Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

WH r-s. irrrrw-r M AGYAPnpCT » otifs! Külföldi áruk a kirakatban Hovatovább semmi értelme konzerven és szalámin élni egy-egy külföldi turista- vagy szolgálati úton. megfosztva magunkat a helybeli sajátos gasztronómiai élvezetektől csak azért, hogy egy cipőt, pulóvert, vagy villanyborot­vát vásárolhassunk. Idehoz­zák a helyünkbe, megvásárol­hatók forintért Ez eddig igaz — bólinthat a kedves olvasó —, csakhogy van itt még egy kalkulációs tétel: a forintátszámolás. Ez eddig igaz — volt — bó­lint most az újságíró, a fo- gyasztásicikk-import néhány évvel ezelőtti mértékénél, amikor a választék sem fajtában, sem árban — sem az árak tin. szervizében neon volt kielégítő. S a legértéke­sebb áruknál pont ez az ún. szerviz a legdöntőbb. Tehát az, hogy bármilyen külföldi árura, amit itthon vásáro­lunk — garancia van. Sőt a kereskedelem, a behozott iparcikkhez — villany borot­va tol a hűtőszekrényig, óráig, magnóig, fényképezőgépig — az alkatrészellátásról is kö­teles gondoskodni. A garan­cia, a pótalkatrész-ellátás, sőt, a magyar nyelvű használati, kezelési utasítás — olyan előnyökkel jár, a vásárlás, a „befektetés” olyan biztonsá­gát nyújtják, a turista, vagy kézaüattí beszerzésekkel szemben, hogy az esetleges átszámításból következő, de aligha nagy különbségért — bőven kárpótol. Nem eszünk meg mindent Az utóbbi években a ma­gyar ipar is számottevően fejlesztette termékei minősé­gét, a választékot Igaz, eb­ben megint csak szerepük van a kirakatokban egyre nagyobb mennyiségben meg­jelenő külföldi áruknak. 1970-ben 46 százalékkal több impcirt, fagyasztása cikk ke­rült az üzletekbe, mint 1969- ben, összesen 23 milliárd fo­rint értékben. A teljes kiske­reskedelmi áruforgalomnak majd 17 százaléka volt kül­földi áru. Óriási árutömeg ez. Mekkora? Mennyivel na­gyobb, mint 69-ben? Felbe-, csülni elég az összehasonlító emlékezést: mennyi bosszúsá­ga akadt a vásárlónak 1969 decemberében, s mennyi 1970 ünnepi vásárán. Nem állít­ják a kereskedők, hogy most már minden hibátlan volt, hogy minden kívánságot ki* szolgálhattak zökkenő nélkül, de azt állítaniók nem kell — tapasztaltuk — mennyivel bőségesebbé, gazdagabbá vált az ellátás egyetlen esz­tendő alatt Érdekes és örvendetes a vásárlások összetételének megváltozása Is. Mind a tel­jes, mind az importcikkek forgalmán belül a vegyes iparcikkek és a ruházati cik­kók forgalma növekedett a legdinamikusabban. A teljes forgalom növekedése megkö­zelítette a 14 százalékot. A vegyesiparcikk-eladás vi­szont 31 százalékkal nőtt. Mi­közben 40 százalékkal emel­kedett az importáruk meny- nyisége, a külföldi ruházati cikkeké 200 százalékkal gya­rapodott. Különösen az 1969- ben hiánycikknek számító szintetikus kötöttáru és hur­koltáru mennyisége növeke­dett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy már nem eszünk meg mindent. A csa­ládi költségvetésekben csök­ken az élelmiszerre fordított kiadások részaránya. Nem azért, mert visszafogtuk az étvágyat, hanem most már sok minden másra is jut a jö­vedelmünkből. Robi és Ropi A fogyasztásicikk-import növekedése nyomán bekövet­kező választékbővülés és az ellátás javulásán túl szapo­rodnak a jelei annak is, hogy a külföldi áruk verseny­re késztetik a hazai ipart. Amióta megjelentek az üzle­tekben a jugoszláv nápolyik, azóta a hazai ipar is egyre finomabb nápolyikat, egyre szebben, s egyre praktiku­sabban csomagolva hoz pi­acra. Vagy: megjelent a szintén jugoszláv ,,RobJ”sós- ropogós pálcika. A hazai iparnak ki kellett találnia a „Ropit”, hogy „pályán” ma­radhasson. Vagy: a Hódme­zővásárhelyi Kötöttárugyár megkereste a kooperáció le­hetőségeit egy angol gyárral, hogy a nemzetközi színvonal­nak megfelelő minőségű szá­lakból készíthesse kötöttáruit. Hiszen a korszerű minőségű angol és olasz kötöttáruk megjelentek üzleteinkben. Te­hát az importnak ez ameny- nyisége már kimutathatóan ösztönözte a hazai ipart a gyártmány- és gyártásfejlesz­tésre. A külföldi áruk emelkedő mennyiségével kapcsolatban gyakorta felmerül egy aggo­dalom. A világpiacon foko­zódik az infláció, jó néhány importtermék ára megy fel­felé, nem lesz-e ez hatássala mi piaci árainkra? A szocia­lista országok tervgazdaságai lényegesen csökkenthetik a világpiacnak ezeket a nem kívánatos hatásait — a bel­földi piacokon. Elsősorban fzpal, hogy külkereskedel­mük döntő hányadát cgy- másközt bonyolítják. Fo­gy asztásicikk-behozatalunk- nak is pl. több, mint a fele a KGST keretében a baráti or­szágokkal bonyolított árucse­réből származik. S ez lesz a jellemző továbbra js. Borissza, vagy sörissza a magyar ? Az idei fogyasztási óitok behozatali terveket a tava­lyihoz hasonló céllal állítot­ták össze. Az import elsősor­ban hiányt pótoljon. így je­lentősen javul majd az im­port segítségével az építő­anyag-ellátás, bár a szükség­letek rohamos növekedése miatt itt még teljes egyen­súly nem várható. A söirellá- tásban azonban erősen való­színű, hogy létrejön a keres­let-kínálat egyensúlya — a megemelt import révén. Ha­zánkban a sörfogyasztás ugyanis elérte a 62 literes fejenkénti fogyasztást évente. A borfogyasztás ennek a fele. Lehet tehát, hogy már nem is borivó a magyar. Nos, eb­ből a fejenkénti 62 liter sör­ből 12 liter az import. A behozatali programiban ún. szabad cikkek, tehát kor­látlanul — a szükségletnek megfelelően — importálható a kávé, a citrom, a fűszer, és a halfiié. Ugyanígy lényegé­ben korlátlan az import 16 fejlődő országból. S korlát­lan a fogyasztási cikkek be­hozatala a szocialista orszá­gokból. A hiánypótlás mellett az import célja a választékbő­vítés is, de követelmény, hogy az import az árakat ne hajtsa fel, hogy zömében feléljen meg az átlagos és az alacsonyabb keresetűeknek is. Követelmény, hogy az importált áru állandóan kap­ható legyen, pótalkatrészek­kel együtt 1971-ben több, mint 10 szá­zalékkal nagyobb értékben hozunk majd be külföldi árukat. A teljes importmeny- nyiségen belül tovább emel­kedik majd elsősorban az iparcikkek aránya, s a má­sodik helyen a ruházati cik­keké, minthogy az életszín­vonal emelkedésével folyta­tódik tovább a fogyasztás szerkezetének kedvező irá­nyú átalakulása. Gerencsér Ferenc Foglalkozásuk: szorszálhasogatás — Foglalkozásuk? — Szorszálhasogatás. — Hány szálat hasítottak eddig? — Aligha akad matemati­kus, aki kiszámítaná. Félper­cenként vagy százezret A munkások máris veszik a köteget, és a gépben 52 tű metszi finommá a durva 16- és disznóserbéfeet így lesz selymes tapintású az ecset- nekvaló. A Szegedi Ecset- és Seprű- gyárban sok millió ecset ké­szül évente. Jóformán min­den elképzelhető méretben. A legkisebb iskolaecsettől a ha­talmas korongecsetig bő a választék. Legalább százféle. — Miből készül az ecset? — Tiszta disznósörtéből, marha- és lófarokból, lóso- rényből. Esztendőnként majdnem ötszázmázsa a szükséglet — Mennyi hasznosítható egy-egy állat szőréből? —■ Egy sertésből 6—8, ló­farokból, sörényből és ntasr- hából 20—25 deka. A szükséges mennyiséghez 700 ezer sertés vagy 200 ezer ló, szarvasmarha kellene. Ennyi semmi esetre sincs. Hogyan oldják meg? — Korszerű technológiá­val. A műanyag teret hódít nálunk is. Keverjük valódi szőrrel, de mind gyakrabban készül ecset tiszta műszálból is. És hogy mennyire kapós a magyar ecset szerte a vilá­gon, íme a bizonyíték: több tucat ország vásárolja rend­szeresen a szegediek termé­két Az igazi „világsztár” azonban a cirokseprű. A Tisza-parti metropolisban ki­zárólag exportra készítik. A békési földeken honos más­fél méteres növény „bajszá­ból” készült kis ruhaseprű a tengerentúlra vándorolt Nagy testvérét, a szobaseprűt is több százezer európai há­ziasszony várja, vásárolja minden esztendőben. Ölezer-batszáz szabolcsi idült tavaly Mén; mindig kevés a családos beutaló Az ország legszebb tájain üdülhettek a szabolcsi dolgo­zók 1970-ben. A SZOT-be- utalók száma gyarapodott — közel 400-zal — az előző v- hez képest. SZOT-beutalók- kal 5678-an tölthettek sza­badságukat a Balaton mel­lett, a Mecsek, Mátra vagy Bükk hegyei között, a Duna­kanyarban, de még külföldön is. A SZOT gondoskodik az izületi bántalmakban szenve­dők, a szívbetegek gyógyüdül- tetéséről is. Közel kétszázan jártak Hévízen, Balatonfüre- den és Párádon, hogy orvosi ellenőrzés mellett élvezzék a gyógyító víz hatását. Évek óta kedveltek az üdülőhajók. Eze­ken is laktak szabolcsiak — Budapesten és Esztergomban — ahol az egyhetes turnu­sokban összesen 510-en üdül­tek. Áltálában azt kifogásolják a dolgozók; kevés a családos beutaló, amikor a gyerekek­kel mehet üdülni a dolgozó apa és anya. A múlt évben közel 900-an tölthették csa­ládjukkal együtt a nyári sza­badságot SZOT-üdülőben. Ugyanakkor — az üdülője­gyek szétosztását vizsgálva megyénkben — a házaspári beutalóknál előfordult né­hány helyen, hogy nem há­zaspárnak adták oda. hanem megbontották a beutalót. A szocialista országok szak­szervezeteivel való együtt­működés keretében egyre többen juthattak el külföld­re kedvezmtnyes jutalom­üdülésre. 1970-ben három­szor annyi szabolcsi, 337, ve­hetett részt ezen az üdülésen, mint az előző évben. A felnőttüdültetés mellett a szakszervezet költségén egy­re több gyermek gondtalan nyaralását teszik lehetővé. Különösen sokat segítettéit a nyáron az árvízkárosult rve- rekek üdültetésével. Velük együtt 1450 iskolás járt Bu­dapesten, Párádon és a Bala­ton melletti gyermeküdülők­ben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsához befutott jelzések szerint tovább nőtt a dolgo­zók üdülési kedve. Megmu­tatkozik ez abban is, hogy korábban a téli-tavaszi idényben több szakszervezeti bizottság nem vette igénybe a részére juttatott üdülője­gyet. Most nőtt a kereslet és még a téli balatoni üdülője- gyek is gazdát találtak. Emel­lett szorgalmazzák, hogy az üdülésben részt vevő fizikai dolgozók számaránya növe­kedjen. Főleg az üzemi bi­zottságokon múlik, hogy jobb propagandával a közvet­len termelő munkában meg­fáradtak közül minél többen élvezzék a gondtalan pihe­nést. Az 1971-es év első felére már megkapta a keretet az SZMT. A vállalati szakszer­vezeti bizottságokhoz össze­sen 1875 felnőtt részére jut­tatták el az üdülőjegyetoet. A főidényre, nyárra csak május­ban lesz ismeretes a beuta­lók száma A megye százezer szervezett dolgozója közül viszont minden huszadik ez­úttal is számíthat arra, hogy élvezheti a kedvezményes üdülés előnyeit. Két hét alatt 5 millió gép kocsi betét 270 olyan személygépkocsit tart nyilván az Országos Ta­karékpénztár megyei Igazga­tósága, amit gépkocsinyere- mény-betétkönywel nyertek a szabolcsiak. Január hónap folyamán lehetőség nyílik mindazoknak, akik a május havi géptoocsisoreoiásom részt kívánnak venni, hogy 5000, illetve lOOOt) forintos gépko- osinyeremény-betélkönyv vál­tásával biztosítsák részvételü­ket a sorsoláson. Ma már Oly népszerű ez a betétforma megyénkben, hogy a nyilvántartott gépko­csinyeremény-betétkönyvek száma meghaladja a 30 000 dar- rabot. A betétkönyvekben el­helyezett forint összege 172 mdltíó 770 ezer forintot tett ka. A® érdeklődés január hó folyamán sem hagyott alább Ezt igazolja az a tény is, hogy csupán két hét alatt 5 millió forint értékű gépkocsi- nyeremény-betétkönyvet nyi­tottak megyénkben. Februárban az Országos Takarékpénztár újabb gépko­csisorsolást rendez. Ezúttal azok az 5000, illetve 10 000 fo­rintos gépkocsi nyeremény-be­tétkönyvek vesznek részt a sorsoláson, mélyeket 1970. ok­tóber 31-ig váltottak, s me­lyek január 31-ig bezárólag forgalomban lesznek. A február havi sorsoláson 28 886 darab gépkoosinvere- mény-betétikönyv vesz részt megyénkből. És eljött a harmadik nap is. A krízis ideje. A Fiatal Újságíró tekintete révetegből ködősbe csapott át, homlo­kán megmerevedtek a pár napos barázdák, halántékára csendesen beköszöntött az el­ső őszi hajszál. De még moz­gott: fel s alá rohangált a szerkesztőségben, s időnként vad mozdulattal, látszólag teljesen ötletszerűen a leve­gőbe csapott. Az Idősebb Kollégák megér­téssel. némi izgalommal, de szó nélkül figyelték vergő­dését. Mindannyian tudták, az ifjút az Első Kényes Téma gyötri, s a krízisen egyedül, kizárólag teljesen egyedül • eshet át. Ez a szakma Négy Próbatétele, amelynél elválik, érdemes-« valaki a nyomda­KÁR FELFÚJNI festékre, vagy jobb, ha as élet kevésbé exponált terü­letein próbálkozik. A Fiatal Újságíró egyszer csak megállt. Elszánt moz­dulattal levetette magát egy székbe, kinyitotta az írógé­pet, és sebesen pötyögni kez­dett. De a második sor után már ismét talpon volt Ha­tározott léptekkel a „Főszer­kesztő” felírású ajtó felé in­dult, lenyomta a kilincset. Az Idősebb Kollégák léleg­zetvisszafojtva figyelték mozdulatait —, de aztán mégse ment be. Visszafor­dult, és arcán a hamleti bi­zonytalanság összes jegyei­vel, kirohant a szerkesztő­ségből. Hazament. Lefeküdt a dí­ványra és megpróbálta gon­dolatait valamiféle rend­szerbe gyömöszölni. Néhány perc múlva azonban kime­rültén elaludt. Képzelete lá­zasan tovább dolgozott, s agyában egymást kergették a vadnál vadabb képek. Azt álmodta, hogy ő a Sajtó, és nagyhatalom. Szabályos so­rokba rendeződve, díszlépés­ben vonulnak el előtte a Kényes Témák, és ő nagyvo­nalú gesztussal egyet-egyet kiemel közülük, megírja őket, aztán fogadja a Társa­dalom őszinte gratulációját. Majd folytatódott az álom: főszerkesztőjével vívott vé­res párbajt, megjelenésre- szemétkosárra. Az ő kezében csak a cikke volt, azzal ha­donászott, míg a Főnök a prémiumkiutalást szegezte a mellének. Egyre hátrább és hátrább szorult, egészen a szakadék széléig, és amikor már csak egyetlen lépés vá­lasztotta el attól, hogy a Sematizmusba zuhanjon, ve­rejtékben úszva felébredt Konyak a sapka alatt Botlások, bukások, lebukások Megbírságolt szabálysértők Nem vágjunk angyalok, de ez mégsem ok arra, hogy bárki — akár ha ittasan is — a város központjában, a Kossuth téren éjszaka ordí­tozzon, kurjongasson, zavarja másók nyugalmát, azokét, akik már a másnapi munká­ra gyűjtenek erőt az idejé­ben megkezdett pihenéssel. E. Árpád, H. István és Sz. János-, nyíregyházi lakosokat, éjjel egy óra után kapta él itt a szolgálatos rendőr. A randalírozást az intő szóra sem fejezték be. Igazoltatás... Feljelentés... És fejenként 150 forint „tanulópénzzel” fejező­dött be a görbe éjszaka a Nyíregyházi Városi Tanács VB szabálysértési előadójá­nál Egy másik esetben — a sok között — sajnos! — kemé­nyebben kellett a sarkára állnia a rend őrének. így azután többe is került T. Lászlónak, hogy december 12-én hajnalban, a Tanács- köztársaság teret választotta színtérül, hogy kipróbálja; mennyit bírnak a hangszá­lai. Ráadásul az ital őt is fe­negyerekké erősítette, aki nem ismer maga felett ha­talmat; sértegette az igazol­tató rendőrt. Az pedig nem vitatkozott T. László viszont fizetett. Csendháborításért és hivatalos személy megsérté­séért 400 forintot. Legalább is ajánlatos, hogy fizessen. A szabálysértési csoportnál ho­zott határozat úgy szól: ha nem fizet, ül — tíz napot. Bár ez esetben ez sem ártana. Lenne ideje gondolkodni: megérte-e? A fent említett esetek ta­nulsága: csínján kell bánni az alkohollal. Nem árt, ha ebben segítjük embertársain­kat. De nem úgy, mint azt P. M., a Nyíregyházi Vendég­látóipari Vállalat egyik ital­Másrtap reggel kicsit törő­dötten, gyűrött arccal, de jókedvűen fütyörészve ment be a szerkesztőségbe. — Azt a múltkori dolgot, tudod, amit említettem, hm..., nem írom meg — vetette oda rovatvezetőjének. — Piti kis ügy, kár lenne különösebben felfújná... Kávét kért a titkárságon, leült az írógéphez, és fel­hőtlen homlokkal, játékos könnyedséggel egy glosszát kezdett kipotyögni rajta. Az Idősebb Kollégák pil­lantásaiba megbecsülés költö­zött, ahogy a felszabadultan játszadozó ifjúra néztek: ke­ményen kiállta a próbát, mától fogva közéjük tarto­zott.. — puskás — boltjának csaposa tette. Ö ugyanis kevesebbet mért a féldecis poharakba. Egy ittas ember talán észre sem vet­te volna, de szerencsétlensé­gére éppen egy próbavásár­láshoz szolgáltatott bűnjelet a szűkén mért féldecikkel, amikor a városi tanács vb kereskedelmi osztályúnak munkatársad tartottak ellen- - őrzést. ijNem .-»tehetett vita. Az 500 forintot már be is fizette. A fogyasztók megkárosítá­sa címszó alatt futó szabály­sértési ügyekben is lehetnek fokozatok. T. E-t, a vendég­látóipari vállalat egyik ma­gasabb kategóriába sorolt üz­letének vezetőjét 1500 forint pénzbírságra büntették, mert ő már közel ezer forinttal károsította meg a vendégeket. Tévedését a vállalati ellen­őrzés fedte fel. Ugyanis az üzletvezető két hónapon át nem vette észre, hogy nagy­vonalúan árazott, s a Rocky sört 2 forinttal, a Portért pedig ,5,70-nél drágábban áru­sítja. Megbüntették érte, de az emberek, akik többet fi­zettek, már nem kapják visz- sza a pénzüket És a pult másik oldala... A fogyasztó, vagy ha úgy tet­szik, a kedves vevő is meg­károsíthatja a kereskedőt. Ezt a szabálysértést áruházi lopás kifejezéssel illeti a köznyelv. Hivatalosan: tulaj­don elleni szabálysértés. Sok akta készül ilyen címen. S a taksa itt is változó. Aszerint, ki mennyit szándékozik ma­gáénak tudni ellenszolgálta­tás, pontosabban fizetés nél­kül. K. János nyíregyházi lakosnak fél deci konyak 200 forintiába került a Búza téri ABC-ben, állva, az ajtónál — ráadásul meg sem ihsrfta. Észrevették, hogy az apró üveget leemelte a polcról, s először a kabátja zsebébe, majd a fejére, a sapka alá 1 rejtette. R. A-né szintén nyíregyhá­zi lakos, ebben a minőségé­ben visszaeső. Az elmúlt év­ben először fél liter palacko­zott pálinkáért fizetett — no, nem az üzletben! — 500 fo­rintot. Ugv látszik keveselte. Mert ismételten megoróbál- kozott fizetés nélkül távozni a Makarenkó utcai, 20-as számú önkiszolgáló boltból. Ezúttal már nagyobb cso­maggal: két üveg barackpá­linkával és öt tábla mogvo- rós tej csokoládéval. Amit oersze a bolti vásárlókosár helvett a táskáiéba csúszta­tott. A pénztárt elkerülte, így a szabálysértési csoDort nyújtotta be neki a számlát: 1800 forintot. Sokba kerül, ha — egy ki­csit is — letérünk az egyenes útról. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom