Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-16 / 63. szám

tW! mirrfu» W. MAOYARORSZÄ« I. oldal KOMMENTÁR: A város levegője Legutóbbi ülésén a Minisz­tertanács sok fontos kérdés között arról is tanácskozott, milyen intézkedések szüksé­gesek ahhoz, hogy a városok, ipari centrumok levegője tisz­tuljon, az egészségre kevésbé legyen ártalmas. Érint-e vajon ez minket nyíregyháziakat és szabol­csiakat? Első pillanatra úgy tűnik, kevésbé. Az egyéb ka­tegóriába ta tozunk, sajnos ipari fejlettségünk korántsem olyan szintű, hogy komoly ve­szélyt jelentene a levegő tisztaságára. Nyilván, ez az oka annak, hogy a védettségi kategóriába sorolás jelenleg megyénk egyetlen települését sem érinti. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk azt, hogy akkor itt minden rendben van, nincs mit tenni. Nyíregyházán pél­dául el kell érni, hogy az | üzemeknél, lakóházaknál szakszerű legyen a fűtés, kor­szerű legyen a berendezés. A vállalatoknak, ktsz-eknek is felül kell vizsgálniok, fűtési berendezéseik jók-e, minde­nütt használják-e a szikra- és koromfogót, nem távoztat- nak-e olyan mérgező vegyi anyagot, ami ha csak kis­mértékben is, de rontja a le­vegőt. A városrendezési tervekben is előkelő helyet kap ez a téma. Aki végignézi például a korszerűen kialakuló nyíregy­házi utakat láthatja, hogy ezek mentén bokrokat virágos és füves térségeket építenek. Ezek egyik célja, hogy a nö­vekvő gépjárműforgalom mérges gázait felfogják, elszi­geteljék a lakóházaktól A megye településhálózati ter­veinek ismeretében tehát már most fel lehet figyelni arra, hogy az iparosodó, urbanizá- lódő helységekben ezeket a szempontokat is tervbe ve­gyék, és ehhez a pénzt is biz­tosítsák. Mert nem kétséges, mind­ehhez pénz kell, és nem is kevés. Ez azonban kétségte­len: a most beruházott ósz- szeg bizonyára olcsóbb dolog, mint az a büntetés, ami a le­vegőt szennyzőket 1973-tól sújtja. Mert sújtani fogja, mégpedig a szennyezés mér­tékétől függően. Úgy tűnik, mintha a levegő tisztán tartása elsősorban és kizárólag csak vállalati, üze­mi és városrendezési problé­ma lenne. Korántsem. Ezt az ügyet szolgálja a házak előtt kialakuló kis kert, a parko­sított udvar, a város által nagy gonddal védett és vé­dendő. sőt mi több, növelen­dő erdő Nyíregyházán a kö­zelmúlt levegőmérései nem mutattak rossz eredményt. Ha valaha, úgy most adott a le­hetőség hogy megelőzzük a helyzet romlását És ez csak rajtunk múlik, azokon, akik szeretik megyéjüket és szere­tik egészségüket. B. L. I Jubileumi emlékülés Nyíregyházán a párizsi kommfin 100. évfordulóján A párizsi kommün századik évfordulója tiszteletére már­cius 19-én délelőtt 9 órakor a városi tanács nagytermében jubileumi emlékülést rendez­nek Nyíregyházán. A Haza­fias Népfront megyei elnöksé­ge, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete, az oktatási igazgató­ság és a felsőfokú tanintéze­tek marxista tanszékeinek ünnepi ülésén Ekler György, a megyei pártbizottság titká­ra mond megnyitót. A jubi­leumi emlékülésen több refe­rátumban emlékeznek az elő­adók a munkásság nagy nem­zetközi és történelmi esemé­nyére. „Osztály, párt,állama párizsi kommünben” címmel Bácskái Antal, az oktatási igazgatóság tanára a „Prole­tár osztályharc és forradalmi honvédelem” címmel Bernáth László őrnagy tart előadást. Polányi Imre főiskolai do­cens „A kommün és a polgári nemzeteszme”, Hársfalvi Pé­ter főiskolai docens „A kom­mün és a közvetlen demokrá­cia”, Simkovics Gyula, az oktatási igazgatóság tanára „A kommün híre a korabeli Magyarországon” című refe­rátuma hangzik el, majd dr. Bálint Károly, a TIT me­gyei elnöke mond zárszót az emlékülésen. Előkészületek a Zalka-emlékünnepségre Országos jelentőségű jubi­leumi eseménysorozatra foly­nak az előkészületek Sza- bolcs-Szatmár megyében. Ez év április 23-án ünnepeljük a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, Zalka Máténak 75. születésnapját. A méltó ünnepségek szervezésében a párt- és állami szerveken kí­vül részt vállal a Honvédelmi Minisztérium, a társadalmi és tömegszervezetek sora. A fő eseményre április 23-án Tu- nyogmatolcson kerül sor, ahol nagygyűlés keretében emlé­keznek a hős tábornok és po­litikus életművéről. A szülő­faluban ezen kívül kiállítás is nyílik, emléktábla-koszorú­zás zajlik, és ezen a napon rendezik meg az iskola név­adó ünnepségét, amikor is a helybeli általános iskola hi­vatalosan felveszi Zalka ne­vét. A Zalka-ünnepségek Idejé­re gazdag kiállítási anyagot kölcsönöz a Munkásmozgalmi és a Hadtörténeti Múzeum. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hadtörténeti szakosz­tálya előadásokon mutatja be Zalka Mátét, a hadvezér-ka­tonát. Mátészalkán szoborko­szorúzás lesz, Nyíregyházán a felsőfokú oktatási intézmé­nyek emlékeznek megyénk nagy szülöttéről. Megrendezik a Zalka Máté nevét viselő in­tézmények képviselőinek ta­lálkozóját. A megyei ünnep­ségeken kívül a mátészalkai és a fehérgyarmati járások­ban külön megemlékezések is zajlanak majd április hónap folyamán. MEGJEGYZÉS Gázveszély és telefon A propán-bután palackos gázt használók száma a me­gyében már elérte a hetven­ezret. A vezetékes gázzal ellá­tott nyíregyházi lakások szá­ma pedig a három és fél ez­ret/. A gáz — köztudottan — veszélyes dolog. Akadhat olyan eset, amikor sürgősen szükség van szerelőre, hogy a szivárgás megszüntetésével elejét vegyék a súlyos tragé­diát okozó robbanásnak. Ért­hető. hogy a gyors értesítést lehetővé téve az új nyíregy­házi telefonkönyvben már a „fontosabb kapcsolási szá­mok” között tünteti fel a pos­ta a gázszolgáltatási hibabe­jelentés számát, a 12-35-öt. Ezt a telefonszámot azon­ban hiába tárcsázza a kedves fogyasztó, mert olykor fél napokra Is foglalt. A TIGAZ nyíregyházi kirendeltségének — amely mellesleg nemcsak Nyíregyháza, hanem az egész megye ilyen irányú hibaelhá­rításét is végzi — ugyanis csak ez az egyetlen telefonja van. Ha a rendszeres helyi beszélgetésekhez hoezászá mítjuk a napi tíz-húsz inter - urbánt, akkor Elképzelhető hogy egy csőtörés esetén akár háromszor is felrobbanhat leéghet egy épület, amíg egy szerelőt kiküldhet a TT6ÁZ a helyszínre. A kirendeltség szinte napi­renden kéri vállalatán keresz­tül a postát, hogy legalább egy készüléket (helyesebben kapcsolási számot) adjannk még. Évek óta hiába... (ti.) j Megnyitották a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozattá t Március 15-re emlékezett megyénk fiatalsága Nyíregyháza: koszorúkat helyeznek a Kossuth-szóbor talapzatára. Impozáns ünnepséggel kez­detét vette megyénkben a forradalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozata. Nyírvasva- riban — ahol a hagyományok­nak megfelelően a nyitó ün­nepséget rendezi a KISZ — vasárnap már délelőtt meg­kezdődött a színes ifjúsági program. Az este hat órakor tartott emlékünnepségre több százan gyűltek össze a község főte­rén. Nyírvasvári és a környe­ző községek fáklyával érkező sok fiatalja mellett sok fel­nőtt is érdeklődéssel figyelte az ifjúság nagy rendezvényé­nek megnyitóját. Részt vett a forradalmi ifjúsági napok megnyitóján Nyírvasváriban dr. Tar Imre, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára is. Zászlóátadással kezdődött az ünnepség: a KISZ Közpon­ti Bizottsága az ötödik forra­dalmi ifjúsági napok alkalmá­ból Szabolcs-Szatmár megye ifjú-kommunistáinak díszes emlékzászlót adományozott, amelyet Rakusz Lajos, a KB osztályvezető-helyettese adott át avatóbeszéd kíséretében Szilágyi Józsefnek, a KISZ megyei bizottsága titkárának. Az ünnepség színhelyére a forradalmi láng meggyújtásé­hoz a tüzet ifjúgárcTistákból álló staféta hozta. A forradal­mi l&ig meggyújtása után Szilágyi József nyitotta meg s KISZ április 4-ig tartó rendez­vénysorozatát. Megemléke­zett a nagy történelmi évfor­dulókról: március 15-ről, már- eíws 21-rő! és áprlis 4-ről, méltatta az ifjúság szerepét a forradalmi mozgalmakban. Áttekintette a forradalmi if­júsági napok ötéves hagyo­mányát, szólt arról, milyen lelkesedéssel vesznek részi megyénk fiataljai e rendezvé­nyeken. Kzt követően aktuális ifjúságpolitikai kérdésekről szólt, hangsúlyozva- 1970 az Nylrvasvári: átadják a KISZ KB emlékzászlaját, am»> lyet a forradalmi ifjúsági napok tiszteletére alapítottak Hammel József felvétel*! ifjúság éve volt, s az lesz 1971 is. Tavaly az ifjúsággal kap­csolatos párthatározat, idén aíz ifjúsági törvény várható megalkotása, a KISZ kong­resszusának előkészítése és megtartása adott, illetve ad lehetőséget a megkülönbözte­tett figyelemre. A megnyitó után a megye, a járás, a község fiataljainak nevében koszorúkat helyeztek el a Vasvári-emlékoszlop ta­lapzatára. Az ünnepséget színpotnpás tűzijáték követte, majd hangulatos ifjúsági bál vette kezdetét. Március 15-re emlékeztek hétfőn Nyíregyháza fiataljai is. Fiatalok százai vonultak a Kossuth térre, ahová a KISZ és a népfront hívta ünnepség­re az ifjúságot. Bogdányi Fe­renc, a KISZ városi bizottsá­gának titkára mondott ünnepi köszöntőt, majd a város KISZ- szervezeteinek nevében koszo­rúkat és virágcsokrokat he­lyeztek el a Kossuth-szobor talapzatán. Diákműmzeti bemutatók Nyíregyházán A szakáll — Az a szép nő, akinek ér­dek nélkül tetszem — kezdte a mesét a csapszékben Korn- húber, majd. rátért a lényegre. — Fizessenek nekem egy kor­só sört és elmondom idevágó kalandomat. Miután a bádogon eléje csúsztatták az italt, egy hú­zásra kiitta, habját inge ujjá- val letörölte és így folytatta: — Nem tévedés, amit hal­lottak uraim, igenis, az a szép nő, akinek érdek nélkül tet­szem. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, a nőknek elé- bük kell sietnünk, mert ne­kik fogalmuk sincs, hogy a nagy tömeg tépi szét, ki tet­szik nekik. Kíváncsian vártuk, mire lyukad ki ez a széltoló. Mi­lyen szépséggel akar ez a nők elé sietni, amikor kopasz, ra­gyás, és jókora pocakja van? — Igen — mondta, mintha kitalálta volna gondolatainkat, — szépségem az utóbbi évti­zedben egy kissé megkopott. Az idő. uraim, akkor is eljár felettünk, ha nem veszünk róla tudomást. Mit tart a nép szája? A kakas tyúk körül ko­dácsol. És mit csinálnak a fiatalemberek? Kiegészítve a szépségüket, kotkodácsolnak. Hogyan egészítik ki? A divat után járnak. Mi a divat, uraim? A szakáll. Miről is­merik meg a nők az öregem­bereket? Hogy nincs szakál­luk. És miről a fiatalokat? Hogy van szakálluk. Végiggondoltuk töviről-he gyire az előadottakat: igaz Bolond lyukból ugyan bolond szél fúj, de így van. — Éppen ezért — folytatta Komhúber, — éppen ezért el­határoztam. hogy megfiatalo- dok. Hogyan fiatalodok meg? Úgy, hogy szakállt növesztek A módi szerint. Egy hónap múltán olyan szakállam volt, mint az apostoloknak. Minden szavára vigyázva hegyeztük a fülünket, nehogy elveszítsünk valamit, inkább megtudjuk, mitől döglik a légy, mert mi is égtünk a vágytól, hogy tessünk a nők­nek és a hölgyeket lehetőleg égi csapásra meghódítsuk. — Mondom, a szakáll szép­re sikerült. Most aztán jöhet a főpróba. A premier a vona­ton volt. Megszólítottam egy aligszoknyás menyecskét. Vá­lasza lehangoló volt: „Nem fáradt még?” — kérdezte, — „foglaljon helyet öregapám.” Aztán a körúton, az autóbu­szon próbáltam szerencsét. A hölgy végignézett rajtam, gú­nyosan ennyit mondott: „Mi­ért nem megy haza az unoká­jához?” A harmadikkal sem ért több szerencse. Ezt bökte ki: „Csak nem a nagyma­mámnak akar udvarolni? Mert bemutatom, ha akarja...” Bosszankodva mentem haza, bevettem magam a fürdő­szobába és a tükörtől kérdez­tem, mit csináljak. Biztosan a szakáll az oka. Pedig formá­ja igazán rendben, növésre is sűrű, a ritkája « egymást éri, nem egyszál sz> , mint egye­seknél. És mert itt vagyok uraim, önök között, s újra síma arccal iszom a sörüket. Amikor az új korsóval is lenyelte, megkérdeztem: — Azt mondta Komhúber, hogy a formás, sűrű szakáll tetszik a nőknek és az ön sza­kálla mégsem tetszett. Vajon miért? — Azért, mert én mogfeled keztem a harmadik tényező­ről. Alighanem a legfonto­sabbról, a színéről. Az én sza- kállam már ősz. barátaim, fe­hér, mint a lepedő. Fehér sza kállai nem lehet nőt hódíta ni. Egyetértettünk vele. Búcsú- záskor elkeseredetten legyin tett. — A fene tudja, hogy van talán már nincs is olyan szép nő, akinek érdek nélkül tet­szem. Szüts István A sárospataki diáknapok­ra benevezett Szabolcs-Szat­már megyei középfokú okta­tási intézetek művészegyütte­sei közül a szólóénekesek, kamaraegyüttesek és ténccso- portok . vasárnap tartották megyei bemutatójukat Nyír­egyházán. A TIT Bessenyei klubjában 24 szólóhangsze­res 22 szólóénekes és két kamarazenekar lépett fel, a József Attila megyei műve­lődési központ dísztermében hét népi táncegyüttes mutat­ta be műsorát. A vasárnapi bemutatókkal félidőhöz érke­zett a megyei selejtező Egy héttel korábban a vers és prózamondók vetélkedőjét rendezték. Legközelebb kerül sor 15 kórus részvételével az énekkarok, majd azt követően 17 együttes fellépésével a diákszínpadok megyei bemu­tatójára. Minden művészeti ág­ban a legjobb teljesítményt nyújtó szólisták és együtte­sek képviselik majd Szabol- csot Sárospatakon. Kedvezményes szarvasmarha-tenyésztési akció Nagy sikore van megyénk­ben a legújabb kedvezményes szarvasmarha-tenyésztési ak­ciónak, miszerint nyolcezer forint dotációt kaphatnak az államtól azok, akii: vállalják hogy egy tbc-mentes vemhes üszót az első elléstől számítotl négy éven át tenyésztésben tartanak. A szabolcsi háztáji egyéni és kisegítő gazdaságok hói január elejétől mostánái majdnem kétezren jelentettél be, hogy részt kívánnak ven­ni az akcióban. Csupán az ed 'digi vállalások mintegy 15 millió forint bevételt jelente­nek a szabolcsi gazdáknak. A minőségi állattartás azonban ezen túl még azzal az előny­nyel is jár, hogy a kiörege­dett háztáji tehénállományt fokozatosan fiatalabb, maga­sabb tejhozamú egyedekre cserélhetik ki. Állattenyészté­si szakemberek az eddig: ér­deklődések alapján legalább 0—7000 igénylőre számítanak. A jelentkezések alapján az Imúlt napokban megkezdték x gazdákkal a szerződések kö- ését is. Ezt követően folya- natosan állítják be tenyész­tésre a saját nevelésű vagy .ásórlás útján szerzet’ °m“ hes üszőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom