Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Vltf 6 PRQlETÁR!AI,EGYESOl!ETEK§ fcxvm Évfolyam, m. szám ÄRA: 80 FILLER 1971. FEBRUAR 17. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL« Az elfecsérelt negyedmillió óra (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Pályadíjas szabolcsi tanulmányok <5. oldal) Totótanácsadó (f. oldal) Kádár János látogatása sz Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban és budapesti nagy létesítményeknél Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden — Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a budapesti párt- bizottság első titkárának és Kiézl Uóbertnek, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában — látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban. A ven­dégeket Bcmdor József minisz­ter és helyettesei fogadták, majd. a miniszter ismertette, hogyan fejlődött, milyen ered­ményéket ért el az építőipar az elmúlt öt évben, s vázolta az elkövetkező időszak felada­tait Jellemző adatként említette meg, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban 9 milliárd fo­rintot használtak fel az ipar­ág korszerűsítésére, a termelő- kapacitás bővítésére, 1975-ig már 15 milliárdot fordítanak építőipari beruházásokra. Kü­lön figyelemre méltó, hogy en­nek a hatalmas összegnek vi­szonylag csekély hányada ter­heli az állami költségvetést, ugyanis csaknem 8 milliárdot a tárcához tartozó vállalatok feilesztési alapjából, további 6 milliárdot pedig állami köl­csönből fedeznek. Az építőipar ilyen erőteljes fejlesztését — amelvnek során áz ágazat tel­jesítőképessége a negyedik öt­éves tervidőszakban csaknem 50 százalékkal bővül — a nö­vekvő igények és a kitűzött felada+ok magyarázzák: 1971 és 1975 között — az utóbbi őt évb-n készült 107 000 la1rás he­lyett — országosan 200 000 családi otthont k“ll nrod'ikál- nia az állami építőiparnak. Sző esett a tájékoztatóban az iparág ismert gondjairól, közöttük a folyamatos építő­anyag-ellátás nehézségeiről. Ezek megoldásában — mint a miniszter elmondotta — na­gyon sokat várnak az építő­ipar fejlesztési koncepciójá­nál!: valóra váltásától, amely­nek keretében jelentős — el­sősorban anyagipari jellegű — beruházásokat hajtanak végre. Beremenden nagy kapacitású cementgyár épül, s remény van rá, hogy a munkát hét hónappal az eredetileg kitű­zött határidő előtt befejezik. Ez terven felül 400 000 tonna cement gyártását teszi lehető­vé, s négymillió dollár meg­takarítást jelent. A kormány jóváhagyta a hejőcsabai ce­mentgyár építési programját, továbbá megkezdődött az az­besztcső és az azbesztlemez- gyártással kapcsolatos prog­ram végrehajtása. Fontos anyagipari szükségleteket elé­gít majd ki az Orosházán most épülő üveggyár, ennek üzembe helyezésével megkét­szereződik — évi 18 millió négyzetméterre növekszik — a gyártott üveg mennyisége. Új építési eljárások alkal­mazásával is igyekeznek eny­A Varsói Szerződés tagál­lama inaik külügyminisztered február 18—19-én Bukarest­ben tanácsikozást tartanak, amelyen megvitatják az eu­hlteni az iparág gondjait, s növelni a termelékenységet Eredményesen kísérleteznek példáid különböző könnyű épületszerkezetek felhaszná­lásával Az ennek előnyeit szemléltető kiállítást dr. Sza­bó Jánosnak, a miniszter első helyettesének kalauzolásával meg is tekintették a vendégek a minisztérium épületében. Ezeket az épületelemeket ki­váltképp mezőgazdasági léte­sítményeknél, továbbá ipari és kereskedelmi tárolóépületek­nél lehet előnyösen alkalmaz­ni. A vendégek ezután — Ban­der József kíséretében — a budapesti lakásépítkezés egyik fontos bázisát, a III. számú házgyárat keresték fel. Az üzem gazdájának, a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnak a képviseletében Kisvárt Já­nos vezérigazgató és más he­lyi vezetők üdvözölték Kádár Jánost, — majd bemutatták a tavaly üzembe helyezett gyá­rat, amely csaknem teljes ka­pacitással dolgozik már, s eb­ben az évben négyezer lakás elemeit készíti el, A többi ház­gyárral szemben újdonság eb­(Folytatás a 2. oldalon) répái biztonsággá! és együtt­működéssel foglalkozó össz­európai értekezlet előkészí­tésével kapcsolatos kérdése két. H Varsói Szereidét tajállamal kiKiigyminiszterelnek tanácskozása Dr. Juhár Zoltán és Bartolák Mihály Nyíregyházán Kedden Szabolcs megyébe Iá* acoti dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter- helyettes és Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A vendégeket Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnoke. Kállai Sándor, az MSZMP megyei b^ttságának titka­ra Acél Bela, a MÉSZÖV elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnokhe- Lyettese. Cs. Nagy István & megyei pártbizottság osztály­vezetőié és dr. Hagymást Jó­zsef, a megyei tanacs ősz- iélyvezetője fogadtak. A megyei tanács épületé­ben tartott megbeszélésen át­tekintették a III. ötéves terv időszaka alatt elért eredme- nyékét és megbeszelték a • ötéves terv időszakára elő­irányzott kereskedelemi ejlesz bés programját Az eddigi nagyarányú fej­lesztések ellenére is megálla­pítható. hogy Nyíregyaáza. de az egész megye kereske­delmi hálózata korszerűtlen. Éppen ezért szükséges az ed­dig betervezett iparcikk- áruház mellett egv másik, legalább 600" n^vrete^ter alapterületű iparcikk-áruház, valamint egy négyzetméter alapterületű önkiszolgáló étterem felepité se Nyíregyházán. A megbe­szélés szerint ennek a két létesítménynek a felépítésé­hez jelentős állami támoga­tást kap Szabolcs megye. Szó volt a megbeszélésen az ellátatlan területek keres­kedelmi hálózatának fejlesz­téséről. a falvakban lévő kis boltok ellátásáról. Arra a megállapításra jutottak, hogy az állami támogatáson és a kereskedelmi szervek saját erőből történő beruházásán kívül a »“"gye tanácsi kere­téből is hozzáiámlnak a vi­déki lakosság jobb ellátásá­hoz. A miniszterhelyettes ígére­tet tett arra. hogy a Belke­reskedelmi Minisztérium to­vábbra is fokozott támoga­tást ad a múlt évben árvíz­kárt szenvedett területnek, amíg az újjáépítés teljesen befejeződik. Sok szó esett a szövetke­zeti kereskedelem fejleszté­séről is. A megve falusi la­kosságának ellátása ugvanis csaknem teljesen a szövet­Február 16-án. kedden dél­előtt ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Tar Imre. a me­gyei pártbizottság titkára és Fabófc Zoltán, a HVDSZ fő­titkára. Az SZMT az újjá­választó megyei küldöttérte­kezletre készített jelentést. kezetd kereskedelemre hárul Az eddigi tervek szerint i szövetkezetek a IV. ötéver tervben mintegy 350 milli'' forint értékű beruházást ki vánnak megvalósítani. Emel­lett a SZÖVOSZ arra ösztön­zi a megye szövetkezetei1 hogy közös összefogássá' újabb 5000 négyzetméter alapterületű áruházat léte­sítsenek a megyeszékhelyen. A SZÖVOSZ elnökhelyet tese javasolta, hogy az étte­remmel rende’kező szövetke­zetek saját sertéshizlalá?s=l járuljanak hozzá a lakosság el­látásához. Más;k járható út­ként közös társulások létre­hozását javasolta Bartolák elvtárs. A megbeszélés után a ven­dégek megtekintették az északi alközponti k'sker va­lamint a Búza téri ÁFÉSZ áruházat. valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az elnökségnek 1971. évi mun­katervét tárgyalta és hagyta jóvá. Délután került sor a? 9ZMT elnökségének rendkí­vüli ülésére, ahol a magyar szakszervezeteik 1971 évi XXII. kongresszusának hatá­rozattervezetét vitatták meg. Hz állam messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe jutott szövetkezeteknek Fehér Lajos a szeghalmi Rákóczi Tsz zárszámadási közgyűlésén Kedden tartotta zárszám­adási közgyűlését a szeghal­mi Rákóczi Termelőszövet­kezet Részt vett az ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Frank Fe­renc. gz MSZMP Békés me­lyei. Bizojtságának első titká­ra és Klaukó Mátyás, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. A veze­tőség beszámolóját Papp Jó­zsef, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Felszólalt a közgyűlésen Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese is. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága és a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány üdvözletét, majd rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti tagok életében mindig fontos eseménynek számító zár- számadási közgyűlések jelen­tőségét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zár­számadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen annak fő éléstárában — a Tisza völgyében — mintegy 600 ter- mel&zfiyffiezetet súlyos in­éi ' belvízkár irt. Van egy másik sajátossága is az idei zárszámadásoknak: ezek ösz- szegezik . a negyedik ötéves terv kiindulási alapját képe­ző helyzetet. Mindezek kö­vetkeztében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. Lebonyolítása — a múlt esztendőről készített számvetés, valamint az idei és a további évek feladatai­nak meghatározása és telje­sítése — csak akkor sikerül­het. ha ezt a munkát a ve­zetők a tagsággal közösen, azzal egyetértésben végzik, s mindannyi uk felelősségteljes kötelességének tekintik. Tsz-para«ztságunk helytállása A mezőgazdaságot az el­múlt évben csaknem 3 mil­liárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A terme­lőszövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenved­tek. A szántóföldi károk mellett ig“n érzékenyen érintette a mezőgazdasági üzemeket az épületekben, fő­képpen az állati férőhelyek­ben keletkezett kár. Az ár- és belvíz tetemes vesztesége­ket okozott a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve ma már megállapíthatjuk, szövet­kezeteink tagjai és vezetői a rendkívüli helyzetben sem csüggedtek el. Átérezték a népgazdasággal és saját üze­mükkel szembeni felelősségü­ket és a n»hóz.ségek köze- oette is becsülettel helytáll­tak Erőfeszítéseik eredmé­nyeként sok károsult gazda­ságban a károk egy részét helyenként nagvobb részét _ főképpen a tartalékalapok fothpc^nálásával — pótolni *”dták Szövetkezeti parasztsá­gunk megtette a m eri ét A karok egy része azonban üzemileg. tehát önerőből sem­miképpen sem pótolható Az állam éppen ezért — az adott lehetőségeken belül — messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került szövetkezeteknek. Es szoci­alista államunk lényegéből fakad. Természetesnek tart­juk, hogy a károkat, s annak következményeit ne csak a szövetkezetek viseljék. A bajba jutottak segítésé­re megmozdultak maguk a termelőszövetkezetek ifi. Te­rületi szövetségeik kezdemé­nyezésére és közreműködésé­vel hatékony természetbeni és pénzbeli segítséget nyúj­tottak. Ezek együttes értéke eddig 120 millió forint. Mint­egy 900 millió forint értékű ár- és belvízkár kisebb rész­ben az Állami Biztosító út­ján. nagyobb részben pedig költségvetési támogatásból térül meg a közös gazdasá­goknak. A kártérítésen falül a pénzügyi szervek — költ­ségvetési fedezet mellett — hitelt is folyósítottak a ká­rosult termelőszövetkezetek­nek pénzügyi problémáik át­meneti rendezésére a gazdál­kodás folyamatosságának biz­tosítása érdekében. Ilyen cél­ra a múlt év végéig 660 mil­lió forintot használtak fel. Ugyancsak jelentős hitelt kanták az ár- és belvízkárt nem szenvedeti, de más ökok­ból és átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetbe jutott termelőszövetkezetek. A megalapozatlan fejlesztések ellen A veszteségek gyors rende­zésével a kormány azt akar­ta elérni, hogy az érintett termelőszövetkezetek veze­tősége még a zárszámadási közgyűlés előtt kellőképpen tájékoztathassa a tagságot a veszteségrendezés módjáról és mértékéről tehát minél zökkenőmentesebben indul­hasson az 1971-es gazdasági év. A szövetkezetek vesztesé­gei az említett támogatási se­gítség ellenére is tetemesek. Ennek hallatára egyesek esetenként a szövetkezeti gazdálkodás „mélyebb prob­lémáiról” beszélnek. Ezzel szemben egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a kétség­kívül nagy veszteségnek dön­tően tárgyi okai vannak. El­ső helyre kell tenni a már említett ár- és belvízkárokat, továbbá az egész ország me­zőgazdaságát sújtó kedvezőt­len időjárást. Veszteségnövelő tényező volt továbbá az is, hogy az egész mezőgazdasági termelés színvonalának csök­kenése mellett — a terme­lési költségek mintegy 10— 12 százalékkal nőttek. Ebbe az irányba hatott többek kö­zött. hogy az időjárás miatt többször, s nehezebb körül­mények között kellett elvé­gezni az időszerű munkákat. Közrejátszott néhány ipari eredetű cikk árának emelke­dése. valamint az is. hogy a gazdaságok egy részében még mindig meggondolatlan, ese­tenként pazarló gazdálkodás tapasztalható. Gondot oko­zott az is. hogy jő néhány termelőszövetkezet a kiemel­kedő 1969. év eredményeire aipcnzva tervezte meg az 1970. évi személyes jövedel­met és a termelés bővíté­sét. de ugyanakkor nem nö­velte biztonsági alapját. Ha­sonló problémát okoz. hogv néhány termelőszövetkezet sa­ját erőforrásait, salát jöve­delmét Jóval meghaladó — tehát megalapozatlan — fej­lesztésbe kezdett és a saját erőforrás hiánya a zárszám­adásában alaphiányí eredmé­nyezett. Az utóbbival kapcsolatba» a Minisztertanács elnökhe­lyettese hangsúlyozta, hogy nem a nagy beruházási ked­vet szándékozott bírálni megállapításával. Hiba vol­na, ha a szövetkezetek nem törekednének — elsősorban a saját erőforrások bővítése, fejlesztése révén — a közös termelés fejlesztésére. Mint mondotta, csak a megalapo­zatlan, a szövetkezet adott­ságot anyagi felkészültsé­gét meghaladó fejlesztés el­len emelt szót Fontos a biztonsági tartalék növelése A múlt év tapasztalatai­nak összegezése — hangsú­lyozta a továbbiakban Fehér Lajos — lehetőséget ad né­hány alapvető következte tea levonására. így többek kö­zött az elmúlt év bizony­ságul szolgál arra. hogy azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek termelésük növelésével és jövedelmükkel , arányos jövedelembiztonsági alapot képeztek, azok az állami se­gítségnyújtás mellett még a tavalyihoz hasonló, kedvezőt­len időjárású esztendőben i* fenn tudták tartani pénzügyi egyensúlyukat Az elmúlt év tapasztalatai alkalmasak ar­ra is. hogy valamennyi szö­vetkezet tagságával megér­tessék : a személyi jövedel­mek is a gazdálkodás szín­vonalának függvényében ala­kulnák és így a bizonyos időszakonként — tavaly a természeti csapások hatására — bekövetkezett ingadozást termés zetesnek kell tekinte­ni. Á jövedelemingadozás mérséklésének vagy kiküszö­bölésének fö útja csakis a szövetkezetek kellő mértékű tartalékolása lehet. Fontos tehát, hogy az érintett ter­melőszövetkezetek mindent elkövethessenek biztonsági tartalékalaojaik feltöltéséért, sőt növeléséért. A Minisztertanács elnökhe­lyettese a továbbiakban ar­ra a szórványosan tapasztal­ható helytelen szemléletre hívta fel a szövetkezeti ta­gok és az illetékes állami szervek figyelmét hogy he­lyenként a veszteség tárgyi okainak alapos feltárása nél­kül summásan és kizárólago­san a vezetőket hibáztatják. Mint mondotta, nem szabad megengedni, hogy ok nélkül hibáztassanak, s vonjanak felelősségre olyan embere­ket akik mindent megtettek a veszteség elhárítása vagy csökkentése érdekében és a korábbi években is eredmé­nyesen vezették a gazdasá­got Hinnék a későbbiekben éppen a szövetkezeti tagság látná a legnagyobb kárát. A veszteség okainak elemzése természetesen rendkívül fon­tos. Legyen a zárszámadás és főleg a tervkészítés ideje alkalom arra. hogv a közös­ség megvizsgálja azokat a lehetőségeket. ameiv/=k előse­gítik a szövetkezet gyorsabb ütemű fejlődését, illetve fel­tárja azokat a hiányosságo­kat amelyek gátolják azt (Folytatás a t. oldalon) Ülést tartott az SZMT elnöksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom