Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

1971. február 9. CTtíT MAGYARORSZÁG I. tidal Ai üzemi és városi érdekek találkozása A jövő a közös orvosi körzeteké Nyíregyháza iparánas gyors fejlődése, a város területén ipari körzetek kialakítása mind gyakrabban veti fel: vajon hogyan oldódik meg az üzemek egészségügyi ellá­tása. A problémával a megye és a város egészségügyi szer­vei már jó idő óta foglalkoz­nak, és jelenleg már ered­ményekről is számot tudnak adni. Dr. Baráz Sándor váro­si főorvos tájékoztatott ar­ról. milyen a jelenlegi hely­zet. és mi a további fejlesz­tés lehetősége. Elegáns «essetus Elsőnek érdemes beszélni arról a példamutató és már- már a jövőt sejtető intézke­désekről, amelyet a Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat vezetősége ho­zott. Közölték, hogy a válla­lat rendelőhelyiségét fel­ajánlják a városi egészség- ügyi szerveknek, mégpedig olyan céllal, hogy ott több üzem körzeti rendelését old­ják meg, és ezenkívül ott­hont adjanak a lakosság kör­zeti rendelésének is. Így a VAGÉP, a HAFE, a gépgyár, a városgazdálkodás és a me­zőgazdasági technikum dol­gozói számára megvalósult a közös üzemi körzeti rendelés. Az átszervezés révén a kör- iyáken lakók is itt találkoz- íatnak naponta két alkalom­mal orvosukkal. Az üzemi körzet létreho­zása azt jelenti, hogy az em­lített vállalatok dolgozói itt megkapják az alapszolgálta­tásokat, a körzetben lakókat itt veszik táppénzre. Az or­vos ezenkívül a vállalatok üzemegészségügyét is nyo­mon követi, az egyes tartó­san betegek áthelyezésére ja­vaslatot tesz, javasolja a táp­pénzre vételt is. A példának van követője A jó elgondolást követte a dohányfermentáló is, amikor bejelentette, hogy a volt böl­csődét rendelőnek ajánlja fel. Ennek a lépésnek is nagy jelentősége van, hiszen így ; fermentálón kívül a ruha gyár. a gumigyár, az UNI- VERSIL körzeti rendelője válik kialakíthatóvá. Ezekben az üzemekben je­lenleg mellékfoglalkozású orvosok látják el az üzemor­vosi teendőket, s bár rend­szeresen találkoznak a dol­Fentos vizsgálatok Legfőbb programjában A Legfőbb Ügyészség a törvényesség érvényesülésé­vel kapcsolatban jelentős kér­désekben végez országos, il­letve széles körű vizsgálatot 1971. első fél évében. Igv va’amennvi főügyészség fel­adatává tette a közrend és a közbiztonság elleni sza­bálysértések — garázdasáp közveszélves munkakerülás üzi'tszerű kéie'g4* vereke­dés. veszélves fenyegetés, botrányt okozó ’-észesség — mialti őrizetbe vétel é* eljá­rás valamint az ilyen ügyek­ben hozott érdemi határoza­tok törvényességének vizsgá­latát. Sor kerül a szabálysérté­sek elbírálásának törvényes­ségi vizsgálatára ts: például, hoev helyesen döntött-e a szabálysértési hatóság egy­részt a bűntett és a sza- báivsértés elhatárolásáról, másrészt a garázdaság, ve­rekedés és más, elzárással is sű Hható szabálysértések mi­nősítéséről Fonfos «zernnon1 annak vizsgálata is. hogyan érvény^sü’nek e témával kapcsolatban a jogpolitikai elvek- például, hoav a sza bálvsértés miatt alkalmazót büntetések, hozott intézkedé­sek aránvban óllnak-e a cse­-'•áHJÍfise lekménvek súlyával és az el­követők személyi körülmé­nyeivel. nem tapasztalha*ó-e a büntetések alkalmazásánál következetlenség. sablonos­ság. vagv liberalizmus. A Madatok között szere­pel a lakossági adók — ház­adó és iövedelemadó — ki­vetésinél keletkezett jogviták elintézésének és az adók vág- r-h a-Hasára vonatkozó jog­szabályok betartásának tör- vénvés'égi vizsgálata. A vizsgálat kiterjed vala­mennyi főügyészségre és az ál'a’uk kijelölt járás5 (váro­si. kerületi) ügyészségekre. Egy további vizsgálat azt kíséri figyelemmel. hozván tartják be a níunkavédeleth- re vonatkozó Szabályokat a MÁV igazgatóságainál és né­hány nagyobb vállalatnál. Egv másik vizsgálatnál a fiata'korú munkavállalókra vonatkozó loeszabályok be­tartását ellenőrzik az építő­ipari vállai átoknál az álla­mi eazőasáíokban és a kis­ipari terme! őszövetkez-tek- nél. A vizsgálatok alapján fel­iárt mulasztások, törvénysér­tések megszüntetésére az ügyészi szervek m-g’eszik a szükséges intézkedéseket. goíóltkal, hatékonyságuk ko­rántsem olyan, mint amilyen a körzeti rendelőben dolgozó orvosé, aki mindennap, sőt, naponta két ízben is megta­lálható. A városi egészség ügyi szervek ezenkívül azt is tervezik, hogy az olyan üze­mek környékén, amelyekben sok nő dolgozik, az általános orvosi rendelés mellett szak­rendelési órákat is beiktat­nák elsősorban nőgyógyásza­tit. A jelen fejlesztés iránya te­hát az üzemi körzetek életre hívása, kiegészítve azzal, hogy egyidőben a környék lakóit is ellássák az orvosok. A teljes és tökéletes megva­lósítás akadálya ma az or- voshiány. A nagyobb rende lök létrehozására a szakem berek szerint nincs szükség, mert a megyei és városi szakrendelők technikai fel­készültsége jó, javul, így zek ti bonyolultabb vizsgá­latokat a továbbiakban is el­végzik. Mi az üzem baszna? A vállalatok részéről nö­vekvő érdeklődés, sőt áldó zatkészség felveti a kérdést: váj on mit profitál az üzemi körzeti orvosi ellátásból egy- egy gyár. Számítások bizo­nyítják, hogy az üzemek kö­zelében lévő rendelőket szí vesebben keresik fel. Ismerik az orvost, alti viszont tisztá­ban van egy-egy üzem sajá­tosságával. így a dolgozók állandó egészségügyi ellen­őrzése is megvalósul, és csök­ken ezzel egyidőben az or­vosi körzetekben töltött, te­hát a termelésből kieső idő. így aztán nem véletlen, hogy egyre több nyíregyházi üzem az év végi nyereségből az or vosoknak is juttat, sőt, nerr egy helyen jutalmakkal, pré miumokkái serkentik gyó gyító megelőző munkájukat. Az üzemek egészségügyi vi szonyainak javítása — mir látható — lassú,, de cé’tud' tos munka. A siker ott je lentkezík elsősorban, ha az állami egészségügy elképze léseit segítik az üzemek. Célszerű lenne, főleg r most újonnan telepü'ő gyá rak esetében, eleve úgy tér vezni az orvosi rendelők há lózatát. hogy azok beépülje nek a városi körzeti e’látás ba, mert így spjtkál gyorsab ban lehet orvost biztosítani az üzem részére is. B. L. Útkarbantartásra 321 millió Ha az út kátyús — Beszerzési gondok Felelős már van Sokasodnak a panaszok a tanácsi kezelésben lévő utak, járdák rongálódása miatt. A legnagyobb baj, hogy nincs, aki karbantartsa ezeket az utakat. Többnyire kisebb munkákról, egy két ezer fo riníos javításokról van szó. Ezzel viszont az útépítéssel foglalkozó vállalatok nem­igen bajlódnak, hiszen iájuk több millió forintos útépíté­sek, felújítások, korszerűsíté­sek várnak. Pedig a községi tanácsok kezelésében lévő úthálózat értéke megyénkben jelenleg mintegy 550—600 millió fo­rint. Ezek egyrészt a közsé­gek belterületén húzódnak, másrészt a szomszédos koz ségekkel teremtik meg az összeköttetést. A közeljövő­ben a közúti igazgatóság irányítása alá tartozó megyei úthálózatból újabb 500 kilo­méter hosszú utat adnak át tanácsi kezelésbe, a KPM irá­nyítása alatt csak a fő közle­kedési utak, a községeket a járásszékhelyekkel, illetve ezeket egymással és Nyíregy­házával összekötő utalt ma radnalt. A tanácsok feladata, hegy ezeknek a kisebb jelen­tőségű utaknak a javításáról gondoskodjai.aK, elhelyezzék az úttartozékokat — mint a kerékvető kövek, jelzőtáblák —, gondoskodjanak az utak vízelvezetéséről. A tanácsi úthálózat javítá­sára — a rendeletek ad-, ta lehetőségek szerint — útfenntartó költségvetési üzemeket létesítettek. Máté­szalkán és Fehérgyarmaton csak ezt végzik a járási költ­ségvetési üzemek, a többi já rásban (Nyírbátort kivéve) a meglévő költségvetési üze­mek más feladataik mellett foglalkoznak, vagy kívánnak foglalkozni a tanácsi útháló­zat karbantartásával. A for­mák még nem alakultak ki — állapította meg a megyei tanács építési osztálya. Nap­jainkban sajnos eléggé öt­letszerűen, koncepció nélkül folyik ez a munka. Pedig a megyében az utak karban­tartására a IV. ötéves terv­ben 321 millió forint áll a helyi tanácsok rendelkezé­sére. Ebből 39 millió forint az idei keret. Ám ezenbelül — hogy példát említsünk — a nagycserkes2i tanácsnak csak 9, Mándoknak pedig 81 ezer forintja van az utak karban­tartására. A karbantartásoknál tehát az egyik gond az aránylag kis volumenű munkák — egy- egy kátyúzás, járdaépítés, átereszjavítás — léte. Az il­letékes tanács ad megbízást (ha van kinek!), ezeknek a kisebb munkáknak az elvég­zésére. Mivel nincs egy me­gyei szintű vállalat — nem is biztos, hogy a munkák szét- oprózódottsága miatt érdé mes vo’na létesíteni —, amelyik egységesen irányíta­ná és szervezné a karbantar­tásokat, ezért az ú'fenntartó költségvetési üzemek jelent­hetik a megoldást. Ezek a kis üzemek viszont számtalan problémával küszködnek. Egyrészt nincs elég szakem­berük, másrészt nem rendel­keznek megfelelő gépekkel A tárgyaiét ütemből E ítélték a tiTnájki garázdákat sem. A legszükségesebb gé­peket a megyei tanács költ­ségvetési keretéből vásárol­ják meg az üzemen n k. Idén is 1 2 millió forin'oi fordíta­nak erre a célra, amelyből úthengert, bhumenszórót, pótkocsis traktort kapnak a költségveiési űzetnék. A jó működés m: ük aka­dálya a rendéi. ül rossz anyagellúlú«,. A KP." vállala­tok teljesen lekötik a kőbá­nyák termelését. Azokkal a kis tételekkel, amelyek az útfenntartó üzemeltnek kel­lenek, nem szívesen foglal­kozik a Kőbánya Vállalat. Hasonló a helyzet a hideg aszfalt és a bitumen b -szerzé­sénél. Ezeken a gondokon pe­dig már megyei szinten sem lehet segíteni, hanem a KPM fokozottabb figyelmével le­het rendezni a helyzetet. Kü­lönösen indokolt ez azért mert a tanácsi kezelésbe át­adandó utak általában rossz állapotban vannak, elavult, 3—4 méter Szélességű, kis te­herbírású utak. Ezeknek a fenntartásához nemcsak anyagi fedezetet, hanem a szükséges karbantartási anyagokat, gépeket is biz­tosítani kell. Különösen, ha az urbanizáció követelte ha­gy óbb igények révén újabb bel- és külterületi utakat építenek. (lányi) A rendelettel egyidőben Kapható az új KRESZ-kcnyv A tél az autósok réme. Gyakran előfordul, hogy nem indul a kocsi, bepárásodik, befagy az ablak, s a jég miatt egy helyben pörög a kerék. Naponta engedik le a vizet a hűtőből és napon­ta töltik fel újra az indulás­nál. Sok autós döbbent rá az utóbbi ködös, hideg napokon, hogy ugyancsak bajos téli felszerelés nélkül közleked­ni. Ezt mutatja az is, hogy nagy a kereslet a téli felsze­relések iránt. A legújabb téli újdonság egy svéd folyadék, kifejez it­ten a hóban közlekedőknek. A kerékre fújva, annak két­száz százalékkal növeli a ta­padóképességét. Páramentesítőből három- ajta kapható, amit az üveg­re spriccelnek, így nem pá- rásodik az ablak. Ujdor* Ságnak számit a holland jéggátló és több korrózió- gátló anyag. A téli felszerelések mellett más újdonságok is kaphatók a kereskedelemben. Árusíta­nak alkatrészeket a Polski Fiathoz és a Zaporozsechea. Több alkatrész kapható az új évtől a Moszkvics 403-as- hoz és a Zasztavához is. Az alkatrészhiány megszünteH- sére sokat vár az AVTÖKktt a MOOÜRT-tel való szil zö- défektől, amely szerint az idén 30 százalékkal több au­tóalkatrész érkezik külföld­ről. Megérkezett és már van új KRESZ-könyv is, vala­mint az új szabály által elő­írt veszélyt jelző háromszö­gű prizma is. — Védelmemre egyáltalán semmit sem tudok felhozni Az igaz. hogy kétszer vol­tam büntetve, hivatalos sze­mély elleni erőszakért és súlyos testi sértésért, de azt nem tudom, hogy most miért követtem el — mondta a Tár- gyaláson Orgován Andris, gúnynevén „Patkány”, az el­ső mdű vádlott Orgován András és Feka Gvürav mándo!r' lakosok no vomber 7-én a délelő'ti órák ban a mandokj 1. számú italtól .ban italoztak s mind ketten nagyobb m nnvUég’’ fogyasztottak Ttt csat lakozott hozzájuk Orgován Kálmán is. A délelőtti zár­óra után együtt távoztak e mándoki Kossuth Mg Tsz „Aranyhomok'’ nevű fala tozójába. Orgován Andrá kezdte a rendelést — 1 ii tér bort. amelyet újabb kö­vetett A 2. liter bor elf. gvasztása után úiból rendelő' akart, de a falatozó vezető­je — helyesen — ittasságuk mia’t mí«,ta<TO'Ha a kiszol hálásukat. A helyiséget azon­ban nem hacvták el. tov-’le­folytatták a hangoskodás! az éneklést. A többszöri r' é*v'űrn°zf»té£ sérrí ttfiiznű". Ekkor érkezett a falatozóba három mándoki lakos. Kávét rendeltek, s közben egyikük figyelmeztette a hangoskodó társaságot, kérte, viselkedje­nek rendesen. Válaszként Or­gován András leseperte a másik csoport asztalán lévő poharakat, maid széket kap- 'ak fei. s mindhárman az gvik vendégre. Perjési Já­nosra támadtak. Ebben az időben a helyi­ségben mintegy harmincán artózkodtak s a verekedés áttéri többen kimentek. Az' =-7<s>iK’rog»tás és székekké, ■aló -sarkodé: verekedéssé raTul< Periésif úgy megütöt­ték. hogy eszméletét vesztve a földre esett OrgiA'án Kál­mán zsebkésével hadoná­szott A garázdálkodó tár­saság több mint 2000 forint értékű kárt okozott. Az idő­közben értesített rendőriárőr Orgován Andrást és Feka Györgyöt az utcán fogta el, míg Orgován Kálmánt, aki megszökött a helyszínről, Budapesten vették őrizetbe. A kisvárdai iárásbíróság Orgován Andrást 2 év szigo­rított börtönre. Feka Györ­gyöt 2 év szabadságvesztés re. Orgován Kálmánt 1 év és 3 hónap szigorított bör­tönre és mellékbüntetésekre ítélte, valamint kötelezte a vádlottakat a kár teljes ösz- egének megtérítésére. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. Az ítélet nem jog­erős. (vincze). Tervlexikon (9.) * Arkiegés*í*é^ forgalmi adó Az árrendszer a gazdasági Szabályozás egyik esz­köze, termelői és fogyasztói árak a vállalatok nyeresé­gét alapvetően befolyásoló tényezők. A kialakult fo­gyasztói árak egy része — főként az élelmiszereknél és. bizonyos, szolgáltatásoknál, például a lakbérnél — nem fedezi a társadalmilag indokolt ráfordításokat, ezért e termékek, szolgáltatások előállítóinak, forgal­mazóinak költségvetési dotációt nyújt, árikiegészítést fi­zet az állam, hogy kiadásaik megtérüljenek, s még /alami szolid nyereségük is keletkezzék. Tartósan csak gy oldható meg, hogy a fogyasztók kevesebbet fizesse­nek ak egyes termékekért, mint amennyibe az tényle­gesen került. Más fogyasztási cikkekért — főként a ruházati termékekért — viszont magasabb árat fizet a vevő, mint amibe azok előállítása ténylegesen kerül. Az ilyen áruk után a kereskedelem forgalmi adót fizet a költségvetésbe. A végső cél az, hogy a fogyasztó ne fizessen indokolatlanul adót és alaptalanul ne is élvez­zen állami támogatást vásárlásainál. Az értékarányos árak kialakítása, a milliárdokra rúgó árkiegészítések és a nagyjából hasonló összegű forgalmi adók felszámolá­sa részben a negyedik ötéves tervidőszaknak is fel­adata. Ám az áremeléseket és az árcsökkentéseket — vég­eredményükben hiába képviselnek azonos összeget — csak úgy szabad végrehajtani, hogy egyetlen jelentős réteg életszínvonala se csökkenjen. A hatósági áreme­léseket nem mindig lehet hasonló mértékű árcsökken­tésekkel ellensúlyozni, mivel az egyes cikkek részará­nya más és más a lakosság különböző rétegeinek fo­gyasztásában a jövedelem nagyságától, az életmódtól függően. A szükséges hatósági árváltozásoknál gyakran — ahogy ezt az- 1971. július 1-én életbelépő új lakbé­reknél is tapasztalhatjuk — jövedelempolitikai intéz­kedésekre is szükség van. A fogyasztói árak nagy aránytalanságai egy egész korszak történelmi, gazdasági fejlődésének következ­ményei. Felszámolásuk is hosszú időszakot igényel. Gyakorlatilag elkezdődött már a III. ötéves tervidő­szakban és 1975-ig sem fejeződik be teljesen. De to­vább lépünk abba az irányba, hogy az árak közbülső áttételek nélkül is helyesen ösztönözzék, tájékoztas­sák mind a termelést, mind a fogyasztást. Valamennyi termék ártámogatása, illetve forgalmi adója persze még ideális viszonyok között sem szűnik meg teljesen. Az állami árpolitika a későbbi jövőben is eltéríti majd bizonyos termékek árát a társadalmilag szükséges rá­fordításoktól, ha azt gazdasági okok és társadalompoli tikai célok indokolják. így valószínűleg forgalmi adó terheli később is a különböző luxus- és élvezeti cikke­ket, s árkiegészítéssel ösztönözhetik a népegészségügyi célokat szolgáló termékek fogyasztását. Gazdaságilag indokolt az árkiegészítés akkor is, ha az adott termék az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek között, drágáb­ban készül, de a társadalomnak is szüksége van rá. Az árak alakulását alapvetően a társadalmilag in- lokolt. előállítási költségek kell, hogy befolyásolják. Az illami árpolitika viszont ettől tudatosan eltérítheti, a forgalmi adóval megdrágíthatja, az árkiegészítéssel ol­csóbbá teheti a terméket, céljainak megfelelően. Végül mindezeken túl hat még a fogyasztók értékítélete is íz árakra. S ahogy az árukínálat nő, s a piaci egyen­súly javul úgy téríti majd el egyre inkább a fogyasz- ó ízlése, igénye, választása is az árakat a társadalmilag i'ükséges ráfordításoktól felfelé és lefelé egyaránt. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom