Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

ton. Jairair ff. imw MAfiTAf»nn«TJi« I. oMM Sikertelen bemutatkozás után, jobb csomagolásban, Ajra lesz műanyag tasakos tej A tejet vásárló nyíregy­háziját örömére, az elmúlt héten a város boltjaiban is megjelent a régen várt, mű­anyag csomagolású, tasakos tej. Azonban az öröm pár nap alatt ürömmé változott: a csomagolás nem bizonyult tartósnak. Olyannyira, hogy a tasakos tej szállítását a tejipar meg is szüntette. Rö­viden; nem sikerült a be­mutatkozás. Dr. Szendrei István igazgatót kérdeztük: mi történt valójában? Mint már korábban is je­leztük. a korszerű csomago­lási eljárás, a tej műanyag tasakos kiszerelését a tejipar megyénkben is tervezi. En­nek megfelelő:;,n — az épülő új gyár részére — megren­deltek egy svájci gyár.má- nyú. automata adagoló- és csomagológépei. Ugyanak­kor — annak érdekében, hogy a boltok és a fogyasz­tók hozzászokjanak. meg­ismerkedjen ex a tasakos tej­jel — egy hazai gyártmá­nyú, félautomata gépet sze­reztek be, amelyet a nyír­egyházi üzemben helyeztek el. Ezzel kezdték meg a munkát kísérleti céllal, s így került forgalomba első ízben Nyíregyházán is a ta­sakos tej. A műanyag tömlő azonban — amelyből a ta- sakok készültek — gyártási hibás volt. nagy része a szállítás és tárolás következ­tében kilyukadt, sok volt a reklamáció. Ezért a készíté­Oiv^sónk írja: Villany a cigánytelepen Jó visszatekinteni egy olyan év eredményeire, mint ami­lyen az 1970-es év volt Nagy­halászban. K'özs ágfejlesztési alapból elkészült egy korsze­rű politechnikai műhely. Uj körzeti orvost kapott a köz­ség, aki külön orvosi rende­lőben kezdte meg munkáját, s ezt azért is érdemes meg­említeni, mert 20 évvel ez­előtt a községben egy orvos volt, most 4 van és két egész­ségügyi védőnő. Az óvodai férőhely száma 25-tel, a nap­közi otthoné 45 fővel növeke­dett. N egyven egyezer forint értékű szilárd burkolatú út épült, s a cigánytelep is vil­lanyt kaoott. Megkezdődött egv emeletes tűzoltószertár építése is, s a lakosság jobb kenyérellátása érdekében a kenyérüzem két kemencével bővült. 1970. július 1-én Nagyhalászt nagyközséggé nyilvánították, megkapta ta­nácsi önállóságát. 1971-ben a község fejlődésének előmozdí­tása érdekében még eredmé­nyesebb munkát szeretne a te.ná"s végezni. Tervek sze­rint a kendergyárat bővíteni kívániák 130 millió forintér­tékben, egv 75 férőhelyes óvo­da. nevelői lakás épül. s a lakosság hozzájárulásával megvalósul a község közmű­vesítése is mintegy 20 millió forintos községgel — közölte Berecz M'klós tanácstag Nagyhalászból. sót leállították. Az új, korszerű csomago­lási módszer bevezetéséről •v’onban a tejipar nem mon­dott le. Mí- {ntézksd+ck is jó, a gyár :>] szava.ol. mi­nőségű ar—: beszerzéséről, amelynek ói. :zését e hét vé­gére várják. Ugyanakkor egy másik gép beszerzéséről is gondoskodtak, hogy ne csak minőségben, hanem mennyiségben is biztosítani tudják a nyíregyházi boltok tasakos tejjel való ellátásét A tasakos tej újabb megje­lenése — előreláthatóan —a jövő hét elején várható. Elmondotta a vállalat igaz­gatója még. hogy időközben az év végére jelzett svájci gyártmányú gép is megérke­zett. Nem várják meg azonban, hogy felépüljön az új üzem, hanem a régibe szerelik be. Az előkészülete­két máris megkezdték, kije­lölték azt a helyiséget, ahój a szükséges átalakítások el­végzése után üzembe helye­zik. A BERTOBAC típusú svájci gép a jelenleg hasz­nálatos legkorszerűbb gyárt­mányok egyike. A gép auto­matikusan működik, teljesít­ménye óránként három és fél ezer liter, illetve csomag. Üzembe helyezésére március elején kerül sor, a svájci cég szerelőinek közreműködésé­vel. Segítségével már nem csak Nyíregyházát látják majd el tasakos tejjel, hanem szinte az egész megyét. A két ma­gyar gyártmányú gépet sem állítják le. Ezeket Mátészal­kán helyezik majd újra üzembe, s így megoldják a város és környéke tasakos tejjel való ellátását is. A gazdaságossági számítá­sok szerint a tej műanyag csomagolása többe kerül, mintha üvegekben szállíta­nák. Ezt a többletköltséget azonban a tejipar vállalia. Egyrészt azért, mert a vásár­lók szempontjából előnyö­sebb. másrészt, az üvegek töltését kézzel végzik. ami gazdaságtalan és egyben balesetvaszélyes°bb is. A tejipar mindent megtesz és Ígéri, hogy az újból megje­lenő tasakos tej minősége minél kevesebb gondot okoz­zon, úgy a boltokban való táro’émái. mint a fogyasz­tók körében, Tóth Árpád Mióta dolgozik az ember, érheti baleset. Ha nem vi­gyáz. Mióta egyre több gép­pel, egyre bonyolultabb munkafolyamatot végez, nőtt az üzemi balesetek száma. Nem a gépek miatt. Az em­ber ismét nem vigyáz. Az ember teszi Két évvel ezelőtt az or­szág termelőszövetkezeteiben közel 35 ezer baleset történt, a megyében több mint két­ezer és a mátészalkai járás­ban 322 Az utóbbiban az el­múlt évben sem volt keve­sebb, sőt 339-re emelkedett. Nagyon sokan hajlamosak arra, hogy az emelkedő üze­mi balesetek számát az egy­re gyorsuló ütemű gépesítés­sel kapcsolják össze. Hiszen a mátészalkai járás tsz-eiben 1963-ban 196 baleset volt, a ísz-ek kevés géppel dolgoz­tak. A gépesítés ezután ug­rott mag, de megnőtt a bal­esetek száma is. 1967-re 228- at, míg 1970-ben a 339-e; érte el. Az ok mégis másutt kere­sendő. Még akkor is, ha az­óta a munkavédelmi tanfo­lyamok egész sorát szervez­ték. Hiszen a mezőgazdaság baleseti helyzete ellentmon­dásos képet mutat, a szám­adatok nem tükrözik egyér­telműen a munkavédelmi in­tézkedések kedvező hatását. NemcsaK a mátészalkai já­rás, de a megye valamennyi termelőszövetkezetére jel­lemző, hogy a megtörtént üzemi balesetek kivizsgálása nem terjed ki minden szük­séges résziétre, így eleve nem tehetnek hatékony intézkedé­seket a hasonló jellegű bal­esetek megakadályozására. Felelőtlen vezetők Alapvető óvó rendszabály, ennek ellenére nagyon sokan figyelembe sem veszik: a munkaelosztások alkalmával nem mérlegelnek • megfele­lően a személyek kiválasztá­sakor. így a veszélyes mun­kahelyekre idősebb vagy fia­tal korú tagokat is beoszta­nak. Végül a felelős vezetők is hibáztathatok, mert nagy .■észük semmit, vagy túlsá­gosan kevés gondot fordít az ellenőrzésekre. Ellenkező esetben nem tör­tént volna halálos kimene­telű baleset a nyírmeggyesi Petőfi Tsz-ben sem tavaly, ahol a brigádvezetó egy 72 éves tsz-tagot osztott be fo- gátos szállításra.’ Olyan mun­kára, amelyre a dolgozó már életkorára való tekintettel sem volt alkalmas. A nagyecsedi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben a kellő gyakorlat hiánya, a kapkodás és a rossz szerszámok idéz­tek elő balesetet és fosztottak meg egy fiatal szakmunkást három ujjától. • • Olt a r özed ás drót So'rrror maguk a dolgozók követpek el alapvető, elemi hibákat Pedig ilyenek is okozhatnak súlyos balesete­ket sói mint a nyircsaholyi példa bizonyítja, halált is. A nyircsaholyi termelőszövet­kezetben a felelőtlen dolgo­zó ekekapázás közben egy rozsdás huzalba lépett. A tsz- tag nem gondolt a következ­ményekre, nem hagyta abba a munkát, nem ment orvos­hoz. Két nap múlva teta- nuszmérgezésben meghalt. A baleseteket pedig meg lehet előzni. Csak a rend­szabályokat kell betartatni és betartani. Semmiképpen sem szabad az ellenőrzéseket sem elmulasztani. így nem árt. csak hasznára van mindenki­nek, ha azokat is felelősségre vonják, akik ellenőrizni fe­lejtenek el, jóllehet baleset még nem történt. Mert való­színűleg történt volna, ha nem indítanak eljárást a Mikor készül el az új Szabolcs Szálloda? Erre a kérdésre próbáltunk választ kapni illetékes helye­ken. Sajnos sok jóval nem biz­tatnak. A szálloda építkezését 1968­ban kezdték meg. Az átadási határidő múlt év november 30-ra szólt, azonban a mai napig sem tudtunk határozott választ kapni; mikor kerül­het sor az új szálloda átadá­sára. Az építkezésen néhány munkás dolgozik, a munkák lassan haladnak. A szálloda átadását megnehezíti a táv­fűtési munkálatok lassúsága is. A jelenlégi helyzet szerint az építőipari vállalat márci­us és április végére ígéri az építési munkálatok befejezé­sét. Értesüléseink szerint siet­tette volna a szálloda épüle­tének befejezését, ha a mun­kálatok során téliesítettek volna az épületet, hogy a bel­ső berendezési munkálatok együtt történtek volna az épí­tőipari munkálatokkal. A té- liesítés azonban nem történt meg, ezért a benti munkála­tok sem kezdődhettek meg. Bár egy kivitelező vállalat hajlandó lett volna együtt dolgozni á téli hónapokban az építőiparral. A város jelenlegi két szál­lodája az igényeket képtelen kielégíteni. Sürgős az új szál­loda átadása. Ha az építődpa ri vállalat március vagy áp rilis hónapokra ígéri a mun kálatok befejezését, még mindig három-mégy hónapra van szükség, a belső munka latok elvégzésé*«. Értesüiléseirik szerint a szál­loda belső berendezése teljes egészében a múlt év októbe­rében elkészült. Tehát nincs akadálya annak, ha az építő­ipari vállalat befejezte mun­káját, a belső berendezést is azonnal megkezdjék. Erre viszont nagy szükség lenne. Parkas Pá! A tárgyalóteremből Lepett, hogy Kaihoz fusson 1969 őszén és tavaly ta­vasszal külön élt a családjá­tól Bartók György 34 éves nyírmadai átra' ómunkás, s ekkor nem is volt állandó munkahelye. Alkalmi mun­kákból tartotta fenn masát, s mindennap rendszeresen italozott. 1969 decemberében eltu- ladonította apósa másfél ezer forintot érő bundáját, s fele áron eladta a nyíregy­házi Búza téren egy fuvaros­nak. A pénz egy részéi nyomban elitta Tavaly júniusban lopott «iőször kerékpárt a nyírma­dai Aranyhornok étterem elől. D Ferencné volt a ká­rosult s Bertók a kerékpár­ját szintén fele áron értéke­sítette hogy italhoz jusson. Ezután július végéig négy kerékpárt lopott el az étte­rem elől. A lopások után igyekezett a kerékpárokat megváltoztatni, átfestette és -szerelte azoka . összecserél­gette az alkatrészeket, ame­lyeket a tulajdonosok felis­merhette« volna A "vár szám kireszelésével is kísér lezett. a dinamókat és lám­pákat, esetenként a kereke­ket is átrakosgatta egy má­sik lopott kerékpárba. Természetesen így sem foly­tathatta sokáig, bármilyen körültekintő is volt a bűn­tettek nyomainak eltünteté­sében hamarosan rájöttek lo­pásaira. A bíróság előtt Bertók így védekezett: — A kerékpárokat rossz családi helyzetem következ­tében vittem el. Különváltan éltem a feleségemmel, ezer’ italoztam. Most már nem iszom, csak amennyi az egészség szempontjából szük­séges. Hogy mennyi az „egészség szempontjából szükséges” mennyiség, azon némi vita alakult ki. ugyanis az orvos­szakértők szerint a 18 éves kora óta rendszeresen italozó Bertók alkoholistának -ninő­síthető. Ezért a szakértők a kényszerelvonó kezelés vég­rehajtását javasolták. — Vannak sokan a fa­lunkban — tiltakozott Bertók — akik többet isznak, mint én. Vigyék azokat elvonókú­rára! A nyíregyházi megyei bí­róság a lopások miatt Bar­tókot egy év és öt hónap sza­badságvesztésre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy a szabad­ságvesztés tartama alatt kényszerélvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. (km) kántorjánosi termelőszövet­kezet elnöke ellen az elmu­lasztott ellenőrzések miatt. Vagy a mátészalkai TüVÁLL igazgatója, műszaki vezetője és viílányszerelője ellen a fű­részgépek helytelen üzemel­tetése. anyagtároUísi és sze­relési hiányosságok miatt. A balesetek és az elmúlt évben lefolytatott fegyelmi vizsgá­latok bizonyítják, hogy nem elég vigyázni. Több keli, el­lenőrizni kell. hogy vigyáz­nak-e. A tavalyi 339 üzemi baleset, a két halálos kime­netelű baleset is erre figyel­meztet. Horváth S. János Lopsz élen: Izgalomioény­kielégítés Az egyik szép napon a* északi ABC-áru házában a műanyag pult között egy kis­egér szaladgált. Mondani sem kell, hogy a női vevők köré­ben kitört a pánik, vólt izga­lom bőven. Másnap a hús nélküli hentespult mögött késsel játszott a segéd kar­társ. a szerszám kirepült a kezéből, elsuhant a vevő lá­ba melletti Újabb izgalom. Többen voltak, akik mind­két izgalom részesei voltait Valaki meg is jegyezte: bár üveges tejből, süteményből ó# még egy sereg más áruból len­ne olyan jó az ellátás, mint a* izgalomból. Bár ki tudja, le­het hogy ez újabb profil...? 04 Baktalórántházón és Tiszalöxön Szociális otthon, diákszálló A két járás, a tiszaiöki és a baktalórántházi megszűné­sével döntöttek azoknak az épületeknek a sorsáról, ame­lyeket korábban járási szer­vek használtak. A baktaló­rántházi volt járási rendőr­kapitányság épületében 80— 100 személyes gyermekintéz­ményt rendeznek be. Az MSZMP járási bizottságának volt épületét szociális ott­honként hasznosítják a to­vábbiakban, míg a nagyköz­ségi tanács régi épületében egy 60 férőhelyes diákotthon kap helyet. A volt járási könyvtár ha­táskörét csökkentették ugyan, de az új nagyközségi körzeti könyvtárnak nagyobb helyi­ség áll rendelkezésére, hi­szen kiegészült a volt járási Vöröskereszt épületével. A nagyközségi tanács székhelyül a járási tanács vb pénzügyi, mezőgazdasági és egészség- ügyi osztályainak épületeit kapta meg. Tiszalökön az MSZMP já­rási bizottságának épületé­ben öt szerv kapott helyet. A nagyközségi pártbizottság, a nagyközségi tanács, a mun­kásőrség, a KISZ és a Haza­fias Népfront. A volt járási tanács I. számú és a járás- bíróság épületében egy 66 személyes gyógypedagógiai Intézetet rendeznek be. míg a járási tanács Il-es számú épületében zeneiskola kap he­lyet. Ugyanakkor a nagyköz­ségi tanács volt székhelyért napközi otthon lesz. (hsj) Tervlexikon (5.) Szerkezeti változások A negyedik ötéves tervről szóló törvénynek alig van olyan fejezete, paragrafusa, amelyik valamilyen for­mában ne szorgalmazná a termelés, az ipar szerkezeté­nek átalakítását, korszerűsítését. E feladat lényege az, hogy a termelés mennyiségi növekedése ne a meglévő állapotokat konzerválja, vetítse előre, hanem lényeges arányeltolódásokkal, minőségi változásokkal párosuljon az iparban, az építőiparban és az élelmiszer-gazdaság­ban. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a terv határozott súlypontokat képezve eleve számol bizonyos fokú egyen­lőtlen fejlődéssel. Azok az iparágak, gyártási eljárások fejlődnek gyorsan, megkülönböztetett módon, amelyek népgazdasági méretekben leginkább hozzájárulnak a dinamikus gazdasági növekedéshez, a műszaki haladás­hoz, a társadalmi munka hatékonyságának növeléséhez. Az ipari termelés belső arányai különböző tényezők hatására változnak. Közülük a leglényegesebbek: 1. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően fejlődik a termelés technológiája, s új, korszerű, jobb minőségű termékek jelennek meg. 2. A szükségletek maguk is szüntelenül változnak, i az igények alakulását követnie kell a termelésnek. 3. Gyors ütemben növekszik a gazdaságos termékek kivitele, a fejlődő behozatal pedig lehetővé testi mind több, kevéssé gazdaságos hazai termék gyártásának csökkentését, megszüntetését. Az a körülmény, hogy közepesen fejlett gazdaságun­kat a gazdaságilag fejlett országok szintjére kívánjuk emelni, meg is követeli a termelés szerkezetének hatá­rozott átalakítását, a gazdasági növekedés új tartalékai­nak feltárását. Lehet is, szükséges is tehát mind a nép- gazdasági, mind á vállalati ötéves tervek kidolgozásánál bátran, kezdeményezően, kockázatot is vállalva a mű­szaki és gazdasági optimumok elérésére törekedni. A központi fejlesztési programok végrehajtása sok vállalat és szövetkezet számára ad konkrét feladatokat. A központi programok példájára egyébként a vállalatok maguk is súlypontokat képezhetnek, s egy-két fő feladat végrehajtására összpontosíthatják anyagi és szellemi erőiket. Az a cél, hogy növekedjék a korszerű, keresett, idehaza és külföldön egyaránt előnyösen, az átlagosnál nagyobb nyereséggel értékesíthető cikkek termelése Ezzel' párhuzamosan szűnjék meg az elavult termékek gyártása, feltéve, hogy a szükségletek magasabb szinten olcsóbban és zavartalanul elégíthetők ki importból vagy más hazai forrásból. A gyártmányösszetétel korszerűsí­tése a népgazdasági tervben előirányzott nagyarányú szerkezeti változásokkal együtt sok milliárd forinttá1 növelheti évente nemzeti jövedelmünket, a fogyasztás é- felhalmozás növelésére fordítható új értékeket K. J. Amiről a baleseti naplók bestéinek Nem a g*ép9 az ember a lifbás Tanulságok a mátészalkai járás tsz-eiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom