Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

1971 ?(&rvSr tg.- ’ rí * r,1 At* W*" 5. Díszelnök: Vlagyimir lljics Lenin 1919. MÁRCIUS 23-ÄN a magyar történelem e felejt­hetetlen napján az Országház téren több, mint százezer em­ber köszöntötte a két nappal előbb kikiáltott Magyar Ta­nácsköztársaságot. Ebben az időben még nem voltak hang­szórók, s a százezernyi em­berhez egyszerre több szó­noknak kellett beszélnie. Kun Béla, Bokányi Dezső, Garbai Sándor a munkások vállán állva beszélt, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos egy auto­mobil tetejéről, Hamburger Jenő és Nyisztor György a földművelésügyi népbiztosság, Vágó Béla pedig az Igazság­ügyi Palota erkélyéről tartott szónoklatot. Az egész tér visszhangzott a proletárdik­tatúrát, a Forradalmi Kor­mányzó Tanácsot, Szovjet- Oroszországot, a III. Intema- cionálét és Lenint éltető kiál­tásoktól. A Forradalmi Kormányzó Tanács a lehető legrövidebb időn belül, 1919. április 7-én megtartotta a választásokat. Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolca­dik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos mun­kából élnek, mint a munká­lok, vagy alkalmazottak stb. vagy olyan háztartási munká­val foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. mun­káját lehetővé teszi. Válasz­tók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársa­ságnak azok a hasznos mun­kából élő munkásai és kato­nái, akik munkakképességü- ket egészen, vagy részben el­vesztették. Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljá­ból bérmunkásokat alkalmaz­nak; b) akik munka nélküli jövedelemből élnek; c) keres­kedők, lelkészek; e) elmebete­gek és gondnokság alatt ál­lók; f) akiknek politikai jo­gai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel van­nak függesztve annak az idő­nek tartamára, amelyet az ítélet megállapít”. A vagyonosok és az egy­házi emberek kizárása az ál­lampolgári jog gyakorlásából szinte természetes visszahatá­sa volt az úri rend által al­kalmazott vagyoni cenzus­nak. A forradalom hívei azonban ezt az intézkedést csak ideiglenesnek szánták. Később nemcsak a volt va­gyonosok szavazhattak volna, hanem a papok is, mert a Ta­nácsköztársaság vezetői úgy vélték, hogy történelmileg rö­vid idő alatt megszűnik a ki­zsákmányolás és az egyházak hatalma is. AZ UJ VÁLASZTÓJOGI RFXDSZER szerint a falusi tanácsban minden száz vá­lasztó, a városi és budapesti kerületi tanácsba minden 500 választó küldött egv-egv tanácstagot. A 25 000-nél na­gyobb lakosú községeket mi­nősítette a rendelet város­nak A községi tanácsokban csak választott távok foglal­hattak helvet, a régi rend sze­rinti kinevezés, vagvoni vagv egyéb iogosuitsáv megszűnt A tanácsok a falvakban *1—5 ta- gú. a városokban 10—20 távú intéző bizottságot. vagv ahogv akkoriban nevezte ök°t direktóriumokat válasz tott nz űívek vitelére. A fő­városban a kerületi tanácsok 500 tagú budapesti tanácsot választottak, amely 80 tagú Intéző bizottságot hozott iét- M, saját kebeléből. A járási tanácsokba a falvak és a já­rással határos városok taná­csai minden ezer lakos után választottak egy tagot Ki­mondták, hogy a járási ta­nácsokban a falvak képvise­lőinek kell elfoglalniuk leg­alább a tanácstagi helyek fe­lét, de a városok minden szomszédos járás tanácsába küldhették tagokat. A prole­tárdiktatúra elvének megfe­lelően így biztosították a munkások fokozott képvise­letét. Hasonló okból a me­gyei tanácsba a járási taná­csok mellett a városiak Külön is választottak küldötteket, mégpedig minden 3000 lakos után. Sem a járási, sem a megyei tanácsnak pozíciójá­nál fogva nem volt senKi tag­ja. Ugyancsak nem kerülhe­tett senki a Tanácsok Orszá­gos Gyűlésébe, akit valahol nem választottak meg tanács­tagnak. így a népbiztosok egyben kerületi, illetőleg vá­rosi tanácstagok is voltak, s ha csak az időhiány nem aka­dályozta meg, részt vettek azok munkájában. A közve­tett választások rendszere Le­nin elképzeléseire épült. Az volt a célja, hogy fokozza a tanácsok demokratizmusát, hatékonyságát, s gyakorlati­lag is lehetővé tegye a visz- szahívás elvének érvényesíté­sét; A proletárdiktatúra vi­szonyai között a közvetlenül választott megyei, országos szintű képviseleti szervek tag­jainak visszahívhatósága kü­lönben formális lett volna, hi­szen ha ez lett volna a vá­lasztók szándéka, szervezke­désbe, engedély nélküli agi- tációs kampányba kellett vol­na fogniuk. Az alsóbb szintű tanácsok viszont be­számoltathatták és felelősség­re vonhatták a felsőbb szintű tanácsba delegált tagokat, s ha úgy látták volna jónak, visszahívhatták volna őket. A VÖRÖS ÚJSÁG így kezdte beszámolóját a ta­nácsválasztásokról; „1919. áp­rilis 7. Az első választás nagy történelmi dátuma, amikor végre a dolgozók és igazi ál­lamfenntartók, munkásférfi­ak, és -nők választottak Ma- gvarorszáffon. Gyönyörű, ve­rőfényes, tavaszi nan. ame­lyen a proletariátus felszaba­dult tömegei megpecsételték az emberibb, s igazságosabb világhoz való logokat és hi­tet tettek a Tanácsköztársa­ság. s a kommunista á'iam mélvsé<*<»s «tárása mellett.” A lehető legdemokratiku­sabb móörm létrehozott köz­ségi. kerületi. megvel taná­csok rövidesen rnevVoadtók munkáinkat, s ezvehok mel­lett merzválasafották a Taná­csok Országos üv'1 'Vinni; küldötteit is. A Tanárook Or- ezázoc CtrülZrÄf 1010 iü-nivs 14-re hívták össze. Az előző két napon a Képviselőházi te­remben a pártkongresszust tartották meg. Az épület, amelyet az úri Magyarország képviselői önmaguknak, a sa­ját dicsőségükre építettek, ez­úttal először fogadta be falai közé az ország igazi képvise­lőit. Az üléstermet vörös drapériák díszítették. Az el­nöki emelvény fölött, a koro­na helyén, a szíve fölött öt­ágú csillagot viselő, frigiai sapkás munkás alakja szim­bolizálta a megváltozott Ma­gyarországot. A párt prog­ramtervezetét Kun Béla ter­jesztette elő. A pártkongresszus után összeültek a tanácsok küldöt­tei, az új Magyarország par­lamentjének tagjai. A Taná­csok Országos Gyűlésének megnyitó ülését a Városi Színházban tartották, 1919. június 14-én. Másnap, va­sárnap, az első munkaülésre az Országház épületében ke­rült sor, amelyet az egykori jegyzőkönyv a Magyar Ta­nácsköztársaság Házának ne­vezett. Kun Béla megnyitó beszédével kezdődött ülésen a küldöttek hatalmas lelkese­déssel választották tisztelet­beli elnökké Lenint. A rendkívül nehéz politikai helyzet ellenére a Tanácsok. Országos Gyűlésé a jövőre, a békés célokra összpontosítot­ta figyelmét. Lengyel Gyula népbiztos a tanácsállam pénz­ügyi problémáiról tartott re­ferátumot. Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos pe­dig a mezőgazdaság problé­máival foglalkozott. A Taná­csok Országos Gyűlése, jól­lehet a nemzetközi helyzet egyre válságosabban alakult, s a tanácshatalom léte for­gott kockán, egy hétig foglal­kozott a gazdasági feladatok­kal, a távlatokkal, az új gaz dasági rend felépítésével jár tennivalókkal A TANÁCSOK ORSZ/ GOS GYŰLÉSE az alko mány elfogadásával fejezte t munkáját. Az alkotmány k mondta: „A Tanácsköztársa ságban a proletárság mindé szabadságot, jogot és hatal mat kezébe vett, abból a cél ból, hogy megszüntesse a ka pitalista rendet és a burzsoí zia uralmát, s ennek helyéb a szocialista termelési és tár sadalmi rendet tegye. A pro letariátus diktatúrája azon ban csupán eszköz mindenne­mű kizsákmányolás és min­denfajta osztályuralom meg­szüntetésére. és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályo­kat...” Pintér István Következik: Cikáznak a darutollak. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikumban mező izdasági gépészeti szakemberek újabb csopor jónak to- bbképzését kezdték meg. Képen Zajácz István szakokta- a főáramkörű centrifugális olajszűrő metszetét ismerteti liga tói vaL Hammel Józsel felvétele' Sznhszvrvázéii kiildötirrlekezfvtrk iW! DOS/ : Javuló muiiitakfírülmónveli * Megyei küldöttértekezletet tartott csütörtökön Nyíregy­házán a Mezőgazdasági. Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete. A tanácsko­záson — amelyen megyénk mezőgazdaságban dolgozó húszezer szakszervezeti tag­ját 116 küldött képviselte, — részt vett Hunya István, a MEDOSZ elnöke. Bánóczi Gyula, a megyei pért vb tag­ja, Kandia Pál, az SZMT ve­zető titkára. A MEDOSZ megyei bizott­ságának négyéves munkáját elemző beszámolót a küldöt­teknek előre kiadták. A té­nyekkel és adatokkal gazda­gon illusztrált beszámolóhoz Hovánszki János megyei tit­kár fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a most követ­kező feladatok között a leg­fontosabb a középtávú gaz­dasági tervek véleményezése, az öt évre szóló kollektív szerződések megkötésének alapos előkészítése. Szólt ar­ról, hogy a szakszervezetek jogait hatékonyabban kell ér­vényesíteni. Ráirányította a figyelmet egy megyei gond­ra: Szabolcsban a mezőgaz­daságban dolgozók átlagke­resete jobban emelkedett ugyan, mint az iparban fog­lalkoztatottaké. ennek elle­nére a megyei és az országos átlag közötti különbség to­vább növekedett. Annak ér­dekében. hogy ez az ellent­mondás feloldódjon, a szak- szervezeteken kívül a gazda­sági szerveknek is van tenni­valója. A küldötteknek kiadott be­számolóban a MEDOSZ me­gyei bizottsága megállapítja: az elmúlt négy évben előbbre léptünk a megyét jellemző elmaradottság felszámolásá­ban. Javult és folyamatosabb lett a dolgozók foglalkozta­tása, biztonságérzete, munlta- és életkörülménye. Szóltak a beszámolóban az évről évre szélesedő szoci­alista brigadmozgalomról: inig négy évvel ezelőtt 179 kollektíva 2500 tagja vállal­ta a nagyobb követelménye­ket, jelenleg 387 brigád több, mint öt&er tagja versenyez a megtisztelő „szocialista" cí­mért. A versenyek jelentősen segítették a „kiváló” címek elnyerését. 1967—70 között 3700 dolgozónak ítélték oda a „kiváló” címet. Ez eredmény, de a MEDOSZ megyei bi­zottsága szerint a lehetőségek több elismerést kitüntetést tettek volna lehetővé, de az­zal a vállalatok nem éltek. Hasonló a helyzet a vállala­tok esetében: négy év alatt 12 vállalat, üzem nyerte el a „Kiváló vállalat”, illetve „Élüzem” címet, amelynek feltételeit ettől több helyen teljesítették. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak átlagkeresete 2,4 —8,3 százalékkal növekedett. A nehéz fizikai és bonyolul­tabb munkát érdemben 1989- től kezdték figyelembe ven­ni. Az új kollektív szerződé­sek nagy segítséget adtak a dolgozóknak számos juttatás­sal. A mezőgazdaságban elő­fordult balesetekről szólva megállapították: az a két­százalékos létszámnövekedés ellenére 13,7 százalékkal, a kiesett munkanapok száma 11 százalékkal csökkent. Ki­emelkedő javulás van az ál­lami gazdaságoknál, de több vállalatnál romlott a helyzet Beszámoltak jó eredmények­ről: az állami gazdaságok 15 autóbusza teszi könnyebbé a dolgozók szállítását, 9 gazda-, ságban épült új üzemi kony­ha. további két helyen építe­nek. Évente mintegy 1300 kü­lönféle üdülőjegyet vesznek igénybe a dolgozók. A társa­dalombiztosítás, a dolgozókat és családtagokat is figyelem­be véve, 99 százalékos. A beszámolót követően sokoldalú vita alakult ki, amelyben felszólalt Hunya István és Bánóczi Gyula is. Megválasztották a kongresz- szusi küldötteket és az új megyei bizottságot, amelynek elnöke Dehreczeni Imre. titkára ismét Hovánszki Já­nos lett Orvos-egészségügy : Növekedett az orvoshiány Csütörtökön délelőtt a me­gyei kórház orvosszállójának nagytermében tartotta kül­döttközgyűlését az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Szaboics-Szat- már megyei Bizottsága. A küldöttgyűlésen részt vett Varga Gyula, az MSZMP nyíregyházi városi bizottságá­nak első titkára és Pécsi Ár­pád, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete or­szágos elnökségének tagja. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött megyénk egészségügyi ellátá­sa, amiben a szakszervezeti szervek tevékenységének is nagy része van. A megyei bi­zottság részt vett a megye egészségügyi és beruházási terveinek kialakításában, fi­gyelemmel kísérte a munka- körülmények alakulását Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy a lakosság tár­sadalombiztosítási ellátásá­val nőtt az orvosi körzetek száma. Betöltésüket megköny- nyítette,., hogy az - ,esjr$temet. végzettek" közvetlenül — rő- videbb kórházi : gyakorlat megszervezésével is — pá­lyázhatnak a megyében meg­üresedett körzeti orvosi ál­lásokra. így évenként 10—15 fiatal kezdő orvos nyert el­helyezést a körzetekben. Javult az egészségügyi vé­dőnői állások betöltése is. A beszámoló megállapítot­ta, hogy Szabolcs-Szatmár megyében tovább növekedett az orvoshiány, annak ellené­re, hogy jelentős számú fia­tal orvos'jött az egyetemek­ről. A munkaerő-vándorlás okát keresve a megyei bi­zottságnak az a véleménye, hogy nem annyira a bérkér­dés, hanem a kedvezőtlen munkakörülmények váltották ki a középkáderek és az or­vosok, gyógyszerészek távo­zását. Méltatta a beszámoló azok­nak az egészségügyi dolgo­zóknak a munkáját, akik az árvízkatasztrófa idején vették ■ ki részüket a ..mentési munká­latokból és a járványok meg­előzéséből. KtÜön kiemelték a fehérgyarmati, a mátészalkai és a vásárosnaményi járások­ban dolgozó egészségügyiek, a befogadó intézmények, a mentőállomások dolgozóinál?« valamint a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem, továbbá az országos műszaki mérnöki és 'gazdasági szakcsoport dol­gozóinak kiemelkedő és érté­kes segítő tevékenységét A hozzászólások és a hatá­rozathozatal után megválasz­tották a 35 tagú megyei bi­zottságot, ezenbelül a tizen­három tagú elnökséget, va­lamint az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének VI. kongresszusán részt vevő tizenkét tagú és az SZMT megyei küldöttértekezletén részt vevő kilenctagú kül­döttséget. A megyei bizottság elnök« dr. Csüllögh Ferenc, titkára ismét Perecsényi Jenőné lett. Lakásépítési program Nyíregyházán Idei kezdés: 1200 — U;abb építkezések a főiskolán Jelentős ipari beruházások a 3 városban A nagyarányú országos lakásépítési program me­gyénkre is érvényes. Csupán a megyei építőipari vállalat 5640 lakást épít a követke­ző 5 esztendő alatt. Kevés kivételével Nyíregyházán. Az első fél évben több mint 1200 lakás építését kezdik meg. A Déli Alközpontban, az Arany János, illetve a Szarvas utcán ötszintes lakó­épületekben összesen 151 la­kás készül A Kossuth és az Epreskert utca térségében a KISZ, illetve az OTP részé­re 378 összkomfortos lakást építenek. A nyár elején kez­dik meg a legkorszerűbb építési technológiát képviselő házgyári lakások összeszere­lését a Korányi Frigyes utcán Az első ütemben 516 laká­sét. melyekhez már a debre­ceni hígévár szállítja az ele-, meket. Ez az úgynevezett 17-es lakókörzet 1975. végén 3000 család otthona lesz. \z Északi nagykörútnak a Kemecsei útig megnyíló új szakaszán a 189 lakást ma­gukba foglaló lakóépületek építését francia alagútzsalus technológiával végzik. Az első fél évben kezdenek hozzá Nyírbátorban — a nyíregyházi és a kisvárdai kenyérgyárhoz hasonló — 14 milliós költséggel épülő kenyérgyár, valamint ugyan­itt az Auróra Cipőgyár 17 millió forintot meghaladó költséget igényló épületei­nek kivitelezéséhez. Ugyan­csak a következő hónapok feladata a VAGÉP autószer­viz szerelőcsarnokának és kiszolgáló létesítményeinek építése. Ez 12 milliós mun­ka. Mátészalkán a TITÁSZ üzletigazgatóságának, Zá­honyban a MÁV pályafenn­tartási főnökségnek új telepét — irodákkal, műhe­lyekkel. szociális épületekkel — egyenként 20 milliós költ séggel építik fel. A kisvár­dai kétemeletes szövetkezeti nagyáruház építéséhez is hozzák°7denek. Tovább épül a nyáron a tanárképző főiskola. Az új szakaszban a sport- és já­ték csarnok készül el 21 mil­lió forintos beruházással. A szervezés alatt álló számvi­teli főiskola hallgatói ré­szére egy korszerű, 300 sze­mélyes kollégium épül, 14 millióért. Mátészalkán, az új szálloda szomszédságában párt- és tömegszervezetí székház. Nyíregyházán, az Északi Alközpontban 16 tantermes pénzügyi szakkö­zépiskola alapozását kezdik meg. Az Arany János és a Szarvas utca sarkán aí MHSZ 10 milliós új megyei székháza építésének „rajtjá­ra” ugvancsak tavasszal ke­rül sor. Fiatal városunknak Kis­váráénak kétségkívül leg­impozánsabb létesítmény« lesz a lárási kórház szép vonalvezetésű, tízszintes új épülete. A megyei épí'őin-nd vállalat szintén az év első felében kezdi meg a 116 milliós beruházás munkáit. K. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom