Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-20 / 67. szám

KELET-MAGYARORSZÄO POLGAR! VEDELEM tVtí. mSxdtm W «. aMat KÜLFÖLD Két írás első részét közöljük mai mellékletünk e rovak­tában. Az egyikben a vegyi- és biológiai fegyverek okozta konfliktusokról ír a szerző, a másik témája a polgári véde­lem. Míg egyik oldalon különösen veszélyes fegyverek el­terjesztésére törekednek, a másik oldalon — látva a maguk által élezett veszélyt — az igazi okot, saját mesterkedései­ket takargatva ugyan, de már számolnak azzal: az agresz- szor nem maradna büntetlenül... KwIe&skoM Világméretű tiltakozás a vegyi- és biológiai fegyverek eilen VEGYI HARCANYAGOK: Áz élő erők, a létfenntartási ■javak (élelem, víz) ellen köz­vetlenül, vagy közvetve al­kalmazott mérgező hatású vegyületek, melyek a táma­dás körzetében tömeges sé­rülést, elhalálozást és szeny- nyeződést eredményeznek. BIOLÓGIAI FEGYVE­REK: Kórokozó mikrobák (baktériumok, vírusok) ame­lyeket fertőzött rovarokkal, tárgyakkal, élelmiszerekkel el lehet juttatni a fertőzni kí­vánt területre, hogy ott em­berek, növények és állatok között súlyos betegségeket, járványokat okozzanak. A lakosság felvilágosítása, fe­gyelmezett magatartása és megfelelő járvány védelmi intézkedések jelentősen csök­kenthetik a biológiai (bakté­rium) fegyverek hatását. MIKROBA, MIKROOR­GANIZMUS: Csak mikrosz­kóppal látható egysejtű élő­lények (baktériumok, proto- zoonok, egyes gombák), va­lamint a közönséges mikrosz­kóppal sem látható vírusok, íágok stb. elnevezése. JÁRVÁNY: Az az állapot, amikor a fertőző megbetege­dések száma hirtelen, mo­hán ásszerűen felülmúlja a szóban forgó betegség egyéb­ként előforduló eseteinek a mértékét VIRUS: Az élő és élette­len világ határán elhelyezke­dő legegyszerűbb élőlények, önmagukban az élettevé­kenység legkisebb jelét sem mutatják, de ha megfelelő élő szervezetbe kerülnek, (vírusfertőzés), a gazdasejtek anyagcseréjének felhasználá­sával a szövetekben elszapo­rodnak és ott jellegzetes el­változásokat hoznak létre (vírusbetegségek). 1. A VEGYI- ÉS BIOLÓGIAI FEGYVEREKET — ha a ma­inál primitívebb formában is — már a görögök, rómaiak, sőt előttük az asszírok és per­zsák is alkalmazták. Az első szorosabb értelemben vett ve­gyi támadás — amelyet lé­nyegében a vegyi harc kez­detének is számítunk — 1915. áprilisában Ypern városánál történt. Az első világháború vegy i harcának szomorú mér­lege: 91 ezer katona halt meg, 1,3 millió lett harcképtelen, A bakteriológiai harc kez­detét az 1937-ben kezdődő ja­pán—kínai háborútól számít­juk, ahol pestist alkalmaztak, majd a koreai háború idején már nagyszabású harctéri al­kalmazás történt. Az alkalmazásokkal, illetve kutatásokkal egyidőben világ­szerte megindult az ilyen tí­pusú fegyverek elleni tiltako­zás, követelték az alkalmazás megtiltását, elítélését szolgáló nemzetközi egyezmények meg­kötését. 1799-ben a hágai kon­ferencián, majd ugyanitt 1907-ben újból elítélték, il­letve tiltották a vegyi- és bak­teriológiai fegyvereket. A legfontosabb az 1925. június 17-én Genfben aláírt jegyző­könyv. Ezt 34 ország írta alá, majd 12 ország csatlakozott hozzá. (Az Amerikai Egyesült Államok 1969, novemberében jelentette be, hogy ratifikálni fogja a jegyzőkönyvet, de ez nem történt meg.) 1966. végén az ENSZ 21. közgyűlése határozatot fo­gadott el, amely elítéli és nemzetközi bűntettnek minősí­ti a vegyi- és biológiai eszkö­zök alkalmazását, illetve kö­veteli az ilyen irányú fegy­verkezés betiltását. Az ENSZ főtitkára 1969. júliusában ja­vaslatot tett közzé, melyben felhív minden országot a ve­gyi- és biológiai fegyverek ki- fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának megszünte­téséről, illetve arra, hogy erő­sítsék meg az 1925. évi genfi egyezményt. Ez az ajánlás 14 nagy tekintélyű, különböző nemzetiségű tudósból álló bi­zottság jelentésére támaszko­dik. 1969-ben, október—novem­berben az ENSZ 21. közgyű­lésén a szocialista országok egyezménytervezetet ter­jesztettek be, a genfi lesze­relési értekezleten jelenleg is napirenden szerepel a vegyi- és biológiai fegyverek eltiltá­sa. ' MINDEZEK ELLENÉRE IGEN AKTIV KUTATÁSI, gyártási, felhalmozási és gya­korlati kipróbálási munka fo­lyik a különböző kutatóinté­zetekben és kísérleti telepe­ken, de harctéri kipróbálásra és alkalmazásra is sor került például a koreai és vietnami háborúban. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok­ban intenzív az ilyen kutatás. Egyes nyugati országokban nagy propagandát folytatnak a vegyi-biológiai harcanyagok, mint „humánus” tömegpusztí­tó fegyver mellett, ezzel pró­bálják igazolni a fejlesztést. Néhány vélemény a vegyí- és biológiai harcanyagok mel­lett: Dr. Cliff old F. Rasswei- ler (az amerikai vegyészek társaságának volt elnöke, a Pentagon fő tanácsadója) „Humánus nemzet vagyunk. Egyáltalán nem szörnyű, ahogy a modem mérges gáz Öl. Majdnem fájdalom nélkül vé­gez az emberrel. Nem ron­csolja szét a testét, mint a hagyományos fegyverek, meg­rövidíti a szenvedést is azzal, hogy csökkenti az agónia ide­jét”. William M. Chreess.y ve­zérőrnagy (az USA-hadsereg vegyi- és biológiai csapatai­nak volt főnöke) szerint a vegyi- és biológiai harceszköz „a hadviselés leghatékonyabb és legemberségesebb módja”. J. Hrotschild nyugalmazott dandártábornok (a kémiai és biológiai kutató osztályt ve­zette az amerikai . hadsereg­ben) egyik könyvében kifejti a vegyi- és biológiai fegyver előnyeit, többek között így nyilatkozik: „A hagyományos robbanás és az atomfegyver­rel szemben nerp okoz anyagi kárt, (tehát lehetővé teszi az alkalmazónak, hogy az anyagi értékeket a birtokába vegye). Önköltsége jóval kisebb, mint a hagyományos robbanósze­reké és hasonló eredményeket biztosító atomfegyvereké (te­hát olcsóbban lehet ölni). A vélemények alapján lát­hatjuk, hogy a „humanitás” egy ördögi ideológia: olcsón és fájdalommentesen ölni, az anyagi értékeket megmenteni. A vegyi- és biológiai fegy­verek létrehozása az USA-ban a második világháború után néhány évvel meggyorsult. Az 1958—59-es években évi 35 millió dollár, 1966-ban már háromszázmillió dol­lar 1967—68-as években évi négyszázmillió dollár a hi­vatalos adatok szerint kuta­tásra fordított összeg. Nyil­vánvalóan ezek a „hivatalos” adatok nem teljesen fedik a valóságot, mert például egyes források szerint 1969-ben csu­pán az egyik kísérleti telepen 429 millió dollárt használtak fel. (Folyt, köv.) A kapitalista államok polgári védelméről Az emberiség fejlődése so­rán az osztálytársadalom tör­ténetében jelentős szerepet játszottak a háborúk. Gyak­ran népeket, államokat pusz­tított el, sok esetben új álla­mokat hozott létre. Évezrede­ken át a háború a harctere­ken zajlott le, és abban csak a hadra kelt seregek vettek részt. Az otthon maradt né­piét a harci cselekmények közvetlenül általában nem érintették A XX. században a had­tudomány és a technika fej­lődése következtében egyre újabb fegyverek jelentek meg, ezek hatásaira alapvető változások következtek a há­ború jellegében és a hadvi­selés módjában. Az első vi­lágháború során megjelent a repülőgép, amely a háború végén már hatékony eszköz volt a békés lakosság életé­nek és javainak elpusztítá­sához. A pusztítás új mód­szere mér az első világhá­borút követően felvette a vé­dekezés új módszerének problémáját. Társadalmi szervek állami irányítással Az európai államok ha­mar felismerték, hogy a hátországot támadó repülő­gépek ellen a legkorszerűbb légvédelmi (vadászgépek, ágyúk) sem képesek teljes védelmet nyújtani, ezért a légitámadások hatásának a lehető legkisebb mérvére csökkentése érdekében az államok egész sorában lét­rehozták a védelmi szerveze­teket Ezek feladata volt a hátország előkészítése a tá­madásra és a támadás kö­vetkezményeinek a felszámo­lása A védelmi erők fejlesz­tésében Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc, Svédország járt élen. A védelmi szervezetek általá­ban állami irányítással mű­ködő társadalmi szervezetek voltak. Hasonlóan annak idején a hazánkban is műkö­dő Légoltami Ligához. Ezen szervezetek helyi védelem­mel foglalkoztak, egyes ház­csoportok, üzemek, gyárak, káreseteit voltak hivatottak csökkenteni a mentés időbe­ni elvégzésével. A technikai rohamos fej­lődés nagy hatósugara re­pülőgépeket, rakétákat és új fegyvereket, atom- és hidrogénbombákat állított a pusztítás szolgálatába. Az új, nagy hatású fegyverek a hát­országvédelem hatékonyabb megszervezésének szükségét vetették fel. Ezért az 1950-es évektől megindult világszerte a helyi védelem célját szol­gáló légoltalom polgári vé­delemmé fejlesztése. A pol­gári védelem legtöbb ka­pitalista országban az egész országot átfogó védelmi szer­vezet, amely a katonai és nem katonai jellegű védelmi in­tézkedések egységes rendsze­rének létrehozását és ezen beiül a lakosság védelmének országos szintű felkészítését is szolgálja. A polgári védelem a had­tudomány mai álláspontja szerint kétségtelenül hadásza­ti tényezővé vált, amelynek fejlődésére a hadászat ob­jektív törvényei érvényesek. A NATO szerepe Legtöbb kapitalista állam világosan ítéli meg, hogy napjainkban kizárólag kato­nai eszközökre épített védel­mi rendszer egyedül nem életképes. Ebből következik, hogy ezen államok háború esetére a polgári védelem te­rületén is átfogó intézkedést terveznek végrehajtani. Amennyiben nem altarja lé­tét és állampolgári életét kér­désessé tenni, polgári védel­mi intézkedések nélkül sem­miféle hatásos katonai intéz­kedési védelem nem lehetsé­ges. A kapitalista államok ka­tonai csoportosulásain belül a NATO-nak szerepe van nemcsak a fegyveres erők, hanem a polgári védelem fel­készítésében, iEetve fej­lesztésében is. Az USA, mint a szövetség vezető katonai hatalma hatással van a tag­államok fejlődésére, mint a legnagyobb gazdasági po~ tehciállal rendelkező kapita­lista állam a tagállamoknál kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik a polgári véde­lem módszereinek kialakítá­sában. A propaganda eszközével is Az USA a védelem szer­vezetének tökéletesítését is felhasználja agresszív poli­tikai céljaihoz, hogy ily mó­don egy háború esetén ter­melőerőit megóvja, csök­kentse vesztességeit, legyen ereje a háború folytatásához az ellenfél nukleáris csapásai esetén is. A NATO szerve­zetén belül a polgári védel­mi feladatok koordinálásának szerve a polgári védelmi bi­zottság (Civil Defence Kum- mitee) amelyet 1952. végén szerveztek még. A védelem szervei kiépítésénél totális, az élet valamennyi területét át­fogó háborúból indulnak ki. A szervezetbe bevont töme­gek aktivitásának fokozására kommunizmusellenes hisz­tériát igyekeznek kelteni, a szocialista országok agresszív támadásával indokolják a vé­delmi erők fejlesztését A polgári védelem célja az 1957-ben kiadott NATO- kézikönyv szerint a lakosság, azaz, a hátország ellen irá­nyuló ellenséges fegyverek támadásával szemben meg­védjék a lakosságot, és se­gítsék a veszélyeztetett terü­leten. A fentiek érdekében megfelelő megelőző intézke­dések megtételével a károk és személyi veszteségek csök­kentése képezi a polgári vé­delem fő célját. A feladat végrehajtására megítéléseik szerint békében kel felkészülni, hogy táma­dást megelőző „kritikus” idő­szakban a lehető legrövidebb idő álljon rendelkezésre az intézkedések végrehajtásához. Hangsúlyozzák, hogy egy atomháború esetén a lakosság nagy kiterjedésű kárterületen elkerülhetetlenül többé-ke- vésbé súlyos sérüléseket fog szenvedni. A tagállamoknak tehát fel kell készülni a nor­mális élet és a termelési te­vékenység megszakítására. Bonyolult felkészülés Ma már szinte lehetetlen milliós városok lakosságának a megvédése hagyományos módon, óvóhelyek építésével. Ezért a figyelem a lakosság veszélyes területen kívüli te­lepítésének kérdése felé te­relődött. Nem vetik el azon­ban az óvóhely építését sem, mint a közvetlen csapásterü­leten élő lakosság védelmé­nek hatékony eszközét. A csapást szenvedett vá­rosok megsegítése, az óvóhe­lyen rekedt lakosság kimen­tése, bonyolult felkészülést igényel, nagy mennyiségű technikát és nagy tömegű jól képzett szakalakulatokat. Ezért a mentésre már bé­kében megfelelő számú ala­kulatot kell szervezni, a veszélyeztetett időszakban a városon kívül áliomásoztat- nL (Folyt kövj Vásárosnaményi tudósítás Polgári védelmi estek Uj kezdeményezésről, a polgári védelmi estekről kükfött tudósítást mellékletünk számára Vásárosnaménybői Lakatos Sándor. Beszámolt arról,'"hogy a járási polgári védelmi pa­rancsnokság 32 községet felölelően, körzetesítve megszervez­te a polgári védelmi esteket. Eddig öt körzetben voltak meg az előadások kultúrműsorral, fimvetítéssel egybekötve. A rendezvénysorozat megszervezésének alapötlete: népszerű, mintegy szórakoztató módon is ráirányítani a figyelmet a polgári védelem egyes kérdéseire, amellyel egyidejűleg azt a célt is szolgálják, hogy jelentőségének megfelelően, a lakos­ság komolyan vegye a kiképzésbe való bevonását, és lássa mulasztásának esetleges következményeit is. A községekben a pártszervezetek, a tanács végrehajtó bi­zottságával közösen végezték a rendezvények előkészítését. A művelődési házak nagy rendezvényekre is megfelelő ter­meit megfelelően előkészítették. A lakosságot kulturált kivi­telű meghívókon a szóbeli tájékoztatás után újra értesítették. Egy-egy polgári védelmi estre a következő programot ké­szítették: a rövid hivatalos megnyitót egy félórás polgári vé­delmi témájú fim követte, majd a járási polgári védelmi pa- rancsnoksóg kiküldöttének újabb félórás előadása követke­zett, amelynek témája a jelenleg aktuális polgári védelmi szervezési feladatok, valamint a katonapolitikai-honvédelmi kérdések voltak. Ezt követően a vásárosnaményi járási mű­velődési központ színjátszó csoportja bemutatta Hans Pfeif­fer: Nem hallgat a tenger című egyfelvonásos drámáját, majd a Vásárosnaményi ÁFÉSZ színjátszó csoportjának vidám je­lenete következett. Az est befejezéseként bemutatták Az atom­energia háborús és békés felhasználása című 40 perces isme­retterjesztő íilmet. Az egész program körülbelül két és fél órás, aktuális, változatos volt. A kultúrműsorokért dicséret illeti a művelő­dési központ és az ÁFÉSZ színjátszóit, s azokat, akik előze­tesen szaktanácsokkal látták el őket. Az eddig megrendezett polgári védelmi estek iránti ér­deklődés nagyságára jellemző: egy-egy alkalommal, 200—400 résztvevő volt kíváncsi a rendezvényekre. Ahhoz, hogy ilyen nagy létszámú hallgatóságot megfelelően elhelyezzenek és a programmal lekössék érdeklődésüket, sok következetes mun­kára volt szükség. Ebben segített a járási tanács Vb-elnöka és a járási polgári védelmi törzsparancsnok is, de a községek­ben ugyancsak értékes munkát végeztek, többek között Bara­báson Orosz Endre, Tiszaszalkán Oláh Árpád. Lónyán Nyeste Sándor, Aranyosapátiban Juhász Endre, Csarodán pedig Ifosa Sándor. Március végéig Nyírmadán és VásárosnaményDan rendeznék újabb polgári védelmi esteket. Kér eszi rejtvén if VÍZSZINTES: 1. Tömegpusztító eszközök. IS. Az egészségügyi' szakszolgálato­sok. egyik feladata. 15. Féli? emel. 17. Betegség jele. 18. Eke- zet nélküli legelő, 19. Csapadék. 20. A közepén égető. 22. Közbizton­sági személy. 25. Római 540. 26. Vissza: v Irónia. 28. Létezés. 29. ....Kong. 30. Vallás. 32. Tova. 33. Fordítva nív át! 34. Növény 35. Gabonaféle. 36. Adagol. 37 Argon vegyjele. 38. Kocsikerék része. 39. Kis patak. 41. Lakoma. 43. I. L. F. 44. Háziállat. 45. Napszak, köl^* tőiesen. 46 Y. V. 48. Vissza: Község Fejér megyében. 49. Fiú­név. 50. Azonos mássalhangzók. 51. Ritka víziállat. 5Ő. Kút szélei. 55. Tedd fel. 57. Idegen férfinév. 58. Nagy folyam neve keverve. 60. Fordított tűzhányó. 61. Spanyol folyó. 62. Finom húsú tengeri ál­lat. 64. Ébred 65. E. T 66 Kis ut­ca. 67. Főzeléknövény. 69. Szemé­lyes névmás. 76. A polonium és a rádium, egyik felfedezője. 74. Nagy jelentőségű társadalmi szerv. FÜGGŐLEGES: 2. Hangtalan utas! 3 Vissza: Férfinév 4. Molnár Béla és Ár­vái Rezső névjelei. 5. üsszevisz- sza fékez. 6. E. ö. 7. Gy. T. C. Szín. 9. Számjegy. • 10. Mező. 11. Félig eskü. 12. A tömegpusztító fegyverek egyik nagy csoportjába tartoznak a ..... 14 A hátország védelmében jelentős szerepet tölt be a ....... 16. Diákok étkezdéje. 19. Játszóterek kedvelt eszköze. 21. Finn munkás sportegyesület neve. 23. Kevert len. 24 Égtáj. 25. Penészes szag. V Igen fontos vegyvédelmi eetfeds. a& X vá­ros örök figyelmeztető az embe­riségnek. 31. Az olasz „felsőtiz­ezer” remegve ejti ki a nevét. 33. Vásárlása. 38. Sír. 3S. Létezik. 4<i. Fedd. 42. Részvénytársaság. 47. Élénken virul. 50. Éljenez. 52. Gyümölcs. 53. Régi nép. 54. Fordított számjegy. 56. össze­vissza ken. 58. Sugármennyiség. 59. Természet németül. 62. Zúzó 63. Gyenge minőségű bor. 66. Végtag. 68. Gyakori családnév. 7ö. Félig mögé. 71. Teke köze­pe. 72. Cérium vegyjele. 73. Mu­tatószó. OLVASÓINK FIGYELMÉBE? Beküldendő sorok: Vízszintes: 1, 13, 70, 74« Függőleges: 12, 14, 27, 39, 58. Beküldési határidő: 1971 március 31. (Cím Polgári véde­lem megyei parancsnoksága* Nyíregyháza, megyei tanács). Kérjük, hogy a megfejtést tartal­mazó levelezőlapra megfejtőink a rejtvény szel vényt is ragasszák fel. A Kelet-Magyarország február 13- án megjelent Polgári védelem melléklet keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: „Az élő­lények mechanikai sérülése: su­gárbetegség kialakulását; aktivi­tásuk csökkenése: szemsérülés és égési sérülés. Könyvutalványt, il­letve könyvjutalmat nyertek: Mélykúti Ernőn é, Béres Mihály* Figecki Jen öné, Gincsai Mikies, Lajti Jánosné nyíregyházi, Agár­di Lászlóné kántorjánosi, Adám József búji. Ster Pál mátészalkai, Sipos Piroska csengeri és Snek- szer Mihályné leveleki olvasóink. ........ ........... ....—...... 1Sríl A Polgári védelem REJTVÍNYSZELVfiNYE dús _________________ i J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom