Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-03 / 52. szám

SH wftwtai & tw m mmfkwnmnm f Mé Segítség a munkások gyermekeinek EBBEN AZ ÉVBEN MEG- KÉTSZEREZŐDÖTT, 350-rdl 780-ra emelkedett, azoknak a tehetséges munkás- és pa- rasztgyerrnekeknete a száma, akiket a tanév közben tar­tott tanfolyamokon, szakkö­rökön készítenek elő me­sénkben a magasabb fokú tanulmányok előtt kötelező felvételi vizsgára Az e célra fordítható összeg äs több, mint kétszerese a múlt évinek. S ebben a tan­évben már nemcsak a me­gyeszékhelyen, hanem Kis­várdán, Mátészalkán és Vá­sáros namónyban is több ilyen előkészítő szakkört szervezett az iskolákkal együtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a SZOT-tól erre a célra kapott pénzből. Nem kell külön bizonygat­ni mennyire fontos, hogy a eizikai dolgozók rátermett gyermekei minél nagyobb számban tanulhassanak to­vább középiskolában, főisko­lán. egyetemen. Ezt minden lehetséges módon segítenünk sót szorgalmaznunk kell És nemcsak a közvetlenül jutta­tott anyagiakkal. pénzzel, kollégiumi ellátással tány> gíéhatiuk őket hogy tovább ju*ha«sanak. hanem mlrtde- n^előtt azzal, hogy a tami- lé-han nyúltunk segédkezet. Előnyösebb környezetben ne­velkedett társaik szintiére kell emelni tudásukat ah- hoy hogy esélyük legven a felvételin és a későbbi vizs­gákon. ALAPOS VIZSGALATOK IGAZOLTAK. hogy igen hasznosak ezek a középisko­la' egyetemi előkészítő tan- fo’vamok éppúgy, mint a középiskolák első osztályai­ban megyénkben elsőként szervezett átsegíti jellegű szakkörök Ez“* a matemati­kában. a fizikában, a magvar és az orosz nyelvben, iroda­lomban segítenék a tanul ók­nak az átmenetet imgjjtday- nyíteni. hogy teljesíteni tud­ják az általános iskolánál Jóval nagyobb követelménye­ket E tanfolyamok előnyét egyetlen összehasonlítás ia érzékelteti: az ország felső- oktatási intézményeinek nap­pali tagozatain a felvételizők 57.4 százaléka szerepelt si­kerrel. Az előkészítő tanfo­lyamokon részt vevőknek 75 J százaléka felvételizett ered­ményesen. A különbség csaknem 18 százalék az elő­készítősök javára. Megvan tehát a ssgftaég- Bek jó eredményre vezető tfrtia. módja. Azonban, hogy ezt mméretekben gyümöl­csözte Jiassük. ahhoz nélkü­lözhetetlent a társadalmi ösz- szefogás. Ennek pedig az a feltétele hogy mindaz«*, akik szavasatokkal, vagy tet­teikkel valamit is tehetnék eb­ben az ügyben, tehát az üze­mek gazdasági vezetői. a szakszervezeti bizottságok tagjai, ne csak felismerjék en­nek a kérdésnek jövőt formáló jelentőségét és ne csupán általában beszéljenek a támogatás szükségességéről, hanem a lényeges részletekre kiterjedő ffevelommei derítsék feä a h “Ívretet munkahelyükön és szervezzék is meg a segit- sée különböző formált köz­tük Is legelőbb e tanfolya­modat. szakköröket. Nem kevés megütközéssel áTapította meg egy a nyíregy­házi üzemekben nemrég vég­zett tájékozódás összegezése, hogv a vizsgált kilenc válla- la♦ egyikében sem végeztéje eddig felmérést a fizikai dol­gozók Iskolás gyermekeinek tanulmányi eredményeiről. N~m vették számba közülük a továbbtanulásra alkalmas tehetségeseket annak ellené­re hogv ismerik az e kérdés­re vonatkozó, nem is oivan friss határozatot Nem gon­dolták végig, mit és hoavan tehetnének a saját fizikai dolgozunk rátermett gyerme­keinek továbbtanulásáért. Szép dolog. hogy üze­mek truhagyár. ELEK­T^peSM Ktsz és mások) er-- etemre, főiskolára járó ír " ' vásfiatalokkal kötnék ftsz'öndfiszerződést *s az la na “von ,1ó. ha eg1' gyár a technikumot végző dolgozóit segélyezi, és szakembereivé! korrepetáltatja a nehéz tan­tárgyakból (mint például a gumigyár), de mindez csak egyik oldala ennek a nagy ügynek. & fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulási­nak. Először is több a tehetségre munkás- és p&raszigyerek, mint ahány ösztöndíjat kí­nálni tud egy-egy ipari, vagy mezőgazdasági üzem. Aztán pedig a gazdasági és a tár­sadalmi étet más területeinek is szükségük van magasan kép­zett szakemberekre. Végül pedig, ha csak a saját szak- ernbersztikségle névéi törő­dik egy vállalat, az csak praktikus, a leginkább előnyt ielentő megközelítése a kér­désnek. Ez ugyan egyáltalán nem hibáztatható, mert arra joga és pénze is van egy üzemnek, hogy ilyen «nődön tegyen szert szakéin bérre, de a távolabbi jövő és a társa­dalom egészének érdekében is ]ó lenne tenniük a válla­latoknak. a társadalmi szer­vezeteknek Hogyan kaphat­nának tehát segítséget azok. akiknek nincs szerencséjük vállalati ösztöndíjhoz, vagy nem is pályáznak rá, mert más az érdeklődésük T NE CSAK A SAJÄT MA­GUK RÉSZÉRE KÉPZETT leendő szakembereket támo­gassák a vállalatok anyagi­lag. és ne csak őket segítitek a tanulásban! A más terüle­tekre vágvó munkás- és pe- rasztgverelkdket is szélesebb körben kellene és lehetne segíteni. A azaksasrvezetzfonefc meg­van az an vagi lehetőségük. A vállalatok, üzeme*. gyá­rak részesedési alapjának szociális és kulturális Célok­ra fordítandó részévei a helyi szakszervezeti bizottsá­gok rendelkezne*. A SZOT a maga kulturális rendelte­tésű keretéből érelmék az előkészítő tanfolyamoknak az óradíjaira ebben az évben a tavalyinak kétszeresét — W eaer forintot — adóit a Szak- srerveretek M“«vei Taná<-sá- nak hogv kétsrer aswivi ilven szakkört srerveáhessen. mint az előző tanévben. S mivel ez még mindig kevés a szükséreshez kénest, s mert a társadalmi éndék Is ezt «Önteti, lő lenne ha a váTlaiafok. üzentek szaksaer- veretí bizotteáiSai a részese­dési a!au ktttfuráHs keretéből erre a eéira is fordfomának 1—j ener forintot Nem ké1- íme tfíbb. mert «re flven 10 hőnazyn fanfo'va1-* őradi'ia ennytbSt fedezhető Sokkal h asznom bb ie»» er­re fröttord a rténri mint k«- rácsnnvi éd“teteerewimaA*7e. vaev — kvltu-áiis tm'él'-onv- ség címén rewknwtt — társas ás Ital­költsé^teire. mbit teadk azt nem egy helyen. A NAGYOWS VAT.T.ALA- TOK mfot néidáut a Ti«re- vasväri i, M46&­«zptkal ypnéPT-tem • Vsdreevbári ürr-u. veear. a őstaz 1VÖV. vazv az Zy.flff-«rí yáTt''1at VreteébA* bizonyára futná «ere ta Seregi István A aorompónál balra rán­totta a gyeplőt, ráhajtott at Tiszavasvári útra. Itt már simább az úton a szurkos kavics, szinte úsztak a lovak rajta. A tsz központi tanyá­ja előtt megállt: hó! Leug­rott a bakról, hátracamrno- gptt a saroglyához. A láda fedelét felemelte. Nagy a csend odabenn. ‘ Bekotort a csajnos szalma közé. Felzen- dült vékonyan a malacsírás. Na, megvagytok? Visszatet­te a- fedelet, a kötél a helyé­re feszült. Üjjaiba szorult a vér. MegleHelgette. Ke­mény idő kezd lenpi, ha mari oedig még novemberben. — Na, gyerünk* A lovak orrából gőzölve <üvít ki a pára. Méghogy négy őtvenet egy pár ilyen szép malacért. So­ha. Potyán kéne mindenki- lek. Majd két hét múlva a lorogi vásárban megadják írté a nyolcszázat. A görögi aép nem fukar, s akkorra az ára Is feljebb megy a malac­nak. Pedig az asszony perel­ni fog odahaza: Csak munkaalkalmat teremtenek ? Jobban mérlegelni — Dolgozó nők gondjai Nyírteleken Ami a cím mögött van Jó példák „műhelye** Mátészalkáit Második amtendeje, hogy a mezőgazdasági gépgyártó és szolgáltató vállalat nyír­teleki gyáregysége műheiyeá- bsa a férfiak mellett már 50 né is dolgozik. A számuk így önmagában nem tűnik soknak, de ha azt mondjuk, hogy as a fizikai létszám egynegyede, így már súlya van a tetmelés eredménye — de béracmdjaak tekintetében ia A nőknek reff nagyobb csoportja végez viszonylag könnyebb munkát as olaj- aeűrőbetét gyártásánál, S fo­rintos órabérért. A festőmű­helyben dolgozó asszonyok viszont alig keresnek többet: 50—80 fillérrel magasabb az órabérük. Róluk ezt mondta Kopasz János csoportvezető: „Mondták, kell a hegesztő“-= A aí csoportunkba» a nők az előkészítés# végzik. E műveletek között van szak­munka, ha nem is a légiéi nyesebb, mint például a fes­tés. a fényezés. Ezt csak szakmunkások csinálhatják. Viszont az ««aomvoké a piszkosabb és fizikailag ne­hezebb. A lak&tosműheiyben dol­gozó asszonyok sem lakato­sak mellé beosztott segéd­munkások. hanem betanított villianyhegiesztők — Mivel általában azéria­rmmkáink vannak, tudnak la termelni — ez volt a véle­ménye Eperjesi János cso- portvraestónek. akinek: cso­portjában a két névrokon asz- szony. Kovács Józsefné 1. és Kovács Józsefné ti. is dolgo­zik. Most éppen egy faJyum- kavics-kitermelő szál ítós zá­logot készít a csoport Fenn a monstrum vázszerkezeten a férfiakkal együtt a két asz- saony. A kérdésre egymást kieeészítve válaszolnak: — A nyolc hónap alatt megszerettük ezt a munkát. Bár még elég egyhangú, egyelőre csupán bizonyos részfeladatokat kapunk, amit ei tudunk látni. De szeret­nénk jobban elsajátítani, megismerni a szakmát, és 1— 2 év múlva, ha lehet, szak­munkásvizsgát tennénk. Egy „besorolás* tanulságai — Nehéz munka ez as­szonynak. Féltünk is tőle. Azért választottuSk, mert mondták, nagyon kell a he­gesztő. így azt gondoltuk, ezzel nagyobb forintot keres­hetünk. Megcsináljuk a nor­mánkat ha kell a köszörű­gépen is dolgozunk, meg a, fúróval is. Hegesztésnél 30— 40 kilós vasaikat forgatunk, nem várhatunk mindig a fér­fiakra. hogy segítsem*. — Ezért mondjuk. hogy alacsony ezért i. munkáért a 7^50-es órabér. Ha kevés a hegesztő, fizessék meg job­ban. akkor jönnének ide töb­ben is. A végzett munka társadal­ml-gazdasági értéke és ne­hézségi foka között jobban keltesse differenciálni. Erre hívta fel a figyelmet a nyír­teleki községi pártbizottság vizsgálata során a parttit­kára sszcmy, Balogh Zoltánná, Meine* a nők elmondták bér- gondjaikat. — Nődolgozóinh valameny- nyien szakképzetlenek. Ha 7,50-nel magasabb órabért adunk egy 8—ló hónapja dolgozió betanított villanyhe­gesztő munkásnőnek, meny­nyit adjunk egy kezdő szak­munkásnak. aid végül is csak szakmunkás, több évig ta­nulta a mesterségét? — vá­laszolta erre a lakatosüzem művezetője. Szappan András. A szakmunkás áüagórabér 9,80 a műhelyünkben. Ehhez beli hasonlítani az asszonyok bérét. — Ugv érzem, ml elsősor­ban azzal tettünk részben eleget a párthatározatnak, hogy munkaalkalmat terem­tettünk félszáz nőnek itt helyben, és gondjaink ellené­re is igyekszünk folyamatos munkát biztosítani számuk­ra — mondta a gyáregység igazgatója. Nagy Sándor, amikor a nőd o'gőzök helyze­téről beszélgettünk. Megállják a helyüket Re a törekvés vitathatatla­nul tisztetekre méltó. De ez nem tehet minden, amit a nőkért, a nődéi gőzök érdeké­ben tetteik és tehetnek a nyírteleki gépjavítóban. A vasasszakma már nem a férfiak privilégiuma. Mind több nő kerül a vasat meg­munkáló. eszközökké, alkat­részekké formáló gépek, he- gesztőapparátök mel'é. Nem mindig szakmunkás bizonyí*. vánnval — sőt ilyenek van­nak kevesebben. De mogáll- iák a helyüket itt is. Nyírte­leken. Vezetők, közvet1 en munkatársak osztatlan véle­ménye szerint a gyáregység­ben a különböző munkahe­lyen dolgozd félszáz assrenv odaadó leHdismeretességgel. nagy fegyelemmé! végzi munkáját. A ieekisébb pa- srsasz sínre rájuk Hacsak az nem. hogv szákkéoTpfte- nek Am erről aligha tehet­nék. Nem hogy szaVmála. munkái« sem volt sok tíz­ezer nőne* a megyében. Ma­radjon ez így? Segédmun­kás maradjon az, aki többre képes, többre törekszik? A munkaalkalmon túl éh­hé* is meg kell teremteni a feltétetekért, hogy egyenlőe* tegyenek: az esélye*. Kádár Edtt Mátészalkai Állami Tan­gazdaság. Nézzük mi van a cím mögött. 1969. január 1-től együvé tartozik a má­tészalkai, & volt ópáyi tan­gazdaság és a hodászi. Je­lentős mezőgazdasági kon­centráció keletkezett KRESZ-PALYA TECHNIKUSOKNAK — Az egyesülés időszaká­ban két jelentősebb indok vetődött fel — mondja Hegy- megi István igazgató. — Egyik, a mezőgazdaság fej­lődésével lépést kell tarta­nia az oktatásnak, pontosab­ban a mátésza-kai mezőgaz­dasági technikumnál^ A má­sik az, hogy jobban, dinami­kusabban kisugározzon a magasabb színtű gazdálko­dás hatása. Az egyesülésekkel a szál­kái gazdaságban három ter­melési kerületet alakítottak ki: gyümöicskertészetet, állat- tenyésztést és vetőmagter­mesztést A szántóterület 5700 holdra növekedett. Ami a sza-kai technikum diák­jainak gyakorlati képzését Illeti, az ópályi gazdaságban csak szarvasmarha-tenyész­tés, juhászat és 700 hold szántóterület volt. Most a diákok gyakorlati fog’al^oz- tatásáhan jó szolgálatot tesz a korszerű sertéstelep, s a nagy kiterjedésű gyümölcsös. Éls még valami. A gépvezetés szabályainak elsajátításához a megye egyik legszebb KRESZ-pályáia itt található. Fontos ez a leendő techni­kusok oktatásához. TANÁROK HAJDÜ, BORSOD SZOT,NŐK MEGYÉBŐL — Gazdaságunk neve rövid két év alatt ismertté vált az országban — mondja az igaz­gató. — Múlt évben hét eset­ben 2.04 nálunk tudományos értékelő tanácskozás és ta­pasztalatcsere-látogatás. Be­mutató gazdaság is a miénk. Tavaly szovjet pártmunkás- és román szakszervezeti kül­döttség is járt nálunk. Akor- szerű, nagyüzemi sertés'e ep építési és üzemeltetési tech­nológiáját tanulmányozták. Több esetben megyénkbeli- ekkel együtt Hajdú, Borsod, Szolnok megyék szakem­berei, gyakorlatvezető taná­rai voltak vendégeink. Csak­nem háromszáz ilyen látoga­tónk volt a múlt évben. A gazdaságnak jelenleg 19 egyetemi, 4 felsőfokú diplo­mása van. És 42 a köz^ßfokü végzettségűek száma. Hozzá- vető.egesen annyi ez a szak- képzettségű gárda, ami meg­felel közel két tucat tsz ará­nyának. S mindjárt hozzá kell tenni, hogy az állan­dóan foglalkoztatott fizikai dolgozók (550) zöme tíz-ti­zenöt éve dolgozik a gazda­ságban. Nyolcvan százalék­ban törzs gárdatagok! És 60 százalékuk szak- és betaní­tott munkás oklevéllel ren­delkezik. NEGYVEN SZOLGÁLATI LAKÁS, KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK Hogyan tud ekkora szakap­parátust és törzsgárdát meg­tartani a gazdaság? — Letelepítésükön és * bizalom megtartásán van a hangsúly — állapítja megás igazgató. — Negyven szolgá­lati és harminc vállalati bér­lakásunk van. Ez jó marasz­taló. Hozzá kell számítani ehhes az előnyhöz, hogy — élve & vonatkozó törvényes rendel­kezéssé- — évenként öt dol­gozó részére ad a gazdaság lakásépítési segélyt fejleszté­si alapjából, személyenként 40 ezer forintig, ami kamat­mentes kölcsön. A kölcsön visszafizetése h gazdaságban eltöltött idő arányában csök­ken. Tíz év esetén 15 szá­zalékka . további öt év után újabb / százalékkal csök­ken. Az összes elengedhető rész elérheti a 25 ezer forin­tot. Ezt az akciót főleg a környékről bejáró fizikai dol­gozóik veszik igénybe. A tudományos képzés cél­jából egy-egy évben öt-hat vezető szakembert küldenek külföldi tanulmányútra. As itthoni továbbképzés is rend­szeres. Az ötéves továbbkép­zési terv szerint minden dip­lomás és középfokú munka­társ részt vesz valamilyen to­vábbképzésben. BIZONYÍTANI ÉS PÉLDÁT MUTATNI Mindez már érzékelteti * tangazdasággal szembeni kö­vetelményt. • Néhány adat Is Jellemzi ezt. A múlt év viszontagsága (árvíz, kedvezőtlen időjárási eLenére. az egy fejőstehénre tervezett tejhozamot 3410 li­terről 3569 literre telizhet­tük. Ez jó ezer literrel több a környék tsz-einek eredmé­nyénél. A másik: száz te­hénre száztíz borjú jut El­hullás nincs Sok szót í ezeti gazdaság vette és veszi át a tapaszta­lataikat Legfontosabb feladatuk, hogy a tudományos gyakor­lat alapján szüntelenül fej­lesszék gazdaságukat, és pél­dát mutassanak a tsz-ekne!^ ahol a tangazdaság eredmé­nyeit hasznosíthatják. Asztalos Bálin» Vásár uíán — Négy ötvenért párját, te lüké? Ingyen is odaad­nám, csak ne falja el a többé jószágtól a léire félre­tett takarmányt — Én meg nem adom nyolcszáznál alább! Az asszony mint a kígyó nekem esik: — önfejű, agyalágyult! Csakis ígj' lesz. De fel kell rá készülni. Épp ideért a szö­vetkezeti falatozó elé. Itt májd bekap egy kis erőt a kígyó ellen. Bent állta a meleg, erősen csavargóit a füst. Behúzó­dott poharával egy sarokba. Három nagyfröccs után egy porció fasírt is lecsúszott. Jó itt ez a meleg. A harag is kezd csitulni. Még két nagy­fröccs nem a világ. S hogy a szemét marta a füst, fel­eszmélt; aligha elbóbiskolt Gyenge homály lopakodott be a kocsmaablakon, a fali­óra erősen leforgatta a na­pot — Hazafelé, András bá­tyám? Zombori Pista, a szomszéd széles vállú fia állt meg előtte. Van legalább, akivel eipoharazzon. De nem na­gyon csúszik már a fröces, keverni kell egy-két pohár kocsisborral, tisztán. A Pis­tával sincs nagyon mit be­szélgetni, mit is tárgyaljon egy harmincéves legénnyel. Megint elszundított. Akkor meg már a Zombori . Pista nincs semerre. Meglógott vol­na az ebadta? Fizetett, tántorgó lépések­kel indult az ajtónak. A sze­kér a helyén. Megdöngette a ládát, a malacok megmozdul­tak. T i iát megvannak. De most aztán hajts haza. Az ablak sápadtan hunyor- gaí már messziről. Persze, nem a villany ég, esak a te­levízió pislákol. A* asszony, mint a sakál ugrik majd ne­ki: — Nem adtad el a mala­cokat, te istenátka? Pusztulj a háztól! Behajtott udvarba. Ott­hagyta a szekeret, leemelte az ostort. — Na, Juliska, nem adtam oda a malacokat, mert csak négyszáz ötvenért kérték párját.— Mikor ezt kimond­ta, erősebben megmarkolta az ostomyelet De az asszony rárnosoly- gott: Be vagy rúgva, egyetlen csillagom! Mindjárt m tr­ágyázok és együtt nézzük a Kiossz kapitányt! Jó, drága párom? Kezében az ostor Is meg­hajolt meglepetésében: — Szóval, ... nem bogy... ~ Ne is pocsékold el őket. Mindjárt áthívom gombon Pistát, segít neked lerakni őket az óiba. Ha ugyan bír, mert az is beszívott. — Honnan tudod? Tán itt volt? — Dehogyis volt Hogy képzelsz olyat, hogy akkor is átjöjjön, amikor te nem vagy itthon? Csak akart jönni, tér vét nézni. De megmondtam neki: amikor Vasváriban vá­sár van, elmarad a Kiossz kapitány... Na, hívom a Pis­tát, oszt vigyétek a malaco­kat. Azt se lehet már másra használni! De ezt az utóbbit mis' csak hozzágondolta az nssr szony. Mégiscsak együtt rakták 1# a szekérről a ma.acokat az ólba, mert mire Pista meg­érkezett, András már horkolt a nagyszobában. Fél óráig is számolgatták kacarászva «a ólban, hogy megvan-e mind, Megvolt mind a négy. »tere Gém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom