Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

S OM KBLET MAGTARORSZA« 1971. Január ff. (Folytatás m 1. oldalról) szefűző tényezőket, mintsem az elválasztó tényezőket. Az országaink közötti kulturá­lis kapcsolatoknál mindeneke­lőtt hangsúlyozni szeretném a színházak közötti cserélátoga­tásokat. Ezen a területen lesz­nek még cserelátogatások. A közeljövőben bemutatják Finnországban az „Adáshiba'’ című magyar színdarabot Mindkét fél részéről érdek­lődés nyilvánul meg a keres­kedelmi íorgalom fejlesztésé­re. A Magyar Kereskedelmi Kamara 1969. év elején külön finn szekciót alakított és en­nek megfelelően Finnország­ban finn—magyar kereskedel­mi egyesülést hoztak létre. Tavaly márciusban érvénybe lépett az országaink közötti gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezmény. Mindezek az intézkedések a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények. és általában gazdasági együttműködésünk elmélyítésére irányulnak. Az ezt célzó gyakorlati munkát állandóan fokoznunk kell, eb­ben nyilvánvalóan egyetér­tünk. Miniszterelnök úr, Fockné asszony, külügyminiszter úr! öszint 3 örömet jelent nekünk, hogy önöket, a' testvérnép képviselőit nálunk vendégül lathatjuk. Reméljük, megér­zik azt a meleg szeretetek amelyet mi, finnek, a ma­gyarok — a Duna völgyi ro­kon nép — iránt érzünk. Ké­rem, engedjék meg, hogy po­haramat önökre, valamint a •firm és a magyar nép barát­ságára, e barátság erősödésé­re és fejlődésére emeljem! Fock Jenő pohár köszöntője Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány < nöke a következő pohárkö­szöntőt mondta: Szeretném felhasználni ezt az alkalmat is, hogy a ma­gam, a feleségem és külügy­miniszterünk nevében meg­köszönjem a szíves meghívást erre a hivatalos és baráti finnországi látogatásra. A meghívást ön hozta ne­künk, miniszterelnök úr, amikor külügyminiszteri mi­nőségében feleségével együtt 1968-ban nálunk járt. Az ak­kor egymással folytatott be­szélgetések ma is elevenen élnek emlékezetünkben. Egy évvel később, Kekkonen el­nök úr magyarországi láto­gatása idején, önök nagyon figyelmesen megújították ezt a meghívást. Az azóta eltelt rövid időben igen jelentős események történtek. A vi­lág arculatán részben kedve­ző, részben nyugtalanító vál­tozások jelei mutatkoznak. Mind a finn, mind a magyar kormány — adottságait, sajá­tos lehetőségeit figyelembe véve — igyekszik úgy részt vállalni a nemzetközi viszo­nyok változásaiból p- hplmás országokkal, együttműködve, hol külön-külön , — l...!hógy csökkenjenek a nyugtalanító jelenségek és erősödjenek a kedvezőek. A meghívások és a mostáni látogatás ideje kö­zött kétoldalú kapcsolataink­ban is jelentős változások következtek be, általában kedvező fellendülést tapasz­talunk az államközi kapcso­latok minden területén. • Mostani látogatásunkon kettős feladatnak kívánunk el^et tenni. Szeretnénk önökkel együtt tanulmányoz­na a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, — ezt ma a mi­niszterelnök úrnál tett láto­gatáson tulajdonképpen el is kezdtük. Az a cél vezet ben­nünket, hogy megvizsgáljuk- elsősorban az európai biz­tonság kérdéseiben milyen újabb lépésekkel lehet előre haladni és ezeknek az új lé­péseknek az előkészítésében hogyan tudnak kormányaink legeredményesebben hozzá­járulni. A másik feladatot abban látjuk, hogy felmérjük kapcsolataink fejlődésének eddigi tapasztalatait, meg­vizsgáljuk a kaocsolatok fej­lődésében mutatkozó akadá­lyokat- és felvázoljuk kapcso­lataink bővítésének távlatait. Nagy várakozással és biza­kodással tekintünk a további tárgyalásaink elé. Minden jelenlévő magyar vendég nevében köszönöm önnek, miniszterelnök úr és Karjalainenné asszony, a mostani ünnepélyes és ked­ves alkalmat, amelyen együtt lehetünk a finn kormány és társadalmi élet igen tisztelt képviselőivel. Köszönöm az üdvözlő szavakat. Országaink, népeink más­más társadalmi viszonyok között élnek. A mai v: ,-o- nyok között a régi közös múlt, nyelvi és népi hagyo­mányaink tudományos tanul­mányozása. feltárása mellett a közöttünk lévő sok különb­ség felett erősödik a közös felelősség tudata. A semleges Finnország, a Szovjetunióval és skandináv szomszédaival szoros kapcsolatban, a hábo­rú és* béke kérdésében egyál­talán nem semleges magatar­tással,-sőt tiszteletre méltóan, nagyfokú nemzetközi- haté­konysággal tevékenykedik az európai béke és biztonság ügyének sikeréért. A Magyár Népköztársaság, az európai békét és biztonságot szolgáló Varsói Szerződés tagállama­ként, szövetségi helyzetét fel­használva, keresi az együtt­működést szocialista és nenr. szocialista országokkal egy­aránt a nemzetközi viszonyom javításáért. Tovább folytatva a gondo­latot, amelyet ön, miniszter- elnök úr, az ember és kör­nyezete problémáiból kiindul­va a nemzetközi összefogás szükségességéről kifejtett, sze­retném a mi részünkről is hangsúlyozni, hogy az embe­riség életét fenyegető vészé lyek ellen valóban csak nem­zetközi összefogással, a nem­zeti érdekek és az internacio­nalista kötelezettségek össze­hangolásával lehet eredmé­nyesen fellépni. A mai közle­kedési és haiditechnükai vi­szonyok között világunk ősz- szezsugorodott. Az ember köz­vetlen környezetéhez nem­csak lakóhelyének környéke, hanem szinte az egész földke­rekség, sőt lassan azt mond­hatjuk, hogy a kozmosz is oda tartozik. Ezért ma a ki­sebb országok is egyre jobbam felismerik a termonukleáris háború veszélyei, s ezért kénytelenek a globális stra­tégiával számolni. Ma — tár­sadalmi rendszerétől függet­lenül — a kicsiny és nagy or-_ szagok vezetőit, a világ bár­mely szögletében éljenek, egyaránt foglalkoztatják azok a kérdések, hogyan lehet vé­get vetni a délkelet-ázsiai agressziónak, hogyan lehet béliét és biztonságot teremte­ni a Közel-Keleten, hogyan lehet a gyarmati rendszer maradványait felszámolni, az új gyarmatosítás veszélyeit el­hárítani, hogyan lehet az eu­rópai biztonsággal összefüggő kérdésekre megnyugtató meg­oldásokat találni. milyen konkrét eredmények várhatók az időnként itt Helsinkiben folytatott SALT-tárgyaJások- tól, azoknak mi lehet a kövfet­A finn sajtó mind a hazai, mind az európai politikai élet kiemelkedő eseménye­ként foglalkozik a magyar miniszterelnök finnországi lá­togatásával. A Suomen Sosialidemok- raatti című lap „Vendégek Magyarországról” címmel a következőket írja: Kekkonen elnök látogatása idején, 1969 októberében alá­írták a finn—magyar gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működésről szóló szerződést. Az együttműködés elősegíté­sére finn—magyar vegyes bi­zottság alakult, amely mun­kája során joggal állapíthat­ta meg,"hogy a két ország kereskedelmi árucseréje je­lentősen növekedett, különö­sen a gazdasági-műszaki szerződés aláírása óta. — A finn és a magyar nép testvérnépek, de a rokonság­nak a puszta megállapítása és az ehhez kapcsolódó ér­Csehszlovák küldöttség Moszkvában Frantisek Hamouz minisz­terelnök-helyettes vezetésé­vel csehszlovák kormány- küldöttség érkezett Moszkvá­ba, hogy részt vegyen a szov­jet—csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki kor­mányközi együttműködési bizottság 10. ülésén. KOMMENT ÁH: Két Németország kezménye, hogyan lehet as általános és teljes leszerelés megközelítésiének feltételeit megteremteni. A tárgyalásainkhoz fűződő várakozásaink melled, a Helsinki ben töltött eddigi. gazdag élményeket nyújtó óráink után nagy érdeklődés­sel tekintünk a finn állami és társadalmi élet vezetőivel, a szorgalmas és tehetséges finn emberekkel, a fejlődő finn ólet alkotásaival való válal- kozások elé. Biztosak vagyunk abban, hogy eredményes tárgyalá­sokról és a testvéri finn nép fejlődéséinek gazdag tapasz­talatairól számolhatunk majd be Magyarországon. Átadva önöknek, ör.ökör; keresztül a finn kormánynak és a finn népnek , a Magyar Népköztársaság kormányának és népének üdvözletét és jó­kívánságait, a jelenlévő ma­gyar vendégek nevében ürí­tem poharam Karjalainen miniszterelnök úr és kedves felesége egészségére, népeink barátságának további szilár­dítására, Finnország felvirág­zására, mindannyiunk ked­ves egészségére! Immár történelmi tény, hogy negyedszázada két Né­metország létezik Európa föld­rajzi és politikai térképén: a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezúttal azonban arra Kívánunk rámutatni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságon belül is két Németország létezik: a némi­képp átkozmetikazott, de esz­meiségében és tendenciájában régi — és realitások elfoga­dásának, a múlt minden bű­nével való bátor szembenézé­sének politikáját követő út. Kútfőn, január 18-án ez különös élességgel mutatko­zott meg. Ez a nap évforduló ugyanis: éppen 160 esztendő­vel ezelőtt alakult meg a „vaskancellár”, Otto von Bis­marck Német Birodalma — az a bár egységes, de reakciósán feudálkapitelista. militarista államalakulat, amely az első világháborút kirobbantotta és amely logikus előzménye volt a későbbi, hitleri Harmadik Birodalomnak, a második vi­lágháború kirobbantójának. Kétségkívül Örülünk an­nak, hogy az NSZK jelenlegi köztársasági elnöke, dr. Gus­tav Heinemann is így látja a történelmi folyamatot. Az év­fordulón mondott beszédében megbélyegezte a birodalmi eszmét, rámutatva, hogy ez az eszme jelentette Ausch- witzot és Sztálingrádot is, ez vezetett el a háborút kirob­bantó Németország 45-ös ösz- szeomlásához és feltétel nél­küli kapitulációjához. Heine- tr.ann nemcsak a múlt bűneit bélyegezte meg, de határozot­tan elítélte „a nemzeti egvég- állam visszaállításáról álmo­dozókat” is. hangsúlyozva, hogy ma két német államhata­lom létezik. De. hogy az a bizonyos „két Németország” még elevenen él az NSZK-n belül, arra bi­zonyíték az ugyancsak hétfőn érkezett hír: Münchenben a „birodalmi évforduló” napján — s nyilván nem véletlenül, hanem tudatos provokáció­ként éppen ezen a napoii „Német Népszövetség” elneve­zéssel új neonáci szervezet alakult meg, amely általános harcot hirdetett a kormány keleti politikája és minden el­len, ami a történelmet előbbre viszi, ami a béke és biztonság Ügyét szolgálja. S egy harmadik hét­fői hír: Párizsból je­lentik, hogy a francia közvélemény kételkedik Iara- merding volt SS-tábornok ha­lálhírében. Mint ismeretes, az oradouri hóhér háborítatlanul és gazdagon élt az NSZK-bah, kiadatását Franciaország az utóbbi időben ismét követelte, Bonn már hajlandónak is mutatkozott. Ekkor Lammar- ding hirtelen eltűnt Düssel­dorfból, ahol eddig békében élt, állítólag kórházba került, s a múlt héten hírül adták, hogy meghalt. A volt francia ellenállók szövetsége azonban kételkedik ebben, s most kö­veteli: a francia kormány képviselőjének tegyék lehető­vé, hogy agnoszkálja Lam- merding holttestét. A „oirodalmi gondolat” egyik legaljasabb, leginkább véres kezű megtestesítője volt Lammerding, valóban meg­halt-e, vagy él, e pillanatban nem tudjuk pontosan. Azt azonban tudjuk — és a müncheni új neonáci szerve­zet megalakulása is ezt bi­zonyítja —, hogy szelleme mindenképpen él még. S ad­dig nem nyugodhat meg a vi­lág, amíg ezt a szellemet vég­képp el nem tünteti a föld színéről. U Thant sajtóértekezlete New York (MTI): U Thant ENSZ-íőtiíkár hét­fői sajtóértekezletén bejelen­tette, hogy jelenlegi megbíza­tásának lejártával, vagyis 1971. december 31. után „semmiképpen sincs szándé­kában" újból vállalni az ENSZ-iőtitkári tisztségre szó­ló megbízatást. A főtitkár, oki a napokban lesz 62 éves, tizedik éve tölti be ezt a tisztséget U Thant emlékeztetett arra, hogy 1966-ban mér meg akart válni a főtitkári tisztségtől, akkor azonban még rábeszél­ték az újabb 5 éves mandá­tum elvállalására, A közel-keleti helyzettel kapcsolatban U Tham kérdé­sekre válaszolva kijelentette, hogy „óvatos derűlátással” te­kint a közvetett béketárgyalá­sok kimenetele elé. Az ENSZ főtitkára ugyan­csak egy kérdésre válaszolva annak a véleményének adott kifejezést, hogy a nagyhatal­maknak helyesebb a háttér­ben maradniok a tárgyalások jelenlegi „nehéz és kényes sza­kaszában”. Éppen ezért nem helyeselte azt az elképzelést, sem, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös rend­fenntartó alakulatokat küld­jön á Közel-Keletre. U Thant, a továbbiakban ál­lást foglalt egy olyan saigoni kormány megalakítása mel­lett, amely valóban képviselné a dél-vietnami nép minden ré­tegét. Ismételten kifejezte a fő­titkár azt a meggyőződését, hogy a Kínai Népköztársaság hamarosan elfoglalhatja az őt megillető helyet az ENSZ-ben, s közölte, hogy a világszervezet titkársága már meg is tette az ezzel kapcsola­tos előkészületeket. Elítélte az ENSZ-delegációk ellen elkövetett merénylete­ket, s hozzátette: annak az el­gondolásnak megvalósítása, hogy az ENSZ székhelyét más­hová helyezzék át New York­ból, kizárólag a tagság akara­tától függ. Szamos Rudolf: Hál* vztyett 2. — Minden elveszett, Gas­pare. És mi tulajdonképpen mág nem is éltünk. Ma len­nék huszonnyolc éves- Es te? — töprengett hangosan Giu- liano, miközben le s fel sé­tált a szobában. — Én? — hökkent meg a váratlan kérdéstől Pisciot- ta ... — Én huszonhét múl­tam akkor, ha te huszon­nyolc vagy .. De hiába mon­dasz bármit, vagy gondolsz, én nem vagyok aljas... — Azt hiszed? — és Gouliano hosszasan fürkészte unokaöccse arcát. — Miért izzadsz? Pisciotta összerezzent. Nyirkos tenyerével ösztönö­sen homlokához kapott: — Én? .. Hogy micsoda vic­ceid vannak! — nevetett kényszeredetten. — A mene kü'ésről, a jövőnkről beszé lek te meg azt kérded, mi­iért izzadok... Meleg van. Fülledt az éjszaka. Te nem érzed? Giuliano tagadban ingatta fejét. — Te vagy az áruló! — csattant fel váratlanul Pisci­otta. — Megszegted adott szavadat- Azt hiszed, nem tu­dom, hogy a hátam mögött átadtad Verdiani kapitány­nak írásos nyilatkozatodat és ebben a Ginestra-kapui vér­fürdőből mindent magadra, magunkra vállaltál! Miért tetted?! — Hogs- a viterbói tárgya­lás majomkeírecébe zárt fiu­kon segítsek . — Röhögnöm kell! Ezt mondja Giuliano az okos, a bölcs. Tudod, kiken segítet­tél? A nagyhatalmú és te­kintélyes haverjaidon .. ' Don Calon. azon a szemét, malac képű Matrangán. aki a pa­rancsot hozta, Don Paolr Bontán, és a kérész ényde- mokrata főkorifeusokon... Hi szén leírtad, egyedül te meg én vagyunk a bűnösök és nem ők. Verdiani, az a rot­hadt kopo, rászedett test­vér... Hol a cserébe beígért útlevél? Mutasd meg! Hol a szabadság? A menekülés? És ezzel nemcsak a saját bőrö­det kockáztattad, hanem az enyémet is .. Mindenkiét, aki hozzánk tartozott. — A fiúk rács mögött van­nak — védekezett meghök­kentőn Pisciotta vádjaitól Giuliano. — Hát aztán?! Hónapok óta folyik már a cirkusz el­lenük. Eddig a római urak óvatósak voltak, mert attól tartottak, hogy őket is bele tudjuk keverni, de most fel­mentetted őket és ezzel meg­pecsételted kettőnk balsor­sát. .. Éjfél jóval elmúlt. A Göncölszekér rudja a nyugati látóhatár pereméhez közele­dett. A tenger felől alig ész­revehető, sejtelmes kék ho­mály vibrált- A Mannonia út égy-.k beszögeiése mögött már hatodik órája várakozott Pe- renze százados. „Bár mindig így vánszorogna az idő” — gondolta és egyre gondter­heltekben pillogott. szinte ércenként, karórája 'oszfo- reszkáló' számlapjára. Ideges türelmetlenség áradt szét sejtjeiben és már látni lehe­tett a Fő utca néhány háza felett a halványan felszálló füstöt. — A pékek beíűtöttek — mormogta fennhangon. A hátsó ülésen szorongó három csendőr is magához tért a nyitott szemű kábulatból. Az őrmester megjegyezte: — Rö­videsen munkába indulnak a parasztok is .. és egy óra múlva leikéi a, nap .. Lehet, hogy ez a gazember lóvátett minket? — Nem hinném. De ne fe­ledjék, az utcába az akció végéig senki sem léphet be — jegyezte meg Perenze. — Kordont húzzunk, szá­zados úr? ...Amondó vagyok mégis, hogy a két mákvirág lelépett, mi meg, mint egy rakás tehetetlenség tétlenül nézzük, hogyan röppennek ei orrunk elől a madárkák. —- Ne károgjon! — intette le ingerülten őrmesterét Pe­renze. Ebben a pillanatban, mint­ha kemény héjú mogyorók koppantak volna a halott, csendes utca járdakövére. Hallották? — kapta ki fejét izgatottan a nyitott autóab’akon a százados. — Kettő . kettőt pukkant — szólt tárgyilagosan az. őr­mester. — Gyerünk! — ugrott ki Perenze az autóból- A száza­dos az előttük várakozó gép­kocsihoz lépett. Durván meg­rázta a kormánykerékre dől­ten alvó sofőr vállát. — Hé! Készüljön! ... Paler- móig meg se álljon! A sötétből rohanó léptek trappolása kozelgett. Az első autó felvillantotta városi lámpáinak fényét. A járdán, mint részeg, imbolygóit Pis- ciotta. Perenze elkapta a bandita karját, aki eszelősen hajtogatta: — Nem akarta elhinni, hogy nem vagyok aljas .. Aljas vagyok! Megöl­tem! Nekem már az isten se irgalmaz. A véremet öltem meg.. Maguk miatt! ... — Ne rikácsolj! — sziszeg­te a százados és az őrmester segítségével Pisciottát az autóba tuszkolta. — Tűnj el! — förmedt a sofőrre a százados és a feke­te Fiat rakoncátlan bakugrá­sokkal szökdécselt a város­ból kivezető úton. Perenze és csedórei ekkor visszabujtak saját autójukba és bőgő motorral hajtottak be a Via Antiquaba- A lár­ma felzavarta a nyitott abla­kok mögött alvókat, s mire a százados az ügyvéd házi előtt fékező autóból kiszáll: és elkezdte döngetni a kaput, a hajnali derengésben sze­meiket dörzsölő emberfejek Jelentek meg az ablakokban, sőt nehány hiányosan öltö­zött férfi már a csendőrök felé futott. De Maria ezúttal is késle­kedve nyitott kaput. A szá­zados félrelökte az útból az elhízott ügyvédet s mint aki jól ismeri a járást, egyene­sen á hátsó lépcsőhöz rohant Nyomában két csendőre lo­holt, míg a harmadik a ka­puban őrködött. Perenze fel­tépte Giuliano szobájának ajtaját. Égett a villany. Pis­ciotta elfelejtette kikapcsol­ni. Az ágyon ingre vetkőzöt- ten hason feküdt Giuliano, a banditakirály. Bal hónalja alatt két sebből szivárgott a vér- A csendőrök sebbel-loö- bal felhúzták a halottra 4 nadrágját, de zakót nem ta­láltak. A tetemet ezután a?, udvarra vonszolták. Ekkor bukkant fel a keleti ég alján a nap. Perenzét az sem za­varta, hogy a keskeny ud­vart körbefogó szomszédos házak ablakaiból kíváncsi szemek figyelték minden mozdulatukat. Az udvar kö­vén a százados hasra fordí­totta Giuliánot és ké' rövid géppisztoly-sorozatot eresz­tett bele. A lövései n.yomán azonban már nem serkent ki a vér... (Folyt; ltjuk) Á finn sajtó a látogatásról zelmek nem elegendők, ami­kor a népek közötti együtt­működésről van szó. Tettek­re és konkrét eredményekre van szükség, amelyek eléré­séhez a két nép között fenn­álló jó viszony kedvező fel­tételeket teremt. A finn— magyar együttműködésben még sok a javítani való. Ezért vártuk és kívántuk a most megkezdődött látogatást. Mindkét ország lelkesen tá­mogatja az európai biztonsá­gi konferencia ügyét, s a vé­leménycsere ebben a tekin­tetben is várhatóan termé­keny lesz. ____.___'*■: :>i_._______.___

Next

/
Oldalképek
Tartalom