Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

im. Iprílis '1 fr^T.Tt MAGYARORSZÁG S. oléiaS Ellátás, jövedelem, foglalkoztatás A vállaji példa követői KÉPVISELŐJELÖLTEK 4-es számú választókerület; 6-os számú választókerület: Nemcsak a híre, már az íze is eljutott Miskolcra a vállaji Rákóczi Tsz húsfeldolgozójá­ban készülő különleges za- matú úgynevezett „svábsza­lonnának”. Van üzletük Bor­sod szívében, s szőkébb hazá­jukban Mátészalkán is. Szere­tik a tsz üzemében előállított húskészítményeket, melyek­ből a múlt esztendőben 73 mázsát állítottak elő, s ez a közösség konyhájára csaknem félmillió forintot hozott. Épí­tettek sütőüzemet, kiváló a kenyerük, dicsérik, s a zöld­ség-gyümölcs üzletük forgal­ma is egymillión felül for­galmazott A hústermelés fokozásáért És mindezt egyetlen terme­lőszövetkezet csinálja. Igaz ehhez ilyen „kis tételben” még nem szükséges feltétle­nül kooperáció, de ma már, ha azt akarják a termelőszö­vetkezetek, hogy munkaerő­gondjaikon segítsenek, fog­lalkoztatni tudják a tagság egy részét rendszeresen, akkor az anyagi és szellemi erők összefogása szükséges. Nem mellékes az sem, hogy a szövetkezetek milyen részt vállalnak a helyi ellátásból, s a kooperációk révén milyen jövedelemnövekedéshez jut­nak. Nem mondhatnánk, hogy ez a tevékenység a lehetősé­gek kihasználásával lépést tart. És éppen azért emlí­tettük a vállaji példát, mert jó volna, ha más tsz-ek is egyedül, vagy összefogva, esetleg ÁFÉSZ-ekkel, állami vállalatokkal társulva bőví­tenék e kört, a tevékenységü­ket. Ez valamennyiük haszná­ra válna. Itt van például a jármi Al­kotmány és a mátészalkai Egyesült Erő Tsz-ek közös vállalkozásában megépülő sertéskombinát. Egy ilyen vállalkozás már feltétlen igényli az összefogást, ha azt akarjuk, hogy rentábilis le­gyen. Külön-külön egyik sem lett volna rá képes. így — ha el­készül — évente 8 ezer sertés hizlalására nyílik lehetősé­gük. De vajon gondolnak-e arra, hogy esetleg feldolgozást is végezzenek? Ngm lenne el­vetendő, sőt, igényelné a fej­lődő Mátészalka város ellátá­sának a javítása is. S ebben érdemes lenne kooperálni olyan nagy ÁFÉSZ-szel mint a szálkái. Természetes, hogy ez alapos vizsgálatot, elemzést igényel. Munkaalkalom falun, nőknek A mátészalkai járásban 33 termelőszövetkezet gazdálko­dik. Elég kevés azok száma, melyek a lehetőségeket ki­használják. Persze igaz az is, hogy e tevékenységek ki­bontakozását a múlt esztendei árvíz és a vele járó gondok- bajok nehezítették, s nem könnyű-a helyzetük ma sem. Vannak viszont kezdeménye­zések, különösen a termelési kooperációk kialakítására. Csengerújfaluban a Béke Tsz vezetői a telefongyárral tár­gyaltak meghibásodott tele­fonkészülékek javítása ügyé­ben. A szövetkezet biztosít munkaerőt, a gyár szakembe­reket, akik betanítják a tsz- tagokat. Hasonló a nagyecsedi Rákóczi Tsz kezdeményezése is. Ök a Bakony Művekkel tárgyaltak. Gépkocsi-transz­formátorok tekercselését és ajtózárak készítését vállalnák kooperációban. Ezzel 200. fő­leg női munkaerő foglalkoz­tatására nyílik lehetőség. Át­képzésüket is biztosítják. Sőt, a TITÁSZ mátészalkai veze­tője is segít. Hasonló tárgya­lások vannak a csengeri Le­nin és Bakony Müvek veze­tői között is. Az őri Petőfi Tsz a Göngyölegellátó Válla­lattal van kapcsolatban. Zsá­kok készítésében segítenek. Ezzel negyven munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A ter­melőszövetkezetnek ebből 600 ezer forint volt az árbevéte­le. Zöldség, gyümölcs feldolgozásáru Fontos megemlíteni a szál­kái járás tíz termelőszövetke­zete által létrehívott kert­uniót is. Igaz, még fiatal üzem, a múlt esztendőbén csak két és fél hónapig üze­melt, de reményekkel kecseg­tet a zöldség- és gyümölcs- feldolgozásban. Ezek az első kezdeménye­zések a járásban. Sikerről ko­rai lenne még számot adni. Annyi azonban biztos: ha a termelőszövetkezetek vezetői és más vállalatok is, szív­ügyüknek tekintik az ellátás javítását, a gondok enyhíté­sét, akkor ki-ki a sajátos vi­szonyait elemezve, megtalál­ja a módját, hogyan, kivel kooperálva érdemes e jöve­delmeket is növelő, de egyben az ellátást is javító tevékeny­ségeket fejleszteni. Farkas Kálmán 150 MILLIÓS BERUHÁZÁSSAL Jó iitem!iSi9 halad a második vágány építése Nyíregyháza és Ipafa között Dr. Pethő Feient; Március 15-én délelőtt, a megye legel­ső jeíölőgyűlé- sén javasolták képviselője­löltjüknek a 4-es számú új­fehértói or­szággyűlési vá­lasztókerület­ben dr. Pethő Ferencet, a kertészeti ku­tatóintézet új­fehértói kísér­leti telepe ve­zetőjét. Nagy taps fogadta a beje­lentést. Nem­csak az újfe­hértóiak — akiknek a nagy többsége jól ismeri a jelöltet — de a szomszédos községek küldöttei is elis­merték, rátermett embert' jelölnek erre a megtisztelő posztra. A sok felszólaló szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozta, hogy dr. Pethő Ferenc kiváló szakember és kiváló ember Is ugyanakkor. Szabolcs-Szatmár megye 4. országgyűlé­si képviselői választókerület képviselőjelöltje tulajdonképpen még fiatal ember. Negyvenkét esztendős, de már beírta nevét a magyar ker­tészeti kutatás, a mezőgazdasági tudományok történetébe. Tokajban született paraszt család­ból, s a szőlő és a gyümölcs volt a nagy szerel­me és az álma is. Ezért is jelentkezett a ker­tészeti egyetemre. Amikor megszerezte a ker- tészniémöki diplomát, ott tartották az egyete­men, segítette a kutatást, az új kísérletezését. Később a tudományos akadémiának is dolgo­zott, de a szíve a gyakorlati munkához húzta vissza. így került a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol annak igazgatóhelyet­tesévé nevezték ki. . Már évek óta az újfehértói kísérleti telep vezetője. Munkásságát itthon és külföldön is elismerik, megbecsülik, az általa és munkatár­saival együtt létrehozott, kikísérletezett új ál ma- és gyümölcsfajtákat már termesztik a me­gye és az ország nagyüzemeiben. Pethő Ferenc nem az a tudós, aki elefánt­csonttoronyba zárkózik, hanem kísérleteit a gyakorlatban ellenőrzi, maga is lelkes terjesz­« fülöp János Tizenkét köz­ség választói szavaztak Sza­bolcs -Szatmár megye 6-os vá­lasztókerületé- ■ ben újra Fülöp Tárj os ország­gyűlési képví- selőjelöltsége mellett. Sokan és jól Ismerik a kör-' nyék egyik leg­jelentősebb ipa­ri üzeme, a Nyírbogdányi Kőolajipari »Vállalat 46 éves • igazgatóját. Húsz esztendeje átlépte a válla­lat kapuját, ve­zeti a gyárat, s azóta aktívan részt Vesz a köz­életben is:, évekig volt tagja választott vezető testületeknek — köztük a megyei és a nyír­egyházi járási pártbizottságnak, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának. Huszonöt éve párt­tag, tizenöt éve munkásőr. Beosztása révén elválaszthatatlan, Nyír- bogdány és a környező községek közéletétől, hiszen mint a sok embert foglalkoztató gyár vezetője választott tisztségeitől függetlenül is részt vesz a községek fejlesztési elképzeléséi­nek kidolgozásában a kereskedelemtől a la­kásépítési tervekig, s támogatja azokat. Négy éve választották meg először parla­menti képviselőnek. Megbízása alapján részt vett az országgyűlés ipari állandó bizottságá­nak munkájában is, ahol elsősorban mint szakember hallatta véleményét, (Fülöp János műszaki-gazdasági főiskolát végzett), de sok alkalommal támogatta az állandó bizottságban a kis községek vízellátási gondjainak megoldá­sát is. A parlamentben két emlékezetes hozzászó­lása volt. A közlekedéspolitikai koncepció vi­tájában a 4-es főút korszerűsítését sürgette.' (Azóta ennek az útnak a rekonstrukciója meg­kezdődött.) Egy másik alkalommal szakmai vitában szólalt fel. a kőolajipar helyzetét ele­mezte, s az olajbányászok nehéz munkájáról szólt, amelynek hatásaként a miniszter több, a dolgozók érdekeit védő intézkedést tett. Az elmúlt év májusában kezdte meg a MÁV a Buda­pesttől Apafáig már koráb­ban elkészült második vá­gány építésének folytatását Nyíregyházáig. A 150 milliós beruházást igénylő munkát a terv szerint 1972. december 1- re kell befejezni. A munka ütemét tekintve ked­vező a helyzet. Terv szerint épült a vonalszakasz az ár­vizes időszakban is. Lénye­gében elkészült a földmunka, föld alá helyezték a légve­zetékeket. sor került számos áteresz felújítására, bővíté­sére Nyolc hidat szélesítet­tek. Tavaly az elvégzett munka értéke — a beütemezzenek megfelelően — 25 millió fo­rint volt. A nagyobb mun­kák elvégzésére tehát ez év­ben és iövőre kerül sor. A közel 50 kilométeres^ vonal- szakaszon teljes ütemben doboznak A vasút és közút e*gv szintbeli kereszteződé­seméi már megépítették a második vágányt. Az új sín­pár lefektetése folyik teljes ütemben Üj fehértó és Kis­ír icske. illetve Ujfehértó és C ószárszál lás között. A vá­gányépítéssel párhuzamosan szisetperonok építésére, vá­gányhálózat bővítésére és rendezésére kerül sor Kis- mi'skén. Tégláson, Hajdú­ba 'házon. A kettős vágányú Va'úti pálya elkészülté­vel lényegesen köze­lebb kerül egymáshoz a két tiszántúli város: Debrecen és Nyíregyháza. A vonatke­res ■‘ ■'ződések és ellenvona tokra való várás megszűnté vei — szemét won átok esté­ben — 1 óra 19 percről 1 órárr 'sökkm a m meddő A csők! lés természetesen ér­vényes a Budapest—Nvír egyhá- közötti, leien leg ér­vénye metidő-’e is. Ezz 1 bernié—-r>v Jdőbe: ovább folyik a Nyíregyháza—Fényeslitke közötti kettős vágányú vas­útvonalon is az időszerű kor­szerűsítési munka. Terv sze­rint készülnek el a vasúti pálya és a közutak kereszte­ződésében a korszerű, fel­csapó rudas fénysorompók. Ezeknek a beépítésére rövid időn belül sor kerül. A Debrecen—Nyíregyháza közötti második vágány megépítése után folytatódik a Fényeslitke—Záhony kö­zötti vasútvonal bővítése. A második vágány ugyanis még csak Fénveslitkéig van ké­szen. Ennek a lényegében -rövid, de annál bonyolultabb vasútszakasznak a kettős pá- lyájuvá való átépítése igen nagy feladatot ielent. A ter­vek már készülnek, s előre­láthatóan hónapokon belül jóváhagyásra kerülhet Az elő­készítő munkák — felvonu­lás. földegyengetés — ugyan­is már korábban, még a Nyíregyháza—Apafa közötti korszerűsítés befejezése előtt megkezdődik. Ennek elkészültével vég­eredményben már Záhonytól Budapestig két vágányon futhatnak a vasúti szerelvé­nyek. Ez lényegesen kedve­zően befolyásolja majd nemcsak a személyforgalom, hanem1 a hazai és tranzit te­herforgalom gyorsulását is. Lüktetőbbé válik majd ezzel a Záhony határállomás és körzete forgalma is. Tóth Árpád tője, apostola az új módszereknek. Ezt is el­mondta róla az egyik javaslója a jelölőgyűlé­sen: nagy munkát végzett Üjfehértón, s a me­gye minden részén annak érdekében, hogy a legkorszerűbb eljárásokat hasznosítsák a ter­melőszövetkezetek és a szakszövetkezetek. Sokat tett a képviselőjelölt a megye mező- gazdasága, gyümölcstermesztése felvirágzá­sáért a megyei tanácstagi munkássága során is. Számos tanulmányt, összefoglaló munkát készített, amelynek nyomán tudományosan megtervezhették a szabolcsi gyümölcstermesz­tés holnapját. Dr. Pethő Ferenc a kertészeti tudományok kandidátusa. Sok szakkönyvet, tanulmányt, cikket írt. Eddigi közéleti tevékenysége, tudá­sa és embersége együttesen alkalmassá teszik arra, hogy az országgyűlésben képviselje vá­lasztói érdekeit. Választókerületében másfajta problémák^ kai is szembe kell majd néznie, mint koráb­ban, míg elsősorban mezőgazdasági jellegű te­lepüléseket képviselt. Olyan nagy községek is tartoznak ehhez a választókerülethez a követ­kező négy évben, mint Kemecse, Nagyhalász, Demecser, Nyírbogdány, amelyekben állami gazdaság van, jelentős ipari üzemek működ­nek. De maguk a települések is sokféle segít­séget várnak, köztük több ahhoz, hogy a nagy­községi címet megfelelő tartalommal tölthes- ség meg. Sok a teendő a termelőszövetkeze­tekben is, érthető, ha a képviselőjelölt prog­ramjába a közös gazdaságok ügyei, gondjai is bekerülnek. Augusztus végén tömött bőrönddel és friss diplomával érkezett egy fiatal tanítónő a határ menti kis falucskába. Leszállt a buszról, tétován szétnézett, s mivel nem vár­ta senki, elindult a templom felé. mert sejtette, hogy ott van az iskola... Az igazgató a helyettesével ppen sakkozott. A két férfi minden idegszájával a játék­ra koncentrált Csak a má­sodik köszönésre figyeltek fel. Az ősz hajú igazgató fel­egyenesedett, és így szólt: — Üdvözlöm kartásnő. Érezze jól magát falunkban. Sok jót hallottunk magáról. Ugv tudom, jelesre végzett Sajnos, egy rossz hírt kell közölnöm önnel' míg az új iskola fel nem épül. addig a s^r írt nem tudjuk kiürí­teni. így lakást biztosítani nem tudunk Sajnálom, hogy v ről nem értesítettük előre. De... ad'Ug is gondoskodunk magáról Már néztünk szobái Fogarassv rémnél. Valódi úri asszony A múltban sok földjük volt Igazi kis kas­télyban fog lakni Az előző kartársnőnk is ott lakott. — És meddig kell ott lak­nom? Mikor épül fel az új iskola? —- Ez az építőipartól függ. A beruházás már megvan csak a kapacitás... Talán két év. Az igazgató a lányt vörös hajú. kövér asszonyságnak mutatta be. — Fogarassyné vagyok. Ő a nővérem — mutatott egy 60 körüli hölgyre, akin lát­szott. hogy valaha jobb na- ookat látott Mindjárt meg is mutatom a szobáját Remé­lem. el éved "tt lesz — bár az antik bútorok nem biztos hogy tetszeni fognak, mert úgy látom, hogy ön. kedves­kém modern lány Ha tet­szik. talán egyezzünk is rr Koszttal együtt 700 forint. Az. elődjétől 750-et kértem, de ön kedveském. szimpatiku- sabb. he-he-he. Reggeli ná­lunk hétkor van. ebéd kettő­kor. vacsora fél nyolckor. A napirendet kérem tartsa be, mert nem szeretem, ha az ételt melegíteni kell. Egy héten egyszer moshat: szer­dán. Ruhát szárítani a szo­bában nem szabad Ezt az ablakot ne nyissa ki. mert a por és a fény árt a fesfehé- nveknek. Ezeket még sze­gény uram festette... Az aj­tón szellőztetek. Dohányozni sem szabad a szobában. Na. és vdvn-W id" nem fogad­hat. Ugye megérti? A lány leroskadt a poros ■vjirl-'T-n ág a jövő'5-« gon dőlt: két nap múlva végre gyermekek között élhetek Tó érzés tudni, hogy a sok kis masza^os kezet én Priom betűvetésre szoktatni. Csak kár. hogy az igazgató al­bérlőire ítélt. Aztán meg itt van előttem ez a lombos tilalomfa.. Az öreg hölgyek­nek tévéjük nincs. Mozi csak vasárnap van a falu­ban... Mennyivel masabb volt a kisváros, a képző. a tóparti esti sétált, az első szerelem. No. de nem szóra­kozni iöttem ide. Mit is mondott az igazgatónk a bú­csúztatón? „Csak az lehet jó pedagógus, akiben örökké él a hivatástudat, aki szereti és megérti a gyermekeket, aki felelősséggel vállalja azok nevelését és aki e nemes vállalás érdekében képes le­mondani bizonyos dolgokról.­Fogarassyné az első napok ban igyekezett kedvében jár ni albérlőjének Később az tán az albérlő is diéta1 kosztra kényszerült Még ké sőbb pedig újabb tilalomfa kát állítottak a fiatal tan itt nő elé: nem volt szabad a táskarádiót „bömböltefni”. té­len pedig csak egy kanna szenet volt szabad "Ttüaelar az öblös kályhában Vázlat­írás közben is ej kellett vi­selni a két nő hisztérikus kitöréseit. Ha paprikás han­gulatban voltak, sokszor rá­szóltak a lányra: „Ezt nein itt kell táróink1 ennek pedig itt a helye.” De a lány nem akart más­hová költözni, pedig több szülő is felajánlotta lakását Olyankor mindig arra gon­dolt. hogy a háziak gyerme­két nehezebb lenne osztá­lyozni. mint a többit. „Aztán meg mit is mondanának a faluban, ha csak úgy változ­tatnám a helyemet.” Januárban fiatal agronó- mus érkezett a faluba. Ha­mar- meglátták, megszerették egymást a lánnyal. Húsvét- kor lesz az eljegyzésük, jú­liusban az esküvőjük. A tsz lakást is ad az agronómus- nak... A lány most már az rdbér- 'etét is könnyebben viseli. De néha felsóhait- „Csalt ’önné már az a megváltó nyár!” Nábrádi Lajo* Nyári esküvő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom