Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-20 / 67. szám

Wff. Kiírom W. rvrlrr-WXärJMöns?A& f mf Vetik az árpát a nyfreg^lsázi Járásban Uj tavasz Penyigén Kedvezményes utazások A napok óta tartó szép ta­vaszi időjárás „megmozgatta” a mezőgazdaságot. Már feb­ruárban is igyekeztek a ter­melőszövetkezetek kihasznál­ni minden alkalmas időt. Fej­trágyáztak, metszettek, hord­ták az istállótrágyát, készí­tették elő a melegágyak he­lyét. A nagyhalászi Petőfi Tsz- ben teljésen befejezték 220 hold almagyümölcsös met­szését. Szerves trágyát szór­tak ki a k/zös szőlőbe, őszi- barackos területre, holdan­ként 160 mázsát. A cukorré­pa, burgonya, dohány kije­lölt területeit ugyancsak szerves trágyázzák, mielőtt a talajt vetéshez előkészítik. 2300 hold kalászos vetésnek ugyancsak megadták az indí­tó műtrágyaadagot. 50 hold területre való vetőburgonyát ciőcsirázásra beraktak. 40 hold mákot már febru­ár végén elvetettek a tisza- dobi Táncsics Tsz határában. Vele egyidőben 15 holdon ét­kezési borsó vetőmagot is földbe tettek. Március 19-én kezdtek az étkezési borsó ve­tés folytatásához, 150 holdon. Megkezdték és jó ütemben halad ötven hold közös szőlő metszése. Balsán, a Petőfi Tsz hatá­rában nagy igyekezettel vég­zik a tavaszi vetési területek előkészítését. 140 hold bur­gonya földjét istállóttágyával már ellátták. Múlt időben be­szélnek 900 hold fejtrágyá­zásáról is. Ősszel szántott ta­lajon, burgonya, cukorrépa, napraforgó ' alá holdanként átlag 3 mázsa vegyes műtrá­gyát addgolnak, s plusz más­fel mázsa nitrogént adnak holdjára. Gáván, az Uj Erő Tsz-nél is azzal kezdődött a tavaszi készülődés, hogy istállótrá­gyáztak 250 hold burgonya­területet. Mire megérkezett a talajmunka és vetésekhez va­ló jobb idő, Gáván is befe­jezték a gyümölcsös metszé­sét, az őszi vetésű kalászosok fej trágyázását. Március 18­án pedig 50 holdon fejezték be a mák vetését. De ugyan­azon a napon hozzáláttak félszáz holdon étkezési borsó vetéséhez. A gávai közös ha­tárban 100 hold tavaszi árpa talaj-előkészítését végzik, s már tegnap a vetést is el­kezdték. (ab) — Legalább egy szobám lenne meg télre — kívánta Kiss Gyuláné a malterhor­dás két fordulója között. Azt számolta, hogy brigádjuknak még huszonöt házat kell fel­építenie, hogy az övéhez ér­jenek. Akkor szeptember ele­jét írtuk, és Penyige újjá­építése 50 százalékos készen­létet mutatott. Dolgoztak megszállottként. látástól va- kulásig az építők: a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, a Salgótarjáni és a Karancskeszi Építő Ktsz szak­munkásai, s a helybeliéit, a tsz-tagokból lett segédmun­kások, főként asszonyok. Azokban a napokban már mindennap egy ház tető alá került, tehát Kissné kívánsá­ga nem volt reménytelen. Akkori szavaira emlékez­ve, az új birtokos örömével mutatja az ötös típusú, két- szoba-összkomfortos, a ve­randa befalazásával ötlete­sen háromszobásra bővített otthonukat: — Azt hiszem megérde­meltem, hogy októberben be­költözhettünk. Hiszen ott voltam a többiekkel már a romok elbontásánál is, és azután végig az újjáépítés­nél, az utolsó falazásig. Összkomfortos házats , A közös összefogás eredmé­nyeként december 15-én be­költöztek a családok az utol­sóként épített házakba. És mint Kisséké, készre épült a többi 140 is. Csupán a külső nemes vakolás hiányzik az épületek kétharmadáról és néhányról a csatorna, meg az ereszszegö léc. Bár az eresze­ken egész télen dolgoztak. Az új tavasz örömökkel és gondokkal köszöntött Penyi- gére. Harkai Frigyes fTj-el- nök és Garda Lajosné vb- titkár sorolja — jobbára a község gondjait Mert ami az örömöt jelenti, az szemmel látható, csak Itt kell nézni a tanácsháza ablakán. Megsem mulasztják el egyetlen láto­gató figyelmét sem felhívni az új házsorok szép látvá­nyára. ■ Azért, hogy télre itt is minden károsult családnak lett otthona, nem feledkez­tek el azokról sem, akiknek a háza „csak” megrongáló­dott. Tavaly nem kerülhetett sor e lakások kijavítására. A felújításra szoruló 20—25 ház között lesz több, amit most már valószínűleg le kell bontani, de ha nem is, ta­vasszal mindenképpen hozzá kell látni a helyreállításuk­hoz. Ezeknek a házaknak a sorsával az illetékesek már foglalkoznak. Az egy-, két- és háromszo- bás új házak kivétel nélkül összkomfortosak. És, hogy a fürdőszobákat használni is tudják, már nem kell sokáig várniuk a vízre — újságol­ják. A tervek elkészültek, a télen sok építőanyagot, csö­vet már ide szállítottak és áp­rilis elején hozzáfognak a gerincvezeték építéséhez, amely a fehérgyarmati víz­műről vezeti Penyigére az Nem divatbemutatót örökítettünk meg, mindössze any- nyit, hogy Pente Irén, Sitku Eta és Dallos Ilona, a VOR nyíregyházi gyárának dolgozói, a munkaszalagnál felpró­bálták a gyár új termékeit. A mini, midi és maxi szok­nyákat a belkereskedelem részére gyártják Hammel József felvétele Falusi patikában A főorvos jeges, ólomvizes borogatást rendált. Először jeget kell szereznem. Nagy- nehezen kicsikarok egy kiló jéghideg jeget a hentes jég­szekrényéből. Most már csak az ólomvíz van hátra. Gyerünk a patikába. Bent csendesen ülnek a betegek, miközben a gyógy­szerész dolgozik. A kék köpe­nyes „viddki-hozdbe” ember t^-ölgeti a port az edények­ről. Az ember portörlés után megöntözi a kirakatban lévő cserepes virágokat, szakszerűen vattával csavar­gatja körül a gyenge szára­kat. Pontos ember tehet. A patika lassan kiürül. Rám keriH a sor. A patikus odamegy a polchoz, leemel egy csiszolt palackot, rá van írva: Aqua Goulard. Meg­rázza: — A fene enné meg. Ki­fogyott. Le kell mennem a pincébe. A kék köpenyes ember, aki eddig az egyik sarokban piszmogott, megfordul, fur­csa szemekkel néz a gyógy­szerész után. miközben izga­tottan gyűrögeti markában a porrongyot. Aztán az egyik polchoz siet. sőt ugrik, le­emel egy palackot, kirántja belőle az üvegdugót, s na­gyot húz belőle. Van valami ijesztő a mohóságában. — Hé! — ugróm a kék­köpenyes öngyilkoshoz. Megmarkolom, a csuklóját. — Ne izéljen! — méltat­lankodik. — Mit avatkozik bele más életébe? — Mért tette? — rezeg ki belőlem az ijedt kérdés. — Mert nem bírom meg­állni. Nem tudok leszokni. — Miről? — Az ivásról. Hiába, na~. — Es ha összetévesztené egy másik palackival? Megvetően válaszolja: — Hát mért vagyok ebben a patikában már tő éve? Meg tudom talán különböz­tetni a konyakot a glicerin­től, m eg az ólom víztől. Még a rendes víztől is, mert gye­rekkoromban ittam utoljára vizet, azóta csak konyakot. Visszateszi a palackot a polcra és mire a patikus megérkezik a pincéből az ólomvízzel, már újra port tö­röl get egy sarokban, de most s okkai elszántabban, na­gyobb ambícióval, mint az­előtt. Ha nem vigyáz magá­ra. még fütyül is hozzá — a betegek gyógyulására. . Dénes Géza egészséges, jó vizet. (Pilla­natnyilag öt mélyfúrású kút­ja van a 900 lelk.es község­nek.) Úgy számítják, hogy július elején már víz folyik a vezetékekben. A Szamos- köz újjáépítésével, víz- művesítésével összefüg­gő, állami költségvetésből fi­nanszírozott beruházás 4 millió forint megtakarítást jelent csupán ennek a köz­ségnek. Régi esték emléke Amikor májusban elpusz­tult Fényige lakóházainak háromnegyed része. együtt pusztult valamennyi középü­let, Mindössze három iskolai tanterem maradt épségben, összeomlott a tanácsba za, a kultúr ház, — benne a könyv­tár — az egészségház, • a tűz­oltószertár, a posta és két is­kolai tanterem teljesen, egy részben. A tanácsnak Jármi Béla tűzoltóparancsnok aján­lotta fel új házát a téli hó­napokra. Március 31-én azon­ban vissza kell költözniük abba a fabarakkba, amelyben az árvíz után kaptak mene­déket. Alig lehet beszélni kulturális életről. A tante­rembe 30—40 embernél több nem fér, ha ritkán adódik valami rendezvény. — Nálunk — bár sok csa­ládnak van tv-je — nem szí­vesen zárkóznak be az em­berek esténként. Szeretnek összejönni beszél / tni, isme­retterjesztő előadásokat hall­gatni, politikai eseményeket megvitatni, filmet, színházat nézni — mondja Harkai Frigyes tanácselnök. Mozgal­masak voltak az esték régen a kultúrházban. A tsz is gyakran lefoglalta. Nem volt ritka esemény, hogy meghív­ták a Déryné Színházat, s a közösből kifizették az ösz- szes jegyeket Papír, ceruza kerül elő, hogy felvázolja, milyennek gondolták azt a kétszintes épülettömböt, amelybe az elpusztult közintézmények mind helyet kapnának. A terve mar készül a Budapesti Várostervező Intézetnél. Igazi faluközptnt lesz ~ ez, parkkal, szökőkúttal... A pénz megvan.., — A pénzünk megvan rá. A 7 millió forintot is állami támogatásból kaptuk — szól közbe Gardáiul. Csak kivite­lező nincs. Bárhová fordul­tunk eddig, nem akadt vál­lalkozó az építkezéshez. Mi magunk nem tudjuk megol­dani, nincsenek szakembere­ink. Ez nem olyan feladat, amit egy tsz építőbrigáddal és társadalmi munkásokkal el lehetne végezni. Utóbbi mondatába sza­badkozó hangsúly csúszik. Nem szeretnék, ha telhe­tetlennek tűnnének. Annyi segítséget, támogatást élvez­tek az elmúlt hónapokban, amit csak az hisz el, aki ré­szese volt, vagy látta már az új Penyigét. De most újra kérniük kell... Ezúttal egy építő vállalat vagy ktsz se; gítségét. Kádár Edit Horváth László, az IBUSZ nemzetközi főosztályának ve­zetője Nyíregyházán, a Sza­bolcs megyei Lapkiadó Vál­latát tanácskozótermében sajtótájékoztatót tartott a napokban, melyen részt vei­tek azok a tanácsi, szerveit, tsz-elc és intézmények is, ahol rendszeresen szerveznek társasutazásokat az IBUSZ útján. Megkérdeztük: mi az oka annak, hogy az IBUSZ kül­földi útjaira a jelentkezik sok esetben nem kapnak he­lyet azzal az indoklással, hogy betelt a létvtám, — Úgy igyekszünk segíte­ni esen, hogy a, meghirdetett külföldi, utakra hasonló jel­legű társasutazásókat. szer­vezünk és indítunk. így tu­lajdonképpen. előbb, vagy utóbb, minden igényt ki tu­dunk elégíteni, — Az 1971-es év újdonsá­gaiként megemlítenék né­hány érdekességet. Belföldi kedvezményes akció kereté­ben 5 napos üdülési lehető­séget biztosítunk május 16- tól június 12-ig. A jelentke­zőknek csak 5 napot kell ki­fizetniük, de hetet tölthetnek a Balatonnál. Ebben az év­ben ugyancsak fejleszteni kí­vánjuk a hétvégi üdülőák- ciót is. 1971 őszétől az IBUSZ nyugdíjasakciót in­dít. melynek során a közeli országokba biztosít a nyug­díjasoknak rendkívül kedvező feltételeit mellett pihenést. — Az IBUSZ-on keresztül 165 ezer ember utazott kül­földre. 1971-ben 15—20 szá­zalékos felfutásra, emelke­désre számítunk. (F. P.) Rádióközvetítés a tokaji hegyről Beszélgetés a szabolcsi rádióvételről a posta rádió és televízió műszaki igazgatójával Egy évvel ezelőtt közöl­tünk tájékoztatást Szabolcs- Szatmár megye rádióvételi „fehér foltjairól” és elhalkulá­st zónáiról. A posta külön szervezete gondoskodik a két fontos feladat megoldásá­ról: A rádió- és televízióhul­lámok továbbításáról a mű­sorközlés technikai felada­tairól. Neve: Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgató­ság. Vezetője: Becz Sándor. Vele beszélgettünk. — Szabolcs-Szatmár megye egy része — kezdi Becz Sán­dor igazgató — a lakihegyi Kossuth adó úgynevezett el­halkulás! zónájába esik. Ezt a rádióhullámok terjedésé­nek különböző módjai idézik elő. Ezért Szabolcsban már önmagában véve sem kielé- gitőek középhullámon a Kos­suth műsorának vételi lehe­tősége. — Tovább rontja a hely­zetet, hogy a középhullámon üzemelő külföldi adóállo­mások teljesítménye is nö­vekszik — hasonlóan a ná­lunk végrehajtott körülbelül kétszeres teljesítménynöve­léshez, — és ezek az adók szintén zavarják a Kossuth- műsort. Hasonló okok miatt a nyíregyházi» Petőfi adó vé­tele sem kielégítő a megye- székhelytől távolabb eső helységekben. Az elhalkulás! zóna az adóállomások teljesítményé­től függetlenül alakul ki. Te­hát a teljesítmény fokozásá­val nem oldható meg. Ebből következik, hogy a lakihegyi adóállomás esetleges telje­sítménynövelése sem oldja meg a Kossuth adó vételi kö­rülményeinek javítását Sza­bolcs-Szatmár megye keleti részén. A nyíregyházi adóál­lomás teljesítménynövelése javulást hozhatna a Petőfi esetében, de a zavarok növe­kedése miatt ez sem ad vég­leges megoldást. Jó vételi körülményeket csak ultrarövid hullámú adó- berendezésekkel lehet biztosí­tani. Az első lépéseket a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága megtette. A kö­zéphullámú vétellehetőségek romlásának ellensúlyozására és a rádióműsorral el nem látott fehér foltok felszámo­lása érdekében három darab tíz kilowattos URH adóbe­rendezést telepít az igazga­tóság Tokajba. Ezek üzembe helyezésev után minimálisra csökkennek a Kossuth és Pe­tőfi műsorral el nem látott területek Szabolcsban, to­vábbá lehetővé válik az URH zenei program vétele is a megfelelő — URH-vételre is alkalmas — vevőkészülék­kel rendelkező előfizetőknek. Az adóberendezés telepíté­sére vonatkozó szerződést .Megyénk nagy szülötté­nek, Zalka Máténak szüle­tése 75. évfordulójára ké­szülnek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban is. Mint a megyében lévő emlékszo­bák feletti szakmai felügye­letet gyakorlók. nagy súlyt h ’ feznek arra. hogy az áp­rilis 23-i jubileumra, méltó rendezésben mutassák be azokat a tárgyi emlékeiket és fényképeket, amelyek a magyar és nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő és legendás személyiségét idé­zik. Átrendezve éV új anvagok- kal feltöltve nyílik meg ezen a napon a tunyogmatoksl Zalka-emlékszoba. Elhelye­zik itt azokat a tárgyakat is, amelyeket Zalka Máté leá­nya az elmúlt év során ado­mányozott a megyei múzeu­mok igazgatóságának. így a Szovjetunióban kiadott orosz és magyar nyelvű könyvek, újságok, Zalka írásai kerül­nek a tárlókba. Bemutatják azokat a családi fényképek­ről készült másolatokat, amelyek a fiatalságtól végiig ábrázolják. A közönség lát­hatja azt az órát is, amelyet Zalka a spanyol fronton vi­selt.- A gazdag anyag — el­még 1970 januárjában meg­kötötték az adógyártó válla­lattal. \ Jelenleg a szerződés értel­mében az első prototípus be­rendezést a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgató­sága egy három hónapig tar­tó típusvizsgálatnak veti alá, hogy a sorozatban gyártott és telepített berendezések már üzembiztosak legyenek. A típusvizsgálat tapaszta­latai alapján — ahogyan a dolgok jelenleg állnak — kö­rülbelül ez év júliusában in­dulhat meg a gyártás. A mostani tervek szerint az adóberendezések üzembe he­lyezésének Ideje: a jövő év eleje lehet <gnz> sósokban a tárgyi emlékek — áttekintést ad a hős életmű­véről. A Jósa András Múzeum a helyi anyagok és gyűjtések rendezésén kívül kapcsolatba lépett a Munkásmozgalma. Múzeummal is. Megállapod­tak abban, hogy a tunyogma- tolcsi művelődési ház elő­csarnokában nagyszabású bépbemutatót tartanak do­kumentumokból. A Munkás- mozgalmi Múzeum rendelke­zésre bocsátja azokat a fel­vételeket, amelyek az emigrá­cióban. a spanyol fronton, munka közben. és családi körben ábrázolják Zalkát. Kiegészül az .anyag újságok fakszimiléivel. dokumentu­mokkal, plakátokkal. A tab­lók és az emlékszoba együt­tesen alkalmas arra, hogy teljes képet adjon Zalka Mátéról. Az idei jubileumi évben, úgy döntöttek, megvásárol­jak a Zalka-házat, és az egész épületet múzeumnak rendezik be. így a megye nagy alakjának emléked cso­portosítva, valóban méltó és ünnepi környezetivé várhat­ják az évente sok ezer ér­deklődőt. a hős emléke előtt tisztelegni akarókat. fir, IS Készül a Zalka-kiállííás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom