Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

ifrrT. ** Uta r? v a t* /iff«*# ^ (5 5. o!(W Odaítélték a Kivaie kisipari t«l mei&SZttvetkesaí «bWK*t líüidöitkdzgywiés Nyíregyházán Pénteken délelőtt küldött­közgyűlést tartottak Sza- 1 bölcs-Szalmái' kisipari ter­melőszövetkezetei. A tanács­kozáson megjelent Cs. fVagy István, 3 megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Sándor József és Dézsi István, a mtervei tanács osztályvezetői és Kqtona Lajos, a NEB el­nöké- Qeímlmtmos István. a KISZÖV elnöke tartott táj#' koziatót a má.ius 18-i veze- tőségyálasztő küldiittgyűlés előkészületeiről, a IV ötéves terv költségvetéséről ás a napi időszerű feladatokról. A beszámolót yita követte, amelyben felszó'alt Cs. Vágy István, aki a megyei pártbi­zottság elismerését tolmácsol­ta 3 'Szövetkezetek vezetőinek és dolgozóinak, az árvíz súj­totta területek újjáépítésében elért sikeres munkájukért. A vita lezárása után Czim- balmos István bejelentette, hogy az elmúlt évi eredmé­nyek alánján odaítélték a Kiváló kisipari termelőszö­vetkezet címet, a sznpialjsla m u n k a versen v élenjáróinak. Az OJÍISZ elnöke az ország Kiváló kisipari termelőszö­vetkezete címet adományozta a Mátészalkai Építő, Szerelő és Szakipari Ktsz-nek. A KÍ- SZÖV vezetősége a megye Kiváló szövetkezete címet a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges, a Tiszalöki Vegyes és a Venrsellői Cipész Ktsz-ek- n®k ítélte oda. Ezek a szövetkezetek különösen fi­gyelemreméltó termelési eredményeket ériek el- A KI S/í ÖV vezetősége az árvízkárok helyreállításában és úiiáépítésében kitűnt 1!) szövetkezetnek díszoklevelet adományozott, 1:(()() szövetke­zeti dolgozó emléklapot ka­pott­Oztmbalmoi István átadta az. okisz vezetőségének ki­tüntetését. A Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitün­tetésben részesült: Balogh Gábor építésvpzalő (Mándok), Bakács Un jós elnök (Tjsza- lök), Diószegi Sándor p-iűsza- ki vezető (Tiswlökj. Barna Sándor elnök (Ujíehértó), Darmos Mihály műszaki ve­zető (Gáva). Bányai Sáydór brigád vehető (Szatmárcseke). Kékesi Béig osztályvezető (KISZÖV), Pályi György bri­gádvezető (Paktalqrántháza), Bernáth Béla elnök (Nagy- kál-ló). Nagy Béla alpok (Fe­hérgyarmat), Czgntak Agflrás kőműves (Nyíregyháza). Ka­tó Sándor kőműves (Tjsza- vgsyápi) és Dézsi István, 3 Szabolcs-Szaímár Megyei Ta­nács osztályvezetője Megjegyzés: Akinek u íoga fáj... Jíveh óta már jó eset, ha egy-egy végzett fogszakorvos ide téved, az is, mint az idén, Nyíregyházára. Falura? Pedig nem üres kézzel var­jak. bakás, korszerű rendelő, mjnden volna, amit csak kt- váp. Pa ma ide érkezne nat vagy nyplc belőlük, Órák alatt kiválaszthatná, hol • kíván praktizálni- Pe nem téved ide, Pesten marad. A hozzá* értők, akik ezt a témát ele­mezgették, sejtik is, hogy migrt. Egyszerűen azért, mert a fogorvosi szakra vidékit alig vesznek fej, erről a szakról a vidéki, falusi ta­nulók előtt diszkréten hallgat a pályaválasztási tanácsadó is. így aztán városi, sőt fő­városi szak lett a fpgorvos- ság, dinasztiák alakultak ki, fiúk oröklik a papák praxi­sát, Szabolcs-Szatmárban nem voltak azonban tétlenek ed­dig §em- Átképeztek, nagy áldozatok árán körzeti or­vosokat fogszakorvossá. Ma már fbrányban, Tíszadadán, Gálán, Nagyhalászban, Dombrádon, Tarpán, Garbol- con, Máriapócspn, Tjszaszal- kán működnek is, 6—8000 ÍH) ember ellátásáról gondoskod­nak, Nos, ez is magoldás, bár hozzáteszem, nem egyszerű, hiszen ha egy körzeti orvos­ból fogorvos lesz, akkor a körzeti orvosi hely megürül, oda meg orvost kell keríteni. Meddő körforgás, küzdelem ez. Az emberek ma városon, falun egyaránt igényesek let­tek. Sokakat meggyőzött a fogászati hónapok évek óta tartó propagandája orról, hogy nem is rossz elmenni egy fogorvoshoz, ha valami nem stimmel- Feltéve ha van. Az idén egy jön Nyíregyhá­zára- Fogadjak tisztelettel. Bár az illetékeseknek 3Z Egészségügyi Minisztérium­ban érdemes lenne elgondol­kodni, hogy mindez így jó-e? Ha egy róssz fogat meg lehet gyógyítani, talán a rossz fog­orvosképzésre is akad gyógy­szer. Vagy fogó. Bürget bajos faidaniik a kai* i^npiv«! II« elés a NVÍHTEKV lomérnilliévH Az elmúh években igen jelentős épületekkel gazda­godott Nyíregyháza város és g megye. Ezzel kapcsolatban felkerestük a NYÍRTERV főmérnökét, Scholl?, Bélát, aki egyik irányítója a terve­zéseknek és az építőipar fej­lesztésének, hogy adjon tá­jékoztatót a NYÍRTÉRV te­vékenységeiről. A főmérnök elmondotta, a MYÍRTBRV megalakulása Óta munkájában arra töre­kedett, hogy g tervezők ál­tal megvalósuló épületek megfeleljenek a korszerű kö­vetelményeknek és esztéti­kailag .nyújtsanak élményt­Példának említi, hogy a NYÍRTERV mennyire támo­gatta az építőiparban az úgynevezett blokkos techno­lógia bevezetését. A termelékenység fokozó' sa érdekében ugyancsak fi­gyelmet érdemel a csúszó- zsalús technológiának az al­kalmazása, A NYÍRTERV mérnökeinek és technikusai­nak tanulmányai alapján tervezett gabonasilók orszá­gos viszonylatban is a leg­jobbak közé tartoznak- Nem véletlen tehát, hogy ilyen épületeket a NYÍRTERV nem csupán a megye terüle­tén tervezhetett. Tekintettel arra, hogy Sza­bolcs megye területén ház­gyár felállítására egyelőre nines lehetőség, szükségessé vált, hogy a megyében kor­szerű, lakásépítési technoló­gia honpsodjon meg. A NYÍRTERV dolgozói ftz el­sők között ismerték fel a zsaluzótechnológiával épülő lakások előnyéit. Már évek­kel ezelőtt szorgalmazták en-- nek népszerűsítését. A me­gyei tanács tervosztálya, az Építő- és Szerelő Vállalat, valamint a S55ÁÉV mérnö­keivel munkabizottságot ala­kítottak, amely javaslatot készített elő megfelelő tanul­mányozás után az QUTI­NORP-rendszerű alagútzsa­lus technológia meghonosí­tására. Miután a javaslatot a megyei tanács magáévá fet­te, a szükséges zspjúszerke- zefeket megvásárolták, az ÉPSZER és a SZÁÉV mér­nökeivel karöltve folytatják tevékenységüket. így megvg' lósulhatnak azok a lakások, amelyek e technológia nél­kül nem lettek volpa meg­oldhatók a IV. ötéyes terv keretein belül­A főmérnök kitért arra is, hogy a lakásépítkezések mel­lett a kormányzat egyre na­gyobb teret ad a könnyű­szerkezetek megvalósítására. A NYÍRTERV dolgozói idő-- ben felismerték ennek a Szerekezéfriék á' jelentőségét, jövőjét. A Csepel Motorkerékpár nyírbátori gyárának vasszer­kezeti részlegével együtt szó* ros kooperációban kialakí­tottak egy olyan csarnoK- szerkezeteb amely jelentős lépésnek számít a könnyű' Szerkezetes építési mód gya­korlati megvalósításában. A kialakított psarnokszerkezet máris népszerű és főbb meg­bízó rendelte meg legyártá­sát a nyírbátori gyáregység­nél. A könnyűszerkezetek meghonosítása terén aka­dályként jelentkezik, hogy a megyében nem algkült ki megfelelő bázis, könnyűfö- dém és faplgnelek legyártá­sára. Megvalósítása esetén rövid Időn belül mmden te­kintetűn a legkorszerűbb könnyiKzerkezetes énületek megvalósítása válik me­gyénkben lehetővé. Farkas Pál Hodász, \yírluíla, Káriiorjjánosi Közös iusfiy'fiisá! (j y or sa hh üqyi n tézés% jobb fejlesztési lehetőségek Hodágz Nagyközségi Közös Tanges.. 1970. július 1-től ismert ép jogos ez az elnevezés. Igaz- gatásilag három szonw-écí- közsóget egyesít: Hodáart, Nyírkatát és Kántor Jánosit­Az összlakosság száma ßg2T Egy esztendő sem telt el azóta. A lakosság meggyőződ­hetett arról, hogy nem járt rosszuk Viszont jogút nyert i nagyközségi tanács egész sor olyan ügy helybem intézésé­re, melyek korábban a járás­hoz tai’tpztak. Ilyenek: építé­si ongedélyek kiadása, gyám- ügyj-szQciálpolitikai intézke­dések, adótételek megállapí­tás joga, szabálysértési eljá­rás, első fpkú kereskedelmi és iparhatóság! jogkor.' Mind- megannyi, a lakosságot köz­vetlen érintő dolgok. Óvoda Össze fóliásból Beigazolódott a közös ta­nács szervezési, ellenőrzési és felügyeleti képessége, Hodászop megnyitottak egy harminuszemélyes óvodáf. Költségének fedezéséhez a ta­nács mellett a Béke Tsz és a fogyasztási szövetkezet i6 hozzájárult, s a lakosság mintegy húszezer forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett- MejÚ'enóeRék mindhá­rom köapeg általános fejlesz* téshrendezési tervét. Amj hosszú távon lesz alapja a társközségek településfej­lesztésének, a belterületek gazdaságos kihasználása alapján. A lakosság abból a szem­pontból ítéli meg végső so­ron az ÚJ státus érdemleges* ségét, müven eredményesen intézik ügyes-bajos dolgaikat. Szakelőadók a helyszínen A hét öt napján tartózkod­nak szakelőadók a központi Hodászhoz tartozó Nyirka­ién #S Kántor jánosiban.'Egy- egy kihelyezett általános ügyintéző pedig mindig hely­ben van. Sehonnan senkinok nem kell sem időt áldozni, sem fáradtságot vállalni, hogy a közpqnti tanácsházba men­jen. Helyben megkapja a kért járlatleyelet, hatósági bizo­nyítványt, munkakönyvét, fi­zetheti bármikor adóját. öttantermes új iskola épül Kéntorjánosiban a negyedik ötéves tervben. A Vörös Csil­lag Tsz 300 ezer forinttal járul hozzá. Továbbfejlesztik az iskolai napköziqtthon-ha- lózatot. Hodászon már épül egy ilyen. A negyedik ötéves tervben Nyfrltátáp és Kántor- jánosiban mintegy 350 ezer tapint beruházással (egyik- egyik helyen) épül ú.í iskolai napközi otthon. Az óvodai hálózatot tovább javítják, itt is számításba került a tanács mellett a te­rületi gazdasági, kereskedel­mi szervek költségvállalása. Jelenleg mindhárom község­ben általában, az óvodás ko­rú gyerekek 6!) százalékát tpdják megfelelő környezet­ben elhelyezni. A tervbe vett fejlesztéssel az igény H0 szá­zalékát elégíthetik ki, Folyamatban van Hodá­szon a művelődési ház kor­szerűsítése. Megfelelő helyre kerül a községi könyvtár is. A következő öt esztendő­ben tovább folytatják a köz­ségek utcáinak a járdaépíté­sét. Mindegyik községben legalább félmillió forintot költenek erre a célra. A vár­ható társadalmi munka érté­ke — előzetesen — 300 ezer forintra becsülhető. Korsze­rűsítik a közvilágítást is. Vágóhíd Hodászon A lakosság húsellátásának javítása céljából vágóhíd épül Hodászon. A csaknem 400 ezer forint beruházással épü­lő létesítményt, valószínű már idén üzembe helyezik. Ebben a költségviselésben is teljes a kor: tanács, nyír­kátai Rákóczi, kántorjánosi Tsz* «íwww&í m. Fel-téjjem ŰRJÚtest .fejnél, he,gy'umiAde»v r község,JÜUfo. fejlesztépi alappal rendelke­zik, Ez az autonóm önállóság meghagyása a magyarázata annak, hogy a helyi tanácsi csoportok — a pépfrontbi- zottsággal egyetértésben — — mindenütt eredményesen tudnak mozgósítani közös társadalmi munkára. A ta­nácstagok ülésen való meg­jelenését járművel segítik a tsz-ek­Asztalos Bálint Megkezdődön a rizs velésc cs árasztása Megkezdődött a rizs vetése és árassdása a szatmári rizs- tejepekan, ahol 6—7 közös gazdaságban mintegy lOQO holdnyi területen termelik ezt 0 fontos élelmezési növényt- Elsőnek a tiszabepsj öptöző- fürtben a tiszakóródi Béke és a mdolai Uj Élet, a Túr mentén a kömörői Uj Élet Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet telepeit árasztják. A Felső-Tisza-vírtéki Vízügyi Igazgatóság folyamatosan, a szükséges mennyiségben szol­gáltatja a vizet a rizsföldek­re, A cukorrépa-termesztés gépesítése I.akúastatiszfika Az ország lakásállománya az utóbbi tíz évben 14 száza­lékkal — szám szerint 384 QÖO-rel — növekedett, s jelenleg 3 millió 142 ezer családi otthonban laknak — a KSH lakasstatisrtikája sze­rint. A statisztika hű képet ad az utóbbi tíz évben épü|t családi otthonok korszerűsé­géről is, Jellemző adat pél­dául, hogy a kényelmet alig biztosító egyszobás lakások aránya ttft év alatt ßl száza­lékról 46 százalékra psökkent ugyanakkor a kétszobásoké 32 százalékról 43 százalékra, a három és több szqbásoké 7 százalékról 11 százalékra emelkedett A lakásviszonyok javulását jelzi egy másik adat is: az utóbbi évtizedben a népesség — mintegy 4 százalékos — növekedését több, mint há­romszorosan haladta meg a lakásállomány gyarapodása- Épnek megfelelően csökkent 4 „házop belüli” zsúfoltság: a száz családi otthonra jutó lakók száma az 1960. évi 349­ről SSŐ'fa mérséklődött­1960 ótg tovább javult a lakások közműellátottsága is. A villannyal felszerelt ottho­nok száma 826 (!()(!-rel nőtt, s ma mar a lakások 91 száza­lékában van villanyvilágítás; a hálózat) ivóvizet használó családok aránya csaknem megkétszereződött — orszá­gosan 36 százalékra növeke­dett — 2f0 OfiQ-re} emelkedett a gázzal ellátott lakás°k szá­ma, s arápyuk eléri a 16 szá­zalékot, a családok 34 száza­léka pedig palackgázt hasz­nál. A cukorrépa-termesztés ÍP' hozása központi kérdéssé vált. A termőterület csökke­nése következtében valutáért elég nagy mennyiségben cuk­rot kellett importálni. A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján intézkedése­ket kellett tenni * termelés fokozására és ebbpl az AG- ROTRŰSZT-re és vállalataira az a feladat hárul, hogy elő­segítse a cukorrépa-termesz­tés gépesítését, valamint te­gyen intézkedéseket a kor­szerű technológia megismer­tetésére. A cukprrépa-ter- mesztés fejlesztésének érde­kében az AGROÍRÖSZT 1971-ben az NDK-ból E—783 típusú fejezőgépúő) 309 db- ot, és a? E—1?66 típusú kisze- riőgépből 200 db-ot importál, melyeknek szállítása szep­tember 15-ig befejeződik. Nedves éghajlati viszonyok között, felázott taiaiokpp job­ban használható a cseh 30C£ és a 3VCZ fejezőkiszedő gép, melyekből 20—20 db kerül bélweáfalrá­Hazai gyártás a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál folyik. Itt a 3 menetes, 6 soros gép­sorok gyártására és beszer­zésére van lehetőség. Ez év­ben 50 db kiszedő és rakodó­gép készül el, de ezekhez fe­jezőgépet a gyártómű nem gyárt. Az utóbbit a fennma­radt 10Q db NDK E—733 tí­pusú fejezőgép pótolja. Az AGROTRÖSZT Francia- országban is végzett piacku­tatást, melynek eredménye­képpen : az igen korszerű Barrault Eepipe ß soros, 3 menetes gépsorb I 120—120— }2(j db fejéző-kiszedő-rakodó gép érkezik augusztus hó fo­lyamán. Az ugyancsak ß soros fran­cia Moreau fejezőgépból 30 db érkezik, mely alkalmas a répalevél összegyűjtésére és kocsiba rakására is A teljesség kedvéért em­lítjük meg, hogy az NSZK- ból 30 db RAU vetpgépsor került beszerzésre. E gépek permetező. kultivátor és tg- lajporhanyító felszereléssel is el vannak látva. A korszerű technológia megismerésének és alkalma­zásának kérdésében már ki­jelölésre került mintegy 30 bázisgazdaság, amelyeknél korszerű technológiát kell alkalmazni és az ott nyert ta­pasztalatokat egyéb termelő gazdaságokban is elterjesz­teni. A cukorrépa-termesztés fo­kozását államunk azzal is elősegíti, hogy a cukorrépa­gépsorok beszerzésére jelen­tős kedvezményeket biztosít, így azok megvásárlása o ter­melő gazdaságokat csak ki­sebb részben terheli. Az új gépek használatba vételét megelőzően az AG- ROTftÖSZT szakmai oktatá­sokat szervez, hogy biztosíta­ni lehessen a gépek minél jobb kihasználását. A cu­korrépa-termesztéssel foglal­kozó mezőgazdasági üzemek ezekkel a gépekkel nagy lé­pést tesznek előre egy újabb növpny komplex, ' korszerű gépesítésére. A gépekre vqnatkozó to­vábbi kérdésekre, azok be­szerzésére a megyei AGRO- KER Vállalat az érdeklődők­nek megadja p további tá­jékoztatást. (3p. 3198) JEGYZET: E»y bírság margójára A Kereskedelmi Felügyelő* ség maximális — ötezer fo* rínios — bírságot szabott k| Hess Mihály rakamazi hús- boltossal szemben. Ress sa* jól műhelyében készített sza* Ionná- és kolbászárut, s azt árusította a helyi ÁFÉS^ üzletében. Illetékes élelmi­szer-vizsgáló intézetek ki™u- Ioltok, hegy EZ ötféle mintá* búi csak egyfajta szalonna üti meg a szabvány előírá* salt, de a kolbász kifejezet* ten alkalmatlan emberi fo* gyasztásra, túl sok bakté* riumot és csírát tartalmaz, romlott. > etlen. Ress Mihály csaknem min­den, a húsboltokra vonatko* zó szabályt megszegett, ami* kor a lakosság részéről'a né* pi ellenőrzéshez tett bsjelen* lés alapján a kereskedelmi felügyelők felkereslek a bol* tot. Ezért szabták ki aztán rá azt a mértékű bírságot, amilyet egyáltalán lehetsé* ges. (Ha ,gz összes szabály-* szegéséért összeadnánk a ki* szabható „pénzek” összegét, 18 ezer forint jönne ki.) Nyilvánvaló, hogy ez min* dánképpen példásan súlyos* mik ítélhető határozat meg* hozatalánál a Kereskedelmi F.elügyejőséget az a szándék vezette, hogy megvédje a la* kqsságot hasonló esetektől, Házi készítésű kolbászt pél* rlául sehol sem, semmilyen körülmények között sem le* bet forgalomba hozni, és e szabály általános ésjség* védelmi rendeli. Min* denki előtt nyilvánvaló ugy anis, milyen, súlyos kő* vetkezményei lehetnek egy* egy kolbászmérgezésnek, ami néhány éve még nem i* volt olyan ritkaság az or* szágban. A bírság tehát indokolt és az is, hogy megvizsgálják) miért szeghette meg Ress Mihály az egészségvédelmi szabályokat? ' NJttvűft 'azért, mert nem ÜJreWűVfSítfTC '■'A"' beérkezett hál számláinak és a boltban qrartöfj 1 íüBjl | ebnek az ősz* ■ nevetéséből gyorsan kiderül* hot, hogy idegen készítményt is kínál a boltos a vevőknek. Ez az ellenőrzés azonban nem történt meg, amíg csak a jobb érzésű és a rendele* tekbep tájékozott lakosok be nem jelentették az esetet. Az ellenőrzés elmulasztása azért is érthetetlen, mert szinte száz méternyire van a húsbolttól az ÁFÉSZ iroda* ja. Úgy látszik, hogy az egyébként jgen jól dolgozp szövetkezet bolti ellenőrei* nek n-em terjedt ki erre a? üzletre is a figyelmük. Az eset egvben figyelmez* tető is: mindenkinek az a? érdeke, hogy a különböző kereskedelmi cégek belső el­lenőrzésének, az önkontroll* rak igen széles körűnek éi hatásosnak kellene lennie, így meg lehetne előzni a ra* komarihoz hasqnió esetet, amely sem a lakosságnak sem a vállalatnak nem jó, —* és a boltvezető is aligha örül a bírságnak. K. I. Baj? tirdoirifidis a Zsiguli Iránt A hamarosan forgalomba kerülő szovjet gyártmányú Zsiguli személygépkocsi iráiyt megyénkben is nagy az ér­deklődés. A megyed OTP-fiókoknál és a takarékszövetkezeteknél hétfőtől péntek délelőttig 180 új szabolcsi megrendelő fizet­te be a 20 százalékos vételár- előleget. A megrendelés első napján, 19-én reggel 8 óra­kor tömegesen jelentkeztek az igénylők, mert sokan azt hitték, hogy ettől függ a Merkúrtól kapott sorszám- Az OTP azonban csak a 20 százalékos előfizetést igazol­ja. a gépkocsi-megrendelő lap két példányát az igénvlőnek kell eliuttatni a budapesti vállalathoz. Száznál többen kérték tf- pusmódosítást: régebben be­nyúltok. Fiat, Skoda. Wart­burg. Trabant és Moszkvics igénylésüket Zsigulira változ­tatták mom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom