Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
S OM KBLET MAGTARORSZA« 1971. Január ff. (Folytatás m 1. oldalról) szefűző tényezőket, mintsem az elválasztó tényezőket. Az országaink közötti kulturális kapcsolatoknál mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném a színházak közötti cserélátogatásokat. Ezen a területen lesznek még cserelátogatások. A közeljövőben bemutatják Finnországban az „Adáshiba'’ című magyar színdarabot Mindkét fél részéről érdeklődés nyilvánul meg a kereskedelmi íorgalom fejlesztésére. A Magyar Kereskedelmi Kamara 1969. év elején külön finn szekciót alakított és ennek megfelelően Finnországban finn—magyar kereskedelmi egyesülést hoztak létre. Tavaly márciusban érvénybe lépett az országaink közötti gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezmény. Mindezek az intézkedések a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények. és általában gazdasági együttműködésünk elmélyítésére irányulnak. Az ezt célzó gyakorlati munkát állandóan fokoznunk kell, ebben nyilvánvalóan egyetértünk. Miniszterelnök úr, Fockné asszony, külügyminiszter úr! öszint 3 örömet jelent nekünk, hogy önöket, a' testvérnép képviselőit nálunk vendégül lathatjuk. Reméljük, megérzik azt a meleg szeretetek amelyet mi, finnek, a magyarok — a Duna völgyi rokon nép — iránt érzünk. Kérem, engedjék meg, hogy poharamat önökre, valamint a •firm és a magyar nép barátságára, e barátság erősödésére és fejlődésére emeljem! Fock Jenő pohár köszöntője Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány < nöke a következő pohárköszöntőt mondta: Szeretném felhasználni ezt az alkalmat is, hogy a magam, a feleségem és külügyminiszterünk nevében megköszönjem a szíves meghívást erre a hivatalos és baráti finnországi látogatásra. A meghívást ön hozta nekünk, miniszterelnök úr, amikor külügyminiszteri minőségében feleségével együtt 1968-ban nálunk járt. Az akkor egymással folytatott beszélgetések ma is elevenen élnek emlékezetünkben. Egy évvel később, Kekkonen elnök úr magyarországi látogatása idején, önök nagyon figyelmesen megújították ezt a meghívást. Az azóta eltelt rövid időben igen jelentős események történtek. A világ arculatán részben kedvező, részben nyugtalanító változások jelei mutatkoznak. Mind a finn, mind a magyar kormány — adottságait, sajátos lehetőségeit figyelembe véve — igyekszik úgy részt vállalni a nemzetközi viszonyok változásaiból p- hplmás országokkal, együttműködve, hol külön-külön , — l...!hógy csökkenjenek a nyugtalanító jelenségek és erősödjenek a kedvezőek. A meghívások és a mostáni látogatás ideje között kétoldalú kapcsolatainkban is jelentős változások következtek be, általában kedvező fellendülést tapasztalunk az államközi kapcsolatok minden területén. • Mostani látogatásunkon kettős feladatnak kívánunk el^et tenni. Szeretnénk önökkel együtt tanulmányozna a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, — ezt ma a miniszterelnök úrnál tett látogatáson tulajdonképpen el is kezdtük. Az a cél vezet bennünket, hogy megvizsgáljuk- elsősorban az európai biztonság kérdéseiben milyen újabb lépésekkel lehet előre haladni és ezeknek az új lépéseknek az előkészítésében hogyan tudnak kormányaink legeredményesebben hozzájárulni. A másik feladatot abban látjuk, hogy felmérjük kapcsolataink fejlődésének eddigi tapasztalatait, megvizsgáljuk a kaocsolatok fejlődésében mutatkozó akadályokat- és felvázoljuk kapcsolataink bővítésének távlatait. Nagy várakozással és bizakodással tekintünk a további tárgyalásaink elé. Minden jelenlévő magyar vendég nevében köszönöm önnek, miniszterelnök úr és Karjalainenné asszony, a mostani ünnepélyes és kedves alkalmat, amelyen együtt lehetünk a finn kormány és társadalmi élet igen tisztelt képviselőivel. Köszönöm az üdvözlő szavakat. Országaink, népeink másmás társadalmi viszonyok között élnek. A mai v: ,-o- nyok között a régi közös múlt, nyelvi és népi hagyományaink tudományos tanulmányozása. feltárása mellett a közöttünk lévő sok különbség felett erősödik a közös felelősség tudata. A semleges Finnország, a Szovjetunióval és skandináv szomszédaival szoros kapcsolatban, a háború és* béke kérdésében egyáltalán nem semleges magatartással,-sőt tiszteletre méltóan, nagyfokú nemzetközi- hatékonysággal tevékenykedik az európai béke és biztonság ügyének sikeréért. A Magyár Népköztársaság, az európai békét és biztonságot szolgáló Varsói Szerződés tagállamaként, szövetségi helyzetét felhasználva, keresi az együttműködést szocialista és nenr. szocialista országokkal egyaránt a nemzetközi viszonyom javításáért. Tovább folytatva a gondolatot, amelyet ön, miniszter- elnök úr, az ember és környezete problémáiból kiindulva a nemzetközi összefogás szükségességéről kifejtett, szeretném a mi részünkről is hangsúlyozni, hogy az emberiség életét fenyegető vészé lyek ellen valóban csak nemzetközi összefogással, a nemzeti érdekek és az internacionalista kötelezettségek összehangolásával lehet eredményesen fellépni. A mai közlekedési és haiditechnükai viszonyok között világunk ősz- szezsugorodott. Az ember közvetlen környezetéhez nemcsak lakóhelyének környéke, hanem szinte az egész földkerekség, sőt lassan azt mondhatjuk, hogy a kozmosz is oda tartozik. Ezért ma a kisebb országok is egyre jobbam felismerik a termonukleáris háború veszélyei, s ezért kénytelenek a globális stratégiával számolni. Ma — társadalmi rendszerétől függetlenül — a kicsiny és nagy or-_ szagok vezetőit, a világ bármely szögletében éljenek, egyaránt foglalkoztatják azok a kérdések, hogyan lehet véget vetni a délkelet-ázsiai agressziónak, hogyan lehet béliét és biztonságot teremteni a Közel-Keleten, hogyan lehet a gyarmati rendszer maradványait felszámolni, az új gyarmatosítás veszélyeit elhárítani, hogyan lehet az európai biztonsággal összefüggő kérdésekre megnyugtató megoldásokat találni. milyen konkrét eredmények várhatók az időnként itt Helsinkiben folytatott SALT-tárgyaJások- tól, azoknak mi lehet a kövfetA finn sajtó mind a hazai, mind az európai politikai élet kiemelkedő eseményeként foglalkozik a magyar miniszterelnök finnországi látogatásával. A Suomen Sosialidemok- raatti című lap „Vendégek Magyarországról” címmel a következőket írja: Kekkonen elnök látogatása idején, 1969 októberében aláírták a finn—magyar gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről szóló szerződést. Az együttműködés elősegítésére finn—magyar vegyes bizottság alakult, amely munkája során joggal állapíthatta meg,"hogy a két ország kereskedelmi árucseréje jelentősen növekedett, különösen a gazdasági-műszaki szerződés aláírása óta. — A finn és a magyar nép testvérnépek, de a rokonságnak a puszta megállapítása és az ehhez kapcsolódó érCsehszlovák küldöttség Moszkvában Frantisek Hamouz miniszterelnök-helyettes vezetésével csehszlovák kormány- küldöttség érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a szovjet—csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi együttműködési bizottság 10. ülésén. KOMMENT ÁH: Két Németország kezménye, hogyan lehet as általános és teljes leszerelés megközelítésiének feltételeit megteremteni. A tárgyalásainkhoz fűződő várakozásaink melled, a Helsinki ben töltött eddigi. gazdag élményeket nyújtó óráink után nagy érdeklődéssel tekintünk a finn állami és társadalmi élet vezetőivel, a szorgalmas és tehetséges finn emberekkel, a fejlődő finn ólet alkotásaival való válal- kozások elé. Biztosak vagyunk abban, hogy eredményes tárgyalásokról és a testvéri finn nép fejlődéséinek gazdag tapasztalatairól számolhatunk majd be Magyarországon. Átadva önöknek, ör.ökör; keresztül a finn kormánynak és a finn népnek , a Magyar Népköztársaság kormányának és népének üdvözletét és jókívánságait, a jelenlévő magyar vendégek nevében ürítem poharam Karjalainen miniszterelnök úr és kedves felesége egészségére, népeink barátságának további szilárdítására, Finnország felvirágzására, mindannyiunk kedves egészségére! Immár történelmi tény, hogy negyedszázada két Németország létezik Európa földrajzi és politikai térképén: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezúttal azonban arra Kívánunk rámutatni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságon belül is két Németország létezik: a némiképp átkozmetikazott, de eszmeiségében és tendenciájában régi — és realitások elfogadásának, a múlt minden bűnével való bátor szembenézésének politikáját követő út. Kútfőn, január 18-án ez különös élességgel mutatkozott meg. Ez a nap évforduló ugyanis: éppen 160 esztendővel ezelőtt alakult meg a „vaskancellár”, Otto von Bismarck Német Birodalma — az a bár egységes, de reakciósán feudálkapitelista. militarista államalakulat, amely az első világháborút kirobbantotta és amely logikus előzménye volt a későbbi, hitleri Harmadik Birodalomnak, a második világháború kirobbantójának. Kétségkívül Örülünk annak, hogy az NSZK jelenlegi köztársasági elnöke, dr. Gustav Heinemann is így látja a történelmi folyamatot. Az évfordulón mondott beszédében megbélyegezte a birodalmi eszmét, rámutatva, hogy ez az eszme jelentette Ausch- witzot és Sztálingrádot is, ez vezetett el a háborút kirobbantó Németország 45-ös ösz- szeomlásához és feltétel nélküli kapitulációjához. Heine- tr.ann nemcsak a múlt bűneit bélyegezte meg, de határozottan elítélte „a nemzeti egvég- állam visszaállításáról álmodozókat” is. hangsúlyozva, hogy ma két német államhatalom létezik. De. hogy az a bizonyos „két Németország” még elevenen él az NSZK-n belül, arra bizonyíték az ugyancsak hétfőn érkezett hír: Münchenben a „birodalmi évforduló” napján — s nyilván nem véletlenül, hanem tudatos provokációként éppen ezen a napoii „Német Népszövetség” elnevezéssel új neonáci szervezet alakult meg, amely általános harcot hirdetett a kormány keleti politikája és minden ellen, ami a történelmet előbbre viszi, ami a béke és biztonság Ügyét szolgálja. S egy harmadik hétfői hír: Párizsból jelentik, hogy a francia közvélemény kételkedik Iara- merding volt SS-tábornok halálhírében. Mint ismeretes, az oradouri hóhér háborítatlanul és gazdagon élt az NSZK-bah, kiadatását Franciaország az utóbbi időben ismét követelte, Bonn már hajlandónak is mutatkozott. Ekkor Lammar- ding hirtelen eltűnt Düsseldorfból, ahol eddig békében élt, állítólag kórházba került, s a múlt héten hírül adták, hogy meghalt. A volt francia ellenállók szövetsége azonban kételkedik ebben, s most követeli: a francia kormány képviselőjének tegyék lehetővé, hogy agnoszkálja Lam- merding holttestét. A „oirodalmi gondolat” egyik legaljasabb, leginkább véres kezű megtestesítője volt Lammerding, valóban meghalt-e, vagy él, e pillanatban nem tudjuk pontosan. Azt azonban tudjuk — és a müncheni új neonáci szervezet megalakulása is ezt bizonyítja —, hogy szelleme mindenképpen él még. S addig nem nyugodhat meg a világ, amíg ezt a szellemet végképp el nem tünteti a föld színéről. U Thant sajtóértekezlete New York (MTI): U Thant ENSZ-íőtiíkár hétfői sajtóértekezletén bejelentette, hogy jelenlegi megbízatásának lejártával, vagyis 1971. december 31. után „semmiképpen sincs szándékában" újból vállalni az ENSZ-iőtitkári tisztségre szóló megbízatást. A főtitkár, oki a napokban lesz 62 éves, tizedik éve tölti be ezt a tisztséget U Thant emlékeztetett arra, hogy 1966-ban mér meg akart válni a főtitkári tisztségtől, akkor azonban még rábeszélték az újabb 5 éves mandátum elvállalására, A közel-keleti helyzettel kapcsolatban U Tham kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy „óvatos derűlátással” tekint a közvetett béketárgyalások kimenetele elé. Az ENSZ főtitkára ugyancsak egy kérdésre válaszolva annak a véleményének adott kifejezést, hogy a nagyhatalmaknak helyesebb a háttérben maradniok a tárgyalások jelenlegi „nehéz és kényes szakaszában”. Éppen ezért nem helyeselte azt az elképzelést, sem, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös rendfenntartó alakulatokat küldjön á Közel-Keletre. U Thant, a továbbiakban állást foglalt egy olyan saigoni kormány megalakítása mellett, amely valóban képviselné a dél-vietnami nép minden rétegét. Ismételten kifejezte a főtitkár azt a meggyőződését, hogy a Kínai Népköztársaság hamarosan elfoglalhatja az őt megillető helyet az ENSZ-ben, s közölte, hogy a világszervezet titkársága már meg is tette az ezzel kapcsolatos előkészületeket. Elítélte az ENSZ-delegációk ellen elkövetett merényleteket, s hozzátette: annak az elgondolásnak megvalósítása, hogy az ENSZ székhelyét máshová helyezzék át New Yorkból, kizárólag a tagság akaratától függ. Szamos Rudolf: Hál* vztyett 2. — Minden elveszett, Gaspare. És mi tulajdonképpen mág nem is éltünk. Ma lennék huszonnyolc éves- Es te? — töprengett hangosan Giu- liano, miközben le s fel sétált a szobában. — Én? — hökkent meg a váratlan kérdéstől Pisciot- ta ... — Én huszonhét múltam akkor, ha te huszonnyolc vagy .. De hiába mondasz bármit, vagy gondolsz, én nem vagyok aljas... — Azt hiszed? — és Gouliano hosszasan fürkészte unokaöccse arcát. — Miért izzadsz? Pisciotta összerezzent. Nyirkos tenyerével ösztönösen homlokához kapott: — Én? .. Hogy micsoda vicceid vannak! — nevetett kényszeredetten. — A mene kü'ésről, a jövőnkről beszé lek te meg azt kérded, miiért izzadok... Meleg van. Fülledt az éjszaka. Te nem érzed? Giuliano tagadban ingatta fejét. — Te vagy az áruló! — csattant fel váratlanul Pisciotta. — Megszegted adott szavadat- Azt hiszed, nem tudom, hogy a hátam mögött átadtad Verdiani kapitánynak írásos nyilatkozatodat és ebben a Ginestra-kapui vérfürdőből mindent magadra, magunkra vállaltál! Miért tetted?! — Hogs- a viterbói tárgyalás majomkeírecébe zárt fiukon segítsek . — Röhögnöm kell! Ezt mondja Giuliano az okos, a bölcs. Tudod, kiken segítettél? A nagyhatalmú és tekintélyes haverjaidon .. ' Don Calon. azon a szemét, malac képű Matrangán. aki a parancsot hozta, Don Paolr Bontán, és a kérész ényde- mokrata főkorifeusokon... Hi szén leírtad, egyedül te meg én vagyunk a bűnösök és nem ők. Verdiani, az a rothadt kopo, rászedett testvér... Hol a cserébe beígért útlevél? Mutasd meg! Hol a szabadság? A menekülés? És ezzel nemcsak a saját bőrödet kockáztattad, hanem az enyémet is .. Mindenkiét, aki hozzánk tartozott. — A fiúk rács mögött vannak — védekezett meghökkentőn Pisciotta vádjaitól Giuliano. — Hát aztán?! Hónapok óta folyik már a cirkusz ellenük. Eddig a római urak óvatósak voltak, mert attól tartottak, hogy őket is bele tudjuk keverni, de most felmentetted őket és ezzel megpecsételted kettőnk balsorsát. .. Éjfél jóval elmúlt. A Göncölszekér rudja a nyugati látóhatár pereméhez közeledett. A tenger felől alig észrevehető, sejtelmes kék homály vibrált- A Mannonia út égy-.k beszögeiése mögött már hatodik órája várakozott Pe- renze százados. „Bár mindig így vánszorogna az idő” — gondolta és egyre gondterheltekben pillogott. szinte ércenként, karórája 'oszfo- reszkáló' számlapjára. Ideges türelmetlenség áradt szét sejtjeiben és már látni lehetett a Fő utca néhány háza felett a halványan felszálló füstöt. — A pékek beíűtöttek — mormogta fennhangon. A hátsó ülésen szorongó három csendőr is magához tért a nyitott szemű kábulatból. Az őrmester megjegyezte: — Rövidesen munkába indulnak a parasztok is .. és egy óra múlva leikéi a, nap .. Lehet, hogy ez a gazember lóvátett minket? — Nem hinném. De ne feledjék, az utcába az akció végéig senki sem léphet be — jegyezte meg Perenze. — Kordont húzzunk, százados úr? ...Amondó vagyok mégis, hogy a két mákvirág lelépett, mi meg, mint egy rakás tehetetlenség tétlenül nézzük, hogyan röppennek ei orrunk elől a madárkák. —- Ne károgjon! — intette le ingerülten őrmesterét Perenze. Ebben a pillanatban, mintha kemény héjú mogyorók koppantak volna a halott, csendes utca járdakövére. Hallották? — kapta ki fejét izgatottan a nyitott autóab’akon a százados. — Kettő . kettőt pukkant — szólt tárgyilagosan az. őrmester. — Gyerünk! — ugrott ki Perenze az autóból- A százados az előttük várakozó gépkocsihoz lépett. Durván megrázta a kormánykerékre dőlten alvó sofőr vállát. — Hé! Készüljön! ... Paler- móig meg se álljon! A sötétből rohanó léptek trappolása kozelgett. Az első autó felvillantotta városi lámpáinak fényét. A járdán, mint részeg, imbolygóit Pis- ciotta. Perenze elkapta a bandita karját, aki eszelősen hajtogatta: — Nem akarta elhinni, hogy nem vagyok aljas .. Aljas vagyok! Megöltem! Nekem már az isten se irgalmaz. A véremet öltem meg.. Maguk miatt! ... — Ne rikácsolj! — sziszegte a százados és az őrmester segítségével Pisciottát az autóba tuszkolta. — Tűnj el! — förmedt a sofőrre a százados és a fekete Fiat rakoncátlan bakugrásokkal szökdécselt a városból kivezető úton. Perenze és csedórei ekkor visszabujtak saját autójukba és bőgő motorral hajtottak be a Via Antiquaba- A lárma felzavarta a nyitott ablakok mögött alvókat, s mire a százados az ügyvéd házi előtt fékező autóból kiszáll: és elkezdte döngetni a kaput, a hajnali derengésben szemeiket dörzsölő emberfejek Jelentek meg az ablakokban, sőt nehány hiányosan öltözött férfi már a csendőrök felé futott. De Maria ezúttal is késlekedve nyitott kaput. A százados félrelökte az útból az elhízott ügyvédet s mint aki jól ismeri a járást, egyenesen á hátsó lépcsőhöz rohant Nyomában két csendőre loholt, míg a harmadik a kapuban őrködött. Perenze feltépte Giuliano szobájának ajtaját. Égett a villany. Pisciotta elfelejtette kikapcsolni. Az ágyon ingre vetkőzöt- ten hason feküdt Giuliano, a banditakirály. Bal hónalja alatt két sebből szivárgott a vér- A csendőrök sebbel-loö- bal felhúzták a halottra 4 nadrágját, de zakót nem találtak. A tetemet ezután a?, udvarra vonszolták. Ekkor bukkant fel a keleti ég alján a nap. Perenzét az sem zavarta, hogy a keskeny udvart körbefogó szomszédos házak ablakaiból kíváncsi szemek figyelték minden mozdulatukat. Az udvar kövén a százados hasra fordította Giuliánot és ké' rövid géppisztoly-sorozatot eresztett bele. A lövései n.yomán azonban már nem serkent ki a vér... (Folyt; ltjuk) Á finn sajtó a látogatásról zelmek nem elegendők, amikor a népek közötti együttműködésről van szó. Tettekre és konkrét eredményekre van szükség, amelyek eléréséhez a két nép között fennálló jó viszony kedvező feltételeket teremt. A finn— magyar együttműködésben még sok a javítani való. Ezért vártuk és kívántuk a most megkezdődött látogatást. Mindkét ország lelkesen támogatja az európai biztonsági konferencia ügyét, s a véleménycsere ebben a tekintetben is várhatóan termékeny lesz. ____.___'*■: :>i_._______.___
