Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-11 / 59. szám
I Olt« KT* FT MAGYARcWTT'rtj Jtffl március ti. Sorházakat külföldre ~ horvásárí iühon Ä kertészet A KERTÉSZETI ÁGAZATOK 1961—1970 között az exportlehetőségeknek megfelelően dinamikusan fejlődtek, azonban menet közben kitűnt, hogy szerkezete már nem felel meg teljes mértékben az időközben megváltozott fogyasztói igényeknek és a távlati értékesítési lehetőségeknek sem. Most az a helyzet, hogy amiből sokat igényel a hazai és kijlső piac — bogyós gyümölcsűeket és nyári csonthéjasokat — abból kevés van, amiből keveset igényelnek — almástermésű- ek — abból pedig sok van. A kertészeti termelés kialakult szerkezetének megváltoztatása, módosítása — főleg az ültetvények és a feldolgozás esetében — hosszú időbe telik és jelentős anyagi ráfordítást igényel. Államunk ehhez jelentős beruházási támogatást nyújt. A kertészeti ágazatok közül — megyénk szempontjából — legjelentősebb a gyümölcstermelés. 1971—1975 között országos viszonylatban a gyümölcsösök összterülete gyakorlatilag nem változik. A telepítés célja: — pótolni az elöregedett, kipusztult gyümölcsösök termését és egyidejűleg javítani a fajtaszerkezetet; — olyan korszerű (termő- karos-orsó, sövény stb) ültetvények létrehozása, amelyek egységnyi területről minimális kézi ráfordítással a legnagyobb hozamot adják. A szerkezetjavítást — 50 százalékos állami támogatással is orientálva a termelőket — úgy irányozza elő a terv, hogy az új telepítések 48 százaléka bogyósokból, 37 százaléka nyári csonthéjasokból álljon. Az állami támogatás előfeltétele, hogy az új telepítés elérje a nagyüzemi méret minimumát, azaz bo- gyósgyümölcsűeknél a 10, a nyári csonthéjasoknál az 50 kát. holdat. A BOGYÓSOK IRÁNTI IGÉNY az utóbbi időben a korábbi elgondolásoknál lényegesen nagyobb arányban növekszik. A cseresznye, meggy és kajszi termésmeny- nyisége sem fedezi még a hazai szükségleteket és exportigényeket. Elsősorban a málna, a szamóca, a kajszi- barack, a cseresznye és a meggy exportjának növelésére van kedvező lehetőség. Diót — állami juttatásból megvalósítható célcsoportos beruházás keretében lehet telepíteni. Úgy vélem, Milo1971-75 ben tán és környékén, de más helyen is érdemes ezen gondolkodni. A zöldségtermelés területét sem kívánjuk növelni, de a hozamokat igen és a termék- összetételen is változtatni kell. Az igényekkel összhangban az uborka, paradicsom, vöröshagyma, zöldborsó részarányának jelentős növelése szükséges. Zöldségfélékből 100 kg/fő fogyasztással számol a terv, melyből 20 kg a tartósított zöldség (25 százalékos növekedés). A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül legdinamikusabban fejlődő cikkcsoport a friss, tair tósított zöldség és gyümölcs. Megyénkben mindkét ágazatnak nagy a szerepe és a zöldségtermelés hozamai növelésére széles körű öntözési lehetőségek (Tisza, Szamos, Kraszna, Túr, Lónyai és egyéb csatornák) vannak, amit jobban ki lehetne használni, annál is inkább, mert az öntözőtelepek létesítéséhez és rekonstrukciójához 50 százalékos beruházási támogatást ad az állam. A kertészet iparosodásának is előbbre kell lépni. A zöldség, gyümölcs, bor feldolgozott állapotban való értékesítése egyrészt növeli a foglalkoztatottságot és a fogyasztási idényt, másrészt nagyobb árbevételt biztosít. Ezért ahol csak lehetőség van rá, a kertészeti termékeket is feldolgozva vagy előfeldolgozva kell értékesíteni. — A zöldség szárítása és csomagolása, vagy porított állapotban való csomagolása; —- az alma aszalása, porí- tása, szénsavas almaié készítése, gyümölcsízzé való feldolgozása; — a bor palackozott állapotban való értékesítése megyénkben is megoldható lenne. A kertészeti termékek (zöldség és gyümölcs) szárítósát és porítását szolgáló létesítményekhez 30 százalékos beruházási támogatást ad az állam. A IV. ÖTÉVES terv ugyan az állattenyésztés fejlesztését helyezi előtérbe, de a kertészet jól jövedelmező ágazatait — megyénkben — a szükségletekkel összhangban — elsősorban a hozamok növelésével — tovább kell fejleszteni. Sipos Sándor tanszékvezető tanár Felsőfokú Mg. Technikum Azok az üzemek, akik elmulasztották a vetőgumó-felújítást, előhajtatást, korai ültetést, a szakszerű növényvédelmet, azok az 1970. június 16-án fellépő és az egész megyére kiterjedő fitoftóra-kár- tétel miatt 30 mázsa/hold aluli átlagtermést értek el. (Megyénkben 1970-ben a burgonya vetésterület 24 százaléka optimális időn túl későn lett ültetve.) Több termelőszövetkezet arra való hivatkozással, hogy az ágazat nem jövedelmező, csökkenteni akarta területét, holott a nagy átlagtermést elérő tsz-ek holdankénti bruttó bevétele meghaladta a 20, sőt a vásárosnaményi Vörös Csillag, a kisvárdai Rákóczi Tsz-ekben a 30 ezer forint holdankénti bruttó bevételt. A védekezés módjai Az előhajtatással és korai ültetéssel kedvező körülményeket lehet biztosítani a burgonya számára. Az elő- hajtatás, korai ültetés a fitof- tóra elleni megelőző védekezés egyik legeredményesebb agrotechnikai módja is. Az 1970. évi burgonyatermelési eredmények tanulságul kell szolgáljanak minden burgonyatermelő termelőszövetkezet részére. A biztonságos nagy átlagtermések elérése érdekében 1971-ben minden burgonya- termelő üzemnek alkalmazni kell az előhajtatást, korai ültetést, szakszerű növényvédelmet, nem utolsósorban a jó vetőgumót, megfelelő tápanyag-utánpótlást. A nagy átlagtermések titka a kifogástalan, szakszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása. Krakomperger Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője 1971. január elsejével átszervezték a bort forgalmazó szervezeteket, megszületett a Borgazdaság Vállalatok Trösztje. A tröszthöz öt önálló vállalat tartozik, eddig az egész országban egy vállalat Volt. Az alföldi rész Kecskemét központtal. az észak-magyarországi rész egri központtal, a nyugatdunántúli rész balatonfüredi központtal, a mecseki rész pécsi központtal és az export palackozó vállalat Budafokon. (Ehhez tartozik Cegléd is.) Egyedül Tokajhegyalja nem tartozik a tröszthöz, itt egy új formájú kombinátot szerveztek, a termelést és az értékesítést egy kézbe tették. A világ szőlő- és bortermeléséből hazánk 1,5 százalékkal. a világkereskedelmi forgalomból két százalékkal részesedik. Bortermésünk tíz százalékát exportáljuk, ez jó aránynak mondható.« (Mező- gazdasági exportunk 7 százaléka bor.) A KGST-országokon kívül hagyományos vevőink az NSZK, Svájc, Ausztria és a skandináv államok. De a világ borpiacain mindenütt megjelennek a riválisok, a KGST-n belül abszolút exortőr még rajtunk kívül Bulgária, Jugoszlávia és Románia. Bulgária borexportja például kétszerese a miénknek. És a nyugati bor- eladók is a mi piacaink felé kacsintgatnak, hiszen odahaza és az EGK országaiban már telítettek a piacok. „Baj van” a hazai fogyasztással Is. 1935-ben 33,5 liter bor jutott átlagosan egy főre, 1968-ban 35 liter az arány. Ugáz. a sör- és a röviditalfogyasztás ugrásszerűen megnőtt.) Es 1975-bert 1,5 millió hektoliterrel nagyobb termést várunk, mint amennyit 1968- ban szüreteltünk. Hova tegyük ezt, ki issza meg? Nehéz, nagy feladata lesz ez a bor forgalmazását és értékesítését végző kereskedelmi szerveidnek. Ezért kerestük fel Dömötör Józsefet, az újonnan alakult tröszt vezérigazgatóját, mit mond ő, hol a megoldás? A tőle hallott sok kombinációs elképzelésből csupán néhányat sorolunk fel. Mindenekelőtt szeretnénk nagyobb lendületet adni azoknak a közös vállalkozásoknak. amelyekről eleddig oly sok szó esett már. Javítani akarják az asztali, a pecsenye és egyéb borok, valamint a borból készült italok minőségét. Az értékesítésnél is keresik az új formákat. Olya l lire gondoltak, hogy vigyünk külföldre borházakat, vagy: jöjjön a külföldi vásárló hozzánk, a mi pincéinkbe. Kóstolgasson, válogasson itt, tetszése szerint Borárverést minden bortermelő országban tartanak, csak nálunk nem. Hát tartsunk mi is. Jobb ez, mintha csupán utazgatunk a világon néhány bormintával a zsebünkben. Célszerűbb*, hasznosabb, olcsóbb. Korunk mezőgazdasága Szakszerűen termesztve jöveíe* mező a búr; onya Burgonyatermesztésünket megyénkben a rohamosan csökkenő vetésterület és a nagy termésingadozás jellemzi. A felszabadulást megelőző években még több, mint 93 ezer holdon, a szántóterület 15 százalékán termeltek burgonyát. 1961—65 évek átlagában a burgonya vetésterülete 80 ezer hold. A III. ötéves tervidőszak alatt a vetésterület tovább csökkent és 1970-ben elérte eddigi mélypontját: 50 382 hold volt ültetve és 49 854 holdról — a szántóterület 8,5 százalékáról került betakarításra burgonya. A kenyérgabona után legfontosabb A statisztikai adatok szerint a burgonya-vetésterület a nagyüzemekben nagyobb arányban csökkent, mint a háztáji és egyéb gazdaságokban. 1961-ben még 42 010 hold volt a tsz-közösben a burgo- nyavetés-terület, 1970-ben pedig 20 785 hold. A területcsökkenés ellenére a burgonyatermeléssel intenzíven foglalkozó üzemek • szántóterületük 15—20 százalékán az elmúlt évben is termeltek burgonyát. A burgonya a kenyérgabonát követően a lakosság legfontosabb élelmiszere. A biztonságosabb és jobb ellátás szempontjából nem közömKisvárda Rákóczi 400 Vásárosnamény V. Cs. 100 Pátroha Zöld Mező 450 Benk Aranykalász 30 bős, hogy mennyit és milyen burgonyát termelünk. Burgonyatermesztésünk eredményessége jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság összes termelési értékét és az egyes üzemek jövedelmezőségét. A további területcsökkenés — az 1970. évi kedvezőtlen átlagtermés-alakulás ellenére — nem lehet indokolt az üzemek részéről. Mi volt az oka az 1970. évi alacsony átlagtermésnek? 1970 márciusában megtartott megyei burgonyatermesztési tanácskozáson üzemeink szakemberei egybehangzóan megegyeztek abban, hogy szélsőséges időjárási viszonyaink között a termést a sok betegség és kártevők, a nagyfokú fajtaleromlás tu. átlagosnál nagyobb mértékben veszélyezteti, csökkenti. Megegyeztek szakembereink abban, hogy a kedvezőtlen hatásokat csak kifogástalan agrotechnikával lehet mérsékelni, illetve ellensúlyozni. A gondos munka eredménye Egyesek igen, mások nem. Akik alkalmazták az előhajtatást, a korai ültetést, jól megszervezték a növényvédelmet, gondoskodtak megfelelő összetételű és minőségű tápanyag-utánpótlásról — jó minőségű vetőgupiót ültetve — holdanként több, mint 100 mázsa burgonyát takarítottak be. hold átlagában 111,9 mq/kh hold átlagában 110,0 mq/kh hold átlagában 103.9 mq/kh hold átlagában 107,9 mq/kh Szakkönyvtárunk Állattenyésztők állategészségügyi kézikönyve JMÍndeií AUaiiarió' (m tss elnöke, az állami gazdaság igazgatója, az intézmények vezetői) felelős állatai egészségének megóvásáért" (21/1953 MT sz. rendelet). A rendeleteken, szabályzatokon túlmenően elsőrendű érdeke is minden állattenyésztőnek, hogy állatai egészségesek, a betegségekkel szemben ellenállók legyenek hiszen munkájuk eredményessége nagymértékben függ attóL A könyv az állattenyésztők számára legfontosabb alapvető higiéniai, állategészségügyi kérdéseket foglalja össze röviden. mégis kézikönyv jelle- gűen. A figyelmet elsősorban a higiénia és a megelőzés problémáira irányítja. Az egyes betegségek leírásakor csak a legszükségesebb ismeretanyagra szorítkozik és főleg a betegségek kialakulása és a környezet kapcsolatára mutat rá. Megismerheti belőle az olvasó a fertőző betegségek felléptekor szükséges legfontosabb intézkedéseket. valamint a fertőtlenítés általános és a betegségenként speciális módszereit, a paraziták elleni küzdelem módszereit. majd rövid összefoglalót kap a hazai egészségügy szervezetéről Az eredetilet szlovák nyelven megjelent könyvet magyar szakembereit a hazai viszonyokra átdolgozták és az érvényes hazai jogszabályokkal kiegészítették. A könyvben foglalt ismeretanyagot az állattenyésztéa minden dolgozója eredményesen használhatia önképzés« vagy a konkrét feladatolt megoldása során. Ha a benn« foglalt tanácsokat az állatta-' nyésztők megfogadják, az ismertetett szabályokat betartják, az állategészségügy tájékozott és értékes támogatókat kap a higiéniás hiányosságok és az állatbetegségek ellen folytatott küzdelemben az állattenyésztő* fejlődése érdekében és a közegészségügy védelmében*. A Nyfre^vházl Mezőgazdasági Gépgvártő és Szolgáltató Vállalat legújabb termékeibe rendeztek gépbemutatót. Képünkön: az MT-120-as Mobi. típusú nagy teljesítményű csőveskukonca-morzsoló és tisztító gép. Teljesítménye 120 mazsa óránként . . A Balkány Állami Gazdaság gépműhelyében jól haladnak az erő- és munkagépek kijavításává! Képen: Néző István. Mészáros István. Plander János és Fodor Sándor nagy gondossággá: dolgozik a D4—KB típusú erőgép főjavításán. Hamme! J47gef felvét*»
