Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-06 / 55. szám

WTt ml ref w* f. IfWFT I rffcft Szabolcsi színek, hangulatok a vásznon Boross Géza festőművész nyíregyházi tárlata LEENDŐ HÚSIPARI SZAKMUNKÁSOK. A Nyíregy­házi Húsipari Vállalat üzemeiben a fiútanulók mellett szép számmal vannak lányok is. Természetesen ők a nekik meg­felelő beosztásokban, a hús- és töltelék-, valamint a csemege- áru-készíiésrél kapn-k beosztást. Kénen: a félbevágott ser- lések százai haladnak naponta a görgőkön — a feldolgozó- asztalok felé. Hammel József felvétele Nyíregyházán 4S5 lakásban végeznek ez évben ietúii'ást és tűiéskorszeriisitést A nyíregyházi művészeti hetek megnyitó — egyben egyik legrangosabb rendez­vénye fűződik a Jósa And­rás Múzeum Felszabadulás utca 6. szám alatti kióllítóte- remben elhe.yezett Boross Géza festőművész tárlatához. A negyvenes évek elején Nyíregyházán élt — innen a fővárosba elszármazott — festőművész kiállítását nem csupán az fémjelezte, hogy a megnyitót Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója vállalta. Művészi termésének szinte javát á lí- totta ki Nyíregyházán Bo­ross Géza, melyek külön ér­dekessége, hogy a festmé­nyek nem a fővárosból „utaz­tak” Nyíregyházára. hane~ a szabolcsi műgyűjtők tulaj­donában lévő alkotásokból rendezték meg a témájában, hangulatában színeiben vál­tozatos. magas színvonalú bemutatkozást. Az érdeklődésre jedemző, hogy naponta átlagosan ' 150 —200 látogató tekinti meg az emeleti helyiségben lévő tár­lat anyagát. Az alföldi festé­szet hagyományait követő, a Munkácsy, Pál László ábrá- zolóvilágához közel álló Bo­ross Géza művészetének m n- den árnyalatát megismerheti a látogató. Különös örömmel fedezheti fel a régi nyíregy­házi élmények megörökítését. Az „Árokpart” című kése sóstói ihletést sugall, a régi már lebontott fahíddal, szí­néivé., hangulatteremtő at­moszférájával „hazainak” érezzük. A libák a pusztán, a Tehenek holdfényben, a Gé- meskút, az Alföld, a Virág­csendélet című festmények élményanyaga is valószínű szabolcsi eredetű. A képet nézve nem ez foglalkoztatja a látogatót. Jobban .eköti a művészi ábrázolásnak a ha­lírtékes dofcumentumfcérrt firzi az anarcsi Czóbel csa­lád több ezer darabból álló levelezését a megyei le­véltár A tudományos kuta­tások és megyetörténeti szempontból számottevő családi levéltárat az 1947- ben. Anar csőn elhunyt Czó­bel Minka hagyatékolta a le­véltárra. A gyűjtemény 1850- től. közel 100 éven át hite­les rögzítője a család króni­ka iának és ezen keresztül az évszázad megyei társadalmi és politikai lsemén veinek. A megyetörténeti doku- mentumanyag előrelátható­an tovább evarapodik. Ki­derült ugyanis. hogy az anarcsi nagybirtokos család­nak mée van élő tagla. Czó­bel István'1 lánya: Margit, aki hagyományokat őrző, mégis egyéni látásmódot, ecsetkeze­lést kifejező szépsége, a szín- gazdagság mellett is tökéle­tes kiegyensúlyozottság. Boross Géza embereket áb­rázoló képein — mint a Vá­randós, az öreg barátnők, a Pihenő parasztok és a töb­bi eken — a lényeges vonások megragadása és művészi ki­vetítése mellett kifejezetten érezzük: az a.kotó a szemlé­lő nézőre is gondolt. Figurái emberi mivoltukkal, arcu­latukkal „fogadják” a né­zőt. Nem tartalmaznak olyan mértékű absztrahálást, amely megnehezítené a művészi ít­mény befogadását. Mégis megmozgatják a nézők fan táziáját, inspirációt adnak az áté éshez, a művész által ki­fejezett valóság. élmény­anyag sokrétűségének felfe dezéséhez. Boross Géza képzőművésze­ti tárlata eddig is közönség- siker. s remélhető, hogy a március 24 ig megtekinthető kiállítás a festészet kedvelői­nek újabb ezreivel ismerteti meg az Árokpart, a Paszabi házak és más nyírségi ihleté­sű alkotások művészét. A héten, március 4 én, dél- e.őtt megnyílt a második képzőművészeti tárlat is Nyíregyházán. A Nyírségi Kutató Intézet klubtermében Soltész Albert huszonkét képpel, művészi munkássá­gának javával mutatkozott be a közönségnek. A Varjas táj, a Szénagyűjtők, az Örökös- földi házak, a Kapáló — ez utóbbi pályadíjas kép több megyeri és megyén túli kiállí­táson szerepe.t. A gyűjtemé­nyes tárlat, ahol a művész találkozott a közönséggel, s munkásságáról számolt be, — s tükörképét adja a nyír­egyházi festőművész eddig megtett útjának. P. G. Késmárkon lakik. A megyei levéltár a csehszlovák ha­tóságoktól engedélyt kapott az idős nő meglátogatására. Czóbel Margitot Késmár­kon március 5-én kereste fel Balogh István, a megyei levéltár igazgatója és Né­meth Pétemé muzeológus. Azzal a céllal, hogy a megye és a család törté»' ~»«re vo­natkozó újabb, értékes anya­gokkal egészíthessék ki Czó­bel Minka hagyatékát. A tu­dományos „expedíció” mag- netofonkés’»’“1‘sket is vitt magával hogy a Jegyzetelé­sen kívül élő szóban is meg­örökíthessék az utókor szá­mára a Czóbel család utol­só tagjának emlékeit. <tá) 1971. évi lakóház-felújítási és korszerűsí tésri programról beszélgettünk Farkas Sándor főmérnökkel, az ingatlanke­zelő és szolgáltató vállalat­nál A vállalat kezelésében lévő állami lakóházak 1971. évi felújítási és korszerűsítési programját, a városi tanács végrehajtó bizottsága jóvá­hagyta. Ennek értelmében a lakó­házak felújítására és korsze­rűsítésére 28 millió forintot fordítanak. Ebből az összegből 36 épülettömböm 465 lakásban oldják meg a felújítási és fű­tő korszerűsítési feladatokat. A program szerint lakóház- felújításra 3 millió forintot fordítanak. Felújításra kerül­nek a Tanácsköztársaság téren a 2—3—6 és 7. számú épüle­tek. A Bessenyei téri 16 szám, a Rákóczi úti 4, Árpád u. 1, Luther-ház A és B épü­lete, Szamuely tér 18, Besse­nyei tér 18, Széchenyi út 20, Víz utca 32, Kossuth u. 6, Kossuth u. 12, 17, 46, 34, a Rákóczi úti 18, Körte úti 5—7 és a Katona utca 8-as számú épülete. A vállalat 1971. évben fűté­si korszerűsítésre 15 millió forintot tervez. Az alábbi épületek fűtését gáz, illetve távhő útján biztosítják. Táv­fűtést kapnak a Tanácsira»* társaság téren a 6 és 7 szám alatti épülettömbök, valamint a Dózsa György u. 2. sz. alatti épület. Gázfűtéssel látják el még ez évben a Tanácsköztársaság tér 2 és 3 számú lakóházait. Ezenkívül Kölcsey utca 6, Zrínyi Ilona utca 2, Vörös­hadsereg u. 5, Zrínyi Ilona u. 7, Színház u. 4, és az Ószőlő úton lévő 193 szám alatt lévő A—B—C épülete­ket is. A Széchenyi u. 17, Szabadság tér 8 és 9, Honfog­lalás u. 21 és 23, Ószőlő u. 174—197, Ószőlő u. 178 és 178 A, Malom u. 4 és Sza­bolcs u. 5-ös számú épületei i kapnak még gázfű+ést. A tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy az ingatla­nok műszaki állapotának megóvása érdekében terv­szerű karbantartási munkát végeznek. Erre 7 millió fo­rintot fordítanák. A fentebb említett 28 mil­liós költségberuházásból 17,6 millió forintnak megfelelő munkát idegen kivitelezővel végeztetnek el. Tíz-tizenegy­millió forint értékű munkát pedig saját kivitelezésben va­lósítanak meg. A távhőellá- tásba bekapcsolandó épületek hőellátását csak az 1972—73- as fűtési idényben tudják biz­tosítani. Farkas Pál Megyei tudományos „expedíció“ Késmárkon s­Panasz nyomán • • Oh doboz mosópor Jói tudjuk, hogy az árvíz milyen kárt okozott a Tisza és a Szamos között élő em­bereknek, s azt is, hogy ezt a társadalmi segítség — bár nem gazdag országunk szin­te erején felül segített — ezeket nem pótolhatta. Még sok segítségre lesz szükség, hogy a víz okozta sebek be- g'- ’ -vi’l ianak. Most azonban egy mállók­ba itásról szeretnénk szólni. Nem egy emberről, hanem egv jelenségről, ezért fősze­replőjének nevét — bár er­re ő engedélyt adott — ez­úttal nem említjük. így akarjuk elérni célunkat: hoev akinek inge. csak az vegye magára. De az vegye. ★ Felháborodott hangú leve­tet kaptunk Fehérgyarmat­ról. amelyben írója panasz- szal élt A-né ellen. „A kor­rupció ugyanis sajnos szo­cialista társadalmunkban is érezteti hatását az ő sze­mélyében” — így a levél. S a továbbiakban beszámol, mit is ért ez alatt. Az árvíz- károsultak javára mosóport osztották és ő nem kapott, így ír: „A-né zárt ajtók mögött játszik össze a 36 ismerősökkel és barátokkal. Ezt az alattomosságot és huncutságot nem lehet tet­tek nélkül hagyni. Sürgős ip+^zk'dé'diVet várom 1!” És a nyomaték kedvéért az utóbbi mondatot alá is hó’+a a levélíró. Kimentünk Fehérgyar­matra és megvizsgálok az esetet. Valóban osztottak az NDK-ból érkező mosóporból az árvízkárosultaknak. de ez nem volt olyan jelentősé­gű. hogv előre kiértesítették volna a jogosultakat Efelől a panasz még jo­gos is lehetett volna. Ám a község és a járási tanács szerveinél elmondták: a oanaszlott A-né évtizede az egyik legaktívabb és legbe­csületesebb társadalmi mun­kásuk. Az árvíz óta is rengeteg időt és munkát szánt erne, s a legfontosabb: komolyan számító panasz nem volt ellene. Amennyi őt érte. annyit bárki meg­kaphatott volna. iTtert nehéz ezt ' a munkát, mindenki n>nt#o.|áffeda<ére végezni. In­kább az a prebién-'o bo«v az állami szervek alls »Ildiik honorálni valamivel áldoza­tos munkáját Egyébként a február köze­pén osztott öt doboz mosó­por értéke 30 forint körül lehat ötvenem túli, (Se határo­nott. energikus, gyors beszé­dű és mozgékony asszony a panaszos. Házuk a teggan- gosabbak közül való a Kis- gyarmati utcában, szinte hi­valkodóan tiszta és szép. Rendezett a kert. precíz em­berekre. gondos házigazdák­ra vall A panaszos férje 1500 körül keres, ketten vari­nak. a lányuk már elkerült a családtól. A víz elérte a házat és kárt is okozott. — Milyen segítségeit kap­tak? — Szinte semmit. Csak annvit. amennyit rrúnctenM lr-rott. »-ztan lassanként tisztáz­tuk. emlékeztetve őt arra. hogyan segítette a társada­lom A falak nedveseik let­tek. meg is vetemedett né­bán v altó. re-nodSset; kel ~t- keztek — szóval kár a ház­ban Ft-4-+ 10 íW"t»r\ sT ingó'» kért kettő. ezenkívül az PZ&T cr»rrvr*ce;otf'£1v V£f| nek Ft 13 ez<--r forint. — És az OTP-»51 is fel­ajánlottak 60 ezer forint köl­csönt az újjáépítéshez. de úgy (gondoltuk, öregek va­llinrix téglából, kavicsból intézkedések megyénk jobb építőanyag-ellátására Néhány hét és itt a tavasz, az építkezések szezonja. Az idei lakásépítési program és az árvizes feladatok ellátása nagy feladatokat hárít me­gyénk építőanyag-kereskedel­mére. Mint a TÜZÉP-től megtudtuk, egyedül a fehér- gyarmati TÜZÉP-tedepen csaknem hétmilliót árultak az ehnúlt két hónap alatt. A múlt évben megrendelt anyagokból jelentős mennyi­ség maradt meg erre az évre, főleg ajtókból és ablakokból. Az idegen megyékből érkezett építőipari vállalatok nagy ré­sze ugyanis hozott magával építési anyagot is, de tetőfe­dő palából is min tegy 3 és fé'l millió darab áll az épít­kezni szándékozók rendelke­zésére. Hason! óképpen jó az ellá­tás a befejezetlen építkezések pótlásához szükséges anya­goktól : burkolóanyagtól, külső vakoláshoz szükséges kőporból és csempékből ösz- szesen 150 millió forint érté­kű a megye TÜZÉP-telepei- nek készlete. Nagy gondot okoz viszont az égetett tégla beszerzése. A felmérések alapján mintegy 53 millió téglára lenne szük­ség, ezzel szemben az év első felére — amikoirra az épít­kezések jelentős része esne — csak 19 milliót akar szállítani a Hajdú—Szabolcs megyei Tégla és Cserépipari Válla­lat. Hasonló problémák van­nak a folyamiravi ccsal is, amelyből 400 ezer köbméter­re lenne szükség és még 100 ezer köbmétert sem tudtak szerződéssel biztositani. A kavicsbánya ugyanis a múlt évről elmaradt 20 ezer köb­métert sem szállította még le teljes egészében. A TÜZÉP helyi kitermelés­sel próbál enyhíteni a gondo­kon. Szerződést kötött a tyukodi tsz-szel 30 ezer tonna kavics kitermelésére. A szál­lítási gondok enyhítésére pe­dig hat tehergépkocsit vásá­rolt a nyírteleki Szabad Nép Tsz-nak, hogy Muhitól és Nyékládházáról szállítsa a kavicsot. Teljes mértékben kielégítő Sttiyiség áll rendelkezésére , építtetőknek cementből, mert a Szovjetunióból vásá­rait cementet a kért időben és mennyiségben azonnal szál­lítják. És hogy az égetett- tégla-hiány se okozzon zajvart az építkezések megkezdésé­ben, kielégítő mennyiségű tufa és S2ilikát falazóanyag van jelen pillanatban is a TÜZÉP-telepeiken. Az árvizes területen ldVül is nagyarányú építkezésekre lehet számítani a rnegvé egész területén; hiszen az új lakástörvény sokak szaunára teremt kedvező anyagi lehe­tőséget a lakátepítéshez. Így a TÜZÉP-nek négy, négy és fél ezer lakás építéséhez kell biztosítani az anyagot. Az anyagok minőségének javítására, illetve az építke­zők munkájának megkönnyí­tésére mészhidnát és szeon- pemova árusítását vezetik be. A mészhi drátot mér a múlt évben is megkedvelték az építtetők, a nemes vákuia't pedig — élőre megkevert ce­ment és kőpor.- — minőségi­leg lényegesen tökéletesebb, mint a helyszíni keverés. A másik újítás — ami várhatóan nagyon népszerű lesz — hogy ezután előre le­het anyagot lekötni a TÜZÉP- nél. Eddig, ha valaki építő­anyagot vásárolt, azonnal el kellett szállítani, még ha az építkezést csak későbbi idő­pontban kezdte is. A követ­kezőkben hónapokkal elér« lehet anyagot rendelni és a TÜZÉP a kért időre akikor ia szállítja, ha az árat csak a szállítás időoontjában fizeti M az építtető. A tavalyi év első két hó­napiéban 60 millió forint ér­tékű építőanyagot vásárolt Szabolcs-Szatmár lakossága, idén ugyanez időszak alatt 13 százalékkal többet Az egész évre várható hatszázmillió* értékű építőanyag közel nyolcvan százaléka már most biztosítva van anyag­ban, vagy szerződésekben. Dei, hogy a legfontosabbakból: téglából és kavicsból Is ele­gendő legyen, ahhoz kevés a TÜZÉP akarata, magasabb szintű segítségre van szükség. (balogh) Űj tévéfilmek A televízió forgatási prog­ramjában számos. ismert magyar regény, novella megfilmesítése szerepel. Be­fejezték Urbán Ernő a tsz- ek szervezéséről szóló játé­kának felvételeit is. A Var­gabetű” című komédiára április 4-én kerül sor. Haj- duffy Miklós forgatja Illyés Gyula az „Ozorai példa” cí­mű drámájának tévéváltoza­tát Fejes Endre „Jó estéi nyár, jó estét szerelem” cí­mű regényéből háromrészes íorgátókönyv készült: a nyá­ron kezdik meg a felvétele­ket. Sántha Ferenc _ ismét három novellájával jelentke­zik. egy este keretében. _ Esz­tergályos Károly irányításá­val kezdik majd meg Sar­kad] Imre a „Bolond és & szörnyeteg” című novellájá­nak tévéfelvételeit gyünk ml már ehhez — te­szi hozzá. A ház négyszobás. A ne­gyedikből nemrég költözött ki a lakó: a tanácstól ka­pott lakást. Ez a szoba üres. A berendezettek jólétet árasztanak. úgyszintén a sonkákat, oldalszalonnákat rejtő kamra; ahol a még szükséges javításhoz is együtt áll a mész és a cement. A kert félholdas, de egy jó részét kisajátították, mart új házakat építenek oda. . — Tudom én. hogy jó árat kapunk érte, de rosszul in­tézte a tanács. Legalább a felét meghagyhatták volna — panaszolja. Hogy a szűk hely. a szét­terült község, s? a közérdek ez ellen hiábavaló érv. S az is, hogy modem településen a belterületen neh°r<-n kép­zelhető el 1057 négyszögöles oorta. * —- Azt sérelmeztem, hogy bezárta előttem A-né az aj­tót. Máma ez nincsen. Régen lehetett de ma nem lehet így bánni az emberekkel. Mert <áb sem pamagfedefe. ha legalább két mosóport nekem is ad... Az anyagi viszonyokról be­szélgetünk és a társadalmi segítségről. Azt gyorsan el­ismeri. hogy fehérgyarmati viszonylatban ök igen jó körülmények között érinek, különösen akkor, ha azok­hoz viszonyítunk, akiknek mindenük elment az árral. _ Nem is mentein volna én oda, ha nem hív a szomszédasszony. Tudtam, voltak nálam jobban rászo­rultak, akiknek semmijük sem maradt. De énnekem mi Art nem adtak? Aztán visszatérés újra: — Ha más kapott, ér; ás kaphattam volna. Nem mondom, megveszem a mo­sóport —• ha kell — üzlet­ijén. De milyen is az ember! Ha adnak, ő is kapni sze­retne. ★ Ez öt & nem adott doboz mosó­por története. A-néhoz nem mentünk el. vérié nem ismertettük az ellene irí panaszt: Szó ami szó: mi sae- gyelltük volna. Km falvsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom