Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-13 / 61. szám

tm mSreftw ft S oMal tredménves négy esztendő Kétmillió diJIár Szabolcsnak A PÁRT X. KONGRESZ- SZUSA úgy értékelte, hogy az elmúlt években állami és társadalmi életünk jelentő­sen fejlődött; sikeresen ha­ladtunk előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Hazánk széles nemzetközi visszhangra is találó ered­ményeinek eléréséhez — leg­főbb törvényhozó és ellenőr­ző funkciójának betöltésével — méltóképpen járult hozzá az 1967—71. évi ciklusban az országgyűlés, amely 18 ülés­szakban összesen 42 ülést tar­tott, lényegesen többet, mint a korábbi képviselői ciklu­sokban. A párt IX. kongresszusá­nak irányelveivel összhang­ban az országgyűlés kiter­jedt törvényhozó tevékeny­séget folytatott; 26 törvényt alkotott a négy év alatt. Ezek közül kiemelkedik a Munka Törvénykönyve; a termelő­szövetkezeti és a földtörvény; a szabálysértésekről, a talál­mányokról, a szerzői jogról, a népi ellenőrzésről, a szak­munkásképzésről szőlő törvé­nyek ; választójogi törvé­nyünk múlt évi módosítása, IV. ötéves tervünk, s végül a februári ülésszakon hozott tanácstörvény. A TÖRVÉNYALKOTÓ MUNKA azonban az elmúlt négy esztendőben nemcsak számszerűségében emelkedett, hanem elmélyültebbé, szín­vonalasabbá is vált. Az al­kotott törvények közül ki­lencet a bizottságok már elő­készítésük folyamán, tör­vénytervezet formájában is megvitat"'' s javaslataikat azokhoz megtették A sza- bAlvsértésekről szóló tőr­ré .•jy.aslat tervezetéhez •például a jogi bizottságnak 33 módosító indítványa volt; ebből 22-t a kormány elfo­gadott, a a törvényjavaslatot már ezek felhasználásával terjesztette az országgyűlés elé. Hasonló módon az illeté­kes parlamenti bizottságok kezdeményezésére a kor­mány 16 módosítást a terme iőszövetkezeti törvényjavas lat. ötöt a földtörvénvjava- U,í ,14-et a Munka Törvény ■ vve javaslata. 25 módos: bedig a tanácsokról szó1 tö .•venyjav asia* tervezetébe érvér. '’ es'tett PARLAMENTÜNK aemo*- -atik'us fejlődésére utal, hog a/ állami költségvetés teljes tő iéről szóló jelentés évre é -e rendszeresen visszatér te -gyalási anyaga lett az or srággyűiésnek, amelynek p" !•' :kai ellenőrző tevékenysé gVoeh mind nagyobb szere kap a kormánybeszámol' Ír. é most zárult ciklusba báróin alkalommal számo1 be a Minisztertanács elnöke ■ i? • rszággyülésnek; a beszá- inoló kát mindhárom alku jómmal széles körű vita kö­tette Az elhangzott képvi­selő észrevételek, javasla­tok és a kormány munkája iránt kifejezésre juttatott bi­zalom jelentős segítséget adott a további kormányzati munkához is. A plénum tanácskozásai­ban a korábbinál nagyobb szerepet kaptak nemzetközi kérdések, a külpolitika prob­lémái. A külügyi bizottság maga is kezdeményezett és az országgyűlés elé terjesz­tett határozati javaslatokat az európai biztonság, vala­mint a közel-keleti helyzet kérdéseiben. Az országgyűlési ellenőrzés sajátos eszközeként a most zárult ciklusban is rendsze­resen éltek a képviselők in- terpellációs jogukkal; össze­sen 32 kérdést terjesztettek elő. Ezek többnyire olyanok voltak, amelyek módot nyúj­tottak arra, hogy egyes nega­tív jelenségekre fokozottab­ban felhívják legfőbb állam- hatalmi szervünk figyelmét. A képviselők aktivitására különben jellemző, hogy a 349 országgyűlési képviselő közül csaknem mindegyik fel­szólalt a négyéves időszak­ban; a 42 ülésen összesen 557 képviselői felszólalás hang­zott el. A parlamenti demokratiz­mus erősödése kedvező felté­teleket teremtett a bizottsági munka további kibontakozá­sához. A képviselők több, mint fele tevékenykedett va­lamelyik bizottságban, s ezek emelkedő színvonalú tevé­kenységét a jó szakmai össze­tétel, s a képviselők hozzáér­tő, gondos felkészülése bizto­sította. A bizottságok 201 ülést tartottak, 251 napirend­del; többet, mint ügyrendjük megalkotása óta bármelyik előző ciklusban. Munkájuk természetesen elsősorban az országgyűléshez kapcsolódott; 150 napirendi pontjuk füg­gött össze törvényjavaslatok, s az országgyűlés plénuma elé került egyéb napirendi témák előkészítésével. A BIZOTTSÁGOK ERED­MÉNYESEN kapcsolódtak be a törvényhozáson kívül eső jogalkotó munkába is. így — egyebek közt — megvitatták a sütőipar fejlesztéséről, a csökkent munkaképességűek- ről, valamint a szolgáltatá­sokról tervezett kormányin­tézkedéseket. Sok saját kez­deményezésük is volt, mint­egy száz ilyen témát tár­gyaltak meg négy év alatt. Többek közt foglalkoztak fon­tos állami intézkedések vég­rehajtásának tapasztalataival, meghallgatták miniszterek tájékoztatóit, tárcáik munká­járól, s napirendre tűztek a lakosság életkörülményeivel, szociális és kulturális ellátott­ságával összefüggő jelentős kérdéseket. így megvitatták — egyebek között — a ter­melőszövetkezeti tagok szoci­ális és kulturális helyzetét, a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátásának feladatait, az egészségügyi ellátás javí­tásának feltételeit, stb. Sok kérdést a helyszínen, az adott terület és problémakör leg­jobb szakembereinek bevoná­sával tárgyaltak meg. A KÉPVISELÖCSOPOR- •TOK jelentős és eredményes politikai munkát végeztek te­rületükön. Az elmúlt évek tapasztalata azt is bebizonyí­totta, hogy a képviselők az egyéni választókerületi rend­szer mellett sem nélkülözhe­tik az egész megye politikai, . társadalmi, gazdasági kérdé­seinek átfogó ismeretét; ezt pedig a képviselőcsoportok­ban kapták meg rendszere­sen. A csoportok négy év alatt 350 ülést tartottak, s munkájukhoz minden segítsé­get megadtak a népfrontbi­zottságok, a tanácsok, a helyi párt- és tömegszervezetek. U. L. A Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori üzemében ar­ra törekszenek a dolgozók, hogy minőségben, de mennyisé­gileg is elérjék azt a szintet, amelyet az anyavállalat több évtizedes gyakorlata során elért. Képünkön: Szoboszlai Károly esztergályos, a motorkerékpár igen fontos alkatré­sze, a T 5-ös villaszárcső megmunkálásán dolgozik. Hammel Jc-zsef lélvAte ** Galambos Szilveszter: Lélektani ruházkodás A napokban feleségemmel meglátogattuk rég nem látott barátnőjét, Pirit. Az örömte­li viszontlátás után Piri be­vezetett minket a nappali szobába. Percek múlva illa­tos forralt bort lálalt elénk. Jőlesően szürcsölgettem ked­venc téli italomat, mig a két barátnő felelevenítette régi emlékeit. A forralt bor egy­kettőre elfogyott, s érthető, ha unatkozni kezdtem. Ekkor Piri felállt és a kombinált szekrényhez lé­pett. — Most megmutatom a ru­határamat. Ez bizonyára ma­gát is érdekelni fogja — mondta kedvesen. — Feltétlenül — hajoltam meg udvariasan és magam­ban átkoztam a sorsomat, amely ide vezetett. — Ruhatáramat tudomá­nyos szempontok szerint, mély lélektani alapon állítot­tam össze — kezdte Piri és szélesre tárta a szekrényaj­tót: — Első randevúhoz jól megy például ez a fehér há­romnegyedes kosztüm. Azon értékeimet is kihangsúlyozza tonik esetleg nincsenek. Hosz­szabb ismeretség után ezt a tűzpiros bársonyruhát vise­lem. Akkor is lángolónak mutat, amikor már eszem ágában sincs lobogni. Szakí­táshoz jól megy ez a türkiz­zöld kompié Kicsit világos, de megnyugtatóan hat a férfi feldúlt idegeire. A szabás is fontos. Ezzel a japán ujj- résszel remekül lehet tájdal mos búcsúcsókot inteni nyug díjazott szerelmünknek... — Óriási vagy, Pirikém!. — mondta a feleségem cso­dálattal. — Minden elismerésem a mély lélektani ruházkodásé — hajoltam meg elismerően — A hivatalos ügyek inté­zéséhez megint más ruhák szükségesek — folytatta Piri tanáros hangsúllyal. — Az ügyirat benyújtásakor ezt az enyhén kivágott, galambszür­ke szövetruhát viselem. Jól kihangsúlyozza szelíd lelkisé­gemet, de az enyhe kivágás azért azt mutatja, hogy né­mi áldozatra is hajlandó va­gyok .. Ha az ügyemel egy fél év után sem intézik el, ak­kor jön a püspöklila blúz. Sokat sejtet a? ügyintézővel. Ennek a blúznak a segítségé­vel már sok kilátástalannak látszó ügy nyert kedvező elin­tézést. Aztán itt van ez a kék vászonruha. Tenyérnyi citromsárga folttal a dere­kán, két oldalán nyolc-tíz centiméteres szakadások. A szoknya alja teljesen elron- gyolódott. Ezt a ruhát ter­mészetesen adóhivatalban is gyermektartási díjat megíté­ld tárgyaláson viseljük. És így tovább, is így tovább — A FAO hozzájárulása az árvízkárosultaknak és a rakamazi modellgazdaság szerepe Múlt héten tartotta a re­gionális ü.ését Budapesten az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO euró­pai regionális testületé. Je­len volt az egyesült nemze­tek fejlesztési programjának megvalósításában részt vevő öt magyarországi mezőgaz­dasági nagyüzem — négy termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vezetői, köz­tük a rakamazi Győzelem Tsz elnöke is. Lapunk munkatársa felke­reste dr. Tárcsái Károlyt, a FAO Magyar Nemzeti Bi­zottságának főtitkárát és tá­jékoztatást kért tőle, elsősor­ban a FAO és Szabolcs-Szat- már megye mezőgazdaságá­nak, élelmiszer-gazdaságá­nak egyre bővülő kapcsola­tairól Kétéves kapcsolat Alig múlt két éve a ma­gyar belépésnek a FAO-ba — kezdi tájékoztatását a főtit­kár — és már leszállt a sza­bolcsi szükségrepülőtéren egy he.ikopter, fedélzetén a FAO európai igazgatójával. Az összes nemzetközi szerveze­tek közül ennek a látogatás­nak lett az eredménye a leg­nagyobb világszervezeti se­gítség. Értéke a szabolcsi árvízkárosultaknak: negyven- millió forint. A látogatás 1970. június 3-án történt, amikor még a vizek á.ltak a szatmári föl­deken. Rá következett — 1970. szeptemberében — egy másik, megerősítve azt a ki­vételes támogatást, amelyet a FAO-p/)gramban szereplő öt mezőgazdasági nagyüzem — négy termelőszövetkezet és egy állami gazdaság közül — éppen a szabolcsi, a rakama­zi Győzelem Term el*-reve1 kezet élvez -/entú ’eejob- ban. Nézegetve ai tfiazauloiaso- kat, meg kell állapítani, hogy — amennyiben a külkereske­delem csatornáin át vettük volna meg a negyvenmillió­ban elszámolt hozzájárulást — legalább másfélszer any- nyiba került volna. Tételek; ötezer tonna búza, 700 tonna tejpor, és közei háromszáz tonna étolaj. Ezenkívül Sza- bolcs-Szatmár megye ka­pott — a látogatás nyomán napok alatt létrejött megál­lapodás értelmében —180 000 iutazsákot, amire akkor nagy zükség volt és 870 tonna ce­mentet, valamint növéjyvé- lő szereket A gyorssegé.y -rtéke egy és egynegyed lillió dollár.-t FAO szerepe A főtitkártól ezek után azt kértük, adjon bővebb tájékoztatást, mi a FAO, mi világélelmezési program :-s hogyan történt hogycsak- •'•m egymillió do.lár értékű fejezte be szakelőadását « zseniális Piri. Ezután elbúcsúztunk a ki­tűnő barátnőtől és hazamen­tem az asszonnyal. Felesé­gem amint hazatértünk, el­tűnt, majd percek múlva megjelent smaragdzöld kasmír pongyolájában. — Miért öltöztél át, fiam7 kérdeztem kíváncsian. — Gondolom, így kissé megértő leszel hozzám. Elég­gé kiköltekeztem a havi kosztpénzből. Egy kis után­pótlást, ha tennél szíves — nézett rám könyörgő tekin­tettel. Szó nélkül a szobába men­tem és villámgyorsan felvet­tem a sötét ünneplőruhámat — Te miért öltöztél át? — érdeklődött a feleségem Fölényesen válaszoltam: — Nézd csak, édesem, a oállak méltóságteljes lejtése, a szerényre méretezett nad­ághajtóka és az egész öltöny komor, fekete színe jól ki­hangsúlyozza, hogy ebben a hónapban már nem adok egy vasat sem. — berendezésben szállított — hozzájárulást kap egy sza­bolcsi termelőszövetkezet is a FAO-tói. Tömör rövidítés; az ENSZ tizenhárom nemzetközi szer­vezete közül éppen az embe­riség legnagyobb problémá­jának, az éhségnek a leküz­désére, az Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezet (ango­lul Food and Agricultur Or­ganisation, ennek a rövidíté­se a FAO), kapja az ENSZ alapok, anyagi eszközök negyven százalékát. így- nem csodálható, hogy egyedül a FAO több mint ötvenszer annyit adott a szabolcsi ár­vízkárosultaknak, mint a többi tizenkettő együttvéve. Egy kis zárójel a főtitkár tájékoztatójában: jelenleg a világon kétszázötvenmillió család él a mezőgazdaságból. Közülük mindössze százmil­lió család jutott ei aaasg, hogy ismeri a kapát. (Meg kell akadályozni, hogy az emberiség féle éhez­zen. Ez a FAO fő célja.) Rakamaz jelentősége És itt van Jelentősége Ra- kamaznak. A fejlődő álla­mok gazdasági vezetőinek egész sora jön továbbképzés­re Rakamazra. Hogyan? Úgy, hogy a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága nem egy- olda.ú hozzájárulást fogadott el a közel egymillió dollár értékű — legkorszerűbb be­rendezésekben realizálódó — öntözőberendezések fejében. Felaján.otta, hogy viszonzá­sul tapasztalatcserére fogad­ja a fejlődő országok szak­embereit, akik Szarvason — az öntözéstudomány központ­jában — kap \ k elméleti to­vábbképzést és gyakorlatu­kat az öt úgynevezett modell- gazüaságban — közöttük igen sokan Rakamazon — fogják tartani. Ez az új ajánlat, amely a Nemzetközi É.elmezési Szer­vezetek budapesti tanácsko­zásán egyértelmű tetszést váltott ki. Befejezésül a főtitkártól összesített mérleget kértünk. A szabolcsi árvízkárosultak­nak nyújtott ötnegyed millió dollárral, a Rakamaznak nyújtott igen jelentős összegű hozzájárulással és az eddigi működés alatt nyújtott egyéb hozzáj árulásokkal a FAO Magyarországi Nemzeti Bizott­sága csaknem ötmillió dől ár értékű — hazánknak jutó — hozzájárulást könyvelhet eh És az ötből csaknem kettőt Szabolcs-Szatmár megye ka­pott Gesztelyi Nagy Zoltán Egy pillantás a 2000. év felé A településfejlesztési elképzelés Nem Kisebb Kérdéssel fog­lalkozott a minap a kor­mány, mint azzal, hogy meg­tárgyalja a jövő magyar te­lepülésfejlesztés irányvona­lát Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter az Or­szágos Tervhivatal elnökével közösen a 2000. évig raj­zolta fel a város- és község­fejlesztés tennivalóit. Ne spontán módon Városaink, falvai nk fejlőd­tek, viszont a legtöbbször spontán módon. Ma, korunk­ban ez már elképzelhetetlen. A termelőerők fejlődése és koncentrálódása, a népesség­nek a településsel kapcsola­tos igényei szükségessé teszik a tudatos fejlesztést A mai településhálózat laza volta, szórt struktúrája egyszerűen már nem alkalmas a szoci­alista társadalom gazdasági, szociális, kommunális és igazgatási igényeinek mara­déktalan kielégítésére. A koncepció, ami a kor­mány elé került, és amit az jóvá is hagyott azt célozza, hogy kialakuljon egy olyan településhálózati struktúra, amely megfelel a termelő­erők célszerű távlati és terü­leti elhelyezésének. Ebből kö­vetkezik, hogy mód nyílik az igények magasabb szintű ki­elégítésére, mérséklődnék a lényegében egyforma szere­pet betöltő települések kö­zötti különbségek is. Megszülettek az új kifeje­zések — amelyek egy-egy ka­tegóriát fednek: országos, fel­sőfokú, középfokú és alsófo­kú központ valamint egyéb település. Nyilván, ebben a hierarchiában is a főváros, Budapest marad a csúcson, viszont itt is van egy meg­szorítás: a lakosság száma a vonzásterülettel se haladja meg a 2 és fél millió, 2,8 milliót Nyíregyháza a felső fokon Úgy határoztak, hogy ki­emelt felsőfokú központ öt lesz hazánkban: Miskolc, Pécs, Szeged, Győr és Deb­recen. Ezeknek a városok­nak a lakossága 150—303 ezer között mozog majd. vonzás- területük a. egy. másfél millió között mozog majd. A. kCRoánv elé került kon­cepcióban Nyíregyháza is sze­repel: mégpedig a felsőfokú központtá fejlesztendő váro­sok között. Ez magyarán azt jelenti, hogy abba a kategó­riába került megyeszékhe­lyünk, amely 80—150 ezer lakosú települést ígér, és vonzásterületéhez 4—600 ezer ember tartozik. E tény Ismeretében még világosabbá válik, hogy a Nyíregyházával kapcsolatos fejlesztési, városrendezési el­képzelések miként illeszked­nek egy országos terv egé­szébe. Az egész városszerke­zet rekonstrukciója, a köz­műfejlesztés, a közlekedés: és művelődési tervek, a la­kásépítés során kialakuló új decentrumok már azt a jövő városát ígérik, amely nem­csali' egyszerűen spontán fejlődés révén alakult köz­pont, hanem egy tudatos fej­lődés eredményéként létre­jött, minden szempontból korszerű, az országos telepü­léshálózatba jól beillő köz­pont igényét elégítik ki. Kisvár da, Mátészalka, Nyírbátor A kormány jóváhagyta azt is, hogy a három település a koncepció szerint középfokú központtá váljék. Eszerint nagyságuk 20—40 ezer lakos­ra fejleszthető, vonzáskörük pedig 50—120 ezer ember között mozog majd. Részle­ges középfokú központokká válik Fehérgyarmat, Tisza- vasvári és Záhony. Ez eset­ben a terv a települések lé- lékszámát 8—15 ezerben, a vonzásterületet 20—25 ezer főben látja optimálisnak. A nagyszabású program, amilyenre hazánk történel­mében még soha nem volt példa, lehetővé teszi, hogy az iparilag kevésbé fejlett területeken azoknak az ágar tatoknak a fejlődése gyor­suljon, amelyek a terület adottságainak megfelelnek. Az elképzelések megteremtik a mezőgazdasági termelés Ipari hátterét, . megakadá­lyozzák egyes területek el­néptelenedését az elvándor­lási helyek közelében lévő városok fejlesztésével. Ez talán a legfontosabb, amit nekünk, «zabol'•«laknak * kormány jóváhagyót* koncepció ló . egrehajtása Rezget Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom