Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-28 / 74. szám

r tflTl. mlrefus 2iS. IffcEFT-MÄGTARORSZÄÖ iái A lakásrendeletek nyíregyházi végrehajtása (2.) Rendelkezések 2 tanácsi bérlakásokról Előny annak, aA* régebben ití la>ik, dolgozik — /Vem kaphat tanácsi bérlakást, akinek lelke, kocsija van Lapunk szombati számá­ban kezdtük közölni az új lakásrendeletekkel kapcsola­tos olyan tudnivalókat, ame­lyeket az alaprendeletek alapján városi hatáskörben állapítanak meg. Most a ta­nács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, az igény­jogosultságról adunk össze­foglalót. Azok a nyíregyháziak, akik új kérelmet adtak be, illetve megújították lakásigénylésü­ket, az alábbi szempontok szerint juthatnak lakáshoz. Az igénylő tanácsi bérlakás­kiutalásra akkor tarthat igényt, ha az igénylő és a ve­le együtt lakó házastársa (élettársa) vagy kiskorú gyermeke jelentősebb va­gyonnal nem rendelkezik és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme az 1800 fo­rintot nem haladja meg (fia­tal házasoknál ez a határ 2200 forint). Az átlagos havi jövedelem megállapításánál az igénylés időpontját megelőző tizenkét havi átlagot veszik alapul. A munkaviszonyban állók ese­tében a főállásból, másodál­lásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozói tevékenységből származó munkabér jellegű évi kereset, a szövetkezeti ta­gok esetében a közös gazda­ságban végzett munka fejé­ben kapott évi munkadíj és részesedés összegének 1/12 részét kell számításba venni. Az előzőekben már ismer­tettek szerint a jelentősebb vagyon kizárja azt, hogy ta­nácsi bérlakást kapjon az igénylő. Pontosan meghatá­rozták azt is, ilyen esetben mi számít „jelentősebb va­gyoninak. Az alapelv az volt, hogy olyan összegű, ér­tékű vagyon tulajdonosa, aki pénzének birtokában be tud­na lépni lakásépítő szövetke­zetbe vagy társasházépítke­zésbe, illetve készpénzért építkezni tud, ne foglalhassa el a jobban rászorulók elől a tanácsi bérlakásokat. Ezek szerint akinek saját lakóépülete, öröklakása, tár­sasházi lakása, szövetkezeti lakása van, nem kaphat ta­nácsi bérlakást. Hasonlóan kizáró okok a következők: az igénylőnek, vagy a vele együtt lakó családtagjának házhelye, illetve építési tel­ke van; a városban, vagy az ország más területén üdülést szolgáló üdülőtelekkel vagy hétvégi házzal, vikend-, vagy nyaralóházzal rendelkezik; ha az igénylő — kivéve a tsz- tagokat és a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalko­zókat — az ország területén bárhol 1800 négyzetméternél (500 négyszögöl) nagyobb te­rületű szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágú in­gatlannal rendelkezik. (Eze­ket akkor is figyelembe ve­szik, ha az illető vagy csa­ládtagja valamilyen ok miatt telekkönyvön kívül rendelke­zik az ingatlanokkal.) Kizáró ok a tanácsi bérla­kás kiutalásánál ha az igény­lő érvényes forgalmi rend­számú gépjármű tulajdonosa — kivéve a rokkant gépko­csit —, vagy már elismert, a Merkúrnál vagy Consumex- nél elfogadott, visszaigazolt személygépkocsi-utalvánnyal rendelkezik. Ezek a megkötések akkor is érvényesek, ha az igénylő a felsorolt vagyontárgyakkal a lakásigény elbírálását meg­előző három éven belül ren­delkezett, vagy azokat eladta. A rendelkezés e részének meghozatalára azért került sor, hogy a legjobban rászo­rulók kaphassák a legna­gyobb kedvezménnyel bir­tokba vehető tanácsi bérla­kásokat, hiszen természetes társadalmi igény, hogy előny­ben részesüljenek azokkal szemben, akiknek már van valamilyen lakásuk, telkük, gépkocsijuk. Van még néhány olyan ré- gze a rendelkezésnek, amely a jogos igények elsőbbségét biztosítja a kiutalásnál. Ugyanis eleve nem veszik nyilvántartásba többek kö­zött a rínák az igényét, aki‘öt éven belül előző lakásának bérleti jogáról meghatáro­zott személy vagy lakásvásár­lással megbízott állami szerv javára lemondott. Ugyancsak nem veszik nyilvántartásba azokat az igényléseket sem, amelyeket olyan személyek adtak be, akiknek állandó lakóhelye megszakítás nél­kül három évnél rövidebb ideje van Nyíregyházán, yagy itt működő állami vál­lalattal, szövetkezettel, társa­dalmi szervvel - három évnél rövidebb ideje áll munkavi­szonyban. Ezzel azt a célt szolgálják, hogy a régebben Nyíregyhá­zán lakók vagy itt dolgozók már a besorolásnál, a nyil­vántartásba vételnél előnyben részesülhessenek azokkal izemben, akik csak most köl­töztek ide. A rendelkezés további rész­leteire, egyes különleges té­mákra olvasóinknak már ed­dig is beküldött leveleinek kapcsán később válaszolunk, más, fontosabb részeket pe­dig későbbi írásainkban is­mertetünk. Mitől drága a kisgyermek? Nyíregyházán éppúgy, mint a megye más városaiban az újszülöttől a tizenévesig az öl­töztetés a család egyik legna­gyobb gondja. A probléma okozója minden esetben vagy az ár, vagy a minőség, Az, hogy időnként valami nincs, már fel sem tűnik, hiszen ez már évek óta visszatérő gond. Zsebbevágó dohok o Vegy ünk néhány riasztó pél­dát: két-hároméves gyermek­nek való orkán overall 550 és 650 forint között mozog. Rossz zippzárakkal, nem luxuskivi­telben. Más: egy gyermek téli­kabát, olyan két-hároméves- nek 350, egy gyermekruha 150 forint. Használható minőségű import garbó 167—180 forint. És mindez négy év alattiak­nak. Míg egy pár női nylon­harisnya 38 forint, addig egy oerlon gyermekzokni 1 és fél évesnek 26 forint. (Ráadásul olyan szűk a szára, hogy el­vágja a gyermek lábát.) Egy magasszárú cipő 22—24-es méret — 60—80 forint. Ehhez járul, hogy a belseje úgy fog, hogy minden kis zokni lilás- barnás-fekete lesz tőle. Emel­kedett a pelenka ára is, drá­gák a tipegők, amelyek egy­szerre csak korlátozott szá­mú méretben kaphatók. A ke­resett háromnegyedes szinte sosem kapható. Drága lastex- nadrágok, magasra értékelt pulóverek, kocsikabátok, kö­tött gyermekruhák vannak az üzletekben. Az ember szinte úgy érzi: az árat képző ipar és kereskedelem azzal a hát­só gondolattal dolgozik, hogy a szülő úgyis megvesz min­dent ©'érmekének. Egyenruha? Az olcsóbb áruk sokszor' használhatatlanok. Egy példa: forgalomba hoztak egy 45 fo­rintos kis garbót. A gyermek bőrét az áru kikezdi, szúrja. A bolt nem veszi vissza, a bi­zományi legyint rá, a háziasz- szony meg dühös, mert por- törlőnek rossz, feltörlőnek se jó, mert nem szedi a vizet. Ál­talában megfigyelhető: az ol­csó áruk nagyobb szériában jelennek meg, a gyermekek időnként úgy néznek ki, mint­ha egyenruhában járnának. Ezek az olcsó holmik komor színekben készülnek, ízléste­lenek, nem kicsikre valók. Egy pillantás a gyermekko­csikba és látható, hogy ha­sonló a helyzet a plédekkel. Gyermekek számára sötét, már-már lópokrócszerű dolgo­kat gyártanak, két-három változatban, csúnyát, és nem is a legjobbat. Változatos mi­nőséget a gyermekruházat te­rén csak a háziipari szövetke­zet tud biztosítani, bár itt az egyedit, a kis szériát nagyon meg kell fizetni. Ügy tűnik, a kereskedelem a hazai gyermekruha-ipart az importtal akarja versenyre késztetni. Ami a választékot illeti, ez időnként sikerül, de az árakat nézve azt mondhat­juk: az import ebben az eset­ben felveri a hazai termékek árát is. Talán egyedül a 3—4 évesek részére készülő cérna­zokni a kivétel, ahol a most piacra került 10 forintos áru igazán jó és szép is. Több figyelmet az árakra A kereskedelem és ipar jó­voltából a szüléskor adott ke lengyepénzért ma 10—15 szá­zalékkal kevesebb árut kapni, mint korábban? Elhisszük, hogy a szülők igényesek, de tudomásul kell venni, hogy a nagy családok éppen a kisebb fizetési kategóriában lévői: körében alakulnak ki, és itt ez az ár feltétlenül, éppen s .gyermek kárára szoigál. Ügy véljük, hasznos lenne fia az Országos Árhivatal gon­dos vizsgálat után reális árak­ra kényszerítené mind az ipart, mind a kereskedelmet. Addig is jó lenne, ha a népi ellenőrzés, a kereskedelmi irányító szervek sokkal több gonddal figyelnék a gyer­mekruházat árát. Bürget Lajos „Játék és muzsika66 érákon át Pályafutása leghosszabb nap­jára készül április 4-én a rá­dió népszerű zenei műsora, a „Játék és muzsika”. A fejtörő színhelye ezúttal nemcsak az Astória-szálló hallja, hanem az egész ország. Helyszíni köz­vetítés lesz ezúttal Pécsről, Debrecenből és Sopronból, sőt a körkapcsolásos rendhagyó játékba bekapcsolódik Tallin, Prága és Becs muzsikakedve­lő közönsége is. A zeneszá­mok között számos beszélge­tés, interjú hangzik el, többek közöft az ismert karmesterrel, Leonard Bernsteinnel, a „West Side Story” szerzőjével. A nagyszabású programban a „Ki nyer ma?” kérdést ez­úttal kivételesen Szepesi György teszi fel Bécsben a Magyarország—Ausztria vá­logatott labdarúgómérkőzésen „Isi «sok o koszt vártosn!" Vallomás — némi hazugsággal — Ha kötelet kapok, akkor sem udok mást mondani. Én meg sose hazudtam. Az igaz, hogy a szék r.álarp volt, de csak védekeziem, mer; min­denki verekedett. Kést meg sose hordok magamnál. A kenyeret is az asszony szok­ta levágni, a szalonnát is fievagdalja, hogy még a munkába se vigyem magam­mal. Ennyit mond egvszuszra Lázár József 23 éves segéd­munkás, tisztabereki lakos, aztán kérdően néz a kihall­gatást vezető rendőrtisztre. — Tóth János, meg milyen A'-‘altiak is hívják, egy má­sik magas gyerek, meg a Gu- pár Jóska — ez a csúfos ne­ve. a rendes nem jut eszem­be — ezek v oltak ott a kocs­mában. Én úgy kerültem oda, hogy a néném tartozott Száz forinttal. Zárszámadás volt Méhteleken, elmentem, hogy adja meg. Ide is adta, de azt mondták, menjünk a kocsmába. — Én csak a buszt vár­tam. mert soha nem /szók bambin kívül semmit. A só­gorom kikérte a söröket. Egyet elibém raktak, de nem ittam belőle. Ez a Tóth va­lami szekrényt vett Juhász Gézától és tartozott neki 400 forinttal. Ott volt nála a bo­ríték, amiben a pénz volt, ki­kapta a kezéből és kivette a négyszáz forintját, a többit meg visszadobta. összeszólalkoztak. Nem mentem oda, mert én már voltam „javítóba” erőszakos nemi közösülésért és Nnem akartam belekeveredni sem­mibe. Juhásznak a sógora hoikkedlivel ütötte a cigányo­kat, Juhász meg egy öreg­asszonyt is megütött. Erre a sógorom is fogott egy széket, de én elvettem tőle. Mond­tam neki, hogy ebből baj lesz. Hát lett. A valóságban az történt, hogy február 10-én a méhteleid italboltban előze­tes szóváltás után Lázár Jó­zsef zsebkésével hátba szúr­ta Juhász Géza 28 éves tsz- tagot. A rendőrségi vizsgálat Juhász feljelentése nyomán kezdődött meg és a tanúki­hallgatások után súlyos testi sértésért indítottak eljárást Lázár ellen. A szurkáló fiatalember ek­kor még szabadlábon volt, mert ez nem hátráltatta a nyomozást. Az őrizetbe vé­telre csak akkor került sor, amikor a terhelő vallomást* tett tanúk közül Lázár töb­bet megfenyegetett, egyet pe­dig megvert — Amikor kijöttem «kocs­mából, jött a busz és haza­mentem. Vagy négy nap múlva hivattak Gyarmatra kihallgatásra, Akkor még hazaengedtek. Rá, vagy öt napra jöttek értem, de ak­kor már ott tartottak. Azt mondták, hogy nekimentem Nagy Gézának. — Pedig nem. Úgy volt hogy megkérdeztem tőle: Gézám, miért mondod, hogy én szúrtam meg Juhászt, ö meg azt mondta: menjek az anyám... Erre képen terem­tettem! A rendőrségi vizsgálat még tart, hiszen csaknem harmin­cán voltak akkor a méhtele- ki italboltban. A vallomások pedig egyik napról a másik­ra változnak. Az asztalokkal székekkel verekedő emberek — mint a vétkes Lázár is — másokat okolnak g történte­kért. Ha pedig valaki a má­sikra vall, azt megfenyege­tik. Pedig az igazságszolgálta­tást nem tudják kijátszani! Balogh József Pályázati leihívás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Szabolcs­Szatmár megyei Bizottsága az 1971—72-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem tagozataira. l. HÁROMÉVES ALTALA­NOS TAGOZAT: A hallgatók az első tanév­ben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a har­madikban magyar és nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetet tanulnak. A tanul­mányi idő 3 év, félévenként kollokviumok vannak, év végén szigorlatot tesznek a hallgatók és a tagozat elvég­zése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: kö­zépiskolai, vagy ennél maga­sabb iskolai végzettség, Marxizmus—Leninizmus Es­ti Középfokú iskolai végzett­ség. A hároméves általános ta­gozat- Nyíregyházán, kihe­lyezett tagozatok: Mátészal­kán, Kisvárdán működnek. n. SZAKOSÍTÓ TAGOZA­TOK: A tagozatok elméleti to­vábbképzést, felsőfokú isme­reteket nyújtanak a követke­ző szabadon választott sza­kokon : — etika, — politikai gazdaságtan, — magyar munkásmozga­lom története. A tagozatra jelentkezhet­nek, akik a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemet el­végezték, vagy egyetemi, fő­iskolai végzettséggel rendel­keznek. A szakosító tagozatok ta­nulmányi ideje 2 év. A hall­gatók eredményes osztály­vizsgák után a marxizmus mindhárom ágából Államvizs­gát tehetnek és a vonatko­zó kormányrendelet értelmé­ben főiskolai oklevelet nyer­hetnek. A szakosító tagozatok Nyíregyházán működnek. m. specialis tovAbb­. KÉPZŐ TAGOZATOK: A tagozatok célja és fel­adata: párt-, állami, tömeg­szervezeti, gazdasági, kultúr­politikai vezetők és külön­böző szakterületen dolgozó értelmiségiek speciális mar­xista—leninista továbbképzé­se. A tagozatra jelentkezhet­nek, akik a Marxista—Leni­nista Esti Egyetem szakosító tagozatát elvégezték, vagy an­nak megfelelő ideológiai, po­litikai előképzettséggel ren­delkeznek. A foglalkozásokat Nyíregy­házán tartjuk. A speciális to­vábbképző tagozatok időtar­tama 6—10 hónap. Befejezés­kor a hallgatók a speciális továbbképző tanfolyam elvég­zéséről igazolást, kapnak. A jelentkezések számától függően az alábbi tanfolya­mokat indítjuk: — POLITIKAI VEZETÉS- ELMÉLET ÉS VEZETÉSIS­MERET TANFOLYAM: A tanfolyam célja: párt-, állami, tömegszervezeti funk­cionáriusok képzése, a kor­szerű politikai vezetéselmélet és módszerek megismertetése. Időtartam: 10 hónap, fog­lalkozások havonként — IFJÚSÁGPOLITIKÁI TANFOLYAM: A tanfolyam célja: pártösz- szekötő tanárok, függetlenír tett ifjúsági vezetők, KÍSZ- titkárok, KISZ-propagandis* ták részére a párt ifjúságpo­litikájának elvi kérdései, az ifjúság hazai és nemzetközi problémáinak megismerteté­se, elméleti továbbképzés. Időtartam: 6 hónap, foglalko­zások hetenként — GAZDASÁGPOLITIKAI TANFOLYAM: A tanfolyam célja: Ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalatok igazgatói, gazda­sági, műszaki vezetői részére a népgazdasági, a vállalati gazdálkodási, a vezetésszer­vezési kérdések megismerte­tése. Időtartam: 10 hónap, fog­lalkozások kéthetenként Altalanos tudniva­lók: A jelentkezők felvételi Vizsgát tesznek az Esti Egye­tem által megadott iroda­lomból. A felvételi vizsgák ideje az általános tagozaton: 1971 május 20 és június 5 között a szakosító tagozatokon júni­us 7—12 közötti időben. (Az általános tagozaton a járási székhelyeken,' a szakosító ta­gozaton Nyíregyházán.) A tanév szeptember l-tffl június 30-ig tart. Az általá­nos és szakosító • tagozaton hetenként egyszer meghatá­rozott napon es időben köte­lező előadás vagy osztályfog­lalkozás van. A tandíj egész évrg: A há­roméves általános tagozaton 170,— Ft, a szakosító tagoza­ton 250,-- Ft, a speciális ta­gozaton 170,— Ft, mely két részben fizetendő. Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, nem nyerhet felvételt. Mindegyik tagozatra pár- tonk(vüliek is kérhetik fel­vételüket. A pályázati kérelmet t munkahely szerint illetékes járási, városi pártbizottságra kell beküldeni 1971. május 5-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív és irodalomjegyzék. A pályázathoz orvosi igazo­lást kell csatolni. A jelentkezőket az Oktatá­si Igazgatóság a felvételi vizsga idejéről értesíti. A fél­vételi vizsgákról igazoltan tá­vol maradók részére június 15-én Nyíregyházán pótfelvé­teli vizsgát tartunk. A felvé­teli vizsga eredményéről jú­lius 20-ig a jelentkezők érte­sítést kapnak. MSZMP SZABOLCS-SZATMAB MEGYEI BIZOTTSÁG nyíregyháza Múzeumban az ajaki népviselet Érdekes színfoltot jelent Szabolcs-Szatmár megyében az ajaki népviselet. Annyira zárt, egyetlen községre korlá­tozódik, hogy nyomai még a szomszédos településen sem lelhetők fel. A népviselet alap­ja a nők vasárnaponként vál­takozó viselete. A hónap min­den vasárnapján más-más ru­hát hordtak. Az első vasárna­pi ruha alapszíne fehér volt. majd a szín fokozatosan sö- tétebb árnyalatba ment át. í ruhákat sajátos nyakfodorral — mizlivel — díszítették. A különleges népviselet pon­tos eredete még ma sem tisz­tázott. Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Heves megyé­ből itt letelepedett feles d«- hánykertészek hozták ma­gukkal még a múlt században. A nyíregyházi múzeum most megkezdte a népviseleti tár­gyak gyűjtését. Legújabban négy vasárnapi leányruhát és egy menyasszonyi ruhát szer­zett meg, mintegy 40 darab ajaki szőttessel együtt. A ru­hákat a tervezett ajaki szo­bában állítják majd ki. E szo­ba falát is ajaki asszonyok festik majd ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom