Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-28 / 74. szám
í*wl. március 2#. ICÜLíTP-MAGYAROHSZÁö 8. ftteM Záhony fejlesztése az egész ország érdeke Helyszínen tárgyalta a párt megvei véureha’fó bizottsága a vasúit csomópont problémáit Mint már hírül adtuk, e hó 24 én Záhonyban ülésszett a párt megyei végrehajtó bizottsága, hogy tárgyaljon a térségben folyó közlekedési feladatokról és a negyedik ötéves terv vasútfejlesztási céljairól A végrehajtó bizottság tagjai mielőtt a tárgyalóasztalhoz ültek, o helyszínen szemlélték meg a különböző objektumokat, elbeszélgettek munkásokkal munka- és élet- körülményeikről, megvizsgálták a szociális helyiségeket. Erre azért is szükség volt — mint hangsúlyozta bevezetőjében Tóth Mátyás, megyei első titkár — Záhonynak nép- gazdasági jelentősége van. Kagy fontosságú, hogy a Szovjetunióból mind nagyobb mennyiségben érkező árukat és nyersanyagot folyamatosan — a munkaszervezést, a berendezéseket állandóan korszerűsítve — mind gyorsabban át tudják rakni Ezek a létfontosságú anyagok táplálják iparunk és mezőgazdaságunk jelentős részét. De nemcsak Magyarországra érkeznek mind nagyobb mennyiségben áruk Záhonyon keresztül, hanem a szomszédos országokba is Ezek gyors kirakása és gyors továbbítása is népgazdasági érdek és ezért van nagy és megtisztelő kötelessége. feladata az átrakókörzet minden dolgozójának, vezetőéinek. A végrehajtó bizottság állásfoglalása az ötéves tervvel kapcsolatban n -rn az, hogy Záhony a tervezettnél többet kapjon, hanem az, hogy ezek lehetőleg valamivel gyorsabban valósuljanak meg. Megoldást kell keresni a tervezés és a kivitelezés gyorsítására. Állást foglalt, hogy a záhonyi beruházásokat az építőipar sorolja előbbre. Egyetértett a végrehajtó bizottság azzal a megállapítással, hogy nagyot fejlődött a vezetés színvonala, a dolgozók hozzáértése, de megállapította, hogy van még tartalék a munkaszervezésben, a nevelésben. Különösen hangsúlyozták a végrehajtó bizottság tagjai, hogy sok a lemaradás a szociális létesítményekben és ezeket minél sürgősebben pótolni kell. A vasúti pártbizottság és a vasúti szakszervezet feladatának tartja a végrehajtó bizottság, hogy fokozzák a politikai felvilágosító munkát a dolgozók körében. Záhony átrakókörzet minden dolgozója ismerje meg a körzet hatalmas feladatait, hogy le tudja mérni ennek a munkának, amelynek ő is részese, a jelentőségét. Voltak és vannak szép kezdeményezések a szocialista munkaversenyben. A végrehajtó bizottság továbbra is azt kért. hogy degyék mimTen- k or figyelembe a dolgozók észrevételeit, javaslatait, azokat hasznosítsák a vezetésben és továbbítsák az illetékeseknek. Szó esett a végrehajtó bizottsági ülésen arról, hogy meg kell nézni Záhony község fejlesztési problémáit is, hogy az szinkronba kerüljön a vasút fejlesztésével. A lakáskérdést is megvizsgálták, illetve a lehetőségeket a lakások számának növelésére. Ismerve a vasúti dolgozók egyik nagy panaszát, hogy a környékről bejárók nehezen, időt és energiát vesztegetve jutnak csak el a munkahelyükre, javasolták, úgy szervezzék a menetrendet, hogy az kapcsolódjon a munkakezdéshez illetve munkavégzéshez. A vitában szó esett arról. hogy szükség lenne vasúti szakközépiskolára. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy kezdetként egy kihelyezett tagozattal lehetne megalapozni a később megvalósítandó szak- középiskolát. Ma már réginek számító mondás, hogy Záhony az ország kapuja. Az sem új kifejezés, hogy a kontinens legnagyobb szárazföldi kikötője Jelentősége mindennap növekszik, s hogy e növekvő feladatait Záhony az egész ország érdekében jól elláthassa, ehhez nyújtott segítséget a párt megyei végrehajtó bizottsága. Folytatják az árvíz sújtotta közintézmények újjáépítését a Szamosközben A Szabol cs-Szatmár Megye' Tanács V. B. illetékes szakosztályai és 34 építőipari szerv képviselőinek részvételével tanácskozást tartottak szombaton Nyíregyházán a szamosközi árvíz sújtotta terület közintézményeinek 1970-ről elmaradt építéséhez szükséges kivitelezői kapacitásról. Közismert, hogy az árvíz sújtotta településeken mintegy 140—J50 millió forint értékű közintézményt, köztük 50 általános iskolai tantermet, 500 óvodai férőhelyet, 10 művelődési otthont, 5 tanácsházát, 9 orvosi rendelőt, 10 egészségházat, sok szolgálati lakást kell újjáépíteni. Az igények megismerése után a tanácskozáson részt vevő építőipari szervek képviselői összesen mintegy 45— 50 millió forint értékű munka elvégzését vállalták. Kisebb nagyabb értékű munka végzésére tett felajánlást a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat, a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat, a Nyírbátori Tsz-közi Vállalkozás, a Szatmárcsekei, a Porcsal- mai, az Ujfehértói Vegyes, a Nagyhalászi Építő- és Vegyesipari, a Nyírbátori Építő- és Szakipari, a Nyíregyházi Építőipari Ktsz. Különösen figyelemre méltó a Szatmárcsekei Ve //esipari Ktsz 13— 15 millió forintos vállalása, vagy a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat felajánlása a Rozsályba tervezett 8 tantermes iskola felépítésére. Mindez azonban a szüksé ges kapacitásnak csak az egyharmadát teszi ki. Külö nősen gondot okoz, hog egyelőre olyan nagy telepü léseken sem biztosított kapacitás a közintézményei felépítéséhez, mint Méhtelei Csenger, Jánkmajtis, Fehér- gyarmat, ahol az áttelepülőkkel együtt a lakosság száma lényegesen megnövekedett, s így még indokoltabb lenne a közintézmények gyors felépítése. Igen kedvezőnek tekinthető, hogy a közintézmények újjáépítésének műszaki előkészítése jó ütemben halad. <b. 1.) Több mint 1,2 millió forintos beruházásból a Nyíregyházi Járási Tanács épftőbri- gádja új négytantermes általános iskolát épített Gáván. leiwéseie KÉPVISELŐJELÖLTEK Fiatal munkásra, géplakatosra szavaztak Nyíregyházán, a ázabolcs- Szatmár megyei 1-es számú országgyűlési választókerület jelölőgyűlésén. Azt mondta akkor az egyik ajánló: húszezer új munkás kezd dolgozni a következő öt évben a megyében. Azért is ajánlja az Építő- és Szerelő Vállalat fiatal lakatosát, mert a gyorsan fejlődő szabolcsi ipar egy fiatal, tehetséges munkását javasolhatják képviselőnek a Parlamentbe. Az érveléssel mindenki egyetértett. A kérdés: a munkások közül miért éppen Jeszenszki Gábort választották? A város új képviselőjelöltje harminckét éves, nős, felesége műszaki rajzoló, hároméves kislányuk van, nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, a vállalat tmk-műhelyében géplakatosként. Tősgyökeres nyíregyházi, a várost a tenyereként ismeri. Szüleit évtizedekkel ezelőtt közéleti emberként ismerték meg a nyíregyháziak, bátyja vállalati igazgatóként és a nyíregyházi városi pártbizottság tagjaként is részt vesz a város életének alakításában. Jeszenszki Gábor számára a közélet eddig a vállalatot, a szakszervezetet jelentette. Régen dolgozik a szakszervezetben, a vállalati szakszervezeti tanács tagja. Munkatársainak gondjait, ügyeit az egyik műhelybizottság titkáraként képviseli — s, hogy jól, azt bizonyítja: nemrégen újraválasztották. Munkahelyén a szocialista brigádban törzsgárdatagnak számít, háromszor nyerték el a kitüntetés arany fokozatát, műhelyük „Szocialista műhely”. Itt brigádtagnak lenni komoly társadalmi elismerés. Tudja, érzékeli, mi foglalkoztatja az embereket a vállalatnál, mi a gond a munkások között, mit hiányolnak az emberek a városban. Öt is ugyanúgy bosszantja, mint más embert, ha zsúfolt az üzlet, ha késve jön az autóbusz, ha anyaghiány miatt állnak az üzemben. Mióta képviselőjelölt, a város eredményeit, hiányosságait, terveit különös figyelemmel kíséri nemcsak mint Nyíregyházán lakó, itt dolgozó munkás, hanem mint közéleti ember, nemcsak a gondok ismerője, hanem megválasztása esetén megoldásuk szorgalmazója is lesz. A felnövekvő, erősödő fiatal munkásnemzedéknek is elismerése, hogy köréből jelöltek képviselőt, a megyeszékhely egyes számú választókerületének több, mint harmincezer lakójának parlamenti képviselőjét. Az a lelkesedés, amely a jelölőgyűléseken megnyilvá- íult, azok a vélemények, amelyek elhangzottak, azt bizonyítják: egyetértésre talál, ha a közösségért, az embereként tenni akaró, igazságszerető, szókimondó jelöltet állítanak —a munkások közüL Nagy taps köszöntötte a jelölőgyűlés előadójának . szavait, amikor bejelentette, hogy a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága Benkei András belügyminisztert javasolja Nyíregyháza kettes számú országgyűlési választókerülete képviselő- jelöltjének. Alighanem minden jelenlévő személyes Jó ismerőse is Benkei András, hiszen itt született ebben a városban, a legszegényebb települések egyikén, az akkori Friedman-telepen. Még gyermekkorában megismerte a proletárok küzdelmes életét. Lakatosinasnak szegődött el, a város egyetlen jelentős ipari üzemébe. A dohánygyárban dolgozott, ahol a baloldali eszméknek is jó talaja volt. A felszabadulás után a hatalomért folyó harc részese. Régi munkahelyén, a dohánygyárban megválasztják az üzemi bizottság titkárának, azután a Szakszervezeiek Megyei Tanácsába hívják dolgozni, védeni a szervezett- munkások érdekeit. Ezután hosszú évekig pártmunkát végez. Előbb a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, majd a városi pártbizottság első titkára. Aki ismerte őt akkor is, tudja, mennyire szerette Benőig megyéjét, szülővárosát, Nyíregyházát. Az ellenforradalom idején Pestről, pártfőiskolai hallgatóként tér haza, s szervezi újra a pártot, segíti a konszolidációt Szabolcsban. Hét évig mint a megyei pártbizottság első titkára dolgozik a megye felvirágzásáért. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében, az iparosítás megindításában kiemelkedő szerepe van. Választói 1958-ban bízták meg először azzal, hogy képviselje érdekeiket az országgyűlésben.. is, s ezt követően két ciklusban volt Szabolcs-Szatmár képviselője. De nem csupán ott szólt az érdekeinkért. 1959-től a párt Központi Bizottságának tagja, később miniszteri megbízatása után a kormány munkájában is segítheti azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek szocialista hazánk, s megyénk javát is szolgálják. Nehéz szívvel hagyta itt Szabolcsot, de magas funkciójában, rengeteg elfoglaltsága .mellett sem szűnt meg a megyéért, Nyíregyháza fejlődéséért dolgozni. Szobája ajtaja mindig nyitva áll a ids és nagy ügyekkel hozzá fordulók előtt, akik mindig kapnak tőle segítséget, tanácsot, emberséget, biztató szót. Ezért is javasolták Nyíregyháza 2. számú országgyűlési választókerülete képviselőjelöltjének egyhangú lelkesedéssel, meleg szívvel a jelölőgyűlés résztvevői, s tolmácsolták ezzel városunk lakosságának egyetértését. Együtt a külvilággal /•ps választófipríifpt Tanya. Puszta határ, elszórtan, a fák közt megbújva néhány ház, gazdasági épület — ahogy a gondolatban él. Bashalom is tanya. Szabályos utcák, kerítéssel övezett házak, villanyvilágítás, a domb tetején, a hajdani kastélyban iskola. Tulajdonképpen csak közigazgatásilag külterület. Legalább ugyanannyira önálló — értve ezalatt, hogy az anyaközségtől, Tiszaeszlártól függetlenül élik az itt lakók a maguk életét. Lakosságát nézve pedig nem egy, a szatmári részen község voltára büszke falu lélekszámát meghaladja Bashalom a maga 670 lakosával. Bashalom az egyike annak a húsz szabolcs-szatmári tanyának, amelyet a távlati tervek fejlesztésre kijelöltek. Az elért fejlődés szembetűnő. A hajdani grófi birtok cselédei egyre-másra építik az új házakat a régi rossz helyett (ez is a fejlesztésre való kijelölés előnye, adható építési engedély), a lakásokba tízezreket érő új bútorok kerülnek, a háztartási gépek rádió, televízió majd mindenütt megtalálható. A vasút mellett most már rendszeres buszjárat is összeköti őket a külvilággal. — Olyan is van, aki hetes tarisznyán van — beszél Hell Ferencné. — Húszévi vasúti szolgálat után jött haza az egyik ember — mondja Tóth László nyugdíjas tanító, aki 40 évig tanította betűvetésre a bas- halmiakat. — Csak más a megélhető- ségünk itt, mint a városban — vélekedik Kobzos István, aki mindennap Nyíregyházára jár dolgozni, az építőipari vállalathoz. — Most akarok építkezni, egy szobát toldani a régi házhoz. — A lányok, asszonyok az állami gazdaságba járnak — teszi ‘hozzá egy tsz-tag. Azok a fiatalok viszont, akik szakmát tanulnak, magasabb képesítést szereznek, már elszármaznak Bas- halomról. A lakosság az utóbbi tíz évben se nem nőtt, se nem csökkent. — Én nem vagyok abba beleélve, hogy a kisebb nehézségtől megállják — céloz a problémákra a boltos. Mert nehézség, megoldásra váró probléma is van. Az egyik éppen egy 250 méteres bekötő út építése, hogy a legrosszabb időben is eljuthassanak az árut szállító teherautók « vegyesbolthoz, ne kelljen a kenyeret a domb alján, valamelyik ház tornácára lepakolni, aztán szekeret keresni, ami felviszi a boltig. — Óvoda kellene, akkor a feleségem is tudna munkát vállalni — vetette fel egy másik, naponta eljáró építőmunkás, Kobzos János. Az idén, ha Tiszaeszláron elkészül az új, öttantermes iskola, körzetesítenek, a felsőtagozatos gyerekek autóbusz- szal a községbe járnak. Az így felszabaduló három tanteremből lehet napközi otthonos óvodát kialakítani. A tanács társadalmi munkát kér, hogy a tsz-major törpe vízmüvétől vezessék el a jő ivóvizet a közeli utcába. — Kiássuk mi az árkot — mondják a majorban. Valahogy így kell tenni. A fejlesztés nemcsak égből hulló mannát jelent, hanem segítséget is feltételez, hogy akik várják az óvodát, a kiépített járdát, az új kutat, azok tegyenek is érte valamit. Nyíregyházától vasúton húsz; az anyaközségtől, Tiszaeszlártól országúton tíz kilométerre, szinte zárt települést alkot a tanya, Bashalom. A tanya éli az életét, fejlődik, kihasználva az adott lehetőségeket. Település, ahol emberek élnek, akiknek a növekvő életszínvonalukhoz állandóan megteremtődnek a feltételek. Lányi Botond 2-ps ráta ztókprület Benkei András Jeszenszki Gábor
