Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
ÍWlj Jfiuuár 9t, cifLfT-WAÖTAÄOÄÄCAS I úétC . ?. -: - ■:,> Uj szabályozók — régi feladatok ' JANUAR ELSŐ NAPJÁN életbe lépett, működik a szabályozók új rendszere Nem ' előzte 1 meg hangos ‘ hírverés, a szakemberek számára szűkszavú — közlö- - nyék hasábjain . közzétett — ■ rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött .testet az az . iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cse- • lekedeteikfet a következő 5 esztendőben alapvetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a legienyegesebb " vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tékán we— a tervidőszak egészét. változatlan közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésének szabályozása, a hitelpolitika. s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban végbemenő folyamatok, s azok első eredményei — így például a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása — egyaránt igazolják ezt. Ha így van* márpedig így van. jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a felelet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését, a vállalati tevékenység gazdaságossásának fokozását, az árak és m tényleges ráfordítások kö- sselííését — az új szabályzókkal tökéletesebben, gyorsabban, « csoport- A<jts. a * társadalmi er&éket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s (hozzátehetjük, sürgette m a változást. KINCS MÓDUNK ARRA, t»ogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is, áttekint- •ük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, önmagában is több cikket kitevő- változáson ment illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutassunk a változások irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozási rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának kibontakozásához. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabályozásnál az adómentességek megszüntetése, illetve korlátozása. a létszám- és bérgazdálkodásban az élőmunkával való takarékosság ösztönzése „kifizetődővé” tétele — azt bizonyltja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesit- ményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több gazdálkodó szerv közös beruházásának meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében —, ahogy az export—import szabályozó rendszerének módosulása is. Ez utóbbinál maradva: a differenciált exporttámogatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizáid- termelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az import esetében a népgazdaságilag kedvező vásárlások kötöttségednek é* terheinek csökkentése mind- mind világosan mutatja az utat. amelyen járni keM. AZ UJ SZABÁLYOZÁS! RENDSZER a hatékonyság előterébe helyezése mellett, s vele azonos fontossággal, még egy célt szolgál: a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megterem- íáseyel. valósuljon .meg .".»A kettős, de végső soronnueg- egyező cél elérése természetesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusain hat * szabályozási rendszer, s « vállalatoknak nincs . különösebb teendői*; Nem titok, hisz * legnagyobb nyilvánosság előtt, as országgyűlés negyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán, s a part X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a. vállalatokat. A beruházások növekvő hányadának vállalati erőforrásokból való finanszírozása, az állami iámoga.ás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása jóval többet követel minden termelői kollektívától!, mint . amennyit a harmadik ötéves terv évedben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe lépett január elsején, úgy kell változtatni fokról fokra a vállalati tevékenységnek is ezekben a napokban és hetekben, IDEI GAZDASÁGI FELADATAINK megvalósításának mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a vállalatokon múlik Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek meg a velük szemben támasztok fokozott követelményeiknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rendszer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vállalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérlegelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a célba érkezés ígérete. S ezért döntő, hogy a természettel* a kömény téllel is küzdve közben — utó történik most, januárban a vattaiatoknál, az üzemekben. A január 1971. startja, 1971. pedig a negyedik öteves ber- vé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó starthelyét, környezetet teremtett. A start és a cél közötti tavon pedig ne feledjük ek egy pillanatra sem: valamennyien ott; vagyunk a pályán! M. O. — Most mér egyed», bezne*ek menni Nyíregyházára. A fehér bot megvéd engem. Először hiába csengettem Kalapos Beláné kisvándai lakásának ajtaján. Másfél óra múlva a háziasszony nyitott ajtót — éppen akkor érkezett — és betessékelt a szobába. Egyedül volt, a férjét negyedóra múlva várta, hogy hazajöjjön a délelőttös műszakból, a gyerekek iskolában, bölcsődében voltak. — Családlátogatásról jöttem. Olyan szívesen csinálom. Még aprehendálok is, hogy többet tudnék segíteni. — Hogy bírja három gyerek mellett? — Egy kis akarat kell hozzá. A nagyobbik kislány segít itthon, ő már 13 éves. A fiú nyolc, felvették a napközibe. mert itthon nem tudnék foglalkozni vele, a kicsi még bölcsődé». Takarítani én szoktam, de már nagytakarításhoz, mosáshoz hívni kell valakit, azt nem tudom csinálná. A boltba is el szoktam menni —-. az önkiszolgálóba nem, ott nem tudok vásárolni. Ismernék, elmondom, hogy mit akarok venni. A pénztáros meg kiszámolja a pénztárcámból, hogy mennyit fizessék. Engem még nem csaptak be a boltban. — 67-ben százalékoltak le. Akkor voltam terhes a harmadik gyerekkel. Most mint százszázalékos rokkant szerepelek. A kislány szokott felFehér bottal olvasni. Nagyon gyerekeket. — Azt mondják, a s»es«e- men nem is latsaik, hogy nem látok. Itthon, Kisvárdán nem szoktam fehér bottal járni, mert ismerős vagyok. Ebben, a házban születtem, amelyikbén lakunk, itt nőttem fel, ismerem az utcákat. Annyit azért látok — csak körvonalakat — hogy az utcán nem megyek neki senkinek. Csak a köszönéssel _ vagyok bajba. Van, akinek, megismerem a hangját, de előfordult, hogy öreg népi köszönt: „Szervusz Éva!” Én meg visszaköszöntem: „Szervusz!” Csak utána gondoltam, a hangjáról, hogy nem így kéllett volna. Tudja milyen kellemetlen érzés? Nyugodtan ül az asztal mellett. A keze néha rebben meg, ahogy beszélgetünk. — Tizenkét évig voltam pedagógus. Szabolcsveresmartra. Jekére jártam és egy .évig voltam Papon, azután százalékoltak. le. .Nagyon fáj, a mai napig, hogy ott kellett hagyni a tanítást. Most aztán a felnőtteken próbálok segíteni. A szövetségben. — Jobban csak az ősztől veszek részt a munkában. A vakok szövetségének megyei titkára, Varró János jött ki a férjemhez megkérdezni, tudjuk-e vállalni, hogy a vezetőségben dolgozzam. Aztán megválasztottak küldöttnek, az országos választmánynak is tagja lettem. Azóta a környéken én intézem, amit lehet. Családlátogatásra megyek, segítek a rendeietakei megismertetni, hogy milyen kedvezmények járnak. Uj tagokat is szerveztem. Most már néha zsörtölődik kt a férjem, azt mondja, kevesebb menésről volt szó. — Igen, mert sokszor min-- den héten bemegyek Nyíregyházára. Itthon kikísémefc az állomásra, van egy összecsukható feliér botom, azt veszem elő, a leszállásnál mindig van, aid segít. Ha ilyenkor a férjem délutános, a kislány megy a kicsiéit a bölcsődébe. — Itthon nem szokott társaságba járni ? — Voltak barátnőim, elmentem hozzájuk. De tudja, hogy van. Mindenki dolgozik, keveset érnek rá. Az meg olyan rosszul jött ki, hogy én mindig megyek, ők meg nem jönnek. Ezért elmaradtam. Pedig szeretem á társaságot,. Csak hát —őszintén megvallva — az ittfeni környezetben kisebbségi érzés van bennem. Mindig olyanokat gondolok: „Talán egy peNyíregyházán, a Déli Alközpontban a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat serényen dolgozik a víztorony alatt egy új 68 lakásos ház építésén. Ez lesz az Arany János utca utolsó jobb oldali épülete Szarvas utca sarkán. Hammel József celvete.e Szót emel a szakszervezet Küldöttértekezlet a nyíregyházi főpostán Kedden délután tartotta küldöttértekezletét a nyíregyházi főposta szakszervezeti bizottsága, melyen nyolcvanöt küldött képviselte a szervezett postás dolgozókat. A küldöttértekezleten részt vett dr. Kiss Zoltán, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatóhelyettese és Kiss Mátyás, a postásszakszervezet területi bizottságának titkára. A két évről szóló beszámoló ismertette, hogy a szak- szervezeti bizottság munkája hozzájárult az eredmények eléréséhez. A mült évben a forgalmi bevételi tervet 102,9, hírlaptervet pedig 103,5 százalékra teljesítették. Verseny és sikerek A legutóbbi választás éta eltelt lsét évben beneveztek az élüzem dinért folyó wcaát rum a ruhámon, csak e*i nem veszem észre. Talán a hajam nem jól áll.” A szövetségijén, a sorstársak között más. Minden kedden és csütörtökön klubé**, van, én csinálok jókedvet. Szeretek énekelni, szeretem a vidámságot.. Ha észreveszam, hogy az egyik néni csak ül egy sarokban. odamegyek hozzá, beszélgetek vele.. Ha táncolnak. akkor még a Iá nyolcat is felkérem — vannak ott fiatalok is — csali hogy hangulatot csináljak. Este, a tízes vonattal szoktam hazajönni. Mindig van egy jól látó — feleségét, vagy férjét kísérte et a klubestre — akivel együtt megyünk az állomásra. Közben hazajött a férj is. Szokott segíteni? — Amíg ő gyűlésre jár, addig én ellátom a gyerekeket, begyújtok. vacsorát, ebédet főzök. — Amikor beteg voltam decemberben, a férjem olyan jó töltött káposztát csinált... — Mér úgy házasodtunk nesze. hogy csökkentlátó volt. Tudtam, hogy sok gondunk lesz, de erős fizikumú ember voltam. — így vagyunk, látja. A szüleim is féltenek, hogy annyit megyek a szövetségbe. Márpedig én nagyon szeretek köztük lenni. Lány] Betonú senybe. 1969-ben megkapták a megtisztelő címet. Az 1970- es értékelés még nem történt meg, de a végzett munka alapján minden remény megvan arra, hogy újra elnyerik a kitüntető címet. A hivatal a Szocialista munka hivatala cím elnyeréséért, a kézbesítési osztály pedig a Szocialista munka osztálya címért versenyzett. A múlt évben csatlakozott ehhez a mozgalomhoz á hírlaposztály, a postaösztály és a távközlési osztály is. A legnépszerűbb formája a. munkaversenynek ' azonban továbbra is a szocialista brigádmozgalom. 1969-ben i3 brigádban 96 dolgozó versenyzett Közülük két brigád megtartotta, kettő pedig elnyerte az ezüstplakettes kitüntetést. Bronzpiakettet 5, oklevél és zászló kitüntetést két-két brigád kapott. A múlt évben itt is előrelépés történt. A meglévő 13 mellett újabb három brigád csatlakozott a mozgalomhoz és így összesen 150 dolgozó vett részt a versenyben. A beszámoló még nem tudta ismertetni az eredményeket, az értékelésre ugyanis csak a későbbi időben kerül sor. A Szakma ifjú mestere mozgalomba 22 dolgozó nevezett be. Az eredmény: egy arany, négy ezüst, három bronz fokozatú kitüntetés ás 10 oklevél. Létszámgondok A dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglalkozva megállapították, hogy az engedélyezett bérkeretet nem lépték túl, de felhasználatlanul sem maradt egyetlen fillér sem. Nőtt viszont az ösztönző bér, melynek jelentős részét az év végi csúcsforgalom idején jó munkát végző dolgozók között osztották ki. Az év végi jutalmazások nál pedig kedvező hatást váltott ld. hogy figyelembe vették az eltöltött szolgálati időt. Gondot okoz a posta lét számhelyzete. Sokan mennek el, más vállalatoknál jobb kereseti ’ehetőségeket és kedvezőbb munkakörülményeket tudnak biztosítani, nem beszelve a -szabad ummbattokről. amit joggal sérelmeznek a postás dolgozók Nyugdíjasok panasza Szólt a beszámoló arról is; hogy mit tesznek a jövőben az üzemi balesetek csökkentésére., A múlt évben, ugyanis három üzemi balesetnél 103 munkanapkiesés volt. 1, munkakörülmények javítása azonban már csak az épülő új postahivatal átadása utáa várható arni megfelelő szociális ellátottságot biztosit minden dolgozónak. A munka- és védőruha- ellátás kielégítő, de mint ahogy az egyik hozzászóló felvetette:, az újonnan belepő dolgozóknak hónapokig kell várni, míg elkészül « munkaruha. A megoldásra -nyomban megszületett a javaslat, amit majd a kollektív szerződés elkészítésekor figyelembe vesznek. Pénzbe» kapják meg a dolgozók a ruha árát és ebből vásárolhatják, vagy készíttethetik saját belátásuk szerint. Szólt 'a beszámoló az üzemi étkeztetésről, az újítómozgalomról, az üzemi demokráciáról, a dolgozók gyermekeinek bölcsődei és óvodai elhelyezéséről, a munkafegyelem megszilárdításáról. a társadalombiztosítási tevékenységről, a segélyezésről.,1 A nyugdíjasokkal való törődésfői megállapították: nem kielégítő. A beszámolóval együtt három nyugdíjas dolgozó is sérelmesnek tartotta, hogy megvonják az árt százalékos vasúti kedvezményt és az üdülő jegy ékből még akkor sem kapnak, fia a dolgozók nem veszik igenébe. Ilyen eset is előfordult, de csak azért, mert kevés a családos és nyári idényre szóló beutaló. Végezetül a szakszervezeti bizottság kulturális és nevelő, felvilágosító munkájáról, valamint a gazdasági tevékenységről szólták. A hozzászólások után megválasztották az új szakszervezeti bizottságot es a területi küldöttértekezleten részt vevő dolgozókat. Á szakszervezeti bizottság elnöke ismét Tóth Miklós, titkára pedig Petrov Józsefivé lett. I«
