Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

ttff famifr f. rfT,?T-wA«TAflew»rtíi * #m Nagygéc. 1970 május 15. Csenger, új utca. 1970 november 7. Az árvíz krónikája Májusban hatalmas árvíz pusztított Szabolcs-Szatmár megyében. 48 községet és 50 ezer embert érintett a ka­tasztrófa. 5000 lakóház telje­sen összedőlt, 4000 pedig megrongálódott. 115 ezer hold föld termését és több ezer állatot pusztított el a víz. A kormány elé kerülő év végi zárójelentés pedig arról ad számot, hogy 4673 új la­kásba költöztek be a lakók karácsonyig. E rövid króni­kában a Kelet-Magyarország tudósításaiból és riportjaiból adunk szemelvényeket a Szamosköz elmúlt fél évéről. Kelel-Magyarország, május 15: ,,Drámai küzdelem a Túr. a Tisza és a Szamos mentén... Szinte egyszerre támadott a három folyó, a Tisza, a Túr és a Szamos május 14-én. Bm- bermagasságú hullámok ural­ták a terepet... Dömperek, te­hergépkocsik, autóbuszok, mentőautók hangyabolyként igyekeztek a gátszakadással fenyegető folyószakasz felé. A Túr bekerítette Garbolcot... Délben már a Szamos is ki­lépett medréből. Komi ód tót- falunál piros jelzést kaptunk: tovább menni életveszélyesés tilos!" Május 16: ..Péntekre virra­dóra gátszakadással tört a Csenger környéki falvakra a Szamos. Már az éjszakai órák­ban 1500 árvízi mentőt vezé­nyelt a helyszínre Mátészal­káról az árvédelmi munkála­tok vezérkara. Délelőtt, sőt a kora reggeli órákban, mintegy 14—16 veszélyeztetett község­ből kezdték még a mentőbri­gádok a lakosság áttelepítését. Az ország szinte minden pontjáról érkezett segítség« katonai, műszaki alakulatok, árvédelmi osztagok, munkás- őregységek, egészségügyi mentőcsapatok látták nagy. erővel a munkához... Zuhogó esőben ereszkedtek le 11,30 órakor az első helikopterek Csenger határában..,' Délután vasúton megérkeztek a két­éltű járművek is. hogy na­gyobb erővel lássanak vízi , úton is a mentési munkák­hoz." Május 19: „Hétfőn délelőtt ülést tartott a párt megyei bi­zottsága melynek napirend­jén egyetlen kérdés, az árvízi teen^kkel kapcsolatos dol­gok szerepeltek... A közvetlen árvízveszély 44 község, lakos­ságát érintette megyénkben. Eddig összesen 34 300 lakosi telepítettek más községekbe... A szovjet és magyar helikop­terek több. mint 4000 embert mentettek meg az elöntött községekből és szállították biztonságos helyre... Az em­berek biztonságba helyezése után megkezdődött a vízben rekedt állatok mentése.” Május 19: „Négy napja, hogy személyesen és levélben, telefonon és táviratban egyre több üzem és iskola, vállalat és intézmény, állami gazda­ság, ktsz és termelőszövetke­zet dolgozói és tanulói jelent­keznek. hogy adományaikkal segítsenek a bajbajutottakon.” 7 .íc;;ú* . Május 31: ..A gátakon rob­bantott újabb kapukkal gyor­sítják a Szamos és a Kraszna mentén a kiáradt víz vissza­vezetését. Az ország távolab­bi vidékeiről is érkeznek hússzállítmányok az árvíz sújtotta, vidékre... Naponta milliók az árvízkárosultak megsegítésére Május 23: ..Ülést tartott a Minisztertanács. . .A kormány elhatározta, hogy a károsul­tak maximálisan 130’ ezer fo­rint kamatmentes építési hi­telt'kaphatnak. Ugyanezen a napon indult el aZ „egy me­gye—egy község” mozgalom, a Békés megyei pártbizottság kezdeményezésére. ’ ’ Május 34: „Újabb 14 szat­mári községbe lehet visszate­lepülni... Szélesedik az orszá­gos szolidaritási mozgalom, KISZ-védnökséggel épül Kis- ar és Nagyar... Intézkedések az árvíz sújtotta területek egészségügyi ellátására.” Május 26: „Fock Jenő és Biszku Béla az árrá sújtotta Szatmárban... Összefogtak a termelőszövetkezetek a bajba jutott gazdaságok megsegíté­sére... A küldöttek elhatároz­ták, hogy a tsz területi szövet­ségek mindegyike megsegít egy-egy károktól sújtott sza­bolcsi közös gazdaságot.” Május 37: „Őszre minden család tető alá kerül” — nyi­latkozta Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter. Május 28: „Megkezdődik a gyorssegélyek kifizetése és a károk felmérése.” Május 31: ...Az építőipar megkezdte a felvonulást az árvíz sújtotta területekre.” Június 7: ..Megyénk vala­mennyi árvíz sújtotta közsé­gébe engedélyezték a vissza­telepítést.” Az építő-szerelő vállalat felépítette Karácsony Lajos szamosbecsi tsz-tag há­zát F«>rv rtift t'Hívr.e. r- •• - ;\ Június 30: ..Ünnepélyesen megnyitották az ifjúsági épí­tőtáborokat az árvíz sújtotta vidéken. Július 5: Ünnepélyesen bú­csúztatták a belügyi taninté­zet építőezredét. Benkei And­rás köszöntötte az alakulato­kat.” Július 9: „Eddig négyezer építési engedélyt kértek az árvízkárosultak. Július 11: Biszku Béla elv­társ meglátogatta az ifjúság', táborokat. Megkezdték há­rom munkásőr társuk lakásá­nak építését a csehszlovák milicisták. Augusztus 2: „2625 takas építésén dolgoznak a Számos- közben... Százmillió forintos társadalmi' segély a Saaboilcs- Szatmár megyei ingatlanká­rok helyreállítására.” November 10: „4170 lakás beköltözhető... Az építők egy része folytatja a munkát. FÉSZEKRAKÓK MŰTEREM. Az izzólámpák vakítanak,' a fotós ..bemereVÍ- ti” az ifjú férj fejét, felemeli a/ ujját, hogy „ide tessenek nézni”, aztán egy kattanás. Ugyanez a másik párral. Estére kész a fénykép. A dokumentum. négy ember életének egy pillanata, akik a XX. század hetedik évti­zedének utolsó napjaiban ha­tározták el: nemcsak új év­tizedet kezdenek 1971-gvel. hanem új életet is. A december végi estén a r.v.rbogdányi násznép közül Valaki megjegyezte: — És még mondja valaki, hoay a szerelem nem hasz­nát a megye iparosításának. Pedig fölöttébb furcsa do­log egy esküvőn iparosításról beszélni. Valahogyan nem illenek össze a fogalmak. Vagy mégis? A két pár pülanatos asszony; Linzenbold Józsefné és Nagy Míhályné két szak - embert hozott haza férjeik személyében Szabolcsba Egyikük. Linzenbold Jó­zsef a Budapesti Hőtechni- kai Vállalatnál dolgozik: — Talán már akkor is meggondolatlanság volt. ami - kor elmentem innen dolgoz­ni. De úgy nézett ki. hogy több lesz a pénzem. meg hát fiatat voltam és azt gon­doltam. Pest az mégiscsak Pest. NEM KELLETT NAGYON rábeszélni, jöjjön haza. Ha­mar ráállt, most munkát ke­res. szeretne minél közelebb Nyírbogdányhoz. Még talán otthon, helyben, a kőolajipa­ri vállalatnál is sikerül. — Szerencsés eset, de úgy ér­zem mellékes is. Egy új évti­zedet kezdünk tiszta lappal. Hogy milyennek képzelem el ezt a tíz évet? Szeretnék egy lakást és szeretnek egy gye­reket. Egy fiút. Ezért majdnem kikapott. Nem a gyerek miatt, hanem a kikötésért. Aztán gyorsan megegyeztek. Az sem lesz baj. ha kislány lesz. Nagy Mihály Nyirbogdány ellenkező végében lakik, a kísvárdai úl mentén. — Dlósgvőrben dolgozom még ebben a pillanatban. A vasgyárban. Én szerettem ott lenni, de most. hogv már nem vagyok egyedül, egy ki­csit messze van. És a fele­ségem nem akar odaköltözni. Én engedek. Hazajövök. Munka van. nagyon bíztat­nak. Én mit akarok? Én is építeni, dolgozni. remélem sikerül. Nagyon szeretnénk egy saját otthont. A demokratizmus fejlesztése közérdek KereUasztal-beszélgetés a kelel-Magvarország szerkesztőségében Szocialista demokratizmus, pártdemokrácia, üzemi de­mokrácia .. Sokszor elhang­zanak napjainkban ezek a fogalmak és sarkalatos téma­ként szerepeltek pártunk ti­zedik kongresszusán, de ko­rábban is, a vezetőségválasz­tó taggyűléseken és a megyé­ben lezajlott, pártértekezlete- ken. más vitafórumokon. A Kelet-Magvarország szer­kesztőségébe összehívott ke- rekasztal-beszélgetésnek is a demokratizmus volt a témá­ja: milyenek a tapasztalatok, hogy jutnak, juthatnak ér­vényre a kongresszus ezzel kapcsolatos határozatai? A beszélgetésen részt vettek: Koncz Károly, a megyei pártbizottság párt- és tömeg- szervezetek osztályának ve­zetője. dr. Cservenyák László docens, a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola MSZMP- csúcstitkára, V áss Sándor esztergályos, a mezőgazdasá­gi gépgyártó vállalat II. alap- szervezetének párttitkára és Kopka János újságíró. KOPKA JÁNOS: A de­mokratizmus szélesítése, nö­velése közérdek, haladásunk egyik kulcskérdése. KONCZ KÁROLY: Ezért is nagyon komolyan oda kell figyelni, hogyan érvényesül. Hadd mondjam el: a kong­resszus előkészítése során rengeteg észrevétel, javaslat hangzott el itt, a megyében is. Erre. ezeknek a gondola­toknak a realizálására, de a megválaszolására minden­képpen nagy gondot kell fordítani a pártmunka vala­mennyi szintjén. Térjünk vissza az elhangzottakra, ha kell többször is, s válaszol­junk rájuk még akkor is, ha a megvalósításra nincs mód. Ügy vélem, a demokratiz­mus szélesítése itt kezdődik. Az önállósággal a párt, ál­lami, gazdasági életben megnyílt a lehetősége annak, hogy az országos politikával összhangban helyi politikát valósítsunk meg. Ez persze nehezebb, mint egy fenti utasítást esetleg sematikusan végrehajtani, kipipálni, de eredményesebb. Mert ebben benne kell lenni a tömegek véleményének — a kikért és meghallgatott és valóraváltott véleményének! — épp ezért mindenki számára értéke­sebb, alkotóbb jellegű is a munka. CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Ehhez persze szükséges a tá­jékoztatás megjavítása, Jól tájékozódni csak ezek után lehet. KONCZ KÁROLY: Sajnos, ma még jó néhány pártszer­vezetünk tagságához is nehe­zen jutnak el dolgok még á közvetlen terület, munkahely ügyeiről is, vagy csak közve­tett úton. Ahhoz, hogy az or­szágos politikát érvényesít­hessük is mindenütt — az el­fogadásával a tömegeknél nincs is baj — a helyi* ügyek ismerete nélkülözhetetlen. Sokkal jobban kell tehát tö­rődni az egyszerű emberek, azon belül is elsősorban a fi­L1NZENBOLD JÓZSEFNB a Nyíregyházi Cipőgyár nyír- bogdányi részlegében tűzőnő. — Az is maradok. Egy percig sem volt arról szó kö­zöttünk. hogy az esküvő után ném dolgozom tovább. Talán rosszul is érezn’ém magam a munkám nélkül. Aztán ez olyan természetes is Szóba kerül a vendég meg­jegyzése is az iparosításról. Tiltakoznak. — így ne. Túl keményen mondta. Én nem szakembert kaptam, hanem férjet. Hogy mellékesen munkás is és itt­hon fog dolgozni? Én ennek külön örülök. KICSIT FURCSÁK LESZ­NEK az első napok. Az új dátum miatt is. Na meg egy nevet is e! kell felejteni. A lánynevet. És egy másikhoz odaragasztáni azt a kis szócskát: -né. Horváth S. János zikai munkások véleményé­vel. a velük való közvetlen és közvetett kapcsolatunkkal. VASS SÁNDOR: Teljesen igaz. Semmiképpen nem elé­gedhetünk meg azzal, hogy megvannak a jó szakembe­reink. teljesítjük a tervet, rendes a boríték, s a mun­kás közömbös a gyár, a mű­hely fontos kérdései iránt. Sajnos nálunk is van oivan tapasztalat, hogy egy-egy ta­nácskozás közönybe érdek­telenségbe fullad, mert nincs aki vitázzon, aki értelmét lássa annak, hogy ott is el­mondja a műhelyben hangoz­tatott problémáit. Nem is igen volt erre igény, hiszen az eredmények jól alakultak, különösebb erőfeszítések nél­kül. Most azonban már nem tehet így továbbmenni. A. sokká; magasabb termelé­kenységhez, hatékonysághoz nélkülözhetetlen a fizika: munkások véleménye, javas­lata. a tevékeny, az egész kollektívát emelő részvétele. KONCZ KÁROLY: A ti­zedik kongresszus ezekkel kapcsolatosan is világosan ál­lást foglalt. Az újesztendő indítása jó alkalom arra is. hogy a pártvezetőségek leülje­nek a gazdasági vezetőkkel és vitassák meg: így és ígv kell náluk a munkán javíta­ni, ezen és ezen lehet és szükséges változtatni. Ehhez persze lépést kell tartaniuk a pártvezetőségeknek is az élet­tel, a fejlődés fő irányait ér­zékelni kell alap,szervezeti szinten Is, állandóan tanulni kell. hogy benne legyenek a fejlődés áramában, dz újnak következetes harcosai legye­nek. VASS SÁNDOR; Azzal nincs baj. hogy elmondjuk növelnLkejl. az.jftjfttpj demok­ratizmust. Elmondjuk általá­ban, de nem fordítjuk le konkrétan, ezzel még sem­mit nem tettünk. Sok a ki­aknázatlan lehetőség az egy­szerű munkásban, aki eddig még hallgatott, s- hogy szóra bírjuk őket, ezért tenni kell. Például nálunk: nem elég, ha évente egyszer-kétszer a ter­melési tanácskozásokon be­számol a gazdasági vezető, száraz, sokak számára bo­nyolult -számokkal. Ha szük­ség van rá — és van — tart­sanak akár műhelyenként is megbeszéléseket, ahol a mű­vezető. csoportvezető kér vé­leményeket, tájékoztat a fel­adatokról, s meglátjuk, so­kat tud hozzátenni a fizikai munkás is. Aki nemcsak dol­gozója. de tulajdonosa is. a gyárnak. A munkásokkal együtt kezdhetjük meg a differenciálást a béreknél. Mert úgy van. ahogy a kong­resszuson Biszku elvtárs mondta: lakva, vagyis együtt dolgozva ismerik meg egy­mást az emberek. Ezért kell megoldani, hogy a kollektí­va, a kisebb együtt dolgozó csoport ossza el a béreme­lést, a jutalmat, a kitünte­tést. Ha a művezetőre, a pártcsoportvezetőre, szak­szervezeti bizalmira támasz­kodnak ebben a gazdasági vezetők, jól jár mindenki. Mert megnövekszik a kisebb közösség tagjainak önállósá­ga, felelőssége, öntudata, s ki is áll tettei mellett. CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Hadd kapcsolódjak itt a be­szélgetésbe azzal, hogy a ve­zetéssel szemben támasztott követelmények általában megnövekedtek. Korszerűen kell dolgozni, ehhez korsze­rű vezetés is kell, de ez na­gyon nehéz. Ma még gyako­ri. hogy egy-egy munkáidéi yi vezető úgy látja, hogy ha ki­kéri. s figyelembe is veszi a kollektíva véleményét, akkor csökken az ő tekintélye és ez korlátozza egyszemélyi döntési jogát. Pedig a he­lyes út, ha a vezető akarata magában sűríti a sokak aka­ratát. Ez csakis a belső tá­jékoztatásnak, tájékozódás­nak lehet a következménye. A tizedik kongresszus nagy lépést jelent élőre ebben a tekintetben: bátorít a bírá­latra, a közéleti szereplésre, a demokrácia gyakorlására, s fellép azokkal szemben, akik ezt gátolják. De ahhoz, hogy ezzel az emberek éljenek is, a munkahelyeken kell meg­teremteni a megfelelő lég­kört. KONCZ KÁROLY: Feltét­lenül. A kongresszus hatodik napján csak a legmagasabb pártfórum ülése fejeződött be, az ott megvitatottakaf, határozatokat nekünk kell kemény mit «kával, hosszan tartó gyötrődésekkel, harccal megvalósítani. S nem is azért, mert ezt a kongresz- szus így mondta! A kong­resszus azért mondta ígv, mert így követeli tőlünk az élet. Ebben a pártszervek­nek a járásokban, városok«- ban nagy szerepük- van. de még nagyobb az alapszerve­zetek kommunistáinak. Nyílt, őszinte légkört igényel a to­vábbi haladásunk, nagyobb demokratizmust, a tömegek jóval nagyobb közéleti akti­vitását. CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Ha egy munkahelyi párt- szervezetben jó, bátor a lég­kör, fel mernek vetni minden problémát — a személyi kér­déseket is — s ha ezeket a felvetéseket jó szándékkal veszik, sőt igénylik, ott az embereknek van mondaniva­lójuk. S ha fel is használják Javaslataikat, látják, hogv a rátának van értelme. Ezért is elengedhetetlen, hogy min­den vezető igyekezzen a ma­ga véleményét a közösség el­lenőrzésének alávetni. Szá­mos példát lehetne elmonda­ni ezekkel kapcsolatban. Csak annyit: mi kisebb kö­zösségekben, a sajátos prob­lémákon át igyekeztünk és igyekszünk közelebb jutni a dolgozókhoz, • a . hallgatókhoz, sí ez máris felélénkítette a taggyűléseket, felszínre hozta a megoldásra váró problé­mákat, KONCZ KÁROLY: A szo­cialista demokrácia, a párt­demokrácia kibontakoztatása nem egyszerű, s nem rövid határidejű feladat. Eddig is sok azonban a jelzésünk, hogy a kongresszus után fel­pezsdült a pártáiét. Úgy lát­juk, sokat kell segítenünk az alapszervezeteknek abban, hogy megtalálják a pártmun­ka magasabb szintjéhez meg­felelő helyes módszereket, s hogy a pártéletnek ezt a nagyon fontos területét mint a pártcsoport, sokkal inkább igénybe 'vegyék mindenütt Hozzátenném még, hogy a pórt megsokszorozza az ere­jét, ha felhasználja a tömeg - szervezetekben, tömegmoz­galmakban rejlő nagy lehe­tőségeket ha az itt párt-’ megbízatást teljesítő kom­munisták jól dolgoznak. CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Mi is úgy látjuk, hogy kö­zelebb kell kerülni az embe­rekhez minden szinten, a pártszervezetekben, a szak- szervezetekben, a KISZ-ben. A pártonkívüliek nagy fó­ruma és nevelőiskolája ez a két szervezet, lehetőség arra, hogy részt vegyenek, gondol-, kozzanak munkahelyük éle­tében — sok jó gondolat ke­rül a felszínre Így is. KOPKA JÁNOS: Úgy ér­zem, hogy beszélgetésünk be­töltötte a hivatását. Sok ló gondolat bukkant fel, s első­sorban az a gondolatok hasz­na, hogy megmutatta: a de­mokratizmus fejlesztése nem következik be egy. vagy több határozattál sem, ahhoz vé­gig kell járni mindenkinek a demokratizmus iskoláját. Ve­zetőnek, egyszerű dolgozónak egyaránt. Erre kell töreked­ni — és különösen a munka­helyeken.. a pártszervezetek­nek, * a tömegszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, mert nagyrészt ettől függ, hogy a dolgozó sajátjának érzi-e üzeme, tsz-e, intézménye, vállalata sorsát, jövőjét. És hogy így legyen, hogy a X. kongresszus határozatai ho­gyan válnak valóra, az raj­tunk, kitartó, áldozátokat :s vállalni képes akarásunkon múlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom