Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

WH fetirtifr If, W+e n»T*.M 4SYARO*S2A<i t eSM A köz javára Nyíregyháza, Széchenyi utca 48 Fazekasék, nyolc gyerekkel »A tanácsházáról visszafe­lé jövet mindig okosabb az ember.” A szólásmondást az igaz- eágügy-miáiszter idézte expo­zéjában az országgyűlés leg­utóbbi ülésén. A kérdés persze az, mi váltja ki az egyszerű ember ilyen, vagy hasonló megjegy­zését. Vajon az, hogy nem intézték el az illetőnek vala­milyen ügyét, s azzal lett okosabb? Vagy éppen az, hogy minden rendjén ment, készséggel adtak felvilágosí­tást? A most megszavazott ta­nácstörvény jóváhagyásával ez utóbbit akarták a képvi­selők általánossá tenni. Mit ad ehhez konkrétan a törvény? Az államigazgatási szerve­zet tökéletesítése, a pontosan körülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügy­intézés a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ebben je­lentősen előrelép az új tör­vény. Van mire támaszkodni: a tanácsok két évtizedes munkája alapvetően jó ta­pasztalatokat jelent de több olyan vonása is van a taná­csi munkának, amelyet már túlhaladott az idő, korszerű­éi tésre szorul Az első. legfontosabb tö­rekvés: a lakossághoz legkö­zelebb álló szervek intézzék az állampolgárok ügyeit. Az évek során ehhez sok új le­hetőséget is teremtették. Nagyközségek, közös tanácsú községek alakultak Szabolcs- Sza tanárban is, a tanácsok anyagilag is érdekéitek ab­ban hogy a községben, vá­rosban működő üzemek, vál­lalatok. szövetkezetek minél jobban dolgozzanak, mert eredményükből maga a ta­nács is részesedik. Olyan jogokkal ruházzák fél a városokat, nagyközsége­ket amelyek valóban lehető­vé teszik, hogy a lakosság ér­dekében a tanács hatékonyan intézkedjen. Egy szemléletes — bár nem a legtipikusabb — példa: a város és a nagyköz­ség tanácsa létesíthet a te­lepülés vonzáskörzetét is el­látó vállalatokat és intézmé­nyeket. Ehhez kapcsolódik a konkrét példa: a szatmári ré­szen a nagyközségek legtöbb­je korábbi települések össze­vonásával alakult ki. A köz­lekedés sok helven nagyon nehéz, s az AKÖV nem min­den esetben adott új járato­kat A tanács pedig nem tu­dott ez ellen tenni. Most vál­tozik a helyzet: maga üzemel­tethet saját autóbuszt, amély- lyel megoldhatja a község belső közlekedését — ha ar­ra az illetékes’ vállalat nem vállalkozik. De ugyanígy jár­hat el szolgáltató, vendéglá­tó vállalat létesítésénél is. Am az eddiginél sokkal in­kább érvényes lesz: a község együtt sír vagy nevet válla­latával. mert nyeresége a fejlesztési alapot szaporítja, de esetleges vesztesége is a község kára. Újra azt mondhatjuk, meg­nő a tanácsok felelőssége, s még nagyobb követeimén ye- ,ket állítanak az ügyintézői apparátussal szemben. Már most is. de a jövőben még fontosabb lesz a köztisztvi­selők szerepe, akiknek kulcs­szerepük nm « törekvések megvalósításában. A pért ti­zedik kongresszusán is szól­tak munkájukról, s kiemel­ték: „A köztisztviselő az ál­lam képviselője és a köz szolgálója Magatartása. as ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalomról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ezzel válik politikává.” Ahhoz, hogy jó politikává váljon, nagyon sok segítséget ad a törvény. Megnövekszik például a tanácsi állandó bi­zottságok szerepe. A fontos kérdésekben alapos élőter­jesztéseket készítenek, s hogy ez az adott helyen a legjobb legyen, a törvény lehetősé­get ad arra: a tanácstagokon kívül a téma legjobb ismerőit is bevonhassák — a tanács bizottságának tagjaként — a jó döntések előkészítésébe. Vagy egy másik új vonás: a tanácstagok egy-egy fon­tos kérdés eldöntése előtt összehívhatják választóikat, hogy kikérjék véleményüket, mielőtt a tanácstag szavazatát adná. Egyúttal a jobb tanács­tagi, közéleti munka megala­pozásához szánják a tanács­tagok mentelmi jogát, amely garancia arra, hogy bátrab­ban vegyenek, vehesse­nek részt a településért végzett tevékenységben. Fo­kozott védelem illeti meg, amellyel szintén az aktivitást szeretnék növelni. Fontes, hogy hatáskörűéig pontosan különváljon: ki miért felelős. Mert más jel­legű a feladata a tanácsnak, az apparátusnak. Ugyanez áll a tisztségviselőkre is: a vá­lasztott tanácselnökre és a kinevezett vb-titkárra. A munkát közösen kell végez­ni, de a korábbi gyakorlattal szemben meghatározott mun­katerületekért felelősök. A törvény tehát nagyobb lehetőségeket ad a helyi ta­nácsoknak. Ezzel a lehetőség­gel azonban nagyon sokféle­képpen lehet élni. liehet jól. valóban a köz javára dol­gozni, de felveti azt is: ahol a tanácstagok nem végzik elég aktívan munkájukat, nem javasolnak és bírálnak, ott újra az apparátus, a füg­getlenített vezetők saját el­képzelései valósulhatnak meg, bár előfordulhat, hogy ez nem minden esetben tük­rözi a köz érdekeit. Ezért is fontos különösen, hogy a most következő vá­lasztások során az állampol­gárok olyan emberekre ad­ják szavazatukat, akik való­ban akarnak, s tudnak tenni a közösségért, s méltóan kép­viselik választóikat, rendsze­resen véleményt mondanak, tanácstagi munkájuk befo­lyásolja a község életét. Az új tanácstörvényt ezért szavazták meg. M. 8. Ágyakból, fekhelyekből áll szinte az egész lakás Fazekas Józsefeknél a Nyíregyháza, Széchenyi út 48~ban, hátul az udvarban. A fehérre meszelt mester­gerendák benyúlnak a szobá­ba, konyhába, speizba. Pici előszoba. Benne gáz­tűzhely, hűtőszekrény. Ebből nyílik a „legényszállás”. Eme­letes ágy a. speizban. A két fiú, Ernő és Miklós alakítot­ták át szobának. A mama neont nyújt. „Ezt Miklós, a villanyszerelő fiam fabrikál­ta. aki most harmadéves ta­nuló a MÁV-nál.” Az alsó ágyon gitár, Ernőé. Kell minden fillér Köves, kopott konyha. A fal mellett spór, vele szem­ben ágy: a szülőké. ■ Itt tart­ják a centrifugát, mosógépet. A sarokban konyhaszekrény, asztal, s két hokkedli. Alig lehet megmozdulni. A szoba zsúfolva. Rekaniié, ágy, kisebb ágy,, gyerekágy. gyerekkocsi, a sarokban nagy képernyős tévékészülék. S mindenhol ruha, kabát, fel­öltő. És nagy, kisebb, kicsi, pici gyerek. Itt van most Andrea, a háromhónapos unoka is. öt ünnepelte a csa­lád. — Tizenketten éltünk itt. Most csak tízen vagyunk. Nyolc gyerek még itthon van — mondja Fazekas József, az apa. A MÁV-nál dolgozik. J egyvizsgáló. Huszonhárom éve ebből, s a mama pótke­resetéből neveli gyerekeit Szolgálati lakás. A mama kapta az UNIVERSIL-töl. Hi­vatalsegédként kezdte, most portás. Az üzem a szomszéd­ban van. Es ez nagyon jó. Ügyelhet egyszerre üzemre, családjára. Ö egyedüli lány volt. Tíz élő gyermeke van. Ennyit ne­velt fel becsülettel. ­Tíz esztendeje dolgozik is kell a pénz. Minden fillér. Mindenki dolgozik Tíz száj, de nem régen még tizenkettő várta, ízlelte a mama fóztjét. Itt nem hülhet ki soha a spóron a leves, a főzelék. Nem lehet üres a hű­tőszekrény. És nem könnyű megtölteni sem. Fazekas Jó­zsef fizetésé havonta átlago­san 2500 forint. A mamáé 1100. — Ez volt. ennyi volt hosz- szú ideig. Ennyiből neveltük a tíz gyermekünket — mond­ja Fazekas Józsefné. — Józsi fiam nősült három éve, s Éva ment férjhez. így maradtunk tízen. De addig? Nem volt könnyű. Még alkalmi munkát is vállaltunk. Vagont pakol­tunk a vasúti rakodón áz egész családdal éjszakákon keresztül. Bizony másnap a gyerekek nehezen mentek az iskolába, mert aludni szeret­tek volna. Néha az iskola és a MÁV segítette a gyerekek ruház­kodását. Évente egyszer ka­pott rendkívüli segélyt a pa­pa. Minden fillért be kfell itt osztani. És a mama beosztja. Jól tudják az Árpád Utcai boltban, ahol vásárol. Pontos számvetés Előveszi. a költségvetési fü­zetét. Pontos, havi számvetés minden fillérről. Fűszerekre januárban: 1200 forint. Hen­tesnek 600. Ekkor még nem vágtáit sertést. Tejre 400 fo­rint, kenyérre 350. Szombat- vasárnap 4 vekni. A mama megjegyzi, hogy naponta 4 embernek, a papanak, Zoli­nak, Miklósnak és Ernőnek táskát is kell készíteni. Piaci kiadás: 400 forint és vegyes kiadások szintén 400. Mi van ebben? — Ezt nem lehet nélkülöz­ni — említi a mama. — Új­ságok, tévé-, rádióelőfizetés, s részletfizetés. Ernő, a kály­hástanuló motort vett. Az ösztöndíjából fizeti. Ezt pó­tolják. ő most a kosztba nem tud adni. így sikerült összekuporgat- nia hűtőszekrényre, mosógép­re, centrifugára, s minden másra. De az elsők mindig a gye­rekele voltak. Évát taníttat­ták. Érettségi után ment férj­hez. A MÁV-nál dolgozott. Maga kereste meg a stafi- rungra valót Jóskából kőmű­ves szakmunkást neveltek. Valika a nyolc általános után 4 órás műszakot vállalt a do­hányfermentálóban. Utána gyors-gépíró tanfolyamot vég­zett, s ott alkalmazták. Egye­dül ő segít most be a családi kasszába. Zoltán az UNIVER- SIL-nél lett esztergályos. Nyolc forint az órabére. Tíz és fél ezerért vett egy ócska Moszkvicsot. Most azt babrál­ja. „Én mentem bele” — jegyzi meg a mama. A pénzt haza adja fillérre. Miklós, a villanyszerelő most szabad, u Hol a boldogság? — Ez évtől könnyebb lesz, mert Miklós is, Ernő is sza­badulnak, s keresni fograk — lélegzik fel a mama. — Da tőlük lejjebb csak kiadás van. Négy kislány iskolás: írón­ké. Magdi. Ilonka és Mária. A legfiatalabb. Mária nyolc­éves. A legidősebb unokája Gyuszi 5 éves. Fazekaséknál reggelenként tízen készülnek munkába és iskolába. Este találkoznak. — Nem túl sokat főzök. Öt liter leves, három liter főze­lék, de hús az bőségesen kell, mert a férjem hozzászoktatta a családot. Gyerekkora óta vadászik. És még szerencsénk is, mert így jobban kikerül a hús. Így él a Fazekas család. Itt él a nyolc gyerekkel Nyíregy­háza talán egyik legősibb, „múzeumba” illő, elavult la­kásában. És a környéken a szomszédok azt mondják: nagy-nagy boldogságban. — Tudjuk, vannak tőlünk rászorul tab bak is — mondja a mama, s hozzáfűzi: — Fő az, hogy egészségesek va­Leánysors Szakmarban Ahogyan megyünk as ország közepe és * megyeszék­hely feiől a határ felé, úgy nő az asszonyok, lányok foglal­koztatásának problémája. A fehérgyarmati járásban például, •hol a mezőgazdasági betakarítási munkáknak nyolcvannyolc százalékát nők végzik el, pontosan feleannyi nő kap fizetést, mint férfi. A munkaképes korú nem keresők közül pedig •373 a nő, — majdnem háromszor annyi, mint a férfiak szá­ma. Mivel szorít a munkaerő, vagyis hogy „ki kell találni” • nőtagoknak is azt a fejenként száz vagy több munkanapot, amit az alapszabály előír, ösztönösen is óvakodnak a betaka­rítás gépesítésétől, mert gépekkel már kevesebb munkáskézre volna szükség. Ezen a próbámén egyébként könnyű segíteni intenzí­vebb termelési formák, kertészkedés, zöldségtermelés indítá­sával. Gyakorlatilag az történik, hogy az állattenyésztésben alig találunk nőket. Ugyancsak „férfimunka" mindenfajta gép kezelése, még azoké az egészen könnyű kerti gépeké is, me­lyekhez igazán nem kell nagy fizikai erő. gyünk. Farkas Kálmán -----------------------.--------*----­A Mátészalkai Vegyesipari Ktsz motortekercselő részle­gében havonta átlag 50—55 mosógép, hegesztődinamó motor és számos más elektromos motor tekercselését végzik eh Pozsonyi Ottó részlegvezető, a hegesztődinamó tekercselé­séhez több mint 7000 méter rézhuzalt. használ fel. Ugyanakkor kora hajnaltól késő estig például a kapá­lásban hajlongani, vagy répát szedni, ez női munka. Természetesen a megoldás nem pusztán a mezőgazda­sági nagyüzemekben keresendő. Minap Fehérgyarmaton jár­tunk és láttuk kijönni a gimnáziumból a diákokat. Meghök­kentünk. Negyvenöt lányra jutott öt fiú. Az indok világos: nincs elegendő ipari munkaalkalom az országszél! járásban. Igaz, ezzel jár tulajdonképpen, hogy minden arravaló jelent­kezőnek biztosítottunk helyet a gimnáziumokban, csak elha­lasztottuk négy évvel a probléma igazi, végleges megoldását. Távol álljon tőlünk, hogy sajnáljuk a lányoktól az érettségit. Sőt, ennek köszönhetik, hogy az egészségügyi, ke­reskedelmi, adminisztrációs és nevelői beosztásokban volt módjuk szákképzettséget szerezni jó néhányuknak. Talán már kissé nagyon is elnőiesedtek ezek a szakmák, ami újabb prob­lémákat szül. (Kihez menjen férjhez a csupa nő tanári kar?) De mi lesz azután, ha a „sima” érettségivel rendelkező lányok áradata tovább tart? Vegyük csak a járási székhelyet. Ott van a Metnpond szatmári gyáregysége. Azt ígéri, hogy a'mostani, kétszáz alat­ti létszámot ötszázra bővíti pár év alatt és olyan munkákat hoz ide, melyen elsősorban nők, lányok dolgozhatnak. Búr 4gaz lenne! A ruházati ktsz máris sokat tett, de van még ki­terjeszthető tartalék bedolgozói rendszerében. És ott van az „asztalos” ktsz, az is ígéri olyan bútorüzemmé fejlesztését, ahol sok lánynak munkát adhat Az igazi megoldás egy kötö­zzem létesítése, vagy telepítése volna, tárgyalnak is már róla. Egy sor későbbi családi, társadalmi problémának ven­nénk elejét ha a szatmári lányoknak szakmát adnánk a ke­fébe, vagyis igazi önállóságot, érdeklődést, a teljes emberré yálás lehetőségét. „ „ _ Negyvenöt novemberében... Az idén ünnepeljük a köz­társaság Iákiáltásának 25. év­fordulóját. Az alábbi vissza­emlékezés megvilágítja « köztársaság kikiáltásáért me­gyénkben is folytatott harcot. * Az őszi rendes tanácskozás­ra hívták össze a megyei Tör­vényhatósági Bizottságot 1945 novemberében. Egymás után érkeztek a gyűlés reggelén. a bizottság tagjai az egyes pár­tok képviseletében. E sorok írója, mint az MKP Tör­vényhatósági Bizottság kom­munista frakciójának vezető­je kissé korábban érkézett, hogy, még a gyűlés előtt szót váltson a tagokkal. Csak las­san szállingózott a TB-tag- ság a közgyűlési terembe. Egyik ablaknál beszélgettünk az SZDP megyei elnökével. A nagy közgyűlési terem ajtói sűrűn nyíltak aszerint,, aho­gyan a meghívottak érkeztek. Az egyik ilyen ajtónyitáshál odapillantva, Erőss Jánost láttuk belépni. Erőss rnár ekkor Budapesten lakott. így méltán keltett feltűnést vá­ratlan megjelenése. Körülné­zett a teremben és egyenesen felénk tartott Kölcsönösen üdvözöltük egymást, majd budapesti hírek felől kérdez­tük, amint, az már ilyenkor szokás. Ezután ide érkezése iránt érdeklődtünk. (Dr. Erőss János, aki a felszaba­dulás után; a megye első fő­ispánja volt ebben az idő­ben már Budapesten a kis­gazda párt országos felső ve­zetésében vett részt és tudo­másunk szerint inkább a párt jobboldalához tartozott.) — Hát kérem, én nagyon fontos ügyben jöttem ép­pen. . most. amikor a megyei TB-iílés van. Ugyanis mi Pesten úgy értesültünk, hogy a kormány fel akarja vetni az államforma kérdését. A mi véleményünk szerint ily en fontos kérdésben csak nép­szavazás dönthet. Ezért jöt­tem ide a mai ülésre, hogy­ha meg tudunk egyezni, ak­kor ■ én a napirend előtt fel­szólalnék és megkérem a megyei TB-t hogy állást fog­laljon ebben az ügyben és az egyetértésünk alapján hozzon egyhangú határozatot. Emlék megfelelően pedig a Törvény- hatóság feliratot intézne a kormányhoz, amelyben lefek­tetné álláspontját, hogy a kormány vegye le napirend­ről a kérdést, vágv rendeljen él népszavazást. A határoza­tot egyidejűleg megkülde- nénk a többi megyei TB-ok­nak is hasonló állásfoglalás végett. Amikor befejezte, kutatóan nézett rám és art kérdezte. — Nos, mit szólnak hozzá? A kifejtett álláspont telje­sen váratlanul ért, még nem is hallottam eddig a pillana­tig az ügyről. Agyam lázasan dolgozott, vajon ml lehet a célja? Azt azonban mindjárt megértettem, hogy ezzel az egész mahinációval a kor­mányzatot akarják megkont- ramináltti. Nagyon ravasz terv volt. Másodpereek teltek el. Erőss sürgetőleg kérdezte. — Nos, mit határoznak? Nekem úgy kellett vála­szolnom, hogy a mellettem álló SZDP-elnök egyetértését is ki kellett fejeznem, aki or­szággyűlési képviselő volt. Ért figyelembe vettem vála­szomnál és így feleltem Erőssnek. — Hát az a válaszom ügy­véd úr, hogyha ezt amit most közölt velünk, el akar­ja mondani a TB előtt — ahogy mondta napirend előt­ti javaslatként — akkor én ön után azonnal szót kérek és az ellenkezőjét fogom mondani. — De hát miért? — kér­dezte Eróss János. — Azért, mert vélemé­nyem szerint ha a kormány felvetné az államforma kér­dését úgy erre joga van, mert az országgyűlést mi vá­lasztottuk és ezzel minden ilyen döntésre felhatalmaz­tuk és ilyen döntésre illeté­kesnek is tartjuk. Igaz-e elv­társ? — fordultam a mellet­tem álló SZDP-elnökhöz. — Hát persze, nem is le­het másként — mondta erre nagy meggyőződéssel a test­vérpárt elnöké. t — Tehát mit fog csinálni ügyvéd úr. felszólal, amint azt az élőbb mondta? — kér­deztem Erőss Jánost. — Nem. Ilyen körülmé­nyek között nem szólalok fel. Sarkon fordult és elhagyta a termet. Meg sem várta a törvényhatósági ülést. Nagyon demokratikusnak látszott volna ez a követelés a népszavazásról, de nagyon reakciós szándékot takart Az évfordulóhoz az is hoz­zátartozik. hogy a köztársa­ságért folytatott harcról is megemlékezzünk, «Süll Engs'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom