Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-12 / 60. szám

KELET MAGYARORSZÄG 8. oldal 1871 március 12. Vl. A palatáblától a KERTUNIÓ: Négyéves program a fejlesztésre Idézet a legfrissebb fel­mérésből: „Tavaly 200 tévét kaplak ajándékba megyénk iskolái, jelenleg, majd min­den intézményben van már ilyen készülék.. Az iskolák háromnegyed részében segíti a színvonalasabb oktatást a rádió, a diavetítő, az audio­vizuális eszközök alkalma­zó sa. Milyen messzire jutottunk negyedszázad alatt! Akarat­lanul is társítjuk a régi képet a maival: hol van már a palatábla, a vászonból varrt iskola tarisznya, a ta­nulás helyett libát őrző gyer- meicsereg? Különösen nálunk mennyien nem tanulhatták meg az egyszerű betűvetést, vagy hány tehetség veszett el » falvak, a tanyák évszáza­dokon át elzárt világában. Ahol a magyar dzsentrivilág egyik fellegvára volt a múlt­ban. ott a dézsmából a sú­lyos adókból morzsányi sem jutott a közművelődésre. „A parasztnak elég. ha annyit tud: ha esik az eső az eresz alá álljon” — hangzott a múlt keserű és megalázó öröksége. tahiról a katedrára Sokan mindennek a pusz­ta felidézését s'tti veszik szí­vesen: volt. elmúlt és jó. hogy másképpen van. Pedig mennvi munka, áldozat kel­lett ahhoz, hogv ma egvre több szabolcsi, szatmári fa­láról elindult fiatal ölti ma­gára a fehér orvosi kötvényt, hatol a mérnöki forvezőasz- tal fölé. áll ki a katedrára. Vagy irányítia a termelést ny tizemntrben. a földeken. És tovább: ezrek sajátították el 8 célgépek kezelését, az erő­gének vezetését, az agro­technika titkait. Ezek már valóban messze ésnek a ..söt°t” öröfc-s&»+51. s 8 közművelődés áikeletű gondjai is másfajta tenniva­lóim sürgetnek. Ahhoz, hogy megyénk fel- emelkeé^sét több űi gvár. korszerű mezőgazdasági nngvüzem szolgálja. nem­csak látványos épületekre, programvezérlésű génekre van szükség. Jól felkészült tzakemberek is kellenek, s ehhez az alapokat már az általános iskolában kell meg­teremteni. Ami ez utóbbiért az el­múlt öt évben történt, tói beleillik az iskolareform megvalósításának folyamatá­ba Közelebbről: szorosabbá Válik a kapcsolat az iskola és az élet között: egyre korszerűbb általános és szak­mai műveltséget szerez a felnövő nemzedék. elmé­lyültebbé válik a világnéze­ti é? az erkölcsi nevelés Ha már a lekisebbeknél tartunk: szép eredmény hogv ma már a gyermekek háromnegyed része feiezi be sikerrel nyolc év alatt a színvonalában Is lényegesen magasabb általános iskolát. S bár ísa£ hogv a lemorzso­lódás lórészt a cigánytanu­lóknál mutatható ki (amin már 39 saiátos szervezésű ci- P"evosztállval si"tünk envhf- tenil. a gondok eredője többirányú A kétségtelen fejődés ellenére is ma még ® gyermekeknek csupán 36 gzámléka jár óvodába me- gv^okben Az eW>f"«zítéaek eredményeként 32 helység­ben szerveztek ..iskolaelő- ké^zftőt”. de még ígv sem si­került kielégíteni az jelóis- kola” köve+m-n inyeit. Ezért is örvendetes az a na yy arán vú társadalmi ak­ció, amely Nyíregyhá­zán közel 40 milliót ..hozott” a város óvodahiánvának eny­hítésére. Azon túl hogv öt év alatt megépült 137 új általános is­kolai tanterem, sóik más kez­deményezés is segítette a gyermekek gondtalanabb ta­nulását Körzetesítettünk kö­zel száz. addig „osztatlan" kisiskolát (59 ilyen körzeti iskola van már megyénk­ben). kevesebb gyermeknek kell rónia esőbon. téli hideg­ben az iskoláig vivő kilomé­tereket: több. mint 1200 la­kója van már a tanyai kol­légiumoknak. (Ez csaknem háromszorosa az 1965 évi­nek.) A fizikai dolgozók gyermekei közűi már hét­ezerrel foglalkoznak külön is a nevelők tanulószobákban; 134 megyebeli iskola . napkö­zijében 12,5 ezer gyermek ellátásáról, nyugodt tanulá­sáról gondoskodnak. Nyolc­vanegy nagyobb tudást nyúj­tó „tagozatos” osztályunk van. három helyen — kísér­letképpen — egész napos is­kolát szerveztek. Több a szaktanár, mint 5 éve volt, de gond, hogy még ma is 376 képesítés nél­küli nevelő dolgozik me­gyénkben. (Közülük már so­kan végzik a felsőfokú is­kolát.) Evenként 130 peda­gógus kapott kedvezményes lakásépítési kölcsönt, ami rendkívül jelentős segítség a nevelőknek, de való. hogy az igény ezt jóval felülmúl­ja. Igaz az is, hogy a nagy­arányú beruházások, építések ellenére — főleg pedig a ta­valyi árvíz pusztításai mi­att —. változatlanul kevés a tantereim — 300 szükséghe­lyiségben tanítanak még —, hogy a felsőtagozatba járó tanulók 6,4 százaléka most sem részesül szakrendszerű oktatásban, a körzetesítést knzlek'xtési nehézségek aka­dályozzák Ezek persze már másfajta bajok, megoldásuk mégis sürgető. Üt az egyetemig Növekedett az érdeklődés a középiskolák iránt is. ör­vendetes. hogy ma már igen sok (6—7 ezer) a fizikai dol­gozók gyermekeinek a száma mer-yénk 29 középfokú okta­tási intézményében. Az utób­bi időszakban négy új kö­zépiskola épült megyénkben, több tanműhelyt adtak át a gyakorlati képzés tavára, növekedett a szakközépisko­lákba járók aránya. Az okta­tás színvonalának emollkMé- sét Igazolta. hogv egyete­mekre és főiskolákra felvett szabolcsi érettségizettek ará- wm több mint az országos átlag! Hozzájárult ehhez az Is. how öt év alatt közvl száz új tanár kezdte meg a pe- dagóeusmunkát megyénkben. S mennyi még a gondunk is! Bál' félezerrel növekedett a kollégiumi helyek száma, de még ma is ezrével jár­nak be vidékről naponként az iskolába a diákok, száz­számra kényszerülnek maV gánházaknál — vagy jobb esetben — externátusban lakni Jóllehet, az anyagi le­hetőségek nem végtelenek, ezen a gondon is mielőbb enyhítenünk kell. Ami az állam anyagi ál­dozatát illeti, legszebb pél­dája ennek megyénkben a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola impozáns épületsora. Az elmúlt tervidőszakban el­kezdett és hamarosan befe­jeződő építkezés jelképnek is beillik: Szabolcsban már „nemcsak középiskolás fo­kon” tanul, művelődik a la­kosság. Mert. ha az „iskolán túlra” is kitekintünk akkor sincs mit takargatnunk. A tágabb értelmű közművelődést. a népművelés változását jelzi többek között hogy könyv­tárainkban már milliónál is több kötetből válogathatnak az olvasók; 56 ezer tévéké­szüléket kapcsolnak be es­ténként. 195 ezer rádióelőfi- ■etőt tartanak nyilván. Újabb művelődési házak épültek (Nyírcsaholy. Ujfehértó, Bö- köny. Lánya, stb.), a mozik hatodrésze széles filméit vetí­tésére is aiiialmas (Nyirvgy- háza reprezentatív, bemuta­tó filmszínházat kapott). A színházak szívesen „tájolnak” megyénkben. ahol nemcsak az érdeklődés nagy. de egyre műértőbb a közönség is. Or­szágosan is jeles esemény­ként tartják szánton ma mar a nyiroálori zenei napokat, a nyíregyházi művészeti hete­ket, a Nyírségi Usz rendez­vényeit, képzőművészeink tárlatait. Sóstón nemzetközi fesiömúvésztelep létesült... Mindinkább társadalmi üggyé válik a nép­művelés, amire jellemző a nagykállóá szövetkezetek kulturális társulása, ami az erők összefogásának orszá­gosan is ritka szép példája. Igaz ugyanakkor, hogy sok művelődési otthon berenae- zése szegényes, mostoha kö­rülmények között van a könyvtárak jó rés:«, megol­datlan Kisvárda. Mátészamta, Nagykálló. Vásáros namény művelődési ház problémája. Dolgoznia céljainké Az újabb 5 évre kitűzött terveink számolnak e ne­hézségekkel. Cél például, hogy 1975-re a megye 300 óvodájában már 15 ezer gyer­meket lehessen elhelyezni, vagy hogy akkor már há­romezer középiskolás di­áit lakhasson kollégi­umban. Száz új általános iskolai tanterem megépítésé­re van szükség. s jelentős összeget fordítanak a közép­iskolák fejlesztésére. A nép­művelésre előirányzott pén­zekből meg kell építeni az új megyei könyvtárat, és a megyei művelődési közpon­tot. ifjúsági házzal együtt. Két fiatal városunknak. Kis- várdának és Mátészalkának is korszerű, az igényeknek megfelelő művelődési házra van szüksége. Mindezek mellett, vagy még ezek előtt — sürgősen pótolni kell a Szamosközbem az árvíz so rán elpusztult, megrongáló­dott művelődési objektumo­kat is. Szerény számítások alap ján is a művelődési fejteszté sekre több. mint 400 mllHc forint szükséges a negyedik ötéves tervben. Jelentős erre a központi támogatás, de a fedezet előteremtése, növelé­se itt helyben, rajtunk Is múlik. Egy éve alap: .a meg Kertunió néven tíz nyír­ségi tsz hodászi székhellyel a megye második gyümölcs-, zöldségfeldolgozó közös üze­mi vállalkozását. Az alapító tsz-ek: a hodászi Béke, a jármi Alkotmány, a kántor- jánosi Vörös Csillag, a nyír- császári Uj Élet, a nyírderzsi Uj Erő. a nyírkátai Rákóczi, a nyírmeggyes! Petőfi, a nyír- pnrnsznyai Uj Barázda, az őri Petőfi és a paposi Esze Tamás közös gazdaságok. A társ tsz-ek az építési és üzembe helyezési költségek 30 százalékát állami támoga­tásként megkapták. Az építési költségek csök­kentése céljából, a kivitele­zésben a társ tsz-ek építőbri­gádjai is közreműködtek. Egy év alatt felépült a tervezett A biztosítás legfontosabb ágazatainak tavalyi munkáját értékelte csütörtökön délelőtt a Magyar Sajtó Házában kez­dődött sajtótájékoztatón Fe­hér Sándor, az Állami Bizto­sító vezérigazgatója. Elmondotta egyebek között, hogy a múlt esztendőben ki­fizetett csaknem 3,5 milliárd forint kártérítés rekordot je­lentett. Az Állami Biztosító fennállása óta első ízben zár­ta az évet veszteséggel, mert a kártérítések összege megha­ladta a díjbevételt. A legtöbb pénzt mintegy 2,4 milliárd fo­rintot a mezőgazdaságot ért károkért fizették ki. Tavaly negyedmilliónál több új biz­tosítást kötött a lakosság és csaknem 300 ezer ügyfél cse­rélte ki kötvényét kedvezőbb A betétállomány növeke­dése mintegy tükörképe a lakosság pénzbevételi növe­kedésének. A takarékpénz­tár fennállása óta a legna­gyobb betétemelkedés 1970 évben volt megyénkben: 270,8 millió forintot tett ki. Amilyen mértékben növek­szik a betétállomány, olyan mértékben nyílik nagyobb le­hetőség arra, hogy a taka­rékpénztár a lakosság külön­böző hiteligényeit teljes mér­tékben kielégítse. Egyre növekszik az öt szá­zalékkal kamatozó betétek összege, fokozódik a lakosság érdeklődése a gépkocsi-nyere- ménybetét iránt, mind nép­szerűbbé válik a fiatalok kö­rében az ifjúsági takarékbe­tét Igazolja mindezt hogy csu­pán január hónapban 14 mii­feldolgozó üzemrész, egy 576 négyzetméteres előkészítő és raktárhelyiség, továbbá 100 köbméteres üzemanyag-táro­ló, tmk-műhely, ideiglenes iroda és szociális helyiség. Az évi 2264 vagon alap­anyag feldolgozásra (pénzér­tékben több. mint 32 millió forint) tervezett közös létesít­mény próbaüzemelése négy hónapig tartott. Az így készí­tett termékek (aszalt és szá­rított alma, hagyma) minősé­gét a Kecskeméti Élelmi- szeripari Minőségvizsgáló In­tézet megfelelőnek találta. A sikeres próbaüzemelés lehe­tővé teszi, hogy a vállalkozás feladata teljesítéséhez kezd­jen. A tervek szerint almából öt-, zöldségfélékből nyolcféle terméket állitaoak elő. Az szolgáltatást nyújtó biztosí­tásra. A vezérigazgató beszá­molt arról is. hogy a Práter utcai emlékezetes gázrobba­nás károsultjainak eddig mintegy negyedmillió forintot fizettek ki. A kártérítés vég­leges összege várhatóan eléri a 400 ezer, 430 ezer forintot. A biztosító az idén is to­vább bővíti szolgáltatásait. Az intézet az igényeknek megfelelően szélesíti az álla­mi vagyonnal kapcsolatos biztosítások körét, foglalko­zik egyebek között a belföldi szállítmánybiztosítás beveze­tésével, a csak devizáért pó­tolható gépek, berendezések biztosításával. A gépjármű­vek CASCO-biztosításának érvényét az idén Franciaor­szágra is kiterjesztik. lió 785 ezer forinttal nőtt a megye gépkocsi-nyeremény- betét állománya. Az év első két hónapjában i 68 millió forint betétemelke­dés volt Szabolcsban, fgy me­gyénk jelenlegi betétállomá­nya 1 milliárd 404 millió fo­rint. Februárban 1115 fővel lett több a betétkönyvben taka­rékoskodók száma, s ezzel együtt 150 628 fő gyűjti pénzét különböző célok meg­valósítására. Eddig 3200 fiatal kötött megállapodást az OTP-vel az ifjúsági takarékbetétben tör­ténő takarékoskodásra, ök — betétjük felhasználása mel­lett — állami szervtől történő lakásvásárlásnál vagy családi- ház-építésnél külön kölcsön igénybevételére is jogosultak. idei előirányzat 828 vagon ve­gyes nyersanyag (amiből 688 vagon alma) feldolgozása. A teljes üzem kialakítására négyéves programot hagyott jóvá az igazgató tanács. Esze­rint a vállalkozás termelési értéke 1974-ben eléri a 95 millió forintot. Mintegy tíz­millió felosztható nyereséget érnek el. S emellett szintén jelentős eredménynek tekint­hető. hogy a jelenlegi 130-cal szemben őszi és téli időszak­ban (augusztustól február vé­géig) 450 fős dolgozógárdát tud foglalkoztatnia közös üzem, a társ tsz-ekből. Külö­nösen a nők téli foglalkozta­tása lesz könnyebb a térség­ben, s az uniónál dolgozók 80—85 százaléka nő lehet (a. bj jegyzet: Kemény szabályoz k Három hir; közös indok. A SZÁÉV bejelentette, hogy nem hajlandó elfogadni ha­gyományos építésű létesítmé­nyek kivitelezését. Tuzséron nem dúskálnak a munkaerő­ben az ERDÉRT-nél, de nem fogadják a túl sok mun­kakönyvi bejegyzéssel érkező­ket, ehelyett a termelékeny­séget növelik gépesítéssel, gyors ütemben. Tiszalökön, a Vegyesipari Vállalatnál 40 fővel kevesebb lesz a lét­szám, de a termelés nem csök­ken a korszerűsítések nyo­mán. Mi bennük a közös? Az. hogy érezhető az új szabályozók hatása. Az egyik szabolcsi igazgató így jelle­mezte ezeket: kemények. Na­gyon próbára teszik a gazda­sági vezetőket, és alighanem jQgos az aggodalom, hogy megyénkben még nem mér­ték fel mindenütt, milyen ha­tásuk lesz. Az említett három vállalat­nál azonban ez a felmérés megtörtént. Az a cél, hogy a termelékenységet mind na­gyobb, ütemben fokozzák. Ax építők azért nem akarnak hagyományos épületeken dol­gozni, mert oda sok ember kell, az értéke meg alacsony. Könnyű összevetni, mi jut egy dolgozóra. (A korszerű, összeszerelésnél más a hely­zet: kevés ember, sok gép, gyors munka és nagy érték.) Tuzséron arra jöttek rá, hogy a vándormadarakkal csak a létszám van meg a közös szekeret nem sokkal viszik előbbre. Akkor Inkább ne is legyenek, a termelés megy, legfeljebb az egyes dolgozóknak lesz nagyobb a feladatuk Tiszalökön a távo­zók helyébe nem vesznek fel újabbakat, — de a félauto­matákkal korszerűbbé válik a termelés, és nincs is szük­ség új emberre Az a hatás érződik ezekben az intézkedésekben, hogy egy dolgozóra minél több termelési érték jusson Ez azért fontos, mert csak ennek megfelelő növekedése mellett lehet a béreket is növelni. A bérek növelésére pedig szük­ség van, mert különben el­mennek az emberek, s akkor még kevésbé lesz gazdaságos a vállalat tevékenysége. Aki ma nem tud lépést tartani a növekvő bérekkel, ne is szá­moljon azzal hogy sokáig nyereséges tud maradni. Ha pedig veszteséges lesz a cég, —esetleg a vezetők is állást kereshetnek Ezért is nevezte az igazgató keményeknek aX új szabályozókat. Lehet, hogy kemények, de indokoltak. És ez jó. Eve* óta nehéz ügye a magyar gazdaságnak a termelékeny­ség növelése. Gyógyirt, min­denható orvosságot a mosta­ni rendelkezések sem hoznak, — de sokban segítenek Az első vállalati intézkedéseit feltétlenül erre mutatnak. Kun István — nemes — A Nyíregyházi Gép járműtechnikai Vállalat új szervizüzemében naponta átlag negyven szovjet gyártmányú tehergépkocsi első szervizét végzik el. Képünkön Békési János és Szombati Béla szerelő a ZIL típusú tehergépkocsik fényszóróbeállításán dolgo­etek Emu felvétel* Csaknem 3.5 milliárd torint kártérítés egy év aíait Növekszik megyénk takarékbetétje

Next

/
Oldalképek
Tartalom