Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1*71 februlr 2S. ««t *f MAOTARORRTÄ# & Mé Kommentárok: am he Önállóság kapun kívül? Nemrég egy vasúin üzem­gazdász vetette föl: az évek óta kiválóan dolgozó nyír­egyházi csomóponton a gaz­dasági vezetők milliós érté­kek fölött rendelkeznek, hal­latlanul felelősségteljes mun­kával irányítanak 3 ezer em­bert. de... Szóval ahhoz nincs megfelelő hatáskörük, hogy célprémiumot tűzzenek ki a legfontosabb munkák elvég­zésére. Emiatt volt tavaly is, hogy a kitűzött célprémium már szinte tűzoltó munká­nak hatott, amikor már égett a szállítás háza, pedig meny­nyivel jobb lett volna ide­jében! Bizonyos, hogy „lent” a vasút nagy egészében is job­ban tudják, mi fáj. hol a baj, min kellene segíteni, — de sokszor nem tudnak cse­lekedni Néhány százezer fo­rintról volt szó — ami egyébként eltörpül a nyír­egyházi csomóponton kiosz­tott összes, 2 millión felüli eddigi jutalom mellett, — 9 elemi erővel mozgósított, bi­zonyítva, hogy milyen tarta­lékenergiákat képes felsza­badítani az anyagi érdekelt­ség. De ez a rész, hogy meg­felelő összegű célprémiumok felett az állomás főnöksége nem rendelkezik, — tipiku­san a régi irányítás még élő hajtása. Tipikusan régi, hi­szen az elmúlt 3 évben vált céllá az az elv, hogy hozzák ott a döntéseket, ahol azo­kat végre kéül hajtani, a ahol a hatásúikat érezni fog­ják. Van már erre példa a vasútnál is, hiszen a bér­tömeggazdálkodás keretében itt dönthetnek a legtöbb bé­rezési kérdésről. De ennek a folyamatnak természetesen folytatódnia kell, akármeny- nyire is egységes egész a vasút, nem lehet mindent a központokból irányítani. Az ilyen esetekre szokták mondani, hogy az új irányi­Tájékoztatás tási rendszer csak az igaz­gatói irodáig jutott, „lejjebb’ nem. Ez nem igaz egészen a vasútra sem, másutt pe­dig még kevésbé. Egyes vál­lalatoknál — például az UNI VERSIL-nél, vagy a Tí- szalöki Vegyesipari Vállalat­nál — olyan önállóságot adnak egyes telep- vagv üzemveze tőknek, amely szinte tökéle­tes gazdájává teszi az egyes vezetőket területüknek. A cél ez: ne csak az igaz­gató érezze magát a vállalat gazdájának, hanem minél több dolgoeó. Ez nyilván nem megy máról holnapra, ez egy folyamat — de az el­ső lépés ebben a folyamat­ban az, hogy bizonyos kér­désekben döntési jogot ru­háznak az egyes vezetőkre. Az, hogy mind több em­ber érzi magát gazdának, — csak javára válik mindenki­nek. K. 1.1 „Most az életet tanítják" Beszélgetés az öthénapos pártiskola végzős hallgatóival A termelőszövetkezeti tag­ság, a gazdák informálása miatt érdemel említést a nyírbogát! Rákóczi Tsz üze­mi „lapjának* rendszeres megjelenése. Szükséges erről szólni, hiszen a tsz vezetői nem hívhatnak mindig össze közgyűlést a brigádvezető sem tudhat mindent h® *> történik egyetlen hónap •isit a termelőszövetkezet­ben, Mégis módját keil és helyes ejteni, hogy az egész közösség, minden ember tud­ja mi a feladata, hogyan áll­nak egyes munkákkal, mi­ben kér és vár segítséget a tsz, s egyáltalán hol tartanak » közös gazdálkodásban, mi­ből van bevétel, kiadás és így tovább. Summázva: ott jó a veze­tés. éasi igazán gazdának magát a tagság, ahol bele !s szói mindabba, ami történik. Ezért érdemel említést mind­az, amiről tudósítják a kö­zösséget Megnyugtatóig hat például, hogy közük, eddig 925 holdon befejezték a kalá­szosok fejtrágyázását s az 1971-es szerződés alapján 3# hízott sertést értékesít a tsz. Felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben 8—5 hóna­pos bikaborjaikat a tagok ér­tékesíteni kívánják, úgy an­nak a felvásárlását megkez­dik. Szerves is ez a tájékoztató. Itt van például a gyümölcs­fák metszése. Közük, hogy erről dr. Haraszti József egyetemi docens tart elő­adást De emellett tájékoz­tatják a tagokat arról, hal tartanak a téli gépjavítással, a szövetkezet által építendő művelődési ház munkálatai­val. Mennyit jövedelmez a melléküzemág sth, Minden lényeges kérdést tudatnak a szövetkezet tag­jaival. És ez így van rend­jén. Így tudják a termelőszö­vetkezet tagjai, hogy mi tör­ténik saját portájukon. A most megjelent 5. tájékoztató a tavaszi munkára serkent Biztosan jó szolgálatot tesz. Érdemes más termelőszö­vetkezeteknek is a bogáti példát követni. Mert a tag­ság informálása a közös dol­gairól azt mutálja, a’vezető­ség valóban a tsz gazdájának tekinti őket V. K. 9 Átengedett pénzek '■ ftesa»*; aegyköcKég tea&yoöb önállóságot kapott pénzügyi téren is. Mit jelent ez egy olyan nagyközségnél, mint Tisza­iak? A költségvetés bevételi forrásai immár két nagyobb részre tagolódnak: a saját forrásokra, amelyek a költ­ségvetési intézmények mű­ködési bevételei bőd és a la­kosság adódból tevődnek össze. Ez a negyedét sem éri el a közel 8 milliós ál­landó kiadásoknak, amelyek­ből a tanácsi apparátus munkáját az orvosi, egész­ségügyi ellátást a szülőott­hon fenntartását az óvodák, általános iskolák és más művelődési intézmények mű­ködését kell többek között fedezni A bevétel legna­gyobb részét 4 és fél miüió forintot azok a megosztott források jelentik, amelyek a tanács területén működő vállalatok — az erőmű, a vegyesipari vállalat az ÉR­DÉRT —. a vegyes ktsz. az ÁFÉSZ és a termelőszövet­kezetek befizetéséből adód­nak. S itt kap szerepet az önálló tanácsi gazdálkodás. mi több. gazdaságirányítás is. Tiszalökön a tanácsülés jó­váhagyta a középtávú pénz­ügyi tervet. S ebben az idei 4 és fél millióval szemben közel 6 millióra számítanak 1975-ben Vagyis bíznak a vállalatok fejlődésében ab­ban hogy évről évre több jövedelem képződik náluk, s ebből több iut a helvi ta­nácsnak is. A kölcsönhatás nyilvánvaló A községi ve­zetőknek már egyáltalán nem lehet közömbös, ho­gyan gazdálkodnak vállala­téi. szövetkezetei. A közös érdekeltség alapiét® segfte- ütíük kell őket A községi vezetők hosszú távon. gondolkodtak akkor, amikor új üzem letelepítését is kezdeményezték. A Hód­mezővásárhelyi Divat-, Kötött­árugyár üzemet épít Tisaa- ISkön. Amellett, hogy a fő gondon, a nők munkába ál­lításán is segítenek, a közsé­gi hozzájárulásból, adókból így újabb ezrek kerülnek a község pénztárába. A fejlesztési előirányzat szintén az említett módon tevődik össze, bár itt a la­kosság a községfej lesztéai hozzájárulás révén már na­gyobb hányaddal segíti a megvalósulását. Felméréseik merőit a IV. 3 éves tervben még 2 millió forint értékű munka várat magára, amit pénz hiányában nem tudnak megvalósítani. (Öt év alatt 14 millió forintot fordítanak fejlesztésre.) A megyéi ta­nács a fejlesztési alapjából 5,4 millió forintot utalt át. így közös erővel többek kö aött egy 4 tantermes iskola. 8 lakás, szennyvízcsatomr hálózat épül, minden utcá­ban járda lesz, befejezik a rendelőintézet építését is. Az átengedett pénzek elő­segítik az önálló gazdálko­dás ' feltételeinek megterem­tését L. B. Előadások, irodalom feldol­gozása, tanulás. És mindez öt hónapon át újra és újra min­dennap ismétlődött. Gyakor­lati pártmunkások, régi és új párttitkárok, családanyák és egykori vasesztergályosból, vagy tsz-parasztból lett alap­szervezeti vezetőségi, vagy párt bizottsági tagok ismer­kedtek a marxizmus—leni­nizmussaL Rend, fegyelem és feszes program. Február 26-án 54 hallgató fejezi be tanulmá­nyait a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Nyír­egyházán az öthónapos párt­iskolán. Zömmel' ipari és tsz- páriázervczetekből jöttek. A Nyírségből, a távoli Beregből és Szatmáriról. Többsége bentlakó volt, csak ritkán látta a családját. Tanulni jöt­tek, hogy majd hasznosítsák a pártvezetésben, a pártmun­kában. öt hónapig behatóbban ismerkedtek társadalmi éle­tünk fejlődésének általános kérdéseivel, tanulmányozták a párt X. kongresszusának anyagát, a belőle adódó fel­adatokat Útmutatást kaptak a gyakorlati pártvezetés és pértmunka kérdéseihez. Első ízben volt tantárgy e tanfo­lyamon a politikai vezetési ismeretek. Izgalmasnak, von­zónak, tanulságosnak találták. Színvonalas előadások hang­zottak él. Sok külső szakava­tott párt-, tanácsi és gaz­dasági vezető tartott útmuta­tó, gondolatokat ébresztő elő­adásokat, konzultációkat. „Sok emberrel van dolgom..." (Hajdú Pálné, a Volán 5-ös számú Vállalata pártbi­zottságának tagja. KISZ-tag is, két gyermek anyja. Ez az első pártiskola, amelyen részt vesz.) — Nekem itt minden új, izgalmas és nagyon tanulsá­gos volt. Fiatal vagyok, mint párttag, pártbizottsági tag és sokat tanultam. .Különöeen a helyes pártvezetéssel, munka­stílussal, módszerekkel kap­csolatos kérdések foglalkoz­tattak. Belső ellenőr vagyok, sok emberrel van dolgom és hasznosíthatom a tanultakat Közgazdaságiban érettsé­gizett levelező úton végezte el a forgalmi tiszti iskolát s 1970 januárjában, amikor megalakult a vállalatnál a pártbizottság, tagjává válasz­tották. — Ez különösen nagy fele­lősséget jelent. Nem szeret­ném. ha csalódnának ben­nem. Jó alap volt ez a párt- iskola arra. hogy a gyakorla­ti pártimunkát jobban segít­sem. Sok fiatal van a válla­latnál. Most gondoltam iga­zán arra, nincs minden rend­jén a fiatalokhoz való köze­ledésünkben. Többet kell ten­ni. Népszerűsíteni a párt po­litikáját hogy megismerjék. A fiatalokhoz nemcsak úgy kell közelednünk, mint mun­kát végző emberekhez, hanem úgy Is, mint egyéniségekhez, akisnek különböző a jelle­mük, — megismerni őket megnyerni, s az arra érde­mesekkel a pártot erősíteni. A X. kongresszus anyagá­ból a nők helyzetének a ja­vításáról szóló részt említette. — Családanya vagyok, dol­gozó es jóleső érzés volt, ami­kor legutóbb rendezték a fi­zetésünket Figyelembe vet­ték a nőknél az eltöltött gya­korlati időt, szakképzettséget is. Havonta most két szabad szombatot kapunk. Úgy ér­zem, ezzel a családokat is se­gítették. — Jó alapot adott a pártiskola, szeretném tovább folytatni a marxizmus—le­ninizmus esti egyetemén. Nem lesz könnyű, mert a fiam még csak 3 éves. Akikkel erősíthetjük a pártot (Rutlcai János, az ajaki Búzakalász Tsz párttitkára. Traktorosként kezdte, veit szerelő, s így került a közös gazdasághoz. Hetenként egy­szer látogatta meg a csalá­dot.) — Sokat adott az öthóna­pos pártiskola nekem. — Én már közben is hasznosítot­tam, amit itt tanultam. Egy- egy pártvezetőségi ülésre, ta­nácsülésre, közgyűlésre ha­zamentem. Nem akartaim el­szakadni az élettől Amikor a szövetkezetünk az ötéves tervén dolgozott, tudtam ja­vaslatokat adni. Különösen A politikai vezetési ismeretek című tantárgy keltette fel az érdeklődésemet. Követelmé­nyek a vezetőkkel szemben? Ilyen alaposan, részletesen erről most hallottam elő­ször. A kádermunkában nagy szükség lesz érvényesítésére nálunk is. — Említhetném a fiatalok bevonását a vezetésbe. Csak most gondol arra az ember, hogy a tsz-vezetésben öt idős járadékos Is van. Tőlük már nem lehet sokat Megtették a. magukéi* na el­múlt években. Ezt figyelem­be kell venni és bátran vál­toztatni. De gondolok a párt­vezetés összetételére is. Ke­vés benne a kétkezi fizikai munkás. És ezt szóvá teszik. Nem használtuk ki eddig 8 pártépitésben rejlő lehetősé­geinket. Sok a fiatal, az ar­ra érdemes, akikkel erősít­hetjük a pártot. Együtt élni a munkásokkal (Guthy Lajos volt szer­számgéplakatos, most ener­giaellátási csoportvezető és kezdő párttitkár az ISG Ili­as gyáregységénél Mátészal­kán. Sokat dolgozott, mint pártvezetőségi tag, dé most másként látja a helyzetet.) — Szaporodott a gondom. Ez az első pártiskola, ame­lyen részt veszek. Itt kap­tam alapot ahhoz, hogyan is dolgozzon helyesen a párttit­kár, hogyan irányítsa a párt­vezetőség munkáját. Sok kér­dést tisztábban látok, s ez bátorítást' ad a munkámhoz. Két problémát szeretnék em­líteni. Passzívak voltak a tag­gyűléseink. Kutattam, miért? A beszámoló jó volt, mégsem szóltak hozzá. Baj van a párttagság informálásával Szükséges, hogy előre tudják, miről lesz szó, elmondják ja­vaslataikat, észrevételeiket. Ott kell élni az emberek kö­zöt, hallani, tapasztalni gond­jaikat, reagálni azokra. — A másik probléma, hogy jobban szükséges segíteni a gazdasági vezetést, mint ed­dig. Persze úgy, hogy ez kölcsönös legyen. Mert jó politikai munkát csak ott le­het végezni, ahol jó a gaz­dasági munka és ez fordítva is érvényes. Megoldást a gondokra (Szabó Bálint, a tyukodi Kossuth Tsz párttitkára már nem első alkalommal, ül is­kolapadba tanulni felnőtt fej­jel. Húsz év alatt háromszor volt párttitkár, 46 éves és először 1953—54-ben, 28 év«» korában volt pártiskolán.) — Szükségszerű az össze­hasonlítás. Akkoriban elég volt, ha néhány idézetet megtanult az ember. Most az életet tanítják, a problémák­ra keressük a legjobb meg­oldást. Különösen a párt- munka lenini módszereinek az elsajátítása és érvényesí­tése fontos. Annyit tanultam, hogy ha hazamegyek, újra elő kell szedni, megnézni egy- egy kérdéssel miként is ál­lunk, milyen hibák vannak, s céltudatosan hozzálátni a nyesegetésükhöz. — Úgy látom, él kell ér­nünk, hogy az elnök, az igaz­gató, stb. ne csak azt érez­a felá’dffqi, es sérrurü köze a po­litikai munkához. Vonatkozik ez a párttitkárra, a pártveze­tőségi tagokra is. Ezt a szemléletet ki kell terjeszte­ni a pártonkívüli gazdasági vezetőkre is. Ez hozzásegít, hogy valóban magasabb szin­ten végezzük az építőmun- kát. — Ha most hazamegyek, nem fogom megváltani a vi­lágot, de az itt tanultakat jobban kívánom érvényesíte­ni a gyakorlati pártmúnká- ban. Meggyőződtem arról, ha azt akarj ült. hogy nálunk a 68 tagú pártszervezet jól dol­gozzon, minden párttagnak olyan megbízatást kell kap­nia, melyet jól el tud végez­ni. . Emberekre szabni, hogy érezzék: ez megbízatás, szá­mon kérjük tőlük. Pártmunkások, akik a mun­ka első vonalában tevékeny­kednek. öt hónap után most tapasztalatokkal gazdagab­ban térnek vissza a munka­helyre, az emberek közé. Va­lamennyiük célja: jól kama­toztatni mindazt amit ta­nultak. Farkas Kálmán Tabl László: MEGOLDÁS El sem tudom mondani, hogy milyen furcsa változást észlelek magamon az utóbbi időben; tessék csak elképzel­ni: fásulok. Úgy bizony! In­gerlékeny természetem, köte­kedő kedvem egyre csitul, mind többször legyintek egy­kedvűen én, én, aki azelőtt azt sem tudtam, hogyan kell ’egyinteni. Már , régebben észrevettem magamon ezeket az alapjában véve örvende­tes tüneteket, de nem akar­tam hinni magamnak. Arra gyanakodtam, hogy influen­zás vagyok esetleg, vagy hogy reggel bal lábbal kaltem fel, azért nem tudok bosszankod­ni úgr istenigazában, mint azelőtt. De arra, hogy fásu­lok, hogy szépen, lassan, egyenletesen fásulok, arra gondolni sem mertem. De most már nincs kétségem felőle. Elmesélem. hogy miért. Szerda délután sietős dol­gom volt, gondoltam, taxit rendelek a ház elé. Tárcsáz­tam a hatszor kettest, kiment a csengetés, csengett, csenge­tett annak a rendje és módja szerint Csengettem egy per­cig két percig, négy percig. Nem vették fel a kagylót. A taxiközpontban. Ott, ahol azért ülnek a dolgozók, hogy felvegyék a kagylót. Hogy felvegyék a kagylót és bele­mondják, hogy nincs taxi. Vagy hogy ■taxit küldjenek, ha van. De valamit mondja­nak. Letettem, újra tárcsáz­tam, újra nem vették fel. És mit csináltam erre? Legyin­tettem egyet, fejembe nyom­tam a kalapomat és elmen­tem a villamosmegállóhoz. Minden különösebb izgalom nélkül szabályos vérnyomá­som maradéktalan birtoká­ban Ha csak egy évvel ezelőtt történik ez velem, levegő után kapkodok, felelősségre vonást emlegetek és csípős irállyal tárom a nyilvánossáa elé a taxivállalat szégyenét. Hogy mégiscsak disznóság. Hogy már milyen sok hasonló panaszt olvastunk a lapokban, és ime, mégsem. Hogy nincs a világon még egy nagyvá­ros, ahol az ilyesmi megtör­ténhet. hogy tűrhetetlen, amit a taxi művel etcetera, etcete­ra. De most, szerdán, csak legyintettem, egykedvűen, és elmentem villamoson. Kés­tem egy fél órát, akik vártak rám, dühöngtek, de arra is csak legyintettem. Elmesél­tem, hogy a taxiközpontban nem vették fel a kagylót. Erre ők is legyintettek. Ami­ből arra következtethetünk, hogy nemcsak én fásulok. Persze, más az, ha valaki mint magánember fásul, 3 megint más, ha én mint pub­licista fásulok. Mert ha én nem tudok mérgelődni iga­zán. az olyan, mintha egy operaénekes bereked, és a nagyáriát csak végigtátogja. Mi lesz így velem? Sohasem hittem volna, hogy egyszer ide jutok. Hogy felismerem: vannak bosszantó ostobasá­gok, amelyeken nem lehet se­gíteni, amelyeken tehát mér­gelődni sem érdemes. Mint például a taxivállalat viselt dolgain. Az egyetlen megol­dás: fásulni kell. Ez a jó. Én 1pár fásulok, mint emlí­tettem. Szépen, lassan, egyen­letesen. És mit bizonyít ez? Hogy nekem volt igazam, amikor mindig is azt mond­tam, hogy ffl következetes, nem csüggedő bírálatnak előbb-utóbb van eredménye. Sej, deres már a határ, fá-^ ml ®- vén betyár,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom