Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
WH. IprWs *f. RW.FT MAGTAROFS'T^if S o!ifal Nagygyűlés Tunycgmalolcson Zalka Máté születésének 75. évfordulóién Tólh Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet Kiemelkedő ünnepi esemény színhelye volt április 23- án a nagy forradalmár és internacionalista szülőfaluja, Tu- nyogmatolcs. Korábban már hetek óta jubileumi megemlékezések sorát rendezték megyeszerte Zalka Máté születésének 75. évfordulója alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat április 22-én érte el egyik csúcspontját: a Fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium ünnepi KISZ végrehajtó bizottsági ülésen emlékezett a nagy névadóra, majd az ország Zalka Máté nevét viselő középiskolai csapatainak részvételével vetélkedőt tartottak. A jubileumi megemlékezések fő megyei eseményére április 23-án került sor. Mátészalkán délelőtt a járási és városi pártbizottság, az állami és tömegszervezetek, az intézmények képviselői megkoszorúzták Zalka Máté szobrát. Délelőtt 11 órakor pedig szülőfalujában, Tunyogmatolcson kezdetét vette az egész napos ünnepség. A zászlódíszbe öltözött, szépen kicsinosított utcák több ezer látogatót fogadtak ezen a napon. Ünnepélyes keretek között tartották meg a helyi általános iskola névadó ünnepségét, majd a művelődési házban Gulyás 'Emilné dr. a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitotta a nagy forradalmár és internacionalista emlékkiállítását. Néhány perccel 2 óra után már három—háromezeröt- százan várakoztak a Zalka-ház előtti térségen és a‘ művelődési ház előtti utcarészen. Ünnepélyes pillanat volt, amikor megérkezett a nagygyűlés színhelyére a fehérgyarmati diákfiatalok ezerötszáz fős menete. Gyalog tették meg az utat Fehérgyarmattól Tunyogmatolcsig. A KISZ-fiatalok menetdalversennyel tisztelegtek a nagy forradalmár emlékének. Két óra után futottak be Mátészalkáról és Fehérgyarmatról a csillagstaféták, s a jubileumi szalagokat átnyújtották a díszelnökségben helyet foglaló vendégeknek. A helyi úttörőcsapat virággal köszöntötte az elnökség tagjait. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt: Tóth Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára, Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Tar Imre, Kállai Sándor, Ekler György, a megyei pártbizottság titkárai, Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront megyei titkára, a megyei, járási és a helyi párt-, tanácsi és tömegszervezetek képviselői, munkások, parasztok, veteránok, Zalka Máté egykori iskolatársai, harcostársai. Ott volt a jubileumi nagygyűlés elnökségében az erre az alkalomra hazánkba érkezett Zalka Máté lánya, Natalia M. Zalka, és unokája, Mása. Nagy taps köszöntötte a szülőfalu kedves vendégeit, majd a Himnusz hangjai után Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára mondott megnyitót, üdvözölte a nagygyűlésen megjelenteket. Ezután Tóth Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. TUNYOGMATOLCSON A ZALKA MÁTÉ SZÜLŐHAZÁNAK FALÁN LÉVŐ EMLÉKTÁBLÁNÁL .ELSŐKÉNT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NEVÉBEN (BALRÓL, JOBBRA) EKLER GYÖRGY, DR. TAR IMRE, TÖTH MÁTYÁS ÉS KÁLLAI SÁNDOR HELYEZTE EL A KEGYELET ÉS MEGEMLÉKEZÉS KOSZORÜJÁT. Példájából erőt merítünk harcainkhoz A nagygyűlés szónoka így kezdte beszédét: — Tisztelt ünneplő közönség! Tunyogmatolcs szülöttének, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosának 75. születésnapját ünnepeljük ma. Felemelő és szomorú is kissé ez az ünnep. Felemelő, mert jó emlékezni és köszönteni azt, aki közülünk származik, aki értünk élt, dolgozott, harcolt, akit az egész világon, mindenütt és mindenki, aki az emberiség haladásáért, a szocializmusért és a békéért harcol, — ismer, szeret és tanul tőle. — Szomorú is kicsit az ünnepünk, mert az ünnepelt — már régen nincs közöttünk. Fiatalon, 41 éves korában temették el, katonai pompával, messze innen, a spanyol Valenciában, egy szabadságáért küzdő nép és egy nemzetközi forradalmi hadsereg gyászkísérete, s a nemzetközi munkásmozgalom részvéte mellett. — Nemcsak mi köszöntjük ma Zalka Mátét, a kiváló forradalmár katonát és az ismert szocialista írót. Velünk ünnepel és köszönti őt az egész szocialista Magyarország, a kommunista társadalmat építő és békét őrző hatalmas szovjetország népe, a szabadságukért nehéz körülmények között ma is harcoló spanyol dolgozók, velünk ünnepelnek mindenütt, ahol a zsarnokság nem tiltja el az ünneplést. forrón szerette hazáját Tóth Mátyás ezután arról szólt, hogy ez az ünneplés igazában itt a legcsaládia- sabb, meghittebb, a bölcsőt ringató, az életet adó szülőföldön. Innen indult el a fiatal Franki Béla, 18 évesen a háborúba, s aztán soha többé nem tért vissza, csak majd később, évtizedek múltán a híre. De már nemcsak a Franki Béláé, hanem a Zalka Mátéé, meg Lukács tábornoké, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosáé és vértanújáé. Jó érzés, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye történelme során népével és kiemelkedő haladó férfiaival mindig ott volt a társadalmi haladás és a nemzeti ügy harcosai között. Ennek a szép történelmi múltnak és a megye haladó hagyományainak megbecsült ápolása elengedhetetlen kötelességünk. Ebből a haladó és forradalmi hagyományból lehet és szükséges is erőt meríteni. Majd így folytatta az előadó: — Megyénk gazdag történelmi hagyományain vasában elég világosan elkülöníthető két réteg, egy demokratikushaladó és e- forradalmi-szocialista vonulat. Mindkettőben keverednek a kulturálistudományos és a társadalmipolitikai törekvések. Mi tisztelettel, sőt büszkén vállaljuk e múlt egész haladó örökségét. Nekünk tanulságos és jó példa Erdősi Sylveszter Jánostól Bessenyein, Köleseyn, Krúdy Gyulán át Móricz Zsigmondig a magyar kultúra és tudomány minden innen indult. teremtő munkása, s Esze Tamástól Vay Adómon. Bónis Sámuelen. Hatzel Mártonon, Szende Pálon át Baicsy-Zsilinszky Endréig a múlt magyar politikai életének minden harcos alakja. — Megkülönböztetett tisztelettel és megbecsüléssel közelítünk azokhoz a hagyományokhoz, amelyek a mi szocialista társadalmunk közvetlen előhírnökei és előhar- cosai voltak, a múlt század végének agrárszocialista mozgalmainak ismert és névtelen hőseitől kezdve NvisZ- tor Györgyön. Szamuelv Tiboron és testvérein. Földes Pálon. Molnár Istvánon át Zalka Máiéig, vagy a munkásköltő Kiss Ferenctől Váci Mihályig. A következőkben Tóth Mátyás elvtárs Zalka Máté fiatalkori éveiről, a szülőföldhöz való kötődéséről szólt. Hangsúlyozta: Zalka forró hazaszeretetét a matolcsi gyermekkori emlékek alapozták meg. s későbbi hazavágyása, haláláig dédelgetett visszatérése a Tisza, Szamos menti táira ebből erednek. De ebből magyarázható az is, hogy olyan megraeadóan és világosan, mint 5. kevesen tudták a hazafiság érzését és értelmét megfogalmazni: Igen. Internacionalisták vagyunk — mondotta Zalka Máté —, de szívünk legféltettebb szerelme mindig szülőföldünk marad. Ha nem szereted hazádat, ahol születtél és ahol felnőttél, azt a földet, amely táplált téget, az eget. a fákat, a szülőházadat — akkor nem érted az internacionalizmus lényegét, más népekkel való kapcsolatod értelmét, amely saját hazád szeretetének az érzéséből fakad. Enélkül az internacionalizmus csak puszta szó marad. — Zalka Máté nem tehetett róla, hogy cselekvő ha- zafiságát nem idehaza bizonyíthatta be — folytatta a szónok — Jött volna ő haza szívesen már a háború alatt is. az orosz forradalom lenini eszméitől telítetten is. Választotta volna ő Magyarországot is a forradalmi cselekvés színterének. A monarchia államvezetése azonban egy idő után nem engedte haza a hadifoglyokat, mert látta, hogy a hadifoglyok a forradalmat is hozzák Szovjet-Oroszországból. Zalka keserűen írta naplójába: ..Az állam nem engedi magához polgárait. A hazának nem kell a fia! A hon megtagadja a fészket, a testvér elfordul egymástól.” A Szovjetunióban lett forradalmár Ilyen körülmények között lett második hazája és forradalmi öntudatra ébredésének szintére a Szovjetunió. Itt szerezte meg a forradalmi öntudatot és világnézetet, s lett cselekvő résztvevője a szocializmus építésének több, mint másfél évtizeden keresztül. Itt lett forradalmár katona, itt lett szocialista író. Méltán tekintette második hazájának a szovjet földet. Magyarságát itt sem, ezután sem felejtette el. Ezért is lett itt — nem divatból — Franki Bélából Zalka Máté. Ezért van, hogy irodalmi munkássága tele var. hazai figurákkal, szatmári ismerősökkel. Még. a 30-as években is egy kis ukrán faluban érzi a legjobban magát. Belikiben. S amikor megkérdezik tőle. mi te+szik neki ebben a kis falucskában, valamit felfedezett ott talán. így felelt: ..Igen. akácfákat meg gé- meskutakat, mint otthon.” A Szovjetunióban eltöltött évek egy részét mint hivatásos katona, a többit mint civil. pártmunkás, diplomáciai tisztviselő, majd kultűrmun- kás dolgozta végig- A polgárháború utáni években is forradalmár maradt. 1923 és 1936 közötti életszakaszának legjelentősebb eseménye íróvá érése, irodalmi tevékenysége. — Zalka irodalomtörténeti értékének, helyének kijelölése a tudomány dolga — hangsúlyozta Tóth Mátyás. — Azon nem vitatkozik senki. s ennek van a legnagyobb erkölcsi és politikai értéke, hogy Zalka számára az irodalom is a forradalom szolgálata volt. így vall írói hivatásáról: „Nagyszerű idők. Nagyszerű, komor témák. Én a háborúk és a szocialista forradalmak témájának szenteltem a toliam.” — Zalka minden írása, novellája, regénye egy kicsit önvallomás is, egy kicsit agitáció. propaganda is. ami az irodalomban természetes. De. hogy a jövő életprogramot is beleötvözze valaki irodalmi alkotásba, ritkán fordul elő. Zalka ebben is hasonlít ifjú korától rajongott Petőfijére. Legismertebb művét, a Doberdó-t 1936-ban ígv fejezi be: ..Előre. Mátray hadnagy úr! Hadat üzentél a háborúnak, s most mégy, hogy megszervezd a barátok, az elvtársak légióját, azókét. akik a háborúra kényszerítők ellen fordítják fegyverük csövét!” Spanyol földön a szabadságért — Ez már Zalka önmagának megfogalmazott programja is volt. Tudta, hogyan állnak a dolgok Spanyol- országban, tudott az ottani eseményekről, aggódva figyelte a köztársaságiak harcát a német, angol, olasz és más polgári-fasiszta . intervenciót s kész volt a terye: ő is harcolni fog a Spanyol Köztársaságért. És Franki Béla, meg Zalka Máté élete után megkezdődik Lukács Pál életének harmadik, hősies szakasza. Harcosok kellenek Spanyolországnak, olyanok, akiknek harci tapasztalataik vannak — hangzott a spanyol kommunisták üzenete a világ haladó erő’hez. És Zalka Máté személyében kiválóan képzett katonai vezetőt kapott a spanyol nép. Zalka Máté. azaz új nevén Lukács Pál megkapta a brigádfá- bomoki kinevezését és,az ellenség háta mögött kibontakozó partizánmozgalom szervezése az első feladata. Alig egy hét múlva azonban feladatköre megváltozik, a reguláris köztársasági hadsereg szervezésében bíznak rá munkát. Pár nap alatt szerveződik meg a 12. nemzetközi brigád, mely Lukács tábornok parancsnoksága alatt indul a végveszélybe került Madrid megsegítésére. S az ezer nyelvű — egyszívű brigád sikeresen visszaveri a Madrid elleni támadást. Ha a város végleges megmentése nem is sikerül, a védelemről még az ellenség is elismerően nyilatkozott. Lukács tábornok sikereinek egyik titka — folytatta a nagygyűlés szónoka — bizonyára mély embersége volt. Ö nem is igazi tábornok, nem mord katona, inkább a bátor, szívélyes, vidám parancsnokapa. parancsnok-testvér tú> pusa, mint írta róla a Pravda tudósítója, aki vele volt a táborban. Madrid után Jara- ma, Guadalajara, Huesca következnek. S lassan elközel- gett 1937 júniusa. A huescai ütközetben meg akar közelíteni egy fontos katonai ellenőrzési pontot, olyan utakon, melyektől másokat eltiltott, mert az ellenség tüzében állott. Halálosan megsebesült, június 11-én meghalt. A nagygyűlés előadója így fejezte be ünnepi beszédét: — Kedves elvtársak. Mi most itt nem a halottat búcsúztatjuk, hanem az örökké élő, velünk maradó Franki Bélát, Zalka Mátét, Lukács tábornokot köszöntjük. Köszöntjük őt és példájából erőt akarunk meríteni mai harcainkhoz, mai gondjainkhoz. — Öröm és büszkeség tölt el bennünket, hogy Zalka Máté a mienk. Matolcsé, Szabolcs-Szatmáré, a szocialista Magyarországé, a szovjet népeké, a spanyol dolgozóké, S a világ forradalmárainak ezerszívű brigádjáé. Van mit tanulnunk nagyszerű NATALJA ZALKA. A LEGENDÁS HŐS LEÁNYA ÉS UNOKÁJA MÁSA. A ML GYE PÁRT-, TANÁCSI ÉS TÖMEGSZERVEZETI VEZETŐI TÁRSASÁGÁBAN. életének példájától. „Én nem létezem, az ügy létezik és ez a fő... Éjjel és nappal csak egy gondolatom van, minél jobban, pontosabban és hasznosabban végezni dolgomat.” — Ezekből a szavakból, melyeket Spanyolországból írt családjának, tisztán iri- hangzik üzenete számunkra. Az egyén érdeke eltörpül az ügy mellett. Zalka Máté jó embei-i tulajdonságokkal felruházva indult útra a családi fészekből, szülőfalujából, Magyarországról. S amikor ezekhez megszerezte a forradalmi elméletet, a kommunista világnézetet és meggyőződést, már világosan • és tudatosan törekedett a közösség, a dolgozók ügyeinek a szolgálatira. — S ha Zalka Máténak nem is adatott meg. hogy közvetlenül részt vehessen a szocializmus hazúnkbeli győzelmében és építésében, az ő küzdelmes élete és mártírhalála is benne van a mi eredményeinkben. Nekünk ezeket az eredményeket tovább kell építenünk itt a szülőföldjén, magyar hazunkban, a szocialista országok közösségében, s le kell győznünk világméretekben a haladást és az emberi jólétet és boldogságot fenyegető, akadályozó erőket. Ismerjük mindannyian pártunk és népünk terveit, gondjait. Azok megoldása minden állampolgár akaratán, képességén, munkáján nyugszik. — Zalka Máté példája és tanítása is segíthet bennünket abban, hogy munkánkat komolyabban, eredményesebben végezzük szülőfaluja, megyénk és szocialista hazánk javára, gyarapodására. Oláh István felszólalása Az ünnepi beszédet követően Oláh István honvédelmi miniszterhelyettes méltatta Zalka Máté forradalmi és különösen katonai erényeit. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy Zalka egész életében azon fáradozott, hogy a forradalom kiváló harcosává képezze magát. Példája, és az ügy melyet szolgált, kötelezi a néphadsereg vezetőit is, hogy mindent megtegyenek a hadsereg, a testvéri hadsereggel való együttműködés további erősítése érdekében. Ezt követően katonai dí- szelgéssel koszorúzási ünnepséget tartottak a Rákóczi utca 120. szám alatti Zalka- háznál, ahol a nagy forradalmár született. Koszorúkat helyeztek el a megyei párt és tanács, a Honvédelmi Minisztérium, a fegyveres erők, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei, járási és helyi képviselői, üzemek, termelőszövetkezetek, iskolák, intézmények dolgozói. A katonai díszegység díszmenetben tisztelgett a nagy forradalmár emlékének, majd az impozáns ünnepély az internacionáléval véget ért.