Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-04 / 53. szám

mlrefás I s. m$& — Jegyzetek # Áthelyezés és vállalati érdek *Sérti az embereket, ha el­veszik őket más üzembe.” „Rossz közérzetet teremt, ha állandóan áthelyezik őket” — vélekedtek szakszervezeti tisztségviselők egy beszélge­tés során. Az említett esetek­nél nem fegyelmi büntetés­ként, hanem a termelés meg­kívánta érdekből történt az áthelyezés. Úgy látszik, hogy itt a vál­lalat érdeke nem mindig ta­lálkozik az egyes dolgozó ér­dekével. A gyakori áthelye­zések azzal járnak, hogy a megszokott munkaritmust még fel sem tudják venni a munkások, máris új hellyel, új környezettel kell ismer­kedniük. Emellett olyan érzést kelt bennük az ide-oda rakos- gatás, mintha nem volna szüksiég rájuk. így könnyen megcsappan a munkakedvük, különösen ha nem ismerik az okokat, amiért az áthelye­zésre sor került. Az üzemeket járva talál­kozhatunk jó és rossz pél­dákkal az áthelyezéseket vizs­gálva. Ha az áthelyezés rövid Ideig tart és csak néhány embert érint, bonyolult a helyzet. „Attól igyekszik az ember megszabadulni, aki nem sokat lendít rajtunk” — mondta erről egy gazdasági vezető. Vannak munkahe­lyek ahol már a felvételnél, a szerződésben rögzítik, hogy változó munkahelyen alkal­mazza a dolgozót a vállalat Ilyen esetekben a munka. ter­mészete is megköveteli a vál­tozó munkahelyet. (Példa er­re a vasút a konzervgyár egy része, vagy az építőipar.) Am ezeken a helyeken is kialakulnak az egyes, kisebb kollektívák, ahol a közös munka, a közös gondok ösz- szekovácsolják a munkáso­kat A Barátság II. kőolajveze­ték építésénél például az egyik munkás levelet írt a vállalat igazgatójának Siófok­ra, kérte, hogy hagyják meg őt a kisvárdai építésvezető­ségen, ne helyezzék át Sze­ged mellé — pedig ez jóval közelebb lett volna lakóhelyé­hez. Ez a munkás jól érezte magát munkatársai között, a brigádjukban, megtalálta a közös nyelvet itteni vezetői­vel, ezért nem kívánta a bi­zonytalan változtatást. Sokszor a szakszervezeti vezetők is panaszkodnak az áthelyezések miatt, legyen az akár üzemen belül, de egy mások műszakba. Ugyanis összeszokott brigádokat boly­gatnak meg, felborul az egyensúly egy-egy kis kollek­tívánál. A brigád, mint a többért, jobbért dolgozó leg­kisebb embercsoport szép eredményeket érhet el a munkában. Ha megbomlik az egység néhány ember cseréjé­vel, akkor újabb hónapok kellenek, amíg megismerik az újakat, befogadják őket, s elérik ezt a teljesítményt, amit korábban produkáltak. Az áthelyezés és a vállalati érdek találkozása végső soron az üzemi vezetőkön múlik. Először is az őszinte beszéd, a közös cél megértése a leg­fontosabb, hogy a munkás érezze, ő olyan kis csavarja a nagy vállalati gépezetnek, amelynek az adott1 időben ép­pen egy másik helyen veszik legjobban a hasznát. Ezért nemcsak körültekintően kell eljárni • egy-egy áthelyezésnél — lehetőleg együtt tartva az összeszokott csoportokat — hanem a tudati tényező ér­vényesítésével is, amikor la­ki a maga hasznát, és a vál­lalat érdekét azonosnak ta­lálja. Lányi Botond A rugalmatlanság ára Az egyik ÁFÉSZ-inéi ta­valy nem hozott nyereséget a felvásárlás (!), sőt, 168 ezer forintos veszteséget kellett máshonnan pótolni. Az ÁFÉSZ nem az árvizes körze­tek közé tartozik, s még a belvíz is békén hagyta mű­ködési területét. Míg a komolyabb elemzés elkészül a veszteség okairól, addig is érdemes egyre, ket­tőre ily módon is felhívni a figyelmet, hátha mások is ta­nulnak a veszteségesek .sa­rán. Miért lehet a felvásárlás veszteséges? Két fontos té­vedés indokolja ezt a 168 ezer forintot: gazdaságtalan vásárlás és a rugalmatlan al­kalmazkodás. A gazdaságta­lan vásárlásokkal egyszerűen 8 tervszámokat hajszolták: bárhonnan megpróbálták elő­teremteni a kitűzött felvá­sárolandó mennyiséget. És hogy aztán az 50—60 kilomé­terről odaszállított áru iga­zából mennyibe került a szö­vetkezetnek, azt utóbb sem számolták ki. A tervszámok teljesítésé­nek ez a kritika nélküli min­den áron —,s miiyen nagy áron! — történő keresztül­vitele ári mutatja, hogy az ÁFÉSZ-nél nem sokat tanul­tak az elmúlt évek gazdasági történetéből. Nem vették észre, hogy alapvető követel­mény a gazdaságosság, s az ilyen önkritikus elemzés nél­küli, gondolomfa .történő üz­letkötések bizony megboss- szulják magukat. A másik ok sem érdektelen. Már év közben látszott, hogy nem lesz a területen megfe­lelő termés. '' A ládákat az eredeti tervszámaik alapján rendelték, s aztán év közben hiába változott a helyzet — nfem tudtak ehhez alkalmaz­kodni. Meg sem próbálták le­mondani a hatalmas mennyi­ségű — és fölösleges — lá­dát, meg sem kísérelték, hogy rugalmasan* alkalmaz­kodjanak a megváltozott kö­rülményekhez. A sok láda az­tán a nyaltukon maradt, nem tudták megtölteni sem almá­val, sem más gyümölccsel. És a helyett, hogy nyeresé­get hozott volna a tevé­kenységük, A másutt megter­melt nyereségből is elvitt egy csomót. Ez a rugalmatlansá­guk ára. Vajon tanultak-« belőle? Con István Érvek és arányok ' A Szaimár-beregi Termelő­szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó 90 közös gazdaság közül február vé­géig 39-ben erősítette meg közgyűlés a nőbizottságokat Az újjászervezett bizottsá­gok megkezdték munkájukat Feladatuk nehézségére utal, hogy nem mindenütt találják meg a helyüket, mint testüle­ti szerv a tsz-ben. Ennek több oka van. Az ilyen okok közé tarto­zik, hogy a mezőgazdaságban a nők jelentős része olyan ágazatokban dolgozik, ahol a kereseti lehetőség általában alacsonyabb, s a folyamatos foglalkoztatottság még így sincs megoldva. Másik: a mind nagyobb ütemű gépesí­tés, a kemizálás, a korszerű agrotechnika térhódítása, a családi művelésre kiadott te­rületek csökkentése egyre in­kább kiszorítja a nőket a ne­kik megfelelő munkák végzé­séből A gépesített munka­helyeken inkább férfiakat al­kalmaznak, azok szakmai ké­pesítésének megszerzését ré­szesítik előnyben. Ilyen, és hasonló tenden­ciák igen kedvezőtlenül hat­nak a nődolgozókra. Több esetben az alapszabályban meghatározott munkanapokat — legjobb akaratuk mellett — sem tudják teljesíteni. Ennek eredménye, hogy a kevesebb munkanap-teljesítés miatt csökkentett háztáji te­rületet kapnak és a szociális juttatásoknál is háttérbe szo­rulhatnak (nyugdíj idő meg­szerzése, betegségi, gondozási segély stb). A tsz-tag nők vezetésbe való bevonása terén is jócs­kán van tennivaló. Számará­nyukhoz, munkaviszonyukhoz képest elenyészően kevés a vezetésben konkrétan részt vevő nők száma. A szövet­séghez érkező felmérőlapok­ból kiderüj, hogy például egy 7—11 fős tsz-vezetőségben át­lagosan egy, legfeljebb két nő található. Tájékoztatnak azonban ar­ról is a felmérő lapok, hogy akadnak pozitív eredmények is. Egyes termelőszövetkeze­tek már korábban elhatároz-. ták nőtagjaik folyamatosabb f foglalkoztatását, jobb megbe- . csülését. Gondoskodnak hely­zetük könnyítéséről. Hűtőtá­rolókban biztosítottak rend­szeres munkát a nőknek Cseng erben, Szamosbecsem, Szamostatárfalván és Tunyog- matolcson. Ez azonban még csak a kezdet. Általánossá tétele nem könnyű, de helyenként is sok tényezőtől függ. A nő­bizottságokra bőséges feladat vár. Asztalos Bálint Két csinos, fiatal lány ült* hosszú, tanácskozóasztai vé­gén a MEDOSZ megyei kül­döttértekezletén. Mindket­ten nyírmadaiak, az áLami gazdaságban, a növényter­mesztésben dolgoznak. Eépási Irén négy, Gazdag Ilona hat éve szakszervezeti tag. most először bízták meg őket a mozgalomban ilyen nagy feladattal. A szavazás után — míg a bizottság az eredményeket összegezte — beszélgetésbe kezdtünk. — Engem majdnem lesza­vaztak — mondja Gazdag Ilona. — Egy másik üzem­egység képviselőjét akarták bejuttatni. Végűi, is engem választottak, ezért bizonyíta­ni is szeretnék. — A szakszervezeti mun­kában? — Igen, bár egy kicsit ne­héz lesz, mert eddig nem nagyon gondoltam ilyesmire, korábban pedig nem válasz­Madai tottak meg semmilyen funk­cióra. Pereg a beszélgetés: brir gádban dolgoznak, tizenket­tőn lányok, szeretik a bri­gádvezetőjüket — aki az egyetlen férfi a kollektívá­ban. A kérdés provoká.t: — Vajon nem volna a brigád­ban vagy a gazdaságban egyetlen nő sem képes a ve­zetésre? Vagy csak az 6 brigádjuk nélkülözi a női vezetőt? A válasz határozott: —Biz­tos, hogy volna jó női bri­gádvezető. A miértre azon­ban már csak csend a vá­lasz, majd kis szünet után: — Hát, nálunk nem nagyon van női brigádvezető... Aztán a falu a téma, a ke­reset. „Nyolchónapos” mun­kások, a kereset nagyon vál­tozó. A faluban ygn szép lányok kultúrház, abban klub az ifjúságnak, mégis szíveseb­ben mennek a presszóba, mert az mindig nyitva van (!), de szeretnek járni a KISZ rendezvényekre is. Beszélgetés közben kiala­kul a vélemény: volna mit tenni, a fiatalok szeretnék, ha többet foglalkoznának ve­lük, a klub egy kicsit lehet­ne jobban otthonos és hívo­gató, jó volna, ha azért egy évben legalább egyszer gon­dolnának a fiatal lányok bri­gádjára is, ha jutalomról döntenek. — Tehetne ezért valamit a szakszervezet is? — Bizonyává, s ha egy ki­csit belejövünk a szakszer­vezeti munkába, nem is fogjuk elhallgatni a vélemé­nyünket. A beszélgetés érdekes rész­A Fehérgyarmati Ruházati és Szolgáltató Ktsz-ben az Idén 13 ezer darab női kö­tényruhát varrnak az NDK megrendelésére. Képünkön: Róka Istvánné betanított dolgo­zó interlak gép segítségével * ruhavarrások eltisztázását végzi. , ; Klek Emil felvétel* . « A megyei*pártértekezleten elhangzottak nyomán Több áru közfogyasztásra A háztáji gazdaságok rangja Tímáron Elődeink legelők mellé .te­lepültek, ahol lehetőség nyílt az állatok tartására, legelte­tésére. így alakult ki "évszá­zados hagyományként Tímá­ron is a szarvasmarhatartás és tenyésztés. Az alig 1800 lelkes falu határát kettésze­li a Tisza, s a Bodrog és a Tisza között terül el a Béke Tsz 750 holdas rétje és 650 hold legelője. Kiváló adott­ság ez a közös és a háztáji állatállomány fejlesztésére. Ki is használja a termelő­szövetkezet Bár az 1960-as évek köze­péig nem adott módot az ak­kori rendelkezés a tsz háztáji gazdaságainak a fejlesztésére. Itt ezt jóhiszeműen -meg­szegték”, s ennék, s az elő­relátó vezetésnek köszönhető, hogy a háztáji gazdaságok­ban a szarvasmarha-állomány 800-ra fejlődött. melyből 400 a tehén. Ennék az alap­ját a közös fejlesztésével tud­ták megteremteni. A tsz ala­kulásakor, 1961-ben még alig 30 szarvasmarha volt a kö­zösben. Most 500-at számol­nak, s 1972-re 900—1000 da­rabra kívánják fejleszteni. Korszerű telepet építenek. Űj stálus: háztáji agronómns Tímáron korán felismer­ték a tsz vezetői a háztáji gazdaságok jelentőségét, azt, hogy ezék szerves részei a közös gazdaságnak és segíte­ni, támogatni kell. Foglalko­zott ezzel a megyéd pártérte­kezlet beszámolója és több nél szakadt abba — a küldöttek egyhangúlag sza­vaztak, s a számlálás gyor­san haladt. A lányok — a nyírmadai küldöttek — alig palástolt izgalo »mal várták az eredményt. Az izgaiom érthető is volt: mindketten ott szerepeltek a szavazóla­pon. Répási Irént a MEDOSZ megyei bizottságának tagjá­vá választották, Gazdag Ilo­na pedig a MEDOSZ orszá gos kongresszusán lesz a sza­bolcsi küldöttség tagja. A nyírmadai választáson bátran javasoltak: fiatal lá­nyokat is kü dtek, megbíztak felelősségteljes munkával. Az akkori bizalomnak foly­tatása lett. De az igazi elis­merést akkor kapják majd. ha a mostani lendületet tet­tek követik, s a gyakorlati munkában bizonyítják: a fia­talok és a lányok is megáll­ják helyüket, érdemesek a bizalomra. ML S. felszólaló is. Ebből haszna lesz a tsz-nek is, a tagoknak is. A párt, a kormány fel­hívta a figyelmet a háztáji gazdaságok fontosságára. Jól értelmezték ezt Tímáron. s ennek is köszönhető, hogy a háztáji gazdaságok segíté­se révéin több áru került közfogyasztásra. Példaként említhetjük a tejet Tavaly a hári-'ü gazdaságokból 1 millió 400 ezer forint értékű tejet értékesítettek a szövet­kezeten keresztül. A tsz vá­sárolja meg. igy adja to­vább a tejipari vállalatnak a közösben termeit tejiéL Eb­ből haszna van a tsz-tagck- nak és a közösségnek is, mert a nagyüzemi felár 50—50 százalékán osztoznak. Tavaly összesen 700 ezer liter tejet adtak így a népgazdaságnak. A termelőszövetkezet ve­zetősége már 1968-ban ház­táji agronómust bízott meg Huszti József személyében, aki a tsz vezetőségének és a háztáji bizottságnak a tervei alapján végzi a: munkáját Gondolkodik a háztáji állat- állomány takarmányellátásá- ról, nyáron a sza"~terű le- geltet ősről. így biztosítják a háztájiban nevelt jószágok­nak a közös útján történő értéte-rítését is. E célból a háztáji gazdaságok szerző­dést kötnek a tsz-szel az ér­tékesítésre. Tavalv például az f«*v kötött szerződések út­ján 110 darab hízott sertést és 40 hízott marhát értékesí­tettek. Ha a tagok igénylika Tímáron mintegy 4M ház­táji gazdaságot segít a kö­zösség. A tsz gondoskodik a háztáji állatállomány szálas takarmánnyal és részben az abraktakarmánnyal való ellá­tásáról. Évente csaknem 8 ezer mázsa szálas takarmányt biztosítottak. Eri tavaly az árvíz akadályozta meg, mert 1800 hold szántó, rét és lege­lő (ebben 350 hold pillangós) elpusztult. De még így sem hagyták magára h háztájit. A tarcali és a bekecsi tsz-eknél gondoskodtak a tsz vezetői a tagoknak a kaszálókról. A tennelőszöve*,’-~zet biz­tosítja a háztáji állatállo­mány részére a szükséges rétet, legelőt állatonként 280 forintért melyben már ben­ne van a háztáji állatállo­mány biztosítási díja is. Ezenkívül a közösben meg­termelt kukoricaszár 80 szá­zalékát is a tagoknak juttat­ja. A megtermelt répafej mennyisége is a háztájiba ke­rül, míg a lucernát Bénát a tagság telében kapja meg. Ha a tagok igénylik, úgy a megtermelt répának 40 szá­zalékát is megkaphatják. Ezek mellett a tsz gondosko­dik a cukorgyár révén a meUéktarrnékekxal is. Gondoskodtak a háztáji sertésáUoinány fejlesztéséről is. A múlt évben az állatfoT- gaLmi vállalaton keresztül 24 tenyészkocát kaptak a ta­gok. melynek a szaporulata a háztáji állományt növeli es szerződés útján így több hízott sertés kerülhet innen közfogyasztásra is az önellát ja mellett Segítik a háztáji gazdaságok baromfiellátását. A tsz gondoskodott 4—5 he­tes korig előnevelt, tisztafaj­tájú baromfi biztosításáról a háztáji részére. Ebből eddig 4 ezer darabot osztottak ki, de biztosítani kívánják egéss évben a háztáji baromfíellá- tást, s mintegy 30 ezer elő­nevelt csirkét juttatnak széné. Kedreztncnvekf nagyobb j©Fedelem A háztáji sokoldalú segíté­sét bizonyítja, hogy a ter­melőszövetkezet a tagjai ré­szére kedvezményes bérdará­lást végez. Az elmúlt évbe» 4500 mázsa abraktakarmányt és lucernát daráltak tagjaik részére. Ezenkívül a szövet­kezet biztosítja a háztáji ré­szére is a szükséges nemesí­tett burgonya- és kukorica­vetőmagot, s a műtrágya- rendelésről, ellátásról is a közösség gondoskodik. Jól működik a háztáji bi- aottság. Beosztja a szántást- vetést. a trágyázás idejét, rendjét, időben kiméri a ház­táji területeket és segíti a háztájiban termelt áruknak a közösség útján történő ér­tékesítését Felismerték Tímáron a háztáji gazdaságok jelentősé­gét mind a közösség és a tagság, mind pedig a nép­gazdaság több és jobb áru­val történő ellátása szem­pontjából. Nem mellékes, mert mint a tsz elnöke. Su- pér László elmondta, a tag­ság jövedelmének legalább a felét a háztáji biztosítja. Ennek viszont az is előnye; hogy mind több áru kerülhet a közős és a háztáii gazdasá­gokból közfogyasztásra Érdemes a tímári példát követni. Ék most erre még nagyobb alkalom nyílik, mert a Béke Tsz és a sza­bolcsi Szabadság isz egye­süli A nagyobb, közös gaz­daság most ezt a hagyo­mányt folytatja. Farkas Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom