Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

Wlí. SprfBs SS: Eelet-magyarorszäc S. oMsfi Bővül az olcsó áruk termelése — a rendelésen, a kereskedelmen a sor A megyei tanács vb keres­kedelmi osztálya széles körű vizsgálatot végzett az olcsó áruk kínálatának helyzetéről Szabolcsban. E vizsgálat rész­letesen elemzi, hogy milyen okok miatt nem elégedett a közvélemény a kereskedelem kínálatával, milyen fogyaté­kosságok tapasztalhatók az áruforgalom szerkezetében és milyen intézkedésekre volna szükség a helyzet javításának érdekében. Tavaly általában javult megyénkben az ellátás, keve­sebb volt a hiánycikk és többé-kevésbé megoldotta a kereskedelem az árvízzel kapcsolatban rá háruló fel­adatokat is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem jelent­keztek hiányosságok vagy gondok a kereskedelmi mun­kában. A választék árban továbbra sem eléggé széles, a nagyobb értékű áruk tet­szetősebbek, divatosabbak, mint az olykor hiányzó olcsó cikkek. Nem meggyőző a kü­lönböző korú, alkatú és jö­vedelmű emberek ellátására való törekvés. Az elemzés vizsgálja, mi a helyzet az egyes kereskedel­mi ágazatokban az olcsó áruk kínálatával. Néhol külkeres­kedelmi gátak akadályozzák ezt, máshol a téves kereslet- felmérések. Van például há­romforintos tej, 2—4 tojásos tészta, háromforintos ke­nyér, — csak rendelni kelle­ne. Javult az ellátás olcsó ba­romfiból, és a tojás ára is ne­gyedével csökkent a tavalyi­hoz képest. A ruházatban a legnagyobb gondot a gyermekruházat je­lenti. A kínálat javult, de például a csecsemőruházat- ban lehetetlen teljes kínálat­ról beszélni. Sem mennyiség­ben, sem fazonban, sem mé­retben, sem színben nem ki­elégítő a választék. Ennek mélyebb gazdasági okai van­nak, nem lehet- egyszerűen a kereskedelmet felelőssé ten­ni érte. Több országos intéz­kedés meghozatala is indo­koltnak látszik. A kereskedelmi osztály azt a következtetést vonja le elemzésében, hogy az idei fel­készülésben arra kell töre­kedni az egyes vállalatoknál, hogy javuljon az olcsó és kö­zepes árucikkek kínálata. Ennek érdekében külön meg fogja vizsgálni a vállalati ve­zetők és a boltvezetők fele­lősségét az üzletek készletei­nek összetételéért, tehát azért, hogy olcsó áruk is a vásárlók rendelkezésére álljanak. Jó lenne, ha az egyes ke­reskedelmi vállalatok üzlet- politikájukban értékelnék az olcsó és közepes áru termé­kekben az ellátás helyzetét, saját kínálatuk hiányosságait és ennek okait, — hogy a gondokat idejében fel lehes­sen ismerni. Várható, hogy egyes ágaza­tokban javulni fog az olcsó áruk termelésének helyzete. Nagy fejlesztéseket valósíta­nak meg egyes ruházati- gyá­rak. amelyeknek eredményeit a szabolcsi kereskedelem is kiaknázhatja a vásárlók ér­dekében. Javulni fog me­gyénkben a hús- és a tej­ipari készítmények választé­ka és minősége, de ezekkel a lehetőségekkel is élniük kell a boltosoknak, hogy eljusson a vevőig a megtermelt áru. Az elemzés nyomán terve­zik, hogy a kereskedelmi osz­tály intézkedéseket fog hozni az olcsó áruk kínálatának to­vábbi elősegítése érdekében és azért, hogy az egyes gaz­dasági vezetők anyagilag is érdekeltek legyenek ebben. Az éves munka elbírálásánál az osztály különös tekintette] lesz erre, s a külön figyelem a vezetőket érintő/anyagi jut­tatásokban is kifejeződik majd. K. I. Vállalati üdülők Sóstón ' Minden évben több látoga­tója van Sóstónak. A statisz­tika ez esetben csak arra jó, hogy számszerűen kimutassa: tavaly 20—30 ezerrel többen fürödtek a két strand vizé­ben, mint az előző évben. A lényeg az, hogy százezreknek nyújtott felüdülést, pihenést, szórakozást az erdővel öve­zett, ápolt parkokkal, sétá­nyokkal kellemessé tett für­dőhely. A múlt évben elké­szült űj erdei út közelebb hozta Sóstót a városhoz, nem csupán az autóval közleke­dők, hanem a sétálók számá­ra is. Valószínű tehát, hogy a látogatottság tovább növek­szik. A Sóstón pihenő emberek, családok számának emelke­dését napjainkban már az is lehetővé teszi, hogy a tó kö­rül gomba módra szaporodnak a hétvégi házak és a vállala­ti üdülők. Ezek sorában az i,első fecske” a megyei építő­ipari vállalat nyaralója volt, még a 60-as évek elején léte­sült. Évekig ez volt az egyet­len ilyen vállalati intézmény itt és a tanácsüdülő a KISZ-tábor mellétt. Ez utób­bit most újabb épülettel gaz­dagítják. A közelmúlt években az­után hirtelen megnőtt az üdülőépítési kedv. Az üze­mek, vállalatok, ha megte­hették, elsősorban a Balaton partján, vagy más divatos üdülőhelyen építettek vagy béreltek nyaralót dolgozóik­nak. Mostanában, hogy mind több iparágban vezetik be a csökkentett munkahetet, a közelebb lévő Sóstó iránt is növekszik az ilyen irányú ér­deklődés. (Két hétvégi pihe­nőnap Sóstón, friss erőt ad a munkához.) Az Építő- és Sze­relő Vállalat, az 5. számú Volán, a Sátoraljaújhelyi Fi­nommechanikai Vállalat ran­gos pihenőházat, üdülőt épí­tett Sóstón. Elkészült a Feny­ves, a megyei Idegenforgalmi Hivatal turistaháza is, ahol az elmúlt évben több hazai turis­tacsoport töltött kellemes na­pokat, s bizonyára elvitték hírét a nyírségi fürdőhely nagyszerű melegvizének, a jó levegőjű erdőnek. Az érdeklő­dés — úgy hírlik — a turisták részéről is nagyobb, mert az Idegenforgalmi Hivatal egy újabb turistaház építését ter­vezi a Fenyves mellett. Már készül a gumigyár és a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat dolgozóinak üdülője is. Kapott területet ilyen célra a TITASZ, a KI- SZÖV, az MHSZ és az új építővállalat, a Kelet-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Jelentettek be terü­letigényt más üzemek, intéz­mények is, így a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat. Ez utóbbi egy-két éven belül szándékozik megkezde­ni az építkezést. A Sóstó végleges rendezési terve, melyet 163 hektáros területre készíttetett el a vá­rosi tanács, bőven jelöl, hagy helyet vállalati üdülők építé­séhez. Meghatározzák és fenn­tartják a területet a közös sportpályának, a tó keleti partján építésre tervezett gyógyszállónak, a SZOT, va­lamint a tsz-üdülőnek. A régi út bejáratánál, a nyárfasor két oldalán kempingtábor lé­tesítését tervezik. Amíg ez el­készül, a meleg strandon ad­nak helyet — mint tavaly is — a külföldről, és az ország különböző vidékeiről érkező turistáknak. (kádár) A kirándulás nem sikerült A két fiatalkorú — P. Z. és Sz. J. ipari tanulók — a laza szülői kapcsolatok és a gyenge tanulmányi eredmé­nyek hatása nyomán már másfél, két éve foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy ki­szökjenek az országból. Cél­jaik megvalósítására már ko­rábban terep- és térképtanul­mányozást folytattak, majd különböző terveket dolgoztak ki. Az egyik elképzelés, útle­velet szereznek és azzal fog­nak kiutazni nyugatra és ott valamelyik országban, vagy szigeten fognak letele­pedni végleg, ahol lehetséges lesz vadnyugati kalandos él­ményeket gyűjteni. Később ettől elálltak, mivel a kiuta­záshoz nem volt elég pénzük Ezért elhatározták, hogy il­legálisan hagyják el az or­szágot. Először olyan ''■'adó­iatokkal foglalkoztak, ogv Szombathely térségében lóg­nak kiszökni Ausztriába. A késő óiek során elhatározá­suktól elálltak, mivel azt hallották, ezen a területen szigorúbb a határőrizet és nehezebb átjutni a határon, nagyobb a „lebukás” Veszé­lye. A kiszökés gondolatával azonban tovább foglalkoztak, és elhatározták, hogy szán­dékukat a magyar-szovjet határon fogják végrehajtani. Tanulmányozták az európai, ázsiai és afrikai térképeket és ezt az útvonalat találták legalkalmasabbnak elképze­léseik megvalósítására. A tervük volt Szovjetunión keresztül Mongólia, majd Kínán át Hong Kong kikötő­jébe jutnak ki, onnan óceán­járó hajóval mennek a Spa- nyol-Szaharába és beállnak az idegenlégióba. Az elmúlt hetek egyik napján P. Z. és Sz. J. megszöktek mun­kahelyükről és elindultak, hogy tervüket valóra váltsák. Hatvanon, Miskolcon, Nyír­egyházán át Vásárosnaményig vonattal utaztak, ahová a délutáni órákban érkeztek meg, majd útjukat Tarpáig autóbusszal folytatták, onnan pedig gyalog mentek g ha­tár irányába. A hiányos helyi ismeret miatt azonban nem tudtak a sötétedés után kellően tájé­kozódni. Utjykat dűlőúton ugyan a határ irányába vet­ték és a Tiszánál tájékozódni próbáltak, vajon melyik ré­szen húzódik pontosan a ha­tár és hol volna a legalkal­masabb azt átlépni. A folyó szélén állva azt szélesnek ta­lálták és mivel egyikőjük úszni nem tudott, úgy hatá­roztak, keresnek egy olyan területet, ahol keskenyebb a folyó és könnyebben lehet át­jutni, vagy esetleg száraz határszakaszt találnak. Ezek után újra elindultak, de messzire már nem jutottak, mert útközben Tarpa község — tsz-telepe — mellett ha­ladva a sötétben igazoltatás­ra szólították fel őket. Fazekas Béla mezőőr — tarpai lakos — a falu egyik szélső házában lakik, közvet­lenül a határ felé vezető úton. Határ menti községben nevelkedett és egyszerű, sze­rény ember. Mezőőr és fegy­verrel védelmezi az egyéni és közös vagyont, ugyanakkor aktívan segiti határőreink határőrizeti munkáját. Ezen a napon is feladatának tel­jesítésére indult el otthonról. Útközben találkozott Debre­ceni Elemér mezőőrrel és Ber­ki András tsz-taggal. Beszél­gettek, de közben távoli, óvatos lépések zaját és halk SZEPTEMBERTŐL MÁR ŰJ ISKOLÁBAN TANULHATNAK A NYÍRBÁTORI GIMNAZISTÁK. A 16 TANTERMES SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZEL 14 MILLIÓ FO­RINTOS BERUHÁZÁSBÓL ÉPÜL. Elek Emil felvétel« Újabb távolsági autóbuszjáratok Csökkentik a zsúfoltságot — Autóbuszok műszakkezdés© Helyi járat a nagyközségben Elkészült a május 23-án életbe lépő új távolsági autó­busz-menetrend. A Volán 5. számú Vállalata a menetrend­szerkesztés idején beérkezett kívánságoknak eleget téve több új járatot iktatott be a forgalomba. A megyében nyolc újabb autóbusszal se­gítik elő az utazást. Emellett — ahogy az Ikarus-gyár szál­lít — még két újabb busz beállítását tervezik. A távolsági autóbuszfor­galmat a korábban kialakított vonalakon bonyolítják le. Még az év közben bekapcsoltak néhány nagyobb külterületi települést az autóbuszforga­lomba, ezek már az új me­netrendkönyvben Is szerepel­nek. A Nyíregyháza környéki — úgynevezett elővárosi forga­lomban — a zsúfoltság csök­kentése a cél. Az egyes vona­lakon, mint az ibrányi, nagy- kállói, nyíribronyi újabb autóbuszokat állítanak be, vagy sűrítik a járatokat. A kálmánházai járatnál pedig lehetővé teszik, hogy a három műszakban dolgozók időben műszakkezdésre beérkezze­nek a városba. Több körzetben a váltó műszakba járók igényeinek megfelelően változtatták, sű­rítették a járatokat. Nyírbátor környékén mind Nyírgyulaj, mind Kisléta, Pócspetri, mind beszédfoszlányokat hallottak. Tisztában voltak azzal, hogy vagy tolvajok, esetleg határ­sértők közeledhetnek. Határo­zottan és fegyveresen fogad­ták a közeledőket, majd iga­zoltatásra szólították fel' őket. A két fiatal a váratlan be­következett fordulat közepet­te meglepődött. A feltett kérdésekre, hogy a késői órákban mit keresnek a fa­lu szélén, a határ közelében, zavaros válaszokat adtak, ami egyből gyanússá vált. Fazekas Béla mezőőr volt a legidősebb, legtapasztal­tabb és ő is intézkedett hatá­rozottan. Telefonált a közeli határőralegységhez, ahonnan percek alatt gépkocsival a helyszínre érkezett Szabó Re­zső tiszt, aki átvette a két fiatalt. Kihallgatásukon beis­merő vallomást tettek kiszö­kési szándékukról. ★ Gerencsér József ezredes, a nyírbátori határőrkerület pa­rancsnoka a két kifelé igyek­vő határsértő elfogásában ta­núsított bátor és öntevékeny magatartásukért Fazekas Bé­la és Debreceni Elemér me­zőőröket és Berki András tsz-tagot jutalomban részesí­tette. Fekete Lajos Nyírbéltek felől nemcsak a reggeli, hanem a délutáni mű­szakokhoz is lesz autóbusz, il­letve műszak után biztosított a hazautazás. Ugyancsak a műszakos kezdést vették szá­mításba Vásárosnamény kör­nyékén és a Győröcske, Ti- szabezdéd járatnál, hogy idő­ben érjenek a bejárók az ÉRDÉRT tuzséri telepére. A másik igény az iskolák körzetesítésével együtt jelent­kezett.. Amennyiben lesz sza­bad autóbusz egy teljesen új vonalat alakítanak ki. Busz­járat köti össze Kállósem- jént Péterhalom tanyával, de ez a kocsi oldja meg a Nagy- kálló, Üj fehértó közötti for­galmat is, így a szétszórt nagykállói tanyavilágból könnyebben megközelíthetik a járásszékhelyet. Csenger környékén szintén az iskolá­sak szállítása okozott gondot. Az iskolakezdésre Szamos- angyalos és Szamostatárfal- va felől is beérnek a /diákok. Az Ura, Börvelyi úti iskola- járatot szintén a gyerekek kívánságának megfelelően módosították. Tiszamogyo- rósról és EperjeskérSl Mon­dákra szintén egy újabb ko­csi beállításával viszik az is­kolás gyerekeket. Az idén befejezik a nyír­egyházi Sóstói út világításának korszerűsítését- Ez az építke­zés egyik fontos feladata an­nak a beruházásnak, amit a Szabolcs-Szatmár megyei vá­rosokban, Nyíregyházán, Má­tészalkán és Kisvárdán végez a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat 1971-ben. A Sóstói úton, az Északi kör­úttól a tbc-szanatóriurpig, egy­oldalas elrendezésű, magas fénypontú higanygőzlámpá­kat szerelnek fel. Az EKA tí­pusú lámpákat 11 méter ma­gasan helyezik el az úttest felett, így nem lesz árnyékos rész, mint a régi világításnál. A járdán is jobb lesz a világí­tás a jelenleginél. Ezenkívül Nyíregyházán két lakótelepen értenek új vil­lanyhálózatot. A Sarkantyú utca térségében és az Északi körút mentén lévő lakótele­peken 10 kilovoltos földkábel­hálózatot készítenek, aminek átadása után nagyobb áram- fogyasztás esetén sem lesz zavar az áramszolgáltatásban. Kisvárdán a Vasgyár úti A baktalórántházd járás megszűnése tette indokolttá, hogy az új járási székhelyek­hez igazodva sűrítsék az Öfe- hértó és Nyírbátor közötti já­ratokat. Ugyancsak teljesítik a Rohod, Vaja felől Mátészal­kára utazók kívánságát. A közös községi tanácsok léte­sítése is újabb igényeket je­lentett. így a Nyírkáta, Ho- dász, Kántorjánosi közötti forgalomban tették lehetővé, hogy a tanács székhelyére időben eljusson mindenki. Hasonló változás történt — egy új vonal kialakításával — a Vásárosnamény, Csaroda, Hete útvonalon. Vásárosna- ményban egyébként helyi já­rat is segít a csatolt községek — Vitka, Gergelyiugornya — közötti közlekedésben. Az árvizes részen a beállt változásokat is figyelembe vették. Méhteleken valóságos Új faluközpont épült, ennek az érintésével fognak közle­kedni a buszok is. Az említetteken kívül iga­zodnak a vasúti menetrend változásaihoz is. így az újab­bakkal együtt 10—15 száza­lékkal nő a megye útjain köz­lekedő autóbuszjáratok szá­ma. (lányi) lakótelepen korszerűsítik a villanyhálózatot, mert a nagy fogyasztás esetén most gyako­ri a zavar az áramszolgálta­tásban. Itt a nyíregyházihoz hasonlóan, 10 kilovoltos ká­belhálózatot építenek, amely megfelelően biztosítja az energiaellátást. A városban ezenkívül 1 millió 200 ezer forintos hálózatbővítést is végeznek az idén. A légveze­tékeket földbe fektetett kábe­lekre cserélik ki, 10 kilomé­terrel növelik a jelenlegi vil­lanyhálózat hosszát, így újabb utcákba jut el az áram. Mátészalkán az új ipartele­pek villanyhálózatának kor­szerűsítése a fő cél. A nem­rég ide telepített üzemek za­vartalan áramellátására 20 kilovoltos kábelhálózatot épí­tenek a mostani 10 kilovoltos helyett. Az utcákon a régi lámpák kicserélését is elvég­zik ez év végéig. 120 darab higanygőzlámpát szerelnek fel, főleg az olyan helyeken, ahol rossz a világítás. (b. <M Fényűt a „Tölgyesig66 Villanyhálózat- fejlesztések megyén k három városában

Next

/
Oldalképek
Tartalom