Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
Wfí, fstfwfr !f. »W;W.WA«TAWÓR.*«rA# /í jó munkahelyi közérzetért (gondolatok a sruniiüvári Nemcsak gép, pótalkatrész is Szakemberek a termelékenységről a gépgyártó és szolgáltató vállalatnál Statisztikáik, kimutatások, feljegyzések és ki tudja milyen papírok borítják Győri József asztalát. Készül a múlt évi mérleg és az idei terv a Mezőgazdasági Gépgyártó es Szolgáltató Vállalatnál. Darabszámúk és millióit, admi- lúsztrat * és fizikai dolgozói létszám, központ és telephelyek adatai gyűlnek össze, hogy alaposan értékelni tudják az elmúlt gazdasági évet. — Tavaly 381 milliót termeltünk — mondja a főosztályvezető — 3279-es összlétezámnial. Az egy főre jutó termelési érték 117 ezer forint, Ezen lehet még javítani, de már így is sóikkal .jobb, mint egy évvel korábban volt. 0 Uj termékek Kézi Zoltán kereskedelmi osztályvezető az idei tervekről beszél. — Tavaly 100 esztergagépet újítottunk fel, erre az évre pedig már 148 felújítási rendelés érkezett. Másfélszerese ez a tavalyinak és ezt létszámbővítés nélkül kívánjuk elkészíteni. Hasonlóan nagy a felfutás új gyártmányokból is. Az AGROazzal fejezte be felszólalását: a szakszervezeti vezetők jobban kapcsolják össze munkájukat a gazdasági vezetőkkel. Ennek a munkásnőnek a szavaira érdemes odafigyelni, kilenc éve dolgozója a ''várnak. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Mert az itt eltöltött közel egy évtized alatt észrevehette, megtanulhatta. a szakszervezet önmagában nem oldhatja meg a gumigyár belső problémáit, melyek az országosan is ritka méretű munkásvándorláshoz vezettek. A termelés eredményeire kedvezően ható helyes bérpolitika kialakítása, a munkakörülmények javítása, a dolgozóknak egymáshoz és a vezetőikhez fűződő emberi kapcsolatának, röviden: a jó munkahelyi közérzetnek a megteremtése csak a gondosan összehangolt gazdasági, párt-, KISZ-, szakszervezeti - vezető, irányító munka eredménye lehet. Mert mit tükröztek a felszólalások? Azt, hogy a dolgozók igénylik a velük való törődést, az anyagi, erkölcsi megbecsülést, a kulturált munkakörülményeket. Elvárják, hogy a gyárban minden az ő érdekükben, az ö hasznukra gyümölcsöztetve történjék. Régi, kipróbált igazság, hogy a dolgozók széles rétegeinek sokoldalú aktivitását megnyerni csak következetes, mindenütt érvényesülő emberközpontú szerrúé- lettel lehet. Most még gyakran hivatkoznak a gumigyárban a munkások közömbösségére. Itt a küldöttértekezleten is elhangzott olyan forMegyénlk három hűtótáro- lójában a tél ellenére is serény munka folyik. Végzik az ősszel tárolt jonatán feldolgozását, naponta indítják' útra az exportszállítmányokat. Zavartalanul biztosítják a hazai zöldség-gyümölcs ellátást a hűtőházak dolgozói. A MÉK nyíregyházi és mátészalkai hűtőtárolójában a munkák zömét az álma exportálása és ipari feldolgozása köti le. Januárban eddig 100 vagon almát indítottak útra az NDK-ba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. A Nyíregyházi Almatároló új aszalóüzemében aitaamaban, hogy a szocialista brigádmozgalom lendületének megtörése már a kezdetén is ezzel magyarázható. (A magyarázaton túl, nem kis veszteség a gyárnak.) A munkaerő-vándorlásra, a munkások passzivitására, mint minden baj és nehézség forrására hivatkozni csak addig lehetett. míg fel nem tárták ezek okait. A következő lépés a gumigyáriak elképzelése szerint is az, hogy ezeket megszüntessék. Ebből a munkából nagy rész hárul a most újjáválasztott szakszervezeti tanácsra, mint kezdeményezőre, tevékeny résztvevőre és a helyes elgondolások következetes megvalósításának ellenőrző szervére. Nemcsak a gyár dolgozói, sok tízezer ember büszke ebben a megyében a nyíregyházi Pálmára. Ezért sem mindegy, meddig hordja fiatalságának jegyét, a ..gyermekcipőket.” Ha valaki szájbiggyesztve megyénk elmaradottságára céloz, elsősorban hivatkozunk erre a gyárra, hogy nekünk ez is van. Alig negyedszázaddal felszabadulásunk után a szántó- és a krumpliföldek, a gyümölcsöskertek helyén, szomszédságában honosodott meg az eddig ismeretlen, új iparág. Hogy a gyár felépült. termelése alig egy évtized alatt megerősödött, az a szabolcsi ember szorgalmát, kitartását, teremtő erejét igazolja. Amire érdemes hosszú távon építeni, s ami többre is képes, ha jól gazdálkodnak vele. Kádár Edit aszalványt ké&zrtensk s Szovjetunió részére. Az elmúlt óv végi 80 tonna aszal- vány szárítása után az idén újabb 20 tonnát küldenek a Kárpátokon túlra. Ugyancsak exportra csomagolják a zellert is, amit az NSZK vásárolt meg. A megyénk ellátására tárolt gyümölcsöt, zöldségféléket, fejes és kelkáposztát, sárgarépát, hagymát, karalábét stb. naponta szállítja a MÉK a boltjaiba. A hazai vásárlóknak készül az alma- lésűrítimériy is, amit már m elmúlt évben épült szeszfőzdében főznek. A tároló lódaüzemébem naponta 5—* ezer láda anyagát vágják le, amit a szegezés után a csomagolok használnak fel az exportfiKálhtmányoikíiál. A MÉK hűtőtárolóiban még bérmunkában is csomagolnak indulásra kész almaex- port-szállítmányokat, amelyet a HUNGAROFRU CT küld Finnországba, Angliába és a Szovjetunióba. A HUNGAROFRUCT tuzsé- (1 hűtöházában is a téli alma csomagolását végzik a dolgozók. exportra, ők főleg az ésaaafci országokba. Svédországba. Finnországba és Norvégiába juttatják el Szabolcs „aranyát”. (b. «4 TRÖSZT megrendelésére tavaly 22 és fél millió, idén pedig 48 millió forint értékben készítünk darálókat, ..nimdenielhord” szállítószalagot, zsákszállítót, gyümölcs- osztályozót, borjúnevelő berendezéseket. Ehhez jön még a KOMPLEX megrendelés, ami a jövő hónapban várha- tó. A vállalat új irányító központhoz csatolása eredményeként megháromszorozód ik a pótalkatrész-gyártás is, aminek az értéke meghaladja majd a 10 millió forintot, összesen — új termékből, pótalkatrészekből és kereskedelmi tevékenységből — 430—435 millió forint lesz a vállalat idei termelési terve. Az év elejétől életbe lépett szabályozók szerint egyetlen vállalatnak sem lesz kifizetődő a létszámot növelni, csák abban az esetben, ha a bázishoz képest nő az egy főre jutó nyereség, illetve a munkaerőt hatékonyabban tudják felhasználni. Jó anyagellátás szükséges A IV. ötéves terv irányelvei, de pártunk X. komgresz szusa is foglalkozott az ipari termelés növelésével. Kádár élvtára kongresszusi beszédében azt mondta: „Az ipari termelés öt év alatt 32—34 százalékkal emelkedjek, aminek 75—80 százalékát * munkatermelékenység növekedésével kell elérni”. Elérhető ez a vállalatnál? — A központban egy aj import élhajlíto gépet állítunk üzemibe — mondja Győri József. De más gépi beruházás is lesz. — Most dolgozunk egy újfajta teljesítménybér kidolgozásán — fűzi hozzá Kézi Zoltán — ez reméljük, serkenti majd a dolgozókat a több és jobb termelésre. Munkaszervezés, műszaki fejlesztés, gépi beruházás — ami megkönnyíti a nehéz fizikai munkát — és utoljára, de legfontosabbként az emberek öntudata. Mit mondanak erre a munkások? A hatalmas csarnokban legalább 80—100 ember dolgozik az esztergagépek felújításán. Közülük sokam tudják már, hogy ebben az évben másfélszeresét kall termelni a tavalyinak, hiszen a pártvezetőség, a szakszervezet és a KISZ már ismeri a feladatokat. A terveit részletes tárgyalása a dolgozókkal azonban csak a január végén, vagy február elején megtartandó termelési tanácskozásokon lesz. Hulvely Mihály 12 éve dolgozik a gépjavítónál, illett e most már gépgyártónál. A lakatosbrigád vezetője, nekik pedig nagy részüíT van abban, hogy elkészül-e a 14* esztergagép. — Ha az anyageälätas jó lesz, akkor meg tudjuk ess nálni. A gép hat hónapja Bakó László már 17 éve dolgozik itt és jelenleg oraó- ház csoportvezető. Ű is aal mondja amit Hulvely: ha lesz anyag. De még azt is megemlíti, hogy az esztergagépek legkönnyebben, hibásodó része az orsóház és sokszor 3—4 embere is úton van, hogy elvégezze a garanciális javításokat. Nem kötekedni akarok, de megemlítem, hogy ez az é hibájuk, hiszen ha nem táv ki a gép hat hónapot, akkor valószínű nem jól végeztékéi a munkát A válasz meggyőző. — Uj gépetekéi is gyakori a korai meghibásodás, — lásd á televízió — még Híkáibb s felújításoknál. Arról nem is beszélve, hegy nem mindig szakember kezeli a gépet. Van. tehát tennivaló bőven, A korábbinál jóval nagyobb és sokrétűbb munkákról tudnak a dolgozók, s javaslataikat ők is leteszik az asttaV- ra. De, hogy a termelékenység valóban jelentős mértékben nőjön — mint a beszélgetésből is kitűnik — nemcsak a munkás javaslatokon múlik,.. Balogh József Nagyüzem a hűtőtárolókban januárban 100 vagon almaexport — Asxalvány a Szovjetunióba Gondoskodtak a hazai zöldség-gyümölcs ellátásról A nyúl Ha tóivá Idején látogat meg valamelyik fővárosi barátom, vagy éppen vidéki, hisz egyetlen futamodásra vagyok Budapesttől — az igaz, hogy Sirillára van méretezve ez a távolság és nem a magunkfajta rosszlábúakra — nem győznek betelni a látottakkal. Megejtik őket a talpig fehér fák, a bundát kapott út- széli kökénybokor, aminek bozontos ágad között a létért harcol a feketerigó, a fehér huzattal bevont hegyoldal, a jég alatt bujócskázó patak, az ablakunk alatt kolduló cin- kecsalád, és nem utolsósorban a házunk környékére merészkedő vadak. A szép agancsú .szarvasbika, mely órákig szimatolt a tetőn a mindent behintő holdfényben, mielőtt a kazalhoz merészkedett a csapatot vezető őzbak, a tyúkjainkkal együtt személgető fácánok és a szemtelenkedő nyulak, melyek még az udvar gyümölcsfáit is megkóstolgatták, ahol a kutyák vannak. A jó tanácsok természetesen nem maradnak el. Hogy miként lehetne például, ennek a sokféle vadnak, legalább az aprajából fogni valamennyit, mert arra csúszna aztán igazán a bor! Akár a guggolós, vagy éppen a késztől ci -szörnyű. (Guggolva megy el az ablak alatt, akit már egyszer megkínáltak belőle, nehogy inég egyszer tegyék, az u tóbbi pedig az idézett községben terem. Nem nagy utánajárással, mert elég ha baltával metszik és csak úgy mutatják neki a permetező anyagot.) Eleinte, mint arwadász analfabéta, meg is fogadtam a tanácsokat. Együtt lelkesedtem az ajánlóvá! és úgy hittem benne mint az. Keményen, konokul. De hamar rájöttem, hogy könnyű tanácsot adni. Vagyis elmondani, hogy ért, vagy amazt miképpen is kell csinálni és megszervezni. Nem gondoltam én, hogy érzék kell ahhoz is, mint a hegedű- léshez. vagy éppen az ilyen irkafirkához. Most már gyakorlatból beszélek. — Tőrt kell vetni neki és úgy megfogni itet — magyarázta meggyőzően a múltkorában az egyik bennszülött atyafi, ahogy a csapásokat látta! — Nem vetek, mert a pulimat fogta meg a múltkor. — Akkor hurkot kell oda aggatni ahol a fácánok járnak — Javasolták, egy másik sér Icaiammal. — Azt se csináilók, mert abba pedig a macskánk ga- balyadatt bele. A harmadik tanáccsal a nagybátyám állott elő. — Bolondság az egész. Nem kell ide tőr, meg hurok háháhát hogy kellene már. Még ilyeneket Pájinkába tengerit áztatol, vagy búzát, odaszórod ahol járnak, megeszik, berúgnak és úgy szedheted össze puszta kézzel! Ja jaj-ja jaj miért jártál ösz- sze annyi iskolát ha ennyit se nem tudoL.. Ezt fogadtam meg utoljára. De igazán utoljára, mert vele sem próbálkozók többet. Mert berúgott ugyan ami megette, csalt nem az ette meg, aminek szántam. Mert mire észrevettem a dolgot, az arra csellengő róka olyan gondosan összeszedte, az erdőszélen botladozó tyúkokat, mintha külön prémiumot kapott volna érte. Ezért ha mostanában akad látogatóm, egy régi történetet mondok el neiki inkább, mert azok, még furcsábban jártak mint én... Az ötvenes évek februárjában történt, hogy úgy igaz minden, ahogy nekem elmondták, az egyik hetivásár alkalmával a vásártéren. Rossz idő volt. Nagyon rossz A vonatok még csak beérkeztek a szárnyvonalakról, de a kupétokén kívül, alig jött egy-ikét vevő. Eladó még éppem egy sem, mert disznóvásár lett válna az inkább, de az utókon méteres volt a hó. így hát, csak a tebennás szorgoskodott a vásártéren. Úgy ütve fel a sátrát, hogy ne fújjon bele a szél, és fáradhatatlanul melegítette a bort. Fahajjal, szegfűszeggel és külön kívánatra erőspaprikával is megfűszerezve, hogy haidd bizsergesse meg az ember vérét Nem csalódott érzéseiben. Fogyott a bor. Fügedi Jóska például a legfürgébb diisznó- kupec, már a harmadik findzsával szopogatta, amikor arra figyelmeztették belső szervei, hogy nemcsak bevétel van a világán, hanem kiadás is. Oda is ballagott a vásártér kerítéséhez, amin túl egy nagyobb darab szőlő volt szintén bekerítve, de alig rántotta széjjel a nagyujjasa elejét rögtön elengedte. Anélkül. hogy belekezdett volna a műveletbe. — Fiúk, egy nyúl van a kertben — rikkantotta el magát! Ott maradt a iebemás, ottan a bor és mindenki nyulászni indult. Hárman, négyen be is ugrottak nyomban, a többi pedig nézőként drukkolt. Néha a nyúlnak, mert ijedtében olyan ügyesen ugrált, szaladgált az emberek között, hogy öröm volt nézni. — Üssük te, hisz van M karó — indítványozta Jóska! A tomboló* a tetőpontjára hágott. Mert a nyúl helyett, nem egyszer találták el egymást a karóval Hol bokán, hol lábszáron, vagy éppen derékon, mert csúsztak, meg csak volt annak a lőrének ereje. S így bizony, csak fokozódott a lárma. De mégis győzött a túlerő. A nyúlra ketten hasaltak rá egyszerre és fogták biztos marokkal. Elébb vigyorogva, de -í mikor felálltak, farkasszemet meresztve egymásra. Pedig egyforma ruhában és kucsmában voltak. —■ Ereszd el! — Hogy ereszteném! — Én kaptam el elébb! — De én is fogtam! — Ereszd el az anyád! — Neked is van anyád...! így csattant a párbeszéd és ha nem lett volna mind a két kezük elfoglalva, biztos más lett volna a folytatás! De aimig így hadakoztak és méregették egymást, egy rendőr közeledett a csoportosuláshoz. Mintha a földiből termett volna oda. Kemény és határozott léptekkel ment és amikor átlátta miről van szó, csak intett az atyafiaknak. — Gyerünk csak utánam... Mentek. Két-három kiváncsi is velük, akik szerettek volna tudni, hogy milyen értéke van egy nyúlnak. Akár pofonban — mert azt se lehet tudni soha, — akár forintra átfordítva. Csak akkor lepődtek meg a nyulat oipe- lőkisel együtt — mert a fogáson egyik sem változtatott, — amikor a rendőr nem a városnak, hanem a határnak vette az irányt — Jöjjenek, ha mondom — rtpakodott is nyomban a tétovázóikra! Tovább mentek. Néha egymásra pislantva riadtan, hogy mégiscsak jobb lett volna a fele-fele egyezség, mert ki tudja mi alakul még ebbői ki. A vasútnál azonban, ahol a határ kezdődött, a rendőr torpant meg. Amikar melléje értek a többiek, csak annyit mondott feléjük. Keményein, határozottan. — Tegyék le a nyulat! Csodálkozva néztek rá mindketten, de csak a szájukat érkeztek kinyitni. — Azt mondtam tegyék le a nyulat...! A nyúl a következő pillanatban az elerőtlenedett markokból a földre pottyant. Majd talpra szökkenve a legközelebbi homokbuckának iramodott. Hányta a farát. — Szerencsétlenek, annyit se tudnak, hogy már vadászati tilalom van — jegyezte meg csendesen a rendőr, de tovább ő sem tudta magát tartani. Elfogta a nevetés, a röhögés, az utánozhatatlan jókedv kifejezője... «teán** MsM Uj tagokkal, friss erőkkel megerősítve kezdhet munkához a napokban legnagyobb ipari üzemünk, a Nyíregyházi Palma Gumigyár huszonkilenc tagú szakszervezeti tanácsa. s az ebből . alakult szakszervezeti bizottság. Az erre az esztendőre készülő munkatervük összeállítása előtt minden bizonnyal szamba veszik a legsürgősebb feladataikat. Ezeknek pedig vezérfonalat adnak az újjáválasztó küldöttgyűlésen elhangzott javaslatok, észrevételek. Szinte valamennyi felszólaló foglalkozott tipikusan érdekvédelmi témával; sürgették munkakörülményeik javítását, felhívták a figyelmet üzemük ilyen jellegű — nem is újkeletű — hiányosságaira. Például a fonalburkoló üzem munkásainak küldötte az őket érő erős zajártalomról szóit Korábban mar mérték, hogy a megengedettnél nagyobb ez a zajhatás Várják, hogy a gyár vezetői tegyenek is a megszüntetéséért. A camping- üzem munkása azt tette szóvá, miért nem kapnak ők védőitalt, amikor a budapesti Pálmában a hasonló munkával foglalkoztatottak megkapják? Mondandóját azzal húzta alá — mintegy újabb észrevételként —, a védőitalra annál is inkább szükségük lenne, mert az üzemcsarnokban nem működik az elszívóberendezés. A körfutózó üzemben egy kisebb lakószoba méretű helyiség jut étkezés, dohányzás, pár percnyi pihenés céljaira 120—130 dolgozónak — ahogy ezt a munkásküldött elmondta. Ráadásul olyan az elhelyezés, hogy ide szorul az üzem elhasznált, rossz levegője. A laticelüzemben bizonyára sok a vidéki dolgozó, mert küldöttük a bejárók problémájával foglalkozott. A napi nyolcórás munkaidőn túl sok időt töltenek utazással, de még többet várakozássá! hideg várótérembentt A gyárban csak munkaidőben tartózkodhatnak. nincs egy helyiség, ahol kényelmesen tölthetnék idejüket munkakezdésig, illetve vonatindulásig. Szóba jött a régi dolgozók alacsony órabére. Elhangzott olyan kívánság, hogy a választott szakszervezeti vezetők töltsenek több időt lenn az üzemekben, hogy közvetlenül tájékozódjanak a munkásokat foglalkoztató problémákról. Mert ezekről teljes képet adni az újjáválasztó értekedet néhány órája alatt szóhoz jutó felszólalók szavaiból aligha lehet. A szövetkenő üzem munkásnője pedig
