Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Srrt. Jaritíflr Í9. tprvr MAÓVARÖft<?7Aft S '■'Ma! Hézcsk, ízlések, emberek A tuzséri iskola igazgató­helyettesével az újfaluban jár­tunk. Minden házról tudott egy történetet, minden 30 ezer forintos kerítésről egy anek­dotát. 30—40 házat vettünk sorra. Valamennyin két szo­bányi tető, cirádákkal, kiug­rásokkal, a jó fizetés, a jó munkaegység,. a nyugodt és gondtalan élet trófeáival. Amivel csupán egyetlen prob­léma van. Hogy oktalan, cél­szerűtlen és egyáltalán mi­nek. Manapság faluhelyen kette­sével, hármasával nőnek ki a házak; új utcákat nyitnak, gond az elhelyezés, a telelt. Ez jó dolog. Az emberek építkez­nek. van rá lehetőségük. Épít­keznek, Igénylik a korszerűt, a mai éleihez jobban igazodót. Építenek nagy konyhát, nagy kamrát, nagy előszobát, két kis szobát és fürdőszobát, ha­talmas padlást és azt hiszik a huszadik században valami olyat alkottak maguknak, ami a huszadik századé. Holott a 200 ezer forintos, cifra házak, a 30 ezer forintos vasvirápos- betonos kerítés mellet jócskán elmarad az, amit korszerűnek lehet nevezni. Első pillantásra azt gondol­ja az ember, hogy magával a fejjel van baj. Hogy a mai fa­lusi dolgozó esetleg elmaradt a fejlődéstől. Ami végső soron Így' igaz. Mert valamikor 10 évvel ezelőtt lett divat a hagy ház, nagy sátortetővel. De csak divat és nem ésszerű építési mód. De ki törődött akkor ezzel. Volt más gon­dunk is. Most meg az a baj, hogy azok, akiknek ezzel tö­rődniük kellene, azok sem törődnek vele. Vagy ha igen, pontosan az ellenkező előjel­lel. A nyíregyházi járás egyik községében, Ibrányban tör­tént, hogy a helybeli községi könyvtár vezetője megnézte a tavalyi budapesti mezőgazda­sági vásáron kiállított „jövő faluját". Érdekelte, hiszen építeni szeretett volna maga Is. Tud gondolkozni, tudta, hogy azok a tervek, az a la­kás még nem a máé, a jövőé. De azért szétnézett a lehetősé­{ ek között. Választott egy la- ástervet, fő szempontja a lakás különböző helyiségeinek funkciói voltak és ezzel a tervvel felkereste a járási ta­nács építésügyi osztályát, ahol türelmesen, nagy műgonddal lebeszélték tervéről. Legfőbb érvük az volt, minek akar mást, mint a szomszéd. Hová nőttek az igényei, hogy eny- nyire el akar ütni a többi fa­lusitól. Szálmalomharc volt, hi­szen áz engedély végső soron azoktól függ, akik a tanácso­kat adták. Most épít. Ugyan­olyan otromba sátortetős há­zat, mint amilyen ezrével dísztélénkedik községeinkben. Nem tennénk szóvá, ha ez lett volna áz utóbbi évek egyetlen esete. De tu­dunk ilyenről a kisvárdai, a fehérgyarmati és a mátészal­kai járásból is. Az építési szakemberek elsősorban azzal védekeznek, hogy az építtetők többsége ezt akarja. Más kér­dés, hogy soha, egyetlen al­kalommal sem próbálták őket lebeszélni. Aztán a faluképre hivatkoznak, ami jó érvnek tűnik, de mégsem az. Semmi sem rontja úgy a faluképet, mint egy célszerűtlenül fel­épített lakás. A nagy padlást, a sátortetőt azzal indokolják, hogy a falusi embernek kell a tetőn a tér. Az az érzésem, aki ilyeneket, mond, régen élt falun. Á gazdasági épületek funkciója is sokat változott. A statisztika szerint Ma­gyarország alaposan lemaradt áz egy családra jutó lakószo­bák számában. Más országok­ban, akár Csehszlovákiában, akár Nyugat-Európa más or­szágaiban egy családra két- szerannyi lakószoba jut, mint nálunk. De csak akkor, ha elfelejtünk valamit beszámol­ni. Külföldi szomszédaink fent is laknak. Mi pedig csalt lent. Egy „felvilágosultabb” épí­tész mondta: „Nálunk hivata­losan 2 szoba jut egy család­ra. Pedig nem annyi van. A padláson még elbújt a másik kettő. Idő kell, mig megtalál­ják.” És segítség. Elsősorban azoktól, akiknek ez a munká­juk. Az építészeken, a terve­zőkön van a sor. Azokon, akik végső soron eldöntik, hogy a holnap falujában a divat vagy az ésszerűség diktálja a la­kásépítéseket. Horváth S. János Egyszerűbbé teszik a felnőtt szakoktatást A szabadságot mamák is továbbtanulhatnak Több jogszabály-módosítás és rendelettervezet készítése kezdődött a Művelődésügyi Minisztériumban e dolgozók esti és levelező szakközépis­koláiba jelentkező fiatalok továbbtanulásának könnyi- tésére. A Művelődésügyi Miniszté­rium szakoktatási főosztályán elmondták: háromféle előké­szítő tanfolyam indítását vették tervbe. A hagyomá­nyos, úgynevezett A típusú szakmunkásiskolát végzett dolgozókat öthónapos tanfo­lyamon készítik fel a külön­bözeti vizsgára. Ezek tanul­mányaikat mint másodéve­sek kezdhetik majd. Az úgynevezett B-tago*a- ton végzett, emelt szintű szakmunkásvizsgát tett dol­gozók részére 9 hónapos elő­készítő tanfolyamot szervez­nek a szakközépiskola első és második osztálybeli tan­tárgyainak ismétlésére. Ok ezután már mint harmad­évesek kezdhetik szakközép­iskolai tanulmányaikat. Az általános iskolai végzettsé­gűek részére egyhónapos az előkészítő tanfolyam, itt ma­gyarból és matematikából ta­nultakat ismétlik át és egy­ben felkészítik őket a fél vé­teli vizsgára. Elmondták: a jelenleg ér­vényben lévő rendelkezések szerint estik azok jelentkez­hetnek a szakközépiskolák esti és levelező tagozatára. akik szakmunkás-bizonyít­vánnyal, vagy háromévi szak mai gyakorlattal rendélk' - nek és munkaviszonyban áll­nak. Ez például „kizárta” a tanulásból a hároméves szü­lési szabadságon lévő anyá­kat. minthogy nem állnak munkaviszonyban. A jogszabály-módosítás le­hetővé teszi, hogy az iák n szülési szabadság ellenére ie továbbtanulhassanak. További kedvezményt Je­lent majd nekik az is, hogy a rendelet által előírt 3 éves szakmai gyakorlat helyett ré­szükre csak 2 évet írnak elő.' Gondoltak a gimnáziumok­ban érettségizőkre is. Ameny- nyiben a jogszabály-módosí tást elfogadják, nem a máso­dik osztálytól kell kezdeniük a technikumot, vagy a szak­középiskolát —■ ittiftt eddig, hanem két év alatt elvégez­hetik azt. A két év alatt csupán szak­mai jellegű tárgyakat tanul­nak * nem Ítéli majd újra érettségizniük azokból a hu­mán jellegű tárgyakból, ame­lyekből már a gimnáziumban érettségiztek. Egyetemi segítség Ki§várda városfejlesztéséhez Újszerű kezdeményezés megvalósításához kezdett a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága: szo­cialista szerződést kötöttek a Budapesti Műszaki Egyetem középülettervezési tanszéké­vel A szerződés aláírásakor alapalvként megállapították, hogy a fejlődő város építé­szeti arculatának kialakítását előnyösen segítheti egy ál­landó jellegű és kölcsönös kapcsolat kialakítása a város vezetősége és az egyetem építész szakemberei között. Az együttműködés elsősorban Kisvárda városfejlesztési konceped ójának elvi kialakí­tása, illetve gyakorlati meg­valósítása során kialakuló műszaki-épí tészeti problémák megoldására irányul Az egyetemi tanszék vál­lalta, hogy a városrendezési problémák megoldásához konzultáció formájában segít­séget nyújt Részt vesznek a tanszék munkatársai az élő­irányzott fejlesztési tervek kimunkálásában, s a tervezé­si munkák előkészítéséhez szükséges építészeti progra­mok kidolgozásában. A szerződés szerint a vá­rosi tanács vb építési osztá­lyának hatósági munkáját (állagviasgálaitok, teriüetféS- használásd, helykijelölési munkák, stb.) építészszakér­tői tevékenységgel segíti a budapesti egyetem tanszéke. Figyelemre méltó kezdemé­nyezés: a jelentősebb terve­zési feladatokat — előzetes program felmérésként — a tanszék a szigorló építész­mérnök-hallgatók számára diplomaterv feladatként ke­zeli. Lehetőséget nyújt a szerződés arra is, hogy ás egyetemi tanszék a város megbízásából konkrét terve­ződ tevékenységet folytasson. Az eredményes együttmű­ködés megvalósításáért a ta­nács elsőként a város fej­lesztésével kapcsolatos kér­désekkel ismerteti meg az egyetem szakembereit. Meg­bízottaik rendszeresen talál­koznak, s a tanács a jelentős­nek ítélt egyes beruházások tervezésével a tanszéket meg is bízza. A hasznosnak induló együttműködési szerződésben kikötik: a szakmai tanácso­kat, útmütatásokat ingyene­sen adja az egyetem. A konk­rét tervezői tevékenységekre esetenként kötnek szerző­dést. Az új város törekvése fel­tétlenül jó: most készül a vá­ros rendezési terve, ipari létesítmények kerülnek Kis- váidára, néhány éven belül jelentős mértékben változik majd a település arculata. A negyedik ötéves terv során e változások már érzékelhetők lesznek. Az egyetem képzett oktatói és a szakmai-tanul­mányi munkában kiemelke­dő, tehetséges hallgatói sok értékes javaslattal segíthetik Szabol cs- S zatmár legfiata­labb városát. A szerződés most még csak keret, az egyetemen és a ta­nácson egyaránt múlik, meg­töltik-e hasznos, jó tartalom­mal Az idén kéle/erhíils/áz fiatalt várnak a ftedasooiis* képző insé/inéuvek Ebben az esztendőben a tanárképző főiskolák, a taní­tó- és óvónőképző intézetek nappali tagozatán összesen 2610-en kezdhetik meg tanul­mányaikat. A tanárképzők első évfolyamai 1232, a taní­tóképzőké 872, az óvónőkép­zőké 456 fiatalt fogadnak. Az említett intézménytí­pusokba — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — továbbra is területi elv alap­ján veszik fel a jelentkező­ket, azaz a főiskolákra, illet­ve a képzőkbe csak az intéz­mény felvételi körzetében la­kó pályázók vehetőik fel. A Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskolára, vagy a ta­nítóképző intézetek tanítói szakára, illetőleg az óvónő­képző intézetekbe pályázók jelentkezési iratait márciu» 25-ig, a tanárképző főiskolák­ra, valamint a tanítóképző in­tézetek népművelő-könyvtá­ros szakára jelentkezőkét május 2-ig kell a középisko­lákból megküldeni a terüle­tileg illetékes pedagóguskép­ző 'intézménybe. Szabolcs- Szatmár megye esetében a tanítói pályára jelentkezők iratait is a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolára kell el­juttatni, mert a tanítóképző ennek szervezetében műkö­dik. A pedagógusképzőikben a felvételi vizsgákat június 2$ és július 10 között tartják. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, a tanítóképző in­tézetek tanítói szakára, vala­mint az óvónőképzőkbe pá­lyázóknak — a felvételit megelőzően alkalmassági vizsgát kell tenniük. Ezt áp­rilis 5—13 között bonyolítják le. Bővülő üzlethálózat Mátészalkán A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet már ré­gebben fél tucatnyi elárusító­hely fenntartásával segíti a helyi ellátást. Növelte és fo­kozatosam növeli ezt a ki­egészítő tevékenységet azóta, hogy Mátészalka városi ráng­ná emelkedett, s még inkább növekedett az ellátás igénye. Nemiég nyitott meg a tsz központi irodája mellett, a jármi—vajai és az ópályi— vásárasnaményí utak kérész- tcBődéaéban egy falatozó ée élelmiszer befltegységet A tsz-nek ez újabb boltja két- résale©*, egyikben állandóan kapható tejeskávé, tej, kakaó és mindem egyéb tejtermék, valamint friss pékáru: másik, részlegben alapvető élékni- szerek: cukor, zsír, rias, kon­zerv áll a vásárlók rendelke­zésére. Ugyanitt árusít a tsz zöldség-gyümölcsflélját, ba­romfit és tojást is. A növekvő igénynek meg­felelően megnagyobbította a tsz a piaci baromfi standját — tekintve, hogy a város fő­utcájáról egészségügyi és esz­tétikai szempontból kitelepí­tették az élőbarotafi -árusí - tást A tsz közkedvelt, a város központjában lévő borkósto­lójában újabban falatozásra is lehetőséget ad: nyitvatar­tási időben állandóan kapha­tó sült és főtt kolbász, virsli, valamint pékáru. Megkezdte az Egyesült Erő Tsz egy fólia-telep kialakítá­sát kertészetében, primőr áruk előállítása céljából. A korszerűsített telep üzembe helyezése már ez év tava­szán megkezdődik. A kerté­szet biztonságosabb és bővebb termelése érdekében, átadás előtt áll a 320 holdas ömtöző- telep. E területen — a fej­lesztés eredményeképpen többek között korai és őszi szedésű burgonyát is termel­nek külön a helyi közületek, ipari részlegek (napközik, óvodák, kórház, középisko­lák, vállalatok üzemi kony­hái) részére. Máris számol azzal a tea szakvezetése, hogy a nyárom jelentős mennyiségű görög- és sárgadinnyét ad a városi lakosság és a beutazók vá­sárlási igényének kielégítésé­re. Szervezi a helyi Egyesült Erő Tsz több környékbeli tsz-sizel a megállapodást, amely közreműködés még jobbá, választékosabbá teheti a városban a szövetkezeti el­látást és növeli a versenyké­pességet más ellátó egységek­kel szemben. S e kooperáció­nak lényeges feltétele, hogy nem annyira a nyereségszer­zésen alapul, iránt inkább a2 ellátás javítását, az áruvá­laszték bőségét szolgálja. (abj Álarcos irók Az író, ha nem eredeti ne­vén bocsátja közre a mű­vét, írói álnevet használ. Ez lehet a családnévtől eltérő név, lehet foglalkozás meg­jelölése, de álnévnek számít a betűjegy. a betűcsoport is, amely rendszerint az író va­lódi nevéből készül. A XVI. és XVII. században divatos volt a családnév görög, vagy latin fordítása — Juhász Pé­terből így lett Melius, Szántó Istvánból Arator. Divatos volt az író eredeti nevének betűi­ből kialakított anagramma is. (Lonzai Ábel — Zoinai Béla). Az eredeti név fordításából lett Gerő Mórból Öreg Rom Kelemenből Nem Elek. Már­ki Sándor nem egy írását Marquis Jean d’or névvel je­lezte (francia név, ejtése- Márki Zsán dór). A nemesi előnév, vagy a családnév megcsonkításából is sokan alakítottak írói ál­nevet, például: Gábor Andor — Bor, Heltai Jenő — Elta. A szülőhely, vagy a lakó­hely is sok írói álnévnek lett a forrása. Irodalmi eredetű álnevek: Punyin (Turgenyev- tői) — Kosztolányi Dezső, Nana (Zolától) — Nadányi Zoltán, Puck (Shakespeare- től) — Szép Ernő. Az írói álnév nagyobb számban a középkortól je­lentkezett és elterjedése a könyvnyomtatáshoz fűződik. Az álnév felvételének egyik fő oka az egyházi és világi hatalomtól való félelem, amely üldözte az uralkodó rendszerrel ellentétes haladó vallási, politikai, társadalmi eszméket. A forradalmi vita­iratok. pamfletek legnagyobb része ezért vagy névtelenül vagy álnév alatt jelent meg A reneszánsz nem egy írója polgári nevét azért váltotta fel görög, vagy latin névvel, mert előkelőbben hangzottá egyben a klasszikus irodal­mak megbecsülését is jelezte. Mások azért választottak írói álnevet, hogy sikerükét né társadalmi rangjukkal, hanem tehetségükkel vívják ki, mint például Erzsébet ro­mán királyné, aki Carmen Sylva néven írt. Nőírók gyakran használtak férfine­vet: George Eliot eredeti ne­ve Mary Ann Evans, George Sánd-öt pedig Armandice- Lucile-Aurore Dupín-nek hív­ták. Jó néhány író álnéven váít híressé. Elég, ha Stendhal (Henry Beyle). Mark Twain (Samuel Lanr- home). Moliére (Jean-Baptis- te Poauelin) nevét említjük, a magvar irodalomból pedig Vas Gerebent (Radákovics József) és Ignotust (Veigels- berger Hugo). A legtöbb írói álnevet egyébként újságírók használták. A rekordot mlndr máig Vörös Vidor, az aradi Alföld szerkesztője tartja, aki közel kilencven különböző álnevet használt. A magyar Írói álnevek gyűjteménye vaskos kötetet tesz ki. Vörösmarty Mihály álnevei (Ábrándfy, Csaba, Kalóz, Virág Alajos) a ro­mantikában ‘ gyökereznek. Pe­tőfi Sándor álnevei (Pönögei Kiss Pál. Örömíi, Vidor, Só­lyom Sándor, Lator György) a költőre és korra egyaránt jellemzőek. Tompa Mihály, alti vidéki falucskában élte le egész életét, nem véletlenül választotta a Remete Pál ál­nevet. Arany János Arianus. Hajnal Péter, Vadonfy Ber­talan s az Akakievics Akaki álneveket használta. Eötvös József szívesén használta az Agricola, és az Egy magyar államférfi álneveket. Jókai Mór Sajó, Aggteleki. Csaló­közi, Kakao Márton, stb. ál­nevek alatt írt), Kisfaludy Sándor álnevei közül a Himfy mindmáig ismert. Tömörkény István Förge­teg álneve kedvenc novella­hősének, Halbőr Förgeteg Já­nosnak állít emléket Ady Endre sok álneve közül as Adieu. Andi, Diósadi neveket használta a legszívesebben, Móra Ferenc, aki gúnyos­bölcs írásokban figurázta Id a Horthy-rendszer krajcáros kultúrpolitikáját, igen sok ál­nevet használt (Dalos Rigó, Szegedi Lőrinc, Tanyai Ta­más, stb.) Babits Mihály pár versét Tass József néven tet­te közzé a Nyugatban. Bá­nyai Elemér mint Zuboly lett közismert Krúdy Gyula 1- nevei közül a Rezeda Kázmér egyik regényhősére, a Szige­ti remete pedig margitszi­geti lakhelyére utal. Gábor Andornak a bécsi emigráció­ban sok harcos. Horthy-elle- nes írása jelent meg Robogó Máté névveL Gárdonyi Géza a többi között a Figurás Gé­zát, a Göre Gábort is hasz­nálta. Mindenki tudta, hogy a Zsiga bácsi álnév alatt Móricz Zsigmond rejtőzködik, s Osváth Ernő a szigorú szerkesztő és kritikus nem véletlenül használta a Mord Ervin álnevet. Galambos Peren« MÁSODPERCENKÉNT ÖTVENEZER MŰVELET. A Gépipart és AútomVGölási Műszaki Főiskola Kecskemété* új számítógépet kapott. A magyar g,t ínyú berende­zésből eddig mindössze egy működött az országban. A gép teljés'tmönye ötvenezer mű­velőt másodpercenként. Képünkön: programozási művelet az új számítógépen. (MTI foto: Karáth Imre felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom