Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-28 / 74. szám

IfTt. március 88. KELET-MACYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 8. oldal Faust" és társai Szabolcsban KÖNYVSZEMLE Három mű a párizsi kcmmíinről A középkori Európa — bo­szorkányperek lázában élő, máglyatüzeket gyújtogató — urainak, bíróinak, vallás­fanatikusainak gondolatvilá­gát, világszemléletét elsősor­ban a „jó” és „rossz” engesz­telhetetlen küzdelmének kép­zete határozta meg. Ebben a vallásos-misztikus felfogás­ban a görög és római mitoló­giának elemei, a germán mí­toszok maradványai, a pré- dikációs könyvek példatárai keveredtek, forrtak egybe az arab és indiai mágusok cso­dás tetteiről szóló elbeszélé­sekkel. A földön túli lények­kel cimboráló, a természeti erőket megzabolázó, „termé­szetfeletti” képességekkel rendelkező emberek minde­nütt nagy tiszteletnek ör­vendtek; a fekete mágia (mint egyetemi tantárgy) tu­dós professzorai épp úgy, mint a garabonciás diákok (wandere Schüler) és a vásá­ri komédiás-varázslók tarka tömege. FAUSTUS DOKTOR A kavargó mítoszok és 8r- dögmonc'ák, jóval Faustus doktor (1540 körüli) halála után. az 1587-ben megjelent Faust-népkönyvben csopor­tosulnak az ördöggel szerző­dő Faust alakja köré. A Raj­na-vidéki városkában élő tu­dós-mágus maga sem gon­dolhatta volna, hogy néhány évtized leforgása alatt min­den ördöngőséggel, mágiával és szemfényvesztéssel kapcso­latos monda a neve köré fo­nódik. A Faust-mondák. mint nép- költészeti alkotások, az aLsó régiókból behatoltak az iro­dalom fellegvárába is. Faust — Ch. Marlowe drámájától, M Kiinger regényétől kezd­ve — hosszú utat tett meg, míg Geothe drámájában a felvilágosodás eszméit kifeje­ző szellemdús alakot ölthe- tett Geothe korát. Faust fej­lődésének körülményeit az irodalomtörténet mind a mai napig behatóan tanulmányoz­za viszont a néprajztudo­mány különösen hazánkban, e témával csak újabban kezd foglalkozni. FAUST A NÉPRAJZ TÜKRÉBEN Faust „irodalom előtti” alakjával a néprajz is foglal­kozik Kiderült, hogy Faust nem kizárólag a német nép- költészet, irodalom sajátja. A középkori misztérium! játé­kok. a keringő hátborzongató históriák — nem utolsósor­ban az egyházi tanítások ré­vén — mindenütt elterjed­tek. gondoljunk csak Bor­nemisza Péter „Ördögi kísér­tet.'k”-ről szóló könyvére. E történeteket a nép saját ízlé­se felfogása szerint átgyúrta, átformálta és szájról szájra apáról fiúra adta tovább. Azonban, mig a német nyelv- területen az ördöngösségről. — Véletlenül nem ismer eng m? — kérdezte. — Nem ismerem, bár sok­szor láttam — mondja az ass’onv. anélkül, hogy job- b" megnézte volna. mert biztos volt a Vgában Be­ment a lakásba! és ráfordí­totta a kulcsot. Mayer állt a saját ajtaja előtt. — Lehet hogy jött posta, és a címből kiderül, hogy otthon vagvok-e? — Nyúlj be a levélszek­rénybe — mondta a másik. Benyúlt a levélszekrénybe és tényleg ott volt egy levél. Kék boríték, bélyeg a bé­lyegzővel, szabályosan lera­gasztva. Mayer elővette a szemüvegét, hogy elolvassa a címet. Mire olvasni kezdte a borítékról eltűnt a cím Pedig világosan emlékezett hogy volt ott cím. mielőtt a szemüvegét feltette. Tehát is­mét letette mire a cím hal­ványan és számára olvasha­tatlanul megjelent. szemfényvesztésről szóló tör­ténetek egy személyhez, azaz Fausthoz kötődtek, addig ha­zánkban a debreceni Hatvani professzor mellett még szá­mos „Faust”-ot ismerünk, akikről ez ideig nem nagyon vettünk tudomást. HATVANI ISTVÁN PROFESSZOR Hatvani István (1718—1786) korának kiemelkedő magyar tudósa, mint a debreceni kol­légium professzora vált hí­ressé. Bölcselet-történeten és kísérleti fizikán kívül más tudományokat is oktatott Csillagászati (pl. Halley-üstö- kös, 1759) megfigyeléseit a különféle műszereit ma is számon tartják. Mégis, Hat­vani alakját a róla keringő mondák tették híressé annak ellenére, hogy asztronómiá­val, mágiával sohasem fog­lalkozott. Az irodalomban Jókai Mór és Arany János örökítették meg az ördöngős professzornak, a „magyar Faust”-nak hírnevét. Egyik tette szerint, melyet Arany Janos is megverselt, bort fa­kasztott: m.. az asztallábból, mint varázslás. Csapon dől a tokaji máslás." Ugyanezt cselekedte Faust és Mefisztó Lipcsében, Auerbach p.ncéjéoen, ahol lyukakat fúrnak az asztalba, s kinck-kinek olyan bor fo- iyut, dim.y-i itivaa. z,gy u.- kalommal Hatvani vizet fa­kasztott a táncteremben. A hölgyek, akik szerint a tiszta lelkiismwetű nő sosem pi­rulhat el, szoknyájukat fel­emelték, s a varázslat elmúl­tával pirulva engedlek visz- sza. Goethe Faustjában Me­fisztó támaszt árvizet; az el­lenfél katonái úszórr.oadula- tokkal menrUü'.Tték'' a laíázat- tenger árjában. KöCSÖN PÉTER Köcsön Péter, aki a XIX. század elején élt Szamoshá- ton, az emlékezések szerint nagy tudású kocsis volt. Luby Margit gyűjtötte össze Köcsön személyéhez fűződő elbeszéléseket, amelyek a magyar Faust-mondák leg­szebb darabjait nyújtják. T' '-'nről azt tartják, hogy az ördöggel cimboráit. Az istállójában az ördögök dolgoztak helyette. Éjszaka patkóval világított. Földön, levegőben, a folyókon ké­résziül hajtotta lovait még akkor is. ha egyik, vagy másik útközben kibukott, Köcsön a döglött lovakat is clhai'^^T1 Mesélik, hogy az ums*get Pestre kellett vin­nie. Hahvűhan indultak. Mi­dőn az úr felébredt, úgy 9 óra tájt már t>es‘en vouak a szálló előtt. Köcsön bűvös szavára a Són esküt önmaga húzta a vizet, A lovas szeke­reket ott állította meg. ahol akarta, s r«ak rimánkodásra Ekkor a levelet csalódottan visszadobta a szekrénybe. A levél úgy koppant, mint egy tégla. A másik szomszéd, öreg tanár, azonnal kinézett, abrosz volt a vállán, és mű­anyag hamutartót viselt a fején, sapka helyett. A fo­lyosó már hűvösödött. — Jóestét... — mondta Ma­yer. — Nem ismer? — kérdezte A tanár végigmérte. Mayer reménykedve, hiszen előfordult, hogy a tanárral véletlenül találkoztak a lép­csőházban, és váltottak né­hány szót latinul. A tanár idős volt, de még ma is és mindennap kívül­ről megtanult három monda­tot Tacitusból. Ettől gyanak­vó lett. Mayert a biológust úgy nézte végig, mint aki meg akarja hamisítani a történelmet Nyomban elha­tározta, hogy megbuktatja. — Üljön le fiam... — mondta neki, — maga sza­már. engedte tovább. Bűvös körét senki sem tudta átlépni — akárcsak Faust lidérclábas ajtaját. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Csokonait (1773—1805) a magyar f elvi Ír "csodás legna­gyobb lírikus.' ként tartjuk számon Mint debreceni di­ák. igen népszerű volt tár­sai körében. Költészetét az egyszerű nép is magáénak vallotta, nem csoda, hogy a nyughatatlan vérű, vándorló fiatalemberről ma is sok monda kering. Fedics Mihály, a bátorli­geti mesemondó beszélt ar­ról. hogy Csokonai egyszer, csütörtökön virradóra elin­dult Ligetről a bátort vásár­ra Találkozik egy emberrel., aki társául szegődik. Az egvik uradalomban volt egy kazal szalma. Csokonai oda­vitte az embert és rávette, hogv szn’mából csutakokat csináljanak Midőn áthaíígál- ták a fc-ifik fölött. minden csutak erv-e"v kövér disznó­vá vált F1 hajtották a vá­sárra és ió pénzért elad*ák. Viszont Csokonai kikö*ö*+e. hogv ezeket a disznókat víz­re np boksák. mert akkor nem felel értük! Amikor a kereskedő a lát^zctd'smó’-at hava felé haitoHa. azok be­lementek a vízbe és szalma­csutakokká változtak vissza. ★ Beszélnünk kellene és hnjsz- sznsan lehetne még Froelieh Dávidról, a késmárki tudós tanárról. Kolumbán Józsefről, a keménvfatvi papról. az Ami Latos mosemon^ó ái‘a' név néT’-fii pmlesre*ott ördó'n- <7ős partról, akik mindannyi­an *o„m*s-.„+f^ietti hatalom­mal rendelk-T+ek és csodás doVoVgit műveltek Nem kevésbé érdekes ember a Bács megyei KarasH Csáki. a1-* r> t~''-Svnkpme'TTpérA tv?r- pok alatt U*wrkríaa*V^t fnf- to+o*t és szép ubozVá’-nt ér­int* torry a rno'T*k átfesd i DpVor Ferkó. nt-t zö—r.nrlmy, nyéket yn-f-ánsolf a falra. ^ a tudós pásztor sok-sok szemfényvesztő varázslatá­val. A magvar Faust-mondáik, az európai rokonság el!móré. saiátos vonásokat őriznek. Például a magyar faustok lépten-nyomon rászedik az ördögöt, azaz túljárnak az eszén; a baszó rkáin yok.kc ’ nem egy húron pendülnek egyik-másik varázslatuk a sámán vallásra emlékeztet­nek; az urakat gyakran meg- tréfálják, ám az egyszerű nép fiait mindenkor kész­séggel segítik. Az eddig is­mert magyar Faust-mondák zöme Északkelet - Magyaror­szág, főleg Szabolcs -Szalmái területéről származik. ügy véljük. hogy ezek feltárása is az egyetemes művelődés- történet, a néprajztudomány hasznára válik. Erdész Sándor Mayer a biológus ezáltal tökéletes információt kapott arról, hogy spirituális enzim­jei megsemmisültek és gon­dolatai rendetlenül gurultak szanaszét a nukleinsav ten­gerében. — Elnézést tanár úr — mondta zavartan, — legköze­lebb majd jobban fekészü- lök. A tanár ezzel visszaszerez­te Tacitus tekintélyét, e» becsapta az ajtót. Mayer a lépcső korlátjába kapaszkod­va sokáig nevetett. Ettől függetlenül letett ar­ról, hogy behatoljon a lakás­ba. Korrekt biológusnak tar­totta magát. De most először megtörtént vele, hogy belerú­gott Mayerbe, a másikba. — Te dög... — mondta, és csendesen lebotorkált a lép­csőn. Este lett, a lámpák égtek, sétált az utcán, és kerülte a tükröket. Minden fényes fe­lületet Szivarozott, az egyik A párizsi kommün századik évfordulóját köszöntve, há­rom értékes, sok tekintetben újdonságot adó művet bocsá­tott az olvasók elé a Kossuth Könyvkiadó. A történelem első munkáshatalma jóval több, mint históriai érték; példa és mélyenszántó tanul­ságok forrása. Ez magyaráz­za, hogy Marx, Engels és Le­nin egyaránt megkülönbözte­tett figyelmet szentelt azok­nak az eseményeknek, ame­lyek az 1871-es esztendő Pá­rizsában lezajlottak. „...a francia társadalom vala­mennyi egészséges elemének igazi képviselője, s ennélfog­va az igazán nemzeti kor­mány volt; egyszersmind pe­dig mint munkáskormány, mint a munka fölszabadítá­sának báiior előharcosa, nyo­matékosan nemzetközi volt” — írta Marx A polgárháború Franciaországban című mű­vében a kommün vezetéséről szólva, s e mondatrész Is ki­fejezi a száz esztendeje le­zajlott események jelentősé­gét. A gyűjtemény, amely a Marx—Engels—Lenin a pári­zsi kommünről címet viseli, e jelentőség máig érvényes voltát igazolja az olvasó szá­mára a marxizmus három Megyei elnökségi ülésen vi­tatták meg Nyíregyházán március 26-án délután a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megye szervezetének 1963 óta végzett munkáját. Dr. Bálint Károly, megyei el­nök megnyitója után Lábass Menyhért megyei titkár szá- r tnolt be a TIT V. küldöttgyű­lése óta eltelt időszak ered­ményeiről, tennivalóiróL A TIT megyei szervezeté­nek hároméves munkáját összegező jelentés — és a me­gyei titkár szóbeli kiegészí­tése — elsőként azzal foglal­kozott; mennyiben sikerült eleget tenni a legfontosabb feladatoknak, a tudományos ismereteket széles körben és egyre korszerűbben terjeszte­ni a megyében. Az elmúlt áv'ek jelentős évfordulói, az új gazdaságirányítási rend­szer életbelépése, az ebből eredő társadalmi feladatok tovább növelték az igényt az ismeretterjesztés iránt A törekvések eredménye­sek voltak. Az utóbbi három évben mintegy 18 ezer TIT- rendezvényen — tanfolya­mok, országjárás, üzem és in­tézménylátogatások, szakkö­ri foglalkozások, kiállítások, bemutatók, stb — több, mint 800 ezer szabolcsi dolgozó vett részt Egyik alapvető feladatnak tekintették a ter­melés segítését. Az üzemi is­meretterjesztés elsődleges fórumai a munkásakadémiák kocsmában állva megivott egy pohár bort, azután elfü­tyülte azt a slágert amire életében először táncolt. Ak­kor határozta el, hogy bioló­gus lesz. így maradt aggle­gény, ebben a közönséges éj­szakában... ügy-döntött, hogy egyedül sétálja át az éjszakát. A hajnal vörös volt a ligeti pádon, de később már kel­lemesen sütött a nap. Mayer elindult az intézet felé, ahol állása volt. Lesz, ami lesz, meg akarta tudni, mi történt vele. Időben érkezett a laborba. Benézett az ajtón, valaki már ült a helyén. Néhány percig körbejárt a teremben, sűrűn lengette kalapját, mint egy ünneplő civil, hátha valaki megszólítja. A kollégák fehér köpenyben jöttek-mentek, volt aki hozzá is látott a munkához, de senki nem kö­szönt. Végül már valameny- nyien ott álltak a kísérleti asztalok mögött, amikor Ma­klasszikusának műveiből vett rövidebb, hosszabb részletek­kel. Más természetű gyűjte­mény a Magyar szemtanúk a párizsi. kommünről című, ké­pekkel kiegészített kötet. A művet sajtó alá rendező Nyi­las Márta célja az volt, hogy az eseményekkel egyidőben születő beszámolók alapján tárja a ma embere elé a kommün lázában égő várost; utcákat, embereket, s magát a Párizsért vívott harcot. Borostyáni Nándor, Sz. Török János, Ugrón Gábor, s ter­mészetesen Frankel Leó ne­vét olvashatjuk többek között a szerzők sorában, s tollúk­ból riportokat, az események lüktető sodrát tükröző beszá­molókat, s — Frankel eseté­ben — tömörségükben sokat­mondó elemzéseket. Helyes kiadói szándéknak bizonyult — a szándék megvalósulása, a könyv teszi mérhetővé — a szétszórt beszámolók össze­gyűlése, kötetbe foglalása, s ezzel a szélesebb olvasókö­zönség számára is hozzáfér­hetővé tétele. Elősegíti ez utóbbit az is, hogy bőséges jegyzetanyag, időrendi és névmutató egészíti ki a kö­voltak. Ez'a legszervezettebb forma, az üzemekben meg­tartott előadásoknak több, mint a 80 százaléka a mun­kásakadémiákon hangzik eL Néhány középüzemben, a kisvárdai fémszerelvényáru- gyárban, a Tiszavasvári Al­kaloidában, a MÁV-nál, a postaműszaknál, a mezőgaz­dasági gépjavító üzemekben már egy évtizede tartalmas tematikával dolgoznak a munkásakadémiák, szoros kapcsolatban a termeléssel, a szakismeretszerzéssel, de munkálják a dolgozók politi­kai és világnézeti nevelését is. Szabadegyetemi sorozatok­kal is segítik a vállalatveze­tést, közgazdasági és mű­szaki tagozatokat szerveztek a vezető beosztású dolgozók­nak. Nem kis anyagi áldoza­tot követelt a szabadegyete­mek fenntartása a TIT-től, kevés anyagi támogatást kaptak az üzemektől. Az el­nökségi ülésen megállapítot­ták, nagy gondot fordítottak a mezőgazdasági dolgozók kö­rében végzett ismeretterjesz­tésre is. Az utóbbi két évben javult a falusi ismeretterjesz­tésben a természettudomá­nyos témák aránya, hasonló­an az agrártudományi szak­előadások száma, de jelentős volt a tsz-ekben a jogi isme­retterjesztés is. A TIT munkájában egyik fontos tényező, hogy a megye yer a biológus látta, hogy jön az igazgató. — Valakit keres, kérem? — kérdezte nagyon udvaria­san. — Igen — mondta 6 — Mayert, a biológust. Az igazgató csodálkozott. — Mayert? — Igen, Mayert... tegnapig itt dolgozott, annál az asztal­nál, éppen harmincöt évig. Nem ismeri? Az igazgató arcán udvarias kis zavar mutatkozott. A fe­jét rázta. — Pedig én vagyok az, ké­rem, aki gyakran elmondta, hogy van egy elmélete. A spirituális enzimek... Az igazgató ránézett, és tudományosan' koncentrált. — Azt hiszem, itt valami alapvető tévedés van kérem... — Nagyon köszönöm, igaz­gató úr... — mondta Mayer és tisztelettudóan megemelte a kalapját Kerekes Imre tetet, lehetőséget teremtve a további tájékozódáshoz. Vive la Commune! — ezt, a párizsi kommün híres jel­szavát választotta műve cí­meként Maurice Choury fran­cia történész, akinek mun­káját most magyar fordítás­ban is megismerhetjük. A szerző történész, de az olvasó 'ezek után ne higgye, hogy száraz, jegyzetekkel, hivatko­zásokkal agyonzsúfolt köny- et vesz kézbe. Choury „re­gényt” írt, olyan regényt, amelynek minden ténye, ada­ta, helyszíne, szereplője igaz. Rendkívül alapos munkával kutatta fel a rejtezkedő levél­tári, hírlaptári anyagokat, dokumentumokat, s ezért, jóval többet nyújt, rr'nt az események összefog­lalását, s elemzését. Képes a hiteles háttér megteremtésé­re, a légkör, a hangulat ér­zékeltetésére, az emberi drá­mák és komédiák felvillan­tására. Mi tagadás, régen for­gattunk olyan élvezettel tör­ténelmi eseményekről beszá­moló munkát, mint ezt. az illusztrációkkal is kiegészített kötetet, amelyet Gellért György fordított magyarra. m lakosságának 13 százaléka — több, mint 300 tanyai telepü­lésen, külterületen éL A száz lakoson felüli tanyai telepü­lések száma meghaladja a 200-at. Az elmúlt évek során a tanyákon évente 4—500 elő­adást tartottak. Elsősorban Nyíregyháza körzetében és a nagykállói járásban volt ki­elégítő a tanyai ismeretter­jesztés. A két körzetben az előadók utaztatása a művelő­dési autókkal könnyebben megoldható, s mind Nyíregy­házán, mind a nagykállói já­rásban a párt és tanácsszer­vek jelentősen támogatják is a tanyai ismeretterjesztést A modern ismeretterjesztés egyik legfőbb követelménye a korszerű szemléltetés. Ebben elég nagy volt a lemaradás az évek során: átlagosan az előadások egyharmadáról mondható el, hogy a szemlél­tetés kielégítő volt. A szem­léltetés lehetősége és mérté­ke szakterületenként eltérő: a társadalomtudományi té­mák közül a hadtudományi előadások nagy többségénél keskenyfilm-vetítést alkal­maztak. Itt a szemléltetés aránya megközelíti *a 80 szá­zalékot. Jó még a szemlélte­tés a művészeti előadásoknál — hanglemezek, magnósza­lagok és élő zenei bemutatók — valamint a történelmi ren­dezvényeknél, ahol a kes­keny- és diafilm a szemlélte­tés leggyakoribb módja. Az utóbbi évben javultak a szem­léltetés lehetőségei, a diavetí­tők, magnetofonok, írásvetí­tők készlete gyarapodott, nagymértékben növekedett a diafilmállomány Is. Ennek eredménye, hogy a nyelvtan- folyamok zöménél audio­vizuális módszereket alkal- maznak. Sikerült előbbrelépni a megyében az értelmiségi dol­gozók aktivitásának növelésé­ben is. A társulat tizenkilenc szakosztályában az ismeret- terjesztést végzők száma 1200. Az elnökségi ülésen elfo­gadták a következő időszak munkaprogramját, melynek során változatosan igyekez­nek hozzájárulni a növekvő szabad idő tartalmas kihasz­nálásához, javítani fogják a kapcsolatot más művelődési és társadalmi szervekkel, új módszerekkel Is kísérletez­nek, Jobban építenek a szo­cialista és munkabrigádokra. P. <K Több a modern szemléltető eszköz 3 év alatt 800 ezer szabolcsi vett részt az ismeretterjesztő rendezvényeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom