Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

m. Jairaär Ü.

KÍLBT-MAGYARORSZAO

1 alM

Gazdasági jegyietek

A gépek fizetnek

Hétfőn reggel újabb futószalag indult el a Nyíregyházi Cipőgyárban, s ezzel me- ehamzálták a tüződed munkát

Nem ez az első futószalagjuk, hiszen az már végigdolgozta a tavalyi évet És gépesítettek szinte minden munkát, amit lehetett, vagy amire pénzük volt.

Az első, még nem végleges mérleg eredményei-: máris

megmutatják, milyen halassal volt a gyár életére ez a nagyarányú mechanizálás. 1969-ben a vállalat árbevételének mindössze 0,5 százaléka volt nyereség, ez 197Ollóén 11,1 százalékra emelkedett De még egy szám módosítja ezt: 1969-ben 2 milliós dotációt kaptak, tavaly pedig egy fillért sem.

Nagy lépést tett tehát előre a „Szabolcs” márkájú cipői: gyára 1970-ben ahhoz, hogy a későbbiek során önálló, saját bevételeiből gazdálkodni és gyorsan fejleszteni tudó vállalattá váljék. A futószalagok beállítása, az átgondolt gépesítés hozta ezt a megnyugtató helyzetet, s nem véletlenül.

Hogy mit jelentett a me- ehanizálás a gyár termelésében, arra hadd álljon itt két viszonyított adat, 1969-ben 240 ezer pár cipőt termeltek, tavaly 329 ezret, tehát egy- harmadnál is többel növel- ték a termelést. Ehhez azonban — éppen a gépek miatt — nem volt szükség a létszám növelésére. Ellenkezőleg. Tavaly ötven fővel csökkent a cipőgyár létszáma! (Nem bocsátottak el senkit. Akik elmentek, maguktól távoztak, és sokan ezek közül épp a

legfegyelimezetlenebbék. Helyükre nem vettek föl senkit, s a termelés mégsem állt meg.)

A létszámcsökkenés és a termelésnövekedés szinte hihetetlen számokat eredményezett a termelékenység növelésében, hiszen az egy év alatt csaknem 50 százalékos emelkedést mutat. S ez az, amit nem lehet az országos fejlődéshez, kizárólag a gyorsan iparosodó megyénkhöz hasonlítani.

A termelékenységnek ez a rendkívül gyors növelése a cápőgyáriakiriál arra is példa, hogyan lehet egy nehéz helyzetben lévő üzemet viszonylag rövid idő alatt stabil vállalattá javítaná. Másodszor — amiből mások okulhatnak! —

az is nagyon fontos, hogy miként lehet nem túl nagy ösz- szegekből és nem túl bö fejlesztési alapból a termelékenységre ilyen nagy hatással lévő gépeket beruházni. A cipőgyáriak — az eredményeik erről beszélnek — megtalálták ezeket a kulcspontokat.

S hogy a termelékenység így nőtt, annak, niás eredménye is lesz. Igaz ehhez hozzájárult, hogy a gyár országosan is különösen szép, divatos és ízléses modeilkollekcióval jelentkezik a piacon, most már jó néhány szezonban, -r- tehát el tudják adni a termékeiket. Hogy tudnak mit eladni, s hogy tudnak sokat termelni, — az természetesen a gyáriak fizetésében is elobb-utóbb jelentkezik, de a mostani nyereségrészesedés- bén föltétlenül.

S tulajdonképpen ez az, amit a gépek fizetnek beállításukért, és nem is kevés. Bár lehet, hogy jövőre még több lesz, mert a hétfőn elindult tüződai futószalag munkájának gyümölcseit csak az 1971-es évre vonatkozó részesedésben kapják majd meg a dolgozok.

K. I.

Nemcsak karácsony előtt

A fényeslitkei Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet saját gumijavító részleget hozott létre. Itt javítják a szövetkezet gépparkjának gumiabroncsait, ezenkívül más tsz-ek, gazdaságok megrendelésére is végeznek javításokat. Képünkön Tóth István, a gumijavító részleg vezetője pótkocsiabroncs új futózását végzi.

Elek Emil felvétele

Lapszélen;

Monopolhelyzet

Az Építésügyi es Városfejlesztési Minisztériumnak már több éve megjelent egy rendelet®. hogy többemeletes bérházakrá csak központi tévéantennát lehet szerelni. Az egy, jól elkészített antenna városképi szempontból is szebb, mint a tetőket csúfító. házilag barkácsolt antennaerdő látványa, ráadásul a lakóházak tejőszerkezeté- nek a szigetelését sem sértik meg. a későbbi beázásokat elkerülik.

Az építők 'alvállalkozóként — mint egyetlen, ezzel foglalkozó vállalatot — a GEL- KA-t bízzák meg a központi antennák felszerelésével. A GELKA pedig — tnonopol- helyze.e révén — szereli, ha szereli az antennákat. Nem zavarja, ha a rendelést már több. mint egy éve elküldték — bár azzal védekezik. hogy nincs alkatrész —, s azon sem bosszankodik, hogy az új ház lakói hónapok óta várják a szerelőket, mert végre szeretnének jó és tiszta adást látni.

Kár, hogy az^adásban látott szellemképek nem a GELKA-nál kísértenek."

(lányi)

Sok pénz maradt a vevők zsebében, erre a következtetésre jutottunk a Nyíregyháza ti: Vidéke ÁFÉSZ száztíz üzemegysége — közt ül: 63

kiskereskedelmi bolt — félig kifosztott raktárai számbavételénél. Kilenc községben kereskedik a szövetkezet és a tavaly október—novemberi 33 milliós forgalmára is „rávert” idén négymillióval. (S ebben még nincs benne a vendéglátás hat ekféí milliója.) Egy edül á nyíregyházi ABC-áruházban; a taVályi két havi 3,8 millió helyett öt és fél millió értékű áru talált gazdára. Élelmicikkekből 22, vegyesipari cikkekből 34, ruházati árukból 45 százalékos volt a forgalomnövekedés. A feszített tervet is üe- íülmúlták négy és fél százalékkal.

A vezetik nem számítottak

ilyen nagy karácsonyi forgalomra. Főleg a ruházati cikkek iránti nagy kereslet érte váratlanul a kereskedelmet.

Nézegetve az évi forgalom adatait, mintha „egész évben karácsony lett volna”, a számok a vásárlási kedv állandó növekedéséről tanúskodnak. \

Nézzük csak a tartós ipari, cikkeket Olajkályhábói idén 395 darab fogyott az első három negyedévben a tavalyi 217 helyett gyermekkocsiból 225 (tavaly 19!), varrógépből. 140 (55 helyett), hetven magnetofon (16 helyett), 593 hűtőszekrény (268) és 1990 kerékpár (1790), 467 asztali tűzhely (341) kelt eL A szakember csendes megjegyzése: mégennyi is elfogyott volna.

Az ÁFÉSZ törekszik új szolgál tatások bevezetésére. Példáid, egy sor községben a

gyorsan terjedő olajkályhákhoz megindították az olajkannák árusítását. (Karácsonyig 35 000 liter fogyott el.) Kótajban megindult a helyi tüzelőszállítas, amin, a vevőik sok fu varköt teéget megtakaríthatnak. (Tavaly háromezer, idén hétezer mázsát árultak, jövőre már huszonötezret terveznek. Kedvezményes műtrágyát is adnak a kiskert-tulajdonosoknak helyben. (Öt kilót fizet, hatot kap.)

De fejlesztési alap hiányában sem a bolt és raktárhálózatot, sem az árukészletet nem tudta úgy növelni a szövetkezet, hogy mindenben megfelelhessen a rohamnak. & a nagykereskedelem sent tartott sok mindenben lépést az igények változásaival...

(gaz)

Bányászat Szabolcsban

Már a dm is meghökkentő. Ugyanilyen meglepetéssel fogadták a járási tanácsok és a termelőszövetkezetek a Központi Statisztikai Hivatal űrlapjait, amelyben arra szólítja fel a mezőgazdasági üzemeket Szabolcs-Szatmár megyében, hogy szolgáltassanak adatokat ásványbányászati tevékenységükről. Olyan is volt, aki tréfára vette a dolgot, pedig ahol nincs ilyen tevékenység, ott a legegyszerűbb a lap kitöltése. Rá kell írni, hogy semmi és kész.

Igen ám, csakhogy kiderült, hogy az elmúlt évben tíznél is jóval több termelő- szövetkezetünk foglalkozott ásványbányászattal. Soroljuk: a barabási Béke Termelőszövetkezet andezitbányát tart fenn, amelynek az anyagát épületfalazásra használják Ugyancsak andezit, sőt ezenkívül még bazaltkitermelési tevékenységet is folytat a tarpai Győzelem Termelőszövetkezet és van egy kőbányája a beregsurá- nyi Barátság Tsz-nek is. Egyébként itt a beregi lapályon még hegyek is vannak, az egykori alföldi medence vulkanikus eredetű kúp jai ki- állanak az évszázezrek alatt rájuk hordott folyami törmelékből

De nemcsak bazaltot, ts andezitet bányásznak termelőszövetkezeteink. A csengeri Lenin Termelőszövetkezet kavicsbányát tart fenn a nagv- ecsedi Rákóczi pedig homokbányája mellett üzemeltet egv tőzegkitermelő üzemet is. Márpedig a tudomány a tőzeget ásványnak tekinti és a statisztikusok a kitermelését a bányászat körében tartják

számon. Talán még érdekesebb a fábiánháziak és a ko- csordiak vállalkozása, mert itt talajjavításhoz meszes agyagot „bányásznák”.

Es mi van a téglagyárakkal? Ijesztő méretű az az agyagmennyiség, amelyet a Fehérgyarmati Téglagyárnak ki kell termelnie saját alapanyagaként. Ugyanez vonatkozik a tiszaberceliekre és a kótajiákra, a tiszalökiekre és a tiszavasváriakra, akik ugyancsak a környék téglagyáraihoz szállítanak kiégetni való agyagot.

Végül meg kell emlékezni a Tisza-kanyar három kavicsbányájáról is. A tiszacsécsei- ről, a tiszabecsirői es a tnilo- tairól. Az utóbbi kettő éppen most áll jelentős fejlesztés alatt. Működésük nagyarányú felfutása nélkül aligha . lehetett volna megoldani az árvizes falvak újjáépítését

Tudomásul kell venni tehát, hogy bár nyersanyagokban eléggé szűkösen állunk Szabolcs-Szatmárban, mégis van 14 „bányánk.”

G. N. Z.

Ma még részeredmények

Lányok, asszonyok egy állami gazdaságban

Ha a lányka nyiváázta Ti- szalökön vagy Eszláron, iskola után, azt mondja az anyja: menj fiam a gazdaságba dolgozni, ott majd felpendülsz. És való igaz, 1—2 évi munka a Tiszaiak! Állami Gazdaság gyümölcsösében, vagy kertészetében elég ahhoz, hogy a lányka kikerefkedjék, arca megpirosodjon.

Télen

kereset nélkül

Nem mondom, hogy ez a kjzárólagos oka annak, amiért a környékről olyan szívesen mennek oda dolgozni. Jó a bér is, amit kapnak, korszerű az ellátás, és falun bizony nagyon kedvelt az olyan ipart szervezettségű üzem. amely mégis őriz valamit a hagyományos életformáitól, a mezőgazdasági munkából.

— Itt is, mint általában a mezőgazdaságban 8—9 hónap az, amikor munkát tudunk adni mindenkinek — mondja beszélgetésünkkor Hosz- szú László, a gazdaság igazgatója. Átlaglé: számunk 500 körül mozog, de ilyenkor, a téli időben 100—150 dolgozónkat időlegesen el kell engednünk. Ezek 90 százaléka nő, majdnem mindegyik leány. Sok fejtörést okoz nekünk, hogyan is lehetne essen

változtatni. Mert lényegében nem lehet tartósan módszer az, hogy munkaerőnk harmada a téli hónapokra rendszeres kereset nélkül marad.

Azt hiszem, nem véletlen, hogy a kongresszuson is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hosszú László töprengése ezért kap most különös aktualitást. Mert jó, igaz az, amit néhány lány mond, hogy a gazdaságban egy hó- naphan annyit keresnek, hogy marad abból valami a téli hónapokra is. Tény, 2000 forint 14—18 éves leányoknak szép kereset. De vajon törvényszerű-e, hogy ennek egy része a munka nélküli hónapokra maradjon?

Megoldás — melléküzem

— Nem, mondja az igazgató. Ezért kerestünk új megoldásokat. Olyanokat, amelyek nem lógnak ki a gazdaság mezőgazdasági profiljából, mégis munkaalkalmat nyújtanak. A szárítóüzemünkben 40—50 nőt már foglalkoztatni tudunk. Három műszakban dolgoznak, hiszen a termékekre piac van, és lényegében megháromszorozzuk a foglalkoztatható létszámot. Már most gondolkodunk azon. hogy a jövő esztendőben korszerű

A múlt hó közepén hozzájárulással beléptem a Hús- klopfoló Gyárba. Kérgest főosztályvezető karon ragadott, és pár szó kíséretében átnyújtott egy simára nyalt frizurájú, klottköpenyes férfinak:

— Bemutatom önnek az új kollégáját. Ismertesse meg a belső rendünkkel, legyen segítségére a munkájában — mondta Kérgest és barátságos biccentés után eltűnt.

— Ez lesz az íróasztala — mutatott kartársam egy dióbarna alkalmatosságra. — Az első fiókban találja az anyagkiutalási listákat. Közvetlen alatta disznósajt van és hónapos retek. Még az elődje hagyta ott. Ebbe a főkönyvbe kell beiktatni három másolattal a havi feketekávé-fogyasztást. Szereti a feketekávét?

— Nagyon — bólintottam.

— Akkor majd remekül megértik egymAst Jolánba

Galambos Szilveszter:

Új munkahely

kolléganővel, ö a legjobb kávéfőző a szobában.

— Ha egy munkás bejön anyagkiutalásért, akkor mi a teendő? — kérdeztem kíváncsian.

— Mélyen az illető szemébe néz, és átküldi Gortvai kollégához. Gortvcdnak majd később mutatom be. Vele szoktunk délelőtt barkoch- bázni a könyvelésben. Tud barkochbázni?

—- Az előző munkahelye- 'nen mással foglalkoztunk...

— Majd beletanul — intett jóakaratúan. — Szokott telefonálni?

— Olykor.

— Ha telefonálni akar, akkor lemegy a földszintre, a bérelszámoló mellett van egy kitömött rénszarvas, ott balra kanyarodik, és egyenesen kijut az utcára. A szomszédos eszpresszóban kitűnő telefonkészülék található és friss túrós. Az ebédidő déli tizenkettőtől fél egyig tart. Ha visszafelé a padlásfeljárón jön akkor háromnegyed egy is lesz, míg visszatér a szobába.

— Mégis, mi lesz a munkám? — érdeklődtem.

— Az első időben figyelni kell, nem jön-e valaki a folyosón, Ha közeledned akkor kettőt köhög. így nem érhet bennünket meglepetés.

— Egy ilyen nagy üzemben mégis akadhat néha va- lÁmi sürgős elintéznivaló — jegyeztem meg tisztelettel.

— Ha sürgős elintéznivalója van, a folyosón jobbra a harmadik ajtó. Egyébként a mosdóba délelőtt tizenegy órakor gyönyörűen besüt a nap. Ha kinéz az ablakon, a budai hegyek lankáit látja, — suttogta ábrándosán és megkérdezte: — Szereti a természetet?

— Szeretem.

— Remélem, jól fogja érezni magát nálunk. Tudja, egész rendes hely ez az üzem, csak egy baj van — jegyezte meg kissé keserűen.

—- Mi a baj? — kérdeztem.

— Az ember agyongürcöli magát, és akkor elsején a pofájába vágnak kétezer ötszáz forintot!

hollandi gépsort állítunk be a hagyma feldolgozására. A végtermék a szárított áru lesz, ami keresett cikk bélés külföldön egyaránt. Hajlandók vágyunk beruházni, hiszen á télen működő melléküzemágak mindenkinek hasznot hoznak.

A folyamat tehát megindult, Természetesen nem megy gyorsan. A melléküzem akkor gazdaságos, ha korszerű gépekkel rendelkezik. De a korszerű gép mellé kevés ember kell. A skálát tehát bővíteni kell és lehet, A gazdaságnak ez jó befektetés, hiszen az állandó munkaerő, s tegyük hozzá fiatal gárda, biztosabb távla+i fejlesztést tesz lehetővé. Ha a lányok nagy része férjhez is megy, a gazdaság akkor is jó lehetőség marad számukra.

Megkülönböztetett

módon

■— A nők helyzetevei már hosszú idő óta megkülönböztetett módon foglalkozunk. Csak egy példa. Sokan felháborodottan tették szóvá, hogyan lehet az. hogy nálunk a 8 órás munkaidőből a családos nők miért dolgoznak csak 6—7 órát. Világosan megmondtuk: ez emberség

kérdése. Mert ezeknek a nőknek gyerekeik vannak, ezeket haza kell vinni a bölcsődéből, óvodából, ezek így nálunk maradnak dolgozni, de ha 8 órát kellene itt töl- teniak, inkább otthon maradnának. És ebből egyenesen következik a konzekvencia: ha az asszony nem dolgozna, családok sorának romlana tetemesen az életszínvonala. Nyugodt szívvel ki meri ezt vállalni ?

A Tiszalöki Állami Gazda-« ság egy a sok mezőgazdasági nagyüzem közül, amely a téli foglalkoztatás, a női munkaerő rendszeres dolgoztatásának gondjával küzd. Lépéseik átgondoltak, és nem túl hosszú távon hozzák a megoldást. Egy részletkérdés ez, melyről kiderült. hogy nemcsak azokat érinti, akik télen otthon vannak, összefügg ez a munkaerő biztosításával, törzsgárda kialakulásával, családok életszínvonalával, a nők megbecsülésével. És így nézve, a ma még kicsinek tűnő részeredmények is súlyt kapnak.

B. &