Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-28 / 74. szám

í*wl. március 2#. ICÜLíTP-MAGYAROHSZÁö 8. ftteM Záhony fejlesztése az egész ország érdeke Helyszínen tárgyalta a párt megvei véureha’fó bizottsága a vasúit csomópont problémáit Mint már hírül adtuk, e hó 24 én Záhonyban ülésszett a párt megyei végrehajtó bi­zottsága, hogy tárgyaljon a térségben folyó közlekedési feladatokról és a negyedik öt­éves terv vasútfejlesztási cél­jairól A végrehajtó bizottság tagjai mielőtt a tárgyalóasz­talhoz ültek, o helyszínen szemlélték meg a különböző objektumokat, elbeszélgettek munkásokkal munka- és élet- körülményeikről, megvizsgál­ták a szociális helyiségeket. Erre azért is szükség volt — mint hangsúlyozta beveze­tőjében Tóth Mátyás, megyei első titkár — Záhonynak nép- gazdasági jelentősége van. Kagy fontosságú, hogy a Szov­jetunióból mind nagyobb mennyiségben érkező árukat és nyersanyagot folyamatosan — a munkaszervezést, a be­rendezéseket állandóan kor­szerűsítve — mind gyorsab­ban át tudják rakni Ezek a létfontosságú anyagok táplál­ják iparunk és mezőgazdasá­gunk jelentős részét. De nem­csak Magyarországra érkeznek mind nagyobb mennyiségben áruk Záhonyon keresztül, ha­nem a szomszédos országokba is Ezek gyors kirakása és gyors továbbítása is népgaz­dasági érdek és ezért van nagy és megtisztelő kötelessé­ge. feladata az átrakókörzet minden dolgozójának, vezető­éinek. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása az ötéves terv­vel kapcsolatban n -rn az, hogy Záhony a tervezettnél többet kapjon, hanem az, hogy ezek lehetőleg valamivel gyorsab­ban valósuljanak meg. Meg­oldást kell keresni a tervezés és a kivitelezés gyorsítására. Állást foglalt, hogy a záhonyi beruházásokat az építőipar sorolja előbbre. Egyetértett a végrehajtó bi­zottság azzal a megállapítás­sal, hogy nagyot fejlődött a vezetés színvonala, a dolgozók hozzáértése, de megállapítot­ta, hogy van még tartalék a munkaszervezésben, a neve­lésben. Különösen hangsúlyoz­ták a végrehajtó bizottság tag­jai, hogy sok a lemaradás a szociális létesítményekben és ezeket minél sürgősebben pó­tolni kell. A vasúti pártbizottság és a vasúti szakszervezet feladatá­nak tartja a végrehajtó bi­zottság, hogy fokozzák a po­litikai felvilágosító munkát a dolgozók körében. Záhony át­rakókörzet minden dolgozója ismerje meg a körzet hatal­mas feladatait, hogy le tudja mérni ennek a munkának, amelynek ő is részese, a je­lentőségét. Voltak és vannak szép kez­deményezések a szocialista munkaversenyben. A végre­hajtó bizottság továbbra is azt kért. hogy degyék mimTen- k or figyelembe a dolgozók észrevételeit, javaslatait, azo­kat hasznosítsák a vezetésben és továbbítsák az illetékesek­nek. Szó esett a végrehajtó bizott­sági ülésen arról, hogy meg kell nézni Záhony község fej­lesztési problémáit is, hogy az szinkronba kerüljön a vasút fejlesztésével. A lakáskérdést is megvizsgálták, illetve a le­hetőségeket a lakások számá­nak növelésére. Ismerve a vasúti dolgozók egyik nagy panaszát, hogy a környékről bejárók nehezen, időt és ener­giát vesztegetve jutnak csak el a munkahelyükre, javasolták, úgy szervezzék a menetren­det, hogy az kapcsolódjon a munkakezdéshez illetve mun­kavégzéshez. A vitában szó esett arról. hogy szükség lenne vasúti szakközépiskolára. A végre­hajtó bizottság úgy látja, hogy kezdetként egy kihelyezett ta­gozattal lehetne megalapozni a később megvalósítandó szak- középiskolát. Ma már réginek számító mondás, hogy Záhony az or­szág kapuja. Az sem új ki­fejezés, hogy a kontinens leg­nagyobb szárazföldi kikötője Jelentősége mindennap nö­vekszik, s hogy e növekvő fe­ladatait Záhony az egész or­szág érdekében jól elláthassa, ehhez nyújtott segítséget a párt megyei végrehajtó bi­zottsága. Folytatják az árvíz sújtotta közintézmények újjáépítését a Szamosközben A Szabol cs-Szatmár Me­gye' Tanács V. B. illetékes szakosztályai és 34 építőipari szerv képviselőinek részvé­telével tanácskozást tartot­tak szombaton Nyíregyházán a szamosközi árvíz sújtotta terület közintézményeinek 1970-ről elmaradt építéséhez szükséges kivitelezői kapaci­tásról. Közismert, hogy az árvíz sújtotta településeken mintegy 140—J50 millió fo­rint értékű közintézményt, köztük 50 általános iskolai tantermet, 500 óvodai férő­helyet, 10 művelődési ott­hont, 5 tanácsházát, 9 orvosi rendelőt, 10 egészségházat, sok szolgálati lakást kell új­jáépíteni. Az igények megismerése után a tanácskozáson részt vevő építőipari szervek kép­viselői összesen mintegy 45— 50 millió forint értékű mun­ka elvégzését vállalták. Ki­sebb nagyabb értékű munka végzésére tett felajánlást a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat, a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat, a Nyír­bátori Tsz-közi Vállalkozás, a Szatmárcsekei, a Porcsal- mai, az Ujfehértói Vegyes, a Nagyhalászi Építő- és Vegyes­ipari, a Nyírbátori Építő- és Szakipari, a Nyíregyházi Épí­tőipari Ktsz. Különösen fi­gyelemre méltó a Szatmár­csekei Ve //esipari Ktsz 13— 15 millió forintos vállalása, vagy a Ceglédi Tanácsi Épí­tőipari Vállalat felajánlása a Rozsályba tervezett 8 tan­termes iskola felépítésére. Mindez azonban a szüksé ges kapacitásnak csak az egyharmadát teszi ki. Külö nősen gondot okoz, hog egyelőre olyan nagy telepü léseken sem biztosított kapacitás a közintézményei felépítéséhez, mint Méhtelei Csenger, Jánkmajtis, Fehér- gyarmat, ahol az áttelepü­lőkkel együtt a lakosság szá­ma lényegesen megnöveke­dett, s így még indokoltabb lenne a közintézmények gyors felépítése. Igen kedvezőnek tekinthe­tő, hogy a közintézmények újjáépítésének műszaki elő­készítése jó ütemben halad. <b. 1.) Több mint 1,2 millió forintos beruházásból a Nyíregyházi Járási Tanács épftőbri- gádja új négytantermes általános iskolát épített Gáván. leiwéseie KÉPVISELŐJELÖLTEK Fiatal mun­kásra, géplaka­tosra szavaztak Nyíregyházán, a ázabolcs- Szatmár megyei 1-es számú or­szággyűlési vá­lasztókerület jelölőgyűlésén. Azt mondta akkor az egyik ajánló: húsz­ezer új mun­kás kezd dol­gozni a követ­kező öt évben a megyében. Azért is ajánl­ja az Építő- és Szerelő Vállalat fiatal lakatosát, mert a gyorsan fejlődő szabolcsi ipar egy fiatal, te­hetséges munkását javasolhatják képviselő­nek a Parlamentbe. Az érveléssel mindenki egyetértett. A kérdés: a munkások közül miért éppen Jeszenszki Gábort választották? A város új képviselőjelöltje harminckét éves, nős, felesége műszaki rajzoló, hároméves kislányuk van, nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, a vállalat tmk-műhelyében géplakatosként. Tősgyökeres nyíregyházi, a várost a tenyereként ismeri. Szüleit évtizedek­kel ezelőtt közéleti emberként ismerték meg a nyíregyháziak, bátyja vállalati igazgatóként és a nyíregyházi városi pártbizottság tagja­ként is részt vesz a város életének alakításá­ban. Jeszenszki Gábor számára a közélet ed­dig a vállalatot, a szakszervezetet jelentette. Régen dolgozik a szakszervezetben, a vállalati szakszervezeti tanács tagja. Munkatársainak gondjait, ügyeit az egyik műhelybizottság tit­káraként képviseli — s, hogy jól, azt bizonyít­ja: nemrégen újraválasztották. Munkahelyén a szocialista brigádban törzsgárdatagnak szá­mít, háromszor nyerték el a kitüntetés arany fokozatát, műhelyük „Szocialista műhely”. Itt brigádtagnak lenni komoly társadalmi elis­merés. Tudja, érzékeli, mi foglalkoztatja az em­bereket a vállalatnál, mi a gond a munkások között, mit hiányolnak az emberek a város­ban. Öt is ugyanúgy bosszantja, mint más embert, ha zsúfolt az üzlet, ha késve jön az autóbusz, ha anyaghiány miatt állnak az üzemben. Mióta képviselőjelölt, a város eredmé­nyeit, hiányosságait, terveit különös figye­lemmel kíséri nemcsak mint Nyíregyházán lakó, itt dolgozó munkás, hanem mint köz­életi ember, nemcsak a gondok ismerője, ha­nem megválasztása esetén megoldásuk szor­galmazója is lesz. A felnövekvő, erősödő fiatal munkásnem­zedéknek is elismerése, hogy köréből jelöltek képviselőt, a megyeszékhely egyes számú vá­lasztókerületének több, mint harmincezer la­kójának parlamenti képviselőjét. Az a lelke­sedés, amely a jelölőgyűléseken megnyilvá- íult, azok a vélemények, amelyek elhangzot­tak, azt bizonyítják: egyetértésre talál, ha a közösségért, az embereként tenni akaró, igaz­ságszerető, szókimondó jelöltet állítanak —a munkások közüL Nagy taps kö­szöntötte a je­lölőgyűlés elő­adójának . sza­vait, amikor bejelentette, hogy a Hazafi­as Népfront megyei és vá­rosi bizottsága Benkei András belügyminisz­tert javasolja Nyíregyháza kettes számú országgyűlési választókerü­lete képviselő- jelöltjének. Alighanem minden jelenlévő személyes Jó ismerőse is Benkei András, hiszen itt szüle­tett ebben a városban, a legszegényebb tele­pülések egyikén, az akkori Friedman-telepen. Még gyermekkorában megismerte a proletá­rok küzdelmes életét. Lakatosinasnak szegő­dött el, a város egyetlen jelentős ipari üze­mébe. A dohánygyárban dolgozott, ahol a bal­oldali eszméknek is jó talaja volt. A felszabadulás után a hatalomért folyó harc részese. Régi munkahelyén, a dohány­gyárban megválasztják az üzemi bizottság titkárának, azután a Szakszervezeiek Megyei Tanácsába hívják dolgozni, védeni a szervezett- munkások érdekeit. Ezután hosszú évekig pártmunkát végez. Előbb a megyei pártbizott­ság ipari osztályának vezetője, majd a városi pártbizottság első titkára. Aki ismerte őt akkor is, tudja, mennyire szerette Benőig megyéjét, szülővárosát, Nyíregyházát. Az ellenforrada­lom idején Pestről, pártfőiskolai hallgatóként tér haza, s szervezi újra a pártot, segíti a kon­szolidációt Szabolcsban. Hét évig mint a megyei pártbizottság első titkára dolgozik a megye felvirágzásáért. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében, az iparosítás megindításában kiemelkedő szere­pe van. Választói 1958-ban bízták meg először az­zal, hogy képviselje érdekeiket az országgyű­lésben.. is, s ezt követően két ciklusban volt Szabolcs-Szatmár képviselője. De nem csupán ott szólt az érdekeinkért. 1959-től a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, később miniszteri megbízatása után a kormány munkájában is segítheti azoknak a feladatoknak a megoldá­sát, amelyek szocialista hazánk, s megyénk javát is szolgálják. Nehéz szívvel hagyta itt Szabolcsot, de magas funkciójában, rengeteg elfoglaltsága .mellett sem szűnt meg a megyéért, Nyíregy­háza fejlődéséért dolgozni. Szobája ajtaja mindig nyitva áll a ids és nagy ügyekkel hoz­zá fordulók előtt, akik mindig kapnak tőle segítséget, tanácsot, emberséget, biztató szót. Ezért is javasolták Nyíregyháza 2. számú országgyűlési választókerülete képviselőjelölt­jének egyhangú lelkesedéssel, meleg szívvel a jelölőgyűlés résztvevői, s tolmácsolták ezzel városunk lakosságának egyetértését. Együtt a külvilággal /•ps választófipríifpt Tanya. Puszta határ, elszór­tan, a fák közt megbújva né­hány ház, gazdasági épület — ahogy a gondolatban él. Bashalom is tanya. Szabá­lyos utcák, kerítéssel övezett házak, villanyvilágítás, a domb tetején, a hajdani kas­télyban iskola. Tulajdonképpen csak köz­igazgatásilag külterület. Leg­alább ugyanannyira önálló — értve ezalatt, hogy az anya­községtől, Tiszaeszlártól füg­getlenül élik az itt lakók a maguk életét. Lakosságát nézve pedig nem egy, a szat­mári részen község voltára büszke falu lélekszámát meg­haladja Bashalom a maga 670 lakosával. Bashalom az egyike annak a húsz szabolcs-szatmári ta­nyának, amelyet a távlati tervek fejlesztésre kijelöl­tek. Az elért fejlődés szembetű­nő. A hajdani grófi birtok cselédei egyre-másra építik az új házakat a régi rossz helyett (ez is a fejlesztésre való kijelölés előnye, adható építési engedély), a lakások­ba tízezreket érő új bútorok kerülnek, a háztartási gépek rádió, televízió majd minde­nütt megtalálható. A vasút mellett most már rendszeres buszjárat is összeköti őket a külvilággal. — Olyan is van, aki hetes tarisznyán van — beszél Hell Ferencné. — Húszévi vasúti szolgálat után jött haza az egyik em­ber — mondja Tóth László nyugdíjas tanító, aki 40 évig tanította betűvetésre a bas- halmiakat. — Csak más a megélhető- ségünk itt, mint a városban — vélekedik Kobzos István, aki mindennap Nyíregyházá­ra jár dolgozni, az építőipari vállalathoz. — Most akarok építkezni, egy szobát toldani a régi házhoz. — A lányok, asszonyok az állami gazdaságba járnak — teszi ‘hozzá egy tsz-tag. Azok a fiatalok viszont, akik szakmát tanulnak, magasabb képesítést szerez­nek, már elszármaznak Bas- halomról. A lakosság az utóbbi tíz évben se nem nőtt, se nem csökkent. — Én nem vagyok abba beleélve, hogy a kisebb ne­hézségtől megállják — céloz a problémákra a boltos. Mert nehézség, megoldásra váró probléma is van. Az egyik éppen egy 250 méteres bekötő út építése, hogy a leg­rosszabb időben is eljuthassa­nak az árut szállító teherautók « vegyesbolthoz, ne kelljen a kenyeret a domb alján, vala­melyik ház tornácára lepakol­ni, aztán szekeret keresni, ami felviszi a boltig. — Óvoda kellene, akkor a feleségem is tudna munkát vállalni — vetette fel egy má­sik, naponta eljáró építőmun­kás, Kobzos János. Az idén, ha Tiszaeszláron elkészül az új, öttantermes is­kola, körzetesítenek, a felső­tagozatos gyerekek autóbusz- szal a községbe járnak. Az így felszabaduló három tanterem­ből lehet napközi otthonos óvo­dát kialakítani. A tanács társadalmi munkát kér, hogy a tsz-major törpe vízmüvétől vezessék el a jő ivóvizet a közeli utcába. — Kiássuk mi az árkot — mondják a majorban. Valahogy így kell tenni. A fejlesztés nemcsak égből hulló mannát jelent, hanem segítsé­get is feltételez, hogy akik vár­ják az óvodát, a kiépített jár­dát, az új kutat, azok tegye­nek is érte valamit. Nyíregyházától vasúton húsz; az anyaközségtől, Tiszaeszlár­tól országúton tíz kilométerre, szinte zárt települést alkot a tanya, Bashalom. A tanya éli az életét, fejlődik, kihasználva az adott lehetőségeket. Tele­pülés, ahol emberek élnek, akiknek a növekvő életszínvo­nalukhoz állandóan megte­remtődnek a feltételek. Lányi Botond 2-ps ráta ztókprület Benkei András Jeszenszki Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom