Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-23 / 69. szám

WTI. márrits Ä KELFT-MAGYARORSfcAO 9. oídaJ % Ujszerű lalusi hangversenyek Szabolcsban Vers, zene, képzőművészet, játék — eay órában Tavasztól érdekes zenei is­meretterjesztő sorozatot kez­deményeznek a megyében a termelőszövetkezeti és ál­lami gazdasági dolgozók kö­rében. A szabolcsi szimfoni­kus zenekar és a megyei mű­velődési központ a zene, az irodalom és a képzőművészet egyidejű megkedveltetésére szórakoztató, a nézőktől, hall­gatóktól játékos aktivitást kí­vánó — „Falusi hangver­seny” címmel — újszerű mű­sorral keresi fel a szabolcsi községeket. A műsort egy könnyen érthető zenemű részleteiből, ismert versekből és jelentős festmények mű- vészlap-reprodukcióiból ál­lítják össze. A mottóul hasz­nált vers — az előadás cí­me — Szabó Lőrincz költe­ménye, a zenemű Vivaldi: A négy évszak című alkotásá­nak hat tétele, a művészla­pok: Munkácsy, Székely, Fe- renczy K. Bartha, Uitz fest­ményeivel, a versek Csoko­nai-, Petőfi-, Arany-, Áprily-, Szabó Lőrinc-, illetve Jókai-, művekkel kapcsolatosak. Hangverseny, rögtönzött képzőművészeti tárlat, irodal­mi est — s az ezek ötvözé­sét szolgáló vetélkedő alkot­ja az egyórás művészeti is­meretterjesztő programot. A résztvevők hat művészlap- reprodukciót kapnak kézhez, elhangzik a Falusi hangver­seny című vers, ezt követően rövid ismertető az előadásról. A továbbiakban egy-egy vers, s egy-egy zenei mű tétele vál­togatják egymást téma sze­rinti összefüggésben. A rész­vevőknél lévő művészlapok — melyeket ajándékképpen kapnak — egy-egy vershez, illetve zenei műhöz alkalmaz­kodnak. Azt a célt szolgálják, hogy a hallgatók a vers vagy zene közben kikeressék, ösz- szerakják a művekhez kap­csolódó lapokat. A helyes megfejtők között jutalmakat osztanak ki az előadás után — az „Én múzeum” című so­rozatokat, zenei tárgyú köny­veket. Kerülő Ferenc tárlata/r jNyíregv házán A nyíregyházi művészeti hetek programjában eddig Boross Géza, NagyB. István, Ács Lászlóné, Berecz András, Krutilla József, Margittal Je­nő, Pál Gyula és Soltész Al­bert tárlatai, illetve művész— közönség találkozói szerepel­tek. Március 22-én délután 3 órakor nyitották meg a Képzőművészeti Alap új tag­jának, a Gáván élő Kerülő Ferencnek a kamaratárlatát. Festményeivel a különböző megyei tárlatokon találkozha­tott a szabolcsi közönség. Munkáinak javát tartalmazó kamaratárlatát önálló bemu­tatkozásnak tekinthetjük. Kerülő Ferenc a fiatal kép­zőművészek csoportjához tar­tozik, alkotó munkája ered­ményeinek elismeréseként a közelmúltban kapta meg alaptagságát. A fiatal festőművész nyír­egyházi bemutatkozását már­cius 25-én Z. Szalai Pál kiál­lítás követi, aki a legidő­sebb Szabolcsban élő festő­művész. Tárlatát a Krúdy mozi kiállítási előcsarnoká­ban rendezik meg, ahol több rangos művész munkásságá­val ismerkedhetett meg ed­dig is a szabolcsi közönség. Többen vannak, mint tavaly Beírták az elsősöket a testnevelési tagozaton Is, a fizikai szülők gyermekei 80—90 százalékot is elérnek. A német és orosz tagozat iránti érdeklődés is megfelelt a várakozásnak. Túlzottnak mondható a jelentkezés a gyakorlóisko­lákba. Ide a jelentkezettek­nek legfeljebb 30 százalékát tudják elhelyezni. A lezárult beiratkozások után most ké­szítik elő a készségvizsgála­tokat. amelyen minden le­endő elsősnek részt kell ven­nie. Erre a mostani tanév végén, június táján kerül sor. Tavasz Sóstón Megérkezett a tavasz Sós­tóra is. Nagy Pál brigádveze­tő, a kertészeti vállalat 20 asszonyát vezényli a sétá­nyon. Gereblyézik az utakat. Az árvácskákat a virágágyak­ban már körülkapálták. A fiatalabb menyecskék nevet­gélnek. Az egyik bokron, mint a karácsonyfán, csünge- nek a színes kardigánok. Nincs már rájuk szükség. Ol­dalt a pirosra festett pado­kat szerelik. A vízparton, egy nádcsoport rejteke mögött ' fiatal férfi peeázik. Mellette izgul pici fia. kabátját ki­gombolta, most küszködik az­zal a tucatnyi sállal, amivel a gondos anyu becsavarta a nyakát. A strandon is emberek te­vékenykednek. Most nyit. A csónak üresen lötyög a lán­cán, evezni hívogat. Befut két zöld-fehér Vo­lán-busz a kisvonat állo­mására. Várják a balsad vo­nat utasait Az ajtót kinyit­ják, a vezető rágyújt, a Ka- lauzlánv társaságában tízórai­zik. Taxisofőr áll meg egy pad mellett és kiül, keresztbe tett lábakkal. Lustán, vontatot­tan kel fel amikor egy utas elcsípi. Az üdülőkben folyik a navvtakarítás. Az egyik hét­végi ház kerítésén pokrócok, ágyneműk levegöznek, hátra­kötött kendőjű menyecske mustrálgatja. közben felhu­nyorog a napra. Vonat surran el a híd alatt. Majd minden abia« nyitva, az utasok integetnek, mintha a Balaton partján utaznának, júliusban. A magyar hidak című kiállítás Vaján Gazdag kulturális prog­ramja volt március 21-án a vajai községi művelődési háznak. Az öntevékeny mű­vészeti együttes a közeli Pusztadoboson mutatta be műsorát, a községben pedig két kiállítást nyitottak meg. Az utóbbi négy év fejlődé­sét, eseményeit ábrázolja a mintegy két hónapig látható dokumentumkiállítás. A község létesítményeit, esemé­nyeit a vajai alkotóházban vendégeskedő művészek fest­ményeken is megörökítették, melyek szintén helyet kaptak a község négyéves krónikáját tartalmazó színes kiállításon. A Vay Ádám Múzeum első emeleti nagytermében nyi­tották meg az országos mú­zeumi központ vándorkiállí­tását, amely a magyar hidak történetét szemlélteti. Képek­ben és szövegben mutatja be a hidak építését, újjáépítését, a különböző típusok legjobb hazai alkotásait. A magyar hidak című kiállítás két hó­napig áll az érdeklődők ren­delkezésére. Mandátum és megbízólevél Érdekes választási műsorok a Kossuth és a Petőfi adón Nyíregyházán befejeződtek ez első osztályosok beiratko­zásai. A múlt évi 650-nel szemben a mostani tanévben már mintegy 850 gyermekül be először az iskoláit padjai­ba. A központi beiratkozás igpn komoly tanulságokat ho­zott. amelyeket a városi mű­velődésügyi osztály a tanév kezdetéig már hasznosít is. Az első es legfontosabb: világosán kiderült, hogy Nyíregyházán melyeik azok a városrészeit, amelyek elöre­gedtek és melyekben él a legtöbb kisgyermek. Ez lehe­tővé teszi, hogy a realitások­nak megfelelően már az ősz­re kialakítsák az új iskolai körzeteket és ezzel egyidőben a legmegfelelóboen használ­ják ki a tantermeket. Lénye­ges az is, hogy a felmerések alapján lehetővé válik a 20—25 fős. optimális létszá­mú első osztályok indítása. Ez a körül erény jelentősen javítja mind az ok áfás. mind a nevelés feltételeit. A beiratasok választ adtak arra is. hogy milyen tagoza­tos osztályok iránt van a leg agvobb érdeklődés. Meg­dőlt az a korábban hangoz­tatott nézet például, hogy a fizikai dolgozók nem érdek­lőd -'ek a zenei tagozatos osz­tály iránt. Az idén az ösz- szes zenei tagozatos osztály­ba lelentkezett elsősök 33— 40 százaléka munkásszülők FS neke A központi beirat k ssal sikerült kiküszöböl­ni. hogy erre a tagozatra aze-i. kerüljenek al-.ik össze­kötetésük vagy előnyös helvzetük révén fog1 Mák el a helyeket. Igen jó az arány Számos érdekes, színes, a választások eseményeihez igazodó műsort sugároz a következő hetekben a rádió. A „Mandátum és megbízóle­vél” heti 15—20 pierces adá­saiban többek között szó esik a jelölőgyűlések törvé­nyességeinek garanciájáról, a katonai választókerületekről, a régi tanácstagok tapaszta­latairól. Ugyancsak ebben a sorozatban elemzik a vá­lasztójog és a választói köte­lesség kapcsolatát. A „város­atyák honatyák” összeállítá­sában azok a jelöltek állnak mikrofon elé. akik már évti­zedek óta eredményesen munkálkodnak a közösségért az ál'amélét különböző terü­letein. Az „Átnyújtom a mandátumát” című műsorban a képviselők feladátait is­mertetik a helyi és országos politikában. A „Választások a magyar történelemben és ma” című adás — visszapillantás a vá­lasztások történetére. Össze­állítás hangzik el „így vá­lasztanak ma-sutt” címmel. A választások napján Kossuth adón „Jó reggelt, vá­lasztók” címmel hangzik ed összeállítás. A „Szivárvány” élő adásban kerül a közönség elé. s fő témája a válasz­tás. Este 18 órakor Leninvá- rosból az ifjúsági osztály ösz- szeáliítását sugározzák „Fia­tal város, fiatal jelöltek, fia­tal választók” címmel, április 25-én. A hírek naponta 5 perccel meghosszabbodnak, s a délelőtti, délutáni órákban minden kiadásban sor kerül vidéki tudósításokra is. A következő hetekben számos olyan programot is műsorba iktatnak a Petőfi és a Kossuth adón, amelyek közvetve kapcsolódnak az eseményekhez. így felmérik egy-egy város, megye fejlődé­sét a két választás közötti periódusban, és ismertetések hangzanak ei a IV. ötéves terv irányelveiről, tervfel­adatairól. „Bemutatkozó lá­togatáson” címmel három üzem tanácstagjait szoktat­ják meg arról, hogyan lettek, !'-hétnél; az üzemek a taná­csok partnerei a helyi kérdé­sek megoldásában­Húszmillió csemete Ha valljuk, hogy lakásunk dísze a virág, mely felüdít, kedélyt teremt, akkor állít­hatjuk, ugyanezt a funkciót töltik be a falvainkat, váro­sainkat övező erdők, a par­kokban zöldellő, árnyat, fel­üdülést nyújtó fák. Az illato­zó akácfasorok, a pompázó tölgyesek, a szép nyírfák és fenyők megannyi nagy „vi­rágok”, melyek cserélik, fris­sítik a levegőt. Aki fát ültet, nevel-ápol, az levegőt, éltető oxigént termel. Segít csökkenteni a kelle­metlen hatásokat. Nem vélet- I len, hogy a kormány az 1009/1958. évi határozatában elrendelte az egészségügyi és : esztétikai szempontból oly j nagy jelentőségű fásítási i mtmka tömegmozgalommá j való fejlesztését. Ha- ; gyomány már a fásítási hónap. S ha most mégis egy negativ példával szólunk er- I ről, azért tesszük, talán ez j jobban serkent arra, hogy az idén még több fát ültessünk Szabolcsban. Egyik neves szakember tet- . te szóvá éppen a napokban i megtartott tanácskozáson. : Szó szerint idézem: „Nincs az országban még egy megye, ahol hasonló szomorú lenne a helyzet, mint Szabolcsban. Jelenleg 2400 hektár felújítat- lan erdőterület van, a meg­engedett 400 hektárral szem­ben.” És ez már programot is ad. Sürgős teendőt az er­dészeknek, a gazdálkodó ter­melőszövetkezeteknek, s azok­nak a fiataloknak, akik a múltban oly sokat tettek e mozgalom sikeréért. Bizonyítja ezt a KlSZ-alap- szervezetek és az úttörőcsa­patok által az elmúlt évek­ben telepített erdők. Sza­bolcs az országos verse­nyekben háromszor volt első és ennek alapján nyerte el a KISZ Központi Bizottságá­nak fásítási vándorzászlaját. Nem érdemtelenül. Tavaly­előtt 231 hektár erdőt telepí­tettek a fiatalok, a múlt esz­tendőben 387 hektárt és 489- et ápoltak. Jelentős akció volt a 25 éves jubileumi év­fordulóra kezdeményezett „emlékliget”-akció, melyet az úttörőcsapatok szerveztek. Ebben 100 úttörőcsapat vett részt. Az emberpalánták ül­tettek el több, mint 100 ezer darab facsemete-palántát. S míg ezek a palánták ár­nyat adó fákká serdülnek, míg a fiatalok erőfeszítéseket tesznek, úgy tűnik, egyes felnőttek, az erdőgazdálko­dást végző egyes gondatlanok indokolatlanul pusztítják az erdőt. Hiába telepítünk új erdőket, hiába ültetünk új fákat, ha a meglévőket ga­rázda módon kivágják, in­dokolatlanul csökkentik. „Ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok” — hangzik a KISZ megyei bi­zottsága által meghirdetett új jelszó a fásítási hónap sike­re érdekében. Segítsék a fia­talok, az úttörők munkáját mindazok, akik tudnak tenni valamit az ügy érdekében. Az erdészetek, állami gazda­ságok, tsz-ek gondoskodjanak a szükséges facsemetékről. A Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságban a na­pokban kezdték meg 12 mil­lió lombcsemete és 8 millió fenyőcsemete kiemelését. Ezek kerülnek kiültetésre az erdőkbe. Igaz, hogy az idén a tavalyi nagy árvíz és belvíz miatt a termelőszövetkezetek ezekből csak ötmillió lomb­csemetét kapnak. Ez a meny- nyiség sem megvetendő. Szinte minden elültetett, élő, s jól ápolt fa egy hatal­mas virág a parkban, a kert­ben, az erdőben, a falvak, városok mentén. És Szabolcsban sok fát kell ültetni, hogy az elpusz­tultakat és elpusztítottakat pótoljuk. Farkas Kálmán /Megye/ vadászmérleg 3500 élő nyúl a MAVÄD-nak Megyénk 38 vadásztársasá­ga elkészítette az elmúlt esz­tendő vadászati mérlegét, amely jóval gyengébb az 1969 évinél, hiszen a sza- mosközi árvíz és a rendkí­vüli rossz időjárás következ­tében, sok mezei vad elpusz­tult. A szakemberek becslé­se szerint a szatmári részen 680 őz, 7800 nyúl, 12 ezer fá­cán és 6000 fogoly lett az ár­víz áldozata, így ezen a terü­leten be kellett szüntetni a vadászást. A tilalom alá nem eső te­rületeken azonban eredmé­nyesnek mondható a szezon, amelyen a szabolcsiak mellett külföldiek is részt vettek, őz­ből 69-et ejtettek el. Bár me­gyénkben nagyon ritka a vaddisznó, mégis 14 került puskavégre. Mezeinyúlból közel 2000 darab lőve került a MAVAD-hoz. Az élve, há­lóval elfogott tapsifülesekből 3560-at értékesítettek, több mint harmadát exportpiacon. Az élve befogott fácánokból 334 darabot adtak át a va­dászok, a 2000 lőtt mellé. A mezőgazdasági műsorok között lesz a „Visszapillan­tás”. amelyben Bencsik Ist­ván, az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnö­ke számol be négyéves kép­viselői tevékenységéről. Az „Ez volt a választókerüle­tem” című összeállítás Sza­bados Ferenccel, a Komáro­mi Állami Gazdaság igazga­tójával járja be azt az öt községet, amelyet a Parla­mentben képviselt. A „Tessék a mikrofon!” pedagógus tanácstag- és képviselőjelölteket mutat be a következő hetekben. A március 25-i „Ifjúsági ran­devú” Budapest és Moszkva közölt térerőt közvetlen kap­csolatot: olyan fiatalok áll­nak a mikrofonok ©lé. akik közéleti szerepet töltenek be. Ugyancsak az Ifjúsági rádió szerkesztésében összeállítás hangzik el az ifjúság jelölt jelről Fogolyból 3500, vadkacsából 5 ezer, vadlibából 110 került a MAVAD-hoz. Az árvíz idején elpusztult fácánok pótlására a vadre­zervátumban neveltek fácán­csibéket, amelyből már 2600 a vadásztársaságok területein van. Az elmúlt évben nagy gon­dot fordítottak a dúvadak ir­tására a szabolcsi vadászok. A rókavadászások és a koto­rékfüstölések során 686 ra­vaszdit kaptak el. Megyénk­ben a nagyon ritka vadmacs­kákból 9 került puskavégre az erdőben. A szárnyasok kö­zül 4 ezer szürke var jut és 1400 szarkát lőttek le. Elég sok a házaktól elkóborolt kutyák és macskák száma is, amelyekből 2200, illetve 1500 került puskavégre. Bővítik a mező* gazdasági géppark ot A mezőgazdaság idei sze­zonjára általában közepes — esetenként az átlagosnál joblj, máskor azonban nem megfe­lelő — ellátást ígér a gépke* reskedelem. Az AGRO- TRÖSZT információja sze­rint egész sor világcég által gyártott gép, gépcsoport gaz­dagítja majd 1971-ben a ha­zai mezőgazdasági gépparkot. A cukorrépa-termesztés ne­héz helyzete — ameiye. rész­ben a nem megfelelő gépel­látással hoznak Összefüg­gésbe —, fokozott erőfe­szítésre késztette a külke­reskedelmi joggal rendelkező Mezőgazdasági Ellátó Trösztöt. Piackutató delegáció ta­pasztalatai, valamint a MÉM döntése szerint Barrault Le- pine típusú berendezéseket hoznak be a hazai gazdasá­gok c-llátásnva. Az ugyancsak jó hírű, RAU-gyárínnányú francia cukorrépa talajelő­készítő gép importjára szin­tén szerződést kötöttek és 30 garnitúra érkezését várják. A szovjet mezőgazdasági gép­gyárak 12 “-ős vetőgépeket szállítanak Magyarországra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom