Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

• eMa! KFT FT M*GYAROR«!7*G - tarAwwapt MFT r flirr ET 1971. Január If. P A legendák valóságában Könyvtáraink scrsa Adatok A MAGYARORSZÁGI IF' ALoMl ÖRTÉNET és t«. „nelmi irodalom elég mostohán bánt Markovits Roöionnal. az utóbbi két év­tizedben. írásait — pótolván az évtizedes mulasztásokat — a romániai magyar könyv­kiadás publikálja elég vissz- hanglalan magya országi fogadtatás mellett. Életmű­vének teljes felmérése is csak az évfordulók apropó­jaként és az erdélyi haladó magyar irodalom értékeinek újrakiadásakor történt. Jelen cikk nem kíván Mar- kő-. its Rodiannaik a magyar irodalomban elfoglalt helyé­vel foglalkozni, csupán an- naa egy aránylag isméié, len részterületével és forradalmi tev ékenységévek Köztudomású, hogy Mar­ke . its — miután felkerült Budapestre Saatmárról — az első világháború idején a keleti írem {szakaszom tel­jesítek katonai szolgálatot Hamarosan orosz hadifogság­ba 'sett. Először a makarje- vi táborba került, ahonnan elszállítják a kelet-szibériai Habarovszkba. Pontosan nem tudná, hogy 1916 őszén, vágy- telén, átviszik a 12 verszt- nyíre elterülő Krasznaja- Kl ócskára. Ekkor még ez a fogolytá­bor aránylag nincs feltöltve. En oá gondoskodott a neve­zel es lucki áttörés, amikor is hatalmas fogolytömegeket te: pitétek a szibériai tábo­rokba, így a kraszna ja-rjócs­káiba is. A láger tulajdonképpen három fő részből állt: a VI. pavilon, a honvédeké, a VII., ez úgynevezett ..tüzérségi” pavilon és a Bauberzik, a törzstiszti pavilon. Marko­vits a VII-ben kapót, elhe­lyezést, az idősebb tisztek részére fenntartott lágerrész­ben. A BAUBERZIK KIVÉTE­LÉVEL mindkét pavilonban élénk szellemi tevékenység alakult ki. Felolvasásokat rendezek, önművelő csopor­tok alakultak, a zenekarok koncerteket adtak, műkö­dött a tiszti színpad és a táborban kézzel írt és sok­szorosított újságokat adtak ki. Markovits Rodion hamaro­san az érdeklődés fókuszába keiül. A foglyok egy része is­meri induló irodalmi tevé­kenységét a szatmári lapok­nál töltött időkből. A tábor­ban meghívják a SZIBÉRIAI ÚJSÁG szerkesztőségébe, mint állandó munka ársat. Tulajdonképpen ez az a pont, ahol Markovits eszmei a -cii tata változik: a Szibé­riai Újság és az ott össze­verbuválódott szerkesztői gárda! (Milyen véletlen! Zalka Máté igazi irodalmi te­vékenysége is ekkor és in­nen datálódik!) Maga a lap hetenként, al­bums zenien megjelenő re­Markovits RoJion mekmű. a táborpararmsnok- ság hozzájárulásával ad­ók ki díszes kötésben. Fe­lelős és főszerkesztő,e dr. Éllek Béla ügyvéd, aki ma­ga köré tömörítette a ábor művésztshetségei*, így Mar­koviin kívül Zalka Má­tét, Bartha Istvánt, az er­délyi poétát. Oldal Gézát, dr. Elek Vidort, az ugykori újságírót. Farkas Gábor , a tábor ünnepelt költőjét, Kál- dor Jánost, a lap pedagógiai vonatkozású cikkeinek szer­zőjét és másokat. Sok és jó tollú munkatár­sa volt a lapnak, akik ké­sőbb la érdemeket szerez ek a maeyar irodalomnak és forradalmi munkásmozgal- lommak. Ismretes Zalka Máté indulása és irodalmi tevékenysége. Farkas Gábor később maga is kommunista lapszerkesztő. a braszno- jarszki JENISZEJ, évekkel később a kassai MUNKÁS szerkesztője. Káldor János a moszkvai agitátoriskola előadója, bolsevik, mint ahoey a későbbi feljegyzések írják, „a szőkében lévő tiszteik félelmetes felisme­rője”, a krons adti lázadás leverésének részese. ELEK BÉLA, a bamauli TANÁCSI MAGYAROR­SZÁG című lap szerkesztője lesz. Elek Vidor és Grosz Si­mon Moszkvába kerülnek, ahol bekapcsolódnak a szov­jethatalom belügyi szervei­nek munkájába. Tagadhatatlan, hogy a táborban Markovits Rodiom- nak nagy tekintélye volt, nemcsak mint íróembernek, hanem olyan személynek, aki köré szívesen tömörültek főként a fiatal értelmiségi­ek. Ezek később nemcsak elvbarátai, hanem harcos társai, munkatársai lesz­nek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatása a táborban aránylag későn ér­ződik. A foglyok szinte her­metikusan voltak elzárva a külvilágtól, a világ változó eseményeitől. Később bolse­vik agitátorok jelenték meg a táborban, a foglyok között agitáltaik, terjesztették nem­csak az új eszmét. hanem toboroztak a Vörös Gárda egységese is Amikor a tá­bort 1918. április I4-én evakuálják, hirtelen eltűnik a habaró vszJd állomásról Markovi+s egyik tiszttársn és földije, Váczy Péter. (Ké­sőbb a habarov«zki forra­dalmi eseményekben látjuk viszont.) Marieovits saját elbeszélé­seiből tudjuk, hoev kervso- latot tartott a helyi szov­jet képviselőivel. Ezt a kap­csolatot később másképpen írta mag a Szibériai gar­ni zom és Aranyvonat című könyveiben. Hangsúlyozni kell. hogy tulajdonképpen még itt sem tagadta meg őket. A Horthy-korszak saj­éíetéhsz ócenzvrája a reális tények közlését úgysem engedte volna meg (Egyik neves, már el­hunyt írónk, aki a Kraszno- iarszkban alakult lövészez­red párttitkára volt. e sorok írójának mondta el, hogy tulaidonk'open hálás Mar­kovits Rodionnak, mert könyveiben az ő nevét nem ..kompromi tálta”, így a Horthy-vérbíróság ezen te­vékenységéért nem nagyon tudott vádat emelni.) AMIKOR A KRASZNAJA- RJÉOSKAI TÁBORT kiürí tették, hosszú, kalandos út végeztével a krasznojarszki táborba kerülnek. tudomá­sunk szerint 1919. január el­ső napjaiban. Markovits új környezetben találja ma vái úi ismerősöket, barátokat szerez. Egy ideig a tábor Nem el ah nevű szervezetében talál munkát és megélhetési lehetőséget. Az irodalmi tevékenységet itt is folytat­ja. Alkalmi munkatárs a tábori-an illegálisan megje­lenő JENISZEJ című lap­nak; kapcsolatba kerül a tábor bolsevik szervezetével és anr^k vezetőivel. Az 1919. augusztus 1-i vé­res események után. ami­kor a bolsevikok által szer­vezett lázadást az eUenfor- radalmárok leverik, a tábor­ból illegálisan kiszökik Ké­sőbb, 1920. január 6-án, Krasznoiarszk városának felszabadulása után már a Vörös Gárda tagjaként látjuk viszont. Ettől kezdve gyorsan peregnek az ese­mények Megalakul a ITT Interna'fonáléról e1n“ve7iett I. Internacionalista Lövész- ezred. főként volt mneni-a-r és osztrák hadifoglyokból. Pa­rancsnoka H. D*ma »tán Varga István volt huszár fő­hadnagy. Az egyik zászlóalj parancs­noka Zalka Máté, politikai komisszárja Markovits Rodi­on. Hogy hogyan^ került * polgári szemléletű nacif’sta a Vörös Gárda soraiba, an­nak históriája egye1 őre nincs teljesen fel­derítve. Az bizonyos, hogy már a krasznaja-rjécs- kai táborban, a habarovszfld küldetésénél, de főként a krasznojarszki események és eszmei átállás adták a végső impulzust. Ekkor ^ tömegesen álltak a vörösök­höz a volt hadifoglyok. Az okok ismeretesek. Igaz. hogv voltak soraikban is karrie­risták. kalandorok, de nem ez volt a jellemző! Marko vits szarnál ve sokáig Vitaté­ma volt szakkörökben és még ma is az. már bizonyos pozitív eredmények elismeré­sével. A nyilas Időkben IriVnwHt Kolozsvárí-Borcsa Mihály indexre teszi és a magyaror­szági könyvkiadás később sem veszi tudomásul. Nyéki Károly A hazai könyvtárügy tel­jes problematikája még soha­sem tárult föl olyan sokrétű en, mint a könyvtárosok III. országos konferenciáján, mely 15 év eredményeit és a jelen gondjait fölmérve azt is be­bizonyította, hogy korunkban a könyvtár egészen más, új és sokkal fontosabb intéz­mény lett, mint amilyen va­laha is volt. Jelenleg a felnőtt lakosság 20—25 százaléka, a gyermekek 40—50 százaléka tagja vala­melyik könyvtárnak; a könyv ma „termelőeszköz” a könyv­tár pedig a társadalom élet- tevékenységének nélkülözhe­tetlen része, mely nélkül sem a termelőmunka, sem az ok­tatás nem járhat eredmény- nyel. „Dinamikus intézményrend­szer” és „művelődési alapin­tézmény”: mit jelent ez a két, a konferencián gyakran hallott kifejezés? Az első a könyvtárak egységet és ösz- szetartozását hirdeti, mivel ma már nem válhat mereven szét a tudományos és köz- művelődési könyvtárak útja; mindkettőnek jut mindkét szerepkörből. A könyvtárközi kölcsönzés, a jól szervezett hálózati munka és az össze­hangolt tájékoztató tevékeny­ség teszi mozgékonnyá az egész intézményrendszert és siegíti ahhoz, hogy betöltse a „művelődési alapintézmény” szerepét. Ez utóbbivá azért lett a könyvtár, mert az is­meretek mai bőségében az iskola nem boldogul már a hagyományos módszerekkel: kénytelen ránevelni a diákot az önálló búvárkodásra, amely későbbi fejlődésének is alapja lesz. Ezenkívül az is­kola nem adhat többé lezárt tudást. A „holtig ■ való tanu­lás” ma minden pályán köte­lező, a könyvtár szolgáltatá­sai nélkül pedig a legbuz­góbb könyvgyűjtő sem képez­heti magát alaposan. A könyvtárak azonban csak Palatitz Zoltán: megfelelő fejlesztés esetén tölthetik be megnövekedett társadalmi szerepüket. Az elmúlt 15 év' valóbai nagy fejlődést hozott Ha zámkban ma 11 000 könyvtó működik, állományuk meg haladja az 50 milliót, a forga­lom pedig évi átlagban a 6< milliót, az olvasókat 4028 fő foglalkozású és csaknem 20 ezer tiszteletdíjas könyvtáros látja el. Számos vidéki vá rosban épült korszerű, új könyvtárépület, s vált hiva­tásának megfelelően kultúr centrummá. Ám a kezdeti lendület az utóbbi években megtorpant Stagnálás, sőt visszafejlődő' kezdődött, s éppen akkor, ami­kor a társadalmi igény már erősen megnyilvánul. Vajon miért? Az élet furcsa köl­csönhatásainak játéka foly­tán azonos tőről fakad a szükséglet is, a sorvadás is. Az új gazdasági mechaniz­musban a nagyobb tudás több hasznot? hoz — ám a fönntartó szervek nehezeb­ben áldoznak a jövedelmet közvetlenül nem növelő in­tézményre. A tanácsi könyv­táraknál 1964 óta 25 száza lékkai csökkent a vásárlási keret, pedig időközben kb. 12 százalékkal emelkedett a könyvek ára! Ilyen körülmé­nyek között sokkal kevesebb űj könyv kerülhetett a könyv­tári polcokra, s ez a tény máris érezteti hatását az ol­vasók fogyatkozásában. Az országos statisztikák mögött persze erősen eltérő helyi különbségek húzódnak meg. A könyvtárügy sok esetben szubjektív alapokra helyeztetett, amikor is a fenntartók személyes belátá­sán, műveltségén és könyv- szeretetén múlik, hogy a könyvtár miként készül az anyagi javakban. Utóbbiak hiánya hozza nehéz helyzet­be a könyvtárosakat is. Jö­vedelműik köztudomásúan ala­csony. 1 f — Fehér katonák.., A kórház tiszta, halk és hófehér, Akárcsak túl az ablakon a tél. A gépezet nem látszik, de érzed, Hogy egy nagy méhkas nyüzsög itt érted... Egy nagy méhkas, fehér katonákkal Száll szembe itt érted a halállal— £ Sejtjei: műtők, ambulanciák. Fegyverei: kések, tűk, piUulák, Te nem látsz mást, csak hogy lázlapodon Minden nap lejjebb fut a grafikon. Vagy nyűgös vagy, mert késik az ebéd Vagy mert nem ihatsz meg egy feketéi De közben a nagy, fehér hadsereg Kezébe veszi agyad, szívedet, Atomokra bontja minden porcikád. Vírusok ellen vív hangtalan csatát' ★ A kórház tiszta, halk és hófehér. Akárcsak túl az ablakon a tél. Sejtjeimben minden pezsdül, ébred... Fehér katonák — Köszönet Nektek! (1971. január) A könyvtáros pályát női hivatásként ismeri a közvé­lemény. s a könyvtó ' >.ga- tök serege, azt azonban dig Unnék, hogy a nők fizetése íz azonos beosztású férfiaké mögött itt is kb. 20 százalék­kal lemarad! A községekben túlnyomó- •észt tiszteletdíjas könyvtáro- ■ok hiűködmák, s 100—120 Ft-os havi juttatás még Jel­képes honoráriumnak is ke- yés. Ezért aztán alig akad oedagógus munkavállaló. — holott ez volna kívánatos —; szerencsés esetben elvégzi a havi 24—30 órai munkát egy-egy megszállott köny-'ba- rát; sokszor azonban be kell írni szerény igényű falusi háziasszonyokkal, akiktől pon­tos adminisztráción kívül aligha követelhet többet’bár­ki is. Sok részletkérdést vitatott meg még a konferencia. De a gondok fő vonulata itt húzó- ük, ebben az ellentétben: a társadalom számára a könyv­tár fontos, mint az éltető le­vegő, ugyanakkor a gondos­kodás fogyatkozik. Ideje volt hát mindezt őszintén feltárni és tudatosítani, a megfelelő döntések érdekében! B. & 1970 filmslágere; a Ha Gyorsmérleget készítettek a MOKÉP-nél az elmúlt év legfőbb jellemzőiről: a néző­szám alakulásáról, a 'égj®, lentősebb filmsikerekről. Tavaly 79 millió 571 ezre* váltottak jegyet az ország filmszínházaiba. A csökkenés az előző esztendőkhöz képiest 2 millió 685 ezer. örvendetes jelenség, hogy a művészileg értékes hazai és külföldi alkotások iránt meg­nőtt a közönség érdeklődése. Kiemelkedő es^rpénye volt a* elmúlt esztendőnek az ősszel megrendezett szovjet kultúra napjai. Ennek során a Sze­relmi álmok mellett szép si­kert ért el Kulidzsanov film­je, a Bűn és bűnhődés című Dosztoievszkij-adaptáció — két hónap alatt mintegy 400 000 jegyet váltottak hoz­zá —■ valamint a Nagykorú­ság című, mai témájú üzbég film. Az elmúlt évben egé­szében is jelentősen emelke­dett az érdeklődés a szovjet filmalkotások iránt: a mozik nézőinek csaknem tíz száza­léka szovjet produkciókhoz váltott jegyet. Kedvezően alakult a többi baráti szo­cialista ország alkotásainak nézőszáma is: az első össze­gezések szerint majdnem ti- zennégymillióan tekintették meg tavaly filmjeiket. Az 1970-es esztendő külföl­di filmslágere Magyarorszá­gon a Ha című angol alkotás, amely egy év alatt csaknem 800 000 nézőt vonzott. Déry Tibor: A müifész karácsonya A müitész új lakásba köl­tözött. Szeret költözködni, úgy óra, hogy szellemi für­geségét és helyes tájékozódó ösztönét legjobban gyakori lakásváltoztatással tudja szol­gálni. Egyidőban egy hatal­mas lapszerkesztő és költő budai lakása mellett ütötte fel sátorfáját, hosszú sétákat tett a Vérmező körül, s éj­szakánként — amikor senki sem látta — elragadtatottan énekelt a szerkesztő ablaka alatt, aki ilyenkor álmában hirtelen vakarózni kezdett. A szerkesztő halála után Pestre köl‘izött, egy sötét, dohos ud­var’ lakásba, amelyet azonban a világ semmilyen kincséért sem cserélt volna ki más la­kóhelyre: ablaka épp szem­be nyílt egy másik nagyha talmú szerkesztő ámyékszé kén’53'’ szellőztetőjével. óráki' állt itt mozdulatlanul, ihle­ten csendben, apró, széles orrával mélyen beszívta a le”egőt. szenvedélyesein ta­nulmányozva, mint kell meg­emészteni és kiüríteni a honi és külföldi irodalom nagy tápláléké* Később, amikora gyakori kormányváltozások következtében az irodalmi tájékozódás is mind bonyo­lultabbá vált, már csak ne­hezen bírta bokájával nyo­mon követni ízlésének szép ívű bakugrásait; egy ideig villámgyorsan cikázott Bu­dapest 14 kerülete között — ez idő tájt még leghívebb kö­vetői is elszédültek abbeli gyekezetükben, hogy szem­mel kövessék, — majd, ami­kor az áldatlan lakásviszo­nyok miatt már nem lehetett hetenként lakást cseréim, -osszkedvűén kiment a Szi­getre és ozmológiával kéz­iéit foglalkozni. Ma ismét űj lakásba kőltö- ;ött. A háziasszony szem ügy­re veszi- helyes kis ember­ke, egyik szemére bandzsít, egy hollófekete fürtje nemlé­tező homlokába hull. Apró termete különlegesem alkal­massá teszi kulcslyukon való hallgatód zásra, ami tudvale­vőn legjobfo módja az irodal­mi tájékozódásnak. Ennék megfeleljen füle aránytala­nul nagy, vörös és szőrös, egyéb tagjai azonban hercd- gek, mint a zsokéké, akik tudvalevőn ugyancsak min­dennap más lovat lovagolnak be és ki. Gumitalpas szandált és vászonkabátot visel, s rö­vid szivarokat szív: ez utób­biak bűzével enyhíti lényé­nek eredeti illatát A háziasszony tapintatos és nem kérdezi meg, pedig a kíváncsiság majd kifúrja az oldalát hogy a müitész jobb kezének mutatóujja miért kétszer olyan hosszú és két­szer olyan vastag, mint a többi ujjacskája. De más­nap, amikor első ízben viszi be szobájába reggeli kávéját * kíváncsisága kielégül. — Szent Isten — kiáltja az ajtón belépve, mit tetszik csinálni? Tessék lejönni, mert kiesik! A müitész az ablakpárká­nyon áll, féllábon mint a gólya, másik lábát maga alá húzva az eget kémleli. — M5t csinál? —■ ismétli a háziasszony rémülten. — Csend! — morogja a müitész — Egyensúlyozok. — Minek? — Elengedhetetlen, mielőtt leülök cikket írni — közli az új lakó. — Adja ide a kávét, itt fogom kiinni. — Szent isten — mormolja a megdöbbent asszony — nem is tudtam, hogy az írás ilyen nyaktörő foglalkozás. De miért tetszik a mutatóuj­ját minduntalan megnyálazni és olyan irtózatos messze ki­dugni? — Mielőtt cikket írok, tud­nom kell, hogy honnét fúj a szél — mondja a müitész. Napjai most már egyenle­tesebben nyugodtabban tél­nek, mint a felszabadulás előtti zavtaon időkben, ami­kor Ingatag ízlése ■— mimt egy lihegő ggszűz — egyik írótól a másikhoz repítette, s nem tudta eldönteni, hogy melyi­ket és hogyan szeresse. Ez idő tájt folyvást a hasát tapo­gatta, hogy még mindig nem állapotos-e; de hiába, semmi sem fogott rajta, a kiszemel­tek nem boldogultak aprócs­ka szüzességével. Alighanem ékkőn támadt benne annak az elhatározásnak a csirája, amely későbbi pályáját meg­alapozta: — hogy ha az írók őt nem. akkor majd ő az írókat! De egyelőre még vár­nia kellett, amíg nem talál egy megfelelő ágyat, amely­ben hanyatt fektetheti őket. A felszabadulás napján éj­félkor kiszáguldott a Kerepe­si temetőbe és megnyálazta. majd feltartotta a mutatóuj­ját: a szél keletről fújt Ez­tán megidézte Machet bo­szorkányait Mind a három megjelent és elmondta jósla­tát: 1. Boszorkány: Ödv neked, ítész! Glamis 'hámja, üdv! 2. Boszorkány: Odv neked ítész! Cawdor thánja, üdv! 3. Boszorkány: Üdv nekel ítész, üdv! Vá* gül király leszel» A müitész: .„Mondjátok, kitől van cso­dálatos híretek! Vagy miért álltok elénk # dúlt pusztán ilyen jós üdvöz­lettel? Felelj, kényszerít lek! A boszorkányok azonban eltűntek. A müitész nyomban lapátot ragadott, s lábuk nyomán ásni kezdett. Néhány órai munka után, mialatt a szél kísértetiesen huhogott és kék lángnyelveket futta­tott a téli égboltra a müitész egy elrongyolt papírlapra bukkant, amelyre tűzírással egyetlen név volt felírva. Ne­hezem betűzte ki a durva éj­szakában, a betűk is el vol­tak mázolva — Marx! — mormolta tűnődve. — Ki le­het ez a Marx? Ismerek egy hasonnevű vaskereskedőt a Hársfa utcában... talán lapot akar alapítani? Óh, ha egy­szer bekerülhetnék egy lap­hoz, isten vas körmű ujja sem tudna többé kikaparni on­nét! Vagy egy új szellem- történeti irár.y? Ám lássuk! Fürge eszével, amely egy százlábú gyorsaságával ütött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom