Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
VHÄG PR0lETfafAt,E6YES0lJETEKl a xvm tvpoLTA?t. ss. szam ÄRA: SO FILLÉR •am. frbrcAr n, csütörtök (5. oddsD LAPUNK TAWTALMABÖIrt Mátészalka: fiatal város gondokkal Kulcskérdés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése (4. oldal) Újabb földrengés Los Angelesben (8. oldal) Sportjelentéseink a. oldal) Az országgyűlés elfogadta a tanácsokról szóló uj törvényt Sasrda délelőtt 11 órakor összeült az or- *rá ggy űl és. Az ülésen részt vett Losoncéi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Pock Janő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Németh Imre képviselőről, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjáról, a Borsod Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának nyugalmazott elnökhelyetteséről. 1958. óta volt az országgyűlés tagja, megyéjének és választókerületének fáradhatatlan hű képviselője. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, a parlament tagjai néma feláiással adóztak emlékének. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter, az országgyűlésnek beterjesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes bizottságai kézhez kapták és a képviselők között is szétosztották. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A tanácsokról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács, titkára ismertette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Cseterki Lajos beszámolója az Elnöki Tanács munkajárói Bevezetőben emlékeztetett arra, Hogy az Elnöki Tanács legutóbb 1968 decemberében számolt be tevékenységéről az országgyűlés előtt. Az azóta e italt időszakot áttekintve Cseterki Lajcs megállapította; — A Magyar Népköztársaság alkotmányos élete, a törvényesség évről évre fejlődik. Az állampolgári jogok és kötelességek egyforma hangsúlyt nyernek társadalmunkban, gyakorlati érvényesítésüket illetően azonban még sók a tennivaló. — Elmondta többek körött: — Figyelmet érdemel a szocialista építés előrehaladását kísérő városiasodási folyamat Az Elnöki Tanács az elmúlt két esztendőben újabb öt községet nyilvánított várossá. Az Elnöki Tanács korábbi felhatalmazása alapján a kormány szabályozta a nagyközségek szervezését — r..ir 232 helység ebbe a köz- igazgatási kategóriába került Az ország népességének 45 százaléka városokban, további kétmillió állampolgára nagyközségekben lakik. Említést tett a kitüntetések adományozásáról. — A felszabadulás 25. évfordulója atkáiméból az Elnöki Tanács több, mint százezer személynek adományozta az ünnep alkalmából alapított „Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet”. Az Elnöki Tanács által gyakorolt kegyelmezési jogról szólva rámutatott, hogy az elmúlt két esztendőben tovább csökkent azok száma, akiket törvényeink megsértése miatt jogerősen elítéltek. — Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A felszabadulás negyedszázados évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács közkegyelmet gyakorolt A közkegyelem társadalmi rendünk, államunk szilárd politikai és erkölcsi alapjain a szocialista emberiesség szellemét tükrözte, s azt példázta, hogy hazánkban nem a múltbeli viselkedés, hanem a jelenlegi magatartás az alapvető az emberek megítélésénél Az Elnöki Tanács megvizsgálta a kegyelmezte gyakorlásának hatását az egyéni vagy közkegyelemben részesítettek magatartását Az eredmény megnyugtató: csak jelentéktelen azok szárna, akik visz- szaéltek a kegyelemmel és ellenük újabb büntető eljárást kellett indítani. Az előadó megemlítette, hogy több százan kértek és kaptak hazatérési engedélyt azok közül, akik magyar állampolgárként élnek valamelyik kapitalista országban. Szólt az előadó az Elnöki Tanácsnak az útlevelekről alkotott törvényerejű rendeletéről, amely világosabbá, áttekinthetőbbé tette a haza állampolgárait megillető jogokat és egyszerűsítette a külföldre utazás feltételeit. A külpolitikai tevékenységről elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt két évben 39 két-, illetve több oldalú nemzetközi szerződést erősített meg és hozott határozatot kihirdetésükre. Külön megemlítette a Moszkvában rövidesen aláírásra kerülő nemzetközi egyezményt, amely megtiltja nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését az óceánok mélyén. — Fokozódott ® Magyar Népköztársaság részvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon, — mondotta. Ezután a Biztonsági Tanácsban betöltött tagságunk lejártával hazánkat — 1971-től — háromévi időtartamra — beválasztottak az ENSZ gazdasági és szociális tanácsába. Népköztársaságunk már hat szakosított ENSZ-ántézményBeftt xrySt a «agH SS*d-tSÍ újabb két olyan szervezettben veszünk részt, amely az ENSZ kebelében működik. Nemzetközi megbecsülésünk jele az is, hogy a genfi leszerelési bizottság szőttet és amerikai társelnökének korábbi meghívása és az Elnöki Tanács megbízása alapján magyar képviselő is részt vesz e fontos bizottság tevékenységében. Diplomáciai kapcsolataink alakulásáról elmondta, hogy az elmúlt két évbeli újabb 12 országgal létesítettünk nagyköveti szintű kapcsolatokat További két országgal pedig nagyköveti rangra emeltük a korábbi, követi szintű érintkezést. Jelenleg 89 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban, két országgal pedig konzuli kapcsolatban. Befejezésül hangoztatta: az országgyűléstől kapott megbízás alapján az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységét a kormánnyal együtt az a fő törekvés vezette, hogy biztosítsa népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, védje és szilárdítsa a társadalmi haladás és e. béke pozícióit szerte a földkerekségen. Kérte az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését fogadja el és hagyja jóvá Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután áttért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására A törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. OR. KOROM MIHÁLY: • • Oiiiillóliban* msig*asablt szinten dolgozhatnak tanácsaink Országgyűlésünkre most az a feladat vár, hogy új törvényt alkosson a tanácsokról. Az előterjesztett törvény- javaslat tárgyalása jelentős állomása annak a jogalkotó munkának, amelyet társadalmi fejlődésünk követelményei szerint el kell végeznünk államéletünk sokoldalú erősítése, és rendszeres fejlesztése, intézményeinek korszerűsítése, az állami munka hatékonyságának javítása politikánk egyik sarkalatos kérdése. Ez a törekvés hatja át az előterjesztett törvényjavaslatot is. , Az állami szervek rendszerében jelentős helyet foglalnak el a tanácsok. Szervezetük és működésük keretót 17 évvel ezelőtt alkotott tanácstörvényünk szabályozza. A szabályozás megfelelt az akkori helyzetnek és az állami irányítás akkori elméleti és gyakorlati követelményeinek. A társadalmi és állami fejlődte azonban túlhaladta a törvényt és mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számos rendelkezése nem segíti kellő módon a további fejlődést. A törvényjavaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati te államigazgatási szervei. Az előterjesztett törvényjavaslat hármas célt kíván elérni. Először: korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat számos előírást te egyidejűleg garanciát is magában foglal abból a célból, hogy a tanácsi képviselet és önkormányzat több tartalmat kapjon, a tanácsok gazdasági önállósága, hatásköre és hatósági jogköre ténylegesen tovább szélesedjen te erősödjön. Jelenlegi tanácshegy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szak- szerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Másodszor: fokozatosan növelj a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát törvényünk — néhány kivételtől eltekintve — nem hatásköröket csupán feladatköröket állapít meg. A tanács mint testület eredetileg aránylag kevés hatáskört kapott, s ez később sem sokat bővült hiszen egyszerűbb volt a vb hatáskörébe utalni az ügyeket. Ez a megoldás te gyakorlat csökkentette a taasác* testüNagyobb Urele’mónyek az államigazgatás dolgozóitól Tanácskozik az országgyűlé®, lett szerepét, de a tanácstagok szerepét is. Mivel a törvény csak feladatköröket állapított még, elmaradt a különböző szintű tanácsok te végrehajtó bizottságok eltérő, sajátos hatáskörének megállapítása, tehát a különféle tanácsszintek közötti differenciálás. Eb a későbbiek során sokban akadályozta a hatáskörök célszerű decentralizálását. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a szinteknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerepkörük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között is. (így például a város és a nagyközség létesíthet a települése vonzáskörzetét is ellátó vállalatokat és intézményeket, a község nem.) A szervezeti keretek te hatáskörök helyes megállapítása mellett az államigazgatási munka jó elvégzésének más előfeltételei is vannak. Ilyen a vezetők és ügyintézők politikai. szakmai műveltsége, képzettsége, kötelességtudata és kultúrák sága, az aon a rítusban dolgozók megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülése. Különösen előtérbe kerülnek ezek a követelmények a városi és községi tanácsoknál, amelyek számára nem elegendő csak nagyobb hatáskört adni, hanem annak személyi te egyéb feltételeit is meg kell teremtenünk. A miniszter kiemelte: az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok, az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák még olyan esetekben is, amikor egyes ügyekben nemet kell monda- niok. A miniszter ®zjsü® ®sl fejtegette, hogy a tanálcal igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvénytervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képviseleti testületeket. — A hármas fokozatú tanácsi szervezetet (megye—járás—község) azért is egyszerűsítettük — folytatta -» hogy a helyi tanácsok önállóságát, képviseleti testülteik szerepét növeljük, a korszerű helyi igazgatási követelmények megvalósulását segítsük elő. A járási tanácsi hivatalok, mint a megyei végrehajtó bizottságok önálló igazgatási szervei, — s ezt külön is hangsúlyozni kívánom — fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Segíteniök kell a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének kibontakozását, az államigazgatási munka színvonalának emelését^ és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Jó működésükkel fontos láncszemet jelentenek a megyei és a községi tanácsok között Ha a jövőben a járásokba» nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társadalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a megyei váror sok kerületi hivatalaira. (folytatás a & oldaloB&
