Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

1971. farm?*- 7?. E különös hangzású címszóval egyre gyakrabban ta­lálkozunk. Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek közvetlenül nem vesznek részt va­lamely termelési folyamatban, de közvetve nagyon is befolyásolják a termelés hatékonyságát, fejlesztésének lehetőségeit. E fogalomkörbe tartoznak mindenekelőtt az úthálózat, a vasút- és vízi közlekedés, a kikötők, a pályaudvarok, a hírközlés, a közművek; a víz- és gáz­ellátás, a villamosenergia- és csatornahálózat. Az infra­struktúra fejlettségi színvonala kifejezi, hogy valamely országban mennyire vannak meg a gazdasági, ezen- belül főként az ipari fejlődés általános feltételei. A gazdaságilag fejletlen országokban például az alacsony szú.. onalú infrastruktúra fékezi a kellő ütemű iparfej­lesztés megvalósítását. Hazánkban a szocialista iparosítás időszakában, amiKor a beruházási eszközök jelentős részét új termelő kapacitások létrehozására fordítottuk, nem jutott elég anyagi eszköz az infrastuktúra valamennyi elemének fejlesztésére. így például a közlekedés, az úthálózat, vi­szonylagos fejletlensége az utóbbi időben már éreztette fékező hatását. Különösen 1970-ben, amikor a kései ki­tavaszodás, majd az árvíz nehezítette az üzemek, az or­szág összetorlódott szállítási igényeinek kielégítését. E tanulságokat is hasznosítjuk a negyedik ötéves terv so­rán. Ezért az 1971—1975-ös esztendőkben a közlekedés fejlesztését 53 milliárd forint beruházás, a közúthálózat fenntartását és korszerűsítését pedig további 30 milli­árd forint költségvetési juttatás szolgálja. Ilyen nagy összegeket még nem költöttünk ezekre a célokra. De hasonló méretekben fejlesztjük az infrastruk­túra többi elemét is. A hírközlés fejlesztésére például több, mint 7 milliárd forint jut a negyedik ötéves terv­időszakban. A kiemelt közműves vízellátási és csatorná­zási feladatok megoldását több új, mélyépítő vállalat létrehozásával is segítik. A fokozódó közművesítés meg­gyorsítja a városiasodási folyamatot, a korszerű lakás- építkezéseket, elősegíti az ipar ésszerűbb területi elhe­lyezését. Az állami költségvetés eszközein túl a vállala­tokat terhelő 68 százalékos városi és községi fejlesztési adó bevezetésével növekednek a tanácsok kommunális (útfenntartási, építési, csatornázási, közlekedésfejlesz­tési stb.) forrásai is. A III. ötéves tervidőszakban évente 60 ezer, 1971—75 között évi 80 ezer új lakás épül. Az állami eszközökből épülő lakások száma 20 ezerről 40 ezerre nő. Végeredményben tehát elmondhatjuk, hogy a köz­ponti beruházási eszközök és a helyi források növekvő hányadát fordítjuk a zavartalan és gazdaságos terme­lést közvetve szolgáló infrastruktúra fejlesztésére. Ha­zánk tehát ilyen szempontból is el kívánja érni a gaz­daságilag fejlett országok színvonalát. K. J. Cipőipari szakközépiskola nyílik Nyírbátorban Szerdán Nyírbátorban — a Könnyűipari Minisztérium, a megyei és a járási tanács, a helyi gimnázium, valamint az Auróra Cipőipari Válla­lat képviselői — aláírták a megye első cipőipari szakkö­zépiskolájának létesítéséről szóló jegyzőkönyvet. A meg­állapodás értelmében az Auróra Cipőipari Vállalat a nyírbátori. jelenleg szak­munkásképzést szolgáló tan­műhelyét erre a célra átadja. Később az ez év végéig fel­épülő új tanműhelyt bocsát­ja a gyakorlati képzés ren­delkezésére. A szakközépiskola anyagi támogatására — az érdekelt vállalatok és kisipari szövet­kezetek részvételével — már korábban létrejött egy tár­sulás. A társulás tíz évre elő­re kidolgozta a végzős tanu­lók elhelyezkedési lehetősé­gének tervét. Az anyagi és tárgyi felté­telek megteremtésére a me­gyei tanács — ez évi költség­vetésében — ötmillió forin­tot biztosít a tanműhely gé­pekkel való felszereléséhez. A gimnáziumi beruházás ke­retében pedig további nyolc- százezer forintot kap az új létesítmény. A tanácskozás résztvevői is ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújta­nak további gépek beszerzé­séhez. Az Auróra Cipőipari Válla­lat az oktatáshoz egy cipő­ipari felsőfokú technikumot végzett szakembert, a tan­műhelyi foglalkoztatáshoz pe­dig technikust biztosít. Ké­sőbb — az igényeknek meg­felelően — számúkat növeli. A műszaki alapozó tantár­gyak tanításáról a Báthori István gimnázium gondosko­dik. A Nyírbátori Cipőipari Szakközépiskolában még ez év szeptemberében megkez­dődik a tanítás. A nyíregyházi rendezési terv szemléje Közös tana.céok a váj'ároe-naniényi járásban Iparieiejpítés Mátészalkán — Munka, védeiem a mezőgazdaságban VADEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLAT. A vadállomány egészségügyi helyzetének felmérésére nagyszabású vizsgálat kezdődött országszerte, így a Dél-Dunántúlon is. Ezt a je­lentős munkát a somogyi, a baranyai, a tolnai és a zalai vadászterületek vadállományáról a Kaposvári Állategész­ségügyi Intézet munkatársai végzik el. Az állami gazdasá­gok és a vadásztársaságok ugyanis állományukból több löt1 vadat küldenek be az intézetbe, ahol azokon kórbonctani, bakteriológiai, párazitológiai és esetenként kórszövettani vizsgálatot végeznek. (MTI foto — Bajkor József) A tanácsok, végrehajtó bi­zottságok a fő napirendek mellett gyakran visszatérnek a korábbi határozatok vég­rehajtására. Ezekben a je­lentésekben sok, a laikossá- go közvetlenül érintő ta­nácsi munkáról számolnak be. írásunkat a januári ülé­sek anyagaiból állítottuk ösz- sze. A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB december utolsó napjaiban közszemlére tette a város általános rendezési tervét. A tapasztalatokról most számolt be az építési osztály. A tervet megtekintő nyíregyháziakat elsősorban saját problémáik, a meglevő lakóházak szanálása, közmű­vesítése érdekelte. így első­sorban azokról a területek­ről kértek tájékozta ást, ahol intenzív lakásépítés, iparte­lepítés van: Erdő sor, Ószőlő utca környéke, déli iparterü­let, stb. Két figyelemre mél­tó javasla.: a Dózsa György utca Véső utcától keletre lé­vő részen a tervezett műve­Kiöregszik e KfírtóháfyÉ ? Kovács Barna, a Nyírmi- hálydi Községi Tanács VB tit­kára azt mondta: — Miért mennék eä a fia­talok? Mert ott van például Tíszaszedarkény. Van egy gyönyörű palota és szól a dzsessz. Rövid, velős magyarázat ä falu elöregedésére, kis hi­bával. Mert- nem lehet el­hinni. hogy ilyen egyszerű lenne a fiatalság problémá­ja még Nyírmihálydiban is. Meg lehet próbálni: építeni keli egy gyönyörű palotát, ahol szól a dzsessz. Attól még aligha maradt otthon több fiatal Tangó mauyur nótára A fiataloknak is más « véleménye. Horváth Pál, aíki alig múlt húszéves és Bu­dapesten dolgozik: — Aki otthon marad, an­nak két lehetősége van. Mint nekem is. Vagy haragba ke­veredik a szüleivel és ® termelőszövetkezet tagja lesz, vagy jó fiú marad és belép a szakszövetkezetbe. Az utóbbiban viszont nincs jö­vő. Világosain fogalmaz. El­mondja. hogy nem életcélja az ötholdakon gürcölni ott­hon és szombatonként kérni egy húszast az apjától. Hogy dolgozni, vagy ötven éven át és utána még nyugdíjt sem kap az ember. Rácz Istvánnak más prob­lémája is van. — Dolgoztam itthon }ó két évig. Talán a pénzre még -nem -is lehetett pana­'szom Mogkéféstem, amire szükségem volt. De azt már nagyon ürítem, hogy egy-egy kellemes estéért a szomszéd faluba kellett átkerékpároz­ni. Németül András: — Itt volt példának a ta­valyi karácsonyi bál, amit a művelődési házban tartottak. Úgy tudom üzenő en mentek el. Azok is idősebbek. De ón nem is csodálkozom. Mert kinek jut eszébe fiataloknak bált rendezni karácsonykor cigányzenével. Állítólag akik ott voltak megpróbáltak szolid tangót táncolni magyar nótára. Nem ment. És mégis vannak olya­nok, akik nem értik, akik csodálkoznak azon, hogy miért választják a fiataloka szomszéd község művelődési házát, amikor helyben is van. Nemcsak munkaalkalom Abban azért: az idősebbek is egyetértettek, hogy első­sorban munkaalkalom kell. MARIPEN — UJ GYÓGY­SZER. A Debreceni Biog-'l kutató mérnöke, Bálint Já­nos az eddig ismert penicil­lin alapanyagú gyógyszernél hatékonyabb pemcillinféie- Béget, a Maripent kísérletezte ki. Ez az új gyógyszer az ed­dig ismert penicillines gyógy­szereiméi hosszabb ideig hat, jobb hatású, olyan betegsé­gekre is hatékony, amelyekre az eddigiek igen kevéssé vol­tak hatásosak, mint pl. a bronchitis. A gyógyszer kli­nikai kipróbálása Magyaror­szágon befejeződött és az eddigi eredmények alapján igen jónak és minden mel­lékhatástól mentesnek mond­ható. Előreláthatólag ez második felében kerül forga­lomba A Maripenre felfi­gyeltek a Szovjetunióban s, jelenleg ott is törzskönyve­zés a.att áll. Tárgyalások folynak több nyugaü ország­gal és természetesen a szo­cialista országokkal is « törzskönyvezést illetően. {MTI *»to — Hadas János) hogy otthon tartsák a fiatal ságot, hogy megőrizzék Nyírmihálydit. Talán ezért is szorgalmazták annyira a hűtőház felépítését a két köz­ség, Nyírgelse és Nyírmi- hálydi között. Mert jó kere­seti lehe.őséget és egyálta­lán munkaalkalmai, adh: Meg a lédúsító üzem is, amelyet. vsvéd berendezéssel már épiíeneE'.' Ä tervek sze­rint a nyár végére elkészül. — Tudjuk, hogy ezzel még nem tettünk meg mindent mondja Kovács Barna. — A munkaalkalom az egész­nek csak egy része. Lenni kellene egy olyas valaminek is, ami összefogja, irányítja a fiatalokat. És nem a szá­jukba rágja, mit kell tenni hogy fiatalok legyenek. Azt hiszen, ez a szerep a KISZ-é. Lenne. Mert korábban volt ugyan jó KISZ-szervezet, jó KISZ-élet. Akkor, amikor olyanok álltak az élen, mint Kovács Ágota, meg Bony­hádi Zoltán. Aztán ál da’lan áilaROt az otthon, a hely kér­dése is. Korábban volt egy KISZ-helyiség a művelődési házban, de azt azóta elfog­lalta az iskolai napközi. A művelődési házat pedig a mozi. így maradtak a fiata­lok otthon nélkül. Szeren­csére már egy ígérettel: — Még ebben az évben visszakapják a KISZ-szobát. 4 kezdő lápé* A többi már a fiatalokon múlik. Ami a KISZ-t, ami a saját ifjúsági életüket il­leti. Persze a segítségen is sok múlik. Például az okos. megfontolt művelődési po­litikán. Hogy legyen végre különválasztva, a művelődési ház. a filmszínháztól. Hogy ne csak egy szobányi könyv­tár álljon egy olyan község rendelkezésére, mint Nyír- mihálydi. Hogy egv másik naevon közeli példát említ­sünk. a szilveszteri mulatsá­got a fiatalok rendezzék és ne a helybeli önkéntes tűz- oltétestület Ahoev mondiák a jó mun­kaalkalom után a „palo*a” is meel“sz: — Nvírgeilse. Szalmadpusz- ta és Nyírmihálydi közös ta­nácsi irányítás alá kerül a közel iövőben. Akkor talán sikerül. Azt is őszintén megmond­ták Nvírmibáivdiban, hogy nem gondolták komolyan csak ezzel az eggyel vissza­csalogatni azt a távol ricű- <?o?ó több száz fiatal1. Kez­dő lépésnek szánják. És an­nak nem rossz Horvátit & János lődési központ és 300 férőhe­lyes gépkocsigarázs helyett parkot és gépkocsi parkoló helyet épí senek; a Honfog­lalás utcai lakosok az Etel­köz irányába utca megnyitá­sát kérik. 4r A Vásárosnamónyi Járási Tanács elé kerülő jelentés­ben a közös tanácsokról szól­nak. A járásban jelenleg már nyolc közös, öt önálló és két nagyközségi közös tanács mű­ködik. Ezeken a helyeken kialakultak a színvonalasabb államigazgatása munka szer­vezed feltételed, a tapaszta­latok jók. A tanácson egy helyen dolgozók létszáma megnőtt, a korábbi állapot­hoz képest, mégis kevesebb létszámmal dolgoznak. Le­hetővé vált a jobb munka- megosztás. sőt. ahol jól gazdálkodtak, még bérrende­zésre is jutott a megtakarí­tásból. Az ügyintézés korsze­rűsödése, amely a magasabb képzettségből és a szakoso­dásból adódik, jelzi, hogy tanácsrendszei-üiik állami­gazgatási tevékenysége to­vább javult. A Mátészalkai Városi Ta­nács elé kerülő jelentést a napokban tárgyalta a vb. As iparosításról szólva megálla­pítják; á’ tnégye iparosításá­ban Mátészalka az elmúlt évékben központi szerep­kört kapott. A tanács fontos feladata az ipartelepítés se­gítése. Hangsúlyozzák, hogy a város nyugati részen lévő iparterületen a kijelölt ki- lencvenhékíáros korábbi szántóföldön a különböző üzemekben meginduljon a termelés, a tanács és a vt) különböző szervező, előkészí­tő munkájára nagy szükség van. Eddig a letelepülő ipar­vállalatok fogadását, az ez­zel kapcsolatos hatósági fel­adatokat sikerült megoldani, és ezzel lehetővé tették, hogy a közel 10 ezer főt foglalkoz­tató új ipartelepen a terme­lés első szakasza a tervezett­nek megfelelően kezdődjék. A Nyíregyháza Járási Ta­nács VB a tsz-ek munkavé­delmi feladataira tért visa- sza. Egy korábbi határozat alapján a mezőgazdasági osztály az elmúlt évben 30 termelőszövetkezetnél tartott munkavédelmi ellenőrzést. 4 esetben pedig • utóellenőrzést. A megállapított munkavédel­mi hibák miatt öt személy ellen indítottak szabálysér­tési eljárást, két esetben pe­dig büntető eljárást javasol­tak. öten kártérítést fizettek. Az ellenőrzések során al­koholfogyasztás miatt négy dolgozót állítottak ki a mun­kából. s javasolták a fe­gyelmi felelősségre vonásu­kat. Az óvó rendszabályok megsértése miatt öt házi ké­szítésű csiszológép, hat kör­fűrész. egy garázskompresz- sz»r üzemeltetését állítóták le. A jobb szervezés érde­kében tapasztalatcserét ren­deztek a tiszanagyfalui Uj Élet Tsz-ben. a járás tsz- eiben pedig mindenütt mun­kavédelmi intézkedési tervet készítettek. M. & Tervlexikon (6.) Infrastruktúra Visszaléptek a aupiromlre

Next

/
Oldalképek
Tartalom