Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-05 / 54. szám

MTI március S. t Huszonöt éve történt: Szál öles apró gyöngye: a per lit A Baloldali Blokk győzelme NEGYEDSZÁZADDAL EZELŐTT 194« kora tavaszán húsz-, majd harmincezer pen­gőbe került egy újság, az ország inflációban fuldoklott, a dolgozók ha kézhez kapták a fi­zetésüket, két-három nappal később már sem­mit sem vehettek érte. Ennek ellenére a mun­kások nélkülözések közepette határtalan oda­adással dolgoztak, a bányászok széncsatájáról naponta jelentek meg „hadijelentések” a la­pokban. S miközben az egyik oldalon minden erőt latba vetettek a felszabadulás óta kivívott vív­mányok megtartásáért és gyarapításáért, az ország gazdasági talpraállításáért, a másik ol­dalon az új rend ellenségei azon fáradoztak, hogy a nehézségeket felhasználva elégedetlen­séget szítsanak, a hiszékeny embereket szem­beállítsák a demokratikus államhatalommal. A kecskeméti tanyavilágban a reakció agitátorai rémhíreket terjesztettek, Békésben éjszakai gyűléseken arról tanácskoztak, mit tegyenek az új államrend megerősödése el­len, Zemplénben a ricsei járásban magukat kommunistáiénak álcázó szónokok azzal ijeszt­gették a szegényparasztokat, hogy „hamarosan beköszönt az egyenlőség, közös tálból kana­lazhatják ma] az ételt”- A bányászok bérének kifizetését sok helyütt szándékosan késleltet­ték, soviniszta, fasiszta elemek, volt földbir­tokosok nyílt és burkolt támadásokat intéztek a föld új gazdái ellen. Akadozott a termelő- munka, zavarok keletkeztek a közellátásban. Az országot vezető kormánykoalíció meg­rendült, veszélyes belpolitikai válság keletke­zett: a jobboldali erők fel akarták borítani a pártok közötti együttműködést. Azt követel­ték, hogy a kormány minél előbb tűzze ki a községi választásokat, mert arra számítottak, hogy a pénzromlás miatt növekvő rossz han­gulatot a baloldali pártok, elsősorban a kom­munisták ellen fordíthatják. Miután a kom­munisták nyüvánosságra hozták szándékukat, az ország gazdasági helyzetének stabilizálásá­ra, új pénz megteremtésére, a kisgazdapártba tömörült régi horthysta politikusok minden rendelkezésükre álló fórumot felhasználtak, hogy hirdessék: a pénzhígulás feltartóztatása ábránd, hiányzanak hozzá a gazdasági feltéte­lek. A politikai és gazdasági vezető tisztségek újbóli elosztását követelték, hogy a részvétel arányát a vezetésben a maguk javára korri­gálják. A MAGYAR KOMMUNISTA PART, a szociáldemokratákkal, a szakszervezetekkel és a parasztpártiakkal összefogva a fokozód, jobboldali fenyegetés visszaverésére és elhá­rítására 1946. március 5-én harci szövetséget kötött. Kijelentették, hogy együttesen lépnek fel a kisgazdapártba tömörült reakciós és fél- fasiszta elemek ellen, akik mögé felzárkóztak a szabotáló nagytőke és nagybirtok képviselőd, a népi köztársaság ellenségei. Hangoztatták: akik a dolgozók érdekeit képviselik, nem le­hetnek szövetségben a dolgozó nép ellenségei­vel. Harcba hívták a munkásokat, hogy a bányák államosításán túlmenően, kivívják a petróleum, a bauxit, a feldolgozó üzemek, a csepeli Weiss Maníréd Művek, a Rimamuró- nyi részvénytársaság, az ózdi üzemek és a Ganz-gyárak államosítását, a Nemzeti Bank állami ellenőrzését. Az országban izzó hangu­latú munkásgyűlések zajlottak le­A reakció elleni harci szövetség, a Balol­dali Blokk nyilatkozata hangsúlyozta: A de­mokratikus erők nem hajlandók együttmű­ködni a kisgazdapárt reakciós jobbszárnyával, de továbbra is állják a szövetséget a kisgaz­dapárt demokratikus elemeivel. A kisgazda- párt haladó baloldali képviselői és tagjai szo­lidaritást vállaltak a munkáspártokkal. Már­cius 7-én mindazok a követelések, amelyek a munkások részéről elhangzottak, megfogalma­zást nyertek azon a félmillió résztvevővel lezajlott demonstráción, melynek résztvevői hadat üzentek a burzsoá-restauráldós kísér­letek szervezőinek. A hatalmas arányú megmozdulások hatá­sára a kisgazdapárt kizárta soraiból 21 jobb­oldali beállítottságú képviselőjét, több más erélyes intézkedés is hozzájárult a bélpolitikai válság megoldásához. Hamarosan sor került a Nemzeti Bank állami ellenőrzés alá helyezé­sére, az MKP kidolgozta javaslatát az érték­álló pénz megteremtésére. Augusztus elején forgalomba került a forint­A BALOLDALI BLOKK GYŐZELME fontos állomása lett annak az útnak, amely a néni demokratikus hatalom végleges messzi­lánditásáhoE vezeteti Tadáss Ferenc Népítélet Szabolcsban ” „DÜBÖRGŐIT A FÖLD A REAKCIÓ ELLEN FELVONULT hatalmas tömeg alatt” — írja egy korabeli tudósítás az 1946. márei- *s 5-1 nyíregyháza népgyűlésről­Ml is történt ezen az emlékezetes snárta!- osi napon? Az eseményeket kiváltó okok visszanyúl­nak az 1945. évi nemzetgyűlési választások után kialakult helyzethez. Ismeretes, hogy & választások eredményeként a kisgazdapárt parlamenti túlsúlyhoz jutott Országosan » szavazatok 57 százalékát kapta, Szabolcsban pedig ezen is felül, 62 százalékot A sikeren felbuzdulva gyorsan felerősödtek a jobboldali törekvések, a reakció — amely a kisgazda­párt jobbszámyában tömörült —, szinte azon­nal támadásba lendült Céljuk a népi demok­ratikus forradalom megrekesztése, az MKP elszigetelése volt­Szabolcsban — ahol a közigazgatásban nagy számban lapultak a horthysta hivatal­nokok — rendkívül megnövekedett a reakció agresszivitása Tevékenységük főleg két terü­leten: a közellátás ás a földkérdésben volt igen veszélyes. Az infláció okozta nehézsége­ket kihasználva szabotálták a kormány de­mokratikus intézkedéseit keserítették a dol­gozók életét­Az MKP Központi Vezetősége — látva a reakció támadásának veszélyességét —1945. november 21—22-i ülésén meghirdette az el­lentámadást. Megkezdődött a baloldali erők tömörülése. A nyíregyházi munkások már 1945. december 29-én követelték a reakciós tisztviselők eltávolítását bár akkor még nem sok eredménnyeL A reakció tevékenysége 1946 elejére rend­kívül megerősödött- Különösen veszélyessé vált a földek vissza perlésére indított akciójuk. Támadásuk méreteit és veszélyességét mutat­ja, hogy 1946 február közepéig a megyében 133 földhözjuttatóttól vették vissza a földet A FÖLDET MEG KELLETT VÉDENI. 1943 február 12-én a koalíciós pártok vezetésével 200 tagú küldöttség utazott Budapestre, hogy a kormánynak átnyújtsák a szabolcsi szegény­parasztok és újgazdák tiltakozását. A memo­randum feltárta a megyében lévő helyzet sú­lyosságát és ezek orvoslását, a reakció meg­fékezését követelte. Tisztában voltak azzal, hogy ha a föld kicsúszik a talpuk alól, úgy kicsúszik a hatalom is. A kormánytól és a MKP-tól ígéretet, biztatást kaptak. A küldöttség hazatérése után szélesedett az ellentámadás kibontakozása- Február 26-án G'égény községből 40 szekérrel 30n ujgazda vo­nult a megyei Földbirtokrendező Tanács elé, hogy tiltakozásának hangot adjon Március 2-an a nyíregyházi szervezett munkásság „Kiáltványt” adott ki a föld megvédésének ér- Követelték a horthysta tisztviselők «Stóvolftását A szabóik* Bzegényparasztote összefogtak, hogy megvédjék a demokráciától kapott javakat- „Aki a földünkhöz nyúl, meg­hal!” — jelszóval bontakozott ki az ellentá­madás, mely elsősorban a föld, a hatalom és a néptöanegek érdekvédelmét szolgálta. Ezek voltak a népi demokratáik!» forradalom to­vábbfejlesztésének legfontosabb kérdései. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN KERÜLT SOR 1946. március 5-én a nyíregyház Lénán téren tartandó népgy ülésre A megye minden tájáról özönlött a tömeg és 10 áréra mintegy 25—30 ezer ember szorongott a téren- A han­gulat fcszó és lelkes volt — írja egy korabeli szemtanú. „Le a reakciós tisztviselőkké! Ki kell tisztítani a vármegyeházát! Földet vissza nem adunk!” — feliratúk hirdették a nép kö­veteléseit. A gyűlés a Himnusz hangjaival kezdő­dött, majd Sajben András és Balogh Sándor kommunisták szóltak a tömeghez. Beszédük hatására 30 eaer totókból zúgott fél a msen* fogadalom: „Földet vissza nem adunk!“ Ez­után Krassói Lonámd mondta el Ady Endre „Felszállóét a páva” című vemét, majd a tö­meg zárt sorokban a vármegyeháza elé vo­nult, hogy követeléseit átadja Andrássy Dá­niel főispánnak- A főispán nem várta be _ a nép képviselőit, a hátsó kijáraton megszökő! A tüntetés tovább folyt, minden közhivatal­nak átnyújtották az eltávolítandók névsorát. Március 5-eután a megyében egymást kö­vették a föld megvédését, a közigazgatás meg­tisztítását követelő harcos felvonulások és gyűlések. A nyomor és a reakció elszemtele- nedése miatt végsőkig elkeseredett tömeg szi­gorúan, de fegyelmezetten ítélkezett. Valósá­gos népítélet vonult végig a megyében, hogy a demokrácia ellenségeit, a reakciós horthysta jegyzőket, bírákat, egyéb hivatalnokokat el­távolítsa­A MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZ­TOK ÖSSZEFOGÁSA végül is győzedelmeske­dett, a föld azé lett, aki megműveli. A köz­igazgatásból több reakciós sziemélyt eltávolí­tottak, bár ez még nem jelentette a végleges megtisztítást. Megkezdődött azonban egy olyan folyamat, amely lehetővé tette, hogy a köz- igazgatás fokozatosan a nép igazi érdekeit képviselő, a népet hűen szolgáló szervvé vál­jon. Mintegy végső következtetésként elmond­hatjuk, hogy az 1946 tavaszán lezajlott nép­ítéletek nagyban hozzájárultak megyénk dol­gozó tömegei öntudatának ébresztgetéséhez. a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, és előbbre lendítették a forradalom menetét- Jó alapot nyújtottak a későbbi évek nagy tettei­nek megvalósításához. Ipar a íanvavilágban Megtévesztő látvány: egy alacsony termetű fiatalasz- szonv — Vasas Jánosné — fél kézzel dobálja a degeszre tömött, 50 kilós papírzsáko- kat a villamos targoncára. Persze, hogy nem erőmű­vész. A zsák ugyan tömött, de a súlya alig 6 kiló. Par­iit van benne. Ez a könnyű „kőből pattogatott kukorica”, vagy inkább gyöngyöcske, milliárdnyi finom, fehér, gömbölyű, pihekönnyű sze- mecske, Magyarországnak egyik értékes ásványi kincse. Nem egészen két évtizede kezdték el bányászni. Pálhá- zán. Az első duzzasztómű Szabolcsban épült. Villámgyors karriert futott be. Előbb kis­ipari szövetkezetként műkö­dött. nemsokára tanácsi vál­lalat lett, majd 10 éve or­szágos vállalat — a Könnyű- beton és Szigetelőén vagipari Vállalat (a továbbiakban K ŐSZIG) — üzemrésze. Kezdte működését a nyíregy­házi repülőtéren. Folytatta — és most is ott dolgozik — Nyírteleken, B^legrád-pusz­tán. Gazdaságosságára ele­gendő esrv adat: 100 munkása 40 milliót termel évente, vagyis fejenként 400 ezer fo­rint értéket állít elő. Növényvédő perlit Dobró Zoltán Igazgató szobájában megrezzen a pi­ros vándor zászló, amikor le­ülünk beszélgetni a műsza­kiakkal, Most dől él, hogy itt marad-e végleg & zászr- ló„ Az elmúlt két esztendő­ben ugyanis a gyár öt üze­me közül (2 pesti, 3 vidéki) mindig Beiegrád Vitte el az elsőséget Most mgyon ve­szélyezteti a végső győzel­met. hogy a harmadik vidé­ki üzem, a Kazincbarcikai Könnyűbetoneliem Gyár ráhúzott A másik vidéki üzem is nagyon jól dolgozik Tapolcán: es a második perlitduzzasztó Magyaror­szágon, lényegébe® a be­lgrádi űzőn pontos mása, néhány új ötlettel módosít­va. Nean csoda, ha veszé­lyes vetél ytárs. Sok volt de vegyid esek a legutóbbi idők újításait. Sürgősen «I kéU készíteni egy különleges duzzasztott per- lítből 6 tonnát, Fele Svájc­ba megy, ahol a Sandoz- eég egészen rendkívüli me­zőgazdasági kísérletet vé­gez el vele, A ti szavasvári Alkaloida megfelélő méregé­vel átitatva úgy kerül a ta­lajba, hogy emberre, állatra veszélytelen. de ha egy burgonvabogár beleharap. vége. Egv nagyon veszélyes növényi kártevő elleni harc érkezhet él végső s'ádiumá- ba ezzel a kísérlettel, és ha sikerül, még az idén több ez°r tonna rendelésre le­het számítani. Vagy itt vari a „víztaszító”. — tudományos nv4(i HID- ROFÓB — perlit. Dobró Zoltán igazgató. Dömötör Dezső műszaki helyettes és Keller Bálint laöoz-UArium- vezető közös újítása. Földbe hélvezett v-z'.+ékz'k szí bete­lése ezwl negyedébe kerül az eddigi árnak De ezenkí­vül például a Nvr-bf-gdánvi Kőoteiinpri V^1 tetet is vá­sárol belőle mert az olaj- sz‘—i ve- őd éttől meg lehet tisztítani vele a vizeket. Márpedig a vízügvi ieazga- ; jósáénak a nvírbogdányi üzem sokkal több büntetést fizetett ki a Lónvai-csatorna beszennyezéséért — jogosan —. mint amennyibe ez a víztaszító és olajszívó perlit kerül. Nemzetközi sikerek A belegrádi / üzemben most állították fel az első, úgynevezett függőleges ke­mencét'. amelynek a segítsé­gével ölvan szigetei őblok- kókat tudnak gyártani, amely kttünő, többek között hűtőháziak építéséhez is. Ez már a harmadik nagy siker a belegrádi üzem műszaki újdonságai közül és a három­ból kettőt itt dolgoztak ki, a szabolcsi tanyavilágban. A magyar perlit nemzet­közi tekintélyére mi sem jellemzőbb, minthogy svájci és más nyugat-európai eé- - gek is magyar perlitet vá­sárolnak, sőt egy nyugatné­met vállalat megvásárolta a magyar perli tduzzasztás ei­A múlt esztendőben kezd­ték építeni Baktai órán tházán a regionális vízmüvet Tavaly egymillió forintot fordítottak rá, melyből a községben lévő fővezetékek egy részét építet­ték meg. Az idén tovább folytatják az építkezést, s ötmillióból befejezik a községijein a fő­járását és egy komplett be­rendezést is. hozzá Mcenc- ként. A nyersanyagot to­vábbra is tőlünk vásárolják, de annak nincs érteimen hogy a duzzasztott perlitet, vagyis „levegőt” szállítsa­nak sok ezer kilométerre. A perlit a könnyűszerke- zetek építésében forradalmi változásokat hozott 'és es nem utolsósorban magyar szakértőinek is köszönhető, Megtisztelő dolog, hogy % perlit felhasználásának el­ső nemzetközi konferenciá­ját idén május 18-án rende­zik Baiatonfüreden. Változtatói az elosztási! Csendes ids űzess Sza­bolcsban... Sokat termel, nagy értékeket hoz létra Néztük a meddőhányót; ahonnan 5 eaer köbméter mezőgazdasági célra használ­ható anyagot ajánlott fel as üzem vezetősége múltkori­ban lapunkon keresztül na­gyon olcsón. (Van érdek­lődés.) Néztük az egyik ége­tőkemencénél, hogyan zuhog betongödrébe a kész anyag és az üzem egyik legrégibb dolgozója játékosan egy vaa- kainállal hogyan merít ké* liternyit a folyékonya» hömpölygő, izzó gyöngysze­mekből, hogy megfőzi» benne tízóraira való tojása­it. De az üzem, amely nagy nyereséget ér ed. tavaly te csak 8—10 körüli napi kere­setnek megfelelő nyereség- részesedést fizetett dolgozói­nak. Ugyanis kiderült, hogy „benne vannak a nagy ka­lapban”. vagyis a budapesti vezetőség össaebarítja mind az öt üzemrész eredményét, és egyformán osztja «ét De ez már más téma* Gesztelyi Nagy Zoli#» vessetek építését, «ffiréíafi! * gépház, és a víztorony is. A tanácsi tervben, a vízmű 1973-ban kezdi meg működé­sét, s ellátja jó vízzel a köz­ség lakosságát, « a tervek szerint a lakóházak 70 szá­zalékába vezetik be a vízve­zetéket. Márciusban meg­alakul a vízműtársuiat Épül a víztorony Bakíalóránf házán A JÖVÖ SZAKMUNKÁSAI. A Tlszadobi Ifjúsági Nevelőotthonban a Vili. osztályt égzett fiatalok lakatos-, asztalos-, cipész-, pék- és kőműves szakmákban^ szerelhetnek szak- nunkás-bizonyítványt. Az otthon vezetői válla átokkal, ktsz-ekkel kötöttek szerződést » égző tanulók elhelyezésére. Az idén az öt szakmában 32 fiatal tesz szakmunkásvizs­gát, s minden fiatalnak lesz munkahelye. Képünkön: a harmadéves cipésztan utók 5k a sikeres szakmunkásvizsga után. a Rakemazi Cipő Ktsz-ben fognak dolgozni. Sdl Soil SBep János ***** **»fTV4Tírme?*rt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom