Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-13 / 61. szám
Í9T» míreftM tS. yww UfAGYARFmSTjiO 8. oMal A kórházi gyógvfómunkában nagy szerepük van a laboratórium orvosainak asz- Bzisztenseinek is. A vásárosn nményi kórházban Novák Józsefné, Fejes Zoltánná és’Föld vari Erzsébet .aboránsok térképméghatározást és próbareggelik kiértékelését végzik. Etek Emil felvétele 19 szer hektár a szövetkezeti erde Tanácskozás a fa^ozdálkodásról Erdő- és fagazdálkodással kapcsolatos termelőszövetkezeti feladatokról tartottak tanácskozást március 12-én Nyíregyházán az érdekelt Szabolcs-Szatmár megyei 200 közös gazdaság képviseletében megjelent ötven tsz-el- nök, agronómus, a szövetségek vezetői Az elmúlt években végzett munkáról Dezsé- nyi Ede. a Nyíregyházi Erdőfelügyelőség vezetője tartott tájékoztatót. Bevezetőben elmondta. hogy a megye termelőszövetkezeteihez tartozó erdőterület 18 ezer hektár, mely az egész erdőterület csaknem 35 százaléka Sza- bolcs-Szatmárban Fatömegük viszont elég alacsony, alig éri el a 24 százalékot. Az erdőgazdálkodás nagy Szakértelmet kíván a termelőszövetkezetektől is, amelyekben a tisztítás kivételével minden vágásmódban elmaradás van. Ennek oka, hogy kevés a szakember. A 273 tsz-ben és szakszövetkezetben összesen 24 erdész dolgozik. Ezek a szakemberek 29 tsz erdőgazdálkodását irányítják A többi közös gazdaság az erdőgazdaságtól kap némi támogatást, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő gazdálkodást tudjanak kialakítani Szakemberek hiánya miatt nem tudják a fák nevelővágását elJavítják a meurongálódoll postai vezetékeket Az év eleji szeles, viharos Időjárás országszerte megrongálta a postai telefonvezetékeket. Megyénkben az okozott kár előzetes felmérések szerint mintegy 1,8 millió forintot tesz ki. A pos a megyei távközlési üzemének szakemberei nagy erőfeszítéseket tettek a zavartalan távbeszélő-forgalom biztosítására. A vezetékszakadásokat kijavították, így a megyében mindenütt jó az ösz- eszeköttetés. Ám több helyen még további munkálatokra van szükség, ugyanis az Ideiglenesen megerősített vezetékeket véglegesen helyre kell állítani. Körülbelül 10 ezer munkaóra vár a megyei távközlési üzem szakembereire. Akadályozza a munkát, hogy a helyreállítás mellett az egyéb feladatoknak — telefonkészülékek bekötése, áthelyezése — is eleget kell tenniük, s meg az árvizes terület helyreállítása miatt is van adósságuk a megye más részein A szabolcsiaknak a debreceni postaigazgatóság 20 főnyi hálózatépítő csapata is besegít a • telefonvezetékek megerősítésében az oszlopok cseréjében. végezni, inkább nem nyúlnak az erdőhöz. A fának, mint nyersanyagnak az értékét sem látják világosan. Nem fordítanak megfelelő gondot az erdők felújítására. Jelenleg 2456 hektár teljesen kivágott erdőterület van amelyet be kell telepíteni. Ez gondot okoz, mert a legreprezentatívabb fafajnál, az akácnál jelentkezik, mely a tsz-erdőknek 55 százalékát foglalja el Az üres vágásterületek felújításának egyetlen akadálya a tuskózás megoldatlansága, melyet elhanyagolnak. A jövőben növekszik a jelentősége az erdőtelepítésnek Megyénk tsz-einek egy része gyenge természeti adottságok között gazdálkodik. Az új gazdaságirányítási rendszer szabályozói mindinkább arra késztetik a tsz-eket, hogy gazdálkodásukat mind intenzívebbé tegyék. Ezért egyre nagyobb területek kerülnek ki a gazdálkodásból, s így növekedni fog az erdőtelepítés igénye. Ezt mutatja az elmúlt 3 év statisztikája is. 1968—1970 között összesen 1202 hektár erdő telepítésére került sor A telepítések minősége jó. A tsz-ek az ápolásokat ma már kivétel nélkül időben és nagyon jó minőségben végzik. A csemeteellátást az erdőgazdaság biztosítja. A fafajok szerinti választék azonban elég szegényes. Az akác és a nemes nyárfacsemeték mellett kevés a vöröstölgy, fenyő stb, ezért egyes területek évekig nem kerülnek erdőtelepítésre. E ta ' ácskozás felhívta a figyelmét a termelőszövetkezetek vezetőinek arra, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok az erdőgazdálkodásra. Ez annál is inkább fontos, mert a IV ötéves tervben gazdaságpolitikánk célja a nyersanyagbázis gazdaságos hasznosítása, az erdő hasznosítása és a faipar fejlesztése. Biztosítani kell a lakosság tűzifa- és egyéb fa- termékellátnsát és törekedni az export növelésére. Növelni kell az erdők területét és a piac igényeit jobban szolgálni. Ez jövedelmet biztosíthat a gvenge adottságú, de az erdőgazdálkodásra nagyobb gondot fordító termelőszövetkezeteknek. ' Kevés á szakember, az erdész, s csak pillanatnyilag enyhít az erdőgazdálkodás helyzetén a szaktanácsadás is. Ezekkel csupán nem lehet megoldani a tsz-ek előtt álló feladatokat. Itt mindenképpen a tsz-ek összefogására van szükség, ’társulásokat szükséges alakítani. Erre mái jó példa van más, így Hajdú Bihar megyében. Szabolcs-Szatmárban ez id szerint 30 ezer hold kultúr növényekkel gazdaságosa nem hasznosítható terület ál új erdőtelepítési célokra ren delkezésre. A IV ötéves tér célkitűzései a megyébe: mintegy 5000 hektár új erdő telepítést jelöl meg. Ez olyan méretű ütem, amelyre még a megye történetében nem volt példa és ez minden tsz-től. érdekelt szakembertől, szervezettől maxi' lis erőfeszítést igényel, (fk.) Ejjty tiae nil áronra m luós „ú stiiioH** g onfai # Kulturális nagyüzem Ujfehértón Gyönyörű színházterem, kévés szakköri és k uhheiyiség Örömmel adtunk hírt arról februárban, hogy a megye legnépesebb községében, Uj- . fehértón felavatták a 13 millió forintos költséggel épült modern művelődési házat. Hosszú évek erőfeszítései tették lehetővé, hogy a nagyközség lakói dz idén birtokukba vehessék a megyében található egyik legnagyobb.és legszebb kulturális létesítményt. Hogyan kamatoztatjuk a milliókat? Vincze Sándor, az intézmény főhivatású igazgatója derűlátóan ecsetelte az indulást. A közelmúltban elkészített éves költségvetési tervük megközelíti a félmillió forintot. A nagyközségi tanács — a fenntartó szerv — évente 110 ezer forintot ad a művelődési háznak. 168 ezer forint bevételt terveznek a különféle rendezvényekből — bálok, klubestek, színházi előadások, társas tánctanfolyam, stb. A költségek többi — még hiányzó hányadát a községbeli gazdasági egységek biztosítanák. Még nincs papíron a gazdálkodó egységek, szervek anyagi támogatása. (Remélik minél előbb rajta lesz.) Meglennének hát az anyagi forrásai, hogy a kulturális gépezet zavartalanul működhessék, ha a nagyközség társadalmi szervei tovább szorgalmazzák az összefogást. Az múlhat ezen, lesz-e artalmas élet az épület falai mögött vagy csupán díszére válik Ujfehértónak. Minden bizonnyal megtalálják a folyamatos támogatás módját. Az új intézmény legfontosabb tényezői mégis az emberek, akik viszont anyagi alapok nélkül nem tudják valóra váltani elképzeléseiket, éves művelődési programjukat Egy igazgató, egy művészeti előadó, egy adminisztrátor, egy gondnok — és a fűtő. takarítószemélyzetből ' áll a művelődési ház .állománya”. A község bölcs előrelátására vall, hogy nem feledkeztek meg arról sem, hogy Városi ellátású másfél szobás összkomfortos lakással várják az intézmény vezetőjét. Nem akarnak gyökeresen ..felforgatni” mindent: aminek hagyománya, érdeklődési core van a községben szeretnék tovább ápolni. Az ifjúsági klub, a fotószakkör, a színjátszó szakkör, az énekkar negalakulásán dolgozna«.. Közben volt már két színházi előadásuk. A következőkben két zenei rendezvény színhelye lesz az új ház. Ma még minden egy kicsit .cseppfolyós” állapotban van, a formákat a helyi igények fogják jóváhagyni, átalakítani, újakat létrehozni. Az igények jobb megismerése céljából — a gimnázium segítségével — felméréseket is szeretnének végezni a községben. Vagyis: az új létesítmény belülről is izgalmas, mozgalmas. tervek érlelődnek. mar a két-három hét alatt is éreztette jelenlétet, hatását. (Itt van a könyvtár is, nem túl nagy helyiségben. Kevés a könyvtáros, sok az olvasó. Kora délután különösen nagy a tumultus. És sok az elhasználódott könyv.) Van még az anyagi és személyi dolgokon kívül egy fontos tényező, ami megszabja az új létesítmény működési körét, profilját. Ez- pedig, magában az intézmény milyenségében, az épület konstrukciójában van. összképében mai, valóban reprezentatív, de jellege szerint színház rendeltetésű művelődési ház. A nagytermen kívül egyetlen klubhelyiség és egyetlen szakköri szoba található. Éppen azok a kisebb helyiségek hiányoznak, amelyek a modern, kiscsoportos népművelési formákhoz szükségesek. S mit lehet tenni a jelenlegi, a még bizonyára sokáig ilyen adottságok közepette? Amint Vincze Sándor igazgató tervezi is: sűríteni akarják a színházi előadásokat. Gond azonban, hogy a Déryné Színház már tavaly lekötötte előadásait, s csak a valamilyen okból kieső darabokkal tud eljönni Ujfehértóra. kapcsolatot keresnek a debreceni és a miskolci színházzal is. Közben színházi műsorpolitikát is kialakítanak, hogy a közönséget fokozatosan szoktassák a színházi élményekhez, meglegyenek a lépcsőfokok. A klubok, szakkörök, ismeretterjesztő előadások és más programoknál pedig óramű pontossággal kidolgozzák az időpontokat, váltásokkal tartják az összejöveteleket. Erkölcsi támogatás is... Most alapozzák az intézmény jelenét és holnapját. Aj igyekezet, a támogatás —N úgy látjuk — nem hiányzik. S ha túlnyomórészt a pénzről is esett szó az írásban, a jó közérzethez, a jó munkakedvhez a község erkölcsi támogatása is nélkülözhetetlen. S még valamit: kellemetlen epizód zavarta meg a beszélgetésünket. „Hírnök” jött, hogy zuhog a víz a gépházban, a pincében. Nem egyedüli eset. Sok a hibás összeillesztés a csöveknél, bőven van még javítanivaló a villamos hálózaton, a színpadvilágításon. De másutt is, amit kívülről nem lát a tetszetős épület szemlélője. De akik benne élnek, dolgoznak, nem csak látják, érzik is a bosz- szantó szerelési és egyéb hibák következményeit. Májustól lép életbe az egyéves garancia. Gördülékenyebb lenne a művelődési intézmény élete, ha a hibákat — határidő előtt kijavítanák. Páll Géza Festmények a színházban Nagy B. István bemutatkozása Nyíregyházán A nyíregyházi művészeti hetek rendezvénysorozat keretében tárlattal egybekö- ött művész—közönség találkozókra kerül sora termelőszövetkezetekben, üzemekben Elsőnek a vízügyi igazgatóság irodaépületében és a felsősimái ku.túrotthonban Páll Gyula festőművész és Margittal Jenő grafikus találkozott a közönséggel. Képen: Margittal Jenő a tsz-tagok képzőművészettel kapcsolatos kérdéseire válaszol. Az elmúlt év őszén a városi tanács, és a Móricz Zsig- mond Színház elindított egy kísérletet, amely már nem kísérlet, hanem va.óság: a színház emeleti társalgójában kialakították a képző- művészeti galériát. Havonta körülbelül tízezer néző fordul meg a színházban, köztük húsz községből tsz-tagok is, mintegy hétezer á.landó színházbérlet tulajdonos van a megyeszékhelyen és környékén. Ha csu- ' pán minden második, harmadik nézi meg a szünetben, előadás előtt vagy után, a színház galériájának anyagát, máris sok ezer emberhez sikerül közelebb hozni a képzőművészeti alkotásokat. Ebből indultak ki a színház vezetői, amikor az elmú.t év decemberében léhozatták Nyíregyházára az első tárlat anyagát. Színháztörténeti ki- állitás volt ez, melyet négy naiv parasztfestő képeinek gyűjteményes anyaga követett, majd pedig a karikatúra mestereinek legszínvonalasabb munkáit láthatta a közönség. Tematikában, műfajokban is megkomponálták a galéria programját. Egy hónapig tek;n‘hetl meg a közönség egy-egy tárlat anyagát, s aki a megnyitó napján is el tud menni az eseményre, a művésszel is találkozhat, kérdéseit is megvitathatja az alkotókkal. Szakképzett tárlatvezető, ő. is gondoskodnak a megnyi ó során. Természetesen, később a művek 11 bélnek önmagukban, de meg lehetne talán o.dani — színházi előadások szünetében — a magnós tárlatvezetést is. Itt láthatja a közönség március 8 óta Nagy B. István festőművész tár.atál március 30-ig, a színházi előadások alatt, illetve hétköznapokon délután négytől este hét óráig. Egyik legrangosabb eseménye ez a tárlat a galériának. A Műcsarnokban kiállított képek szine-java — még néhány nagyobb festmény is — helyet kapott az emeleti társalgóban. Nagy B. István festőművész azok közé az alkotók közé tartozik, aki — úgy« mondván — értelemszerűen modern, munkái modernségükkel együtt felfoghatók, befogadhatok. Különösen nagy közönségsikere van a tizenhárom részből álló — bár a tárlaton csak négy festménnyel szerepló — zsámbéki sorozatnak. A zsámbéki tó, fö.d, rét és más kompozíciók színei, megformálásuk hangulatteremtő ereje az élmények mélységéről beszélnek. Ugyancsak kedveltek a figurális képei — Szakállas, A.attvaló, Fej piros háttérrel, Kisember, szatirikus hangulatú a Hippi fej, drámai komponáltság jellemzi A doktort, amely a művész apjának állít érn é- két. (Nekrológ apámnak). D« sokáig eltűnődnek a szemlélődök a Mellőzöttek, a Zászlós híd, Az eltévedt Ikarusz című kompozíciók e.őtt is, amelyeknél a rendezés térben is távlatot ad, a nagyobb képek is jól élvezhetők, elhelyezésük a rálátás! is megadja a nézőknek A művész így emlékezik az e.ső impulzusokra: „Egyszer, kisgyermek koromban kukoricaszemeket dobáltam a levegőbe, hogy az ég kék háttere előtt gyönyörködhessem a szép, sárga szemekben. Évtizedekkel később megtudtam, hogy ez a művelet a színek viszonyának, valamint a tárgy, s a háttér problematikájának tanulmányozása volt. Majd arról vall, hogy serkentő és gátló tényezők sokaságán keresztül jutott el, oda, hogy képéin egymást segítve találkozzanak a külső hatások a festés spontán örömévei. „Mert, ha röviden ke'lene válaszolnom arra, hogy mit keresek a festészetben azt felelném, hogy ezt a találkozást.” Érdemes felfedezni a megyeszékhely galériáját, me.y- nek éltető sajátossága, hogy a színházművészet ot,honában kapott hajlékot, gondo zást. Régi elképzelések öltenek formát — a meg eszek- hely kultúrát szerető közönsége javára, (0
