Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

I oldal IfW vr WAdVARrtR«:?*« i§V feVuSr §. Növekszik » laoszi agresszió loszéljessóge * Újabb csapatösszevonások a határ mentén A Laosz ellen indított ame­rikai—dél-vietnami hadmű­veletekkel kapcsolatos hírzár­lat csütörtökön reggel tör­tént „feloldása” nem oldott fel semmit és nem oldott meg semmit — állapítják meg keserűen Washington1 áaj tókörökben. A CBS 'tv-hálózat csütör­tökön öt tudósítóját kapcsol­ta össze közvetlen adásban a helvzet felmérésére. A laoszi határtérségben lé­vő dél-vietnami Khe Sanh támasznontról a CB1? tudósí­tója azt ieientette. hogy a korábbi harcokban feladott amerikai támaszoontot telje­sen újjáépítették és a helyre­állított repülőtéri kifittÓDálya mellett úiat is építettek. A támaszpont körzetében a tu­dósító szerint 20 000 dél-viet­nami és 9000 amerikai kato­nát összpontosítottak. Minden jel arra mutat — mondotta a tudósító —, hogy. a folyamatban lévő hadmű­veleteket hosszú hónapokon ét készítették elő. s az a tény. hogy a támaszponton új beton kifutópályát is építet­tek, arra enged következtetni, hogy hosszabb távú hadmű­veletekre készültek fel ebben a térségben A CBS saigoni tudósítója beszámolt: úgy tájékoztatták, hogy a demilitari7ált övezet Laosszal határos körzetében összevont erők zöme a határ mentén várakozik és a „kö­vetkező lépésről Nixon elnök­nek kell döntenie”. A tudósí­tó szerint Saigonban nem is­merték el, de nem is cáfolták azokat > a más fgayásból érke- ^ zett jelentéseket, hogy ‘dél-*5* vietnami egységek amerikai légi támogatással napok óta hadműveleteket folytatnak Laosz területén. A helyszínről érkezett tu­dósításokat megvitatva ft CBS három washingtoni tu­dósítója — a fehér házbeli, a Pentagonba akkreditált és a diplomáciai tudósító — arra a következtetésre jutott, hogy a hírzárlat „feloldásával” az amerikai kormány csupán egy részét hozta nyilvános Ságra annak, amit már napol óta amúgy is tudnak világ­szerte. Souvarma Phouma, a vian tianei kormány — az úgy­nevezett királyi kormány ve­zetője csütörtökön bejelentet­te: amennyiben beigazolódik, hogy dél-vietnami kormány­csapatok inváziót indítottak Laosz ellen, közölni fogja til­takozását az ellen az 1962- es genfi értekezlet két társ­elnökével, a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával. Hozzá­fűzte, hogy jelenleg nincs semmi olyan bizonyítók a ke­zében, amely az invázió meg­történtét igazolná Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottságának elnöke már korábban arra kérte Souvanna Phoumát, ne en­gedje meg, hogy Laosz külső agresszió áldozatává váljék. Közben hírügynökségek nem hivatalos Vientiane! for­rásokra hivatkozva azt jelen­tik, hogy csütörtökön dél-vi- etaami szárazföldi csapatok léptéik át a laoszi határt és 15 kilométeres mélységben hatoltak laosz: területekre. Ezt megelőzően íellkopterek ereszkedtek le Laosz déli körzeteiben. Douglas-Home brit külügy­miniszter csütörtökön fogadta Mihail Szmirnovszkijt, a Szovjetunió londoni nagykö­vetét — közölték hivatalos angol .személyek. A 15 perces megbeszélésen az indokína helyzetről volt szó. Jól értesült körök szerint az angol külügyminiszter a talá’kozó.n felújította azt a korábbi javaslatot, hogy az indokínai helyzet megvitató sára hívjanak össze egy „gen­fi típusú” nemzetközi érte­kezletet. Korábban a szovjet fél elutasította ezt a javasla­tot. A Kínai ^köztársaság nyilatkozata A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma csütör­tökön nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a Laosz ellen irányuló amerikai—srigoni hadműveletekről. Ez han­goztatja : — Rogers amerikai kül­ügyminiszter január 29-én bejelentette, hogy az Egye­sült Államok kiterjeszti in­dokínai agresszióját és légi­erejét kész korlátozás nélkül bevetni Indokína területei el­len. — A kínai kormány és nép megbélyegezi az amerikai im­perializmus új agressziós bűntettét, és szilárdan tá­mogatja a 'Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságá­nak, a VDK és a DIFK kül­ügyminisztériumának, vala­mint a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány szó­vivőjének nyilatkozatát. — Az amerikai imperializ­musnak nem sikerül az a próbálkozása, hogy az agresz- sziós háború kiterjesztésével térdre kényszerítse Indokína népeit. A 700 milliós kínai nép a proletár nemzetköziség szelleméhez hűen nem haj­landó eltűrni, hogy az ameri­kai imperializmus Indokíná­ban kénye-kedvére cseleked­jék. Kötelességünk, hogy sok- cüdalú segítséget és támoga­tást nyújtsunk Indokína né­peinek egészen addig, míg végleges győzelmet nem arat­nak, az amerikai agresszió el­len vívott harcukban — feje­ződik Be a KNK külügymi- rtisz téri urnának nyilatkozata. Magyar egy' ázi vezetők állásfoglalása a laoszi invázióval kapcsolatban Az indokínai amerikai ag­ressziónak Laoszra történt kiterjesztése ellen tiltakozott a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának el­nöksége dr. Bartha Tibor püspök elnökletével tartott ölésién Az egyházi vezetők nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a magyar keresztyének csak aggodalommal és tilta­kozással szemlélhetik ezt a bűnös lépést, mert tudják, hogy a vietnami, az indokínai háború isten törvényével el­lenkezik. Állásfoglalásukban rámutatnak arra, hogy az in­dokínai háborúnak Laoszra való kiterjesztése nem fogja biztosítani a kívánt cél eléré­sét, mert minden elnyomó, szabadságellenes és igazságéi- lenes vállalkozás megtörik az indokínai népek harcán és a békeszerető emberek milliói­nak összefogásán. Ebben a küzdelemben a jóakarata emberek sokaságával együtt részt vesznek a keresztyéné1' is az egész világon és velük együtt a magyar hívók is. Mái us 25: ÍWzeüi a CSKP kongresszusa A prágai várban csütörtö kön ülést tartott a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz ponti Bizottsága. A plénu­mán Gustáv Husák, a CSKF KB első titkára előterjesztet­te az elnökség beszámolóját a decemberi párthatározatok teljesítéséről. A jelenlegi politikai hely­zetet — állapította meg — mindenekelőtt a pártszerve­zetek aktivitásának növeke­dése, a CSKP eszmei, szer­vezeti és akri óegységének megszilárdulása jellemzi. Er­ről tanúskodik a Központi Bizottság decemberi ülésé­nek és határozatainak vissz­hangja. Az évzáró taggyűlések le­folyását ismertetve megálla­pította, hogy a párttagság fokozódó tevékenységének je­léként nemcsak a részvétéi, hanem a vitában felszólalók száma is növekszik. A párt­ban uralkodó általános lég­kör, a párt belső helyzete, valamint az ország konszoli­dációjának jelenlegi mértéke már lehetővé teszi, hogy a CSKP komplex módon hoz­zálásson az egész társadalom és a továbbfejlődés problé­máinak megoldásához. Gustáv Husák ezután a pártetaökség nevében javas­latot terjesztett elő a CSKP 14. kongresszusának összehí­vására. Hangsúlyozta, hogy a kongresszust a párt fél évszá­zados jubileuma megünnep­lésének. valamint a CSKP megtisztításáért, egységéért és mai ’ásta—leninista jelle­géért vívott harc jelentős sza­kasza lezárásának jegyében kell megtartani. A kongres­szus Iá tűzi majd a további politikai, gazdasági és egyéb feladatokat. A vita után a CSKP Köz­ponti Bizottsága egyhangúlag úgy határozott, hogy 1971. május 25-re összehívja a CSKP 14. kongresszusát. A Központi Bizottság határoza­tot hozott ezenkívül a kong­resszus előkésztéséről, vala­mint a járási és kerületi kon­ferenciák lebonyolításáról. Felhívást fogadtak él a CSKP évfordulója tiszteletére. Az Ülésem elfogadták Jan Pillér lemondását a CSKP KB elnökségi tagságáról, s titkos szavazással Alois IPo­rát a CSKP KB elnökségének tagjává, Kairel Hoffmant pe­dig az elnökség póttagjává választották. KOMMENTÁR Konfliktusok kohójából az enyhülés szolgája Figyelemre méltó találko­zás zajlott le a minap Euró­pa szívében. A Nyugat-berli­ni Szocialista Egységpárt ar­ra kérte az NDK-ban mű­ködő Német Szocialista Egy ségpártot, hogy fogadja kül­döttségét. A találkozó meg­történt, a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt delegáció­ját a párt elnöke, Gerhard Danelius vezette, fogadóiuk Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke volt. A tanácskozásukról kiadott közlemény megnyugtatóan Itat mindazokra, akik az eu­rópai enyhülés politikáié *■ szorgalmazzák. A tárgyaló fe­lek ugyanis leszögezték: szük­ség van az NDK és a Nyugrt- Berlin közötti viszony nor­malizálására, az európai biz­tonság megköveteli az NSZK- hoz nem tartozó Nyugat-Ber- lln különleges státuszának — tehát: a valóságos helyzetnek — az elismerését. Különösen jelentős és szé­pen fogalmazott gondolata volt e megbeszélésnek, ho«v a jelenlegi objektív előfelté­telek kihasználása lehetővé tenné Nyugat-Berlin szerepé­nek megváltoztatását, amely­nek következtében a város többé nem lenne az állandó konfliktusok kohója, hanem az enyhülés politikáját és légkörét szolgálná. Fontosnak tartották a Stoph—Danelius megbeszé­lés résztvevői a Nyugat-Ber- linnel kapcsolatos négyhatal­mi tárgyalásokat. Hanssú- lyozták annak jelentőségét is, hogy olyan helyzet kialakítá­sára van szükség, amely 1, megfelel a nyugat-berlini la­kosság igényeinek. 2. egyide­jűleg megfelel az NDK törvé­nyes érdekeinek és szuverén jogainak. Természetes, hogy e rendezés — amelyre van lehetőség — alapfeltétele: az NSZK politikai jelenlétének és mindennemű revansista, militarista tevékenységének felszámolása Nyugat-Berlin- ben. Willi Stoph felrajzolta a perspektíváit is annak, ha Nyugat-Berlint, mint önálló politikai egységet tiszteletben tartják: kölcsönösen előnyös megállapodásokat lehetne kötni gazdasági, műszaki és tudományos területen, továb­bá a közlekedéspolitikában. Megfelelő egyezmény lehetővé tenné Nyugat-Berlin lakos­sága számára az NDK-ba és fővároséba való beutazást Tárgyalni lehetne a nemzet­közi szabályoknak megfelelő, kölcsönös átmenő személy­es áruforgalomról — és í«y tovább. Nem kétséges, isogy az NDK álláspontja, amélyet a Danelius-szal a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott tárgyalásokon az ország miniszterelnöke, Willi Stoph most részletesen kifejtett reális és az európai béke es biztonság ügyét jelentősen előmozdító állásfoglalás. Az NSZK-n és a négyhatalmi tárgyalások nyugati résztve­vőin a sor. hogy hasonló szel­lemben törekedjenek a nyu­gat-berlini helyzet rendezésé­re. Spanyolország támogatja az európai biztonsági értekezletet Lopez Bravo spanyol kül­ügyminiszter szerdán' az úgy­nevezett nemzetvédelmi ta­nulmányok legfelső központtá megalakításának évfordulója alkalmából a vezérkar képvi­selői előtt részletesen ismer­tette országának külpolitiká­ját. A francia—spanyol kapcso­latokról szólva megköszönte Pompidou francia köztársa­sági elnöknek legutóbbi sajtó- értekezletén Spanyolország­gal kapcsolatban elmondott „szép szávait.” A földközi-tengeri helyzet­tel összefüggésben arról pa­naszkodott, hogy erre a te­rületre „túlságosan ráneheze­dik a két szuperhatalom ár­nyéka” és síkraszállt a föld­közi-tengeri országok közötti nagyobb „megértés” érdeké­ben. Ami a Közel-Keletet ille­ti, Spanyolország tovább foly­tatja az arab országokkal va­ló barátság „termékeny és realista” politikáját — foly­tatta Bravo —, majd hozzá­tette, hogy Spanyolország * jövőben sem szándékozik el­ismerni Izraelt. A spanyol külügyminiszter a továbbiakban teljes mér­tékben támogatta Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár kelet-európai politikáját, majd azt a véleményét fejez­te ki, hogy szükség van „az NDK irányában folytatott spanyol magatartás felülvizs­gálására, ha nem is politi­kai, de legalábbis gazdasági téren.” Spanyolország — mondta végül Bravo — híve az európai biztonsági értekezlet összehívásának, amelyet „* lehető legrövidebb időn be­lül.” kellene megtartani. S konferenciának „igazán mul­tilaterálisnak kell lennie é* nem szabad a tömbök közöt­ti párbeszéddé fajulnia.’' Szamos Rudolf: SQSt^\€>ÍC 16. A főfelügyelő kis kártya nagyságú kartonlapokat sze­degetett elő zsebeiből. Ezt a passziánszot Fleurot főnöké­től tanulta. — Hopp! Ez az, — mondta Marc és ahogy a lapocskákat, egymás mellé az asztalra ra­kosgatta. — négy nappal ez­előtti az utolsó hír Egy te­kintélyes külsejű, ötvenöt év körüli sötét kere‘"i szemüve get és dús fekete bajuszt vi­selő. zömök, testes férfi láto­gatta meg Liggio barátunkat Corleone-ban... Vajon ki lehe tett? — töprengett Marc s közben bal keze mutató- és hüve1 vkuijával. mbit kitáru­ló és összezáruló ollóval si­mogatta kerek tokáját — ...Mara sem tudja, k’ lehe­tett” ta fői - Entern újabban nem nyomozással bíznak itt meg. hanem min­denféle elavult történelmi históriák egybegyűjtésével, mintha nem is az Interpol, hanem a Történettudományi Akadémia tagja lennék... En­nek a Liggiónak a nevét, meg a viselt dolgait ismerem. Állítólag ő gyilkolta meg Corleone-ban Placido Rizotto szakszervezeti vezetőt és Mi­chel Navarra maffiózó orvost Később a kis szicíliai város teljhatalmú ura és állítólag az 1947—50 közötti gyilkosság! hullám elindítója és szervező­je, melynek során Corleone felnőtt férfilakosságának tíz százaléka, kétszázötven em­ber került a temetőbe. Tíz­szer is bíróság elé akaraták már állítani, de bizonyítékok hiányában minden esetben szabadon eresztették. mert még a szemtanúk sem mertek n fickó ett<m vallani... — Bravó’ Fleurot' Látom nem töttnttc hiába idejét Pa IPTTpáhea _ A főnök csak gúnyoló­dik... Beb'ttáztatta velem azt a sok marhaságot Is a Kelet­indiai Társaságról, a három kínai ópiumháborúról... és tessék! Mi értelme volt? Itt kushadok Milánóban. — Ne morogjon, öreg fiú. Én érzem, hogy legügyesebb emberem fáradozásai nem voltak hiábavalók. Eljut még maga a Távol-Keletre is. Saj­nos... A milánói rendőrség ügye­letes tisztje lépett a szobába. A beszélgetés félbeszakadt. A tiszt rádiogramot nyúj­tott át Marénak. — Ez igen! — örvende­zett a főfelügyelő, amint a rádiogramot elolvasta. —- Gratulálok az olasz kollé­gáknak — fordult a milánói rendőrtiszthez... — Apro­pó, itt van ez a fénykép. Luciano Liggiót, a többszö­rös szicíliai gyilkost ábrá­zolja. Adja le képtávirón Genovának azzal, hogy a fickó egy óra múlva érke­zik a palermói menetrend szerinti járattal. Ha kiszáll­na, kapják el. Ha nem. ak- kir kísérje el valaki Milá­nóig . Itt pedig vegyék át maguk a figyelést. Köves­sék mindenhova, de hadd mozoeion szabadon. Na­gyon érdekelne, hova megy és kikkel találkozik Arra azonban nagyon ügyelje­nek, lehet, hogy mások is követik és az ellentábor embere se vegye észre ezt. Rómának meg adja le, hogy a megtalált fekete Lancia autót nagyon diszkréten tartsák szemmel. Az esti re­pülőgéppel magam is oda­megyek. Világos? Lehető­leg fényképeket is készít­senek a rómaiak — tette hozzá Marc. A rendőrtiszt átvette a fényképet és megnyugtatta az Interpol főfelügyelőjét: minden úgy lesz, ahogy pa­rancsolja. A tiszt távozása után Marc Fleurot-ra pil­lantott. — Mondja, nem ismer maga véletlenül egy dr. Berti nevezetű urat? — Berti? — tűnődött Fle­urot és a fejét ingatta ta- gadólag. — Na, nem baj, lényeg, hogy a Bonta villában len­csevégre kapott KZ 181700 Milánó rendszámú fekete Lanciát a római kollégák a Hotel Európa parkínozóhe- lyén megtalálták. Merem remélni, este tízkor Ró­mában már többet tudunk. ★ A helikopter Sorrentóból érkezett és a villa kertjé­nek alsó teraszán ért földet Az egyetlen utast kifogás­talan eleganciával öltözött, ragyás képű, nyurga, har­minc év körüli férfi fogad­ta. Sárga, széles karimájú szalmakalapját jobb keze mutatóujjával alig észre­vehetően megbökte. Köz­ben ajkai zártan csámcsog­tak. Rágóizmainak ritmikus járása a rágógumit őrölte végtelen egyhangúsággal. Ezért köszönt a kalapsze- gélyhez bökött néma ujj ha­nyag mozdulatával. A teraszt szegélyező Zö­mök dór oszlopsor mögött függőleges sziklafal zu­hant a mélybe, ahol halk loccsanással ütődtek a ki­csiny öböl kőtömbjeinek a Ttrrén tenger hullámai. A valószerűtlenül kék tenger Ultramarinjábói sárgán bukkantak elő a sziklák, a márványoszlopok és a vö­rös carraraival borított fel­járó lépcsők. A szárazság­tól mégfakult őszi-zöld lu­gas alatt $ jövevény, egy köpcös. döcögve lépkedő Idős ember, megállt. Bal kezével Igazított az Üléstől kissé meggyftrődött nad­rágja vasalásán. Téglalap alakú fekete, lapos útitás­káját ezalatt a helikopter vezetője, a ragyás képű, nyíre- ga férfi kezébe adta, aki türelmesen várakozott, míg a vendég nadrágja ráncait lasimította. — Helló Charly — szólalt riieg Végre á köpcös. Vi­szonozta a nyurga üdvöz­lését. — Mehetünk... — és előreindult. A kényelmes pihenőkkel megnyújtott lépcsőn felfelé haladtában ezúttal újra némi irigység­gel gondolt a házigazdára, aki tíz esztendővel ezelőtt potom egymillió dollárért az orra elől horgászta el ezt a tündérkertet a De Com® grófi családtól. Capri szi­getének erre a délnyugati csücskére még nem tört be a huszadik század. A sziget belseje felől csak gyalogo­san lehetett megközelíteni ezt a szelíd sziklacsúcsot; ahol kétezer esztendővel ez­előtt Caracalla római csá­szár ezer rabszolgája kezzei. és kalapáccsal vésett há­rom, egymás alatt elhelyez­kedő teraszt a bizarr alakú kőtömbbe és építette ezt as azóta is épen álló pazar nyári palotát szökőkitakat és fürdőmedencéket a má­niákusan tisztálkodó csá­szárnak. (Folytat juk>

Next

/
Oldalképek
Tartalom