Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
I. <4<M KELET MAGYARORSZAO 1971. február 87 Pénteken Moszkvában befejezte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 51. ülésszaka, amelyen részt vettek a tagországok kormányfőhelyettesei : Ivan Mihajlov (Bulgária), Frantisek Hamouz (Csehszlovákia), Mieczyslaw Klimaszewski (Lengyelország), Apró Antal (Magyarország), Damdingijn Gombo- zsav (Mongólia), Gerhard Weiss (NDK), Gheorghe Ka- duleseu (Románia), Mihail Leszecsko (Szovjetunió), továbbá Dragisa Djokovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja. Az ülésszakon a KGST 23. és 24. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatban folytatták annak a komplex távlati tervnek a kidolgozására irányuló munkálatokat, amelynek célja a KGST-országok együttműködésének további elmélyítése és tökéletesítése szocialista gazdasági integrációjának kifejlesztése. Ezenkívül intézkedéseket határoztak el, amelyek elősegítik az ipari objektumok közös építését, kölcsönös előnyök alapján. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST valutáris és pénzügyi állandó bizottsága által előterjesztett pénzügyi és hiteliigyl javaslatokat azoknak az intézkedéseknek megvalósításával kapcsolatban, amelyeket a KGST 23. (rendkívüli) ülésszakának határozatai Irányoztak elő. Az egybegyűltek megvitatták a KGST állandó külkereskedelmi bizottságának beszámolóját. A beszámolóban ismertetett javaslatok az egymásnak szállítandó gépek és gépi berendezések műszaki kiszolgálásának megjavítását célozzák. Ennek érdekében javító-szerelő műhelyeket és műszaki szervizállomásokat létesítenek. A KGST Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta azokat az elveket, amelyeknek alapján összeállítják a szocialista világpiac fejlődésére vonatkozó hosszú lejáratú keneskeVéget ért a KGST VB ülésszaka delmá-gaadasági prognózisokat A végrehajtó bizottság ezenkívül jóváhagyta a KGSTszervek 1971—1975 évi távlati munkatervét, a szabványosítás területén végzendő munkálatokat illetően. Az ülésszakon továbbá megvitatták azt a kérdést, hogy javaslatokat kell kidolgozni a tehervagonok és vontatók korszerű tudományos-műszaki szinten történő gyártásának megszervezésére. Az érdekelt országok kooperációs alapokon megkezdik a nagy befogadóképességű tehergépkocsik gyártását. A Végrehajtó bizottság kinevezte a szocialista világ- rendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet igazgatóját, igazgatóhelyetteseit és jóváhagyta az intézet tudományos tanácsának összetételét Az ülésszakon megvitatták és jóváhagyták a végrehajtó bizottság 1971. első félévi munkatervét és a KGST titkárságának 1971. évi költség- vetését Péter János hazaérkeződ Dániából B laoszi intervenciósok újabb kudarca Sál goni katonai körökben is beismerték, hogy a Dél- Laoszban harcoló dél-vietnami ejtőernyősök feladták a 31-es magaslatot. E körök tájékoztatásából kitűnik, hogy a laoszi hazafias erők teljesén felmorzsoltak a 450 fős saigoni ejtőernyős zászlóaljat a magaslat védelmét ellátó alakulatot, mégpedig annak ellenere. hogy támogatására az amerikai légierő 75 vadászbombézóiát vezényelték ki., amelyek huszonegy órán keresztül bombázták a hazafias erők támadó alakulatait. Egy AP-tudósitó úgy értesült, hogy a 31-es magaslaton berendezett támaszpontot a hazafias erők végül is kézitusában foglalták el.‘ DéPnUaószEfatf “ * önzésen mintegy tizenötezer* - saigoni katona szigetelődön el a kül- világtóL Helyzetükön nem segít az sem. hogy rendelkezésükre áll az amerikai légierő biztosította utánpótlás. A terepet nem ismerik, támaszpontjaiktól messze vannak. s mint utóbb kiderült, a laoszi invázió első néhány napjának gvore előrehaladása csupán csalétek volt. A francia hírügynökség * hanoi tudósítója tájékozott körökben úgy értesült hogy a Dél- Laoszban tartózkodó saigoni intervenciós alakulatok már meg is kezdték visszavonulásukat (Folytatás az L oldalról) ’ új kezdeményezéshez szükséges egyetértés megteremtése. . ; A nyugat-berlini kérdés megoldása nélkül szerintünk sem képzelhető el tartós biztonsági rendszer Európában — mondotta Péter János az egyik dán lap tudósítójának kérdésére adott válaszában. Biztonsági értekezletet azonban lehet tartani, mert nemcsak egyetlen konferenciát ielenfene. hanem konferenciák egész sorát indítaná meg. Ily módon tehát a nyugat- berlini probléma végső megoldása előtt is lehelne tanácskozni az európai biztonságról Egy további kérdés így hangzott: Szó lehet-e a diplomáciai kapcsolatok újra- , felvételéről Izraellel? ■I i.. Péter. János válaszában kijelentette. hogy ktilügyml- nisztersége alatt, Izraelnek az arab országok ellen elkövetett agressziója miatt képűit sor a kapcsolatok megszakítására. Meggyőződésem, hogy ez a lépésünk helyes volt — tette hozzá. — Ha Izrael a Biztonsági Tanács 1907. november 22-i határozatát teljesítve, kivonul a megszállt arab területekről, az összes további kérdést tárgyalások útján rendezni lehet. Ami Magyarországot illeti, ha Izrael rendezni fogja viszonyát a környező arab államokkal, akkor szó lehet a diplomáciai kapcsolat újra- felvételéről is. A Magyarország és az NSZK közötti dilomáciai kapcsolatok megteremtésének lehetőségéről is elhangzott egy kérdés a sajtóértekezleten. Péter János ezzel kapcsolatban hangoztatta, ez a kérdés számunkra egyáltalán nem valamiféle kényes probléma. Egyetértünk az NSZK kormányával abban, hogy a diplomáciai viszony felvételére akkor kerül sor, ha ez lényeges hozzájárulás lehet az egyetemes európai légkör javításához. Végül egy szovjet tudósító azt a kérdést tette fel külügyminiszterünknek, hogy milyen hatással van az amerikai támogatással Laosz ellen végrehajtott saigoni invázió az európai biztonsági konferencia előkészítésének jelenlegi szakaszára? Péter János elmondotta, hogy erre az esetre is vonatkozik a nemzetközi események kölcsönös összefüggésének törvényszerűsége. Természetesen az említett invázió árnyékot vetett más problémák megoldására Is. Mindazonáltal — fejezte be sajtóértekezletét a magyar külügyminiszter — a nemzetközi helyzet romlása a világnak abban a térségéber nem kell. hogy akadályozza n biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatos mun Icánkat. Péter János pénteken a késő esti órákban Visszaérkezett Budapestre.- Kohl—Bahr találkozó * Kohl és Bahr államtitkár pénteki, hetedik találkozója után — a korábbi találkozókhoz hasonlóan — csupán azt közölték hivatalosan, hogy az eszmecserét folytatni fogják. Minthogy pénteken az NDK és a.7 NSZK delegációja Bonnban folytatott megbeszélést. a következő találkozóra Berlinben kerül sor. A találkozó időpontja március Ú-rfc. A pénteki eszmecsere so- fán Kohl és Bahr több mint égy órát négyszemközt beszélgetett. Ezt megelőzően a két küldöttség külön-külön is tanácskozott. Mint Báhr az eszmecsere végén közölte, a külön tanácskozást az NDK- delegáció kérte Bahr egyébként semmi mást sem vök hajlandó mondani mint azt. hogy az eszmecsere .mina érdekesebbé” válik. Stoph és Schütz nyugat-berlini kormányzó pölglrróester levél* váltása nem szerepelt az eszmecserén — fűzte hozzá. A kormány és a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) sék megszüntetni a nem kívánatos jelenségeket. A szakszervezetek az észrevétellel egyetértettek és mint ahogy eddig, a jövőben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatlanul nagy Jelentősége van annak, hogy a vállalatok az eddiginél több gondot fordítsanak az először munkába lépő fiatalok fogadására, munkahelyük megszerettetésére, valamint arra, hogy az újonnan felvett és munkahelyüket gyakran változtató dolgozókkal szemben az üzemek jobban becsüljék meg hűséges dolgozóikat, és mind a fizetésben, mind az • egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben a törzsgárdának előnyöket biztosítsanak. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy része késedelem nélkül és helyesen foglalkozott azoknak a párt- és kormányhatározatoknak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javításéra, valamint a vállalatok foko7ott lakásénítésj tevékenységére irányulnak. vezetőinek tárgyalása Ezeknek a már elvégzett és a jövőben elvégzendő fontos feladatoknak jelentős mértékben hozzá kell Járulniuk a munkaerő-gazdálkodás terén fennálló problémák megoldásához. A megbeszé'ésen szóba került az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasztalható, helyenként már a dolgozók egészségét veszélyeztető, túlzott mértékű túlóráztatás. A kormány vezetői felhívják a vállalatok és üzemek vezetőinek figyelmét e helyzet tarthatatlanságára és a szak- szervezetek is kilátásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túlórák további növekedését, sőt fellépnek fokozatos csökkentésük érdekében. A kormány és a SZOT vezetői egyeztették nézeteiket a munkaidő további csökkentésének lehetőségeiről. Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szakszem vezeti központokkal közösen ez év végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági körülményeknek megfelelően a munkaidő-csökkentés további ütemtervére. A kormány és a SZOT vezetői következő ülésükön fogják e javaslatokat megtárgyalni. (MTI) 1A tudományos technikai forradalom és a társadalmi haladás Erdey-Grűz Tibor előadása az MSZMP Politikai Akadémia, án A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában pénteken Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást „A tudományos-technikai forradalom és a társadalmi haladás” címmel. Az építők Rózsa Ferenc művelődési házában megtartott előadást Óvári Miktől, a Központi Bizottság titkára vezette be. Részt vett az előadáson a Központi Bizottság számos tagja, az Elnöki Tanács több tagja,, a politikai és a társadalmi éj£t sok ismert személyisége. Az alábbiakban az előadás megrövidített szövegét közöljük. Földünk népei és országai a társadalmi fejlődés különböző szintjére jutottak, és változó Irányokban, különböző ütemben haladnak tovább. A sok eltérés mellett vannak azonban közös vonásai is a társadalmi mozgásnak. Szembetűnő ezek között az, hogy a tudomány vívmányai, valamint a technika alkotásai sokkal közvetlenebbül és sokkal nagyobb mértékben érintik az emberek legszélesebb rétegelt, mint bármikor azélőtt; sokkal gyorsabban és gyakrabban Idézik elő az életkörülmények változását, Bármennyire Igaz to anon- ban, hogy a tudományos- technikai forradalom belső logikája összhangban van az emberi képességek sokoldalú és széles körű kibontakozáséval, a2 ember további általános társadalmi felemelkedé- sével, ennek megvalósulása még a szocializmus talaján sem mentes nehézségektől A tudat és. a szokások elmaradnak a társadalmi és ezefl- belül a technikai haladástól, aminek következtében visszahúzó erók is hatnak. Emiatt sok idő vész kárba, sok eszköz marad kihasználatlanul, sok képesség és emberi lehetőség sikkad él. A technika forradalmáról viszont akikor beszélünk, ha A termelésben használt munkaeszközök korábban lassú, de még szakadatlan fejlődése nagymértékben meggyorsul, továbbá minőségileg új eszközök és módszerek törnek gyorsan utat maguknak a gyakorlatban. Az Ipari forradalom, amelynek kibontakozásához több, mint egy évszázadra volt szükség, termelési módszereken kívül a termelési viszonyokat 1» megváltoztatta, létrehozta a kapitalista társadalmat. Az emberi életkörülményekben általában nem A tudományos-technikai forradalom korszakában mindinkább csökken a termelésben az ember egyszerű, közvetlen fizikai munkaerejének részvétele és mindinkább növekszik a szellemi munka aránya — hangsúlyozta Brdey-Grúz Tibor. A fejlett országokban a munka termelékenységének növekedését túlnyomó részben új tudományos felfedezések, technikai vívmányok, új technológiák bevezetésével érik él. Az új technológia viszont új hozzáértést követel meg, vagyis szükségessé teszi, hogy a dolgozók szakadatlanul növelték szakképzettségüket. A tudományos-technikai forradalom korában már nem elégséges az, ha a dolgozók csak egyszerűen újratermelik munkaerejüket, ha csak arról gondoskodnak, hogy holnap elvégezhessék ugyanazt a munkát, amit ma elvégeztek, Az új körülmények között sokkal nagyobb mértékben van szükség a munkaerő bővített Újratermelésére. mint eddig, és elengedhetetlen a szakképzettség szakadatlan növelése. Ez azonban nem tS elég. — Aligha túlzó azok nézemint eddig a történelem folyamán bármikor. És ez nemcsak a fejlett országokban van így, hanem azokban is, amelyekben csak mostanában gyorsul meg a fejlődés — mondta az előadó, majd azzal folytatta: — A2 új korszakban mind több ember juthat hozzá a kultúra vívmányaihoz, a mind többen járulhatnak maguk is hozzá a kultúra továbbfejlesztéséhez. A társadalmi viszonyoktól, az uralkodó osztály céljaitól és politikájától függ az, hogy az egyszerű termelő munka nagy része alóli mentesülés szellemi pangást, céltalanságot idéz-e elő, tévelygővé és se- kélyessé teszi-e az életet, vagy pedig a marxizmus szellemében, milliók céltudatos közreműködésével széles rétegek kulturális félemelkedéséhez vezet-e? A kibontakozó tudományos- technikai forradalom a szocialista társadalom talaján hatalmas előmozdítója a kulturális forradalomnak is. Lehetővé teszi, hogy széles körben kibontakozzanak az emberek képességei, érvényesüljön alkotó erejük. Az ipar pedig fejlett termékeivel hatékonyan segíti e lehetőségek valóra váltását idézett elő egy-egy emberöltő alatt érvényesülő gyökeres változásokat. A tudomány mindig a társadalmi gyakorlatból indult ki, s a tapasztalatok általánosítása révén fejlődött. A legfejlettebb orsza,gokban gyorsan érvényesülnek a tudományos felfedezések a termelésben. Az átfutási idő;,,., a tudományos felfedezéstől, a gyakorlatba VMelig átlag 5—10 évre csökkent, de van példa 2—3 éves átfutási időre is. A tudomány felfedezései — ipari realizálásuk révén — mélyrehatóan és gyorsan megváltoztatják az emberek széles rétegeinek életmódját, s egy emberöltő alatt két-háirom ilyen mélyreható változás is várható. Elmondta: — Uj, széles perspektíva tárult fel a műszaki fejlesztés előtt. Eddig ugyanis a technika csak a legfeljebb néhány évezredes emberi tapasztalatokat használhatta fel műszaki alkotásaihoz, termékei megtervezéséhez. Most már azonban túlléphet ezen a korláton, és termékeinek fejlesztéséhez fokozódó mértékben bevonhatja az élő anyag fejlődésének évmtlUárdos tapasztalatait te, akik seerint manapság • technológia és gazdasági fejlődés ütemét végső soron a dolgozók képzettsége szabja meg. Gyárak építésére és fejlesztésére fordított beruházások növelése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha megelőzi ezt az emberek általános műveltségének és szakképzettségük szintiének növelése. A közoktatás és a szakoktatás ma már — és a jövőben még inkább — nemcsak áttételek révén hat a termelésire, hanem közvetlenül Is. Ezért az oktatás fejlesztése érdekében megvalósuló beruházások népgazdasági jelentősége á tudományos-technikai forradalom korszakában nem kisebb, mint az Üzemek létesítésére fordítottaké — állapította to eg, majd a tudományos-technikai fedődé* előrejelzésériek jelentőségét és lehetőségeit fejtegette. Hangsúlyozta: nem várhatjuk a tudományos prognózistól, hogy teljes biztonsággal rajzólja meg a Jövó képét. A prognózisok — jelenlegi ismereteink airman — csak a várha tó fejlődés tendenciáit, a jövőben előreláthatólag kialakuló helyzethez vezeti, folyamatok fő vonásait vázolhatják fel. Ezzel azonban nagy Segítséget nyújtónak ahhoz, hogy fejlesztési terveink reálisak legyenek. Napjainkban a tudománynyal összeszövődött technika óriási mértékben megnöveli az emberi tevékenyig hatásfokát és hatósugarát. Hogy mennyire élünk a tehetőségekkel, mennyire változtatjuk őket valósággá, az rajtunk múlik. És ebben nyilvánul meg talán leginkább mindazoknak a társadalmi felelősség-, akiknek be.eszólásuk van a dolgok folyásába. A felelősség érvényesüléséhez azonban tudás és műveltség is kell, amelynek révén felismerhetjük tevékenységünk lehetőségeit, és módjait, cselekvéseink kívánatos eredményeit, va. amint az ezeket kísérő káros következményeket. S mindezen felül — és e.sósorban — pedig a társadalmi felelősség érvényesüléséhez korszerű tudományos világnézet, a legfontosabb eszmék világos rendszere szükséges, amelynek révén felismerhetjük, hogy me yek azok a célok, amelyek elérésére irányuljon tevékenységünk, milyen cselekedetekkel közelíthetjük meg leginkább e céljainkat, és mit kell tennünk a káros kísérő jelenségek e kerülésére, illetve háttérbe szorítására, A politika irányító szerepe A tudományos-technikai forradalom vívmányainak felhaszná.ását az egész nép érdakeit szolgáló politikának kell irányítania. Viszont j.e politika lehetőségeit, illetve az ennek alapját alkató társadalmi viszonyok fejlődését nagymértékben befolyásolja a tudomány és a technika. A társadalmi viszonyok, a politika, a tudomány és a technika, Elletve a termelés kölcsönhatásban vannak egymással, bizonyos mértékig meg is szabják egymást. Ahogy a X. kongresszus beszámolója is hangsúlyozta: a politika és a tudomány egymásra uta.tak és szövetségesek. Mindez egyértelműen arra a következtetésre vezet, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakának megfelelő társadalmi rendszer a szocialista társadalom. De az is megállapítható, hogy 6 rendszeren belül Sem küszö- bö.ődnek ki spontánul a rész. letekre vonatkozó ellentétek, hanem úgyszólván minden dolgozónak felelősen kell munkálkodnia és másokkal együttműködnie a ha.adást szolgáló, az ember testi és szellemi jólétét előremozdftó hatások erősítésén, és az ellentétes hatások háttérbe szorításán. A társadalmi fejlődésnek a marxizmus—.eninizmus által feltárt távlataira, lelkesítő céljaira irányítsuk tekintetünket, és a tudgmány, valamint a technika mindert vívmányát felhasználva törekedjünk elérésükre. De miközben lelkesedünk az évtizedek múlva elérhető célokért, magunk elé képzeljük a tudomány és a technika új vívmányait, amelyek majd még jobban e’ ősegítik távlati elgondolásaink megvalósítását, fordítsunk kellő figyelmet a mára és a holnapra is. A tudomány és a technika új meg új vívmányain kívül gondoskodjunk az eddigi vívmányok írénél szélesebb körű és minél hatékonyabb elterjesztésérő,, hegy a dolgozók minél szélesebb köre részesülhessen azokban az anyagi és kulturális javakban, amelyeket a már gyakorlatba vett vívmányok lehetővé tesznek. A tudomány felfedezései megváltoztatják az emberek életmódját Növekszik a szellemi munka aránya
