tsz el­nöke ismertette az előzetesen Az elmúlt napokban a nyí r­egyházi járásban — az ország legnagyobb járásában — ta­nácskozást tartottak a csecse­mőhalandóság alakulásáról. Orvosok, védőnők, szervezé­si szakemberek állapították meg, hogy az utóbbi évek eredményei jók, a 36 ezrelé­kes halandóság biztató fejlő­dést mutat. Emellett azonban elhangzottak észrevételek is, amelyek korántsem ilyen biz­tatóak. A gond: országos Az ötvenes években Sza- bolcs-Szatmárban évente 7— 906 gyermek halt meg egy­éves kora előtt. Az utóbbi években élj ütöttünk oda, hogy ez a szám a felére csökkent Hatalmas ered­mény. Az viszont elgondol­koztató. hogy a csecsemőha­landósággal kapcsolatos leg­kirívóbb eseteik a falvakban találhatók, olyan nőknél, akik többségükben a mező­gazdaságban dolgoznák. A tanácskozáson is elismerték: ez nem speciálisan a nyír­egyházi járásra, vagy a me­gyére jellemző, a gond or­szágos. A szülészek, védőnők az okokat is feltárták. Ezek kö­zül említsük első helyen azt, hogy igen sok falusi terhes asszony nem fogadja meg az orvos tanácsait. Az öregek, a nem hasznos hagyományok ma is hatnak, az egészség- ügyi kultúra szintje sok kí­vánnivalót hagy maga után. Szomorú példaként említet­ték azt az asszonyt, áld iker­terhessége idején az orvos határozott utasítása ellenére nehéz testi munkát végzett. Az eredmény: koraszülés, csecsemőhalál. 4 munkáltatót is terheli felelősség Mint a tavalyi mátészalkai tanácskozáson, úgy a mos­tani. nyíregyházin is kemény szóval vetették fel orvosolt és védőnők a gazdaságok veze­tőinek felelősségét. Először: nem ismertetik a tsz-asszo- nyokkal, milyen különleges jogokkal rendelkeznek _ ter­hességük idején. Világvi­szonylatban egyedülállóak ezek. Az, hogy terhes nőt el­bocsátani nem lehet, hogy terhesség miatt munkára je­lentkezését nem lehet elutasí­tani. hogy az ötödik hónap­tól olyan munkára kell áthe­lyezni. ami egészségének néni megküldött alapító okmányok kiegészítéseként az előkészítő bizottság szóbeli beszámolóját. A beszámoló után felszólaltak Juhász István kisvárdai tsz- elnök. Rádi Sándor, kömörői tsz-elnök, Szim János nagv- kállói tsz-elnök. Bogár László zsurki tsz-elnök, Tóth Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára, Panák László, a Gyü­mölcs-Zöldség Értékesítő Egyesülés elnöke. Szakács Jó­zsef Fehérgyarmati ÁFÉSZ- elnök. Koltai György, a HUNGAROFRUCT főosztály- vezetője és Szabó István, a TOT elnöke. Vita után a mandátumvizsgáló bizottság tett jelentést, majd az újjá­alakult vállalat tisztségvi­selőinek megválasztására ke­rült sor. Az igazgatóság elnökévé vá­lasztották — alti egyben az igazgató tanács elnöke is — Szim Jánost, a nagykállói Vi­rágzó Föld Tsz elnökét, Az igazgatóság és az igazgató ta­nács elnökhelyettesei: Virtics Ferenc, a nyírtassi Dózsa Tsz elnöke. Szakács József, a Fe­hérgyarmati ÁFÉSZ elnöke. Az igazgatóság tagjai: Iklódi László, a vajai Béke Tsz el­nöke, Hanyik József, a raka- mazi Győzelem Tsz elnöke, Tóth Gyula, a tiszadobi Tán­csics Tsz elnöke, Horváth Já­nos, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Bancsi Sándor, a nábrádi Békeharcos Tsz el­nöke, Szarka Sándor, a be­ért, de közben nem csökken a keresete — olyan jogszabá­lyok, amelyeket megismertet­ni a tsz-nek, állami gazdaság­nak kötelessége. Ehelyett mi a tapasztalat? Sok hely éh munkaerőgondra hivatkozva dolgoztatják az utolsóidös terheseket is ne­héz mezei munkákon. Olyan munkakörbe osztják be őket, ahol ha inaid kezdés van. és nehéz tárgyakat kell cipelni- ök. A nők — nem ismervén jogukat, félve attól, hogy el­vész a munkaegységhez, bér­hez való joguk. — vállalják. Sajnos, Itt a szabály nem is­merésén kívül szerepet ját­szik az is, hogy sokan túl. egyszerűen veszik a terhessé­get. és anyáikra, nagyszüle- ikre hivatkoznak, akik a me­zőn szültek. Törvény és közgyűlés A tapasztalat szerint sok helyen arra hivatkoznak, hogy a terhességi ügyekben a döntés a közgyűlésre tartozik. Ez tévedés! Törvényt a köz­gyűlés sem változtathat meg! Nagyon kár, hogy ezen a tanácskozáson mezőgazdasá­regsurány—beregdaróci Ba­rátság Tsz elnöke, Jakab Gyu­la, a fábiánházi Kossuth Tsz elnöke, Béres Mihály, a Kis­várdai -ÁFÉSZ elnöke, Raj- csányi Pál. a Tiszgvasvári ÁFÉSZ elnöke, Szegedi Anna, a Barabási ÁFÉSZ elnöke. Az ellenőrző bizottság elnö­kévé Kajái Józsefet, a Vásá- rosnaményi ÁFÉSZ elnökhe­lyettesét választották. A bi­zottság tagjai: Láng Elek. a Vajai ÁFÉSZ elnöke. Széplaki Ferenc, a Balkányi ÁFÉSZ elnöke, Varga Gyula, a ke- mecsei Uj Barázda Tsz elnö­ke, Bogár László, a záhonv— zsurki Lenin Tsz elnöke, Pé­csért Ernő, a fülpösdaróci Petőfi Tsz elnökhelyettese, Kun István, a tiszaadonyi Zöld Mező Tsz elnöke, Pasz­ternák József, a pócspetri Bé­ke Tsz elnöke. Bagoly József, a nyiribronyi Uj Élet Tsz el­nöke. Az új vállalat igazgatójává Kenyeres Lászlót, a volt MEK-igazgatót választották. Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a MÉK-vál- lalatok közötti országos ver­senyben jó eredményt elért nyíregyházi vállalatnak. a SZÖVOSZ dicsérő oklevelét adta át. Dajka József, a KPVDSZ elnökségének tagja a szakszervezeti munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát adta át Kenyeres László igazgató­nak. fű üzemek vezetői nem volta* jelen. Tanulságos lett volna a számukra is, hiszen tudo­másul kell venni: a nők vé­delme, a leendő édesanyák ügye, nein csalt a család, a* orvos és a. védMö ‘ ügye, ha­nem a munkahelyé is. A szabolcsi esecsemőhaian- dósági ai'ány országosan is jónak mondható. Felvetheti valaki: olyan kis létszámú esetről van szó, miért szüksé­ges az. hogy ebből ilyen nagy ügyet csináljon az egészség­ügy. Nos. aki gyermekét vesz­ti, az abszolút vesztes, azt nem vigasztalja a statisztika. A társadalom számára sem mindegy,' hány kis emberke születik. Mert emberről van itt szó, akiért a tsz-nek akikor is áldozatot kell hoznia, ha es nehéz. Az elmúlt években a cse­csemőhalandóságot a feléra csökkentettük. Ez a halandó­sági arány azonban javítható. De csak társadalmi összefo­gással. amihez természetesen hozzátartozik az üzemék, a a gazdaságok erőfeszítése, jogtisztelete is. B. Fai Egyetemi felvételi vizsgák június 28 és július 31 között Befejezéséhez közelednek a Jelentkezések a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A nappa­li tagozatra jelentkezők kérel­mét a felsőoktatási intézmé­nyek május 3-ig, fogadják el. Az esti és levelező tagozatok­ra a jelentkezési határidő má­jus 15. A felvételi vizsgákat június 28 és július 31 között tartják valamennyi tagozaton. A vizs­ga írásbeli és szóbeli, vagy gyakorlati részből áll. A taní­tóképzők tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe pá­lyázóknak a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági Vizsgát kell teftniök. Akik ezen nem felelnek meg, nem bocsáthatók felvételi vizsgá­ra. Az írásbeli vizsgák kérdé­seit csaknem valamennyi fel­sőoktatási intézményben egy­séges, központi tételek alapján állítják össze, vagyis a felada­tot a Művelődésügyi Miniszté­rium írja elő. Az írásbeli dolgozatokat csak névtelenül, számozva szabad átadni értékelésre; a dolgozatírók nevét a szóbeli vizsgákig bizalmas nyilván­tartásba veszik. Azokat a pá­lyázókat, akik két tárgyból is elégtelen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla pon­tot értek el — nem bocsátják szóbeli felvételi vizsgára. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos külföldi tartózko­dás, s hasonlóak — miatt nem tudtak a kijelölt időpontban az írásbeli felvételi vizsgán megjelenni, s ezt igazolni is tudják, még a felvételi bizott­ságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizs­gának a pótvizsga időpontjá­ra való elhalasztását, mely­nek napja az idén egységesen július 7 lesz. Az elérhető maximális pontszám 20. Az esti és leve­lező tagozatokon a középisko­lai eredményeket nem veszik figyelembe: tehát a 20 pont a felvételi Vizsgált eredményei­ből adódhat. A nappali tago­zaton a középiskolai eredmé­nyek a pontszám felét adják, a másik felét a felvételi vizs­gán nyújtott teljesítmény. A felvételi bizottságok júli­us végén, augusztus elején írásban értesítik határozatuk­ról a jelentkezőket. Százezer mázsa vas A 20 éves MÉH szabolcsi tervei A MÉH Vállalattal sokan vannak kapcsolatban, kísér­hetik figyelemmel munkájá­nak változásait, tevékenysé­gét, a legtöbben mégis válto­zatlanul a régi feladatok sze­rint értékelik. A vállalat azonban már túlnőtt a régi kereteken, egyre gyakoribb lesz az újfajta szóhasználat Is: másodnyersanyagokat bo­csát az ipar rendelkezésére. A vállalat az idén jubilál: 20 éves. Ez alkalomból rövid összefoglalót kaptunk a Haj­dú—Szabolcs megyei MÉH Vállalat igazgatójától, Földi Ferencnétől. A vállalat Szatjolcs-Szat­márban az elmúlt évben kö­zel százezer mázsa vashul­ladékot gyűjtött be és adott át a feldolgozó iparnak. Ezt a mennyiséget a következő öt esztendőben évenként 10 szá­zalékkal kívánják növelni. I Több, mint 2700 mázsa fém­hulladékot is eljuttatnak az iparnak. Nagy mennyiségű rongy oá gyűjtenek be és dolgoznak fel Nyíregyházán. Itt műkö­dik a vállalat feldolgozó te­lepe, ahol három megyébe összegyűjtött háztartási ron­gyot — évente mintegy 1700 tonna mennyiséget — dolgoz­nak fel, s innen látják el a kelet-magyarországi megyék ipari üzemeit, a vasutat gép­tisztító ronggyal. Az idén tovább bővítik a felvevőhálózatot, javítják a vállalat kezelésében lévő. ol­csó árukat kínáló boltok ellá­tását, Nyírbátorban másfél milliós beruházással új tele­pet létesítenek az idén. Itt új tevékenységet kezdenek: egy kádárrészleg hordókat Újít fel, s a telepről olcsó, jó minőségű líordókat szállíta­nak majd a mezőgazdasági üzemeknek és a lakosságnak. A május 29-ig tartó „rongygyfljtő hetek” során a megyéből 2000 mázsa ron­gyot szeretne a vállalat be­gyűjteni. Leendő anyák jogai A mezőgazdaságban dolgozó terhes nők helyzetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom