Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-08 / 6. szám
t dHHI ItTT 7TT T9TI family S. Eltemették Nógrádi Sándort A közvetítő tárgyalások új fejleménye Jarring feruzsáleim útja KOMMENTÁR két plénum kozott (Folytatás az 1. oldalról) szlovákiai városokon ás falvakon át a csehországi Szu- déta-vidékre, Prágába, Pécsbe, Berlinbe, Bukarestbe, Svájcba, Franciaországba és Ma’dridba vezet. Számtalan országban és városban fordult meg mint a kommunista ifjúmunkás intemacioná- lé egyik vezetője. Később a Kommunista Internationale megbízottja. Az európai antifasiszta küzdelem szervezőjeként az első vonalban, a legnehezebb fron szakaszokon küzdött Hitler. Mussolini, Franco csapatai ellen. Megjárta a kapitalisták börtöneit, s ha kiszabadult, újra és újra bekapcsolódott az illegális munkába. Többször járt a Szovjetunióban, ahol erő\ útmutatást. bátorítást kapott küzdelmeihez. — Mindannyiunk előtt ismert a második világháború éveiben kifejtett politikai, szervező és parti zár. parancsnoki tevékenysége. Könyvek, visszaemlékezések sokasága őrzi tetteit, s már éle, tében márványtáblák örökítették meg azokat a harcokat, amelyeknek irányítója volt. Ö maga is számos írásában — köztük két könyvben — szólott azokról az emlékeiről, tapasztalatairól. — A felszabadulást követő éveikben a pártközpont agitá- ciós és propagandaosztályát vezette, a miniszterelniJkség politikai államti lkára volt, majd a szerveződő Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. a honvédelmi miniszter első helyettese, altábornagy, majd vezérezredes lett. Mindig és mindenütt elsősorban politikai munkás, kommunista pártszervező volt. Állandó gondja és szívügye volt. hogy a tömegeket aktivitásra, az igaz ügy, a nagy célok előbbre vitele, boldogulásuk, felemelkedésük ér, dekében ösztönözze. Ezért szállt síkra mint országgyűlési képviselő, s emelt szót gyűlések, tanácskozások százain. Munkatársai és a dolgozó tömegek ilyen embernek ismerték meg, ezért szerették és b°csülték. Nyolc éven át a Központi Ellenőrző Bizottság elnökeként tevékenykedett. Igazságossága, embersége, politikai szilárdsága és közéleti bölcsessége általánosan ismert volt. — Nógrádi Sándor, az áldozatkész, kommunista hazafi és internacionalista kezéből most kiesett a fegyver. S nemcsak mi. magyarok búcsúzunk tőle. hanem sok ezren ha árainkon túl is: ahol diplomáciai küldetést teljesített. Úszta Gyula altábornagy, a Partizán Szövetség főtitkára á Honvédelmi Minisztérium katona an ácsa. az MSZMP néohadsereaí bizottsága, a Magyar Néphadsereg ás a Partizán Szövetség. továbbá az egykori harcostársak nevében búcsúzott Nóarádi Sándortól. A gvászbeszédek után a koporsót a katonai dfszszá- zad tisztelgés0 mellett ásvú- ta’nra helyezték, s a munkásmozgalom na«v hMottai- nak temetőiébe kísérték. A koporsót az Internacionálé hangjai, a díszszázad tó-zöngése és áiövúk dísztfize közben bocsátót'ák a síma, amelyet elborítottak a kegyelet és a gyász virágai. Gumiár Jarring Izrael ismételt sürgetésére elfogad oa Abba Eban külügyminiszter Jeruzsálembe szóló meghívását — jelentik egybehangzóan, „tájékozott forrásokra” hivatkozva a nyugati hírügynökségek. A svéd közvetítő diplomata csü .örtö- kön este utazott Izraelbe, s 24, vagy 36 órát tölt ott. Hasonló meghívást Jarring sem Egyiptom ól, sem Jordániától nem kapott. „Kairóén vagyok” — jelentette ki szerdán El-Zajjat, egyiptomi fődelegátus, hozzátéve, hogy ő maga — ha tanácsadója volna az ENSZ-főtit- kár rmgbizo tjának — nem javasolná az utazást. „Jar- ringnak azonban megvannak a maga tanácsadói” — mondotta végül. El-Zajjat már korábban is kifejtette azt a véleményét, amelyet szerdán megerősített: Jarring meghívása a New York-i tárgyalások halogatásán kívül nem szolgál egyebet. ENSZ-körökben Gurvnar Jarring küszöbönálló utazásával kapcsolatban a következőket jegyzik meg: a meghívás elfogadása ..ügyrendi siker” Izrael számára; Tekoali. izraeli del-aátus értésére irt’a, hogy Ebain külügyminiszter a Jarring-miszszio felújításával es sikeres telj est tésével összefüggő „alapvető fontosságú” kérdéseket kívánja megvitatni a svéd diplomatával. Jarring Moszkvában néhány héttel ezelőtt találkozott Riad egyiptomi külügyminiszterrel. Ennélfogva Eban sem akar „lemaradni”. Izrael semmilyen körülmények között sem adja vissza az araboknak a megszállt gazai övezetet — jelentette ki szerdán egv haifai nagygyűlésen Dajan hadügyminiszter. Dajan szerint az izraelié ” „egy dinamikus akcióval” bek' belezték Gázát. Dajan sajátos logikával vet a védelmébe Izrael újbóli csatlakozását a Jarring- féle tárgyalásokhoz. Kijelentette, hogy az amerikaiak most könrtyebb fegyvereket szállítanak Izraelnek, mint amikor „megtagadtuk a béke- tárgyalások felvételét az arabokkal.” Dajan végül közölte, hogy JaiTinggal tárgyalni, s a Roigers-t~rvet elfogadni két dolog. Noha Izrael annak ideién egyetértett az amerikai külügyminiszter kezdeményezésével. Dajan most tagadta, hogy Izrael elfogadta vő1«« a megszállt területek kiürítését előirányzó tervet. Szemmel láthatóan gyors ütemben heveri ki Lengyel- ország a decemberi események okbzta megrázkód.a- tást. A „szemmel láthatóan” kifejezés ezúttal szó szerint értendő: hiszen a megújult pártvezetés új munká- stilosának éppen az az egyik fontos alko óeleme. hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény szeme láttára, nviltan és minél szélesebb rétegek bevonásával látott hozzá a feladatok megoldásához. A hetedik plenum jelentette a kezde.et és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának rövidesen sorra kerülő nyolcadik plénuma hivatott az eddiginél reálisabb, szilárdabb és a felemelkedéshez biztosabban vezető gazdasági irányelveket és módszereket kidolgozni, miközben persze átfogó ér ékelést is ad a decemberi eseményekről és a most zárult ötéves terv eredményeiről. „A LEMP Központi Bizottsága az eddigitől eltérő módon készíti elő a soron következő plénumot. Megelőzik azt a vajdasági pár bizottságok aktivaértekezletei, s a pártvezetés tagjaival sorra kerülő találkozók... A plenum ha ározatai a pártakti- vával és a dolgozókkal folytatott széles körű eszmecsere. közvetlen kontaktus közvetlen gyümölcsei” — emeli ki a GIos Pracy című lap vezércikke. És aláhúzza, hogy mindez szervesen hoz---------—------------------. zátartozik a párt új munkastílusához. Hasonló gondolatot emel ki a Try buna Ludu is, és hangoztatja: „A decemberi munkás- megmozdulások okait nem csupán az élelmiszerárak emelésére vonatkozó népszerűtlen határozatban !te.U keresni. Az okok elsősorban az ország helyzetében. a párt és különösen előző vezetősége munkastílusának hiányosságai ban keres -fűtőik.” Miként belpolitikájában is eredményesen folyik a párt és a társadalom közötti bizalom helyreállítása, úgy külpolitikái téren is folytatódnak Lengyelország sikerei. Az NSZK-vál decemberben aláírt, történelmi jelentőségű egyezmény után januárban — immár az új lengyel vezetés —* baráti lá- iugatást ,ett Moszkvában, s a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások után kiadott kommüniké a két fél teljes nézetazonosságáról tanúskodott. Ezt követőéit szerdán és csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodott lengyel küldöttség Stefan Jedrychowski külügyminiszter vezetésével. Miként az eddigi jelentésekből kitűnik, Jedrychowskinak Otto Winzerrel. az NDK külügyminiszterével folytatott tárgyalásai is a két ország néze'.azonosságának jegyében zajlanak, s a berlini látogatás tovább szilárdítja Lengyelország szerepét és helyzetét nemcsak a szociális a országok táborában, de egész Európában is. Négyes arab csúcs készül l)r. Bíró József és Horst Solle nyilatkozata J NDK—lengyel külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) gyár Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kölcsönös árucseréje, de szívesen fogadjuk az előirányzatok túlteljesítésére irányuló újabb kezdeményezéseket is. Bízom abban, hogy a most aláírt hosszú lejáratú egyezmény — az előző két hosszú lejáratú megállapodáshoz hasonlóan — sikeresen teljesül, a magyar és az NDK-beli dolgozók ered- ■ menyes munkája nyomán. Höret Solle miniszter, értékelve az egyezményt, kifejtette : — A megállapodásban foglaltak szilárd alapot jelentenek a két ország árucsere- v forgalmának bővítésére, a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. Az egyezmény megkötéséhez alapul szolgáltak a távlati tervegyeztetések, a tervek koordinálásai. A magyar—német gazdaságii együttműködési kormánybizottság tavaly októberben aláírt jegyzőkönyve biztosítja népgazdaságaink együttműködésének és a gyártásszakosításoknak a további fejlesztését. Meggyőződésem, hogy az aláírt megállapodás értékes hozzájárulást jelent a KGST 23. és 24. ülésszakán hozött határozatok megvalósításához. Az új megállapodásba foglalt kontingensek, olyan áruféleségek cseréjét tartalmazzák, amelyek elősegítik mindkét ország népgazdaságának további erősítését. A következő éveikben alkalom nyűik arra is, hogy a népgazdaság lehetőségein belül további szállításokat is rögzítsünk az éves jegyzőkönyvekben, vagyis a most megjelölt előirányzatokat túlszárnyaljuk. Csütörtökön elutazott Budapestről a Horst SöRének. az NDK külgazdasági miniszterének vezetésével Budapesten járt küldöttség, amely részt vett a magyar—NDK hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény és az 1971. évi forgalmat szabályozó jegyzőkönyv aláírásán. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter búcsúztatta. Január 20-án Kairóban tartja első csúcsértekezletét a Szíria csatlakozásával négytagúvá vált arab föderáció, közöld a csütörtöki A1 Ahram. A lap szerint az erre vonatkozó megállapodás a négy főváros közötti konzultáció során jött létre. A csúcstalálkozót, korábban január lt-re, az Asszuáni gát felavatásának időpontjára tűzték Jci. Nyugati hírügynökségek Világszerte kedvező visszhangra talált a Vatikánnak az a bejelentése, hogy csatlakozik az atomsorompo- szerződéshez. E lépés pozitív jellege nyilvánvaló, minthogy az országok túlnyomó többsége az egyezményt fontos lépesnek tekinti az atomleszerelés irányába. Megfigyelhető azonban, hogy egyes olasz lapok igen tartózkodóan foglalnak állást feltételezik, hogy a csúcs elsőrendű témája a tervezett föderáció megvalósítása lesz. Enr.' k megfe1”’ően a katonai integráció, a gazdasági együttműködés és a politika összehangolása kerül napirendre. Nyilvánvaló — s erre az időpontból lehet következtetni .—hogy a február 5-én érvényét vssztö tűzszünet meghosszabbítása vagy felmondása is vita tárgya lesz. a Vatikán bejelentésével kap csoiatban. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy maga Olaszország sem siet ratifikálni az alomsorompó-szer- ződést. A Vatikán elhatározása kétségkívül hozzájárul a szerződéshez csatlakozó országok körének kiszélesedéséhez és közrejátszik abban, hogy mielőbb jóváhagyják azok az országok, amelyek ezt eddig nem cselekedtek meg. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere szerdán esíe vacsorát adott tárgyaló partnere, Stefan Jedrychowski lén gyei' külügyminiszter tiszteletére. A vacsora során a két külügyminiszter pohár- köszöntőt mondott. Otto Winzer méltatta Lengyelország és az NDK szoros kapcsolatait. Az NDK szocialista fejlődését szembeállította az NSZK-val, ahol megőrizték a német birodalom imperializmusának és rpili tarizmusának folyamatosságát. Ezzel a megállapítással összefüggésben különös jelentőseget tulajdonított az európai területi status cjuo elismeréséről tanúskodó szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel—nyugatnémet szerződéseknek. Hangsúlyozta, hogy az említett megállapodások ratifikálása, alapvető fontosságú az európai enyhülési folyamat további alakulása számára. Sürgette az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívását. Jedrychowski hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének berlini ülésén hozott határozatok nagy jelentőségűek az európai .biztonság, a kapcsolatok normalizálása és a békés együttműködés érdekében kiejtett erőfeszítések számára, s erősítettek a szocialista országok cselekvési egységét. Rámutatott, hogy- a berlini ülésen hozott határozatok képezik a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, tökéletesítéséről és az európai biztonság érdekében kifejtett erőfeszítésekről folytatott tárgyalásaik alapját. Kiemelte az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásának fontosságát. Hangsúlyozta, hogy az európai problémákat az NDK nélkül nem lehet megoldani. Felszólította az európai államokat, köztük az NSZK-t, hogy létesítsenek egyenjogú kapcsolatokat az NDK-vaL Sürgette az NDK és az NSZK felvételét az ENSZ-ba és szakosított szervezeteibe. Otto Winzer és Stefan Jedrychowski csütörtökön folytatta megbeszéléseit. A Vatikán csatlakozik az atomsorompó-szerződéhliez Daniel Lang: Incidens a I92-es (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós 28. Körülbelül ugyanebben az időben vizsgálták felül különböző bizottságok Rate es Meserve ítéleteit Is. Rafe büntetését nyolc évről négyre, Meserve-ét pedig tíz évről nyolcra mérsékelték. Több ok is közrejátszhatott az ítéletek megváltoztatásában, de különösen az, hogy a bizottságok enyhítő körülményként értékelték a vádlottak jellemét és származását. így nyert jelentőséget például az, hogy Meserve szegény sorban nevelkedett, apja elhagyta anyját, továbbá, mint azt a Fort Leavenworth-i tábor parancsnoka tanúsította, a volt őrmester kilenc osztályt végzett, büntetlen előéletű volt, római katolikus vallásról protestánsra tért át, New York állam északi körzetében egy konzervgyárban dolgozott, katonaideje alatt ötezer dollárt tett félre, és logy a jövőben „a brutális .íáborús élmények ellenére is ura lesz támadó ösztöneinek, mint a hivatásos ökölvívók”. Clark esetében a tábor parancsnoka — neki kellett eldöntenie, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e Clark ítéletét, és hogy mérsékeljék-e ezt az ítéletet — azt az értesülést kapta egy tábori jogásztól, aki kihallgatta Clarkot, hogy a büntetőtáborban dolgozó katona „nagy Szókinccsel rendelkezik, intelligenciája az átlagosnál magasabb”, és ha módja nyílna rá, hogy visszatérjen a társadalomba, diplomát szerezne angol irodalomból vagy filozófiából. Az is említést nyert, hogy Clark, Meserve- höz hasonlóan, szegény és hányatott családi körülmények között nevelkedett. „Mintha Svennek olyan könnyű lett volna a sora!” — szólt közbe Mrs. Eriksson, amikor idáig értünk. „Mintha ő gazdag családból származna! Még hétéves is alig volt, amikor már traktort vezetett a farmon. Tízéves volt. amikor hirtelen meghalt az apja. Vagy csak az itteni telek tették másmilyenné Svent, mint a többi katona? Az itteni januárok, amikor —tíz fokig is leszáll a hőmérő, és olyan hófúvások vannak, hogy csak úgy tud a házból a szérűk: jutni az ember, hogy kötélen húzza magát.” Másfél éve, amióta újra civil lett. Erikssont főként a „berendezkedés” (ezt a szót használta a felesége) köti le. Amint Fort Carsonban leszerelték, azzal az elhatározással tért vissza Minneapo'isba, hogy nem csinálja tovább az ácsmunkát, valami más foglalkozást keres. Bármennyire szerette is ezt a munkát, bevonulásáig ezzel foglalkozott, és — mint ez újdonsült veteránoknál gyakori — nyughatatlannak érezte magát, változásra volt szüksége, önként adódott az a gondolata, hogy a rendőri munkát folytatja, hiszen Camp Radcliff-i napjai óta ez volt a dolga, de amikor megpályázott egy motorosrendőri állást a helyi útbiztonsági hatóságnál, megtudta, hogy kívánsága teljesíthetetlen — a testmagasságai miatt. „Alacsonyabb voltam egy hüvelykkel a szabványnál” — magyarázza. Némi hálával így katonaság előtti, jól fizető szakmájához tért vissza, műbútorasztalos lett egy kisebbfajta áruházban. Néhány hónapig azonban egyáltalán nem lelkesedett azért, hogv ott folytassa, ahol abbahagyta. Amit csak maga körül látott, az mind sivárnak, céltalannak tűnt fel előtte — munkatársai, a monoton „blokkolás” érkezéskor és távozáskor, de néha még kedvenc foglalatossága, az asztalos- munka is. Elégedetlensége akkor hagyott abba, amikor sikerült felidéznie magában szabadságideje alatt kidolgozott tervét: hogy akármilyen munkát kap, túl fog emelkedni rajta. Ezen felbuzdulva beiratkozott a minnesotai egyetem egyik esti tanfolyamára, amelyen hiányos műveltségű felnőtteket oktattak a tanulás tudományára. Mrs. Eriksson őszintén bevallotta „Odakinn, abban a sárfészekben, ahonnan idekerültek, már arra is jeles bizonyítványt kapott az ember, ha nem dobálózott a radirgumi- val.” Vallásos érdeklődése továbbra is erős lévén, Eriksson bekapcsolódott egyház- községe munkájába; nemrég középiskolás fiúk és lányok kirándulásán felügyelt ke' hétig egy tavi szigeten M' nesota és Kanada között. „Svent nem nevelték vallásosan” — jegyezte meg Mrs, Eriksson. „A szülei vasárnaponként legtöbbször otthon maradtak.” Eriksson abban bízik, hogy idővel mások is úgy fognak cselekedni, mint ő, bár jelenleg el sem tudja képzelni, milyen cselekedetek lesznek azok. Szeretne egy kis asztalosműhelyet nyitni, talán néhány év múlva sikerül is neki, de leginkább gazdálkodni szeretne — erre azonban valószínűleg sohasem lesz mód- ;a. És dűlőre kell jutnia még i 192-es magaslaton lezajlott icidenssel is. Még mindig afelé hajlik, hogy elűzze emlékezetéből az ügyet, és ennek, mondja, az lehet az oka, hogy ha az élmény fel is fedett benne bizonyos erősségeket, ót' sokkal jobban foglalkoztatják azok a gyengeségek, amelyeket felszínre hozott benne. Ha rájuk gondol, olykor elbizonytalanodik a jövőjét illetően, márpedig, mondja, ez ■'osszú Idő lehet. (Folytatjuk)
